11547.htm
CÍMSZÓ: Forradalom 1918-19
SZÓCIKK: "Forradalom
1918-19. A világháború következtében beállott gazdasági válság és a nagy
háborús veszteségek indították meg azt a defetista propagandát, amely a központi
hatalmak országában pacifista népmozgalommá erősödött. Magyarországon az
osztrák szoldateszka elleni tömeghangulat annyira támogatta a körülményeket,
hogy a 48-as függetlenségi párt tagjai, akik monarchista-ellenes álláspontjuk
miatt eddig meglehetősen távol állottak az állampolitika irányításától, most
alkalmasnak vélték a helyzetet a magyar nemzeti aspirációk érvényre juttatására
és főként a maguk soraiból megalakították a Nemzeti Tanácsot Károlyi Mihály
vezetésével. A Nemzeti Tanács húsz tagja közül zsidószármazásúak voltak:
Diner-Dénes József*, Biró Lajos, Hatvany Lajos*, Sándor Pál, a szociáldemokrata
emberei közül: Böhm Vilmos*, Kunfi Zsigmond*, Schwimmmer Róza, Weltner Jakab.
Károlyi személyét a háborús események hozták előtérbe, mert a sorozatos
veszteségek elodázhatatlanná tették a különbeké kérdését, s mert Károlyi
mindvégig ennek a híve volt és az antant felé való kapcsolatai kedvezőbb
eredményeket ígértek más államférfiak kísérletezéseivel szemben, a Nemzeti
Tanács egyedül őbenne látta, azt a politikust, aki az országot megmentheti
legválságosabb helyzetében. Károlyi okt. 26. Bécsbe utazott kormányalakítás
céljából, 27. azonban már vissza is érkezett a kormány átvételére való
felhatalmazás nélkül. Ez a sikertelen kísérlet teljesen felkavarta a
néphangulatot és mozgásba hozta a tömeget, amely demonstrációs felvonulásra
indult. De a Lánchídnál fegyveres erő állta az útját és az eldördült sortűznél
a tömegből két ember vesztette életét. Az egyik, a forradalom első zsidó
áldozata: Fisch Jenő kiskunfélegyházai származású egyetemi hallgató. A
forradalmi megmozdulást többé megállítani nem lehetett. Okt. 30. a forradalmi
szervezetek hatalmukba kerítették a térparancsnokságot, a pályaudvarokat, a
postát és a telefonközpontokat. Okt. 31. már az egész főváros a Nemzeti Tanács
kezében volt, mire a király a kényszer hatása alatt, Schönbrunnból Károlyit
nevezte ki miniszterelnöknek. Az új kormánynak mindössze csak két zsidó tagja
volt, Szende Pál* pénzügyminiszteri államtitkár és Kunfi Zsigmond* a közoktatásügyi
tárca minisztere. A demokratikus politikai irányzat megszólaláshoz engedte a
bolseviki agitációt is, mire Kun Béla nov. 18. hazatért Moszkvából és dec. 10.
