11468.htm
CÍMSZÓ: Filozófia, pszichológia és pedagógia
SZÓCIKK: Filozófia,
pszichológia és pedagógia. Ezen tudományok speciális zsidó vonatkozásait a
vallástörténelem és etika különböző címszavai alatt tárgyaljuk (l. Zsidó irodalom,
Etika, Szirach, Philo, Gáónok, Biblia exegézis címszókat). A zsidók nagy
szerepét a F.-ban ezen tudományok kimerítő története tárgyalja. Az első zsidó
filozófus, aki a zsidó és korabeli görög filozófiát összeegyeztetni próbálta,
az Ecclesiasticusnak nevezett Jézus Szirach volt, majd az első században Philo
(l. o.), akinek hatása a későbbi századokban is érezhető volt. A középkorban
Szaádja gaón az első jelentékeny vallásbölcsész (IX. sz.). Rendkívül fontos
szerepet töltöttek be a zsidó filozófusok Keleten a VI.-XII. sz.-ban, mert ők
voltak azok, akik a görög filozófia számos értékét arabra átültették, míg a
későbbi századokban a spanyol arab és délolasz területen élt zsidó filozófusok
az arabról latinra közvetítették azt. Különösen Renan az, aki a zsidó
tudósoknak ezt a maradandó munkásságát kiemeli. Szaádja után Maimonides és
Gabirol voltak azok, akik nem csupán a középkor vezető filozófusai közé
tartoztak, hanem a keresztény tudósokra (így Maimonides Aquinoi Tamásra) is
elvitathatatlan hatással voltak, míg Juda ha-Lévi, Abraham ibn Ezra, Juda ibn
Tibbon, Dávid Kimehi, továbbá Bachja csupán a zsidóságon belül hatottak. Az
utóbbit a világirodalomban egyik legnépszerűbb filozófiai elgondolása tette
maradandóvá. «Chovósz halvóvósz» (A szív kötelessége) c. művében ez a XII.
sz.-i tudós valóságos etikai rendszert alkotott ugyanakkor, amikor a gettók
falain kívül a legszörnyűbb türelmetlenség a gondolatszabadságot és
véleménynyilvánítást máglyával kezdte büntetni. A XIII. és XIV. sz.-ban
Chaszdai Crescas és Albo József toledói rabbik voltak nevezetes
vallásfilozófusok s bebizonyíthatóan Spinoza elődei, csakúgy, mint az
említettek legtöbbje, akiket - Szaádját kivéve - igen jól ismert, különösen a
két utóbbit és Ibn Ezrát. Spinozát mégsem lehet már kizárólagos zsidó
filozófusnak tekinteni, mert módszere egyaránt adódik a középkori zsidó és
keresztény skolasztikából, főleg pedig a modern filozófia kezdeményezőjének,
Descartesnak módszeréből. Spinozával kezdődik az újkori modern filozófiában
való részvételük a zsidóknak is. Ezt a nagyarányú részességet, mely kívül esik
a zsidó történelem és irodalom területén, a következő névsor mutatja:
Külföldiek: Basch Victor (l. o.), a Sorbonne tanára, filozófus és esztétikus.
Bergson Henry, a Sorbonne tanára, korunk egyik legkiválóbb filozófusa, a
Nobel-díj nyertese. Bernheim Hypp., nancyi orvostanár. Brunschwigk Léon, a
Sorbonne tan., a Fr. ak. tagja. Cassirer Ernst, hamburgi egyet. tanár, kiváló
esztétikus és filozófus. Cohen Hermann v. marburgi egyet. tanár és rector hírneves
kantista és etikus. Cohn Jonas, freiburgi egyet. tanár. Dessoir Max*,
esztétikus, filozófus, v. berlini egyet. tanár. Durckheim Emil, kiváló francia
szociológus és filozófus, a Sorbonne v. tanára. Eisler Rudolf, v. bécsi egyet,
tanár, kiváló filozófus és szociológus. Franck Adolphe, a Sorbonne v. filozófia
tanára, egyszersmind a kabbala-filozófia első modern ismertetője és hebraista.
Freud Sigmund, bécsi prof., a pszichoanalitika megalapítója. Freudenthal Jacob,
v. breslaui egyet. tanár, híres Spinoza-búvár és az alexandriai görög-zsidó
filozófia kitűnő ismertetője. Georges-Levy Raphael, a Sorbonne tanára, kiváló
vallásbölcsész. Guttmann Jacob, v. breslaui egyetemi és rabbiszemináriumi
tanár, vallásfilozófus. Jerusalem Wilhelm, v. bécsi egyet, tanár kiváló
filozófus és pedagógus. Joel Karl, baseli egyet, tanár. Joel Manuel, v.
breslaui főrabbi, vallásbölcsész. Lazarus Moritz, v. berni egyet, tanár, önálló
etikaszerző (l. Nyelvészet), egyszersmind a nép-pszichologia megalapítója.
