11301.htm
CÍMSZÓ: Esztergom
SZÓCIKK: Van könyvtára és
kézirat-gyűjteménye, amely sok régi okiratot és százéves jegyzőkönyveket őriz.
Múltjára vonatkozó egyéb történeti dokumentumok az E.-i prímási és káptalani levéltárakban
találhatók. Az anyakönyvvezetést a XIX. sz. elején rendszeresítette. Az első
anyakönyvi bejegyzés 1822-ből való és Ung községre vonatkozik. Az első E.-i
bejegyzés 1828-ból származik. Régi templomának helyén 1858. új templomot
építtetett, de három évtized múlva már ez is szűknek bizonyult, úgy hogy 1888.
ezt is lebontatta és az így felszabadult telken, a két régi zsinagóga helyén
felépítette még ma is fennálló templomát, tiszta mór stílusban Baumhorn Lipót
(l. o.) budapesti műépítész tervezése szerint. Az építkezést a hitközség
tagjainak áldozatkészsége, az általuk felajánlott kamatmentes kölcsön és a
törlesztést biztosító önmegadóztatás tette lehetővé. Az építést Stern Márk
elnök, Fried Arnold építési bizottsági elnök és Vajda Gyula mérnök vezetése
alatt az építési bizottság hajtotta végre. Az egészséges zsidóéletnek ezt a
szép monumentumát dr. Weisz Ignác E.-i és dr. Lőw Immánuel szegedi főrabbik
avatták fel a hatóság és sok hitközség küldöttségének jelenlétében. Egy
évezredes múlt erős fundamentumán épült fel ez a templom, vallásos s hazafias
szelleme pedig, melyet kitűnő papok hirdettek, évezredes tradíciókban
gyökerezett. Kultúrtörekvése, amely jellemzi, ezekből a nemes hagyományokból
bontakozott ki és abból a megnyugtató tudatból, hogy nagy főpapok vigyáznak itt
igazi keresztény türelemmel a békére. Mozgató erővé izmosodott a prímási szék
iránt való hódolata, amelyről történelmének sok lapja tanúskodik. Minden új
prímást szeretettel és bizalommal fogadott és installációját a maga ünnepévé is
avatta. Ódákkal, szónoklatokkal és költői lendületű feliratokkal ünnepelték a
bevonuló főpapokat. 1808-ban Leipniker kiujjongja magából a zsidóöröm érzéseit:
«Freudengefühle der Graner Judenschaft bey der feyerlichen Installation Sr.
königl. Hoheit des Fürstprimas Carolus Ambrosius». Ódát, beszédet szentelnek
1820. Bosznitz és Löffler «für hochfeierlicher Ankunft des Herrn Fürsten
Alexander von Rudna» és hasonló lelkesedés szólal meg 1839. Rothenberg Efraim
«Herzenserguss an Sr. Hochfürstlichen Gnaden Joseph Kopácsy Graner Erzbischof
am Tagw des feuerlichen Einzuges» c. iratában is. A hálának e költői eláradásai
mindenesetre nyugalmas közszellemről tanúskodnak, amely buzgó és bölcs
vezetőknek lehetővé tette acéltudatos munkálkodást. Az alkotásban és dologtevésben
sokan tűntek ki. A XIX. sz. első évtizedétől 1871-ig Löffler Mózes és
Rothenberg Efraim, majd két évig dr. Lichtenstein Lajos, 1876-1910-ig pedig dr.
Weisz Ignác álltak a rabbinátus élén. Kitartóan dolgoztak a hitközség
fellendülése érdekében sok nemzedéken keresztül a laikus vezetők is, akik főleg
az Áldori- (Kohn), Blau-, Breuer-, Bruckner-, Donat-, Eckstein-, Eisler-,
Felsenburg-, Fränkl-. Frisch-. Gaas-, Groszmann-, Grünwald-, Haber-,
Hirschhorn-, Horn-, Jaulus-, Kirz-, Lőwy-, Mellinger-(Mérei), Mieselbach-,
Milch-, Oblatt-, Paul-, Popper-, Putz-, Regensburg-, Tauber-, Tiefenthal-,
Wallfisch-, Weisz- és Zwillinger-családokból kerültek ki. Az egymásra ható
erőknek ebből a koncertjéből nem szabad kifelejteni azokat sem akik máshonnan
származtak oda és exponált társadalmi állásukban is összeforrtak a zsidó
hitélettel. Kornhaber Lipót táborszernagy százados korában és lovag Schweitzer
Ede altábornagy ezredes korában élt itt és élénken vett részt a hitközség
hitéleti és kulturális akcióiban. A mély gyökereken táplálkozó kultúrszellem
sokat köszönhet Wettendorfer Lajos őrnagynak is, továbbá dr. Frisch Árminnak, a
török szultán későbbi háziorvosának, Vajda Géza műszaki tanácsosnak, Tiefenthal
Gyula városi főmérnöknek, dr. Berényi Gyula járási és városi orvosnak, dr.
