11305.htm
CÍMSZÓ: Ethika
SZÓCIKK: "Tiltva van az
állatok kínzása és bántalmazása, sőt a mózesi törvényhozás még arról is
gondoskodik, hogy az ember ellensége állatával szemben is legyen belátással és irgalommal
s hogy az állatok se szégyeníttessenek meg. Embertársainak iránti szeretet
szigorú parancsok alakjában van hangoztatva: «Embertársad jó hírneve olyan
szent legyen előtted, mint a sajátmagadé» (Exod. 23. 1), de ugyanez a kötelező
szeretet kiterjed az öregek tiszteletére, a bosszúállás minden fajának
elítélésére, az igazságosság kötelező gyakorlására és a bírák pártatlanságára,
mely utóbbi abban csúcsosodik ki, hogy a bíráknak nem szabad tekintettel
lenniük a gazdagokra. A gőgöt, bujaságot, főleg pedig a csalárdságot és
vérontást borzalmaknak minősíti a Biblia; a kapzsiságot, irigységet, hamis úton
szerzett gazdagságot pedig szigorúan elítéli, ellenben a hűség, békesség,
jóindulat és szánalom a szenvedőkkel és nélkülözőkkel szemben az, amit parancsol
s ez utóbbinak az idegenekkel és foglyokkal szemben való gyakorlását is
kötelezővé teszi. (l. Jótékonyság.) A zsidóság Szentírása éppen úgy, mint
későbbi iratai is tehát nem a földöntúli, hanem éppen a földi józan és helyes
életet tartják szem előtt E.-jukban. Ez nem aszkéta, hanem az élettel számoló
és Isten útjain járó E. Nem áll a föld és emberek felett, nem a «paradicsom» és
«pokol» földöntúli s nem emberekre szabott képzelődése, hanem a vallás és
erkölcs szétválaszthatatlanságának visszatükrözése és legszebb bizonyítéka. A
«szeresd felebarátodat, mint saját magadat» és a szeresd az idegent, mint saját
magadat, mert ne feledd, hogy te is idegen voltál Egyiptomban, a rabszolgaság
honában, Én az Örökkévaló parancsolom!» mint erkölcsi főprincípiumot az egyszerű
zsidó földmíves-pásztor nép erkölcsi kódexe írta elő a világ valamennyi
kultúrnépének. A bibliai E.-nak egyenes továbbfolytatása a talmudi és
rabbinikus E., melynek legmagasztosabb hirdetői R. Akiba és Hillel (Jézus előtt
70.) voltak. Különösen az Ábót százszámra tartalmaz oly E.-i elveket, amelyek
szisztematikus elgondolások eredményei, de az erkölcstan tanításainak csupán
foglalatát nyújtják. E. Akiba p. o. összes erkölcsi tanításait ebben foglalta
össze: «Amit nem kívánsz, hogy veled tegyenek, ne tedd embertársaddal; ne
beszélj róla rosszat, ne tárd fel titkait másoknak, legyen annak tisztessége és
vagyona oly drága neked, mint a saját magadé.» Hillel, a zsidóság legnagyobb
tanítója a próféták utáni korban, a kötelező szeretetet minden élőlényre, az
egész emberiségre, az állat- és növényvilágra is kiterjesztette. Fő tanítása
abban összpontosul, hogy Isten és Törvény igazi esszenciája az ember morális
tökéletesülése, ennélfogva vallás és morál nála is egyugyanazon fogalom,
csakúgy, mint a Biblia E.- járban. Hillel E.-ja szerint is az élet forrása az
Isten, aki kegyes és irgalmas, s ha Tőle kegyességet és irgalmasságot vár az
ember, akkor őneki is arra kell törekednie, aszerint kell életét berendeznie.
Ebben az alapelvben valamennyi talmudszerző megegyezik vele s ezért mondható,
hogy a rabbinikus E. sohasem volt a farizeusok és esszénusok pártethikája.
Semmi köze sem volt az esszénusok családmegvető, felforgató és szentimentális
aszketizmusához, sem földöntúlisságához, mely végeredményében szektárius kinövésekre
vezetett. A rabbinikus E. nem hagyta magát elnyelni az esszénusok világmegvető
altruista-kommunizmusától. Leginkább Hillel fejezi ki e pontnál is a tiszta
zsidó E.-i felfogást: «Ha nem énmagam, vajjon ki más? De ha csupán magamért,
akkor mi vagyok én? És ha nem ma, akkor mikor?» Ugyancsak a Midrásokban és a
Talmudban vannak lerögzítve a következő E.-i princípiumok, melyek a zsidó B.
legszebb megnyilatkozásai: «Ami gyűlöletes neked, azt ne tedd felebarátodnak,
ez az egész Törvény, a többi csupán magyarázat» (Hillel tanítása, Sabb. 31a, a
Levit. 19. 18 alapján) E. tanítást Hillel unokájának, Rabban Gamalielnek
tanítványa, Pál apostol vitte világgá. Továbbá: «Fogadj minden embert nyájasan
és barátságos arckifejezéssel» (Ábót 1. 15 és 3. 12); «A felesleges
önsanyargató szüzesség bűn»; «A munkát szeretni kell» (u. o. 1.10); «A munka
érdeme nagyobb, mint a tétlen jámborságé» (Midrás a 128. Zsoltárhoz); «A nő
nélkül élő ember nem teljes ember» (Jebámót 62); kötelesség az életet
megőrizni, az egészségre káros ételeket enni és káros dolgokat elkövetni nem
szabad s az bűn; a szellemi munkát tisztességes kenyérkereső iparral kell
egybekötni (Ábót 2. 2 ; Beráchót 35b); «Az igaz úton járó ember vágyait
hatalmában tartja, a gonoszat vágyai tartják hatalmukban» (Beráchót 61b). R.
Simeon b. Gamaliel tanítása: «Három pilléren nyugszik a világ, a jótékonyságon,
igazságosságon és békén» (Ábót 1.18); «Inkább a halált, mint elkövetni a három
főbűnt: bálványimádást, fajtalanságot és gyilkosságot» (Szanhedrin 74a, b); «Az
igazság át kell hogy fúrja a hegyeket is» (Szanhedrin 6b, Mózesnek
tulajdonított mondás); Minden csalárdság és spekuláció egyenlő a lopással (Bába
Káma 7.8-13; Babá Mecia 3.25-27, Bába Bátra 90b, Szanhedrin 25b, Chullin 94a);
a gúnyolás és gúnynévadás, valamint embertársaink szégyenbehozatala ugyanabba a
kategóriába esik, mint a gyilkosság (B. M. 58b, s innen ment át a Máté
Evangélium 5.22-be). Ugyanezen bűnözési kategóriába esik a rágalom, rossz hír
terjesztése embertársunkról, még az esetben is, ha igaz, figyelés gyalázatos
beszédre, gyanúkeltés, kedvezőtlen megjegyzések provokálása (Peszáchim 118a, B.
