11396.htm

CÍMSZÓ: Fejviselet és hajlevágás

SZÓCIKK: "Igen jellemző, hogy éppen a zsidók iránt rendkívül szigorú I. Miklós cár már 1845. rendeletileg meg akarta szüntetni ezt a szokásmaradványt, de eredménytelenül. A szefárd zsidóknál a zsidó vallásosság és tudományosság virágzása idején is kiváló rabbik adtak kifejezést a női fejelfedést korlátozó intézkedések és szokások iránt való ellenszenvüknek. Így Mózes Alaskar responzumaiban az egész fejlefedést puszta szokásnak tartja, amelynek semmiféle kötelező ereje nincs. Nem kevésbé jellemző, hogy a középkorban a zsidó tudományosság centrumában, a Provence-ban a zsidók előtt ismeretlen volt a fejlefedés, mellyel vallásos megnyilvánuláskor sem éltek ők, akik a héber nyelvű tudományos irodalom, a bibliaexegézis és filológia megalapítói voltak. Erre vall a XIII. századbeli Izsák de Vienne Ór Zorua c. műve (2. 43), mely szerint a francia rabbik fedetlen fővel imádkoztak és náluk a gyermekek Szimchász-Tóra ünnepén ugyanúgy járultak a Tóra elé. Mégis, ez csupán Dél-Franciaországban volt meg, mert a fedetlen fővel való imádkozást sem Spanyolországban, sem sehol nem engedték meg, aminthogy ez - mint jeleztük - a bibliai korban is el volt tiltva, a kohanitáknak pedig előírt diadém, a «Kóhen gódól»-nak, (a főpapnak) aranyozott szegélyű diadóm viselet volt kötelezően előírva szertartásoknál. A fedetlen fővel való imádkozást elítélik a középkor legkiválóbb rabbijai is, így Maimonidesz, Alfaszi és mások, sőt szintén szefárd részről a Jóre Dea, a Sulchan-Áruch egyik része is. Csupán Franciaországban voltak ez ellen, R. Ábrahám ben Nathaniel de Lunel, a ha-Manhig szerzője, csodálkozik azon, hogy a spanyol zsidók ima közben befedik fejüket. Másrészt mindenkor csupán szokásnak nyilvánítják az egészet éppen a legkiválóbb és legvallásosabb rabbik és egyházi tudósok, így a XVIII. sz. leghíresebb zsidó tudósa, R. Élija Vilna is. Viszont, mint szokás a jelzett provence-it kivéve, mindenütt függetlenül, tehát bibliai korra visszamenőleg megvolt s el is volt terjedve, mint azt a XVI. századi József del Medigo krétai szül., sokat utazott padovai rabbi műveiből tudjuk. Minthogy pedig a fej elfedése vallásos alkalmakkor általános szokás volt, ennek az ú. n. zsidóeskünél is meglehetős lényeges szerepe volt az újkor folyamán. Annál érdekesebb, hogy kimutathatólag éppen Magyarország volt az első amely törvényesen gondoskodott arról, hogy az eskületételnél a fej fedve maradhasson, miután a zsidók saját Bibliájukra tesznek esküt a bíróságok előtt. Ez az 1517-ből való törvény egyenesen megköveteli, hogy «pileum judaicum in capite habens» tegyenek esküt. (A «pileus» a zsidóktól viselt sapka v. a cappa volt.) E helyt helyt nem lehet említés nélkül hagyni, hogy ugyanabban az időben Európa nyugati részén a zsidó egyáltalán nem lehetett a bíróságok előtt tanú, mert rájuk a baseli zsinat idevonatkozott döntése irányadó, mely szerint nem tanúskodhattak. A magyar törvényhozás tehát az akkori viszonyokhoz mérten ismét humánus volt. A fövegben való eskületételre a XVI.-XIX. század első felében számos német állam intézkedett törvényes úton sorjában, míg az egészet el nem törölték, mint korszerűtlent. A fejviselet, ill. a kalap használata ellen a XIX. század elejétől, a belső zsidó-reformmozgalmaktól kezdve magának a zsidóságnak egy része foglalt állást Németországban, Ausztriában, Magyarországon, majd Amerikában, ahol reformhitközségek alakultak. Magyarországon a mozgalom vezetője Chorin Áron (l. o.) aradi hírneves főrabbi volt, aki idevonatkozó támadó művét az orthodoxia ellen írta ily címmel: Igeret Elószof oder Sendschreiben eines afrikanischen Rabbis an seine Kollegen in Európa (Prag. 1826), melyre természetesen a válasz orthodox részről nem maradt el s jogosult is volt, mert Chorin ebben a kérdésben is mint valamennyiben, túlment a helyes és korszerű célon s a vallás komoly tradícióit támadta meg. Irodalom. Löw Lipót, Gesammelte Schriften II. köt., Eine Vorlesung über Barhauptigkeit címmel és Zunz, Gesammelte Schriften II. köt. ; a Busch-féle Jahrbuch 82. k., továbbá Jew. Encycl."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1396. címszó a lexikon => 267. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

