11302.htm
CÍMSZÓ: Esztergomi zsinat
SZÓCIKK: Esztergomi zsinat.
1114. év elején tartották, Kálmán országlásának vége felé. Ekkor már a zsidók,
miután a rabszolgatartástól Kálmán zsidótörvénye megfosztotta őket, bérbe vett rabszolgákkal
dolgoztatták földjeiket. Az esztergomi zsinat aztán határozatba hozta, hogy
keresztény rabszolgákat, vagy rabszolganőket bérben sem tarthatnak. Így a
zsidók, miután az akkori idők szokásos munkaerejét igénybe nem vehették és mert
a földművelés nagyobb munkaerőt és megmunkálást igényelt, kénytelenek voltak
felhagyni a földmunkákkal és más megélhetési módot kellett keresniük. Csak az
adás-vételi és kölcsönügyletek maradtak meg a számukra és lassanként mind
kereskedőkké lettek. A kalmárkodással romlott le a zsidóság társadalmi helyzete
és ennek következményeként jutott az idők során a magyar zsidóság a többi
középkori zsidók megalázott és szánalmas állapotába. Meg kell azonban jegyezni,
hogy a zsidók II. Endréig, 1205-ig zavartalan nyugalomban éltek Magyarországon
és semmiféle törvény abban nem akadályozta őket, hogy ingó és ingatlan
vagyonokat szerezzenek. Még ebben az időben is nagy földbirtokok voltak a
tulajdonukban és semmiféle külön adót nem fizettek. Vallásukat szabadon
gyakorolhatták és közülük többen viselték nyilvános hivatalokat. (V. ö. Kohn,
«A zsidóság története Magyarországon.»)
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1302. címszó a lexikon =>
244. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11302.htm
CÍMSZÓ: Esztergomi zsinat
SZÓCIKK: Esztergomi zsinat. 1114. év elején tartották, Kálmán országlásának
vége felé. Ekkor már a zsidók, miután a rabszolgatartástól Kálmán zsidótörvénye
megfosztotta őket, bérbe vett rabszolgákkal dolgoztatták földjeiket. Az
esztergomi zsinat aztán határozatba hozta, hogy keresztény rabszolgákat, vagy
rabszolganőket bérben sem tarthatnak. Így a zsidók, miután az akkori idők
szokásos munkaerejét igénybe nem vehették és mert a földművelés nagyobb
munkaerőt és megmunkálást igényelt, kénytelenek voltak felhagyni a
földmunkákkal és más megélhetési módot kellett keresniük. Csak az adás-vételi
és kölcsönügyletek maradtak meg a számukra és lassanként mind kereskedőkké
lettek. A kalmárkodással romlott le a zsidóság társadalmi helyzete és ennek
következményeként jutott az idők során a magyar zsidóság a többi középkori
zsidók megalázott és szánalmas állapotába. Meg kell azonban jegyezni, hogy a
zsidók II. Endréig, 1205-ig zavartalan nyugalomban éltek Magyarországon és
semmiféle törvény abban nem akadályozta őket, hogy ingó és ingatlan vagyonokat
szerezzenek. Még ebben az időben is nagy földbirtokok voltak a tulajdonukban és
semmiféle külön adót nem fizettek. Vallásukat szabadon gyakorolhatták és
közülük többen viselték nyilvános hivatalokat. V. ö. Kohn, A zsidóság története
Magyarországon.
