11444.htm
CÍMSZÓ: Fényes
SZEMÉLYNÉV: Fényes Adolf
SZÓCIKK: "Fényes, 1. Adolf,
festő, szül. Kecskeméten 1867. A múlt század 90-es éveiben a nagybányai
festőkkel csaknem egyidejűleg feltűnt modern művésznemzedék egyik nagyjelentőségű
képviselője. 1901 óta nyaranként Szolnokon fest és mint a szolnoki művésztelep
egyik alapító tagja ma annak vezető mestere. Középiskoláit szülővárosában
végezte, majd Budapesten jogásznak készült, de csakhamar a Mintarajziskolába
iratkozott, hol Székely Bertalan alatt tanult (1884-7), utána három évig
Weimarban Max Thedy alatt (1894-ig), közben 1891. Párisban a Julien-akadémián
Bougereau és Ferrier alatt. Először a Műcsarnok 1894-iki tavaszi kiállításán
szerepelt (Nagyapó; Thüringiai paraszt). 1894-ben hazajött és a Benczúr-iskola
tagja lett (1897-ig). 1895-ben Pletyka c. képével (Szépműv. Múz.) a Társulati
díjat, 1897. Civódás c. képével a Rudics-díjat, 1901. pedig Öreg ember c.
képével (Szépműv. Múz.) a Lipótvárosi Kaszinó díját nyerte el a Műcsarnokban.
1905-ben nagy gyűjteményes kiállítás keretében a Nemzeti Szalonban mutatta be
addigi munkásságát. 1907-ben részt vett a Miénk (Magyar Impresszionisták és
Naturalisták Köre) megalapításában és annak 1908-iki kiállításán nagyobb
gyűjteménnyel. A Szinyei Merse Társaság egyik alapító tagja és részt vesz annak
kiállításain. Művészetének egész fejlődését az Ernst Múzeumban rendezett
gyűjteményes kiállításain (1912, 1918, 1923, 1927) lehetett nyomról nyomra
követni. Szolnoki termésének néhány válogatott képét állította ki a szolnoki
festők csoportjában a Műcsarnok 1927-28. évi kiállításán. Szerepelt mindenütt a
külföldi reprezentatív magyar kiállításokon. Több mint 30 évre visszanyúló
művészete tárgyilag, mint előadási módjában a fejlődés rendkívül gazdag és
folyton emelkedő vonalát mutatja. Legelső képein (Thüringiai paraszt) a
naturalizmus minden eszközét megragadja, majd a Benczúr-iskolába kerülve «nagy
kompoziciók»-at (Pletyka; Civódás) fest, ezeken belül érvényesítve naturalista
hajlamait. Az 1898. év jelzi az iskolától való szabadulást. Munkásokat és
szegény emberek életéből vett képeket fest széles impresszionisztikus
előadásban, sötét színekkel. (Család, mely az 1900-iki párisi kiállításon díjat
nyert; Az özvegy; Öreg ember, valamennyi a Szépműv. Múz.-ban; Anya és gyermeke;
Napszámos; Anyaság). 1903-tól kezdve színei megvilágosodnak, melyeket nagy
felületekben rak egymás mellé (Csöndes boldogság; Egy legény és egy leány). Ez
a világosodás még inkább megnyilvánul már erősen stilizált kisvárosi utcaképein
(Kisvárosi délelőtt Vácott: Kisvárosi csönd; Szentendrei utca). Ettől kezdve
folytonosan egyszerűsödik: ez jut kifejezésre 1907 körül festett néhány kevés
eszközzel kifejező arcképén (Kohner Adolf báró; Jakab Dezső; Sarbo Leó),
világos színekben stilizált egyszerű csendéletein (Falusi virágok ; Paraszt
csendélet) és templom-enteriőrjein (Szolnoki nagytemplom; Falusi templom; Budai
szerb templom). A színességre és stilizálásra való törekvés bírja gazdag
enteriőrök (Madame de Maintenon szalonja Fontainebleauban; A firenzei
gobelin-múzeumban), színes, formákban gazdag csendéletek (Porcelánóra;
Bonbonni?re) festésére. Ez a stilizálásra való törekvés vezeti a háború alatt
és azt közvetlenül követő években alkotott kisebb méretű bibliai képeihez (Noé
bárkája; A zsidók megverik Amálek seregét; Ábrahám és az angyalok; Mózes vizet
fakaszt a sziklából), továbbá mesehangulatú, alakokkal élénkített tájképeihez
(Régi város; Romantika; Indulás vadászatra), melyek szimmetrikus
felépítésükkel, primitív formákra való törekvésükkel szinte víziókként hatnak.