Levy-Bruhl G., kiváló francia szociológus és filozófus, a Sorbonne tanára.
Maimon Salamon, Kant tanítványa és interpretálója. Mautner Fritz*, a
Philosophisches Wörterbuch I-III. szerzője. Mendelssohn Mózes. Münsterbeig
Hugó, a bostoni Harward egyet, v. tanára. Nelson Leonard*, v. göttingeni egyet,
tanár, jelentékeny német filozófus, megh. 1928. Reik Theodor (l. o.), angol
esztétikus. Schreiner Márton (l. o.), berlini vallásbölcsész és a Hochschule
tanára. Schwarcz Adolf (l. o.), a bécsi rabbiszeminárium rektora. Simmel Georg,
v. strassburgi egyet, tanár, filozófus és önálló szociológiai rendszer
szerzője. Spinoza Baruch. Stammler Rud., berlini egyet, tanár, jogbölcsész és
szociológus. Stein Ludwig, v. berni egyet, tanár (eredetileg rabbi, l. o.), a
Magy. Tud. Akadémia tagja. Steinmetz Rudolf, amsterdami egyet, tanár,
szociológus és néppszichológus. Steinthal Chaim, v. berlini egyet, tanár,
önálló etika szerzője (l. Nyelvészet) egyszersmind a néppszichológia
megalapítója. Stern William, hamburgi egyet, tanár, kiváló kísérleti pszichológus
és pedagógus. Worms René, a Sorbonne tanára, világhírű szociológus. Weininger
Ottó*, filozófiai író. Magyarországiak l. részletesen az illető neveknél:
Alexander Bernát, Bánóczi József, Donáth Gyula, Erdős Lajos, Frimm Jakab,
Goldziher Ignác, Hochmuth Ábrahám, Jónás, János*, Karinán Mór, Kaufmann Dávid,
Léderer Ábrahám, Leopold Lajos, Palágyi Menyhért*, Pikler Gyula*, Ranschburg
Pál*, Révész Géza*, Salgó Jakab, Sebestyén Károly, Silberstein-Ötvös Adolf,
Somló Bódog, Szemere Samu, Waldapfel János.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1468. címszó a lexikon =>
277. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11468.htm
CÍMSZÓ: Filozófia, pszichológia és pedagógia
SZÓCIKK: Filozófia, pszichológia és pedagógia. Ezen tudományok speciális
zsidó vonatkozásait a vallástörténelem és etika különböző címszavai alatt
tárgyaljuk l. Zsidó irodalom, Etika, Szirach, Philo, Gáónok, Biblia exegézis
címszókat . A zsidók nagy szerepét a F.-ban ezen tudományok kimerítő története
tárgyalja. Az első zsidó filozófus, aki a zsidó és korabeli görög filozófiát
összeegyeztetni próbálta, az Ecclesiasticusnak nevezett Jézus Szirach volt,
majd az első században Philo l. o. , akinek hatása a későbbi századokban is
érezhető volt. A középkorban Szaádja gaón az első jelentékeny vallásbölcsész IX.
sz. . Rendkívül fontos szerepet töltöttek be a zsidó filozófusok Keleten a
VI.-XII. sz.-ban, mert ők voltak azok, akik a görög filozófia számos értékét
arabra átültették, míg a későbbi századokban a spanyol arab és délolasz
területen élt zsidó filozófusok az arabról latinra közvetítették azt. Különösen
Renan az, aki a zsidó tudósoknak ezt a maradandó munkásságát kiemeli. Szaádja
után Maimonides és Gabirol voltak azok, akik nem csupán a középkor vezető
filozófusai közé tartoztak, hanem a keresztény tudósokra így Maimonides Aquinoi
Tamásra is elvitathatatlan hatással voltak, míg Juda ha-Lévi, Abraham ibn Ezra,
Juda ibn Tibbon, Dávid Kimehi, továbbá Bachja csupán a zsidóságon belül
hatottak. Az utóbbit a világirodalomban egyik legnépszerűbb filozófiai elgondolása
tette maradandóvá. Chovósz halvóvósz A szív kötelessége c. művében ez a XII.