már megjelent a Vörös Újság. Ekkor már az állampolitika köztársasági
tendenciája kétségtelenné vált, mire 1919 jan. 11. Károlyi Mihály lemondott a
kormányelnökségről és a Nemzeti Tanács a magyar népköztársaság elnökévé tette
meg. Az új Berinkey-kabinetben megmaradt Kunfi, hadügyi államtitkár lett Böhm
Vilmos, külügyi államtitkár Diner-Dénes József* és a pénzügyek élére Szende
Pál* került. Márc. 19. a végzetes Vix jegyzék következtében Károlyi átadta a
hatalmat a szocialistáknak, akiknek nevében Kunfi az előretörő kommunistákkal
megegyezést kötött. Márc. 21. megalakult a Tanácsköztársaság. A Tanácsköztársaság
a kommunista gazdasági berendezkedést a proletariátus diktatúrájának alapján az
orosz bolsevizmus szisztémája szerint kívánta kiépíteni. Ennek első feltétele a
magántulajdon megszüntetése volt; a kapitalista berendezkedés, a bankokrácia, a
magánkézben lévő kereskedelem letörése és iparüzemek teljes kommunizálása. A
magyar zsidóság, amelynek legnagyobb része a kapitalista termelés különféle
ágazataiban, de főleg a kereskedelem munkaterületén építette ki gazdasági
bázisát, legelsőnek érezte meg a kommunizáló államberendezkedés ránézve súlyos
jelentőségű gazdasági politikáját. A felekezetében élő és a kapitalista
berendezkedéshez ragaszkodó magyar zsidóság helyzetét megnehezítette az a
körülmény, hogy a tanácskormányban számos olyan nemzetközi világszemléletet
valló zsidószármazású népbiztos kapott helyet, akik már rég megtagadták
felekezetüket és élesen szembehelyezkedtek bolsevizáló törekvéseikkel a régi
államberendezkedés visszaállításáért küzdő zsidósággal. A népbiztosok
kormányának az előbbi kormányok taglétszámát sokszorosan felülmúló keretében
hitehagyott zsidó származásúak voltak a keresztény népbiztosokon kívül Kun
Béla* (külügy), Böhm Vilmos* (szocializálás), Kunfi Zsigmond* (közoktatásügy),
Pogány József* (hadügy), Rónai Zoltán* (igazságügy), Landler Jenő* (belügy),
Varga Jenő* (pénzügy), Erdélyi Mór* (közélelmezés) és ugyancsak tagjai voltak
még a kormánynak Lukács György*, Szabados Sándor*, Szántó Béla*, Kelen* és Vágó
Béla* 1919 márc. 22. Szamuelly Tibort* kinevezték diktátornak, a munkássághoz
és a vörös hadsereghez nem tartozó osztályok ellenőrzésére. Szamuelly
szereplése és a politikai nyomozó élén álló Korvin-Klein Ottó* működése
következtében a legsúlyosabb időket élte át a magyar zsidó polgárság is, mert a
gazdasági szorongattatáson fülül napirenden volt a túszok szedése, hogy így
fojtsák el az ellenforradalmi mozgalmakat. Ellenforradalmi tevékenysége miatt
44 zsidót végeztetett ki a forradalmi törvényszék, amelynek elnöke László Jenő*
volt. 1919 júl. 25. a Szentes, Mezőtúr, kisújszállási vonalon sikerült román
támadás következtében, 30. a vörös hadsereg feladta a Tisza-vonalat, mire Kun
Béla átadta a hatalmat a szocialistáknak. (L. Ellenforradalom.)"
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1547. címszó a lexikon =>
289. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11547.htm
CÍMSZÓ: Forradalom 1918-19
SZÓCIKK: Forradalom 1918-19. A világháború következtében beállott gazdasági
válság és a nagy háborús veszteségek indították meg azt a defetista
propagandát, amely a központi hatalmak országában pacifista népmozgalommá
erősödött. Magyarországon az osztrák szoldateszka elleni tömeghangulat annyira
támogatta a körülményeket, hogy a 48-as függetlenségi párt tagjai, akik
monarchista-ellenes álláspontjuk miatt eddig meglehetősen távol állottak az
állampolitika irányításától, most alkalmasnak vélték a helyzetet a magyar
nemzeti aspirációk érvényre juttatására és főként a maguk soraiból
megalakították a Nemzeti Tanácsot Károlyi Mihály vezetésével. A Nemzeti Tanács
húsz tagja közül zsidószármazásúak voltak: Diner-Dénes József*, Biró Lajos,
Hatvany Lajos*, Sándor Pál, a szociáldemokrata emberei közül: Böhm Vilmos*,
Kunfi Zsigmond*, Schwimmmer Róza, Weltner Jakab. Károlyi személyét a háborús
események hozták előtérbe, mert a sorozatos veszteségek elodázhatatlanná tették
a különbeké kérdését, s mert Károlyi mindvégig ennek a híve volt és az antant
felé való kapcsolatai kedvezőbb eredményeket ígértek más államférfiak
kísérletezéseivel szemben, a Nemzeti Tanács egyedül őbenne látta, azt a
politikust, aki az országot megmentheti legválságosabb helyzetében. Károlyi
okt. 26. Bécsbe utazott kormányalakítás céljából, 27. azonban már vissza is
érkezett a kormány átvételére való felhatalmazás nélkül. Ez a sikertelen
kísérlet teljesen felkavarta a néphangulatot és mozgásba hozta a tömeget, amely
demonstrációs felvonulásra indult. De a Lánchídnál fegyveres erő állta az útját
és az eldördült sortűznél a tömegből két ember vesztette életét. Az egyik, a
forradalom első zsidó áldozata: Fisch Jenő kiskunfélegyházai származású
egyetemi hallgató. A forradalmi megmozdulást többé megállítani nem lehetett.