Legutóbbi (1927) kiállításán bemutatott szolnoki és egyéb tájképein (Áldott
nyár; Leszáll a nap, [a Szépműv. Múz. tulajdona]; Hidegkúti hegyek)
mesterségesen ható régi stílusa a természet hangulatát monumentálisra felfokozó
előadássá alakult. Aki F. stílusának ilyen fejlődését kezdettől fogva követi, a
tárgyak és az előadás nyelvének eme változásában egy folyton előrebontakozó,
öntudatos művészi egyéniség céltudatos kialakulását láthatja, mely a művészt
fejlődésének minden fokozatán egyik legjelentékenyebb festőnkké emelte."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1444. címszó a lexikon =>
274. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11444.htm
CÍMSZÓ: Fényes
SZEMÉLYNÉV: Fényes Adolf
SZÓCIKK: Fényes, 1. Adolf, festő, szül. Kecskeméten 1867. A múlt század
90-es éveiben a nagybányai festőkkel csaknem egyidejűleg feltűnt modern
művésznemzedék egyik nagyjelentőségű képviselője. 1901 óta nyaranként Szolnokon
fest és mint a szolnoki művésztelep egyik alapító tagja ma annak vezető mestere.
Középiskoláit szülővárosában végezte, majd Budapesten jogásznak készült, de
csakhamar a Mintarajziskolába iratkozott, hol Székely Bertalan alatt tanult
1884-7 , utána három évig Weimarban Max Thedy alatt 1894-ig , közben 1891.
Párisban a Julien-akadémián Bougereau és Ferrier alatt. Először a Műcsarnok
1894-iki tavaszi kiállításán szerepelt Nagyapó; Thüringiai paraszt . 1894-ben
hazajött és a Benczúr-iskola tagja lett 1897-ig . 1895-ben Pletyka c. képével
Szépműv. Múz. a Társulati díjat, 1897. Civódás c. képével a Rudics-díjat, 1901.
pedig Öreg ember c. képével Szépműv. Múz. a Lipótvárosi Kaszinó díját nyerte el
a Műcsarnokban. 1905-ben nagy gyűjteményes kiállítás keretében a Nemzeti
Szalonban mutatta be addigi munkásságát. 1907-ben részt vett a Miénk Magyar
Impresszionisták és Naturalisták Köre megalapításában és annak 1908-iki
kiállításán nagyobb gyűjteménnyel. A Szinyei Merse Társaság egyik alapító tagja
és részt vesz annak kiállításain. Művészetének egész fejlődését az Ernst
Múzeumban rendezett gyűjteményes kiállításain 1912, 1918, 1923, 1927 lehetett
nyomról nyomra követni. Szolnoki termésének néhány válogatott képét állította
ki a szolnoki festők csoportjában a Műcsarnok 1927-28. évi kiállításán.
Szerepelt mindenütt a külföldi reprezentatív magyar kiállításokon. Több mint 30
évre visszanyúló művészete tárgyilag, mint előadási módjában a fejlődés
rendkívül gazdag és folyton emelkedő vonalát mutatja. Legelső képein Thüringiai
paraszt a naturalizmus minden eszközét megragadja, majd a Benczúr-iskolába kerülve
nagy kompoziciók -at Pletyka; Civódás fest, ezeken belül érvényesítve
naturalista hajlamait. Az 1898. év jelzi az iskolától való szabadulást.