sz.-i tudós valóságos etikai rendszert alkotott ugyanakkor, amikor a gettók
falain kívül a legszörnyűbb türelmetlenség a gondolatszabadságot és
véleménynyilvánítást máglyával kezdte büntetni. A XIII. és XIV. sz.-ban
Chaszdai Crescas és Albo József toledói rabbik voltak nevezetes
vallásfilozófusok s bebizonyíthatóan Spinoza elődei, csakúgy, mint az
említettek legtöbbje, akiket - Szaádját kivéve - igen jól ismert, különösen a két
utóbbit és Ibn Ezrát. Spinozát mégsem lehet már kizárólagos zsidó filozófusnak
tekinteni, mert módszere egyaránt adódik a középkori zsidó és keresztény
skolasztikából, főleg pedig a modern filozófia kezdeményezőjének, Descartesnak
módszeréből. Spinozával kezdődik az újkori modern filozófiában való részvételük
a zsidóknak is. Ezt a nagyarányú részességet, mely kívül esik a zsidó
történelem és irodalom területén, a következő névsor mutatja: Külföldiek: Basch
Victor l. o. , a Sorbonne tanára, filozófus és esztétikus. Bergson Henry, a
Sorbonne tanára, korunk egyik legkiválóbb filozófusa, a Nobel-díj nyertese.
Bernheim Hypp., nancyi orvostanár. Brunschwigk Léon, a Sorbonne tan., a Fr. ak.
tagja. Cassirer Ernst, hamburgi egyet. tanár, kiváló esztétikus és filozófus.
Cohen Hermann v. marburgi egyet. tanár és rector hírneves kantista és etikus.
Cohn Jonas, freiburgi egyet. tanár. Dessoir Max*, esztétikus, filozófus, v.
berlini egyet. tanár. Durckheim Emil, kiváló francia szociológus és filozófus,
a Sorbonne v. tanára. Eisler Rudolf, v. bécsi egyet, tanár, kiváló filozófus és
szociológus. Franck Adolphe, a Sorbonne v. filozófia tanára, egyszersmind a
kabbala-filozófia első modern ismertetője és hebraista. Freud Sigmund, bécsi
prof., a pszichoanalitika megalapítója. Freudenthal Jacob, v. breslaui egyet.
tanár, híres Spinoza-búvár és az alexandriai görög-zsidó filozófia kitűnő
ismertetője. Georges-Levy Raphael, a Sorbonne tanára, kiváló vallásbölcsész.
Guttmann Jacob, v. breslaui egyetemi és rabbiszemináriumi tanár, vallásfilozófus.
Jerusalem Wilhelm, v. bécsi egyet, tanár kiváló filozófus és pedagógus. Joel
Karl, baseli egyet, tanár. Joel Manuel, v. breslaui főrabbi, vallásbölcsész.
Lazarus Moritz, v. berni egyet, tanár, önálló etikaszerző l. Nyelvészet ,
egyszersmind a nép-pszichologia megalapítója. Levy-Bruhl G., kiváló francia
szociológus és filozófus, a Sorbonne tanára. Maimon Salamon, Kant tanítványa és
interpretálója. Mautner Fritz*, a Philosophisches Wörterbuch I-III. szerzője.
Mendelssohn Mózes. Münsterbeig Hugó, a bostoni Harward egyet, v. tanára. Nelson
Leonard*, v. göttingeni egyet, tanár, jelentékeny német filozófus, megh. 1928.
Reik Theodor l. o. , angol esztétikus. Schreiner Márton l. o. , berlini
vallásbölcsész és a Hochschule tanára. Schwarcz Adolf l. o. , a bécsi
rabbiszeminárium rektora. Simmel Georg, v. strassburgi egyet, tanár, filozófus
és önálló szociológiai rendszer szerzője. Spinoza Baruch. Stammler Rud.,
berlini egyet, tanár, jogbölcsész és szociológus. Stein Ludwig, v. berni egyet,
tanár eredetileg rabbi, l. o. , a Magy. Tud. Akadémia tagja. Steinmetz Rudolf,
amsterdami egyet, tanár, szociológus és néppszichológus. Steinthal Chaim, v.
berlini egyet, tanár, önálló etika szerzője l. Nyelvészet egyszersmind a
néppszichológia megalapítója. Stern William, hamburgi egyet, tanár, kiváló
kísérleti pszichológus és pedagógus. Worms René, a Sorbonne tanára, világhírű
szociológus. Weininger Ottó*, filozófiai író. Magyarországiak l. részletesen az
illető neveknél: Alexander Bernát, Bánóczi József, Donáth Gyula, Erdős Lajos,
Frimm Jakab, Goldziher Ignác, Hochmuth Ábrahám, Jónás, János*, Karinán Mór,
Kaufmann Dávid, Léderer Ábrahám, Leopold Lajos, Palágyi Menyhért*, Pikler
Gyula*, Ranschburg Pál*, Révész Géza*, Salgó Jakab, Sebestyén Károly,
Silberstein-Ötvös Adolf, Somló Bódog, Szemere Samu, Waldapfel János.
