11534.htm
CÍMSZÓ: Földrajz
SZÓCIKK: "Földrajz. Ez
a tudomány főképen a topográfia formájában ősi idők óta ismeretes volt a
zsidóságban. Legrégibb irata, a Genesis, és a Biblia többi könyve a földrajzi adatoknak
csodálatosan gazdag és a bebizonyított tényekkel feltűnően megegyező
gyűjteményét adják. A középkor zsidósága a F.-tudomány művelésében
elvitathatatlan érdemeket szerzett. Nem csak nagyszerű tudományos utazók voltak
a zsidók között, mint Benjámin de Tudelaa XI. és Regensburgi Petachjah a XII.
sz.-ban, akik Mezopotámia legkeletibb részéig eljutottak s az összes bejárt
országokat kitűnően megfigyelték, hanem a nyugati út felfedezésében egyenesen
döntő részük is volt. Ennek teoretikus alapját a zsidók széleskörű kartográfiai
ismeretein építették ki. A föld gömb alakúságát a Zóhár már kifejezésre
juttatja (l. Zóhár) s a gömb alakúságban való hit oly időkben, amidőn az a
keresztény egyház tanításaival ellenkezett, a zsidó tudás szabadságáról tesz
tanúbizonyságot. Az ú. n. «Katalán portulano» v. tengerészmappa korszakalkotó a
kartográfia történetében s ez tisztán zsidók műve. Ez főképp a Földközi-tenger
hajósai számára készült, a hajózásra alkalmas útirányok megjelölésével. A mappa
1280 körül készült Majorca szigetén, ahol zsidó kartográfiai iskola volt.
1339-ben Angelico Dulcert készített egy portulanót, amely máig is megmaradt.
Ezt 1375-ben korrigálta Chrescas lo Juheu, aki Marco Polo észrevételeit is
csatolta a mappához s így közvetve hozzájárult Columbus vállalkozásához, amely
nyugat felől kereste a Keletre vezető utat. Chrescas mappáját, az ú. n. Katalán
portulanót, az aragoniai király a francia királyhoz küldte s máig meg van a
Louvre-ban. A híres mappa a későbbiek alapját képezte, beleértve azt is, amelynek
nyomán Columbus haladt. Ez a legnagyobb valószínűség szerint Ábrahám Jacuto
salamancai egyetemi tanár gömbvetülete volt. (A felfedezéseket l.
Közgazdaságtan) Columbus vállalkozásán kívül, mint önálló felfedező kitűnt a
XV. sz.-ban Gaspard da Gama, egy poseni születésű zsidó tengerész, akit a
hírneves portugál Vasco de Gama már Indiában, Goaban talált s aki a portugál
felfedezőt támogatta az alkirálynál. Csupán, amikor szívességtételei után Vasco
de Gama tortúráztatta, tért át a kereszténységre s vette fel a felfedező nevet.
Gaspard da Gama az elsők egyike volt, aki Kokinkínában és Brazíliában is
megfordult. Ugyanakkor, amikor Columbus a zsidó tőkével és közbenjárással
megszervezte és vezette expedícióját, Indiát kelet félé kereste fel két
portugál zsidó, Ábrahám de Beja és Joseph Zapateiro, akik útjukról be is
számoltak. A zsidók előszeretettel tanulmányozták a Szentföldet is.
Idevonatkozó régebbi geográfiai művek Meir Aldabi Sebilé Emmuna-ja, Abraham
Farissol és Davi Gans, továbbá a frankfurti Joseph Schwarz művei a XIX. sz.
első felében. (Utóbbit M. Luncz adta ki héberül újból 1900.). Jelentékenyebb
modern zsidó geográfusok és etnográfusok (az etnológiát és néppszichológiát l.
Filozófia és Szociológia): I. Külföldiek: Ibn Kordádbah (IX. sz.) a Spanyolország
és Kína közti utat írta le. Jacob ibn Tarik, Ceylonban járt a IX. sz.-ban.
Ábrahám ibn Ezra, a XII. sz.-ban élt kitűnő exegeta, az egész Nyugatot és
Elő-Ázsiát beutazta. Joseph «a spanyol» néven ismert zsidó utazó hozta Keletről
Nyugatra az arab számok használatát. Eldad Ha Dani, a Babilonia és
Spanyolország közti részt; a francia Estori Farchi a XIV. sz. legelején
Spanyolországot és a Keletet hét éven át járta geográfiai kutatás céljából.
Mecia, kartográfus, az említett Chrescas lo Juheu kortársa. David Reubeni (l.
Álmessiások), óriási területen utazott. A marokkói Jahonadab, 24 nyelven
beszélt, Észak-Afrika utazó volt a XVI. sz.-ban. Antonio de Montesinos,
Dél-Amerika belsejében utazott a XVII. sz. közepén. J. Rinmann, a XIX. sz.-ban
Indiát beutazta etnográfiai szempontból. Moses Pereira de Pavia, XVII. sz.
kokinkínai utazó. Teixeira, délázsiai és kínai kutató. Sámuel Romanelli, XVIII.
sz. marokkói kutató. Július Loewenberg, Peschel életírója és barátja, a
Geschichte der Geographie kiváló szerzője. G. S. Pollack, új-zeelandi kutató.
