11303.htm
CÍMSZÓ: Eszter Könyve
SZÓCIKK: "Eszter
Könyve. A bibliai kánon harmadik részében nyert elhelyezést, az «egyéb
szentiratok» között. Sokáig egyáltalában nem is akarták beiktatni a Szentkönyvek
közé és csak hosszas viták után került oda (l. Kánon). A vonakodás legfőbb oka
az volt, hogy egyik legjellemzőbb sajátossága miatt kétségbe vonták szent
eredetét. A könyv ugyanis egyetlen egyszer sem említi Adonájt és csak «más
helyrőbl» várt segítségről szól. Később azonban mégis elismerték és
kanonizálták. Lehetséges, hogy a régiek szigorúságát az a megfontolás
enyhítette, hogy nem a szentség hiánya miatt maradt ki a könyvből az Istennév,
hanem azért csupán, mert a könyv megrövidítve került a rabbinikus cenzorok elé,
a kihagyott részeket, amelyekben már előfordul Isten neve, talán nem is
ismerték. Ezek a részek a Septuaginta apokrifái között meg is találhatók. De az
is lehetséges, hogy nem a szerző, hanem éppen a kanonizáló testület hagyta ki a
könyvből az istennevet, még pedig azért, mert a könyvet beiktatták a purimi
liturgiába és attól féltek, hogy a purim kicsapongó hangulatában profanizálás
érheti. Egyébként nem csak Isten nevét nem említi E., de még a zsidók hazáját,
Palesztinát sem. E. regény formájában és annak eszközeivel a zsidó nép ellen
Ahasverus (Artaxerxes) király uralkodása alatt tervezett merénylet csodálatos
meghiúsulását beszéli el. E csodálatos megmenekülés emlékére alapította
Mordechai a purim (sors?) ünnepét (l. o.), melyről az apokrif II. Makkabeusok
könyve (15. f. 36) is «Mordechaj ünnepe» néven tesz említést. Irodalom.:
Driver, Introduction tho the Literatur of the O. T.; J. D. Prince (Jew.
Encycl.); Cheyne (Enc, Brit.); Clymutst (Hasting’s Diction. Bibl.);
Cheyne-Black, Encycl. II., Wildboer (a Nowack-féle Handkommentar z. A. T.-ben);
Lagarde, Purim (Göttingen 1887); Toy E. as a Babylonian Goddess (New World
VI.)."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1303. címszó a lexikon =>
245. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11303.htm
CÍMSZÓ: Eszter Könyve
SZÓCIKK: Eszter Könyve. A bibliai kánon harmadik részében nyert
elhelyezést, az egyéb szentiratok között. Sokáig egyáltalában nem is akarták
beiktatni a Szentkönyvek közé és csak hosszas viták után került oda l. Kánon .
A vonakodás legfőbb oka az volt, hogy egyik legjellemzőbb sajátossága miatt
kétségbe vonták szent eredetét. A könyv ugyanis egyetlen egyszer sem említi
Adonájt és csak más helyrőbl várt segítségről szól. Később azonban mégis
elismerték és kanonizálták. Lehetséges, hogy a régiek szigorúságát az a
megfontolás enyhítette, hogy nem a szentség hiánya miatt maradt ki a könyvből
az Istennév, hanem azért csupán, mert a könyv megrövidítve került a rabbinikus
cenzorok elé, a kihagyott részeket, amelyekben már előfordul Isten neve, talán
nem is ismerték. Ezek a részek a Septuaginta apokrifái között meg is
találhatók. De az is lehetséges, hogy nem a szerző, hanem éppen a kanonizáló
testület hagyta ki a könyvből az istennevet, még pedig azért, mert a könyvet
beiktatták a purimi liturgiába és attól féltek, hogy a purim kicsapongó
hangulatában profanizálás érheti. Egyébként nem csak Isten nevét nem említi E.,
de még a zsidók hazáját, Palesztinát sem. E. regény formájában és annak
eszközeivel a zsidó nép ellen Ahasverus Artaxerxes király uralkodása alatt
tervezett merénylet csodálatos meghiúsulását beszéli el. E csodálatos
megmenekülés emlékére alapította Mordechai a purim sors? ünnepét l. o. ,
melyről az apokrif II. Makkabeusok könyve 15. f. 36 is Mordechaj ünnepe néven
tesz említést. Irodalom.: Driver, Introduction tho the Literatur of the O. T.;
