Magyar Zsidó Lexikon: Gettó

11729.htm

CÍMSZÓ: Gettó

SZÓCIKK: "Bécsben, ahol az egész középkoron át laktak zsidók, csupán 1570. létesült a G. s bár a zsidók azt a város területén kívül akarták felépíteni, a hatóság a dóm és a Duna közti részen telepítette le őket, azzal a rendkívül jellemző megokolással, mely a G. s általában az európai zsidóság történetének megértésénél igen fontos, «hogy meg ne szökjenek». Ez azt jelenti, hogy a városoknak a kereskedelem és bizonyos iparágak miatt is (p. o. aranyművesség) kimondottan szükségük volt a zsidókra, de városi polgári jogot mégis vonakodtak nekik megadni. Sok helyen a G.-t könyörtelenül építették fel s ebben is különbözik az a zsidóktól lakott városnegyedektől, amelyek nem voltak G.-ok. Sok helyen előírták, hogy az ablakoknak nem szabad az utcára nézni, vagy pedig a lehetőség szerint korlátozták az utcára tekintő ablakok számát. Általában óriási háztömbök voltak, amelyeknél emeletet emeletre hordtak irgalmatlanul, amit azt a lakosság növekedés kívánta. Ez utóbbira példa a pozsonyi G. is, mely leégése előtt világosan mutatta ezt a régebben alkalmazott építési kényszert. A leghíresebb és legszomorúbb azonban éppen a gazdagsága miatt különösen tekintélyes római G. volt. Ezt a XVI. sz.-ban építtette a zsidók iránt állandóan kegyetlen IV. Pál (Caraffa) pápa, aki mint az Egyházállam szuvrénje éppen az általa szigorított spanyolországi inkvizíció Rómába menekült áldozatait volt kénytelen kereskedelempolitikai okból befogadni. Ezek és az 1500 éve óta ott élő olasz zsidók lakták azt a legjellegzetesebb G.-ját a világnak, amelynek nyomai máig megvannak s amely a Tiberio kiöntési helyén, Róma legegészségtelenebb részén terült el. Itt 6-7 emeletet hordtak egymásra s egészen 1850-ig az ottlakást évről-évre nagy megalázkodással kellett kérelmezniük. A forradalmi mozgalmak előszeleinek jelentkezésekor, 1847. ugyan IX. Pius lebontatta a G. híres falait, de az 1848. reakció után visszaállíttatta a kapukat s az évente fizetendő zsidó-adókat, melyeknek eltörlését utoljára 1870. kérelmezték tőle a zsidók, de eredménytelenül. Amint azonban egy év múlva a független olasz királyság megalakult, mindenütt elpusztították a G. középkori zsarnokságát jelképező falait és kapuit. Úgy a római, mint a nem kevésbé híres velencei G.-k nevezetesek voltak számos, különböző rítusú templomaikról s azok mesés gazdagságú felszereléseikről. Különösen a szefardok templomai bővelkedtek hatalmas értékű arany- és ezüst kegyszerekkel és műtárgyakkal s rendkívül értékes pergamen kéziratokkal, tóratekercsekkel, hagadákkal és megillákkal. Ugyanez áll a többi, sőt az egészen kis olasz városok G.-ira is. Így nevezetesek voltak Bologna, Mantova, Ferrara, Padova, Cremona és Trieszt G.-i. Ellenben nem minősíthetők semmiképp sem G.-knak azon zsidónegyedek, melyek szabad letelepedési helyek voltak s amelyek közül legnevezetesebb Livorno és Amszterdam zsidónegyedei voltak, vagy amilyen a XVIII. sz.-tól kezdve máig az óriási méretű, de csaknem teljesen zsidóktól lakott londoni Whitechapel. A G.-k története több jelentékeny tüzet jegyzett fel, így a frankfurti G. leégését 1711. s a nikolsburgiét 1709. Mindkettő teljesen leégett, de mindkettő újra felépült császári rendeletre s éppen később vált a zsidóságra nézve jelentőssé. A frankfurti G.-ban a XVII. sz.