N. Isaacs, zuluföldi kutató. W. G. Palgrave*, Nejd első felkutatója. Jos. Wolf,
Bokhara első felkutatója. Jos F. Stern és Jos Halévy (l. Nyelvészet)
Abeszszinia. Angelo Heilprin (l. o.), kiváló geológus és sarkutazó. Binger
kapitány, Niger-vidék kutatója. Fou kapitány, Dél-Afrika kutatója. Bessels,
egyik első északsarki kutató. Szamojlovits orosz mérnök, északsarki kutató.
Aldo Pontremoli Olasz fizikus, északsarki kutató. Alfréd Philippson, bonni
egyet. tanár, geográfus és geológus. Jacob Saphir, jemeni kutató. Emin pasa*,
Belső-Afrika. Louis Lucas, Belső-Afrika. Chorny, kaukázusi kutató. Elkan Adler,
a «Jews of Many Lands» szerzője. II. Hazaiak (életrajzaikat l. az illető
neveknél); Ballagi Károly*, tanfelügyelő. Déchy Mór*, kaukázusi utazó, a
Földrajzi Társ. alelnöke. Hatschek Ignác, az első magyar kartográfus. Klein
Sámuel, Palesztina. Lasz Samu, földrajzi író, Prinz Gyula*, pécsi egyet. tanár,
geológus, közép-ázsiai utazó. Roheim Géza, etnológus és földrajzi író. Stein Aurél,
Sir, világhírű archeológus és kutató (Gobi-sivatag és Közép-Ázsia területe).
Vadász Elemér*, geológus. Vámbéry Ármin*, ázsiai kutató, etnográfus. L.
Nyelvészet. .Irodalom. M. Kayserling, Christoph Columbus und der Anteil der
Juden an den spanischen und portugiesischen Entdeckungen (1894); Correa, The
three voyages of Vasco da Gama (London 1869) ; Lelewel, Géographie du Moyen Age
IV. (Carmoly et Lelewel, Notice Historique sur Benjamin de Tudéle) (Brüssel
1852) ; R. Luria, Sull litinerario di Benjámin da Tudela (Vessilo Israelitico
XXXVI.); Zunz, Gesammelte Schriften I. (Tudelai B. útleírásainak számon
fordítása közül legjobb Asher angol ford. (London 1841), héber új kiadása
Grünhuttól (Jerusalem 1902) ; E. Adler. Travels of B. Tudela ; Sombart, Die Juden
u. das Wirtschaftleben (igen gazdag forrásmegnevezéssel a F.-ra vonatkozóan is)
; Jacobs, Story of Geographical Discovery (New-York 1904) ; Pollack, Residence
in New-Zeeland (2 vol. London 1831-37) ; E. Adler, Jews of Many Lands
(Philadelphia 1905) ; Zunz, Literatur der Juden (Gesam. Schriften 1.):
Weissentorn, Zur Geschichte der jetzigen Ziffern (1892)."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1534. címszó a lexikon =>
285. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11534.htm
CÍMSZÓ: Földrajz
SZÓCIKK: Földrajz. Ez a tudomány főképen a topográfia formájában ősi idők
óta ismeretes volt a zsidóságban. Legrégibb irata, a Genesis, és a Biblia többi
könyve a földrajzi adatoknak csodálatosan gazdag és a bebizonyított tényekkel
feltűnően megegyező gyűjteményét adják. A középkor zsidósága a F.-tudomány
művelésében elvitathatatlan érdemeket szerzett. Nem csak nagyszerű tudományos
utazók voltak a zsidók között, mint Benjámin de Tudelaa XI. és Regensburgi
Petachjah a XII. sz.-ban, akik Mezopotámia legkeletibb részéig eljutottak s az
összes bejárt országokat kitűnően megfigyelték, hanem a nyugati út
felfedezésében egyenesen döntő részük is volt. Ennek teoretikus alapját a
zsidók széleskörű kartográfiai ismeretein építették ki. A föld gömb alakúságát
a Zóhár már kifejezésre juttatja l. Zóhár s a gömb alakúságban való hit oly
időkben, amidőn az a keresztény egyház tanításaival ellenkezett, a zsidó tudás
szabadságáról tesz tanúbizonyságot. Az ú. n. Katalán portulano v.
tengerészmappa korszakalkotó a kartográfia történetében s ez tisztán zsidók
műve. Ez főképp a Földközi-tenger hajósai számára készült, a hajózásra alkalmas
útirányok megjelölésével. A mappa 1280 körül készült Majorca szigetén, ahol
zsidó kartográfiai iskola volt. 1339-ben Angelico Dulcert készített egy
portulanót, amely máig is megmaradt. Ezt 1375-ben korrigálta Chrescas lo Juheu,
aki Marco Polo észrevételeit is csatolta a mappához s így közvetve hozzájárult
Columbus vállalkozásához, amely nyugat felől kereste a Keletre vezető utat.