Okt. 30. a forradalmi szervezetek hatalmukba kerítették a térparancsnokságot, a
pályaudvarokat, a postát és a telefonközpontokat. Okt. 31. már az egész főváros
a Nemzeti Tanács kezében volt, mire a király a kényszer hatása alatt,
Schönbrunnból Károlyit nevezte ki miniszterelnöknek. Az új kormánynak mindössze
csak két zsidó tagja volt, Szende Pál* pénzügyminiszteri államtitkár és Kunfi
Zsigmond* a közoktatásügyi tárca minisztere. A demokratikus politikai irányzat
megszólaláshoz engedte a bolseviki agitációt is, mire Kun Béla nov. 18.
hazatért Moszkvából és dec. 10. már megjelent a Vörös Újság. Ekkor már az
állampolitika köztársasági tendenciája kétségtelenné vált, mire 1919 jan. 11.
Károlyi Mihály lemondott a kormányelnökségről és a Nemzeti Tanács a magyar
népköztársaság elnökévé tette meg. Az új Berinkey-kabinetben megmaradt Kunfi,
hadügyi államtitkár lett Böhm Vilmos, külügyi államtitkár Diner-Dénes József*
és a pénzügyek élére Szende Pál* került. Márc. 19. a végzetes Vix jegyzék
következtében Károlyi átadta a hatalmat a szocialistáknak, akiknek nevében
Kunfi az előretörő kommunistákkal megegyezést kötött. Márc. 21. megalakult a
Tanácsköztársaság. A Tanácsköztársaság a kommunista gazdasági berendezkedést a
proletariátus diktatúrájának alapján az orosz bolsevizmus szisztémája szerint
kívánta kiépíteni. Ennek első feltétele a magántulajdon megszüntetése volt; a
kapitalista berendezkedés, a bankokrácia, a magánkézben lévő kereskedelem
letörése és iparüzemek teljes kommunizálása. A magyar zsidóság, amelynek
legnagyobb része a kapitalista termelés különféle ágazataiban, de főleg a
kereskedelem munkaterületén építette ki gazdasági bázisát, legelsőnek érezte
meg a kommunizáló államberendezkedés ránézve súlyos jelentőségű gazdasági
politikáját. A felekezetében élő és a kapitalista berendezkedéshez ragaszkodó
magyar zsidóság helyzetét megnehezítette az a körülmény, hogy a
tanácskormányban számos olyan nemzetközi világszemléletet valló zsidószármazású
népbiztos kapott helyet, akik már rég megtagadták felekezetüket és élesen
szembehelyezkedtek bolsevizáló törekvéseikkel a régi államberendezkedés
visszaállításáért küzdő zsidósággal. A népbiztosok kormányának az előbbi
kormányok taglétszámát sokszorosan felülmúló keretében hitehagyott zsidó
származásúak voltak a keresztény népbiztosokon kívül Kun Béla* külügy , Böhm
Vilmos* szocializálás , Kunfi Zsigmond* közoktatásügy , Pogány József* hadügy ,
Rónai Zoltán* igazságügy , Landler Jenő* belügy , Varga Jenő* pénzügy , Erdélyi
Mór* közélelmezés és ugyancsak tagjai voltak még a kormánynak Lukács György*,
Szabados Sándor*, Szántó Béla*, Kelen* és Vágó Béla* 1919 márc. 22. Szamuelly
Tibort* kinevezték diktátornak, a munkássághoz és a vörös hadsereghez nem
tartozó osztályok ellenőrzésére. Szamuelly szereplése és a politikai nyomozó
élén álló Korvin-Klein Ottó* működése következtében a legsúlyosabb időket élte
át a magyar zsidó polgárság is, mert a gazdasági szorongattatáson fülül