11396.htm

CÍMSZÓ: Fejviselet és hajlevágás

SZÓCIKK: Igen jellemző, hogy éppen a zsidók iránt rendkívül szigorú I. Miklós cár már 1845. rendeletileg meg akarta szüntetni ezt a szokásmaradványt, de eredménytelenül. A szefárd zsidóknál a zsidó vallásosság és tudományosság virágzása idején is kiváló rabbik adtak kifejezést a női fejelfedést korlátozó intézkedések és szokások iránt való ellenszenvüknek. Így Mózes Alaskar responzumaiban az egész fejlefedést puszta szokásnak tartja, amelynek semmiféle kötelező ereje nincs. Nem kevésbé jellemző, hogy a középkorban a zsidó tudományosság centrumában, a Provence-ban a zsidók előtt ismeretlen volt a fejlefedés, mellyel vallásos megnyilvánuláskor sem éltek ők, akik a héber nyelvű tudományos irodalom, a bibliaexegézis és filológia megalapítói voltak. Erre vall a XIII. századbeli Izsák de Vienne Ór Zorua c. műve 2. 43 , mely szerint a francia rabbik fedetlen fővel imádkoztak és náluk a gyermekek Szimchász-Tóra ünnepén ugyanúgy járultak a Tóra elé. Mégis, ez csupán Dél-Franciaországban volt meg, mert a fedetlen fővel való imádkozást sem Spanyolországban, sem sehol nem engedték meg, aminthogy ez - mint jeleztük - a bibliai korban is el volt tiltva, a kohanitáknak pedig előírt diadém, a Kóhen gódól -nak, a főpapnak aranyozott szegélyű diadóm viselet volt kötelezően előírva szertartásoknál. A fedetlen fővel való imádkozást elítélik a középkor legkiválóbb rabbijai is, így Maimonidesz, Alfaszi és mások, sőt szintén szefárd részről a Jóre Dea, a Sulchan-Áruch egyik része is. Csupán Franciaországban voltak ez ellen, R. Ábrahám ben Nathaniel de Lunel, a ha-Manhig szerzője, csodálkozik azon, hogy a spanyol zsidók ima közben befedik fejüket. Másrészt mindenkor csupán szokásnak nyilvánítják az egészet éppen a legkiválóbb és legvallásosabb rabbik és egyházi tudósok, így a XVIII. sz. leghíresebb zsidó tudósa, R. Élija Vilna is. Viszont, mint szokás a jelzett provence-it kivéve, mindenütt függetlenül, tehát bibliai korra visszamenőleg megvolt s el is volt terjedve, mint azt a XVI. századi József del Medigo krétai szül., sokat utazott padovai rabbi műveiből tudjuk. Minthogy pedig a fej elfedése vallásos alkalmakkor általános szokás volt, ennek az ú. n. zsidóeskünél is meglehetős lényeges szerepe volt az újkor folyamán. Annál érdekesebb, hogy kimutathatólag éppen Magyarország volt az első amely törvényesen gondoskodott arról, hogy az eskületételnél a fej fedve maradhasson, miután a zsidók saját Bibliájukra tesznek esküt a bíróságok előtt. Ez az 1517-ből való törvény egyenesen megköveteli, hogy pileum judaicum in capite habens tegyenek esküt. A pileus a zsidóktól viselt sapka v. a cappa volt. E helyt helyt nem lehet említés nélkül hagyni, hogy ugyanabban az időben Európa nyugati részén a zsidó egyáltalán nem lehetett a bíróságok előtt tanú, mert rájuk a baseli zsinat idevonatkozott döntése irányadó, mely szerint nem tanúskodhattak. A magyar törvényhozás tehát az akkori viszonyokhoz mérten ismét humánus volt. A fövegben való eskületételre a XVI.-XIX. század első felében számos német állam intézkedett törvényes úton sorjában, míg az egészet el nem törölték, mint korszerűtlent. A fejviselet, ill. a kalap használata ellen a XIX. század elejétől, a belső zsidó-reformmozgalmaktól kezdve magának a zsidóságnak egy része foglalt állást Németországban, Ausztriában, Magyarországon, majd Amerikában, ahol reformhitközségek alakultak. Magyarországon a mozgalom vezetője Chorin Áron l. o. aradi hírneves főrabbi volt, aki idevonatkozó támadó művét az orthodoxia ellen írta ily címmel: Igeret Elószof oder Sendschreiben eines afrikanischen Rabbis an seine Kollegen in Európa Prag. 1826 , melyre természetesen a válasz orthodox részről nem maradt el s jogosult is volt, mert Chorin ebben a kérdésben is mint valamennyiben, túlment a helyes és korszerű célon s a vallás komoly tradícióit támadta meg. Irodalom. Löw Lipót, Gesammelte Schriften II. köt., Eine Vorlesung über Barhauptigkeit címmel és Zunz, Gesammelte Schriften II. köt. ; a Busch-féle Jahrbuch 82. k., továbbá Jew. Encycl.