Chrescas mappáját, az ú. n. Katalán portulanót, az aragoniai király a francia
királyhoz küldte s máig meg van a Louvre-ban. A híres mappa a későbbiek alapját
képezte, beleértve azt is, amelynek nyomán Columbus haladt. Ez a legnagyobb
valószínűség szerint Ábrahám Jacuto salamancai egyetemi tanár gömbvetülete
volt. A felfedezéseket l. Közgazdaságtan Columbus vállalkozásán kívül, mint
önálló felfedező kitűnt a XV. sz.-ban Gaspard da Gama, egy poseni születésű
zsidó tengerész, akit a hírneves portugál Vasco de Gama már Indiában, Goaban
talált s aki a portugál felfedezőt támogatta az alkirálynál. Csupán, amikor
szívességtételei után Vasco de Gama tortúráztatta, tért át a kereszténységre s
vette fel a felfedező nevet. Gaspard da Gama az elsők egyike volt, aki
Kokinkínában és Brazíliában is megfordult. Ugyanakkor, amikor Columbus a zsidó
tőkével és közbenjárással megszervezte és vezette expedícióját, Indiát kelet
félé kereste fel két portugál zsidó, Ábrahám de Beja és Joseph Zapateiro, akik
útjukról be is számoltak. A zsidók előszeretettel tanulmányozták a Szentföldet
is. Idevonatkozó régebbi geográfiai művek Meir Aldabi Sebilé Emmuna-ja, Abraham
Farissol és Davi Gans, továbbá a frankfurti Joseph Schwarz művei a XIX. sz.
első felében. Utóbbit M. Luncz adta ki héberül újból 1900. . Jelentékenyebb
modern zsidó geográfusok és etnográfusok az etnológiát és néppszichológiát l.
Filozófia és Szociológia : I. Külföldiek: Ibn Kordádbah IX. sz. a Spanyolország
és Kína közti utat írta le. Jacob ibn Tarik, Ceylonban járt a IX. sz.-ban.
Ábrahám ibn Ezra, a XII. sz.-ban élt kitűnő exegeta, az egész Nyugatot és
Elő-Ázsiát beutazta. Joseph a spanyol néven ismert zsidó utazó hozta Keletről
Nyugatra az arab számok használatát. Eldad Ha Dani, a Babilonia és
Spanyolország közti részt; a francia Estori Farchi a XIV. sz. legelején Spanyolországot
és a Keletet hét éven át járta geográfiai kutatás céljából. Mecia, kartográfus,
az említett Chrescas lo Juheu kortársa. David Reubeni l. Álmessiások , óriási
területen utazott. A marokkói Jahonadab, 24 nyelven beszélt, Észak-Afrika utazó
volt a XVI. sz.-ban. Antonio de Montesinos, Dél-Amerika belsejében utazott a
XVII. sz. közepén. J. Rinmann, a XIX. sz.-ban Indiát beutazta etnográfiai
szempontból. Moses Pereira de Pavia, XVII. sz. kokinkínai utazó. Teixeira,
délázsiai és kínai kutató. Sámuel Romanelli, XVIII. sz. marokkói kutató. Július
Loewenberg, Peschel életírója és barátja, a Geschichte der Geographie kiváló
szerzője. G. S. Pollack, új-zeelandi kutató. N. Isaacs, zuluföldi kutató. W. G.
Palgrave*, Nejd első felkutatója. Jos. Wolf, Bokhara első felkutatója. Jos F.
Stern és Jos Halévy l. Nyelvészet Abeszszinia. Angelo Heilprin l. o. , kiváló
geológus és sarkutazó. Binger kapitány, Niger-vidék kutatója. Fou kapitány,
Dél-Afrika kutatója. Bessels, egyik első északsarki kutató. Szamojlovits orosz
mérnök, északsarki kutató. Aldo Pontremoli Olasz fizikus, északsarki kutató.
Alfréd Philippson, bonni egyet. tanár, geográfus és geológus. Jacob Saphir,
jemeni kutató. Emin pasa*, Belső-Afrika. Louis Lucas, Belső-Afrika. Chorny,
kaukázusi kutató. Elkan Adler, a Jews of Many Lands szerzője. II. Hazaiak
életrajzaikat l. az illető neveknél ; Ballagi Károly*, tanfelügyelő. Déchy
Mór*, kaukázusi utazó, a Földrajzi Társ. alelnöke. Hatschek Ignác, az első
magyar kartográfus. Klein Sámuel, Palesztina. Lasz Samu, földrajzi író, Prinz
Gyula*, pécsi egyet. tanár, geológus, közép-ázsiai utazó. Roheim Géza,
etnológus és földrajzi író. Stein Aurél, Sir, világhírű archeológus és kutató
Gobi-sivatag és Közép-Ázsia területe . Vadász Elemér*, geológus. Vámbéry
Ármin*, ázsiai kutató, etnográfus. L. Nyelvészet. .Irodalom. M. Kayserling,
Christoph Columbus und der Anteil der Juden an den spanischen und
portugiesischen Entdeckungen 1894 ; Correa, The three voyages of Vasco da Gama
London 1869 ; Lelewel, Géographie du Moyen Age IV. Carmoly et Lelewel, Notice
Historique sur Benjamin de Tudéle Brüssel 1852 ; R. Luria, Sull litinerario di
Benjámin da Tudela Vessilo Israelitico XXXVI. ; Zunz, Gesammelte Schriften I.
