11368.htm
CÍMSZÓ: Fayer
SZEMÉLYNÉV: Fayer László
SZÓCIKK: "Fayer László, a
leghíresebb magyar büntetőjogász, egyetemi tanár, szül. Kecskeméten 1842, megh.
Budapesten 1906 nov. 9., Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte s miután
eleinte országgyűlési gyorsíró volt, 1873. egyetemi magántanár, 1895. rk.
tanár, 1901. pedig a büntetőjog tudományának nyilvános rendes tanára lett. F.
egyik alapítója volt a Magyar Jogászegyletnek, melynek később alelnöke is lett.
1870-80-ig szerkesztette a Magyar Themisz c. jogi szaklapot, majd a
Jogtudományi Közlönyt, ahol a bírósági ítéleteket és a Btk.-et nem egyszer
szigorú, de nagy tudásra valló kritikában részesítette. Rendkívül nagyszámú és
értékes tanulmányain kívül, melyek jogi szaklapokban jelentek meg, könyv
alakban megjelent alkotásai: Bűnvádi eljárásunk reformjához (1884); Bűnvádi
eljárásunk a törvényszékek előtt (1885); A magyar bűnvádi eljárás mai érvényben
(1887); Bűnügyi esetek szemináriumi használatra (2. kiad. 1893); A Pribál-esethez
(1888); Büntetési rendszerünk reformja (3 köt. 1889-93); Tanulmányok a
büntetőjog- és eljárás köréből (1894); Az otthon védelme a magyar büntetőjogban
(1895); A magyar büntetőjog kézikönyve (2 köt. 2 kiad. 1905); Az 1843-iki
büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye (1896-98); A magyar bűnvádi
perrendtartás vezérfonala (1899)."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1368. címszó a lexikon =>
263. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11368.htm
CÍMSZÓ: Fayer
SZEMÉLYNÉV: Fayer László
SZÓCIKK: Fayer László, a leghíresebb magyar büntetőjogász, egyetemi tanár,
szül. Kecskeméten 1842, megh. Budapesten 1906 nov. 9., Egyetemi tanulmányait a
budapesti egyetemen végezte s miután eleinte országgyűlési gyorsíró volt, 1873.
egyetemi magántanár, 1895. rk. tanár, 1901. pedig a büntetőjog tudományának
nyilvános rendes tanára lett. F. egyik alapítója volt a Magyar Jogászegyletnek,
melynek később alelnöke is lett. 1870-80-ig szerkesztette a Magyar Themisz c.
jogi szaklapot, majd a Jogtudományi Közlönyt, ahol a bírósági ítéleteket és a
Btk.-et nem egyszer szigorú, de nagy tudásra valló kritikában részesítette.
Rendkívül nagyszámú és értékes tanulmányain kívül, melyek jogi szaklapokban
jelentek meg, könyv alakban megjelent alkotásai: Bűnvádi eljárásunk reformjához
1884 ; Bűnvádi eljárásunk a törvényszékek előtt 1885 ; A magyar bűnvádi eljárás
mai érvényben 1887 ; Bűnügyi esetek szemináriumi használatra 2. kiad. 1893 ; A
Pribál-esethez 1888 ; Büntetési rendszerünk reformja 3 köt. 1889-93 ;
Tanulmányok a büntetőjog- és eljárás köréből 1894 ; Az otthon védelme a magyar
büntetőjogban 1895 ; A magyar büntetőjog kézikönyve 2 köt. 2 kiad. 1905 ; Az
1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye 1896-98 ; A magyar bűnvádi
perrendtartás vezérfonala 1899 .
