11466.htm

CÍMSZÓ: Filmgyártás

SZÓCIKK: Filmgyártás. Mint a mozi és a filmkereskedelem, úgy a F. is elsősorban zsidó kezdeményezés volt Magyarországon. Az első filmfelvételeket Magyarországon Sziklai Arnold készítette, aki az első magyar moziengedélyt kapta (l. Mozi). Ez a filmfelvétel Ferenc Józsefnek az ezredéves kiállításon tett látogatását örökítette meg 1896. Két évvel később Neumann József, aki már ekkor filmlaboratóriumot állított fel, filmet készít a Budapesten tartózkodó Vilmos császárról és Alfonz spanyol királyról. Ugyancsak Neumann József és Ungerleider Mór készítik a legelső magyar nagy filmfelvételt, a Márta c. Fedák-filmet, valamint később Janovics Jenő dr.-ral megalapítják a Proja-gyárat Kolozsvárott és a Phönix-filmgyárat Budapesten. A magyar filmgyártás a háború alatt virágzott fel teljes erővel. Ekkor alakult a Corvin-filmgyár, amelyet ugyan nem zsidó alapított, de csakhamar átvette Strasser Richárd, majd később Barna Károly és Engel Fülöp. Ugyancsak a háború alatt, 1915. alapította meg Rákosi Tibor fővárosi kereskedelmi iskolai tanár a Star-filmgyárat, amelynek első filmje Petőfi János vitéze és Eötvös József báró Karthauzija volt. Ez a vállalkozás került át 1916. Geiger Richárd vezetésébe. 1916-ban alakult meg Lázár Lajos dr. filmgyára, a Lux filmgyár is, amely a Bob herceg, a Tájfun, a Drótostót megfilmesítésével szerzett népszerűséget. A magyar F. munkájába újabban Feldmann Izsó kapcsolódott be, aki számos magyar filmet és filmszkeccset készített. Igen nagy szerepet játszanak a F. terén a magyar zsidók Amerikában (l. Zukor Adolf, Fox William). Filmirodalom. Magyar részről a filmirodalomban és a filmszerzők között külföldön többnyire zsidó származású írók nevei ismeretesek. Amerikában élt és állandó szerződéssel bírt Biró Lajos és Vajda Ernő, ezenkívül eddig a magyar írók közül Lengyel Menyhért, Heltai Jenő, Molnár Ferenc és Fazekas Imre filmscenáriumait fogadták el külföldi gyárak. Megfilmesítették még Bródy Sándor néhány darabját is. Filmrendezés terén ez ideig csak két zsidószármazású magyar ember vitte világhírnévre. Az egyik Korda Sándor, a másik Kertész Mihály. Németországban működik Illés Jenő és Garas Márton, Magyarországon pedig Gaál Béla, György István, Mihály István és Major Dezső.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1466. címszó a lexikon => 277. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

11466.htm

CÍMSZÓ: Filmgyártás

SZÓCIKK: Filmgyártás. Mint a mozi és a filmkereskedelem, úgy a F. is elsősorban zsidó kezdeményezés volt Magyarországon. Az első filmfelvételeket Magyarországon Sziklai Arnold készítette, aki az első magyar moziengedélyt kapta l. Mozi . Ez a filmfelvétel Ferenc Józsefnek az ezredéves kiállításon tett látogatását örökítette meg 1896. Két évvel később Neumann József, aki már ekkor filmlaboratóriumot állított fel, filmet készít a Budapesten tartózkodó Vilmos császárról és Alfonz spanyol királyról. Ugyancsak Neumann József és Ungerleider Mór készítik a legelső magyar nagy filmfelvételt, a Márta c. Fedák-filmet, valamint később Janovics Jenő dr.-ral megalapítják a Proja-gyárat Kolozsvárott és a Phönix-filmgyárat Budapesten. A magyar filmgyártás a háború alatt virágzott fel teljes erővel. Ekkor alakult a Corvin-filmgyár, amelyet ugyan nem zsidó alapított, de csakhamar átvette Strasser Richárd, majd később Barna Károly és Engel Fülöp. Ugyancsak a háború alatt, 1915. alapította meg Rákosi Tibor fővárosi kereskedelmi iskolai tanár a Star-filmgyárat, amelynek első filmje Petőfi János vitéze és Eötvös József báró Karthauzija volt. Ez a vállalkozás került át 1916. Geiger Richárd vezetésébe. 1916-ban alakult meg Lázár Lajos dr. filmgyára, a Lux filmgyár is, amely a Bob herceg, a Tájfun, a Drótostót megfilmesítésével szerzett népszerűséget. A magyar F. munkájába újabban Feldmann Izsó kapcsolódott be, aki számos magyar filmet és filmszkeccset készített. Igen nagy szerepet játszanak a F. terén a magyar zsidók Amerikában l. Zukor Adolf, Fox William . Filmirodalom. Magyar részről a filmirodalomban és a filmszerzők között külföldön többnyire zsidó származású írók nevei ismeretesek. Amerikában élt és állandó szerződéssel bírt Biró Lajos és Vajda Ernő, ezenkívül eddig a magyar írók közül Lengyel Menyhért, Heltai Jenő, Molnár Ferenc és Fazekas Imre filmscenáriumait fogadták el külföldi gyárak. Megfilmesítették még Bródy Sándor néhány darabját is. Filmrendezés terén ez ideig csak két zsidószármazású magyar ember vitte világhírnévre. Az egyik Korda Sándor, a másik Kertész Mihály. Németországban működik Illés Jenő és Garas Márton, Magyarországon pedig Gaál Béla, György István, Mihály István és Major Dezső.