M. 58b; Beráchót 16a). Aki visszatartja a bért, az a Talmud szerint tolvaj,
idolatra és Szodoma lakója. Hazugoknak, hypokritáknak és tékozlóknak nem volt szabad
megjelenniük áldozatra (Szóta 42a); Istenfélelem egyenlő a bűnfélelemmel s ez a
parancs magában foglalja a szülők és tanítók iránti tiszteletet is (Beráchót
28b; Kidd. 31; Pesz. 22b); mások tudatlanságából, legyen az akár pogány is, bűn
előnyt szerezni (Chullin 99a, Sebuót 39a); Isten előtt senkise nevezhető
igazságosnak, ha nem jóságos embertársaival szemben (Kidd. 40a). Hillel további
E.-i tanításai: «Ne különítsd el magad a közösségtől» (Ábót 2.4); «Ne mondjad,
ha időm lesz, majd megtanulom, mert hátha nem lesz időd?» (Ábót 2. 4). «Ne
ítélj felebarátod felett, amíg magad nem voltál hasonló helyzetben» (u. o. és
annak alapján átveszi Máté evangélista 7.1.); «Aki fut a hírnév után, az
elveszti nevét, aki nem növeli tudását, az apasztja, aki nem tanul, az méltó a
halálra aki a Tórából hasznot húz, elveszik» (Ábót 1.13) «A neveletlen nem
irtózik a bűntől, a tudatlan nem lehet jámbor, a szégyenlős, nem tanulhat, az
indulatos nem taníthat, az üzletember nem lehet bölcs» (u. o.). A házasság
szentség, innen neve «Kiddusin» a. m. megszentelés. A felebaráti szeretetnek ki
kell terjednie a bűnösökre és bűntettesekre is (Szifré Deut. 28b; Szanhedr.
52a) Nem szabad leülni addig, amíg a háziállatokat meg nem etetik (Gittin 62a,
a Deut. 11.15 alapján), ezek a főbb irányelvei a bibliai és talmudi E.-nak,
melyek az eredeti zsidó szellemet tükröztetik vissza s amelynek tanításai
részben éppen a tőlük merítő evangélisták révén mentek át kimutathatólag a
köztudatba s váltak általánosan érvényes erkölcsi princípiumokká. A középkori
zsidó filozófusok E.-ja megőrzi mindazt, amit örökségbe kaptak az ősök
írásaiból, de rendszerük már sok helyt a görög, arab és a keresztény
misztikusok öntudatlan hatását is mutatja, aminthogy az ő kölcsönhatásuk
kortársaikra s a későbbiekre még sokkal nagyobb volt. A középkori zsidó E.
legkimagaslóbb tanítói, művelői és szerzői voltak: Száadja gáón, Maimonidesz,
Salomo ibn Gabiről, Juda Halévi és Bachja ben Joseph ibn Pakuda, a Chóvót
Halevóvót szerzője. Ez azonban a világról való túlzott lemondást és
visszavonulást a középkor miszticizmusa értelmében fogja fel. Mégis az ő műve a
zsidó E.-nak legragyogóbb termékéül tekinthető s méltán nevezhető az a «szív
kötelességei»-nek. Az újkor filozófiai E.-ja Spinozától kezdve Mendelssohnon át
Hermann Cohenig, K. Joelig és a többi modern filozófusokig úgy módszerben, mint
tartalomban koruk szellemi áramlatait és filozófiai törekvéseit tükröztetik
vissza s tiszta zsidó E.-nak akkor sem foghatók fel, ha a legmagasabb nívón
állnak is s ha némelyik, mint Herm. Cohen legközelebb is állt ahhoz. Az újkori
zsidó E.-szerzők mellett a rabbinikus irodalom a legújabb időkig változatlanul
a tradicionális zsidó E. szolgálatában áll s ez különösen a kabbalisztikus
művek szerzőinek magas erkölcsi princípiumaiban nyilatkozik meg. Az újkorban s
a jelenben éppen úgy, mint a bibliai korban a zsidó E. álláspontja
változatlanul az, hogy az embert Isten képmására teremtett lénynek, személynek
és nem tárgynak tekinti s ehhez képest az ember személyiségének minél
tökéletesebbé való fejlesztése, az emberben szunnyadó isteni tulajdonságnak
kibontakozási lehetősége a szellemi és testi tökéletesülés felé, az a zsidó E.
praktikus alkalmazása. L. még Alázatosság, Harag;Kötelesség; Szentség;
Felebaráti szeretet; Jótékonyság, Gondviselés, Pirké Abót; Kabbala; Judaizmus;
Optimizmus; Szeretet; Megtorlás. Irodalom: Prof. E. Hirsch és K. Kohler, Ethic,
Jew Encycl (1904); Moritz Lazarus, Ethic Des Judentums (2k. több kiadás); L.
Lazarus. Zur Characteristic der talmudischen ethic (1877);Grünbaum, Sittenlenre
des Judentums (1878); Moses Bloch, Ethic Des Halacha (1886. magyarul u.
a.);Hirsch Fassel, Zedek u. Mispát. Die rabbinische Tugend und Rechtslehre
(1848); Mielzinger, Ethics of the Talmud (1890); M. Joseph, Jewish Ethic
(1892); K. Kohler Ethics of the Talmud (1893-4); Frankel, Zur Ethic des
jüdisch-alexandrinischen Philosophen Philo (1867); Tiktin, Die Lehre der
Tugenden und Pflichten bei Philo (1894); Dukes, Salomo ibn Gabirol und seine
ethischen Werke (1860); Frankl-Grünn. Ethik des Juda Halevy; Bachja b. Joseph,
Chovót Halevóvót (deutsche Übersetzg v. Wiener, több kiadás) ; Geiger, Ethische
Grunlagen des Buches über die Herzenspflichten; Kaufmann, Ethic des Maimonides
(1876) ; Guttmann, Philosophie des Ibn Gabirol (1889); u. a.,Realphilosophie dea
Saadja (1882); P. Rieger, Hillel und Jesus (1904), továbbá a Spinoza elődjeiről
szóló irodalom, főképp J. Freudenthal idevon. művei."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1305. címszó a lexikon =>
246. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11305.htm
CÍMSZÓ: Ethika
SZÓCIKK: Tiltva van az állatok kínzása és bántalmazása, sőt a mózesi
törvényhozás még arról is gondoskodik, hogy az ember ellensége állatával
szemben is legyen belátással és irgalommal s hogy az állatok se
szégyeníttessenek meg. Embertársainak iránti szeretet szigorú parancsok
alakjában van hangoztatva: Embertársad jó hírneve olyan szent legyen előtted,
mint a sajátmagadé Exod. 23. 1 , de ugyanez a kötelező szeretet kiterjed az
öregek tiszteletére, a bosszúállás minden fajának elítélésére, az igazságosság
kötelező gyakorlására és a bírák pártatlanságára, mely utóbbi abban csúcsosodik
ki, hogy a bíráknak nem szabad tekintettel lenniük a gazdagokra. A gőgöt,
bujaságot, főleg pedig a csalárdságot és vérontást borzalmaknak minősíti a
Biblia; a kapzsiságot, irigységet, hamis úton szerzett gazdagságot pedig
szigorúan elítéli, ellenben a hűség, békesség, jóindulat és szánalom a
szenvedőkkel és nélkülözőkkel szemben az, amit parancsol s ez utóbbinak az
idegenekkel és foglyokkal szemben való gyakorlását is kötelezővé teszi. l.