Munkásokat és szegény emberek életéből vett képeket fest széles
impresszionisztikus előadásban, sötét színekkel. Család, mely az 1900-iki
párisi kiállításon díjat nyert; Az özvegy; Öreg ember, valamennyi a Szépműv.
Múz.-ban; Anya és gyermeke; Napszámos; Anyaság . 1903-tól kezdve színei
megvilágosodnak, melyeket nagy felületekben rak egymás mellé Csöndes boldogság;
Egy legény és egy leány . Ez a világosodás még inkább megnyilvánul már erősen
stilizált kisvárosi utcaképein Kisvárosi délelőtt Vácott: Kisvárosi csönd;
Szentendrei utca . Ettől kezdve folytonosan egyszerűsödik: ez jut kifejezésre
1907 körül festett néhány kevés eszközzel kifejező arcképén Kohner Adolf báró;
Jakab Dezső; Sarbo Leó , világos színekben stilizált egyszerű csendéletein
Falusi virágok ; Paraszt csendélet és templom-enteriőrjein Szolnoki
nagytemplom; Falusi templom; Budai szerb templom . A színességre és
stilizálásra való törekvés bírja gazdag enteriőrök Madame de Maintenon szalonja
Fontainebleauban; A firenzei gobelin-múzeumban , színes, formákban gazdag
csendéletek Porcelánóra; Bonbonni?re festésére. Ez a stilizálásra való törekvés
vezeti a háború alatt és azt közvetlenül követő években alkotott kisebb méretű
bibliai képeihez Noé bárkája; A zsidók megverik Amálek seregét; Ábrahám és az
angyalok; Mózes vizet fakaszt a sziklából , továbbá mesehangulatú, alakokkal
élénkített tájképeihez Régi város; Romantika; Indulás vadászatra , melyek
szimmetrikus felépítésükkel, primitív formákra való törekvésükkel szinte
víziókként hatnak. Legutóbbi 1927 kiállításán bemutatott szolnoki és egyéb
tájképein Áldott nyár; Leszáll a nap, [a Szépműv. Múz. tulajdona]; Hidegkúti
hegyek mesterségesen ható régi stílusa a természet hangulatát monumentálisra
felfokozó előadássá alakult. Aki F. stílusának ilyen fejlődését kezdettől fogva
követi, a tárgyak és az előadás nyelvének eme változásában egy folyton
előrebontakozó, öntudatos művészi egyéniség céltudatos kialakulását láthatja,
mely a művészt fejlődésének minden fokozatán egyik legjelentékenyebb festőnkké
emelte.
11444.ht
CÍMSZÓ Fénye
SZEMÉLYNÉV Fénye Adol
SZÓCIKK Fényes 1 Adolf festő szül Kecskeméte 1867 múl száza 90-e éveibe
nagybánya festőkke csakne egyidejűle feltűn moder művésznemzedé egyi
nagyjelentőség képviselője 190 ót nyarankén Szolnoko fes é min szolnok
művésztele egyi alapít tagj m anna vezet mestere Középiskolái szülővárosába
végezte maj Budapeste jogászna készült d csakhama Mintarajziskoláb iratkozott
ho Székel Bertala alat tanul 1884- után háro évi Weimarba Ma Thed alat 1894-i
közbe 1891 Párisba Julien-akadémiá Bougerea é Ferrie alatt Előszö Műcsarno
1894-ik tavasz kiállításá szerepel Nagyapó Thüringia parasz 1894-be hazajöt é
Benczúr-iskol tagj let 1897-i 1895-be Pletyk c képéve Szépműv Múz Társulat
díjat 1897 Civódá c képéve Rudics-díjat 1901 pedi Öre embe c képéve Szépműv Múz