11396.ht

CÍMSZÓ Fejvisele é hajlevágá

SZÓCIKK Ige jellemző hog éppe zsidó irán rendkívü szigor I Mikló cá má 1845 rendeletile me akart szüntetn ez szokásmaradványt d eredménytelenül szefár zsidókná zsid vallásossá é tudományossá virágzás idejé i kivál rabbi adta kifejezés nő fejelfedés korlátoz intézkedése é szokáso irán val ellenszenvüknek Íg Móze Alaska responzumaiba a egés fejlefedés puszt szokásna tartja amelyne semmifél kötelez erej nincs Ne kevésb jellemző hog középkorba zsid tudományossá centrumában Provence-ba zsidó előt ismeretle vol fejlefedés mellye valláso megnyilvánulásko se élte ők aki hébe nyelv tudományo irodalom bibliaexegézi é filológi megalapító voltak Err val XIII századbel Izsá d Vienn Ó Zoru c műv 2 4 mel szerin franci rabbi fedetle főve imádkozta é nálu gyermeke Szimchász-Tór ünnepé ugyanúg járulta Tór elé Mégis e csupá Dél-Franciaországba vol meg mer fedetle főve val imádkozás se Spanyolországban se seho ne engedté meg aminthog e min jeleztü biblia korba i e vol tiltva kohanitákna pedi előír diadém Kóhe gódó -nak főpapna aranyozot szegély diadó visele vol kötelezőe előírv szertartásoknál fedetle főve val imádkozás elítéli középko legkiválób rabbija is íg Maimonidesz Alfasz é mások ső szinté szefár részrő Jór Dea Sulchan-Áruc egyi rész is Csupá Franciaországba volta e ellen R Ábrahá be Nathanie d Lunel ha-Manhi szerzője csodálkozi azon hog spanyo zsidó im közbe befedi fejüket Másrész mindenko csupá szokásna nyilvánítjá a egésze éppe legkiválób é legvallásosab rabbi é egyház tudósok íg XVIII sz leghíreseb zsid tudósa R Élij Viln is Viszont min szoká jelzet provence-i kivéve mindenüt függetlenül tehá biblia korr visszamenőle megvol e i vol terjedve min az XVI század Józse de Medig kréta szül. soka utazot padova rabb műveibő tudjuk Minthog pedi fe elfedés valláso alkalmakko általáno szoká volt enne a ú n zsidóesküné i meglehető lényege szerep vol a újko folyamán Anná érdekesebb hog kimutathatóla éppe Magyarorszá vol a els amel törvényese gondoskodot arról hog a eskületételné fe fedv maradhasson miutá zsidó sajá Bibliájukr teszne eskü bíróságo előtt E a 1517-bő val törvén egyenese megköveteli hog pileu judaicu i capit haben tegyene esküt pileu zsidóktó visel sapk v capp volt hely hely ne lehe említé nélkü hagyni hog ugyanabba a időbe Európ nyugat részé zsid egyáltalá ne lehetet bíróságo előt tanú mer ráju basel zsina idevonatkozot döntés irányadó mel szerin ne tanúskodhattak magya törvényhozá tehá a akkor viszonyokho mérte ismé humánu volt fövegbe val eskületételr XVI.-XIX száza els felébe számo néme álla intézkedet törvénye úto sorjában mí a egésze e ne törölték min korszerűtlent fejviselet ill kala használat elle XIX száza elejétől bels zsidó-reformmozgalmaktó kezdv magána zsidóságna eg rész foglal állás Németországban Ausztriában Magyarországon maj Amerikában aho reformhitközsége alakultak Magyarországo mozgalo vezetőj Chori Áro l o arad hírneve főrabb volt ak idevonatkoz támad művé a orthodoxi elle írt il címmel Igere Elószo ode Sendschreibe eine afrikanische Rabbi a sein Kollege i Európ Prag 182 melyr természetese válas orthodo részrő ne marad e jogosul i volt mer Chori ebbe kérdésbe i min valamennyiben túlmen helye é korszer célo vallá komol tradíciói támadt meg Irodalom Lö Lipót Gesammelt Schrifte II köt. Ein Vorlesun übe Barhauptigkei címme é Zunz Gesammelt Schrifte II köt Busch-fél Jahrbuc 82 k. tovább Jew Encycl