Tudelai B. útleírásainak számon fordítása közül legjobb Asher angol ford.
London 1841 , héber új kiadása Grünhuttól Jerusalem 1902 ; E. Adler. Travels of
B. Tudela ; Sombart, Die Juden u. das Wirtschaftleben igen gazdag
forrásmegnevezéssel a F.-ra vonatkozóan is ; Jacobs, Story of Geographical
Discovery New-York 1904 ; Pollack, Residence in New-Zeeland 2 vol. London
1831-37 ; E. Adler, Jews of Many Lands Philadelphia 1905 ; Zunz, Literatur der
Juden Gesam. Schriften 1. : Weissentorn, Zur Geschichte der jetzigen Ziffern
1892 .
11534.ht
CÍMSZÓ Földraj
SZÓCIKK Földrajz E tudomán főképe topográfi formájába ős idő ót ismerete
vol zsidóságban Legrégib irata Genesis é Bibli több könyv földrajz adatokna
csodálatosa gazda é bebizonyítot tényekke feltűnőe megegyez gyűjteményé adják
középko zsidóság F.-tudomán művelésébe elvitathatatla érdemeke szerzett Ne csa
nagyszer tudományo utazó volta zsidó között min Benjámi d Tudela XI é
Regensburg Petachja XII sz.-ban aki Mezopotámi legkeletib részéi eljutotta a
össze bejár országoka kitűnőe megfigyelték hane nyugat ú felfedezésébe egyenese
dönt részü i volt Enne teoretiku alapjá zsidó széleskör kartográfia ismeretei
építetté ki föl göm alakúságá Zóhá má kifejezésr juttatj l Zóhá göm alakúságba
val hi ol időkben amidő a keresztén egyhá tanításaiva ellenkezett zsid tudá
szabadságáró tes tanúbizonyságot A ú n Katalá portulan v tengerészmapp
korszakalkot kartográfi történetébe e tisztá zsidó műve E főkép Földközi-tenge
hajósa számár készült hajózásr alkalma útirányo megjelölésével mapp 128 körü
készül Majorc szigetén aho zsid kartográfia iskol volt 1339-be Angelic Dulcer
készítet eg portulanót amel mái i megmaradt Ez 1375-be korrigált Chresca l
Juheu ak Marc Pol észrevételei i csatolt mappáho íg közvetv hozzájárul Columbu
vállalkozásához amel nyuga felő kerest Keletr vezet utat Chresca mappáját a ú n
Katalá portulanót a aragonia királ franci királyho küldt mái me va Louvre-ban
híre mapp későbbie alapjá képezte beleértv az is amelyne nyomá Columbu haladt E
legnagyob valószínűsé szerin Ábrahá Jacut salamanca egyetem taná gömbvetület
volt felfedezéseke l Közgazdaságta Columbu vállalkozásá kívül min önáll
felfedez kitűn XV sz.-ba Gaspar d Gama eg posen születés zsid tengerész aki
hírneve portugá Vasc d Gam má Indiában Goaba talál ak portugá felfedező
támogatt a alkirálynál Csupán amiko szívességtétele utá Vasc d Gam
tortúráztatta tér á kereszténységr vett fe felfedez nevet Gaspar d Gam a első
egyik volt ak Kokinkínába é Brazíliába i megfordult Ugyanakkor amiko Columbu
zsid tőkéve é közbenjárássa megszervezt é vezett expedícióját Indiá kele fél
kerest fe ké portugá zsidó Ábrahá d Bej é Josep Zapateiro aki útjukró b i
számoltak zsidó előszeretette tanulmányoztá Szentfölde is Idevonatkoz régebb
geográfia műve Mei Aldab Sebil Emmuna-ja Abraha Farisso é Dav Gans tovább
frankfurt Josep Schwar műve XIX sz els felében Utóbbi M Lunc adt k héberü újbó
1900 Jelentékenyeb moder zsid geográfuso é etnográfuso a etnológiá é
néppszichológiá l Filozófi é Szociológi I Külföldiek Ib Kordádba IX sz
Spanyolorszá é Kín közt uta írt le Jaco ib Tarik Ceylonba jár IX sz.-ban Ábrahá
ib Ezra XII sz.-ba él kitűn exegeta a egés Nyugato é Elő-Ázsiá beutazta Josep
spanyo néve ismer zsid utaz hozt Keletrő Nyugatr a ara számo használatát Elda H
Dani Babiloni é Spanyolorszá közt részt franci Estor Farch XIV sz legelejé
Spanyolországo é Kelete hé éve á járt geográfia kutatá céljából Mecia
kartográfus a említet Chresca l Juhe kortársa Davi Reuben l Álmessiáso óriás
területe utazott marokkó Jahonadab 2 nyelve beszélt Észak-Afrik utaz vol XVI
sz.-ban Antoni d Montesinos Dél-Amerik belsejébe utazot XVII sz közepén J
Rinmann XIX sz.-ba Indiá beutazt etnográfia szempontból Mose Pereir d Pavia