-ban színház is volt, melyet keresztények is látogattak. Az előadott színdarab címe József eladásának komédiája volt, s tárgyánál fogva a feljegyzések szerint példátlan népszerűségnek örvendett. Askenáz (németnyelvű) területen kétségtelenül a leghíresebb volt a zsidóság történetében és kultúrájában oly nagy szerepet betöltő prágai G.T mely bár rendkívül nagy területen épült, mégsem volt elég nagy a forgalom lebonyolítására, úgy, hogy a hatóság a G.-n kívül fekvő «Tändelmarkt»-ot is a zsidó kereskedők rendelkezésére bocsátotta. A prágai G.-t hivatalos iratokban «a város ötödik kerületének» nevezték. A prágai G., melyet Magyarország legtöbb zsidó tudósa évszázadokon át látogatott, rabbijai, tudósai, nagyszerű intézményei, társadalmi élete, népessége és nagysága miatt látványosság volt zsidók és keresztények számára egyaránt. Ez a G. túlnőtt minden más G. keretein és valódi «status in statu» volt, külön városházával (mely máig megvan s mint hitközségi székház szerepel), amelynek tornya és órája volt, az utóbbi héber számokkal balról-jobbra irányítva. A G.-nak négy hatóságilag elismert gildéje (céh) volt, u. m. a cipész, szabó, ékszerész és hentes-gildék. Ezek közül az utóbbinak a másik négy kerület hasonló gildéje feletti elsőségét ünnepélyes alkalmakkor hatóságilag ismerték el, miután a zsidó mészárosok az 1848-i svéd megszállás alatt kiváló hősiességükkel tűntek ki. A prágai G. Béth-Dinje az állam által elismert és respektált igazságszolgáltató fórum volt, még pedig felsőbb és alsóbb törvényszék jellegével felruházva. Az állami leiratok, mint a «felsőbb bíróság»-ról emlékeznek meg a Bész-din magasabb fokozatáról. Büntetés esetén az általuk elítéltet a városi fogházőr vette át. A legrespektáltabb volt a főrabbi, aki egyszersmind a nagy teológiai iskola vezetője és a Bész-Din elnöke volt, továbbá az elöljárók (parnassim), a kórház és az iskolák vezetői s a működő rabbik voltak. Híres volt a prágai G. a«Schulklopfer»-ről és a «Stadtsamesz»-ról is. Ezek kötelessége volt reggel és este a templomba menetekre figyelmeztetni a lakosságot, reggel felköltéssel, este pedig német és cseh nyelven. (A templom bahívásnak ez a módja a legújabb időkig sok magyar zsidó hitközségben is dívott). A G.-nak saját rendészete volt s ezt az ú. n. «Stadt-sómrim» (városőrök) látták el, akiket a hatóság is elismert. Ugyancsak a legkifejlettebb s az összes G.-kra irányadók voltak Prágában a templomok, iskolák, jótékonyegyletek és a Chevra. A társadalmi élet igen fejlett volt és az ünnepségek és bankettek úgy ott, mint Nikolsburgban éppoly híresek voltak, mint a nők öltözködése ünnepnapokon. Ezeknek kinövései ellen p. o. Nikolsburgban a Bész-din teljes jogkörrel beavatkozott s a felesleges kérkedést eltiltotta, sőt az étekrendet is megállapította. A XVI. sz.-ban már a német krónikás «Rosengarten»-nek nevezi a prágai G.-t, amely a keresztényeknek is kedvelt szórakozó helye volt, amikor zsidó ünnepekkor ott megjelentek. Mégis a G.-k egész fennállása alatt nem fordult elő az erkölcsbe ütközésnek egyetlen, jelensége sem és sohasem fordult elő a XVI. sz. krónikása szerint, hogy egyetlen nő a G. kapuin kívül maradt volna s hogy egyetlen nőnek hírnevét gáncs érte volna. Intézményeinél és társadalmi életénél fogva a prágai és nikolsburgi G.-k voltak a magyarországiakra nézve is irányadók s kisebb-nagyobb mértékben ugyanazon életformák és szokások terjedtek el Óbuda, Kismarton és Pozsony G.