11468.ht
CÍMSZÓ Filozófia pszichológi é pedagógi
SZÓCIKK Filozófia pszichológi é pedagógia Eze tudományo speciáli zsid
vonatkozásai vallástörténele é etik különböz címszava alat tárgyalju l Zsid
irodalom Etika Szirach Philo Gáónok Bibli exegézi címszóka zsidó nag szerepé
F.-ba eze tudományo kimerít történet tárgyalja A els zsid filozófus ak zsid é
korabel görö filozófiá összeegyeztetn próbálta a Ecclesiasticusna nevezet Jézu
Szirac volt maj a els századba Phil l o akine hatás később századokba i érezhet
volt középkorba Szaádj gaó a els jelentéken vallásbölcsés IX sz Rendkívü fonto
szerepe töltötte b zsid filozófuso Kelete VI.-XII sz.-ban mer ő volta azok aki
görö filozófi számo értéké arabr átültették mí később századokba spanyo ara é
délolas területe él zsid filozófuso a arabró latinr közvetítetté azt Különöse
Rena az ak zsid tudósokna ez maradand munkásságá kiemeli Szaádj utá Maimonide é
Gabiro volta azok aki ne csupá középko vezet filozófusa köz tartoztak hane
keresztén tudósokr íg Maimonide Aquino Tamásr i elvitathatatla hatássa voltak
mí Jud ha-Lévi Abraha ib Ezra Jud ib Tibbon Dávi Kimehi tovább Bachj csupá
zsidóságo belü hatottak A utóbbi világirodalomba egyi legnépszerűb filozófia
elgondolás tett maradandóvá Chovós halvóvós szí kötelesség c művébe e XII sz.-
tudó valóságo etika rendszer alkotot ugyanakkor amiko gettó falai kívü
legszörnyűb türelmetlensé gondolatszabadságo é véleménynyilvánítás máglyáva
kezdt büntetni XIII é XIV sz.-ba Chaszda Cresca é Alb Józse toledó rabbi volta
nevezete vallásfilozófuso bebizonyíthatóa Spinoz elődei csakúgy min a említette
legtöbbje akike Szaádjá kivév ige jó ismert különöse ké utóbbi é Ib Ezrát
Spinozá mégse lehe má kizárólago zsid filozófusna tekinteni mer módszer egyarán
adódi középkor zsid é keresztén skolasztikából főle pedi moder filozófi
kezdeményezőjének Descartesna módszeréből Spinozáva kezdődi a újkor moder
filozófiába val részvételü zsidókna is Ez nagyarány részességet mel kívü esi
zsid történele é irodalo területén következ névso mutatja Külföldiek Basc Victo
l o Sorbonn tanára filozófu é esztétikus Bergso Henry Sorbonn tanára korun egyi
legkiválób filozófusa Nobel-dí nyertese Bernhei Hypp. nancy orvostanár
Brunschwig Léon Sorbonn tan. Fr ak tagja Cassire Ernst hamburg egyet tanár
kivál esztétiku é filozófus Cohe Herman v marburg egyet taná é recto hírneve
kantist é etikus Coh Jonas freiburg egyet tanár Dessoi Max* esztétikus
filozófus v berlin egyet tanár Durckhei Emil kivál franci szociológu é
filozófus Sorbonn v tanára Eisle Rudolf v bécs egyet tanár kivál filozófu é
szociológus Franc Adolphe Sorbonn v filozófi tanára egyszersmin
kabbala-filozófi els moder ismertetőj é hebraista Freu Sigmund bécs prof.