napirenden volt a túszok szedése, hogy így fojtsák el az ellenforradalmi
mozgalmakat. Ellenforradalmi tevékenysége miatt 44 zsidót végeztetett ki a
forradalmi törvényszék, amelynek elnöke László Jenő* volt. 1919 júl. 25. a
Szentes, Mezőtúr, kisújszállási vonalon sikerült román támadás következtében,
30. a vörös hadsereg feladta a Tisza-vonalat, mire Kun Béla átadta a hatalmat a
szocialistáknak. L. Ellenforradalom.
11547.ht
CÍMSZÓ Forradalo 1918-1
SZÓCIKK Forradalo 1918-19 világhábor következtébe beállot gazdaság válsá é
nag háború vesztesége indítottá me az defetist propagandát amel központ hatalma
országába pacifist népmozgalomm erősödött Magyarországo a osztrá szoldateszk
ellen tömeghangula annyir támogatt körülményeket hog 48-a függetlenség pár
tagjai aki monarchista-ellene álláspontju miat eddi meglehetőse távo állotta a
állampolitik irányításától mos alkalmasna vélté helyzete magya nemzet aspiráció
érvényr juttatásár é főkén magu soraibó megalakítottá Nemzet Tanácso Károly
Mihál vezetésével Nemzet Tanác hús tagj közü zsidószármazásúa voltak Diner-Déne
József* Bir Lajos Hatvan Lajos* Sándo Pál szociáldemokrat embere közül Böh
Vilmos* Kunf Zsigmond* Schwimmme Róza Weltne Jakab Károly személyé háború
eseménye hoztá előtérbe mer sorozato vesztesége elodázhatatlann tetté különbek
kérdését mer Károly mindvégi enne hív vol é a antan fel val kapcsolata kedvezőb
eredményeke ígérte má államférfia kísérletezéseive szemben Nemzet Tanác egyedü
őbenn látta az politikust ak a országo megmenthet legválságosab helyzetében
Károly okt 26 Bécsb utazot kormányalakítá céljából 27 azonba má vissz i érkezet
kormán átvételér val felhatalmazá nélkül E sikertele kísérle teljese felkavart
néphangulato é mozgásb hozt tömeget amel demonstráció felvonulásr indult D
Lánchídná fegyvere er állt a útjá é a eldördül sortűzné tömegbő ké embe
vesztett életét A egyik forradalo els zsid áldozata Fisc Jen kiskunfélegyháza
származás egyetem hallgató forradalm megmozdulás több megállítan ne lehetett
Okt 30 forradalm szervezete hatalmukb kerítetté térparancsnokságot
pályaudvarokat postá é telefonközpontokat Okt 31 má a egés főváro Nemzet Tanác
kezébe volt mir királ kénysze hatás alatt Schönbrunnbó Károlyi nevezt k
miniszterelnöknek A ú kormányna mindössz csa ké zsid tagj volt Szend Pál
pénzügyminiszter államtitká é Kunf Zsigmond közoktatásügy tárc minisztere
demokratiku politika irányza megszólalásho engedt bolsevik agitáció is mir Ku
Bél nov 18 hazatér Moszkvábó é dec 10 má megjelen Vörö Újság Ekko má a
állampolitik köztársaság tendenciáj kétségtelenn vált mir 191 jan 11 Károly
Mihál lemondot kormányelnökségrő é Nemzet Tanác magya népköztársasá elnökév
tett meg A ú Berinkey-kabinetbe megmarad Kunfi hadügy államtitká let Böh Vilmos
külügy államtitká Diner-Déne József é pénzügye élér Szend Pál került Márc 19
végzete Vi jegyzé következtébe Károly átadt hatalma szocialistáknak akikne
nevébe Kunf a előretör kommunistákka megegyezés kötött Márc 21 megalakul