XVII sz kokinkína utazó Teixeira délázsia é kína kutató Sámue Romanelli XVIII
sz marokkó kutató Júliu Loewenberg Pesche életírój é barátja Geschicht de Geographi
kivál szerzője G S Pollack új-zeeland kutató N Isaacs zuluföld kutató W G
Palgrave* Nej els felkutatója Jos Wolf Bokhar els felkutatója Jo F Ster é Jo
Halév l Nyelvésze Abeszszinia Angel Heilpri l o kivál geológu é sarkutazó Binge
kapitány Niger-vidé kutatója Fo kapitány Dél-Afrik kutatója Bessels egyi els
északsark kutató Szamojlovit oros mérnök északsark kutató Ald Pontremol Olas
fizikus északsark kutató Alfré Philippson bonn egyet tanár geográfu é geológus
Jaco Saphir jemen kutató Emi pasa* Belső-Afrika Loui Lucas Belső-Afrika Chorny
kaukázus kutató Elka Adler Jew o Man Land szerzője II Hazaia életrajzaika l a
illet nevekné Ballag Károly* tanfelügyelő Déch Mór* kaukázus utazó Földrajz
Társ alelnöke Hatsche Ignác a els magya kartográfus Klei Sámuel Palesztina Las
Samu földrajz író Prin Gyula* pécs egyet tanár geológus közép-ázsia utazó Rohei
Géza etnológu é földrajz író Stei Aurél Sir világhír archeológu é kutat
Gobi-sivata é Közép-Ázsi terület Vadás Elemér* geológus Vámbér Ármin* ázsia
kutató etnográfus L Nyelvészet .Irodalom M Kayserling Christop Columbu un de
Antei de Jude a de spanische un portugiesische Entdeckunge 189 Correa Th thre
voyage o Vasc d Gam Londo 186 Lelewel Géographi d Moye Ag IV Carmol e Lelewel
Notic Historiqu su Benjami d Tudél Brüsse 185 R Luria Sul litinerari d Benjámi
d Tudel Vessil Israelitic XXXVI Zunz Gesammelt Schrifte I Tudela B útleírásaina
számo fordítás közü legjob Ashe ango ford Londo 184 hébe ú kiadás Grünhuttó
Jerusale 190 E Adler Travel o B Tudel Sombart Di Jude u da Wirtschaftlebe ige
gazda forrásmegnevezésse F.-r vonatkozóa i Jacobs Stor o Geographica Discover
New-Yor 190 Pollack Residenc i New-Zeelan vol Londo 1831-3 E Adler Jew o Man
Land Philadelphi 190 Zunz Literatu de Jude Gesam Schrifte 1 Weissentorn Zu Geschicht
de jetzige Ziffer 189
11534.h
CÍMSZ Földra
SZÓCIK Földraj tudomá főkép topográf formájáb ő id ó ismeret vo zsidóságba
Legrégi irat Genesi Bibl töb köny földraj adatokn csodálatos gazd bebizonyíto
tényekk feltűnő megegye gyűjtemény adjá középk zsidósá F.-tudomá műveléséb
elvitathatatl érdemek szerzet N cs nagysze tudomány utaz volt zsid közöt mi
Benjám Tudel X Regensbur Petachj XI sz.-ba ak Mezopotám legkeleti részé
eljutott össz bejá országok kitűnő megfigyelté han nyuga felfedezéséb egyenes
dön rész vol Enn teoretik alapj zsid széleskö kartográfi ismerete épített k fö
gö alakúság Zóh m kifejezés juttat Zóh gö alakúságb va h o időkbe amid kereszté
egyh tanításaiv ellenkezet zsi tud szabadságár te tanúbizonyságo Katal portula
tengerészmap korszakalko kartográf történetéb tiszt zsid műv főké Földközi-teng
hajós számá készül hajózás alkalm útirány megjelöléséve map 12 kör készü Major
szigeté ah zsi kartográfi isko vol 1339-b Angeli Dulce készíte e portulanó ame
má megmarad E 1375-b korrigál Chresc Juhe a Mar Po észrevétele csatol mappáh í
közvet hozzájáru Columb vállalkozásáho ame nyug fel keres Kelet veze uta Chresc
mappájá Katal portulanó aragoni kirá franc királyh küld má m v Louvre-ba hír
map későbbi alapj képezt beleért a i amelyn nyom Columb halad legnagyo
valószínűs szeri Ábrah Jacu salamanc egyete tan gömbvetüle vol felfedezések
Közgazdaságt Columb vállalkozás kívü mi önál felfede kitű X sz.-b Gaspa Gam e
pose születé zsi tengerés ak hírnev portug Vas Ga m Indiába Goab talá a portug
felfedez támogat alkirályná Csupá amik szívességtétel ut Vas Ga tortúráztatt té
kereszténység vet f felfede neve Gaspa Ga els egyi vol a Kokinkínáb Brazíliáb
megfordul Ugyanakko amik Columb zsi tőkév közbenjáráss megszervez vezet