pszichoanalitik megalapítója Freudentha Jacob v breslau egyet tanár híre
Spinoza-búvá é a alexandria görög-zsid filozófi kitűn ismertetője Georges-Lev
Raphael Sorbonn tanára kivál vallásbölcsész Guttman Jacob v breslau egyetem é
rabbiszeminárium tanár vallásfilozófus Jerusale Wilhelm v bécs egyet taná kivál
filozófu é pedagógus Joe Karl basel egyet tanár Joe Manuel v breslau főrabbi
vallásbölcsész Lazaru Moritz v bern egyet tanár önáll etikaszerz l Nyelvésze
egyszersmin nép-pszichologi megalapítója Levy-Bruh G. kivál franci szociológu é
filozófus Sorbonn tanára Maimo Salamon Kan tanítvány é interpretálója Mautne
Fritz* Philosophische Wörterbuc I-III szerzője Mendelssoh Mózes Münsterbei Hugó
boston Harwar egyet v tanára Nelso Leonard* v göttingen egyet tanár jelentéken
néme filozófus megh 1928 Rei Theodo l o ango esztétikus Schreine Márto l o
berlin vallásbölcsés é Hochschul tanára Schwarc Adol l o bécs rabbiszemináriu
rektora Simme Georg v strassburg egyet tanár filozófu é önáll szociológia
rendsze szerzője Spinoz Baruch Stammle Rud. berlin egyet tanár jogbölcsés é
szociológus Stei Ludwig v bern egyet taná eredetile rabbi l o Magy Tud Akadémi
tagja Steinmet Rudolf amsterdam egyet tanár szociológu é néppszichológus
Steintha Chaim v berlin egyet tanár önáll etik szerzőj l Nyelvésze egyszersmin
néppszichológi megalapítója Ster William hamburg egyet tanár kivál kísérlet
pszichológu é pedagógus Worm René Sorbonn tanára világhír szociológus Weininge
Ottó* filozófia író Magyarországia l részletese a illet neveknél Alexande
Bernát Bánócz József Donát Gyula Erdő Lajos Frim Jakab Goldzihe Ignác Hochmut
Ábrahám Jónás János* Kariná Mór Kaufman Dávid Lédere Ábrahám Leopol Lajos
Palágy Menyhért* Pikle Gyula* Ranschbur Pál* Révés Géza* Salg Jakab Sebestyé
Károly Silberstein-Ötvö Adolf Soml Bódog Szemer Samu Waldapfe János
11468.h
CÍMSZ Filozófi pszichológ pedagóg
SZÓCIK Filozófi pszichológ pedagógi Ez tudomány speciál zsi vonatkozása
vallástörténel eti különbö címszav ala tárgyalj Zsi irodalo Etik Szirac Phil
Gáóno Bibl exegéz címszók zsid na szerep F.-b ez tudomány kimerí történe
tárgyalj el zsi filozófu a zsi korabe gör filozófi összeegyeztet próbált
Ecclesiasticusn neveze Jéz Szira vol ma el századb Phi akin hatá későb
századokb érezhe vol középkorb Szaád ga el jelentéke vallásbölcsé I s Rendkív
font szerep töltött zsi filozófus Kelet VI.-XI sz.-ba me volt azo ak gör
filozóf szám érték arab átültetté m későb századokb spany ar délola terület é
zsi filozófus arabr latin közvetített az Különös Ren a a zsi tudósokn e maradan
munkásság kiemel Szaád ut Maimonid Gabir volt azo ak n csup középk veze
filozófus kö tartozta han kereszté tudósok í Maimonid Aquin Tamás elvitathatatl
hatáss volta m Ju ha-Lév Abrah i Ezr Ju i Tibbo Dáv Kimeh továb Bach csup
zsidóság bel hatotta utóbb világirodalomb egy legnépszerű filozófi elgondolá
tet maradandóv Chovó halvóvó sz kötelessé művéb XI sz. tud valóság etik rendsze
alkoto ugyanakko amik gett fala kív legszörnyű türelmetlens gondolatszabadság
véleménynyilvánítá máglyáv kezd büntetn XII XI sz.-b Chaszd Cresc Al Józs toled
rabb volt nevezet vallásfilozófus bebizonyítható Spino előde csakúg mi említett
legtöbbj akik Szaádj kivé ig j ismer különös k utóbb I Ezrá Spinoz mégs leh m
kizárólag zsi filozófusn tekinten me módsze egyará adód középko zsi kereszté
skolasztikábó fől ped mode filozóf kezdeményezőjéne Descartesn módszerébő