Áldori Mór kir. tanácsos, városi tanács-orvosnak és még most is tevékenykedő
dr. Zwillinger Ferenc tb. megyei főügyésznek, Kardos Jenő állampénztári
főtanácsosnak, Büchler Mór máv. főmérnöknek, Kinsker Ármin állampénztári
főtanácsosnak, dr. Tannert Jakab alezredes-orvosnak. Nagyobb méretű
közgazdasági tevékenységet a hitközségnek több tagja fejtett ki, főleg bánrévi
Fuchs Vilmos, aki kenyérmezei birtokán mintagazdaságot rendezett be, Schrank
Béla és Ödön likőrgyárral, Eckstein Lajos likőrgyárral, Lenkei Emil kiviteli
rt.-gal, Klein Sándor edénygyárral, Leimdörfer Nándor építési
nagyvállalkozással, Horn Ede bőrgyárral. A hitközség fejlődése 1914 érte el
tetőfokát, mikor lélekszáma már az 1000 fölé emelkedett. A világháború azonban,
majd az a körülmény, hogy E. az új határok következtében határvárossá lett,
megakasztotta a fellendülést, sőt visszafejlődést idézett elő. 95 tagja vett
részt a világháborúban és 7 elesett. Állandóan segélyezte az E.-i
fogolytáborban tartózkodó zsidó hadifoglyokat, akiknek száma sokszor az ezret
is meghaladta. A segélyakciót dr. Spiegel Ármin főrabbi, a hadifogolytábor
kinevezett tábori lelkésze vezette. A hanyatlás ekkor indult meg és még ma is
tart. Ma már 180 családban csak 580 lelket számlál a hitközség 169 adófizetővel,
a hozzátartozó községek adófizetőinek beszámításával. (Hozzátartoznak az
esztergomi járás összes községei és Párkány is, amely most csehszlovák
területen van.) Tagjai között van: 2 nagykereskedő, 76 kereskedő, 1 nagyiparos,
55 iparos, 1 gazdálkodó, 3 ügyvéd, 5 orvos, 2 mérnök, 13 szabadpályán, 11
köztisztviselő (7 nyugdíjas), 19 magántisztviselő, 2 tanító, 23 magánzó, 16
munkás, 12 egyéb. 8 munkanélküli. 1 közadakozásból él. Hitéleti, kulturális és
szociális célokra évi 21.000 P.-t költ a hitközség, amely ma a következő
vezetőség alatt áll: dr. Spiegel Ármin főrabbi, dr. Zwillinger Ferenc elnök,
Eckstein Lajos, Balog László alelnökök, Schwarz Lajos pénztáros, Kardos Jenő
ellenőr, Bauer Imre iskolaszéki elnök, Polakovszki Saul főkántor, Schönberger
Samu titkár. A Chevra Kadisa élén áll: dr. Weisz Sándor és Löwy Lajos, a
Nőegylet élén dr. Berényi Gyuláné, dr. Spiegel Árminné, Balog Lászlóné, a
Betegsegélyző ügyeit vezeti Porgesz Béla, a Kultúregyletét Lenkei Emil és dr.
Spiegel Ármin.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1301. címszó a lexikon =>
244. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11301.htm
CÍMSZÓ: Esztergom
SZÓCIKK: Van könyvtára és kézirat-gyűjteménye, amely sok régi okiratot és
százéves jegyzőkönyveket őriz. Múltjára vonatkozó egyéb történeti dokumentumok
az E.-i prímási és káptalani levéltárakban találhatók. Az anyakönyvvezetést a
XIX. sz. elején rendszeresítette. Az első anyakönyvi bejegyzés 1822-ből való és
Ung községre vonatkozik. Az első E.-i bejegyzés 1828-ból származik. Régi
templomának helyén 1858. új templomot építtetett, de három évtized múlva már ez
is szűknek bizonyult, úgy hogy 1888. ezt is lebontatta és az így felszabadult
telken, a két régi zsinagóga helyén felépítette még ma is fennálló templomát,
tiszta mór stílusban Baumhorn Lipót l. o. budapesti műépítész tervezése
szerint. Az építkezést a hitközség tagjainak áldozatkészsége, az általuk
felajánlott kamatmentes kölcsön és a törlesztést biztosító önmegadóztatás tette
lehetővé. Az építést Stern Márk elnök, Fried Arnold építési bizottsági elnök és
Vajda Gyula mérnök vezetése alatt az építési bizottság hajtotta végre. Az
egészséges zsidóéletnek ezt a szép monumentumát dr. Weisz Ignác E.-i és dr. Lőw
Immánuel szegedi főrabbik avatták fel a hatóság és sok hitközség küldöttségének
jelenlétében. Egy évezredes múlt erős fundamentumán épült fel ez a templom,
vallásos s hazafias szelleme pedig, melyet kitűnő papok hirdettek, évezredes
tradíciókban gyökerezett. Kultúrtörekvése, amely jellemzi, ezekből a nemes
hagyományokból bontakozott ki és abból a megnyugtató tudatból, hogy nagy
főpapok vigyáznak itt igazi keresztény türelemmel a békére. Mozgató erővé
izmosodott a prímási szék iránt való hódolata, amelyről történelmének sok lapja
tanúskodik. Minden új prímást szeretettel és bizalommal fogadott és installációját
a maga ünnepévé is avatta. Ódákkal, szónoklatokkal és költői lendületű
feliratokkal ünnepelték a bevonuló főpapokat. 1808-ban Leipniker kiujjongja
magából a zsidóöröm érzéseit: Freudengefühle der Graner Judenschaft bey der
feyerlichen Installation Sr. königl. Hoheit des Fürstprimas Carolus Ambrosius .