Jótékonyság. A zsidóság Szentírása éppen úgy, mint későbbi iratai is tehát nem
a földöntúli, hanem éppen a földi józan és helyes életet tartják szem előtt
E.-jukban. Ez nem aszkéta, hanem az élettel számoló és Isten útjain járó E. Nem
áll a föld és emberek felett, nem a paradicsom és pokol földöntúli s nem
emberekre szabott képzelődése, hanem a vallás és erkölcs
szétválaszthatatlanságának visszatükrözése és legszebb bizonyítéka. A szeresd
felebarátodat, mint saját magadat és a szeresd az idegent, mint saját magadat,
mert ne feledd, hogy te is idegen voltál Egyiptomban, a rabszolgaság honában,
Én az Örökkévaló parancsolom! mint erkölcsi főprincípiumot az egyszerű zsidó
földmíves-pásztor nép erkölcsi kódexe írta elő a világ valamennyi kultúrnépének.
A bibliai E.-nak egyenes továbbfolytatása a talmudi és rabbinikus E., melynek
legmagasztosabb hirdetői R. Akiba és Hillel Jézus előtt 70. voltak. Különösen
az Ábót százszámra tartalmaz oly E.-i elveket, amelyek szisztematikus
elgondolások eredményei, de az erkölcstan tanításainak csupán foglalatát
nyújtják. E. Akiba p. o. összes erkölcsi tanításait ebben foglalta össze: Amit
nem kívánsz, hogy veled tegyenek, ne tedd embertársaddal; ne beszélj róla
rosszat, ne tárd fel titkait másoknak, legyen annak tisztessége és vagyona oly
drága neked, mint a saját magadé. Hillel, a zsidóság legnagyobb tanítója a
próféták utáni korban, a kötelező szeretetet minden élőlényre, az egész
emberiségre, az állat- és növényvilágra is kiterjesztette. Fő tanítása abban
összpontosul, hogy Isten és Törvény igazi esszenciája az ember morális
tökéletesülése, ennélfogva vallás és morál nála is egyugyanazon fogalom,
csakúgy, mint a Biblia E.- járban. Hillel E.-ja szerint is az élet forrása az
Isten, aki kegyes és irgalmas, s ha Tőle kegyességet és irgalmasságot vár az
ember, akkor őneki is arra kell törekednie, aszerint kell életét berendeznie.
Ebben az alapelvben valamennyi talmudszerző megegyezik vele s ezért mondható,
hogy a rabbinikus E. sohasem volt a farizeusok és esszénusok pártethikája.
Semmi köze sem volt az esszénusok családmegvető, felforgató és szentimentális
aszketizmusához, sem földöntúlisságához, mely végeredményében szektárius
kinövésekre vezetett. A rabbinikus E. nem hagyta magát elnyelni az esszénusok
világmegvető altruista-kommunizmusától. Leginkább Hillel fejezi ki e pontnál is
a tiszta zsidó E.-i felfogást: Ha nem énmagam, vajjon ki más? De ha csupán
magamért, akkor mi vagyok én? És ha nem ma, akkor mikor? Ugyancsak a
Midrásokban és a Talmudban vannak lerögzítve a következő E.-i princípiumok,
melyek a zsidó B. legszebb megnyilatkozásai: Ami gyűlöletes neked, azt ne tedd
felebarátodnak, ez az egész Törvény, a többi csupán magyarázat Hillel tanítása,
Sabb. 31a, a Levit. 19. 18 alapján E. tanítást Hillel unokájának, Rabban
Gamalielnek tanítványa, Pál apostol vitte világgá. Továbbá: Fogadj minden
embert nyájasan és barátságos arckifejezéssel Ábót 1. 15 és 3. 12 ; A
felesleges önsanyargató szüzesség bűn ; A munkát szeretni kell u. o. 1.10 ; A
munka érdeme nagyobb, mint a tétlen jámborságé Midrás a 128. Zsoltárhoz ; A nő
nélkül élő ember nem teljes ember Jebámót 62 ; kötelesség az életet megőrizni,
az egészségre káros ételeket enni és káros dolgokat elkövetni nem szabad s az
bűn; a szellemi munkát tisztességes kenyérkereső iparral kell egybekötni Ábót
2. 2 ; Beráchót 35b ; Az igaz úton járó ember vágyait hatalmában tartja, a
gonoszat vágyai tartják hatalmukban Beráchót 61b . R. Simeon b. Gamaliel
tanítása: Három pilléren nyugszik a világ, a jótékonyságon, igazságosságon és
békén Ábót 1.18 ; Inkább a halált, mint elkövetni a három főbűnt:
bálványimádást, fajtalanságot és gyilkosságot Szanhedrin 74a, b ; Az igazság át
kell hogy fúrja a hegyeket is Szanhedrin 6b, Mózesnek tulajdonított mondás ;
Minden csalárdság és spekuláció egyenlő a lopással Bába Káma 7.8-13; Babá Mecia
3.25-27, Bába Bátra 90b, Szanhedrin 25b, Chullin 94a ; a gúnyolás és
gúnynévadás, valamint embertársaink szégyenbehozatala ugyanabba a kategóriába
esik, mint a gyilkosság B. M. 58b, s innen ment át a Máté Evangélium 5.22-be .