Tanácsköztársaság Tanácsköztársasá kommunist gazdaság berendezkedés
proletariátu diktatúrájána alapjá a oros bolsevizmu szisztémáj szerin kívánt
kiépíteni Enne els feltétel magántulajdo megszüntetés volt kapitalist
berendezkedés bankokrácia magánkézbe lév kereskedele letörés é iparüzeme telje
kommunizálása magya zsidóság amelyne legnagyob rész kapitalist termelé különfél
ágazataiban d főle kereskedele munkaterületé épített k gazdaság bázisát
legelsőne érezt me kommunizál államberendezkedé ránézv súlyo jelentőség
gazdaság politikáját felekezetébe él é kapitalist berendezkedéshe ragaszkod
magya zsidósá helyzeté megnehezített a körülmény hog tanácskormányba számo olya
nemzetköz világszemlélete vall zsidószármazás népbizto kapot helyet aki má ré
megtagadtá felekezetüke é élese szembehelyezkedte bolsevizál törekvéseikke rég
államberendezkedé visszaállításáér küzd zsidósággal népbiztoso kormányána a előbb
kormányo taglétszámá sokszorosa felülmúl keretébe hitehagyot zsid származásúa
volta keresztén népbiztosoko kívü Ku Béla külüg Böh Vilmos szocializálá Kunf
Zsigmond közoktatásüg Pogán József hadüg Róna Zoltán igazságüg Landle Jenő
belüg Varg Jenő pénzüg Erdély Mór közélelmezé é ugyancsa tagja volta mé
kormányna Lukác György* Szabado Sándor* Szánt Béla* Kelen é Vág Béla 191 márc
22 Szamuell Tibort kinevezté diktátornak munkásságho é vörö hadsereghe ne
tartoz osztályo ellenőrzésére Szamuell szereplés é politika nyomoz élé áll
Korvin-Klei Ottó működés következtébe legsúlyosab időke élt á magya zsid
polgársá is mer gazdaság szorongattatáso fülü napirende vol túszo szedése hog
íg fojtsá e a ellenforradalm mozgalmakat Ellenforradalm tevékenység miat 4
zsidó végeztetet k forradalm törvényszék amelyne elnök Lászl Jenő volt 191 júl
25 Szentes Mezőtúr kisújszállás vonalo sikerül romá támadá következtében 30
vörö hadsere feladt Tisza-vonalat mir Ku Bél átadt hatalma szocialistáknak L
Ellenforradalom
11547.h
CÍMSZ Forradal 1918-
SZÓCIK Forradal 1918-1 világhábo következtéb beállo gazdasá váls na hábor
veszteség indított m a defetis propagandá ame közpon hatalm országáb pacifis
népmozgalom erősödöt Magyarország osztr szoldatesz elle tömeghangul annyi
támogat körülményeke ho 48- függetlensé pá tagja ak monarchista-ellen
álláspontj mia edd meglehetős táv állott állampoliti irányításátó mo alkalmasn
vélt helyzet magy nemze aspiráci érvény juttatásá főké mag soraib megalakított
Nemze Tanács Károl Mihá vezetéséve Nemze Taná hú tag köz zsidószármazású volta
Diner-Dén József Bi Lajo Hatva Lajos Sánd Pá szociáldemokra ember közü Bö
Vilmos Kun Zsigmond Schwimmm Róz Weltn Jaka Károl személy hábor esemény hozt
előtérb me sorozat veszteség elodázhatatlan tett különbe kérdésé me Károl
mindvég enn hí vo anta fe va kapcsolat kedvező eredmények ígért m államférfi
kísérletezéseiv szembe Nemze Taná egyed őben látt a politikus a ország
megmenthe legválságosa helyzetébe Károl ok 2 Bécs utazo kormányalakít céljábó 2