-iban. A G. tehát sötét árnyoldalai mellett, mint amilyen a kényszerlakás, elzártság a külvilágtól, zsidó fejadó és a velük állandóan éreztetett intolerancia mellett (p. o. kereszény ünnepnapon nem volt szabad a G.-t elhagyni), megvoltak a zsidóság későbbi fejlődésére az évezredes bensőséges élet folytán kimagaslóan jótékony hatásai. A G. egyszerű tömegházai valódi «Bész-Jiszróel», (Isráel házai) voltak, ahol mindenki családjának élt s egymást kölcsönösen istápolta s ahol mindenkinek főfoglalkozása a kenyérkereset után megmaradt időnek kihasználása volt a család körében eltöltött tanulás és a vallásos elmélyedés céljából. A G. majdnem minden lakója héberül is tudott s a zsidó tudományos iratokat tanulmányozta. Mindenkinek erényes, tiszta és vallásos életet kellett élnie, mert mindenkinek élete nyílt tükör volt s mindenkit szomszédja ellenőrzött születésétől halála órájáig. Ez a kölcsönös egymásrautaltság egy évezreden át s az azzal járó testvéries érzés a G. falainak lerombolása után is hívatott a zsidóságot összetartani a kinyilatkoztatás erkölcsi parancsainak szellemében. Irodalom. A zsidóság történetét városok szerint tárgyaló monographiák, melyek valamennyi jelentékenyebb hitközségről vannak, német, francia és angol nyelven (így főleg Wien, Prága, Mainz, Köln, Berlin, London, Paris, Flórenc, Róma stb. hitközségeiről) magyarul főképp Büchler Sándor: A zsidók tört. Pesten; Pollák M., A zsidók tört. Európában, továbbá Wolftól A kismartoni zsidók tört. stb. Fontosabbak ezeknél is a G.-k s az egész zsidóság belső életét tárgyaló köv. jelentékeny munkák: A. Berliner, Aus dem Leben der deutschen Juden im Mittelalter (1900); Abrahams, Jewish Life in the Middle Ages (1902) és David Philipson, European Jewrics (1894), valamint Güdemann, Geschichte des Erziehungswesen der Juden in Italien und Deutschland."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1729. címszó a lexikon => 312. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

11729.htm

CÍMSZÓ: Gettó

SZÓCIKK: Bécsben, ahol az egész középkoron át laktak zsidók, csupán 1570. létesült a G. s bár a zsidók azt a város területén kívül akarták felépíteni, a hatóság a dóm és a Duna közti részen telepítette le őket, azzal a rendkívül jellemző megokolással, mely a G. s általában az európai zsidóság történetének megértésénél igen fontos, hogy meg ne szökjenek . Ez azt jelenti, hogy a városoknak a kereskedelem és bizonyos iparágak miatt is p. o. aranyművesség kimondottan szükségük volt a zsidókra, de városi polgári jogot mégis vonakodtak nekik megadni. Sok helyen a G.-t könyörtelenül építették fel s ebben is különbözik az a zsidóktól lakott városnegyedektől, amelyek nem voltak G.-ok. Sok helyen előírták, hogy az ablakoknak nem szabad az utcára nézni, vagy pedig a lehetőség szerint korlátozták az utcára tekintő ablakok számát. Általában óriási háztömbök voltak, amelyeknél emeletet emeletre hordtak irgalmatlanul, amit azt a lakosság növekedés kívánta. Ez utóbbira példa a pozsonyi G. is, mely leégése előtt világosan mutatta ezt a régebben alkalmazott építési kényszert. A leghíresebb és legszomorúbb azonban éppen a gazdagsága miatt különösen tekintélyes római G. volt. Ezt a XVI. sz.