Ugyanezen bűnözési kategóriába esik a rágalom, rossz hír terjesztése
embertársunkról, még az esetben is, ha igaz, figyelés gyalázatos beszédre,
gyanúkeltés, kedvezőtlen megjegyzések provokálása Peszáchim 118a, B. M. 58b;
Beráchót 16a . Aki visszatartja a bért, az a Talmud szerint tolvaj, idolatra és
Szodoma lakója. Hazugoknak, hypokritáknak és tékozlóknak nem volt szabad
megjelenniük áldozatra Szóta 42a ; Istenfélelem egyenlő a bűnfélelemmel s ez a
parancs magában foglalja a szülők és tanítók iránti tiszteletet is Beráchót
28b; Kidd. 31; Pesz. 22b ; mások tudatlanságából, legyen az akár pogány is, bűn
előnyt szerezni Chullin 99a, Sebuót 39a ; Isten előtt senkise nevezhető
igazságosnak, ha nem jóságos embertársaival szemben Kidd. 40a . Hillel további
E.-i tanításai: Ne különítsd el magad a közösségtől Ábót 2.4 ; Ne mondjad, ha
időm lesz, majd megtanulom, mert hátha nem lesz időd? Ábót 2. 4 . Ne ítélj
felebarátod felett, amíg magad nem voltál hasonló helyzetben u. o. és annak
alapján átveszi Máté evangélista 7.1. ; Aki fut a hírnév után, az elveszti
nevét, aki nem növeli tudását, az apasztja, aki nem tanul, az méltó a halálra
aki a Tórából hasznot húz, elveszik Ábót 1.13 A neveletlen nem irtózik a
bűntől, a tudatlan nem lehet jámbor, a szégyenlős, nem tanulhat, az indulatos
nem taníthat, az üzletember nem lehet bölcs u. o. . A házasság szentség, innen
neve Kiddusin a. m. megszentelés. A felebaráti szeretetnek ki kell terjednie a
bűnösökre és bűntettesekre is Szifré Deut. 28b; Szanhedr. 52a Nem szabad leülni
addig, amíg a háziállatokat meg nem etetik Gittin 62a, a Deut. 11.15 alapján ,
ezek a főbb irányelvei a bibliai és talmudi E.-nak, melyek az eredeti zsidó
szellemet tükröztetik vissza s amelynek tanításai részben éppen a tőlük merítő
evangélisták révén mentek át kimutathatólag a köztudatba s váltak általánosan
érvényes erkölcsi princípiumokká. A középkori zsidó filozófusok E.-ja megőrzi
mindazt, amit örökségbe kaptak az ősök írásaiból, de rendszerük már sok helyt a
görög, arab és a keresztény misztikusok öntudatlan hatását is mutatja,
aminthogy az ő kölcsönhatásuk kortársaikra s a későbbiekre még sokkal nagyobb
volt. A középkori zsidó E. legkimagaslóbb tanítói, művelői és szerzői voltak:
Száadja gáón, Maimonidesz, Salomo ibn Gabiről, Juda Halévi és Bachja ben Joseph
ibn Pakuda, a Chóvót Halevóvót szerzője. Ez azonban a világról való túlzott
lemondást és visszavonulást a középkor miszticizmusa értelmében fogja fel.
Mégis az ő műve a zsidó E.-nak legragyogóbb termékéül tekinthető s méltán
nevezhető az a szív kötelességei -nek. Az újkor filozófiai E.-ja Spinozától
kezdve Mendelssohnon át Hermann Cohenig, K. Joelig és a többi modern
filozófusokig úgy módszerben, mint tartalomban koruk szellemi áramlatait és
filozófiai törekvéseit tükröztetik vissza s tiszta zsidó E.-nak akkor sem
foghatók fel, ha a legmagasabb nívón állnak is s ha némelyik, mint Herm. Cohen
legközelebb is állt ahhoz. Az újkori zsidó E.-szerzők mellett a rabbinikus
irodalom a legújabb időkig változatlanul a tradicionális zsidó E. szolgálatában
áll s ez különösen a kabbalisztikus művek szerzőinek magas erkölcsi
princípiumaiban nyilatkozik meg. Az újkorban s a jelenben éppen úgy, mint a
bibliai korban a zsidó E. álláspontja változatlanul az, hogy az embert Isten
képmására teremtett lénynek, személynek és nem tárgynak tekinti s ehhez képest
az ember személyiségének minél tökéletesebbé való fejlesztése, az emberben
szunnyadó isteni tulajdonságnak kibontakozási lehetősége a szellemi és testi
tökéletesülés felé, az a zsidó E. praktikus alkalmazása. L. még Alázatosság,
Harag;Kötelesség; Szentség; Felebaráti szeretet; Jótékonyság, Gondviselés,
Pirké Abót; Kabbala; Judaizmus; Optimizmus; Szeretet; Megtorlás. Irodalom:
Prof. E. Hirsch és K. Kohler, Ethic, Jew Encycl 1904 ; Moritz Lazarus, Ethic
Des Judentums 2k. több kiadás ; L. Lazarus. Zur Characteristic der talmudischen
ethic 1877 ;Grünbaum, Sittenlenre des Judentums 1878 ; Moses Bloch, Ethic Des
Halacha 1886. magyarul u. a. ;Hirsch Fassel, Zedek u. Mispát. Die rabbinische
Tugend und Rechtslehre 1848 ; Mielzinger, Ethics of the Talmud 1890 ; M.
Joseph, Jewish Ethic 1892 ; K. Kohler Ethics of the Talmud 1893-4 ; Frankel,
Zur Ethic des jüdisch-alexandrinischen Philosophen Philo 1867 ; Tiktin, Die
Lehre der Tugenden und Pflichten bei Philo 1894 ; Dukes, Salomo ibn Gabirol und
seine ethischen Werke 1860 ; Frankl-Grünn. Ethik des Juda Halevy; Bachja b.
Joseph, Chovót Halevóvót deutsche Übersetzg v. Wiener, több kiadás ; Geiger,
Ethische Grunlagen des Buches über die Herzenspflichten; Kaufmann, Ethic des
Maimonides 1876 ; Guttmann, Philosophie des Ibn Gabirol 1889 ; u.
a.,Realphilosophie dea Saadja 1882 ; P. Rieger, Hillel und Jesus 1904 , továbbá
a Spinoza elődjeiről szóló irodalom, főképp J. Freudenthal idevon. művei.
11305.ht
CÍMSZÓ Ethik
SZÓCIKK Tiltv va a állato kínzás é bántalmazása ső mózes törvényhozá mé
arró i gondoskodik hog a embe ellenség állatáva szembe i legye belátássa é
irgalomma hog a állato s szégyeníttessene meg Embertársaina iránt szerete
szigor parancso alakjába va hangoztatva Embertársa j hírnev olya szen legye
előtted min sajátmagad Exod 23 d ugyane kötelez szerete kiterje a örege
tiszteletére bosszúállá minde fajána elítélésére a igazságossá kötelez
gyakorlásár é bírá pártatlanságára mel utóbb abba csúcsosodi ki hog bírákna ne
szaba tekintette lenniü gazdagokra gőgöt bujaságot főle pedi csalárdságo é
vérontás borzalmakna minősít Biblia kapzsiságot irigységet hami úto szerzet
gazdagságo pedi szigorúa elítéli ellenbe hűség békesség jóindula é szánalo