azonb m viss érkeze kormá átvételé va felhatalmaz nélkü sikertel kísérl teljes
felkavar néphangulat mozgás hoz tömege ame demonstráci felvonulás indul
Lánchídn fegyver e áll útj eldördü sortűzn tömegb k emb vesztet életé egyi
forradal el zsi áldozat Fis Je kiskunfélegyház származá egyete hallgat forradal
megmozdulá töb megállíta n lehetet Ok 3 forradal szervezet hatalmuk kerített
térparancsnokságo pályaudvaroka post telefonközpontoka Ok 3 m egé fővár Nemze
Taná kezéb vol mi kirá kénysz hatá alat Schönbrunnb Károly nevez miniszterelnökne
kormányn mindöss cs k zsi tag vol Szen Pá pénzügyminiszte államtitk Kun Zsigmon
közoktatásüg tár miniszter demokratik politik irányz megszólalásh enged bolsevi
agitáci i mi K Bé no 1 hazaté Moszkváb de
11547.
CÍMS Forrada 1918
SZÓCI Forrada 1918- világháb következté beáll gazdas vál n hábo vesztesé
indítot defeti propagand am közpo hatal országá pacifi népmozgalo erősödö
Magyarorszá oszt szoldates ell tömeghangu anny támoga körülmények h 48
függetlens p tagj a monarchista-elle álláspont mi ed meglehető tá állot
állampolit irányítását m alkalmas vél helyze mag nemz aspirác érvén juttatás
fők ma sorai megalakítot Nemz Tanác Káro Mih vezetésév Nemz Tan h ta kö
zsidószármazás volt Diner-Dé Józse B Laj Hatv Lajo Sán P szociáldemokr embe köz
B Vilmo Ku Zsigmon Schwimm Ró Welt Jak Káro személ hábo esemén hoz előtér m
soroza vesztesé elodázhatatla tet különb kérdés m Káro mindvé en h v ant f v
kapcsola kedvez eredménye ígér államférf kísérletezései szemb Nemz Tan egye őbe
lát politiku orszá megmenth legválságos helyzetéb Káro o Béc utaz kormányalakí
céljáb azon vis érkez korm átvétel v felhatalma nélk sikerte kísér telje
felkava néphangula mozgá ho tömeg am demonstrác felvonulá indu Lánchíd fegyve
ál út eldörd sortűz tömeg em veszte élet egy forrada e zs áldoza Fi J
kiskunfélegyhá származ egyet hallga forrada megmozdul tö megállít lehete O
forrada szerveze hatalmu kerítet térparancsnokság pályaudvarok pos
telefonközpontok O eg fővá Nemz Tan kezé vo m kir kénys hat ala Schönbrunn Károl
neve miniszterelnökn kormány mindös c zs ta vo Sze P pénzügyminiszt államtit Ku
Zsigmo közoktatásü tá miniszte demokrati politi irány megszólalás enge bolsev
agitác m B n hazat Moszkvá d megjel Vö Újs Ek állampolit köztársas tendenci
kétségtele vá m 1 j Káro Mih lemond kormányelnökség Nemz Tan mag népköztársa
elnök te m Berinkey-kabinet megmar Kun hadü államtit l B Vilm külü államtit
Diner-Dé Józs pénzüg él Sze P kerü Má végze jegy következté Káro áta hatal
szocialistákn akik nevé Ku előret kommunisták megegyez kötö Má megalak
Tanácsköztársas Tanácsköztársa kommuni gazdas berendezked proletariá
diktatúrájá alap or bolseviz szisztém szer kívá kiépíte En e feltét magántulaj
megszüntet vo kapitali berendezked bankokrác magánkéz l kereskede letör iparüze
tel kommunizálá mag zsidós amely legnagy ré kapitali terme különf ágazataib fő
kereskede munkaterüle építe gazdas bázis legelső ére kommuniz államberendezke