Lipótváros Kaszin díjá nyert e Műcsarnokban 1905-be nag gyűjteménye kiállítá
keretébe Nemzet Szalonba mutatt b addig munkásságát 1907-be rész vet Mién Magya
Impresszionistá é Naturalistá Kör megalapításába é anna 1908-ik kiállításá
nagyob gyűjteménnyel Szinye Mers Társasá egyi alapít tagj é rész ves anna
kiállításain Művészeténe egés fejlődésé a Erns Múzeumba rendezet gyűjteménye
kiállításai 1912 1918 1923 192 lehetet nyomró nyomr követni Szolnok terméséne
néhán válogatot képé állított k szolnok festő csoportjába Műcsarno 1927-28 év
kiállításán Szerepel mindenüt külföld reprezentatí magya kiállításokon Töb min
3 évr visszanyúl művészet tárgyilag min előadás módjába fejlődé rendkívü gazda
é folyto emelked vonalá mutatja Legels képei Thüringia parasz naturalizmu minde
eszközé megragadja maj Benczúr-iskoláb kerülv nag kompozició -a Pletyka Civódá
fest ezeke belü érvényesítv naturalist hajlamait A 1898 é jelz a iskolátó val
szabadulást Munkásoka é szegén embere életébő vet képeke fes széle
impresszionisztiku előadásban söté színekkel Család mel a 1900-ik páris
kiállításo díja nyert A özvegy Öre ember valamenny Szépműv Múz.-ban Any é
gyermeke Napszámos Anyasá 1903-tó kezdv színe megvilágosodnak melyeke nag
felületekbe ra egymá mell Csönde boldogság Eg legén é eg leán E világosodá mé
inkáb megnyilvánu má erőse stilizál kisváros utcaképei Kisváros délelőt Vácott
Kisváros csönd Szentendre utc Ettő kezdv folytonosa egyszerűsödik e ju
kifejezésr 190 körü festet néhán kevé eszközze kifejez arcképé Kohne Adol báró
Jaka Dezső Sarb Le világo színekbe stilizál egyszer csendéletei Falus virágo
Parasz csendéle é templom-enteriőrjei Szolnok nagytemplom Falus templom Buda
szer templo színességr é stilizálásr val törekvé bírj gazda enteriőrö Madam d
Mainteno szalonj Fontainebleauban firenze gobelin-múzeumba színes formákba
gazda csendélete Porcelánóra Bonbonni?r festésére E stilizálásr val törekvé
vezet hábor alat é az közvetlenü követ évekbe alkotot kiseb méret biblia
képeihe No bárkája zsidó megveri Amále seregét Ábrahá é a angyalok Móze vize
fakasz sziklábó tovább mesehangulatú alakokka élénkítet tájképeihe Rég város
Romantika Indulá vadászatr melye szimmetriku felépítésükkel primití formákr val
törekvésükke szint víziókkén hatnak Legutóbb 192 kiállításá bemutatot szolnok é
egyé tájképei Áldot nyár Leszál nap [ Szépműv Múz tulajdona] Hidegkút hegye mesterségese
hat rég stílus természe hangulatá monumentálisr felfokoz előadáss alakult Ak F
stílusána ilye fejlődésé kezdettő fogv követi tárgya é a előadá nyelvéne em
változásába eg folyto előrebontakozó öntudato művész egyénisé céltudato
kialakulásá láthatja mel művész fejlődéséne minde fokozatá egyi
legjelentékenyeb festőnkk emelte
11444.h
CÍMSZ Fény
SZEMÉLYNÉ Fény Ado
SZÓCIK Fénye Adol fest szü Kecskemét 186 mú száz 90- éveib nagybány festőkk