expedíciójá Indi kel fé keres f k portug zsid Ábrah Be Jose Zapateir ak útjukr
számolta zsid előszeretett tanulmányozt Szentföld i Idevonatko régeb geográfi
műv Me Alda Sebi Emmuna-j Abrah Fariss Da Gan továb frankfur Jose Schwa műv XI
s el felébe Utóbb Lun ad héber újb 190 Jelentékenye mode zsi geográfus
etnográfus etnológi néppszichológi Filozóf Szociológ Külföldie I Kordádb I s
Spanyolorsz Kí köz ut ír l Jac i Tari Ceylonb já I sz.-ba Ábrah i Ezr XI sz.-b
é kitű exeget egé Nyugat Elő-Ázsi beutazt Jose spany név isme zsi uta hoz
Keletr Nyugat ar szám használatá Eld Dan Babilon Spanyolorsz köz rész franc
Esto Farc XI s legelej Spanyolország Kelet h év jár geográfi kutat céljábó Meci
kartográfu említe Chresc Juh kortárs Dav Reube Álmessiás óriá terület utazot
marokk Jahonada nyelv beszél Észak-Afri uta vo XV sz.-ba Anton Montesino
Dél-Ameri belsejéb utazo XVI s közepé Rinman XI sz.-b Indi beutaz etnográfi
szempontbó Mos Perei Pavi XVI s kokinkín utaz Teixeir délázsi kín kutat Sámu
Romanell XVII s marokk kutat Júli Loewenber Pesch életíró barátj Geschich d
Geograph kivá szerzőj Pollac új-zeelan kutat Isaac zuluföl kutat Palgrave Ne el
felkutatój Jo Wol Bokha el felkutatój J Ste J Halé Nyelvész Abeszszini Ange
Heilpr kivá geológ sarkutaz Bing kapitán Niger-vid kutatój F kapitán Dél-Afri
kutatój Bessel egy el északsar kutat Szamojlovi oro mérnö északsar kutat Al
Pontremo Ola fiziku északsar kutat Alfr Philippso bon egye taná geográf geológu
Jac Saphi jeme kutat Em pasa Belső-Afrik Lou Luca Belső-Afrik Chorn kaukázu
kutat Elk Adle Je Ma Lan szerzőj I Hazai életrajzaik ille nevekn Balla Károly
tanfelügyel Déc Mór kaukázu utaz Földraj Tár alelnök Hatsch Igná el magy
kartográfu Kle Sámue Palesztin La Sam földraj ír Pri Gyula péc egye taná
geológu közép-ázsi utaz Rohe Géz etnológ földraj ír Ste Auré Si világhí
archeológ kuta Gobi-sivat Közép-Ázs terüle Vadá Elemér geológu Vámbé Ármin ázsi
kutat etnográfu Nyelvésze .Irodalo Kayserlin Christo Columb u d Ante d Jud d
spanisch u portugiesisch Entdeckung 18 Corre T thr voyag Vas Ga Lond 18 Lelewe
Géograph Moy A I Carmo Lelewe Noti Historiq s Benjam Tudé Brüss 18 Luri Su
litinerar Benjám Tude Vessi Israeliti XXXV Zun Gesammel Schrift Tudel
útleírásain szám fordítá köz legjo Ash ang for Lond 18 héb kiadá Grünhutt
Jerusal 19 Adle Trave Tude Sombar D Jud d Wirtschaftleb ig gazd
forrásmegnevezéss F.- vonatkozó Jacob Sto Geographic Discove New-Yo 19 Pollac
Residen New-Zeela vo Lond 1831- Adle Je Ma Lan Philadelph 19 Zun Literat d Jud
Gesa Schrift Weissentor Z Geschich d jetzig Ziffe 18
11534.
CÍMS Földr
SZÓCI Földra tudom főké topográ formájá i ismere v zsidóságb Legrég ira
Genes Bib tö kön földra adatok csodálato gaz bebizonyít tények feltűn megegy
gyűjtemén adj közép zsidós F.-tudom művelésé elvitathatat érdeme szerze c
nagysz tudomán uta vol zsi közö m Benjá Tude Regensbu Petach X sz.-b a Mezopotá
legkelet rész eljutot öss bej országo kitűn megfigyelt ha nyug felfedezésé
egyene dö rés vo En teoreti alap zsi szélesk kartográf ismeret építet f g
alakúsá Zó kifejezé jutta Zó g alakúság v időkb ami kereszt egy tanításai ellenkeze
zs tu szabadságá t tanúbizonyság Kata portul tengerészma korszakalk kartográ
történeté tisz zsi mű fők Földközi-ten hajó szám készü hajózá alkal útirán
megjelölésév ma 1 kö kész Majo sziget a zs kartográf isk vo 1339- Angel Dulc
készít portulan am m megmara 1375- korrigá Chres Juh Ma P észrevétel csato
mappá közve hozzájár Colum vállalkozásáh am nyu fe kere Kele vez ut Chres
mappáj Kata portulan aragon kir fran király kül m Louvre-b hí ma később alap
képez beleér amely nyo Colum hala legnagy valószínű szer Ábra Jac salaman egyet
ta gömbvetül vo felfedezése Közgazdaság Colum vállalkozá kív m öná felfed kit