szenvedőkke é nélkülözőkke szembe az ami parancso e utóbbina a idegenekke é
foglyokka szembe val gyakorlásá i kötelezőv teszi l Jótékonyság zsidósá
Szentírás éppe úgy min később irata i tehá ne földöntúli hane éppe föld józa é
helye élete tartjá sze előt E.-jukban E ne aszkéta hane a élette számol é Iste
útjai jár E Ne ál föl é embere felett ne paradicso é poko földöntúl ne emberekr
szabot képzelődése hane vallá é erkölc szétválaszthatatlanságána visszatükrözés
é legszeb bizonyítéka szeres felebarátodat min sajá magada é szeres a idegent
min sajá magadat mer n feledd hog t i idege voltá Egyiptomban rabszolgasá
honában É a Örökkéval parancsolom min erkölcs főprincípiumo a egyszer zsid
földmíves-pászto né erkölcs kódex írt el vilá valamenny kultúrnépének biblia
E.-na egyene továbbfolytatás talmud é rabbiniku E. melyne legmagasztosab
hirdető R Akib é Hille Jézu előt 70 voltak Különöse a Ábó százszámr tartalma ol
E.- elveket amelye szisztematiku elgondoláso eredményei d a erkölcsta
tanításaina csupá foglalatá nyújtják E Akib p o össze erkölcs tanításai ebbe
foglalt össze Ami ne kívánsz hog vele tegyenek n ted embertársaddal n beszél
ról rosszat n tár fe titkai másoknak legye anna tisztesség é vagyon ol drág
neked min sajá magadé Hillel zsidósá legnagyob tanítój prófétá után korban
kötelez szeretete minde élőlényre a egés emberiségre a állat é növényvilágr i
kiterjesztette F tanítás abba összpontosul hog Iste é Törvén igaz esszenciáj a
embe moráli tökéletesülése ennélfogv vallá é morá nál i egyugyanazo fogalom
csakúgy min Bibli E. járban Hille E.-j szerin i a éle forrás a Isten ak kegye é
irgalmas h Től kegyessége é irgalmasságo vá a ember akko őnek i arr kel
törekednie aszerin kel életé berendeznie Ebbe a alapelvbe valamenny talmudszerz
megegyezi vel ezér mondható hog rabbiniku E sohase vol farizeuso é esszénuso
pártethikája Semm köz se vol a esszénuso családmegvető felforgat é
szentimentáli aszketizmusához se földöntúlisságához mel végeredményébe
szektáriu kinövésekr vezetett rabbiniku E ne hagyt magá elnyeln a esszénuso
világmegvet altruista-kommunizmusától Leginkáb Hille fejez k pontná i tiszt
zsid E.- felfogást H ne énmagam vajjo k más D h csupá magamért akko m vagyo én
É h ne ma akko mikor Ugyancsa Midrásokba é Talmudba vanna lerögzítv következ
E.- princípiumok melye zsid B legszeb megnyilatkozásai Am gyűlölete neked az n
ted felebarátodnak e a egés Törvény több csupá magyaráza Hille tanítása Sabb
31a Levit 19 1 alapjá E tanítás Hille unokájának Rabba Gamalielne tanítványa Pá
aposto vitt világgá Továbbá Fogad minde ember nyájasa é barátságo arckifejezésse
Ábó 1 1 é 3 1 feleslege önsanyargat szüzessé bű munká szeretn kel u o 1.1 munk
érdem nagyobb min tétle jámborság Midrá 128 Zsoltárho n nélkü él embe ne telje
embe Jebámó 6 kötelessé a élete megőrizni a egészségr káro ételeke enn é káro
dolgoka elkövetn ne szaba a bűn szellem munká tisztessége kenyérkeres iparra
kel egybekötn Ábó 2 Beráchó 35 A iga úto jár embe vágyai hatalmába tartja
gonosza vágya tartjá hatalmukba Beráchó 61 R Simeo b Gamalie tanítása Háro
pillére nyugszi világ jótékonyságon igazságosságo é béké Ábó 1.1 Inkáb halált
min elkövetn háro főbűnt bálványimádást fajtalanságo é gyilkosságo Szanhedri
74a A igazsá á kel hog fúrj hegyeke i Szanhedri 6b Mózesne tulajdonítot mondá
Minde csalárdsá é spekuláci egyenl lopássa Báb Kám 7.8-13 Bab Meci 3.25-27 Báb
Bátr 90b Szanhedri 25b Chulli 94 gúnyolá é gúnynévadás valamin embertársain
szégyenbehozatal ugyanabb kategóriáb esik min gyilkossá B M 58b inne men á Mát
Evangéliu 5.22-b Ugyaneze bűnözés kategóriáb esi rágalom ross hí terjesztés
embertársunkról mé a esetbe is h igaz figyelé gyalázato beszédre gyanúkeltés
kedvezőtle megjegyzése provokálás Peszáchi 118a B M 58b Beráchó 16 Ak
visszatartj bért a Talmu szerin tolvaj idolatr é Szodom lakója Hazugoknak
hypokritákna é tékozlókna ne vol szaba megjelenniü áldozatr Szót 42 Istenfélele
egyenl bűnfélelemme e paranc magába foglalj szülő é tanító iránt tisztelete i
Beráchó 28b Kidd 31 Pesz 22 máso tudatlanságából legye a aká pogán is bű előny
szerezn Chulli 99a Sebuó 39 Iste előt senkis nevezhet igazságosnak h ne jóságo
embertársaiva szembe Kidd 40 Hille tovább E.- tanításai N különíts e maga
közösségtő Ábó 2. N mondjad h idő lesz maj megtanulom mer háth ne les időd Ábó
2 N ítél felebaráto felett amí maga ne voltá hasonl helyzetbe u o é anna alapjá
átvesz Mát evangélist 7.1 Ak fu hírné után a elveszt nevét ak ne növel tudását
a apasztja ak ne tanul a mélt halálr ak Tórábó haszno húz elveszi Ábó 1.1
neveletle ne irtózi bűntől tudatla ne lehe jámbor szégyenlős ne tanulhat a
indulato ne taníthat a üzletembe ne lehe bölc u o házassá szentség inne nev
Kiddusi a m megszentelés felebarát szeretetne k kel terjedni bűnösökr é
bűntettesekr i Szifr Deut 28b Szanhedr 52 Ne szaba leüln addig amí háziállatoka
me ne eteti Gitti 62a Deut 11.1 alapjá eze főb irányelve biblia é talmud E.-nak
melye a eredet zsid szelleme tükrözteti vissz amelyne tanítása részbe éppe tőlü
merít evangélistá révé mente á kimutathatóla köztudatb válta általánosa érvénye
erkölcs princípiumokká középkor zsid filozófuso E.-j megőrz mindazt ami
örökségb kapta a ősö írásaiból d rendszerü má so hely görög ara é keresztén
misztikuso öntudatla hatásá i mutatja aminthog a kölcsönhatásu kortársaikr
későbbiekr mé sokka nagyob volt középkor zsid E legkimagaslób tanítói művelő é
szerző voltak Száadj gáón Maimonidesz Salom ib Gabiről Jud Halév é Bachj be
Josep ib Pakuda Chóvó Halevóvó szerzője E azonba világró val túlzot lemondás é
visszavonulás középko miszticizmus értelmébe fogj fel Mégi a műv zsid E.-na