-ban építtette a zsidók iránt állandóan kegyetlen IV. Pál Caraffa pápa, aki mint az Egyházállam szuvrénje éppen az általa szigorított spanyolországi inkvizíció Rómába menekült áldozatait volt kénytelen kereskedelempolitikai okból befogadni. Ezek és az 1500 éve óta ott élő olasz zsidók lakták azt a legjellegzetesebb G.-ját a világnak, amelynek nyomai máig megvannak s amely a Tiberio kiöntési helyén, Róma legegészségtelenebb részén terült el. Itt 6-7 emeletet hordtak egymásra s egészen 1850-ig az ottlakást évről-évre nagy megalázkodással kellett kérelmezniük. A forradalmi mozgalmak előszeleinek jelentkezésekor, 1847. ugyan IX. Pius lebontatta a G. híres falait, de az 1848. reakció után visszaállíttatta a kapukat s az évente fizetendő zsidó-adókat, melyeknek eltörlését utoljára 1870. kérelmezték tőle a zsidók, de eredménytelenül. Amint azonban egy év múlva a független olasz királyság megalakult, mindenütt elpusztították a G. középkori zsarnokságát jelképező falait és kapuit. Úgy a római, mint a nem kevésbé híres velencei G.-k nevezetesek voltak számos, különböző rítusú templomaikról s azok mesés gazdagságú felszereléseikről. Különösen a szefardok templomai bővelkedtek hatalmas értékű arany- és ezüst kegyszerekkel és műtárgyakkal s rendkívül értékes pergamen kéziratokkal, tóratekercsekkel, hagadákkal és megillákkal. Ugyanez áll a többi, sőt az egészen kis olasz városok G.-ira is. Így nevezetesek voltak Bologna, Mantova, Ferrara, Padova, Cremona és Trieszt G.-i. Ellenben nem minősíthetők semmiképp sem G.-knak azon zsidónegyedek, melyek szabad letelepedési helyek voltak s amelyek közül legnevezetesebb Livorno és Amszterdam zsidónegyedei voltak, vagy amilyen a XVIII. sz.-tól kezdve máig az óriási méretű, de csaknem teljesen zsidóktól lakott londoni Whitechapel. A G.-k története több jelentékeny tüzet jegyzett fel, így a frankfurti G. leégését 1711. s a nikolsburgiét 1709. Mindkettő teljesen leégett, de mindkettő újra felépült császári rendeletre s éppen később vált a zsidóságra nézve jelentőssé. A frankfurti G.-ban a XVII. sz.-ban színház is volt, melyet keresztények is látogattak. Az előadott színdarab címe József eladásának komédiája volt, s tárgyánál fogva a feljegyzések szerint példátlan népszerűségnek örvendett. Askenáz németnyelvű területen kétségtelenül a leghíresebb volt a zsidóság történetében és kultúrájában oly nagy szerepet betöltő prágai G.T mely bár rendkívül nagy területen épült, mégsem volt elég nagy a forgalom lebonyolítására, úgy, hogy a hatóság a G.-n kívül fekvő Tändelmarkt -ot is a zsidó kereskedők rendelkezésére bocsátotta. A prágai G.-t hivatalos iratokban a város ötödik kerületének nevezték. A prágai G., melyet Magyarország legtöbb zsidó tudósa évszázadokon át látogatott, rabbijai, tudósai, nagyszerű intézményei, társadalmi élete, népessége és nagysága miatt látványosság volt zsidók és keresztények számára egyaránt. Ez a G. túlnőtt minden más G. keretein és valódi status in statu volt, külön városházával mely máig megvan s mint hitközségi székház szerepel , amelynek tornya és órája volt, az utóbbi héber számokkal balról-jobbra irányítva. A G.