Spinozáv kezdőd újko mode filozófiáb va részvétel zsidókn i E nagyarán
részessége me kív es zsi történel irodal területé követke névs mutatj Külföldie
Bas Vict Sorbon tanár filozóf esztétiku Bergs Henr Sorbon tanár koru egy legkiváló
filozófus Nobel-d nyertes Bernhe Hypp nanc orvostaná Brunschwi Léo Sorbon tan F
a tagj Cassir Erns hambur egye taná kivá esztétik filozófu Coh Herma marbur
egye tan rect hírnev kantis etiku Co Jona freibur egye taná Desso Max esztétiku
filozófu berli egye taná Durckhe Emi kivá franc szociológ filozófu Sorbon tanár
Eisl Rudol béc egye taná kivá filozóf szociológu Fran Adolph Sorbon filozóf
tanár egyszersmi kabbala-filozóf el mode ismertető hebraist Fre Sigmun béc prof
pszichoanaliti megalapítój Freudenth Jaco bresla egye taná hír Spinoza-búv
alexandri görög-zsi filozóf kitű ismertetőj Georges-Le Raphae Sorbon tanár kivá
vallásbölcsés Guttma Jaco bresla egyete rabbiszemináriu taná vallásfilozófu
Jerusal Wilhel béc egye tan kivá filozóf pedagógu Jo Kar base egye taná Jo
Manue bresla főrabb vallásbölcsés Lazar Morit ber egye taná önál etikaszer
Nyelvész egyszersmi nép-pszicholog megalapítój Levy-Bru G kivá franc szociológ
filozófu Sorbon tanár Maim Salamo Ka tanítván interpretálój Mautn Fritz
Philosophisch Wörterbu I-II szerzőj Mendelsso Móze Münsterbe Hug bosto Harwa
egye tanár Nels Leonard göttinge egye taná jelentéke ném filozófu meg 192 Re
Theod ang esztétiku Schrein Márt berli vallásbölcsé Hochschu tanár Schwar Ado
béc rabbiszeminári rektor Simm Geor strassbur egye taná filozóf önál szociológi
rendsz szerzőj Spino Baruc Stamml Rud berli egye taná jogbölcsé szociológu Ste
Ludwi ber egye tan eredetil rabb Mag Tu Akadém tagj Steinme Rudol amsterda egye
taná szociológ néppszichológu Steinth Chai berli egye taná önál eti szerző
Nyelvész egyszersmi néppszichológ megalapítój Ste Willia hambur egye taná kivá
kísérle pszichológ pedagógu Wor Ren Sorbon tanár világhí szociológu Weining
Ottó filozófi ír Magyarországi részletes ille nevekné Alexand Berná Bánóc Józse
Doná Gyul Erd Lajo Fri Jaka Goldzih Igná Hochmu Ábrahá Jóná János Karin Mó
Kaufma Dávi Léder Ábrahá Leopo Lajo Palág Menyhért Pikl Gyula Ranschbu Pál Révé
Géza Sal Jaka Sebesty Károl Silberstein-Ötv Adol Som Bódo Szeme Sam Waldapf
Jáno
11468.
CÍMS Filozóf pszicholó pedagó
SZÓCI Filozóf pszicholó pedagóg E tudomán speciá zs vonatkozás
vallástörténe et különb címsza al tárgyal Zs irodal Eti Szira Phi Gáón Bib
exegé címszó zsi n szere F.- e tudomán kimer történ tárgyal e zs filozóf zs
korab gö filozóf összeegyezte próbál Ecclesiasticus nevez Jé Szir vo m e század
Ph aki hat késő századok érezh vo középkor Szaá g e jelenték vallásbölcs Rendkí
fon szere töltöt zs filozófu Kele VI.-X sz.-b m vol az a gö filozó szá érté ara
átültett késő századok span a délol terüle zs filozófu arab lati közvetítet a
Különö Re zs tudósok marada munkássá kieme Szaá u Maimoni Gabi vol az a csu
közép vez filozófu k tartozt ha kereszt tudóso Maimoni Aqui Tamá elvitathatat
hatás volt J ha-Lé Abra Ez J Tibb Dá Kime tová Bac csu zsidósá be hatott utób
világirodalom eg legnépszer filozóf elgondol te maradandó Chov halvóv s
köteless művé X sz tu valósá eti rendsz alkot ugyanakk ami get fal kí legszörny
türelmetlen gondolatszabadsá véleménynyilvánít máglyá kez büntet XI X sz.-
Chasz Cres A Józ tole rab vol neveze vallásfilozófu bebizonyíthat Spin előd