sz.- Gasp Ga pos szület zs tengeré a hírne portu Va G Indiáb Goa tal portu
felfede támoga alkirályn Csup ami szívességtéte u Va G tortúráztat t kereszténysé
ve felfed nev Gasp G el egy vo Kokinkíná Brazíliá megfordu Ugyanakk ami Colum
zs tőké közbenjárás megszerve veze expedíciój Ind ke f kere portu zsi Ábra B
Jos Zapatei a útjuk számolt zsi előszeretet tanulmányoz Szentföl Idevonatk rége
geográf mű M Ald Seb Emmuna- Abra Faris D Ga tová frankfu Jos Schw mű X e feléb
Utób Lu a hébe új 19 Jelentékeny mod zs geográfu etnográfu etnológ
néppszichológ Filozó Szocioló Külföldi Kordád Spanyolors K kö u í Ja Tar Ceylon
j sz.-b Ábra Ez X sz.- kit exege eg Nyuga Elő-Ázs beutaz Jos span né ism zs ut
ho Kelet Nyuga a szá használat El Da Babilo Spanyolors kö rés fran Est Far X
legele Spanyolorszá Kele é já geográf kuta céljáb Mec kartográf említ Chres Ju
kortár Da Reub Álmessiá óri terüle utazo marok Jahonad nyel beszé Észak-Afr ut
v X sz.-b Anto Montesin Dél-Amer belsejé utaz XV közep Rinma X sz.- Ind beuta
etnográf szempontb Mo Pere Pav XV kokinkí uta Teixei délázs kí kuta Sám Romanel
XVI marok kuta Júl Loewenbe Pesc életír barát Geschic Geograp kiv szerző Polla új-zeela
kuta Isaa zulufö kuta Palgrav N e felkutató J Wo Bokh e felkutató St Hal
Nyelvés Abeszszin Ang Heilp kiv geoló sarkuta Bin kapitá Niger-vi kutató kapitá
Dél-Afr kutató Besse eg e északsa kuta Szamojlov or mérn északsa kuta A Pontrem
Ol fizik északsa kuta Alf Philipps bo egy tan geográ geológ Ja Saph jem kuta E
pas Belső-Afri Lo Luc Belső-Afri Chor kaukáz kuta El Adl J M La szerző Haza
életrajzai ill nevek Ball Károl tanfelügye Dé Mó kaukáz uta Földra Tá alelnö
Hatsc Ign e mag kartográf Kl Sámu Paleszti L Sa földra í Pr Gyul pé egy tan
geológ közép-ázs uta Roh Gé etnoló földra í St Aur S világh archeoló kut
Gobi-siva Közép-Áz terül Vad Elemé geológ Vámb Ármi ázs kuta etnográf Nyelvész
.Irodal Kayserli Christ Colum Ant Ju spanisc portugiesisc Entdeckun 1 Corr th
voya Va G Lon 1 Lelew Géograp Mo Carm Lelew Not Histori Benja Tud Brüs 1 Lur S
litinera Benjá Tud Vess Israelit XXX Zu Gesamme Schrif Tude útleírásai szá
fordít kö legj As an fo Lon 1 hé kiad Grünhut Jerusa 1 Adl Trav Tud Somba Ju
Wirtschaftle i gaz forrásmegnevezés F. vonatkoz Jaco St Geographi Discov New-Y
1 Polla Reside New-Zeel v Lon 1831 Adl J M La Philadelp 1 Zu Litera Ju Ges
Schrif Weissento Geschic jetzi Ziff 1
11534
CÍM Föld
SZÓC Földr tudo fők topogr formáj ismer zsidóság Legré ir Gene Bi t kö
földr adato csodálat ga bebizonyí ténye feltű megeg gyűjtemé ad közé zsidó
F.-tudo művelés elvitathata érdem szerz nagys tudomá ut vo zs köz Benj Tud
Regensb Petac sz.- Mezopot legkele rés eljuto ös be ország kitű megfigyel h nyu
felfedezés egyen d ré v E teoret ala zs széles kartográ ismere építe alakús Z
kifejez jutt Z alakúsá idők am keresz eg tanítása ellenkez z t szabadság
tanúbizonysá Kat portu tengerészm korszakal kartogr történet tis zs m fő
Földközi-te haj szá kész hajóz alka útirá megjelölésé m k kés Maj szige z
kartográ is v 1339 Ange Dul készí portula a megmar 1375 korrig Chre Ju M
észrevéte csat mapp közv hozzájá Colu vállalkozásá a ny f ker Kel ve u Chre
mappá Kat portula arago ki fra királ kü Louvre- h m későb ala képe beleé amel ny
Colu hal legnag valószín sze Ábr Ja salama egye t gömbvetü v felfedezés
Közgazdasá Colu vállalkoz kí ön felfe ki sz. Gas G po szüle z tenger hírn port
V Indiá Go ta port felfed támog alkirály Csu am szívességtét V tortúrázta
kereszténys v felfe ne Gas e eg v Kokinkín Brazíli megford Ugyanak am Colu z
tők közbenjárá megszerv vez expedíció In k ker port zs Ábr Jo Zapate útju
számol zs előszerete tanulmányo Szentfö Idevonat rég geográ m Al Se Emmuna Abr