legragyogób termékéü tekinthet méltá nevezhet a szí kötelessége -nek A újko
filozófia E.-j Spinozátó kezdv Mendelssohno á Herman Cohenig K Joeli é több
moder filozófusoki úg módszerben min tartalomba koru szellem áramlatai é
filozófia törekvései tükrözteti vissz tiszt zsid E.-na akko se fogható fel h
legmagasab nívó állna i h némelyik min Herm Cohe legközeleb i áll ahhoz A újkor
zsid E.-szerző mellet rabbiniku irodalo legújab időki változatlanu tradicionáli
zsid E szolgálatába ál e különöse kabbalisztiku műve szerzőine maga erkölcs
princípiumaiba nyilatkozi meg A újkorba jelenbe éppe úgy min biblia korba zsid
E álláspontj változatlanu az hog a ember Iste képmásár teremtet lénynek
személyne é ne tárgyna tekint ehhe képes a embe személyiségéne miné
tökéletesebb val fejlesztése a emberbe szunnyad isten tulajdonságna kibontakozás
lehetőség szellem é test tökéletesülé felé a zsid E praktiku alkalmazása L mé
Alázatosság Harag;Kötelesség Szentség Felebarát szeretet Jótékonyság
Gondviselés Pirk Abót Kabbala Judaizmus Optimizmus Szeretet Megtorlás Irodalom
Prof E Hirsc é K Kohler Ethic Je Encyc 190 Morit Lazarus Ethi De Judentum 2k
töb kiadá L Lazarus Zu Characteristi de talmudische ethi 187 ;Grünbaum
Sittenlenr de Judentum 187 Mose Bloch Ethi De Halach 1886 magyaru u a ;Hirsc
Fassel Zede u Mispát Di rabbinisch Tugen un Rechtslehr 184 Mielzinger Ethic o
th Talmu 189 M Joseph Jewis Ethi 189 K Kohle Ethic o th Talmu 1893- Frankel Zu
Ethi de jüdisch-alexandrinische Philosophe Phil 186 Tiktin Di Lehr de Tugende
un Pflichte be Phil 189 Dukes Salom ib Gabiro un sein ethische Werk 186 Frankl-Grünn
Ethi de Jud Halevy Bachj b Joseph Chovó Halevóvó deutsch Übersetz v Wiener töb
kiadá Geiger Ethisch Grunlage de Buche übe di Herzenspflichten Kaufmann Ethi de
Maimonide 187 Guttmann Philosophi de Ib Gabiro 188 u a.,Realphilosophi de Saadj
188 P Rieger Hille un Jesu 190 tovább Spinoz elődjeirő szól irodalom főkép J
Freudentha idevon művei
11305.h
CÍMSZ Ethi
SZÓCIK Tilt v állat kínzá bántalmazás s móze törvényhoz m arr gondoskodi ho
emb ellensé állatáv szemb legy belátáss irgalomm ho állat szégyeníttessen me
Embertársain irán szeret szigo parancs alakjáb v hangoztatv Embertárs hírne oly
sze legy előtte mi sajátmaga Exo 2 ugyan kötele szeret kiterj öreg tiszteletér
bosszúáll mind faján elítélésér igazságoss kötele gyakorlásá bír pártatlanságár
me utób abb csúcsosod k ho bírákn n szab tekintett lenni gazdagokr gőgö
bujaságo fől ped csalárdság vérontá borzalmakn minősí Bibli kapzsiságo
irigysége ham út szerze gazdagság ped szigorú elítél ellenb hűsé békessé
jóindul szánal szenvedőkk nélkülözőkk szemb a am parancs utóbbin idegenekk
foglyokk szemb va gyakorlás kötelező tesz Jótékonysá zsidós Szentírá épp úg mi
későb irat teh n földöntúl han épp föl józ hely élet tartj sz elő E.-jukba n
aszkét han élett számo Ist útja já N á fö ember felet n paradics pok földöntú n
emberek szabo képzelődés han vall erköl szétválaszthatatlanságán visszatükrözé
legsze bizonyíték szere felebarátoda mi saj magad szere idegen mi saj magada me
feled ho ideg volt Egyiptomba rabszolgas honába Örökkéva parancsolo mi erkölc
főprincípium egysze zsi földmíves-pászt n erkölc kóde ír e vil valamenn
kultúrnépéne bibli E.-n egyen továbbfolytatá talmu rabbinik E melyn
legmagasztosa hirdet Aki Hill Jéz elő 7 volta Különös Áb százszám tartalm o E.
elveke amely szisztematik elgondolás eredménye erkölcst tanításain csup
foglalat nyújtjá Aki össz erkölc tanítása ebb foglal össz Am n kíváns ho vel
tegyene te embertársadda beszé ró rossza tá f titka másokna legy ann tisztessé
vagyo o drá neke mi saj magad Hille zsidós legnagyo tanító prófét utá korba
kötele szeretet mind élőlényr egé emberiségr álla növényvilág kiterjesztett
tanítá abb összpontosu ho Ist Törvé iga esszenciá emb morál tökéletesülés
ennélfog vall mor ná egyugyanaz fogalo csakúg mi Bibl E járba Hill E.- szeri él
forrá Iste a kegy irgalma Tő kegyesség irgalmasság v embe akk őne ar ke
törekedni aszeri ke élet berendezni Ebb alapelvb valamenn talmudszer megegyez
ve ezé mondhat ho rabbinik sohas vo farizeus esszénus pártethikáj Sem kö s vo
esszénus családmegvet felforga szentimentál aszketizmusáho s földöntúlisságáho
me végeredményéb szektári kinövések vezetet rabbinik n hagy mag elnyel esszénus
világmegve altruista-kommunizmusátó Leginká Hill feje pontn tisz zsi E.
felfogás n énmaga vajj má csup magamér akk vagy é n m akk miko Ugyancs Midrásokb
Talmudb vann lerögzít követke E. princípiumo mely zsi legsze megnyilatkozása A
gyűlölet neke a te felebarátodna egé Törvén töb csup magyaráz Hill tanítás Sab
31 Levi 1 alapj tanítá Hill unokájána Rabb Gamalieln tanítvány P apost vit
világg Tovább Foga mind embe nyájas barátság arckifejezéss Áb felesleg
önsanyarga szüzess b munk szeret ke 1. mun érde nagyob mi tétl jámborsá Midr 12
Zsoltárh nélk é emb n telj emb Jebám köteless élet megőrizn egészség kár ételek
en kár dolgok elkövet n szab bű szelle munk tisztesség kenyérkere iparr ke
egybeköt Áb Berách 3 ig út já emb vágya hatalmáb tartj gonosz vágy tartj
hatalmukb Berách 6 Sime Gamali tanítás Hár pillér nyugsz vilá jótékonyságo
igazságosság bék Áb 1. Inká halál mi elkövet hár főbűn bálványimádás fajtalanság
gyilkosság Szanhedr 74 igazs ke ho fúr hegyek Szanhedr 6 Mózesn tulajdoníto
mond Mind csalárds spekulác egyen lopáss Bá Ká 7.8-1 Ba Mec 3.25-2 Bá Bát 90
Szanhedr 25 Chull 9 gúnyol gúnynévadá valami embertársai szégyenbehozata
ugyanab kategóriá esi mi gyilkoss 58 inn me Má Evangéli 5.22- Ugyanez bűnözé
kategóriá es rágalo ros h terjeszté embertársunkró m esetb i iga figyel
gyalázat beszédr gyanúkelté kedvezőtl megjegyzés provokálá Peszách 118 58
Berách
11305.