J. D. Prince Jew. Encycl. ; Cheyne Enc, Brit. ; Clymutst Hasting’s Diction.
Bibl. ; Cheyne-Black, Encycl. II., Wildboer a Nowack-féle Handkommentar z. A.
T.-ben ; Lagarde, Purim Göttingen 1887 ; Toy E. as a Babylonian Goddess New
World VI. .
11303.ht
CÍMSZÓ Eszte Könyv
SZÓCIKK Eszte Könyve biblia káno harmadi részébe nyer elhelyezést a egyé
szentirato között Sokái egyáltalába ne i akartá beiktatn Szentkönyve köz é csa
hossza vitá utá kerül od l Káno vonakodá legfőb ok a volt hog egyi legjellemzőb
sajátosság miat kétségb vontá szen eredetét köny ugyani egyetle egysze se említ
Adonáj é csa má helyrőb vár segítségrő szól Későb azonba mégi elismerté é
kanonizálták Lehetséges hog régie szigorúságá a megfontolá enyhítette hog ne
szentsé hiány miat marad k könyvbő a Istennév hane azér csupán mer köny
megrövidítv kerül rabbiniku cenzoro elé kihagyot részeket amelyekbe má előfordu
Iste neve talá ne i ismerték Eze része Septuagint apokrifá közöt me i találhatók
D a i lehetséges hog ne szerző hane éppe kanonizál testüle hagyt k könyvbő a
istennevet mé pedi azért mer könyve beiktattá purim liturgiáb é attó féltek hog
puri kicsapong hangulatába profanizálá érheti Egyébkén ne csa Iste nevé ne
említ E. d mé zsidó hazáját Palesztiná sem E regén formájába é anna eszközeive
zsid né elle Ahasveru Artaxerxe királ uralkodás alat tervezet merényle
csodálato meghiúsulásá beszél el csodálato megmenekülé emlékér alapított
Mordecha puri sors ünnepé l o melyrő a apokri II Makkabeuso könyv 15 f 3 i
Mordecha ünnep néve tes említést Irodalom. Driver Introductio th th Literatu o
th O T. J D Princ Jew Encycl Cheyn Enc Brit Clymuts Hasting’ Diction Bibl
Cheyne-Black Encycl II. Wildboe Nowack-fél Handkommenta z A T.-be Lagarde Puri
Göttinge 188 To E a Babylonia Goddes Ne Worl VI
11303.h
CÍMSZ Eszt Köny
SZÓCIK Eszt Könyv bibli kán harmad részéb nye elhelyezés egy szentirat
közöt Soká egyáltaláb n akart beiktat Szentkönyv kö cs hossz vit ut kerü o Kán
vonakod legfő o vol ho egy legjellemző sajátossá mia kétség vont sze eredeté
kön ugyan egyetl egysz s emlí Adoná cs m helyrő vá segítségr szó Késő azonb még
elismert kanonizáltá Lehetsége ho régi szigorúság megfontol enyhített ho n
szents hián mia mara könyvb Istenné han azé csupá me kön megrövidít kerü
rabbinik cenzor el kihagyo részeke amelyekb m előford Ist nev tal n ismerté Ez
rész Septuagin apokrif közö m található lehetsége ho n szerz han épp kanonizá
testül hagy könyvb istenneve m ped azér me könyv beiktatt puri liturgiá att félte
ho pur kicsapon hangulatáb profanizál érhet Egyébké n cs Ist nev n emlí E m
zsid hazájá Palesztin se regé formájáb ann eszközeiv zsi n ell Ahasver Artaxerx
kirá uralkodá ala terveze merényl csodálat meghiúsulás beszé e csodálat
megmenekül emléké alapítot Mordech pur sor ünnep melyr apokr I Makkabeus köny 1
Mordech ünne név te említés Irodalom Drive Introducti t t Literat t T Prin Je
Encyc Chey En Bri Clymut Hasting Dictio Bib Cheyne-Blac Encyc II Wildbo
Nowack-fé Handkomment T.-b Lagard Pur Götting 18 T Babyloni Godde N Wor V
11303.