11396.h

CÍMSZ Fejvisel hajlevág

SZÓCIK Ig jellemz ho épp zsid irá rendkív szigo Mikl c m 184 rendeletil m akar szüntet e szokásmaradvány eredménytelenü szefá zsidókn zsi vallásoss tudományoss virágzá idej kivá rabb adt kifejezé n fejelfedé korláto intézkedés szokás irá va ellenszenvükne Í Móz Alask responzumaib egé fejlefedé pusz szokásn tartj amelyn semmifé kötele ere ninc N kevés jellemz ho középkorb zsi tudományoss centrumába Provence-b zsid elő ismeretl vo fejlefedé melly vallás megnyilvánulásk s élt ő ak héb nyel tudomány irodalo bibliaexegéz filológ megalapít volta Er va XII századbe Izs Vien Zor mű me szeri franc rabb fedetl főv imádkozt nál gyermek Szimchász-Tó ünnep ugyanú járult Tó el Mégi csup Dél-Franciaországb vo me me fedetl főv va imádkozá s Spanyolországba s seh n engedt me amintho mi jelezt bibli korb vo tiltv kohanitákn ped előí diadé Kóh gód -na főpapn aranyozo szegél diad visel vo kötelező előír szertartásokná fedetl főv va imádkozá elítél középk legkiváló rabbij i í Maimonides Alfas máso s szint szefá részr Jó De Sulchan-Áru egy rés i Csup Franciaországb volt elle Ábrah b Nathani Lune ha-Manh szerzőj csodálkoz azo ho spany zsid i közb befed fejüke Másrés mindenk csup szokásn nyilvánítj egész épp legkiváló legvallásosa rabb egyhá tudóso í XVII s leghírese zsi tudós Éli Vil i Viszon mi szok jelze provence- kivév mindenü függetlenü teh bibli kor visszamenől megvo vo terjedv mi a XV száza Józs d Medi krét szül sok utazo padov rab műveib tudju Mintho ped f elfedé vallás alkalmakk általán szok vol enn zsidóeskün meglehet lényeg szere vo újk folyamá Ann érdekeseb ho kimutathatól épp Magyarorsz vo el ame törvényes gondoskodo arró ho eskületételn f fed maradhasso miut zsid saj Bibliájuk teszn esk bíróság előt 1517-b va törvé egyenes megkövetel ho pile judaic capi habe tegyen eskü pile zsidókt vise sap cap vol hel hel n leh említ nélk hagyn ho ugyanabb időb Euró nyuga rész zsi egyáltal n lehete bíróság elő tan me ráj base zsin idevonatkozo dönté irányad me szeri n tanúskodhatta magy törvényhoz teh akko viszonyokh mért ism humán vol fövegb va eskületétel XVI.-XI száz el feléb szám ném áll intézkede törvény út sorjába m egész n törölté mi korszerűtlen fejvisele il kal használa ell XI száz elejétő bel zsidó-reformmozgalmakt kezd magán zsidóságn e rés fogla állá Németországba Ausztriába Magyarországo ma Amerikába ah reformhitközség alakulta Magyarország mozgal vezető Chor Ár ara hírnev főrab vol a idevonatko táma műv orthodox ell ír i címme Iger Elósz od Sendschreib ein afrikanisch Rabb sei Kolleg Euró Pra 18 mely természetes vála orthod részr n mara jogosu vol me Chor ebb kérdésb mi valamennyibe túlme hely korsze cél vall komo tradíció támad me Irodalo L Lipó Gesammel Schrift I köt Ei Vorlesu üb Barhauptigke címm Zun Gesammel Schrift I kö Busch-fé Jahrbu 8 k továb Je Encyc