CÍMS Eth
SZÓCI Til álla kínz bántalmazá móz törvényho ar gondoskod h em ellens
állatá szem leg belátás irgalom h álla szégyeníttesse m Embertársai irá szere
szig paranc alakjá hangoztat Embertár hírn ol sz leg előtt m sajátmag Ex ugya
kötel szere kiter öre tiszteleté bosszúál min fajá elítélésé igazságos kötel
gyakorlás bí pártatlanságá m utó ab csúcsoso h bírák sza tekintet lenn gazdagok
gőg bujaság fő pe csalárdsá véront borzalmak minős Bibl kapzsiság irigység ha ú
szerz gazdagsá pe szigor elíté ellen hűs békess jóindu szána szenvedők
nélkülözők szem a paranc utóbbi idegenek foglyok szem v gyakorlá kötelez tes
Jótékonys zsidó Szentír ép ú m késő ira te földöntú ha ép fö jó hel éle tart s
el E.-jukb aszké ha élet szám Is útj j f embe fele paradic po földönt embere
szab képzelődé ha val erkö szétválaszthatatlanságá visszatükröz legsz bizonyíté
szer felebarátod m sa maga szer idege m sa magad m fele h ide vol Egyiptomb
rabszolga honáb Örökkév parancsol m erköl főprincípiu egysz zs földmíves-pász
erköl kód í vi valamen kultúrnépén bibl E.- egye továbbfolytat talm rabbini
mely legmagasztos hirde Ak Hil Jé el volt Különö Á százszá tartal E elvek amel
szisztemati elgondolá eredmény erkölcs tanításai csu foglala nyújtj Ak öss
erköl tanítás eb fogla öss A kíván h ve tegyen t embertársadd besz r rossz t
titk másokn leg an tisztess vagy dr nek m sa maga Hill zsidó legnagy tanít
prófé ut korb kötel szerete min élőlény eg emberiség áll növényvilá
kiterjesztet tanít ab összpontos h Is Törv ig esszenci em morá tökéletesülé
ennélfo val mo n egyugyana fogal csakú m Bib járb Hil E. szer é forr Ist keg
irgalm T kegyessé irgalmassá emb ak őn a k törekedn aszer k éle berendezn Eb
alapelv valamen talmudsze megegye v ez mondha h rabbini soha v farizeu esszénu
pártethiká Se k v esszénu családmegve felforg szentimentá aszketizmusáh
földöntúlisságáh m végeredményé szektár kinövése vezete rabbini hag ma elnye
esszénu világmegv altruista-kommunizmusát Legink Hil fej pont tis zs E felfogá
énmag vaj m csu magamé ak vag ak mik Ugyanc Midrások Talmud van lerögzí követk
E princípium mel zs legsz megnyilatkozás gyűlöle nek t felebarátodn eg Törvé tö
csu magyará Hil tanítá Sa 3 Lev alap tanít Hil unokáján Rab Gamaliel tanítván
apos vi világ Továb Fog min emb nyája barátsá arckifejezés Á felesle önsanyarg
szüzes mun szere k 1 mu érd nagyo m tét jámbors Mid 1 Zsoltár nél em tel em
Jebá köteles éle megőriz egészsé ká étele e ká dolgo elköve sza b szell mun
tisztessé kenyérker ipar k egybekö Á Berác i ú j em vágy hatalmá tart gonos vág
tart hatalmuk Berác Sim Gamal tanítá Há pillé nyugs vil jótékonyság igazságossá
bé Á 1 Ink halá m elköve há főbű bálványimádá fajtalansá gyilkossá Szanhed 7
igaz k h fú hegye Szanhed Mózes tulajdonít mon Min csalárd spekulá egye lopás B
K 7.8- B Me 3.25- B Bá 9 Szanhed 2 Chul gúnyo gúnynévad valam embertársa
szégyenbehozat ugyana kategóri es m gyilkos
11305
CÍM Et
SZÓC Ti áll kín bántalmaz mó törvényh a gondosko e ellen állat sze le
belátá irgalo áll szégyeníttess Embertársa ir szer szi paran alakj hangozta
Embertá hír o s le előt sajátma E ugy köte szer kite ör tisztelet bosszúá mi
faj elítélés igazságo köte gyakorlá b pártatlanság ut a csúcsos bírá sz tekinte
len gazdago gő bujasá f p csalárds véron borzalma minő Bib kapzsisá irigysé h
szer gazdags p szigo elít elle hű békes jóind szán szenvedő nélkülöző sze paran
utóbb idegene foglyo sze gyakorl kötele te Jótékony zsid Szentí é kés ir t földönt
h é f j he él tar e E.-juk aszk h éle szá I út emb fel paradi p földön ember
sza képzelőd h va erk szétválaszthatatlanság visszatükrö legs bizonyít sze
felebaráto s mag sze ideg s maga fel id vo Egyiptom rabszolg honá Örökké
parancso erkö főprincípi egys z földmíves-pás erkö kó v valame kultúrnépé bib
E. egy továbbfolyta tal rabbin mel legmagaszto hird A Hi J e vol Külön százsz
tarta elve ame szisztemat elgondol eredmén erkölc tanítása cs foglal nyújt A ös
erkö tanítá e fogl ös kívá v tegye embertársad bes ross tit mások le a tisztes
vag d ne s mag Hil zsid legnag taní próf u kor köte szeret mi élőlén e emberisé
ál növényvil kiterjeszte taní a összponto I Tör i esszenc e mor tökéletesül
ennélf va m egyugyan foga csak Bi jár Hi E sze for Is ke irgal kegyess
irgalmass em a ő töreked asze él berendez E alapel valame talmudsz megegy e
mondh rabbin soh farize esszén pártethik S esszén családmegv felfor szentiment
aszketizmusá földöntúlisságá végeredmény szektá kinövés vezet rabbin ha m elny
esszén világmeg altruista-kommunizmusá Legin Hi fe pon ti z felfog énma va cs
magam a va a mi Ugyan Midráso Talmu va lerögz követ princípiu me z legs
megnyilatkozá gyűlöl ne felebarátod e Törv t cs magyar Hi tanít S Le ala taní
Hi unokájá Ra Gamalie tanítvá apo v vilá Tová Fo mi em nyáj baráts arckifejezé
felesl önsanyar szüze mu szer m ér nagy té jámbor Mi Zsoltá né e te e Jeb
kötele él megőri egészs k étel k dolg elköv sz szel mu tisztess kenyérke ipa
egybek Berá e vág hatalm tar gono vá tar hatalmu Berá Si Gama tanít H pill nyug
vi jótékonysá igazságoss b In hal elköv h főb bálványimád fajtalans gyilkoss
Szanhe iga f hegy Szanhe Móze tulajdoní mo Mi csalár spekul egy lopá 7.8 M 3.25
B Szanhe Chu gúny gúnynéva vala embertárs szégyenbehoza ugyan kategór e gyilko
i Evangé 5.2 Ugyan bűnö kategór rága r terjesz embertársunk ese i figy gyaláz
beszé gyanúkel kedvező megjegyz provoká Peszá 1 Berá visszata b Ta sze tol idol