Ódát, beszédet szentelnek 1820. Bosznitz és Löffler für hochfeierlicher Ankunft
des Herrn Fürsten Alexander von Rudna és hasonló lelkesedés szólal meg 1839.
Rothenberg Efraim Herzenserguss an Sr. Hochfürstlichen Gnaden Joseph Kopácsy
Graner Erzbischof am Tagw des feuerlichen Einzuges c. iratában is. A hálának e
költői eláradásai mindenesetre nyugalmas közszellemről tanúskodnak, amely buzgó
és bölcs vezetőknek lehetővé tette acéltudatos munkálkodást. Az alkotásban és
dologtevésben sokan tűntek ki. A XIX. sz. első évtizedétől 1871-ig Löffler
Mózes és Rothenberg Efraim, majd két évig dr. Lichtenstein Lajos, 1876-1910-ig
pedig dr. Weisz Ignác álltak a rabbinátus élén. Kitartóan dolgoztak a hitközség
fellendülése érdekében sok nemzedéken keresztül a laikus vezetők is, akik főleg
az Áldori- Kohn , Blau-, Breuer-, Bruckner-, Donat-, Eckstein-, Eisler-,
Felsenburg-, Fränkl-. Frisch-. Gaas-, Groszmann-, Grünwald-, Haber-,
Hirschhorn-, Horn-, Jaulus-, Kirz-, Lőwy-, Mellinger- Mérei , Mieselbach-,
Milch-, Oblatt-, Paul-, Popper-, Putz-, Regensburg-, Tauber-, Tiefenthal-,
Wallfisch-, Weisz- és Zwillinger-családokból kerültek ki. Az egymásra ható
erőknek ebből a koncertjéből nem szabad kifelejteni azokat sem akik máshonnan
származtak oda és exponált társadalmi állásukban is összeforrtak a zsidó
hitélettel. Kornhaber Lipót táborszernagy százados korában és lovag Schweitzer
Ede altábornagy ezredes korában élt itt és élénken vett részt a hitközség
hitéleti és kulturális akcióiban. A mély gyökereken táplálkozó kultúrszellem
sokat köszönhet Wettendorfer Lajos őrnagynak is, továbbá dr. Frisch Árminnak, a
török szultán későbbi háziorvosának, Vajda Géza műszaki tanácsosnak, Tiefenthal
Gyula városi főmérnöknek, dr. Berényi Gyula járási és városi orvosnak, dr.
Áldori Mór kir. tanácsos, városi tanács-orvosnak és még most is tevékenykedő
dr. Zwillinger Ferenc tb. megyei főügyésznek, Kardos Jenő állampénztári
főtanácsosnak, Büchler Mór máv. főmérnöknek, Kinsker Ármin állampénztári főtanácsosnak,
dr. Tannert Jakab alezredes-orvosnak. Nagyobb méretű közgazdasági tevékenységet
a hitközségnek több tagja fejtett ki, főleg bánrévi Fuchs Vilmos, aki
kenyérmezei birtokán mintagazdaságot rendezett be, Schrank Béla és Ödön
likőrgyárral, Eckstein Lajos likőrgyárral, Lenkei Emil kiviteli rt.-gal, Klein
Sándor edénygyárral, Leimdörfer Nándor építési nagyvállalkozással, Horn Ede
bőrgyárral. A hitközség fejlődése 1914 érte el tetőfokát, mikor lélekszáma már
az 1000 fölé emelkedett. A világháború azonban, majd az a körülmény, hogy E. az
új határok következtében határvárossá lett, megakasztotta a fellendülést, sőt
visszafejlődést idézett elő. 95 tagja vett részt a világháborúban és 7 elesett.
Állandóan segélyezte az E.-i fogolytáborban tartózkodó zsidó hadifoglyokat,
akiknek száma sokszor az ezret is meghaladta. A segélyakciót dr. Spiegel Ármin
főrabbi, a hadifogolytábor kinevezett tábori lelkésze vezette. A hanyatlás
ekkor indult meg és még ma is tart. Ma már 180 családban csak 580 lelket
számlál a hitközség 169 adófizetővel, a hozzátartozó községek adófizetőinek
beszámításával. Hozzátartoznak az esztergomi járás összes községei és Párkány
is, amely most csehszlovák területen van. Tagjai között van: 2 nagykereskedő,
76 kereskedő, 1 nagyiparos, 55 iparos, 1 gazdálkodó, 3 ügyvéd, 5 orvos, 2
mérnök, 13 szabadpályán, 11 köztisztviselő 7 nyugdíjas , 19 magántisztviselő, 2
tanító, 23 magánzó, 16 munkás, 12 egyéb. 8 munkanélküli. 1 közadakozásból él.
Hitéleti, kulturális és szociális célokra évi 21.000 P.-t költ a hitközség,
amely ma a következő vezetőség alatt áll: dr. Spiegel Ármin főrabbi, dr.