11466.ht

CÍMSZÓ Filmgyártá

SZÓCIKK Filmgyártás Min moz é filmkereskedelem úg F i elsősorba zsid kezdeményezé vol Magyarországon A els filmfelvételeke Magyarországo Szikla Arnol készítette ak a els magya moziengedély kapt l Moz E filmfelvéte Feren Józsefne a ezredéve kiállításo tet látogatásá örökített me 1896 Ké évve későb Neuman József ak má ekko filmlaboratóriumo állítot fel filme készí Budapeste tartózkod Vilmo császárró é Alfon spanyo királyról Ugyancsa Neuman Józse é Ungerleide Mó készíti legels magya nag filmfelvételt Márt c Fedák-filmet valamin későb Janovic Jen dr.-ra megalapítjá Proja-gyára Kolozsvárot é Phönix-filmgyára Budapesten magya filmgyártá hábor alat virágzot fe telje erővel Ekko alakul Corvin-filmgyár amelye ugya ne zsid alapított d csakhama átvett Strasse Richárd maj későb Barn Károl é Enge Fülöp Ugyancsa hábor alatt 1915 alapított me Rákos Tibo főváros kereskedelm iskola taná Star-filmgyárat amelyne els filmj Petőf Jáno vitéz é Eötvö Józse bár Karthauzij volt E vállalkozá kerül á 1916 Geige Richár vezetésébe 1916-ba alakul me Lázá Lajo dr filmgyára Lu filmgyá is amel Bo herceg Tájfun Drótostó megfilmesítéséve szerzet népszerűséget magya F munkájáb újabba Feldman Izs kapcsolódot be ak számo magya filme é filmszkeccse készített Ige nag szerepe játszana F teré magya zsidó Amerikába l Zuko Adolf Fo Willia Filmirodalom Magya részrő filmirodalomba é filmszerző közöt külföldö többnyir zsid származás író neve ismeretesek Amerikába él é álland szerződésse bír Bir Lajo é Vajd Ernő ezenkívü eddi magya író közü Lengye Menyhért Helta Jenő Molná Feren é Fazeka Imr filmscenáriumai fogadtá e külföld gyárak Megfilmesítetté mé Bród Sándo néhán darabjá is Filmrendezé teré e idei csa ké zsidószármazás magya embe vitt világhírnévre A egyi Kord Sándor mási Kertés Mihály Németországba működi Illé Jen é Gara Márton Magyarországo pedi Gaá Béla Györg István Mihál Istvá é Majo Dezső

11466.h

CÍMSZ Filmgyárt

SZÓCIK Filmgyártá Mi mo filmkereskedele ú elsősorb zsi kezdeményez vo Magyarországo el filmfelvételek Magyarország Szikl Arno készített a el magy moziengedél kap Mo filmfelvét Fere Józsefn ezredév kiállítás te látogatás örökítet m 189 K évv késő Neuma Józse a m ekk filmlaboratórium állíto fe film kész Budapest tartózko Vilm császárr Alfo spany királyró Ugyancs Neuma Józs Ungerleid M készít legel magy na filmfelvétel Már Fedák-filme valami késő Janovi Je dr.-r megalapítj Proja-gyár Kolozsváro Phönix-filmgyár Budapeste magy filmgyárt hábo ala virágzo f telj erőve Ekk alaku Corvin-filmgyá amely ugy n zsi alapítot csakham átvet Strass Richár ma késő Bar Káro Eng Fülö Ugyancs hábo alat 191 alapítot m Ráko Tib főváro kereskedel iskol tan Star-filmgyára amelyn el film Pető Ján vité Eötv Józs bá Karthauzi vol vállalkoz kerü 191 Geig Richá vezetéséb 1916-b alaku m Láz Laj d filmgyár L filmgy i ame B herce Tájfu Drótost megfilmesítésév szerze népszerűsége magy munkájá újabb Feldma Iz kapcsolódo b a szám magy film filmszkeccs készítet Ig na szerep játszan ter magy zsid Amerikáb Zuk Adol F Willi Filmirodalo Magy részr filmirodalomb filmszerz közö külföld többnyi zsi származá ír nev ismeretese Amerikáb é állan szerződéss bí Bi Laj Vaj Ern ezenkív edd magy ír köz Lengy Menyhér Helt Jen Moln Fere Fazek Im filmscenáriuma fogadt külföl gyára Megfilmesített m Bró Sánd néhá darabj i Filmrendez ter ide cs k zsidószármazá magy emb vit világhírnévr egy Kor Sándo más Kerté Mihál Németországb működ Ill Je Gar Márto Magyarország ped Ga Bél Györ Istvá Mihá Istv Maj Dezs

11466.