csakú m említet legtöbb aki Szaád kiv i isme különö utób Ezr Spino még le
kizáróla zs filozófus tekinte m módsz egyar adó középk zs kereszt skolasztikáb
fő pe mod filozó kezdeményezőjén Descartes módszeréb Spinozá kezdő újk mod
filozófiá v részvéte zsidók nagyará részesség m kí e zs történe iroda terület
követk név mutat Külföldi Ba Vic Sorbo taná filozó esztétik Berg Hen Sorbo taná
kor eg legkivál filozófu Nobel- nyerte Bernh Hyp nan orvostan Brunschw Lé Sorbo
ta tag Cassi Ern hambu egy tan kiv esztéti filozóf Co Herm marbu egy ta rec
hírne kanti etik C Jon freibu egy tan Dess Ma esztétik filozóf berl egy tan
Durckh Em kiv fran szocioló filozóf Sorbo taná Eis Rudo bé egy tan kiv filozó
szociológ Fra Adolp Sorbo filozó taná egyszersm kabbala-filozó e mod ismertet
hebrais Fr Sigmu bé pro pszichoanalit megalapító Freudent Jac bresl egy tan hí
Spinoza-bú alexandr görög-zs filozó kit ismertető Georges-L Rapha Sorbo taná
kiv vallásbölcsé Guttm Jac bresl egyet rabbiszeminári tan vallásfilozóf Jerusa
Wilhe bé egy ta kiv filozó pedagóg J Ka bas egy tan J Manu bresl főrab
vallásbölcsé Laza Mori be egy tan öná etikasze Nyelvés egyszersm nép-pszicholo
megalapító Levy-Br kiv fran szocioló filozóf Sorbo taná Mai Salam K tanítvá
interpretáló Maut Frit Philosophisc Wörterb I-I szerző Mendelss Móz Münsterb Hu
bost Harw egy taná Nel Leonar götting egy tan jelenték né filozóf me 19 R Theo
an esztétik Schrei Már berl vallásbölcs Hochsch taná Schwa Ad bé rabbiszeminár
rekto Sim Geo strassbu egy tan filozó öná szociológ rends szerző Spin Baru
Stamm Ru berl egy tan jogbölcs szociológ St Ludw be egy ta eredeti rab Ma T
Akadé tag Steinm Rudo amsterd egy tan szocioló néppszichológ Steint Cha berl
egy tan öná et szerz Nyelvés egyszersm néppszicholó megalapító St Willi hambu
egy tan kiv kísérl pszicholó pedagóg Wo Re Sorbo taná világh szociológ Weinin
Ott filozóf í Magyarország részlete ill nevekn Alexan Bern Bánó Józs Don Gyu Er
Laj Fr Jak Goldzi Ign Hochm Ábrah Jón Jáno Kari M Kaufm Dáv Léde Ábrah Leop Laj
Palá Menyhér Pik Gyul Ranschb Pá Rév Géz Sa Jak Sebest Káro Silberstein-Öt Ado
So Bód Szem Sa Waldap Ján
11468
CÍM Filozó pszichol pedag
SZÓC Filozó pszichol pedagó tudomá speci z vonatkozá vallástörtén e külön
címsz a tárgya Z iroda Et Szir Ph Gáó Bi exeg címsz zs szer F. tudomá kime
törté tárgya z filozó z kora g filozó összeegyezt próbá Ecclesiasticu neve J
Szi v száza P ak ha kés százado érez v középko Sza jelenté vallásbölc Rendk fo
szer töltö z filozóf Kel VI.- sz.- vo a g filoz sz ért ar átültet kés százado
spa délo terül z filozóf ara lat közvetíte Külön R z tudóso marad munkáss kiem
Sza Maimon Gab vo a cs közé ve filozóf tartoz h keresz tudós Maimon Aqu Tam
elvitathata hatá vol ha-L Abr E Tib D Kim tov Ba cs zsidós b hatot utó
világirodalo e legnépsze filozó elgondo t maradand Cho halvó köteles műv s t
valós et rends alko ugyanak am ge fa k legszörn türelmetle gondolatszabads
véleménynyilvání mágly ke bünte X sz. Chas Cre Jó tol ra vo nevez vallásfilozóf
bebizonyítha Spi elő csak említe legtöb ak Szaá ki ism külön utó Ez Spin mé l
kizáról z filozófu tekint móds egya ad közép z keresz skolasztiká f p mo filoz
kezdeményezőjé Descarte módszeré Spinoz kezd új mo filozófi részvét zsidó
nagyar részessé k z történ irod terüle követ né muta Külföld B Vi Sorb tan
filoz esztéti Ber He Sorb tan ko e legkivá filozóf Nobel nyert Bern Hy na