Zwillinger Ferenc elnök, Eckstein Lajos, Balog László alelnökök, Schwarz Lajos
pénztáros, Kardos Jenő ellenőr, Bauer Imre iskolaszéki elnök, Polakovszki Saul
főkántor, Schönberger Samu titkár. A Chevra Kadisa élén áll: dr. Weisz Sándor
és Löwy Lajos, a Nőegylet élén dr. Berényi Gyuláné, dr. Spiegel Árminné, Balog
Lászlóné, a Betegsegélyző ügyeit vezeti Porgesz Béla, a Kultúregyletét Lenkei
Emil és dr. Spiegel Ármin.
11301.ht
CÍMSZÓ Esztergo
SZÓCIKK Va könyvtár é kézirat-gyűjteménye amel so rég okirato é százéve
jegyzőkönyveke őriz Múltjár vonatkoz egyé történet dokumentumo a E.- prímás é
káptalan levéltárakba találhatók A anyakönyvvezetés XIX sz elejé
rendszeresítette A els anyakönyv bejegyzé 1822-bő val é Un községr vonatkozik A
els E.- bejegyzé 1828-bó származik Rég templomána helyé 1858 ú templomo
építtetett d háro évtize múlv má e i szűkne bizonyult úg hog 1888 ez i
lebontatt é a íg felszabadul telken ké rég zsinagóg helyé felépített mé m i
fennáll templomát tiszt mó stílusba Baumhor Lipó l o budapest műépítés tervezés
szerint A építkezés hitközsé tagjaina áldozatkészsége a általu felajánlot
kamatmente kölcsö é törlesztés biztosít önmegadóztatá tett lehetővé A építés
Ster Már elnök Frie Arnol építés bizottság elnö é Vajd Gyul mérnö vezetés alat
a építés bizottsá hajtott végre A egészsége zsidóéletne ez szé monumentumá dr
Weis Igná E.- é dr Lő Immánue szeged főrabbi avattá fe hatósá é so hitközsé
küldöttségéne jelenlétében Eg évezrede múl erő fundamentumá épül fe e templom
valláso hazafia szellem pedig melye kitűn papo hirdettek évezrede tradíciókba
gyökerezett Kultúrtörekvése amel jellemzi ezekbő neme hagyományokbó bontakozot
k é abbó megnyugtat tudatból hog nag főpapo vigyázna it igaz keresztén
türelemme békére Mozgat erőv izmosodot prímás szé irán val hódolata amelyrő
történelméne so lapj tanúskodik Minde ú prímás szeretette é bizalomma fogadot é
installációjá mag ünnepév i avatta Ódákkal szónoklatokka é költő lendület
feliratokka ünnepelté bevonul főpapokat 1808-ba Leipnike kiujjongj magábó
zsidóörö érzéseit Freudengefühl de Grane Judenschaf be de feyerliche
Installatio Sr königl Hohei de Fürstprima Carolu Ambrosiu Ódát beszéde
szentelne 1820 Bosznit é Löffle fü hochfeierliche Ankunf de Herr Fürste
Alexande vo Rudn é hasonl lelkesedé szóla me 1839 Rothenber Efrai Herzensergus
a Sr Hochfürstliche Gnade Josep Kopács Grane Erzbischo a Tag de feuerliche
Einzuge c iratába is hálána költő eláradása mindenesetr nyugalma közszellemrő
tanúskodnak amel buzg é bölc vezetőkne lehetőv tett acéltudato munkálkodást A
alkotásba é dologtevésbe soka tűnte ki XIX sz els évtizedétő 1871-i Löffle Móze
é Rothenber Efraim maj ké évi dr Lichtenstei Lajos 1876-1910-i pedi dr Weis
Igná állta rabbinátu élén Kitartóa dolgozta hitközsé fellendülés érdekébe so
nemzedéke keresztü laiku vezető is aki főle a Áldori Koh Blau- Breuer-
Bruckner- Donat- Eckstein- Eisler- Felsenburg- Fränkl- Frisch- Gaas- Groszmann-
Grünwald- Haber- Hirschhorn- Horn- Jaulus- Kirz- Lőwy- Mellinger Mére
Mieselbach- Milch- Oblatt- Paul- Popper- Putz- Regensburg- Tauber- Tiefenthal-
Wallfisch- Weisz é Zwillinger-családokbó kerülte ki A egymásr hat erőkne ebbő
koncertjébő ne szaba kifelejten azoka se aki máshonna származta od é exponál
társadalm állásukba i összeforrta zsid hitélettel Kornhabe Lipó táborszernag
százado korába é lova Schweitze Ed altábornag ezrede korába él it é élénke vet
rész hitközsé hitélet é kulturáli akcióiban mél gyökereke táplálkoz
kultúrszelle soka köszönhe Wettendorfe Lajo őrnagyna is tovább dr Frisc
Árminnak törö szultá később háziorvosának Vajd Géz műszak tanácsosnak Tiefentha
Gyul város főmérnöknek dr Berény Gyul járás é város orvosnak dr Áldor Mó kir
tanácsos város tanács-orvosna é mé mos i tevékenyked dr Zwillinge Feren tb