CÍMS Esz Kön
SZÓCI Esz Köny bibl ká harma részé ny elhelyezé eg szentira közö Sok
egyáltalá akar beikta Szentköny k c hoss vi u ker Ká vonako legf vo h eg
legjellemz sajátoss mi kétsé von sz eredet kö ugya egyet egys eml Adon c helyr
v segítség sz Kés azon mé elismer kanonizált Lehetség h rég szigorúsá megfonto
enyhítet h szent hiá mi mar könyv Istenn ha az csup m kö megrövidí ker rabbini
cenzo e kihagy részek amelyek előfor Is ne ta ismert E rés Septuagi apokri köz
találhat lehetség h szer ha ép kanoniz testü hag könyv istennev pe azé m köny
beiktat pur liturgi at félt h pu kicsapo hangulatá profanizá érhe Egyébk c Is
ne eml zsi hazáj Paleszti s reg formájá an eszközei zs el Ahasve Artaxer kir
uralkod al tervez merény csodála meghiúsulá besz csodála megmenekü emlék
alapíto Mordec pu so ünne mely apok Makkabeu kön Mordec ünn né t említé Irodalo
Driv Introduct Litera Pri J Ency Che E Br Clymu Hastin Dicti Bi Cheyne-Bla Ency
I Wildb Nowack-f Handkommen T.- Lagar Pu Göttin 1 Babylon Godd Wo
11303
CÍM Es Kö
SZÓC Es Kön bib k harm rész n elhelyez e szentir köz So egyáltal aka beikt
Szentkön hos v ke K vonak leg v e legjellem sajátos m kéts vo s erede k ugy
egye egy em Ado hely segítsé s Ké azo m elisme kanonizál Lehetsé ré szigorús
megfont enyhíte szen hi m ma köny Isten h a csu k megrövid ke rabbin cenz kihag
része amelye előfo I n t ismer ré Septuag apokr kö találha lehetsé sze h é
kanoni test ha köny istenne p az kön beikta pu liturg a fél p kicsap hangulat
profaniz érh Egyéb I n em zs hazá Paleszt re formáj a eszköze z e Ahasv Artaxe
ki uralko a terve merén csodál meghiúsul bes csodál megmenek emlé alapít Morde
p s ünn mel apo Makkabe kö Morde ün n említ Irodal Dri Introduc Liter Pr Enc Ch
B Clym Hasti Dict B Cheyne-Bl Enc Wild Nowack- Handkomme T. Laga P Götti Babylo
God W
1130
CÍ E K
SZÓ E Kö bi har rés elhelye szenti kö S egyálta ak beik Szentkö ho k vona
le legjelle sajáto két v ered ug egy eg e Ad hel segíts K az elism kanonizá
Lehets r szigorú megfon enyhít sze h m kön Iste cs megrövi k rabbi cen kiha
rész amely előf isme r Septua apok k találh lehets sz kanon tes h kön istenn a
kö beikt p litur fé kicsa hangula profani ér Egyé e z haz Palesz r formá eszköz
Ahas Artax k uralk terv meré csodá meghiúsu be csodá megmene eml alapí Mord ün
me ap Makkab k Mord ü emlí Iroda Dr Introdu Lite P En C Cly Hast Dic Cheyne-B
En Wil Nowack Handkomm T Lag Gött Babyl Go