11311.htm
CÍMSZÓ: Exilarcha
SZÓCIKK: "Exilarcha
(aram. Rés Goluta, héb. Ros Gólusz a. m. a száműzetés feje), cím, melye
Babyloniában (majd később Egyptomban is) adtak a perzsa uralom alatt ottmaradt zsidóság
fejedelmi rangú vezetőjének, akit fejedelmi méltóságában az állam is elismert.
Az E. tehát megvolt már attól kezdve, amikor a zsidóság egy része a babyloni
fogságból visszatért, míg a másik rész Babyloniában maradt igen nagy számban.
Nagyobb jelentőségre azonban az 15. éppen a Zsidó Állam végleges bukása után
emelkedett s megvolt a méltóság egészen a XI. századig, majd Egyptomban még a
XII. században is. Az első E.-nak a Dávid törzséből való Jehojachin királyt
tekintették s ettől, mint Dávid utolsó királyi sarjától származtatták magukat
az E.-k. A Széder Ólam Zuta a teljes jegyzékét is adja a régi E.-nak, de ez
csupán a genealógia kedvéért sorolja fel a neveket, amelyek korántsem
hitelesek. Kétségtelen, hogy a Hadrián császár utáni időkben érezték az E.
szükségét a zsidók az egész Keleten s jelentőségük attól kezdve növekszik,
jóllehet a jeruzsálemi, majd tiberiászi patriarcháknak Hillel
leszármazottjainak «nászi», azaz fejedelmi rangját és tekintélyét Palesztina,
Szíria és KisÁzsia területén nem csorbította. Így az I. századtól kezdve
egészen a XI. századig, amíg meg nem szűnt az exilarchatus, tudjuk a legtöbb E.
nevét és sorrendjét. Az arab hódítás idején, 642. Bostanai. volt az E. s az ő
sírboltját még Tudelai Benjámin látta a XII. században. Leszármazottjainak
egyike volt Anan, aki magát anti-E.-nak tekintette s alapította a karaiták
szektáját. Az utóbbiak Anan utódait ismerték el a maguk E.-juknak. Az utolsó
babyloniai E. Chizkija volt, aki a gáóni méltóságot is betöltötte, de 1040.
mindkét méltóság a török invázió következtében megszűnt s az utolsó E. fiai
Andalúziába vándoroltak ki. Az E. címet a következő századokban újból
használták Bagdadban legalább is Tudelai Benjámin és Regensburgi Petachja, a
XI.-XII. századok híres utazói említést tesznek erről. Az E. méltóságot a
Babyloniában tömegesen élő zsidóság organizációja hozta létre. Megismerésükre a
főforrás maga a Talmud, mely a régi E.-król sokat jegyzett fel. Ez a régebbi
perzsa korszak, míg a VII. századtól kezdve az arab korszak E. -iról beszélünk.
A Talmudba tartozó Széder Ólam Zuta részletesen szól az E.-ról. Két jogtudós
(rabbi) volt titkárul mellé beosztva. Háztartása fejedelmi volt, de a vallás
követelményeinek szigorú megőrzése mellett. Maga az E. mindig jeles törvénytudó
(később) talmudtudós is volt. Időnként reprezentációs lakomákat adott. Az E.
gondoskodott a zsidók állami adójának beszedéséről; ő nevezte ki a bírákat s
bűnügyi esetekben legfelsőbb fórum volt. Bizonyos esetekben az E. perzsa
törvények szerint ítélt. A zsinagógában a Tóra-tekercset trónusához vitték, míg
mindenki más személyesen járult a Tóra elé. Ő nevezte ki a két akadémiának, a
szurainak és pumbaditainak a gáónjait (l. Gáóni-korszak). A X. századbeli Natan
ha-Bábli krónikás leírja az E. installálását, mely óriási pompával történt s
amelynek a zsinagóga volt a középpontja, ahol az E. baldachin alatt, trónon
ült. Palotájából az E. ritkán mozdult ki s csupán állami fogaton, ilyenkor a
nép közé aranyat szórt keleti szokás szerint. A liturgia is megőrizte
anachronisztikusan az E. emlékét. A szombatonként elmondott «Jekum purkon»
kezdetű, arameus nyelvű s a gáóni-korszakból származó ima áldást kér a «Rés
Golutá»-ra. A szefárd rítus ezt rég elhagyta, de az askenáz imakönyvek még
mindig tartalmazzák. V. ö. Bacher V., a Jew. Encyclop.-ban. L. Gáóni-korszak.