megye főügyésznek Kardo Jen állampénztár főtanácsosnak Büchle Mó máv
főmérnöknek Kinske Ármi állampénztár főtanácsosnak dr Tanner Jaka
alezredes-orvosnak Nagyob méret közgazdaság tevékenysége hitközségne töb tagj
fejtet ki főle bánrév Fuch Vilmos ak kenyérmeze birtoká mintagazdaságo rendezet
be Schran Bél é Ödö likőrgyárral Eckstei Lajo likőrgyárral Lenke Emi kivitel
rt.-gal Klei Sándo edénygyárral Leimdörfe Nándo építés nagyvállalkozással Hor
Ed bőrgyárral hitközsé fejlődés 191 ért e tetőfokát miko lélekszám má a 100 föl
emelkedett világhábor azonban maj a körülmény hog E a ú határo következtébe
határváross lett megakasztott fellendülést ső visszafejlődés idézet elő 9 tagj
vet rész világháborúba é elesett Állandóa segélyezt a E.- fogolytáborba
tartózkod zsid hadifoglyokat akikne szám sokszo a ezre i meghaladta segélyakció
dr Spiege Ármi főrabbi hadifogolytábo kinevezet tábor lelkész vezette hanyatlá
ekko indul me é mé m i tart M má 18 családba csa 58 lelke számlá hitközsé 16
adófizetővel hozzátartoz községe adófizetőine beszámításával Hozzátartozna a
esztergom járá össze községe é Párkán is amel mos csehszlová területe van Tagja
közöt van nagykereskedő 7 kereskedő nagyiparos 5 iparos gazdálkodó ügyvéd orvos
mérnök 1 szabadpályán 1 köztisztvisel nyugdíja 1 magántisztviselő tanító 2
magánzó 1 munkás 1 egyéb munkanélküli közadakozásbó él Hitéleti kulturáli é
szociáli célokr év 21.00 P.- köl hitközség amel m következ vezetősé alat áll dr
Spiege Ármi főrabbi dr Zwillinge Feren elnök Eckstei Lajos Balo Lászl alelnökök
Schwar Lajo pénztáros Kardo Jen ellenőr Baue Imr iskolaszék elnök Polakovszk
Sau főkántor Schönberge Sam titkár Chevr Kadis élé áll dr Weis Sándo é Löw
Lajos Nőegyle élé dr Berény Gyuláné dr Spiege Árminné Balo Lászlóné Betegsegélyz
ügyei vezet Porges Béla Kultúregyleté Lenke Emi é dr Spiege Ármin
11301.h
CÍMSZ Eszterg
SZÓCIK V könyvtá kézirat-gyűjtemény ame s ré okirat százév jegyzőkönyvek
őri Múltjá vonatko egy történe dokumentum E. prímá káptala levéltárakb
található anyakönyvvezeté XI s elej rendszeresített el anyaköny bejegyz 1822-b
va U község vonatkozi el E. bejegyz 1828-b származi Ré templomán hely 185
templom építtetet hár évtiz múl m szűkn bizonyul ú ho 188 e lebontat í
felszabadu telke k ré zsinagó hely felépítet m fennál templomá tisz m stílusb
Baumho Lip budapes műépíté tervezé szerin építkezé hitközs tagjain
áldozatkészség által felajánlo kamatment kölcs törleszté biztosí önmegadóztat
tet lehetőv építé Ste Má elnö Fri Arno építé bizottsá eln Vaj Gyu mérn vezeté
ala építé bizotts hajtot végr egészség zsidóéletn e sz monumentum d Wei Ign E.
d L Immánu szege főrabb avatt f hatós s hitközs küldöttségén jelenlétébe E
évezred mú er fundamentum épü f templo vallás hazafi szelle pedi mely kitű pap
hirdette évezred tradíciókb gyökerezet Kultúrtörekvés ame jellemz ezekb nem
hagyományokb bontakozo abb megnyugta tudatbó ho na főpap vigyázn i iga kereszté
türelemm békér Mozga erő izmosodo prímá sz irá va hódolat amelyr történelmén s
lap tanúskodi Mind prímá szeretett bizalomm fogado installációj ma ünnepé avatt
Ódákka szónoklatokk költ lendüle feliratokk ünnepelt bevonu főpapoka 1808-b
Leipnik kiujjong magáb zsidóör érzései Freudengefüh d Gran Judenscha b d
feyerlich Installati S könig Hohe d Fürstprim Carol Ambrosi Ódá beszéd szenteln
182 Boszni Löffl f hochfeierlich Ankun d Her Fürst Alexand v Rud hason lelkesed
szól m 183 Rothenbe Efra Herzensergu S Hochfürstlich Gnad Jose Kopác Gran
Erzbisch Ta d feuerlich Einzug iratáb i hálán költ eláradás mindeneset nyugalm
közszellemr tanúskodna ame buz böl vezetőkn lehető tet acéltudat munkálkodás
alkotásb dologtevésb sok tűnt k XI s el évtizedét 1871- Löffl Móz Rothenbe
Efrai ma k év d Lichtenste Lajo 1876-1910- ped d Wei Ign állt rabbinát élé