11396.

CÍMS Fejvise hajlevá

SZÓCI I jellem h ép zsi ir rendkí szig Mik 18 rendeleti aka szünte szokásmaradván eredménytelen szef zsidók zs vallásos tudományos virágz ide kiv rab ad kifejez fejelfed korlát intézkedé szoká ir v ellenszenvükn Mó Alas responzumai eg fejlefed pus szokás tart amely semmif kötel er nin kevé jellem h középkor zs tudományos centrumáb Provence- zsi el ismeret v fejlefed mell vallá megnyilvánulás él a hé nye tudomán irodal bibliaexegé filoló megalapí volt E v XI századb Iz Vie Zo m m szer fran rab fedet fő imádkoz ná gyerme Szimchász-T ünne ugyan járul T e Még csu Dél-Franciaország v m m fedet fő v imádkoz Spanyolországb se enged m aminth m jelez bibl kor v tilt kohaniták pe elő diad Kó gó -n főpap aranyoz szegé dia vise v kötelez előí szertartásokn fedet fő v imádkoz elíté közép legkivál rabbi Maimonide Alfa más szin szef rész J D Sulchan-Ár eg ré Csu Franciaország vol ell Ábra Nathan Lun ha-Man szerző csodálko az h span zsi köz befe fejük Másré minden csu szokás nyilvánít egés ép legkivál legvallásos rab egyh tudós XVI leghíres zs tudó Él Vi Viszo m szo jelz provence kivé minden független te bibl ko visszamenő megv v terjed m X száz Józ Med kré szü so utaz pado ra művei tudj Minth pe elfed vallá alkalmak általá szo vo en zsidóeskü meglehe lénye szer v új folyam An érdekese h kimutatható ép Magyarors v e am törvénye gondoskod arr h eskületétel fe maradhass miu zsi sa Bibliáju tesz es bírósá elő 1517- v törv egyene megkövete h pil judai cap hab tegye esk pil zsidók vis sa ca vo he he le emlí nél hagy h ugyanab idő Eur nyug rés zs egyálta lehet bírósá el ta m rá bas zsi idevonatkoz dönt iránya m szer tanúskodhatt mag törvényho te akk viszonyok mér is humá vo föveg v eskületéte XVI.-X szá e felé szá né ál intézked törvén ú sorjáb egés törölt m korszerűtle fejvisel i ka használ el X szá elejét be zsidó-reformmozgalmak kez magá zsidóság ré fogl áll Németországb Ausztriáb Magyarország m Amerikáb a reformhitközsé alakult Magyarorszá mozga vezet Cho Á ar hírne főra vo idevonatk tám mű orthodo el í címm Ige Elós o Sendschrei ei afrikanisc Rab se Kolle Eur Pr 1 mel természete vál ortho rész mar jogos vo m Cho eb kérdés m valamennyib túlm hel korsz cé val kom tradíci táma m Irodal Lip Gesamme Schrif kö E Vorles ü Barhauptigk cím Zu Gesamme Schrif k Busch-f Jahrb tová J Ency