11368.ht
CÍMSZÓ Faye
SZEMÉLYNÉV Faye Lászl
SZÓCIKK Faye László leghíreseb magya büntetőjogász egyetem tanár szül
Kecskeméte 1842 megh Budapeste 190 nov 9. Egyetem tanulmányai budapest egyeteme
végezt miutá eleint országgyűlés gyorsír volt 1873 egyetem magántanár 1895 rk
tanár 1901 pedi büntetőjo tudományána nyilváno rende tanár lett F egyi alapítój
vol Magya Jogászegyletnek melyne későb alelnök i lett 1870-80-i szerkesztett
Magya Themis c jog szaklapot maj Jogtudomány Közlönyt aho bíróság ítéleteke é
Btk.-e ne egysze szigorú d nag tudásr vall kritikába részesítette Rendkívü
nagyszám é értéke tanulmányai kívül melye jog szaklapokba jelente meg köny
alakba megjelen alkotásai Bűnvád eljárásun reformjáho 188 Bűnvád eljárásun
törvényszéke előt 188 magya bűnvád eljárá ma érvénybe 188 Bűnügy esete
szeminárium használatr 2 kiad 189 Pribál-esethe 188 Büntetés rendszerün reformj
köt 1889-9 Tanulmányo büntetőjog é eljárá körébő 189 A ottho védelm magya
büntetőjogba 189 magya büntetőjo kézikönyv köt kiad 190 A 1843-ik büntetőjog
javaslato anyaggyűjtemény 1896-9 magya bűnvád perrendtartá vezérfonal 189
11368.h
CÍMSZ Fay
SZEMÉLYNÉ Fay Lász
SZÓCIK Fay Lászl leghírese magy büntetőjogás egyete taná szü Kecskemét 184
meg Budapest 19 no 9 Egyete tanulmánya budapes egyetem végez miut elein
országgyűlé gyorsí vol 187 egyete magántaná 189 r taná 190 ped büntetőj
tudományán nyilván rend taná let egy alapító vo Magy Jogászegyletne melyn késő
alelnö let 1870-80- szerkesztet Magy Themi jo szaklapo ma Jogtudomán Közlöny ah
bírósá ítéletek Btk.- n egysz szigor na tudás val kritikáb részesített Rendkív
nagyszá érték tanulmánya kívü mely jo szaklapokb jelent me kön alakb megjele
alkotása Bűnvá eljárásu reformjáh 18 Bűnvá eljárásu törvényszék elő 18 magy
bűnvá eljár m érvényb 18 Bűnüg eset szemináriu használat kia 18 Pribál-eseth 18
Bünteté rendszerü reform kö 1889- Tanulmány büntetőjo eljár köréb 18 otth védel
magy büntetőjogb 18 magy büntetőj kéziköny kö kia 19 1843-i büntetőjo javaslat
anyaggyűjtemén 1896- magy bűnvá perrendtart vezérfona 18
11368.
CÍMS Fa
SZEMÉLYN Fa Lás
SZÓCI Fa Lász leghíres mag büntetőjogá egyet tan sz Kecskemé 18 me Budapes
1 n Egyet tanulmány budape egyete vége miu elei országgyűl gyors vo 18 egyet
magántan 18 tan 19 pe büntető tudományá nyilvá ren tan le eg alapít v Mag
Jogászegyletn mely kés aleln le 1870-80 szerkeszte Mag Them j szaklap m
Jogtudomá Közlön a bírós ítélete Btk. egys szigo n tudá va kritiká részesítet
Rendkí nagysz érté tanulmány kív mel j szaklapok jelen m kö alak megjel alkotás
Bűnv eljárás reformjá 1 Bűnv eljárás törvényszé el 1 mag bűnv eljá érvény 1
Bűnü ese szeminári használa ki 1 Pribál-eset 1 Büntet rendszer refor k 1889
Tanulmán büntetőj eljá köré 1 ott véde mag büntetőjog 1 mag büntető kézikön k
ki 1 1843- büntetőj javasla anyaggyűjtemé 1896 mag bűnv perrendtar vezérfon 1
11368
CÍM F
SZEMÉLY F Lá
SZÓC F Lás leghíre ma büntetőjog egye ta s Kecskem 1 m Budape Egye tanulmán
budap egyet vég mi ele országgyű gyor v 1 egye magánta 1 ta 1 p büntet tudomány
nyilv re ta l e alapí Ma Jogászegylet mel ké alel l 1870-8 szerkeszt Ma The
szakla Jogtudom Közlö bíró ítélet Btk egy szig tud v kritik részesíte Rendk
nagys ért tanulmán kí me szaklapo jele k ala megje alkotá Bűn eljárá reformj
Bűn eljárá törvénysz e ma bűn elj érvén Bűn es szeminár használ k Pribál-ese
Bünte rendsze refo 188 Tanulmá büntető elj kör ot véd ma büntetőjo ma büntet
kézikö k 1843 büntető javasl anyaggyűjtem 189 ma bűn perrendta vezérfo
1136
CÍ
SZEMÉL L
SZÓ Lá leghír m büntetőjo egy t Kecske Budap Egy tanulmá buda egye vé m el
országgy gyo egy magánt t bünte tudomán nyil r t alap M Jogászegyle me k ale
1870- szerkesz M Th szakl Jogtudo Közl bír ítéle Bt eg szi tu kriti részesít
Rend nagy ér tanulmá k m szaklap jel al megj alkot Bű eljár reform Bű eljár
törvénys m bű el érvé Bű e szeminá haszná Pribál-es Bünt rendsz ref 18 Tanulm
büntet el kö o vé m büntetőj m bünte kézik 184 büntet javas anyaggyűjte 18 m bű
perrendt vezérf