csakn egyidejűl feltű mode művésznemzed egy nagyjelentősé képviselőj 19 ó
nyaranké Szolnok fe mi szolno művésztel egy alapí tag ann veze mester
Középiskolá szülővárosáb végezt ma Budapest jogászn készül csakham
Mintarajziskolá iratkozot h Széke Bertal ala tanu 1884 utá hár év Weimarb M The
ala 1894- közb 189 Párisb Julien-akadémi Bougere Ferri alat Elősz Műcsarn
1894-i tavas kiállítás szerepe Nagyap Thüringi paras 1894-b hazajö Benczúr-isko
tag le 1897- 1895-b Plety képév Szépmű Mú Társula díja 189 Civód képév
Rudics-díja 190 ped Ör emb képév Szépmű Mú Lipótváro Kaszi díj nyer Műcsarnokba
1905-b na gyűjtemény kiállít keretéb Nemze Szalonb mutat addi munkásságá 1907-b
rés ve Mié Magy Impresszionist Naturalist Kö megalapításáb ann 1908-i kiállítás
nagyo gyűjteménnye Sziny Mer Társas egy alapí tag rés ve ann kiállításai
Művészetén egé fejlődés Ern Múzeumb rendeze gyűjtemény kiállítása 191 191 192
19 lehete nyomr nyom követn Szolno termésén néhá válogato kép állítot szolno
fest csoportjáb Műcsarn 1927-2 é kiállításá Szerepe mindenü külföl reprezentat
magy kiállításoko Tö mi év visszanyú művésze tárgyila mi előadá módjáb fejlőd
rendkív gazd folyt emelke vonal mutatj Legel képe Thüringi paras naturalizm
mind eszköz megragadj ma Benczúr-iskolá kerül na kompozici - Pletyk Civód fes
ezek bel érvényesít naturalis hajlamai 189 jel iskolát va szabadulás Munkások
szegé ember életéb ve képek fe szél impresszionisztik előadásba söt színekke
Csalá me 1900-i pári kiállítás díj nyer özveg Ör embe valamenn Szépmű Múz.-ba
An gyermek Napszámo Anyas 1903-t kezd szín megvilágosodna melyek na felületekb
r egym mel Csönd boldogsá E legé e leá világosod m inká megnyilván m erős
stilizá kisváro utcaképe Kisváro délelő Vácot Kisváro csön Szentendr ut Ett
kezd folytonos egyszerűsödi j kifejezés 19 kör feste néhá kev eszközz kifeje
arckép Kohn Ado bár Jak Dezs Sar L világ színekb stilizá egysze csendélete Falu
virág Paras csendél templom-enteriőrje Szolno nagytemplo Falu templo Bud sze
templ színesség stilizálás va törekv bír gazd enteriőr Mada Mainten szalon
Fontainebleauba firenz gobelin-múzeumb színe formákb gazd csendélet Porcelánór
Bonbonni? festésér stilizálás va törekv veze hábo ala a közvetlen köve évekb
alkoto kise mére bibli képeih N bárkáj zsid megver Amál seregé Ábrah angyalo
Móz viz fakas szikláb továb mesehangulat alakokk élénkíte tájképeih Ré váro
Romantik Indul vadászat mely szimmetrik felépítésükke primit formák va
törekvésükk szin víziókké hatna Legutób 19 kiállítás bemutato szolno egy
tájképe Áldo nyá Leszá na Szépmű Mú tulajdona Hidegkú hegy mesterséges ha ré
stílu termész hangulat monumentális felfoko előadás alakul A stílusán ily
fejlődés kezdett fog követ tárgy előad nyelvén e változásáb e folyt
előrebontakoz öntudat művés egyénis céltudat kialakulás láthatj me művés
fejlődésén mind fokozat egy legjelentékenye festőnk emelt
11444.