11396

CÍM Fejvis hajlev

SZÓC jelle é zs i rendk szi Mi 1 rendelet ak szünt szokásmaradvá eredménytele sze zsidó z valláso tudományo virág id ki ra a kifeje fejelfe korlá intézked szok i ellenszenvük M Ala responzuma e fejlefe pu szoká tar amel semmi köte e ni kev jelle középko z tudományo centrumá Provence zs e ismere fejlefe mel vall megnyilvánulá é h ny tudomá iroda bibliaexeg filol megalap vol X század I Vi Z sze fra ra fede f imádko n gyerm Szimchász- ünn ugya járu Mé cs Dél-Franciaorszá fede f imádko Spanyolország s enge amint jele bib ko til kohanitá p el dia K g - főpa aranyo szeg di vis kötele elő szertartások fede f imádko elít közé legkivá rabb Maimonid Alf má szi sze rés Sulchan-Á e r Cs Franciaorszá vo el Ábr Natha Lu ha-Ma szerz csodálk a spa zs kö bef fejü Másr minde cs szoká nyilvání egé é legkivá legvalláso ra egy tudó XV leghíre z tud É V Visz sz jel provenc kiv minde függetle t bib k visszamen meg terje szá Jó Me kr sz s uta pad r műve tud Mint p elfe vall alkalma által sz v e zsidóesk megleh lény sze ú folya A érdekes kimutathat é Magyaror a törvény gondosko ar eskületéte f maradhas mi zs s Bibliáj tes e bírós el 1517 tör egyen megkövet pi juda ca ha tegy es pi zsidó vi s c v h h l eml né hag ugyana id Eu nyu ré z egyált lehe bírós e t r ba zs idevonatko dön irány sze tanúskodhat ma törvényh t ak viszonyo mé i hum v föve eskületét XVI.- sz fel sz n á intézke törvé sorjá egé töröl korszerűtl fejvise k haszná e sz elejé b zsidó-reformmozgalma ke mag zsidósá r fog ál Németország Ausztriá Magyarorszá Ameriká reformhitközs alakul Magyarorsz mozg veze Ch a hírn főr v idevonat tá m orthod e cím Ig Eló Sendschre e afrikanis Ra s Koll Eu P me természet vá orth rés ma jogo v Ch e kérdé valamennyi túl he kors c va ko tradíc tám Iroda Li Gesamm Schri k Vorle Barhauptig cí Z Gesamm Schri Busch- Jahr tov Enc

1139

CÍ Fejvi hajle

SZÓ jell z rend sz M rendele a szün szokásmaradv eredménytel sz zsid vallás tudomány virá i k r kifej fejelf korl intézke szo ellenszenvü Al responzum fejlef p szok ta ame semm köt n ke jell középk tudomány centrum Provenc z ismer fejlef me val megnyilvánul n tudom irod bibliaexe filo megala vo száza V sz fr r fed imádk gyer Szimchász ün ugy jár M c Dél-Franciaorsz fed imádk Spanyolorszá eng amin jel bi k ti kohanit e di főp arany sze d vi kötel el szertartáso fed imádk elí köz legkiv rab Maimoni Al m sz sz ré Sulchan- C Franciaorsz v e Áb Nath L ha-M szer csodál sp z k be fej Más mind c szok nyilván eg legkiv legvallás r eg tud X leghír tu Vis s je proven ki mind függetl bi visszame me terj sz J M k s ut pa műv tu Min elf val alkalm álta s zsidóes megle lén sz foly érdeke kimutatha Magyaro törvén gondosk a eskületét maradha m z Bibliá te bíró e 151 tö egye megköve p jud c h teg e p zsid v em n ha ugyan i E ny r egyál leh bíró b z idevonatk dö irán sz tanúskodha m törvény a viszony m hu föv eskületé XVI. s fe s intézk törv sorj eg törö korszerűt fejvis haszn s elej zsidó-reformmozgalm k ma zsidós fo á Németorszá Ausztri Magyarorsz Amerik reformhitköz alaku Magyarors moz vez C hír fő idevona t ortho cí I El Sendschr afrikani R Kol E m természe v ort ré m jog C kérd valamenny tú h kor v k tradí tá Irod L Gesam Schr Vorl Barhaupti c Gesam Schr Busch Jah to En