Kitartó dolgozt hitközs fellendülé érdekéb s nemzedék kereszt laik vezet i ak
fől Áldor Ko Blau Breuer Bruckner Donat Eckstein Eisler Felsenburg Fränkl
Frisch Gaas Groszmann Grünwald Haber Hirschhorn Horn Jaulus Kirz Lőwy Mellinge
Mér Mieselbach Milch Oblatt Paul Popper Putz Regensburg Tauber Tiefenthal
Wallfisch Weis Zwillinger-családokb került k egymás ha erőkn ebb koncertjéb n
szab kifelejte azok s ak máshonn származt o exponá társadal állásukb összeforrt
zsi hitélette Kornhab Lip táborszerna század koráb lov Schweitz E altáborna
ezred koráb é i élénk ve rés hitközs hitéle kulturál akcióiba mé gyökerek
táplálko kultúrszell sok köszönh Wettendorf Laj őrnagyn i továb d Fris Árminna
tör szult későb háziorvosána Vaj Gé műsza tanácsosna Tiefenth Gyu váro
főmérnökne d Berén Gyu járá váro orvosna d Áldo M ki tanácso váro tanács-orvosn
m mo tevékenyke d Zwilling Fere t megy főügyészne Kard Je állampénztá
főtanácsosna Büchl M má főmérnökne Kinsk Árm állampénztá főtanácsosna d Tanne
Jak alezredes-orvosna Nagyo mére közgazdasá tevékenység hitközségn tö tag fejte
k fől bánré Fuc Vilmo a kenyérmez birtok mintagazdaság rendeze b Schra Bé Öd
likőrgyárra Eckste Laj likőrgyárra Lenk Em kivite rt.-ga Kle Sánd edénygyárra
Leimdörf Nánd építé nagyvállalkozássa Ho E bőrgyárra hitközs fejlődé 19 ér
tetőfoká mik lélekszá m 10 fö emelkedet világhábo azonba ma körülmén ho határ
következtéb határváros let megakasztot fellendülés s visszafejlődé idéze el tag
ve rés világháborúb eleset Állandó segélyez E. fogolytáborb tartózko zsi
hadifoglyoka akikn szá soksz ezr meghaladt segélyakci d Spieg Árm főrabb
hadifogolytáb kineveze tábo lelkés vezett hanyatl ekk indu m m tar m 1 családb
cs 5 lelk száml hitközs 1 adófizetőve hozzátarto község adófizetőin
beszámításáva Hozzátartozn esztergo jár össz község Párká i ame mo csehszlov
terület va Tagj közö va nagykeresked keresked nagyiparo iparo gazdálkod ügyvé
orvo mérnö szabadpályá köztisztvise nyugdíj magántisztvisel tanít magánz munká
egyé munkanélkül közadakozásb é Hitélet kulturál szociál célok é 21.0 P. kö
hitközsé ame követke vezetős ala ál d Spieg Árm főrabb d Zwilling Fere elnö
Eckste Lajo Bal Lász alelnökö Schwa Laj pénztáro Kard Je ellenő Bau Im
iskolaszé elnö Polakovsz Sa főkánto Schönberg Sa titká Chev Kadi él ál d Wei
Sánd Lö Lajo Nőegyl él d Berén Gyulán d Spieg Árminn Bal Lászlón Betegsegély
ügye veze Porge Bél Kultúregylet Lenk Em d Spieg Ármi
11301.
CÍMS Eszter
SZÓCI könyvt kézirat-gyűjtemén am r okira százé jegyzőkönyve őr Múltj
vonatk eg történ dokumentu E prím káptal levéltárak találhat anyakönyvvezet X
ele rendszeresítet e anyakön bejegy 1822- v közsé vonatkoz e E bejegy 1828-
származ R templomá hel 18 templo építtete há évti mú szűk bizonyu h 18 lebonta
felszabad telk r zsinag hel felépíte fenná templom tis stílus Baumh Li budape
műépít tervez szeri építkez hitköz tagjai áldozatkészsé álta felajánl kamatmen
kölc törleszt biztos önmegadózta te lehető épít St M eln Fr Arn épít bizotts el
Va Gy mér vezet al épít bizott hajto vég egészsé zsidóélet s monumentu We Ig E
Immán szeg főrab avat ható hitköz küldöttségé jelenlétéb évezre m e fundamentu
ép templ vallá hazaf szell ped mel kit pa hirdett évezre tradíciók gyökereze
Kultúrtörekvé am jellem ezek ne hagyományok bontakoz ab megnyugt tudatb h n
főpa vigyáz ig kereszt türelem béké Mozg er izmosod prím s ir v hódola amely
történelmé la tanúskod Min prím szeretet bizalom fogad installáció m ünnep avat
Ódákk szónoklatok köl lendül feliratok ünnepel bevon főpapok 1808- Leipni
kiujjon magá zsidóö érzése Freudengefü Gra Judensch feyerlic Installat köni Hoh
Fürstpri Caro Ambros Ód beszé szentel 18 Boszn Löff hochfeierlic Anku He Fürs
Alexan Ru haso lelkese szó 18 Rothenb Efr Herzenserg Hochfürstlic Gna Jos Kopá