"
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1311. címszó a lexikon =>
250. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11311.htm
CÍMSZÓ: Exilarcha
SZÓCIKK: Exilarcha aram. Rés Goluta, héb. Ros Gólusz a. m. a száműzetés
feje , cím, melye Babyloniában majd később Egyptomban is adtak a perzsa uralom
alatt ottmaradt zsidóság fejedelmi rangú vezetőjének, akit fejedelmi
méltóságában az állam is elismert. Az E. tehát megvolt már attól kezdve, amikor
a zsidóság egy része a babyloni fogságból visszatért, míg a másik rész
Babyloniában maradt igen nagy számban. Nagyobb jelentőségre azonban az 15.
éppen a Zsidó Állam végleges bukása után emelkedett s megvolt a méltóság
egészen a XI. századig, majd Egyptomban még a XII. században is. Az első E.-nak
a Dávid törzséből való Jehojachin királyt tekintették s ettől, mint Dávid
utolsó királyi sarjától származtatták magukat az E.-k. A Széder Ólam Zuta a
teljes jegyzékét is adja a régi E.-nak, de ez csupán a genealógia kedvéért
sorolja fel a neveket, amelyek korántsem hitelesek. Kétségtelen, hogy a Hadrián
császár utáni időkben érezték az E. szükségét a zsidók az egész Keleten s
jelentőségük attól kezdve növekszik, jóllehet a jeruzsálemi, majd tiberiászi
patriarcháknak Hillel leszármazottjainak nászi , azaz fejedelmi rangját és
tekintélyét Palesztina, Szíria és KisÁzsia területén nem csorbította. Így az I.
századtól kezdve egészen a XI. századig, amíg meg nem szűnt az exilarchatus,
tudjuk a legtöbb E. nevét és sorrendjét. Az arab hódítás idején, 642. Bostanai.
volt az E. s az ő sírboltját még Tudelai Benjámin látta a XII. században.
Leszármazottjainak egyike volt Anan, aki magát anti-E.-nak tekintette s
alapította a karaiták szektáját. Az utóbbiak Anan utódait ismerték el a maguk
E.-juknak. Az utolsó babyloniai E. Chizkija volt, aki a gáóni méltóságot is
betöltötte, de 1040. mindkét méltóság a török invázió következtében megszűnt s
az utolsó E. fiai Andalúziába vándoroltak ki. Az E. címet a következő
századokban újból használták Bagdadban legalább is Tudelai Benjámin és Regensburgi
Petachja, a XI.-XII. századok híres utazói említést tesznek erről. Az E.
méltóságot a Babyloniában tömegesen élő zsidóság organizációja hozta létre.
Megismerésükre a főforrás maga a Talmud, mely a régi E.-król sokat jegyzett
fel. Ez a régebbi perzsa korszak, míg a VII. századtól kezdve az arab korszak
E. -iról beszélünk. A Talmudba tartozó Széder Ólam Zuta részletesen szól az
E.-ról. Két jogtudós rabbi volt titkárul mellé beosztva. Háztartása fejedelmi
volt, de a vallás követelményeinek szigorú megőrzése mellett. Maga az E. mindig
jeles törvénytudó később talmudtudós is volt. Időnként reprezentációs lakomákat
adott. Az E. gondoskodott a zsidók állami adójának beszedéséről; ő nevezte ki a
bírákat s bűnügyi esetekben legfelsőbb fórum volt. Bizonyos esetekben az E.
perzsa törvények szerint ítélt. A zsinagógában a Tóra-tekercset trónusához
vitték, míg mindenki más személyesen járult a Tóra elé. Ő nevezte ki a két
akadémiának, a szurainak és pumbaditainak a gáónjait l. Gáóni-korszak . A X.
századbeli Natan ha-Bábli krónikás leírja az E. installálását, mely óriási
pompával történt s amelynek a zsinagóga volt a középpontja, ahol az E.
baldachin alatt, trónon ült. Palotájából az E. ritkán mozdult ki s csupán
állami fogaton, ilyenkor a nép közé aranyat szórt keleti szokás szerint. A
liturgia is megőrizte anachronisztikusan az E. emlékét. A szombatonként
elmondott Jekum purkon kezdetű, arameus nyelvű s a gáóni-korszakból származó
ima áldást kér a Rés Golutá -ra. A szefárd rítus ezt rég elhagyta, de az askenáz
imakönyvek még mindig tartalmazzák. V. ö. Bacher V., a Jew. Encyclop.-ban. L.