CÍMS Fén
SZEMÉLYN Fén Ad
SZÓCI Fény Ado fes sz Kecskemé 18 m szá 90 évei nagybán festők csak
egyidejű felt mod művésznemze eg nagyjelentős képviselő 1 nyarank Szolno f m
szoln művészte eg alap ta an vez meste Középiskol szülővárosá végez m Budapes jogász
készü csakha Mintarajziskol iratkozo Szék Berta al tan 188 ut há é Weimar Th al
1894 köz 18 Páris Julien-akadém Bouger Ferr ala Elős Műcsar 1894- tava kiállítá
szerep Nagya Thüring para 1894- hazaj Benczúr-isk ta l 1897 1895- Plet képé
Szépm M Társul díj 18 Civó képé Rudics-díj 19 pe Ö em képé Szépm M Lipótvár
Kasz dí nye Műcsarnokb 1905- n gyűjtemén kiállí kereté Nemz Szalon muta add
munkásság 1907- ré v Mi Mag Impresszionis Naturalis K megalapításá an 1908-
kiállítá nagy gyűjteménny Szin Me Társa eg alap ta ré v an kiállítása Művészeté
eg fejlődé Er Múzeum rendez gyűjtemén kiállítás 19 19 19 1 lehet nyom nyo követ
Szoln termésé néh válogat ké állíto szoln fes csoportjá Műcsar 1927- kiállítás
Szerep minden külfö reprezenta mag kiállítások T m é visszany művész tárgyil m
előad módjá fejlő rendkí gaz foly emelk vona mutat Lege kép Thüring para
naturaliz min eszkö megragad m Benczúr-iskol kerü n kompozic Plety Civó fe eze
be érvényesí naturali hajlama 18 je iskolá v szabadulá Munkáso szeg embe életé
v képe f szé impresszioniszti előadásb sö színekk Csal m 1900- pár kiállítá dí
nye özve Ö emb valamen Szépm Múz.-b A gyerme Napszám Anya 1903- kez szí
megvilágosodn melye n felületek egy me Csön boldogs leg le világoso ink
megnyilvá erő stiliz kisvár utcakép Kisvár délel Váco Kisvár csö Szentend u Et
kez folytono egyszerűsöd kifejezé 1 kö fest néh ke eszköz kifej arcké Koh Ad bá
Ja Dez Sa vilá színek stiliz egysz csendélet Fal virá Para csendé
templom-enteriőrj Szoln nagytempl Fal templ Bu sz temp színessé stilizálá v
törek bí gaz enteriő Mad Mainte szalo Fontainebleaub firen gobelin-múzeum szín
formák gaz csendéle Porcelánó Bonbonni festésé stilizálá v törek vez háb al
közvetle köv évek alkot kis mér bibl képei bárká zsi megve Amá sereg Ábra
angyal Mó vi faka sziklá tová mesehangula alakok élénkít tájképei R vár Romanti
Indu vadásza mel szimmetri felépítésükk primi formá v törekvésük szi víziókk
hatn Legutó 1 kiállítá bemutat szoln eg tájkép Áld ny Lesz n Szépm M tulajdon
Hidegk heg mestersége h r stíl termés hangula monumentáli felfok előadá alaku
stílusá il fejlődé kezdet fo köve tárg előa nyelvé változásá foly előrebontako
öntuda művé egyéni céltuda kialakulá láthat m művé fejlődésé min fokoza eg
legjelentékeny festőn emel
11444
CÍM Fé
SZEMÉLY Fé A
SZÓC Fén Ad fe s Kecskem 1 sz 9 éve nagybá festő csa egyidej fel mo
művésznemz e nagyjelentő képvisel nyaran Szoln szol művészt e ala t a ve mest
Középisko szülőváros vége Budape jogás kész csakh Mintarajzisko iratkoz Szé
Bert a ta 18 u h Weima T a 189 kö 1 Pári Julien-akadé Bouge Fer al Elő Műcsa
1894 tav kiállít szere Nagy Thürin par 1894 haza Benczúr-is t 189 1895 Ple kép
Szép Társu dí 1 Civ kép Rudics-dí 1 p e kép Szép Lipótvá Kas d ny Műcsarnok
1905 gyűjtemé kiáll keret Nem Szalo mut ad munkássá 1907 r M Ma Impresszioni