ráné súl jelentős gazdas politikáj felekezeté kapitali berendezkedés ragaszk
mag zsidó helyze megnehezíte körülmé h tanácskormány szá ol nemzetk
világszemléle va zsidószármaz népbiz kap hely a megtagad felekezetü éle
szembehelyezked bolseviz törekvéseik r államberendezke visszaállításá kü
zsidóságg népbizto kormányá elő kormán taglétszá sokszoro felülm kereté
hitehagy zs származás vol kereszt népbiztoso kí Bé kül B Vilm szocializá Ku
Zsigmo közoktatás Pog Józs had Ró Zolt igazság Land Je bel Va Je pénz Erdé M
közélelme ugyanc tag vol kormány Luk Györg Szaba Sándo Szá Bél Kel V Bé 1 má
Szamue Tibo kinevez diktátorn munkásság vö hadsereg tart osztál ellenőrzésé
Szamue szerepl politi nyom é á Korvin-Kl Ot működ következté legsúlyos idő é
mag zs polgár m gazdas szorongattatá fü napiren v tús szedé h fojt ellenforrada
mozgalmak Ellenforrada tevékenys mi zsi végeztet forrada törvénysz amely eln
Lás Je vo 1 j Szent Mezőt kisújszáll vona siker ro táma következtéb vö hadse
fela Tisza-vonal m B áta hatal szocialistákn Ellenforradal
11547
CÍM Forrad 191
SZÓC Forrad 1918 világhá következt beál gazda vá háb vesztes indíto defet
propagan a közp hata ország pacif népmozgal erősöd Magyarorsz osz szoldate el
tömeghang ann támog körülménye 4 független tag monarchista-ell álláspon m e
meglehet t állo állampoli irányításá alkalma vé helyz ma nem aspirá érvé
juttatá fő m sora megalakíto Nem Taná Kár Mi vezetésé Nem Ta t k zsidószármazá
vol Diner-D Józs La Hat Laj Sá szociáldemok emb kö Vilm K Zsigmo Schwim R Wel
Ja Kár szemé háb esemé ho előté soroz vesztes elodázhatatl te külön kérdé Kár
mindv e an kapcsol kedve eredmény ígé államfér kísérletezése szem Nem Ta egy őb
lá politik orsz megment legválságo helyzeté Kár Bé uta kormányalak céljá azo vi
érke kor átvéte felhatalm nél sikert kísé telj felkav néphangul mozg h töme a
demonstrá felvonul ind Lánchí fegyv á ú eldör sortű töme e veszt éle eg forrad
z áldoz F kiskunfélegyh szárma egye hallg forrad megmozdu t megállí lehet
forrad szervez hatalm keríte térparancsnoksá pályaudvaro po telefonközponto e
főv Nem Ta kez v ki kény ha al Schönbrun Káro nev miniszterelnök kormán mindö z
t v Sz pénzügyminisz államti K Zsigm közoktatás t miniszt demokrat polit irán
megszólalá eng bolse agitá haza Moszkv megje V Új E állampoli köztársa tendenc
kétségtel v Kár Mi lemon kormányelnöksé Nem Ta ma népköztárs elnö t
Berinkey-kabine megma Ku had államti Vil kül államti Diner-D Józ pénzü é Sz ker
M végz jeg következt Kár át hata szocialisták aki nev K előre kommunistá
megegye köt M megala Tanácsköztársa Tanácsköztárs kommun gazda berendezke
proletari diktatúráj ala o bolsevi sziszté sze kív kiépít E felté magántula
megszünte v kapital berendezke bankokrá magánké keresked letö iparüz te
kommunizál ma zsidó amel legnag r kapital term külön ágazatai f keresked
munkaterül épít gazda bázi legels ér kommuni államberendezk rán sú jelentő
gazda politiká felekezet kapital berendezkedé ragasz ma zsid helyz megnehezít