Gra Erzbisc T feuerlic Einzu iratá hálá köl eláradá mindenese nyugal közszellem
tanúskodn am bu bö vezetők lehet te acéltuda munkálkodá alkotás dologtevés so
tűn X e évtizedé 1871 Löff Mó Rothenb Efra m é Lichtenst Laj 1876-1910 pe We Ig
áll rabbiná él Kitart dolgoz hitköz fellendül érdeké nemzedé keresz lai veze a
fő Áldo K Bla Breue Bruckne Dona Eckstei Eisle Felsenbur Fränk Frisc Gaa
Groszman Grünwal Habe Hirschhor Hor Jaulu Kir Lőw Melling Mé Mieselbac Milc
Oblat Pau Poppe Put Regensbur Taube Tiefentha Wallfisc Wei Zwillinger-családok
kerül egymá h erők eb koncertjé sza kifelejt azo a máshon származ expon társada
állásuk összeforr zs hitélett Kornha Li táborszern száza korá lo Schweit
altáborn ezre korá élén v ré hitköz hitél kulturá akcióib m gyökere táplálk
kultúrszel so köszön Wettendor La őrnagy tová Fri Árminn tö szul késő
háziorvosán Va G műsz tanácsosn Tiefent Gy vár főmérnökn Beré Gy jár vár orvosn
Áld k tanács vár tanács-orvos m tevékenyk Zwillin Fer meg főügyészn Kar J
állampénzt főtanácsosn Büch m főmérnökn Kins Ár állampénzt főtanácsosn Tann Ja
alezredes-orvosn Nagy mér közgazdas tevékenysé hitközség t ta fejt fő bánr Fu
Vilm kenyérme birto mintagazdasá rendez Schr B Ö likőrgyárr Eckst La likőrgyárr
Len E kivit rt.-g Kl Sán edénygyárr Leimdör Nán épít nagyvállalkozáss H
bőrgyárr hitköz fejlőd 1 é tetőfok mi léleksz 1 f emelkede világháb azonb m
körülmé h hatá következté határváro le megakaszto fellendülé visszafejlőd idéz
e ta v ré világháború elese Álland segélye E fogolytábor tartózk zs hadifoglyok
akik sz soks ez meghalad segélyakc Spie Ár főrab hadifogolytá kinevez táb lelké
vezet hanyat ek ind ta család c lel szám hitköz adófizetőv hozzátart közsé
adófizetői beszámításáv Hozzátartoz eszterg já öss közsé Párk am m csehszlo
terüle v Tag köz v nagykereske kereske nagyipar ipar gazdálko ügyv orv mérn
szabadpály köztisztvis nyugdí magántisztvise taní magán munk egy munkanélkü
közadakozás Hitéle kulturá szociá célo 21. P k hitközs am követk vezető al á
Spie Ár főrab Zwillin Fer eln Eckst Laj Ba Lás alelnök Schw La pénztár Kar J
ellen Ba I iskolasz eln Polakovs S főkánt Schönber S titk Che Kad é á We Sán L
Laj Nőegy é Beré Gyulá Spie Ármin Ba László Betegsegél ügy vez Porg Bé
Kultúregyle Len E Spie Árm
11301
CÍM Eszte
SZÓC könyv kézirat-gyűjtemé a okir száz jegyzőkönyv ő Múlt vonat e törté
dokument prí kápta levéltára találha anyakönyvveze el rendszeresíte anyakö
bejeg 1822 közs vonatko bejeg 1828 szárma templom he 1 templ építtet h évt m
szű bizony 1 lebont felszaba tel zsina he felépít fenn templo ti stílu Baum L
budap műépí terve szer építke hitkö tagja áldozatkészs ált felaján kamatme köl
törlesz bizto önmegadózt t lehet épí S el F Ar épí bizott e V G mé veze a épí
bizot hajt vé egészs zsidóéle monument W I Immá sze főra ava hat hitkö
küldöttség jelenlété évezr fundament é temp vall haza szel pe me ki p hirdet
évezr tradíció gyökerez Kultúrtörekv a jelle eze n hagyományo bontako a megnyug
tudat főp vigyá i keresz türele bék Moz e izmoso prí i hódol amel történelm l
tanúsko Mi prí szerete bizalo foga installáci ünne ava Ódák szónoklato kö lendü
felirato ünnepe bevo főpapo 1808 Leipn kiujjo mag zsidó érzés Freudengef Gr Judensc
feyerli Installa kön Ho Fürstpr Car Ambro Ó besz szente 1 Bosz Löf hochfeierli
Ank H Für Alexa R has lelkes sz 1 Rothen Ef Herzenser Hochfürstli Gn Jo Kop Gr
Erzbis feuerli Einz irat hál kö elárad mindenes nyuga közszelle tanúskod a b b
vezető lehe t acéltud munkálkod alkotá dologtevé s tű évtized 187 Löf M Rothen
Efr Lichtens La 1876-191 p W I ál rabbin é Kitar dolgo hitkö fellendü érdek
nemzed keres la vez f Áld Bl Breu Bruckn Don Eckste Eisl Felsenbu Frän Fris Ga
Groszma Grünwa Hab Hirschho Ho Jaul Ki Lő Mellin M Mieselba Mil Obla Pa Popp Pu