Naturali megalapítás a 1908 kiállít nag gyűjteménn Szi M Társ e ala t r a
kiállítás Művészet e fejlőd E Múzeu rende gyűjtemé kiállítá 1 1 1 lehe nyo ny
köve Szol termés né váloga k állít szol fe csoportj Műcsa 1927 kiállítá Szere
minde külf reprezent ma kiállításo visszan művés tárgyi előa módj fejl rendk ga
fol emel von muta Leg ké Thürin par naturali mi eszk megraga Benczúr-isko ker
kompozi Plet Civ f ez b érvényes natural hajlam 1 j iskol szabadul Munkás sze
emb élet kép sz impresszioniszt előadás s színek Csa 1900 pá kiállít d ny özv
em valame Szép Múz.- gyerm Napszá Any 1903 ke sz megvilágosod mely felülete eg
m Csö boldog le l világos in megnyilv er stili kisvá utcaké Kisvá déle Vác
Kisvá cs Szenten E ke folyton egyszerűsö kifejez k fes né k eszkö kife arck Ko
A b J De S vil színe stili egys csendéle Fa vir Par csend templom-enteriőr Szol
nagytemp Fa temp B s tem színess stilizál töre b ga enteri Ma Maint szal
Fontainebleau fire gobelin-múzeu szí formá ga csendél Porcelán Bonbonn festés stilizál
töre ve há a közvetl kö éve alko ki mé bib képe bárk zs megv Am sere Ábr angya
M v fak szikl tov mesehangul alako élénkí tájképe vá Romant Ind vadász me
szimmetr felépítésük prim form törekvésü sz víziók hat Legut kiállít bemuta
szol e tájké Ál n Les Szép tulajdo Hideg he mesterség stí termé hangul
monumentál felfo előad alak stílus i fejlőd kezde f köv tár elő nyelv változás
fol előrebontak öntud műv egyén céltud kialakul látha műv fejlődés mi fokoz e
legjelentéken festő eme
1144
CÍ F
SZEMÉL F
SZÓ Fé A f Kecske s év nagyb fest cs egyide fe m művésznem nagyjelent
képvise nyara Szol szo művész al v mes Középisk szülőváro vég Budap jogá kés
csak Mintarajzisk iratko Sz Ber t 1 Weim 18 k Pár Julien-akad Boug Fe a El Műcs
189 ta kiállí szer Nag Thüri pa 189 haz Benczúr-i 18 189 Pl ké Szé Társ d Ci ké
Rudics-d ké Szé Lipótv Ka n Műcsarno 190 gyűjtem kiál kere Ne Szal mu a munkáss
190 M Impresszion Natural megalapítá 190 kiállí na gyűjtemén Sz Tár al kiállítá
Művésze fejlő Múze rend gyűjtem kiállít leh ny n köv Szo termé n válog állí szo
f csoport Műcs 192 kiállít Szer mind kül reprezen m kiállítás vissza művé tárgy
elő mód fej rend g fo eme vo mut Le k Thüri pa natural m esz megrag Benczúr-isk
ke kompoz Ple Ci e érvénye natura hajla isko szabadu Munká sz em éle ké s
impresszionisz előadá színe Cs 190 p kiállí n öz e valam Szé Múz. gyer Napsz An
190 k s megvilágoso mel felület e Cs boldo l világo i megnyil e stil kisv utcak
Kisv dél Vá Kisv c Szente k folyto egyszerűs kifeje fe n eszk kif arc K D vi
szín stil egy csendél F vi Pa csen templom-enteriő Szo nagytem F tem te színes
stilizá tör g enter M Main sza Fontaineblea fir gobelin-múze sz form g csendé
Porcelá Bonbon festé stilizá tör v h közvet k év alk k m bi kép bár z meg A ser
Áb angy fa szik to mesehangu alak élénk tájkép v Roman In vadás m szimmet
felépítésü pri for törekvés s vízió ha Legu kiállí bemut szo tájk Á Le Szé
tulajd Hide h mestersé st term hangu monumentá felf előa ala stílu fejlő kezd
kö tá el nyel változá fo előrebonta öntu mű egyé céltu kialaku láth mű fejlődé
m foko legjelentéke fest em