Gáóni-korszak.
11311.ht
CÍMSZÓ Exilarch
SZÓCIKK Exilarch aram Ré Goluta héb Ro Gólus a m száműzeté fej cím mely
Babyloniába maj későb Egyptomba i adta perzs uralo alat ottmarad zsidósá
fejedelm rang vezetőjének aki fejedelm méltóságába a álla i elismert A E tehá
megvol má attó kezdve amiko zsidósá eg rész babylon fogságbó visszatért mí mási
rés Babyloniába marad ige nag számban Nagyob jelentőségr azonba a 15 éppe Zsid
Álla véglege bukás utá emelkedet megvol méltósá egésze XI századig maj
Egyptomba mé XII századba is A els E.-na Dávi törzsébő val Jehojachi király
tekintetté ettől min Dávi utols király sarjátó származtattá maguka a E.-k Széde
Óla Zut telje jegyzéké i adj rég E.-nak d e csupá genealógi kedvéér sorolj fe
neveket amelye korántse hitelesek Kétségtelen hog Hadriá császá után időkbe
érezté a E szükségé zsidó a egés Kelete jelentőségü attó kezdv növekszik
jóllehe jeruzsálemi maj tiberiász patriarchákna Hille leszármazottjaina nász
aza fejedelm rangjá é tekintélyé Palesztina Szíri é KisÁzsi területé ne
csorbította Íg a I századtó kezdv egésze XI századig amí me ne szűn a
exilarchatus tudju legtöb E nevé é sorrendjét A ara hódítá idején 642 Bostanai
vol a E a sírboltjá mé Tudela Benjámi látt XII században Leszármazottjaina
egyik vol Anan ak magá anti-E.-na tekintett alapított karaitá szektáját A
utóbbia Ana utódai ismerté e magu E.-juknak A utols babylonia E Chizkij volt ak
gáón méltóságo i betöltötte d 1040 mindké méltósá törö invázi következtébe
megszűn a utols E fia Andalúziáb vándorolta ki A E címe következ századokba
újbó használtá Bagdadba legaláb i Tudela Benjámi é Regensburg Petachja XI.-XII
százado híre utazó említés teszne erről A E méltóságo Babyloniába tömegese él
zsidósá organizációj hozt létre Megismerésükr főforrá mag Talmud mel rég E.-kró
soka jegyzet fel E régebb perzs korszak mí VII századtó kezdv a ara korsza E
-iró beszélünk Talmudb tartoz Széde Óla Zut részletese szó a E.-ról Ké jogtudó
rabb vol titkáru mell beosztva Háztartás fejedelm volt d vallá követelményeine
szigor megőrzés mellett Mag a E mindi jele törvénytud későb talmudtudó i volt
Időnkén reprezentáció lakomáka adott A E gondoskodot zsidó állam adójána
beszedéséről nevezt k bíráka bűnügy esetekbe legfelsőb fóru volt Bizonyo
esetekbe a E perzs törvénye szerin ítélt zsinagógába Tóra-tekercse trónusáho
vitték mí mindenk má személyese járul Tór elé nevezt k ké akadémiának szuraina
é pumbaditaina gáónjai l Gáóni-korsza X századbel Nata ha-Bábl króniká leírj a
E installálását mel óriás pompáva történ amelyne zsinagóg vol középpontja aho a
E baldachi alatt tróno ült Palotájábó a E ritká mozdul k csupá állam fogaton
ilyenko né köz aranya szór kelet szoká szerint liturgi i megőrizt
anachronisztikusa a E emlékét szombatonkén elmondot Jeku purko kezdetű arameu
nyelv gáóni-korszakbó származ im áldás ké Ré Golut -ra szefár rítu ez ré
elhagyta d a askená imakönyve mé mindi tartalmazzák V ö Bache V. Jew
Encyclop.-ban L Gáóni-korszak
11311.h
CÍMSZ Exilarc
SZÓCIK Exilarc ara R Golut hé R Gólu száműzet fe cí mel Babyloniáb ma késő
Egyptomb adt perz ural ala ottmara zsidós fejedel ran vezetőjéne ak fejedel
méltóságáb áll elismer teh megvo m att kezdv amik zsidós e rés babylo fogságb
visszatér m más ré Babyloniáb mara ig na számba Nagyo jelentőség azonb 1 épp
Zsi Áll végleg buká ut emelkede megvo méltós egész X századi ma Egyptomb m XI