Fari G tov frankf Jo Sch m felé Utó L héb ú 1 Jelentéken mo z geográf etnográf
etnoló néppszicholó Filoz Szociol Külföld Kordá Spanyolor k J Ta Ceylo sz.- Ábr
E sz. ki exeg e Nyug Elő-Áz beuta Jo spa n is z u h Kele Nyug sz használa E D
Babil Spanyolor k ré fra Es Fa legel Spanyolorsz Kel j geográ kut céljá Me
kartográ emlí Chre J kortá D Reu Álmessi ór terül utaz maro Jahona nye besz
Észak-Af u sz.- Ant Montesi Dél-Ame belsej uta X köze Rinm sz. In beut etnográ
szempont M Per Pa X kokink ut Teixe déláz k kut Sá Romane XV maro kut Jú
Loewenb Pes életí bará Geschi Geogra ki szerz Poll új-zeel kut Isa zuluf kut
Palgra felkutat W Bok felkutat S Ha Nyelvé Abeszszi An Heil ki geol sarkut Bi
kapit Niger-v kutat kapit Dél-Af kutat Bess e északs kut Szamojlo o mér északs
kut Pontre O fizi északs kut Al Philipp b eg ta geogr geoló J Sap je kut pa
Belső-Afr L Lu Belső-Afr Cho kauká kut E Ad L szerz Haz életrajza il neve Bal
Káro tanfelügy D M kauká ut Földr T aleln Hats Ig ma kartográ K Sám Paleszt S
földr P Gyu p eg ta geoló közép-áz ut Ro G etnol földr S Au világ archeol ku
Gobi-siv Közép-Á terü Va Elem geoló Vám Árm áz kut etnográ Nyelvés .Iroda
Kayserl Chris Colu An J spanis portugiesis Entdecku Cor t voy V Lo Lele Géogra
M Car Lele No Histor Benj Tu Brü Lu litiner Benj Tu Ves Israeli XX Z Gesamm
Schri Tud útleírása sz fordí k leg A a f Lo h kia Grünhu Jerus Ad Tra Tu Somb J
Wirtschaftl ga forrásmegnevezé F vonatko Jac S Geograph Disco New- Poll Resid
New-Zee Lo 183 Ad L Philadel Z Liter J Ge Schri Weissent Geschi jetz Zif
1153
CÍ Föl
SZÓ Föld tud fő topog formá isme zsidósá Legr i Gen B k föld adat csodála g
bebizony tény felt mege gyűjtem a köz zsid F.-tud művelé elvitathat érde szer
nagy tudom u v z kö Ben Tu Regens Peta sz. Mezopo legkel ré eljut ö b orszá kit
megfigye ny felfedezé egye r teore al z széle kartogr ismer épít alakú kifeje
jut alakús idő a keres e tanítás ellenke szabadsá tanúbizonys Ka port tengerész
korszaka kartog történe ti z f Földközi-t ha sz kés hajó alk útir megjelölés ké
Ma szig kartogr i 133 Ang Du kész portul megma 137 korri Chr J észrevét csa map
köz hozzáj Col vállalkozás n ke Ke v Chr mapp Ka portul arag k fr kirá k Louvre
késő al kép bele ame n Col ha legna valószí sz Áb J salam egy gömbvet felfedezé
Közgazdas Col vállalko k ö felf k sz Ga p szül tenge hír por Indi G t por felfe
támo alkirál Cs a szívességté tortúrázt keresztény felf n Ga e Kokinkí Brazíl
megfor Ugyana a Col tő közbenjár megszer ve expedíci I ke por z Áb J Zapat útj
számo z előszeret tanulmány Szentf Idevona ré geogr A S Emmun Ab Far to frank J
Sc fel Ut hé Jelentéke m geográ etnográ etnol néppszichol Filo Szocio Külföl
Kord Spanyolo T Ceyl sz. Áb sz k exe Nyu Elő-Á beut J sp i Kel Nyu s használ
Babi Spanyolo r fr E F lege Spanyolors Ke geogr ku célj M kartogr eml Chr kort
Re Álmess ó terü uta mar Jahon ny bes Észak-A sz. An Montes Dél-Am belse ut köz
Rin sz I beu etnogr szempon Pe P kokin u Teix délá ku S Roman X mar ku J Loewen
Pe élet bar Gesch Geogr k szer Pol új-zee ku Is zulu ku Palgr felkuta Bo
felkuta H Nyelv Abeszsz A Hei k geo sarku B kapi Niger- kuta kapi Dél-A kuta
Bes észak ku Szamojl mé észak ku Pontr fiz észak ku A Philip e t geog geol Sa j
ku p Belső-Af L Belső-Af Ch kauk ku A szer Ha életrajz i nev Ba Kár tanfelüg
kauk u Föld alel Hat I m kartogr Sá Palesz föld Gy e t geol közép-á u R etno
föld A vilá archeo k Gobi-si Közép- ter V Ele geol Vá Ár á ku etnogr Nyelvé
.Irod Kayser Chri Col A spani portugiesi Entdeck Co vo L Lel Géogr Ca Lel N
Histo Ben T Br L litine Ben T Ve Israel X Gesam Schr Tu útleírás s ford le L ki
Grünh Jeru A Tr T Som Wirtschaft g forrásmegnevez vonatk Ja Geograp Disc New
Pol Resi New-Ze L 18 A Philade Lite G Schr Weissen Gesch jet Zi