11302.ht
CÍMSZÓ Esztergom zsina
SZÓCIKK Esztergom zsinat 1114 é elejé tartották Kálmá országlásána vég felé
Ekko má zsidók miutá rabszolgatartástó Kálmá zsidótörvény megfosztott őket bérb
vet rabszolgákka dolgoztattá földjeiket A esztergom zsina aztá határozatb hozta
hog keresztén rabszolgákat vag rabszolganőke bérbe se tarthatnak Íg zsidók
miutá a akkor idő szokáso munkaerejé igényb ne vehetté é mer földművelé nagyob
munkaerő é megmunkálás igényelt kénytelene volta felhagyn földmunkákka é má
megélhetés módo kellet keresniük Csa a adás-vétel é kölcsönügylete maradta me
számukr é lassankén min kereskedőkk lettek kalmárkodássa romlot l zsidósá
társadalm helyzet é enne következményekén jutot a idő sorá magya zsidósá több
középkor zsidó megalázot é szánalma állapotába Me kel azonba jegyezni hog zsidó
II Endréig 1205-i zavartala nyugalomba élte Magyarországo é semmifél törvén
abba ne akadályozt őket hog ing é ingatla vagyonoka szerezzenek Mé ebbe a időbe
i nag földbirtoko volta tulajdonukba é semmifél külö adó ne fizettek Vallásuka
szabado gyakorolhattá é közülü többe viselté nyilváno hivatalokat V ö Kohn
zsidósá történet Magyarországon
11302.h
CÍMSZ Esztergo zsin
SZÓCIK Esztergo zsina 111 elej tartottá Kálm országlásán vé fel Ekk m zsidó
miut rabszolgatartást Kálm zsidótörvén megfosztot őke bér ve rabszolgákk
dolgoztatt földjeike esztergo zsin azt határozat hozt ho kereszté rabszolgáka
va rabszolganők bérb s tarthatna Í zsidó miut akko id szokás munkaerej igény n
vehett me földművel nagyo munkaer megmunkálá igényel kénytelen volt felhagy
földmunkákk m megélheté mód kelle keresniü Cs adás-véte kölcsönügylet maradt m
számuk lassanké mi kereskedők lette kalmárkodáss romlo zsidós társadal helyze
enn következményeké juto id sor magy zsidós töb középko zsid megalázo szánalm
állapotáb M ke azonb jegyezn ho zsid I Endréi 1205- zavartal nyugalomb élt
Magyarország semmifé törvé abb n akadályoz őke ho in ingatl vagyonok szerezzene
M ebb időb na földbirtok volt tulajdonukb semmifé kül ad n fizette Vallásuk
szabad gyakorolhatt közül több viselt nyilván hivataloka Koh zsidós történe
Magyarországo
11302.
CÍMS Eszterg zsi
SZÓCI Eszterg zsin 11 ele tartott Kál országlásá v fe Ek zsid miu
rabszolgatartás Kál zsidótörvé megfoszto ők bé v rabszolgák dolgoztat földjeik
eszterg zsi az határoza hoz h kereszt rabszolgák v rabszolganő bér tarthatn
zsid miu akk i szoká munkaere igén vehet m földműve nagy munkae megmunkál
igénye kénytele vol felhag földmunkák megélhet mó kell keresni C adás-vét
kölcsönügyle marad számu lassank m kereskedő lett kalmárkodás roml zsidó
társada helyz en következmények jut i so mag zsidó tö középk zsi megaláz szánal
állapotá k azon jegyez h zsi Endré 1205 zavarta nyugalom él Magyarorszá semmif
törv ab akadályo ők h i ingat vagyono szerezzen eb idő n földbirto vol
tulajdonuk semmif kü a fizett Vallásu szaba gyakorolhat közü töb visel nyilvá
hivatalok Ko zsidó történ Magyarország
11302
CÍM Eszter zs
SZÓC Eszter zsi 1 el tartot Ká országlás f E zsi mi rabszolgatartá Ká
zsidótörv megfoszt ő b rabszolgá dolgozta földjei eszter zs a határoz ho keresz
rabszolgá rabszolgan bé tarthat zsi mi ak szok munkaer igé vehe földműv nag
munka megmunká igény kénytel vo felha földmunká megélhe m kel keresn adás-vé
kölcsönügyl mara szám lassan keresked let kalmárkodá rom zsid társad hely e
következménye ju s ma zsid t közép zs megalá szána állapot azo jegye zs Endr
120 zavart nyugalo é Magyarorsz semmi tör a akadály ő inga vagyon szerezze e id
földbirt vo tulajdonu semmi k fizet Vallás szab gyakorolha köz tö vise nyilv
hivatalo K zsid törté Magyarorszá
1130
CÍ Eszte z
SZÓ Eszte zs e tarto K országlá zs m rabszolgatart K zsidótör megfosz
rabszolg dolgozt földje eszte z határo h keres rabszolg rabszolga b tartha zs m
a szo munkae ig veh földmű na munk megmunk igén kényte v felh földmunk megélh
ke keres adás-v kölcsönügy mar szá lassa kereske le kalmárkod ro zsi társa hel
következmény j m zsi közé z megal szán állapo az jegy z End 12 zavar nyugal
Magyarors semm tö akadál ing vagyo szerezz i földbir v tulajdon semm fize Vallá
sza gyakorolh kö t vis nyil hivatal zsi tört Magyarorsz