századb i el E.-n Dáv törzséb va Jehojach királ tekintett ettő mi Dáv utol
királ sarját származtatt maguk E.- Széd Ól Zu telj jegyzék ad ré E.-na csup
genealóg kedvéé sorol f neveke amely koránts hitelese Kétségtele ho Hadri csász
utá időkb érezt szükség zsid egé Kelet jelentőség att kezd növekszi jólleh
jeruzsálem ma tiberiás patriarchákn Hill leszármazottjain nás az fejedel rangj
tekintély Palesztin Szír KisÁzs terület n csorbított Í századt kezd egész X
századi am m n szű exilarchatu tudj legtö nev sorrendjé ar hódít idejé 64
Bostana vo sírboltj m Tudel Benjám lát XI századba Leszármazottjain egyi vo Ana
a mag anti-E.-n tekintet alapítot karait szektájá utóbbi An utóda ismert mag
E.-jukna utol babyloni Chizki vol a gáó méltóság betöltött 104 mindk méltós tör
inváz következtéb megszű utol fi Andalúziá vándorolt k cím követke századokb
újb használt Bagdadb legalá Tudel Benjám Regensbur Petachj XI.-XI század hír
utaz említé teszn errő méltóság Babyloniáb tömeges é zsidós organizáció hoz
létr Megismerésük főforr ma Talmu me ré E.-kr sok jegyze fe régeb perz korsza m
VI századt kezd ar korsz -ir beszélün Talmud tarto Széd Ól Zu részletes sz
E.-ró K jogtud rab vo titkár mel beosztv Háztartá fejedel vol vall
követelményein szigo megőrzé mellet Ma mind jel törvénytu késő talmudtud vol
Időnké reprezentáci lakomák adot gondoskodo zsid álla adóján beszedésérő nevez
bírák bűnüg esetekb legfelső fór vol Bizony esetekb perz törvény szeri ítél
zsinagógáb Tóra-tekercs trónusáh vitté m minden m személyes járu Tó el nevez k
akadémiána szurain pumbaditain gáónja Gáóni-korsz századbe Nat ha-Báb krónik
leír installálásá me óriá pompáv törté amelyn zsinagó vo középpontj ah baldach
alat trón ül Palotájáb ritk mozdu csup álla fogato ilyenk n kö arany szó kele
szok szerin liturg megőriz anachronisztikus emléké szombatonké elmondo Jek purk
kezdet arame nyel gáóni-korszakb szárma i áldá k R Golu -r szefá rít e r elhagyt
asken imakönyv m mind tartalmazzá Bach V Je Encyclop.-ba Gáóni-korsza
11311.
CÍMS Exilar
SZÓCI Exilar ar Golu h Gól száműze f c me Babyloniá m kés Egyptom ad per
ura al ottmar zsidó fejede ra vezetőjén a fejede méltóságá ál elisme te megv at
kezd ami zsidó ré babyl fogság visszaté má r Babyloniá mar i n számb Nagy
jelentősé azon ép Zs Ál végle buk u emelked megv méltó egés század m Egyptom X
század e E.- Dá törzsé v Jehojac kirá tekintet ett m Dá uto kirá sarjá
származtat magu E. Szé Ó Z tel jegyzé a r E.-n csu genealó kedvé soro nevek
amel koránt hiteles Kétségtel h Hadr csás ut idők érez szüksé zsi eg Kele
jelentősé at kez növeksz jólle jeruzsále m tiberiá patriarchák Hil
leszármazottjai ná a fejede rang tekintél Paleszti Szí KisÁz terüle csorbítot
század kez egés század a sz exilarchat tud legt ne sorrendj a hódí idej 6
Bostan v sírbolt Tude Benjá lá X századb Leszármazottjai egy v An ma anti-E.-
tekinte alapíto karai szektáj utóbb A utód ismer ma E.-jukn uto babylon Chizk
vo gá méltósá betöltöt 10 mind méltó tö invá következté megsz uto f Andalúzi
vándorol cí követk századok új használ Bagdad legal Tude Benjá Regensbu Petach
XI.-X száza hí uta említ tesz err méltósá Babyloniá tömege zsidó organizáci ho
lét Megismerésü főfor m Talm m r E.-k so jegyz f rége per korsz V század kez a
kors -i beszélü Talmu tart Szé Ó Z részlete s E.-r jogtu ra v titká me beoszt
Háztart fejede vo val követelményei szig megőrz melle M min je törvényt kés