orvosta Brunsch L Sorb t ta Cass Er hamb eg ta ki esztét filozó C Her marb eg t
re hírn kant eti Jo freib eg ta Des M esztéti filozó ber eg ta Durck E ki fra
szociol filozó Sorb tan Ei Rud b eg ta ki filoz szocioló Fr Adol Sorb filoz tan
egyszers kabbala-filoz mo ismerte hebrai F Sigm b pr pszichoanali megalapít
Freuden Ja bres eg ta h Spinoza-b alexand görög-z filoz ki ismertet Georges-
Raph Sorb tan ki vallásbölcs Gutt Ja bres egye rabbiszeminár ta vallásfilozó
Jerus Wilh b eg t ki filoz pedagó K ba eg ta Man bres főra vallásbölcs Laz Mor
b eg ta ön etikasz Nyelvé egyszers nép-pszichol megalapít Levy-B ki fra szociol
filozó Sorb tan Ma Sala tanítv interpretál Mau Fri Philosophis Wörter I- szerz
Mendels Mó Münster H bos Har eg tan Ne Leona göttin eg ta jelenté n filozó m 1
The a esztéti Schre Má ber vallásbölc Hochsc tan Schw A b rabbiszeminá rekt Si
Ge strassb eg ta filoz ön szocioló rend szerz Spi Bar Stam R ber eg ta jogbölc
szocioló S Lud b eg t eredet ra M Akad ta Stein Rud amster eg ta szociol
néppszicholó Stein Ch ber eg ta ön e szer Nyelvé egyszers néppszichol megalapít
S Will hamb eg ta ki kísér pszichol pedagó W R Sorb tan világ szocioló Weini Ot
filozó Magyarorszá részlet il nevek Alexa Ber Bán Józ Do Gy E La F Ja Goldz Ig
Hoch Ábra Jó Ján Kar Kauf Dá Léd Ábra Leo La Pal Menyhé Pi Gyu Ransch P Ré Gé S
Ja Sebes Kár Silberstein-Ö Ad S Bó Sze S Walda Já
1146
CÍ Filoz pszicho peda
SZÓ Filoz pszicho pedag tudom spec vonatkoz vallástörté külö címs tárgy
irod E Szi P Gá B exe címs z sze F tudom kim tört tárgy filoz kor filoz
összeegyez prób Ecclesiastic nev Sz száz a h ké század ére középk Sz jelent
vallásböl Rend f sze tölt filozó Ke VI. sz. v filo s ér a átülte ké század sp
dél terü filozó ar la közvetít Külö tudós mara munkás kie Sz Maimo Ga v c köz v
filozó tarto keres tudó Maimo Aq Ta elvitathat hat vo ha- Ab Ti Ki to B c zsidó
hato ut világirodal legnépsz filoz elgond maradan Ch halv kötele mű való e rend
alk ugyana a g f legször türelmetl gondolatszabad véleménynyilván mágl k bünt
sz Cha Cr J to r v neve vallásfilozó bebizonyíth Sp el csa említ legtö a Sza k
is külö ut E Spi m kizáró filozóf tekin mód egy a közé keres skolasztik m filo
kezdeményezőj Descart módszer Spino kez ú m filozóf részvé zsid nagya részess
törté iro terül köve n mut Külföl V Sor ta filo esztét Be H Sor ta k legkiv
filozó Nobe nyer Ber H n orvost Brunsc Sor t Cas E ham e t k eszté filoz He mar
e r hír kan et J frei e t De esztét filoz be e t Durc k fr szocio filoz Sor ta
E Ru e t k filo szociol F Ado Sor filo ta egyszer kabbala-filo m ismert hebra
Sig p pszichoanal megalapí Freude J bre e t Spinoza- alexan görög- filo k
ismerte Georges Rap Sor ta k vallásbölc Gut J bre egy rabbiszeminá t
vallásfiloz Jeru Wil e k filo pedag b e t Ma bre főr vallásbölc La Mo e t ö
etikas Nyelv egyszer nép-pszicho megalapí Levy- k fr szocio filoz Sor ta M Sal
tanít interpretá Ma Fr Philosophi Wörte I szer Mendel M Münste bo Ha e ta N
Leon götti e t jelent filoz Th esztét Schr M be vallásböl Hochs ta Sch
rabbiszemin rek S G strass e t filo ö szociol ren szer Sp Ba Sta be e t jogböl
szociol Lu e erede r Aka t Stei Ru amste e t szocio néppszichol Stei C be e t ö
sze Nyelv egyszer néppszicho megalapí Wil ham e t k kísé pszicho pedag Sor ta
vilá szociol Wein O filoz Magyarorsz részle i neve Alex Be Bá Jó D G L J Gold I
Hoc Ábr J Já Ka Kau D Lé Ábr Le L Pa Menyh P Gy Ransc R G J Sebe Ká
Silberstein- A B Sz Wald J