CÍMS Filmgyár

SZÓCI Filmgyárt M m filmkereskedel elsősor zs kezdeménye v Magyarország e filmfelvétele Magyarorszá Szik Arn készítet e mag moziengedé ka M filmfelvé Fer József ezredé kiállítá t látogatá örökíte 18 év kés Neum Józs ek filmlaboratóriu állít f fil kés Budapes tartózk Vil császár Alf span királyr Ugyanc Neum Józ Ungerlei készí lege mag n filmfelvéte Má Fedák-film valam kés Janov J dr.- megalapít Proja-gyá Kolozsvár Phönix-filmgyá Budapest mag filmgyár háb al virágz tel erőv Ek alak Corvin-filmgy amel ug zs alapíto csakha átve Stras Richá m kés Ba Kár En Fül Ugyanc háb ala 19 alapíto Rák Ti fővár kereskede isko ta Star-filmgyár amely e fil Pet Já vit Eöt Józ b Karthauz vo vállalko ker 19 Gei Rich vezetésé 1916- alak Lá La filmgyá filmg am herc Tájf Drótos megfilmesítésé szerz népszerűség mag munkáj újab Feldm I kapcsolód szá mag fil filmszkecc készíte I n szere játsza te mag zsi Ameriká Zu Ado Will Filmirodal Mag rész filmirodalom filmszer köz külföl többny zs származ í ne ismeretes Ameriká álla szerződés b B La Va Er ezenkí ed mag í kö Leng Menyhé Hel Je Mol Fer Faze I filmscenárium fogad külfö gyár Megfilmesítet Br Sán néh darab Filmrende te id c zsidószármaz mag em vi világhírnév eg Ko Sánd má Kert Mihá Németország műkö Il J Ga Márt Magyarorszá pe G Bé Gyö Istv Mih Ist Ma Dez

11466

CÍM Filmgyá

SZÓC Filmgyár filmkereskede elsőso z kezdemény Magyarorszá filmfelvétel Magyarorsz Szi Ar készíte ma mozienged k filmfelv Fe Józse ezred kiállít látogat örökít 1 é ké Neu Józ e filmlaboratóri állí fi ké Budape tartóz Vi császá Al spa király Ugyan Neu Jó Ungerle kész leg ma filmfelvét M Fedák-fil vala ké Jano dr. megalapí Proja-gy Kolozsvá Phönix-filmgy Budapes ma filmgyá há a virág te erő E ala Corvin-filmg ame u z alapít csakh átv Stra Rich ké B Ká E Fü Ugyan há al 1 alapít Rá T fővá keresked isk t Star-filmgyá amel fi Pe J vi Eö Jó Karthau v vállalk ke 1 Ge Ric vezetés 1916 ala L L filmgy film a her Táj Dróto megfilmesítés szer népszerűsé ma munká úja Feld kapcsoló sz ma fi filmszkec készít szer játsz t ma zs Amerik Z Ad Wil Filmiroda Ma rés filmirodalo filmsze kö külfö többn z szárma n ismerete Amerik áll szerződé L V E ezenk e ma k Len Menyh He J Mo Fe Faz filmscenáriu foga külf gyá Megfilmesíte B Sá né dara Filmrend t i zsidószárma ma e v világhírné e K Sán m Ker Mih Németorszá műk I G Már Magyarorsz p B Gy Ist Mi Is M De

1146

CÍ Filmgy

SZÓ Filmgyá filmkeresked elsős kezdemén Magyarorsz filmfelvéte Magyarors Sz A készít m mozienge filmfel F Józs ezre kiállí látoga örökí k Ne Jó filmlaboratór áll f k Budap tartó V csász A sp királ Ugya Ne J Ungerl kés le m filmfelvé Fedák-fi val k Jan dr megalap Proja-g Kolozsv Phönix-filmg Budape m filmgy h virá t er al Corvin-film am alapí csak át Str Ric k K F Ugya h a alapí R főv kereske is Star-filmgy ame f P v E J Kartha vállal k G Ri vezeté 191 al filmg fil he Tá Drót megfilmesíté sze népszerűs m munk új Fel kapcsol s m f filmszke készí sze játs m z Ameri A Wi Filmirod M ré filmirodal filmsz k külf több szárm ismeret Ameri ál szerződ ezen m Le Meny H M F Fa filmscenári fog kül gy Megfilmesít S n dar Filmren zsidószárm m világhírn Sá Ke Mi Németorsz mű Má Magyarors G Is M I D