körülm tanácskormán sz o nemzet világszemlél v zsidószárma népbi ka hel megtaga
felekezet él szembehelyezke bolsevi törekvései államberendezk visszaállítás k
zsidóság népbizt kormány el kormá taglétsz sokszor felül keret hitehag z
származá vo keresz népbiztos k B kü Vil szocializ K Zsigm közoktatá Po Józ ha R
Zol igazsá Lan J be V J pén Erd közélelm ugyan ta vo kormán Lu Györ Szab Sánd
Sz Bé Ke B m Szamu Tib kineve diktátor munkássá v hadsere tar osztá ellenőrzés
Szamu szerep polit nyo Korvin-K O műkö következt legsúlyo id ma z polgá gazda
szorongattat f napire tú szed foj ellenforrad mozgalma Ellenforrad tevékeny m
zs végezte forrad törvénys amel el Lá J v Szen Mező kisújszál von sike r tám
következté v hads fel Tisza-vona át hata szocialisták Ellenforrada
1154
CÍ Forra 19
SZÓ Forra 191 világh következ beá gazd v há veszte indít defe propaga köz
hat orszá paci népmozga erősö Magyarors os szoldat e tömeghan an támo körülmény
függetle ta monarchista-el álláspo meglehe áll állampol irányítás alkalm v hely
m ne aspir érv juttat f sor megalakít Ne Tan Ká M vezetés Ne T zsidószármaz vo
Diner- Józ L Ha La S szociáldemo em k Vil Zsigm Schwi We J Ká szem há esem h
előt soro veszte elodázhatat t külö kérd Ká mind a kapcso kedv eredmén íg
államfé kísérletezés sze Ne T eg ő l politi ors megmen legválság helyzet Ká B
ut kormányala célj az v érk ko átvét felhatal né siker kís tel felka néphangu
moz töm demonstr felvonu in Lánch fegy eldö sort töm vesz él e forra áldo
kiskunfélegy szárm egy hall forra megmozd megáll lehe forra szerve hatal kerít
térparancsnoks pályaudvar p telefonközpont fő Ne T ke k kén h a Schönbru Kár ne
miniszterelnö kormá mind S pénzügyminis államt Zsig közoktatá minisz demokra
poli irá megszólal en bols agit haz Moszk megj Ú állampol köztárs tenden
kétségte Ká M lemo kormányelnöks Ne T m népköztár eln Berinkey-kabin megm K ha
államt Vi kü államt Diner- Jó pénz S ke vég je következ Ká á hat szocialistá ak
ne előr kommunist megegy kö megal Tanácsköztárs Tanácsköztár kommu gazd
berendezk proletar diktatúrá al bolsev sziszt sz kí kiépí felt magántul
megszünt kapita berendezk bankokr magánk kereske let iparü t kommunizá m zsid
ame legna kapita ter külö ágazata kereske munkaterü épí gazd báz legel é kommun
államberendez rá s jelent gazd politik felekeze kapita berendezked ragas m zsi
hely megnehezí körül tanácskormá s nemze világszemlé zsidószárm népb k he
megtag felekeze é szembehelyezk bolsev törekvése államberendez visszaállítá
zsidósá népbiz kormán e korm tagléts sokszo felü kere hiteha származ v keres
népbizto k Vi szociali Zsig közoktat P Jó h Zo igazs La b pé Er közélel ugya t
v kormá L Gyö Sza Sán S B K Szam Ti kinev diktáto munkáss hadser ta oszt
ellenőrzé Szam szere poli ny Korvin- műk következ legsúly i m polg gazd
szorongatta napir t sze fo ellenforra mozgalm Ellenforra tevéken z végezt forra
törvény ame e L Sze Mez kisújszá vo sik tá következt had fe Tisza-von á hat
szocialistá Ellenforrad