Regensbu Taub Tiefenth Wallfis We Zwillinger-családo kerü egym erő e koncertj
sz kifelej az másho szárma expo társad állásu összefor z hitélet Kornh L
táborszer száz kor l Schwei altábor ezr kor élé r hitkö hité kultur akciói
gyöker táplál kultúrsze s köszö Wettendo L őrnag tov Fr Ármin t szu kés
háziorvosá V műs tanácsos Tiefen G vá főmérnök Ber G já vá orvos Ál tanác vá
tanács-orvo tevékeny Zwilli Fe me főügyész Ka állampénz főtanácsos Büc főmérnök
Kin Á állampénz főtanácsos Tan J alezredes-orvos Nag mé közgazda tevékenys
hitközsé t fej f bán F Vil kenyérm birt mintagazdas rende Sch likőrgyár Ecks L
likőrgyár Le kivi rt.- K Sá edénygyár Leimdö Ná épí nagyvállalkozás bőrgyár
hitkö fejlő tetőfo m léleks emelked világhá azon körülm hat következt határvár
l megakaszt fellendül visszafejlő idé t r világhábor eles Állan segély
fogolytábo tartóz z hadifoglyo aki s sok e meghala segélyak Spi Á főra
hadifogolyt kineve tá lelk veze hanya e in t csalá le szá hitkö adófizető
hozzátar közs adófizető beszámításá Hozzátarto eszter j ös közs Pár a csehszl
terül Ta kö nagykeresk keresk nagyipa ipa gazdálk ügy or mér szabadpál
köztisztvi nyugd magántisztvis tan magá mun eg munkanélk közadakozá Hitél
kultur szoci cél 21 hitköz a követ vezet a Spi Á főra Zwilli Fe el Ecks La B Lá
alelnö Sch L pénztá Ka elle B iskolas el Polakov főkán Schönbe tit Ch Ka W Sá
La Nőeg Ber Gyul Spi Ármi B Lászl Betegsegé üg ve Por B Kultúregyl Le Spi Ár
1130
CÍ Eszt
SZÓ köny kézirat-gyűjtem oki szá jegyzőköny Múl vona tört dokumen pr kápt
levéltár találh anyakönyvvez e rendszeresít anyak beje 182 köz vonatk beje 182
szárm templo h temp építte év sz bizon lebon felszab te zsin h felépí fen templ
t stíl Bau buda műép terv sze építk hitk tagj áldozatkész ál felajá kamatm kö
törles bizt önmegadóz lehe ép e A ép bizot m vez ép bizo haj v egész zsidóél
monumen Imm sz főr av ha hitk küldöttsé jelenlét évez fundamen tem val haz sze
p m k hirde évez tradíci gyökere Kultúrtörek jell ez hagyomány bontak megnyu tuda
fő vigy keres türel bé Mo izmos pr hódo ame történel tanúsk M pr szeret bizal
fog installác ünn av Ódá szónoklat k lend felirat ünnep bev főpap 180 Leip
kiujj ma zsid érzé Freudenge G Judens feyerl Install kö H Fürstp Ca Ambr bes
szent Bos Lö hochfeierl An Fü Alex ha lelke s Rothe E Herzense Hochfürstl G J
Ko G Erzbi feuerl Ein ira há k elára mindene nyug közszell tanúsko vezet leh
acéltu munkálko alkot dologtev t évtize 18 Lö Rothe Ef Lichten L 1876-19 á
rabbi Kita dolg hitk fellend érde nemze kere l ve Ál B Bre Bruck Do Eckst Eis
Felsenb Frä Fri G Groszm Grünw Ha Hirschh H Jau K L Melli Mieselb Mi Obl P Pop
P Regensb Tau Tiefent Wallfi W Zwillinger-család ker egy er koncert s kifele a
másh szárm exp társa állás összefo hitéle Korn táborsze szá ko Schwe altábo ez
ko él hitk hit kultu akció gyöke táplá kultúrsz kösz Wettend őrna to F Ármi sz
ké háziorvos mű tanácso Tiefe v főmérnö Be j v orvo Á taná v tanács-orv tevéken
Zwill F m főügyés K állampén főtanácso Bü főmérnö Ki állampén főtanácso Ta
alezredes-orvo Na m közgazd tevékeny hitközs fe bá Vi kenyér bir mintagazda
rend Sc likőrgyá Eck likőrgyá L kiv rt. S edénygyá Leimd N ép nagyvállalkozá
bőrgyá hitk fejl tetőf lélek emelke világh azo körül ha következ határvá
megakasz fellendü visszafejl id világhábo ele Álla segél fogolytáb tartó
hadifogly ak so meghal segélya Sp főr hadifogoly kinev t lel vez hany i csal l
sz hitk adófizet hozzáta köz adófizet beszámítás Hozzátart eszte ö köz Pá
csehsz terü T k nagykeres keres nagyip ip gazdál üg o mé szabadpá köztisztv
nyug magántisztvi ta mag mu e munkanél közadakoz Hité kultu szoc cé 2 hitkö
köve veze Sp főr Zwill F e Eck L L aleln Sc pénzt K ell iskola e Polako főká
Schönb ti C K S L Nőe Be Gyu Sp Árm Lász Betegseg ü v Po Kultúregy L Sp Á