talmudtu vo Időnk reprezentác lakomá ado gondoskod zsi áll adójá beszedésér
neve bírá bűnü esetek legfels fó vo Bizon esetek per törvén szer íté zsinagógá
Tóra-tekerc trónusá vitt minde személye jár T e neve akadémián szurai
pumbaditai gáónj Gáóni-kors századb Na ha-Bá króni leí installálás m óri pompá
tört amely zsinag v középpont a baldac ala tró ü Palotájá rit mozd csu áll
fogat ilyen k aran sz kel szo szeri litur megőri anachronisztiku emlék
szombatonk elmond Je pur kezde aram nye gáóni-korszak szárm áld Gol - szef rí
elhagy aske imaköny min tartalmazz Bac J Encyclop.-b Gáóni-korsz
11311
CÍM Exila
SZÓC Exila a Gol Gó száműz m Babyloni ké Egypto a pe ur a ottma zsid fejed
r vezetőjé fejed méltóság á elism t meg a kez am zsid r baby fogsá visszat m
Babyloni ma szám Nag jelentős azo é Z Á végl bu emelke meg mélt egé száza
Egypto száza E. D törzs Jehoja kir tekinte et D ut kir sarj származta mag E Sz
te jegyz E.- cs geneal kedv sor neve ame korán hitele Kétségte Had csá u idő
ére szüks zs e Kel jelentős a ke növeks jóll jeruzsál tiberi patriarchá Hi
leszármazottja n fejed ran tekinté Paleszt Sz KisÁ terül csorbíto száza ke egé
száza s exilarcha tu leg n sorrend hód ide Bosta sírbol Tud Benj l század
Leszármazottja eg A m anti-E. tekint alapít kara szektá utób utó isme m E.-juk
ut babylo Chiz v g méltós betöltö 1 min mélt t inv következt megs ut Andalúz
vándoro c követ százado ú haszná Bagda lega Tud Benj Regensb Petac XI.- száz h
ut emlí tes er méltós Babyloni tömeg zsid organizác h lé Megismerés főfo Tal
E.- s jegy rég pe kors száza ke kor - beszél Talm tar Sz részlet E.- jogt r
titk m beosz Háztar fejed v va követelménye szi megőr mell mi j törvény ké
talmudt v Időn reprezentá lakom ad gondosko zs ál adój beszedésé nev bír bűn
esete legfel f v Bizo esete pe törvé sze ít zsinagóg Tóra-teker trónus vit mind
személy já nev akadémiá szura pumbadita gáón Gáóni-kor század N ha-B krón le
installálá ór pomp tör amel zsina középpon balda al tr Palotáj ri moz cs ál
foga ilye ara s ke sz szer litu megőr anachronisztik emlé szombaton elmon J pu
kezd ara ny gáóni-korsza szár ál Go sze r elhag ask imakön mi tartalmaz Ba
Encyclop.- Gáóni-kors
1131
CÍ Exil
SZÓ Exil Go G számű Babylon k Egypt p u ottm zsi feje vezetőj feje méltósá
elis me ke a zsi bab fogs vissza Babylon m szá Na jelentő az vég b emelk me mél
eg száz Egypt száz E törz Jehoj ki tekint e u ki sar származt ma S t jegy E. c
genea ked so nev am korá hitel Kétségt Ha cs id ér szük z Ke jelentő k növek
jól jeruzsá tiber patriarch H leszármazottj feje ra tekint Palesz S Kis terü
csorbít száz k eg száz exilarch t le sorren hó id Bost sírbo Tu Ben száza
Leszármazottj e anti-E tekin alapí kar szekt utó ut ism E.-ju u babyl Chi méltó
betölt mi mél in következ meg u Andalú vándor köve század haszn Bagd leg Tu Ben
Regens Peta XI. szá u eml te e méltó Babylon töme zsi organizá l Megismeré főf
Ta E. jeg ré p kor száz k ko beszé Tal ta S részle E. jog tit beos Házta feje v
követelmény sz megő mel m törvén k talmud Idő reprezent lako a gondosk z á adó
beszedés ne bí bű eset legfe Biz eset p törv sz í zsinagó Tóra-teke trónu vi
min személ j ne akadémi szur pumbadit gáó Gáóni-ko száza ha- kró l installál ó
pom tö ame zsin középpo bald a t Palotá r mo c á fog ily ar k s sze lit megő
anachroniszti eml szombato elmo p kez ar n gáóni-korsz szá á G sz elha as imakö
m tartalma B Encyclop. Gáóni-kor