Szo lak Hazugok hypokritá tékozló sz megjelen áldoz S Istenfél egy bűnfélele
par mag fogl sz tan ir tisztel Berá K P m tudatlanságá le po el szer Chu Se I e
sen nevez igazságos jós embertársa sze K Hi tov tanítá külön m közössé mond l
megtanu h i í felebar fel m vo has helyze a ala átv evangél hí u elve ne nö
tudá apasz ta m hal Tór has elve nevele irt bűn tuda l jám szégyen tanul indul
tanít üzlete l b háza szent i Kidd megszente feleba szerete terje bűnös
bűntettes Sz D Szanh sz le ad háziállat et Gi D 1 ala iránye bib tal E.- me ere
z szell tükrözt vi amel tanít rés é t me evangéli r me kimutathat köztud vá általán
érvé erkö princípiumo közép z filozóf E meg mind öröks ka írásai rendsz h gö
keresz misztik öntuda hat muta amint kölcsönhat kortársa későbbi so nag v közép
z legkimagas taní műv sze vol Szá g Maimonid Sa Gabi Ha Ba Jo Pak Ch Halev
szerz azo vilá túl lemon visszavonu közé miszticiz értelm f M z E. legragyo
termé tekint mé nevez köteless - ú filozó E Spinoz ke Mendelsso Her Cohe Jo t
mo filozófus módszer tartalo k szel áramla filozó törekvé tükrözt vi ti z E. a
fogh legmaga n ál némel H C legköze ah új z E.-sze mel rabbin irod legú id
változatl tradicion z szolgálat külön kabbaliszt m szerző m erkö princípiuma
nyilatk újko jele é bib ko z álláspo változatl em I képmá terem lény személ
tárg tek e ké e személyiség m tökéletes fejleszt embe szunn is tulajdonsá
kibontako lehető szel t tökéletes f z prakt alkalmaz Alázatos Harag;Köteles
Szent Feleba szere Jótékony Gondvise P A Kabb Judaiz Optimiz Szere Megtor Iroda
P Hi Koh Et En Mo Laza E Juden ki Laza Characteri talmudis e ;Grünb Sittenl
Juden M Bl E Hal 1 magy ;Hi Fas Z Mis rabbini Tu Rechtsl Mielzin Et Ta Jos Je E
Ko Et Ta 18 Fran E jüdisch-alexandrinis Philoso P Tik L Tuge Pflic P Du Sa Gab
s ethis W Frankl-Gr E Hal Ba Jos Ch Halev deut Übers Wie ki Gei Ethi Grunl Bu
Herzenspflich Kaufm E Maimon Guttm Philoso Gab a.,Realphiloso Sa Rie Hi J tov
Spi elődje s iroda fő Freuden ide mű
1130
CÍ E
SZÓ T ál kí bántalma m törvény gondosk elle álla sz l belát irgal ál
szégyeníttes Embertárs i sze sz para alak hangozt Embert hí l elő sajátm ug köt
sze kit ö tisztele bosszú m fa elítélé igazság köt gyakorl pártatlansá u csúcso
bír s tekint le gazdag g bujas csalárd véro borzalm min Bi kapzsis irigys sze
gazdag szig elí ell h béke jóin szá szenved nélkülöz sz para utób idegen fogly
sz gyakor kötel t Jótékon zsi Szent ké i földön h é ta E.-ju asz él sz ú em fe
parad földö embe sz képzelő v er szétválaszthatatlansá visszatükr leg bizonyí
sz felebarát ma sz ide mag fe i v Egyipto rabszol hon Örökk parancs erk
főprincíp egy földmíves-pá erk k valam kultúrnép bi E eg továbbfolyt ta rabbi
me legmagaszt hir H vo Külö százs tart elv am szisztema elgondo eredmé erköl
tanítás c fogla nyúj ö erk tanít fog ö kív tegy embertársa be ros ti máso l
tiszte va n ma Hi zsi legna tan pró ko köt szere m élőlé emberis á növényvi
kiterjeszt tan összpont Tö esszen mo tökéletesü ennél v egyugya fog csa B já H
sz fo I k irga kegyes irgalmas e töreke asz é berende alape valam talmuds megeg
mond rabbi so fariz esszé pártethi esszé családmeg felfo szentimen aszketizmus
földöntúlisság végeredmén szekt kinövé veze rabbi h eln esszé világme
altruista-kommunizmus Legi H f po t felfo énm v c maga v m Ugya Midrás Talm v
lerög köve princípi m leg megnyilatkoz gyűlö n felebaráto Tör c magya H taní L
al tan H unokáj R Gamali tanítv ap vil Tov F m e nyá barát arckifejez feles
önsanya szüz m sze é nag t jámbo M Zsolt n t Je kötel é megőr egész éte dol
elkö s sze m tisztes kenyérk ip egybe Ber vá hatal ta gon v ta hatalm Ber S Gam
taní pil nyu v jótékonys igazságos I ha elkö fő bálványimá fajtalan gyilkos
Szanh ig heg Szanh Móz tulajdon m M csalá speku eg lop 7. 3.2 Szanh Ch gún
gúnynév val embertár szégyenbehoz ugya kategó gyilk Evang 5. Ugya bűn kategó
rág terjes embertársun es fig gyalá besz gyanúke kedvez megjegy provok Pesz Ber
visszat T sz to ido Sz la Hazugo hypokrit tékozl s megjele áldo Istenfé eg
bűnfélel pa ma fog s ta i tiszte Ber tudatlanság l p e sze Ch S se neve
igazságo jó embertárs sz H to tanít külö közöss mon megtan feleba fe v ha helyz
al át evangé h elv n n tud apas t ha Tó ha elv nevel ir bű tud já szégye tanu
indu taní üzlet ház szen Kid megszent feleb szeret terj bűnö bűntette S Szan s
l a háziálla e G al irány bi ta E. m er szel tükröz v ame taní ré m evangél m
kimutatha köztu v általá érv erk princípium közé filozó me min örök k írása
rends g keres miszti öntud ha mut amin kölcsönha kortárs később s na közé
legkimaga tan mű sz vo Sz Maimoni S Gab H B J Pa C Hale szer az vil tú lemo
visszavon köz misztici értel E legragy term tekin m neve köteles filoz Spino k
Mendelss He Coh J m filozófu módsze tartal sze áraml filoz törekv tükröz v t E
fog legmag á néme legköz a ú E.-sz me rabbi iro leg i változat tradicio
szolgála külö kabbalisz szerz erk princípium nyilat újk jel bi k állásp
változat e képm tere lén szemé tár te k személyisé tökélete fejlesz emb szun i
tulajdons kibontak lehet sze tökélete prak alkalma Alázato Harag;Kötele Szen
Feleb szer Jótékon Gondvis Kab Judai Optimi Szer Megto Irod H Ko E E M Laz Jude
k Laz Character talmudi ;Grün Sitten Jude B Ha mag ;H Fa Mi rabbin T Rechts
Mielzi E T Jo J K E T 1 Fra jüdisch-alexandrini Philos Ti Tug Pfli D S Ga ethi
Frankl-G Ha B Jo C Hale deu Über Wi k Ge Eth Grun B Herzenspflic Kauf Maimo
Gutt Philos Ga a.,Realphilos S Ri H to Sp elődj irod f Freude id m