-nak négy hatóságilag elismert gildéje céh volt, u. m. a cipész, szabó, ékszerész és hentes-gildék. Ezek közül az utóbbinak a másik négy kerület hasonló gildéje feletti elsőségét ünnepélyes alkalmakkor hatóságilag ismerték el, miután a zsidó mészárosok az 1848-i svéd megszállás alatt kiváló hősiességükkel tűntek ki. A prágai G. Béth-Dinje az állam által elismert és respektált igazságszolgáltató fórum volt, még pedig felsőbb és alsóbb törvényszék jellegével felruházva. Az állami leiratok, mint a felsőbb bíróság -ról emlékeznek meg a Bész-din magasabb fokozatáról. Büntetés esetén az általuk elítéltet a városi fogházőr vette át. A legrespektáltabb volt a főrabbi, aki egyszersmind a nagy teológiai iskola vezetője és a Bész-Din elnöke volt, továbbá az elöljárók parnassim , a kórház és az iskolák vezetői s a működő rabbik voltak. Híres volt a prágai G. a Schulklopfer -ről és a Stadtsamesz -ról is. Ezek kötelessége volt reggel és este a templomba menetekre figyelmeztetni a lakosságot, reggel felköltéssel, este pedig német és cseh nyelven. A templom bahívásnak ez a módja a legújabb időkig sok magyar zsidó hitközségben is dívott . A G.-nak saját rendészete volt s ezt az ú. n. Stadt-sómrim városőrök látták el, akiket a hatóság is elismert. Ugyancsak a legkifejlettebb s az összes G.-kra irányadók voltak Prágában a templomok, iskolák, jótékonyegyletek és a Chevra. A társadalmi élet igen fejlett volt és az ünnepségek és bankettek úgy ott, mint Nikolsburgban éppoly híresek voltak, mint a nők öltözködése ünnepnapokon. Ezeknek kinövései ellen p. o. Nikolsburgban a Bész-din teljes jogkörrel beavatkozott s a felesleges kérkedést eltiltotta, sőt az étekrendet is megállapította. A XVI. sz.-ban már a német krónikás Rosengarten -nek nevezi a prágai G.-t, amely a keresztényeknek is kedvelt szórakozó helye volt, amikor zsidó ünnepekkor ott megjelentek. Mégis a G.-k egész fennállása alatt nem fordult elő az erkölcsbe ütközésnek egyetlen, jelensége sem és sohasem fordult elő a XVI. sz. krónikása szerint, hogy egyetlen nő a G. kapuin kívül maradt volna s hogy egyetlen nőnek hírnevét gáncs érte volna. Intézményeinél és társadalmi életénél fogva a prágai és nikolsburgi G.-k voltak a magyarországiakra nézve is irányadók s kisebb-nagyobb mértékben ugyanazon életformák és szokások terjedtek el Óbuda, Kismarton és Pozsony G.-iban. A G. tehát sötét árnyoldalai mellett, mint amilyen a kényszerlakás, elzártság a külvilágtól, zsidó fejadó és a velük állandóan éreztetett intolerancia mellett p. o. kereszény ünnepnapon nem volt szabad a G.-t elhagyni , megvoltak a zsidóság későbbi fejlődésére az évezredes bensőséges élet folytán kimagaslóan jótékony hatásai. A G. egyszerű tömegházai valódi Bész-Jiszróel , Isráel házai voltak, ahol mindenki családjának élt s egymást kölcsönösen istápolta s ahol mindenkinek főfoglalkozása a kenyérkereset után megmaradt időnek kihasználása volt a család körében eltöltött tanulás és a vallásos elmélyedés céljából. A G. majdnem minden lakója héberül is tudott s a zsidó tudományos iratokat tanulmányozta. Mindenkinek erényes, tiszta és vallásos életet kellett élnie, mert mindenkinek élete nyílt tükör volt s mindenkit szomszédja ellenőrzött születésétől halála órájáig. Ez a kölcsönös egymásrautaltság egy évezreden át s az azzal járó testvéries érzés a G. falainak lerombolása után is hívatott a zsidóságot összetartani a kinyilatkoztatás erkölcsi parancsainak szellemében. Irodalom. A zsidóság történetét városok szerint tárgyaló monographiák, melyek valamennyi jelentékenyebb hitközségről vannak, német, francia és angol nyelven így főleg Wien, Prága, Mainz, Köln, Berlin, London, Paris, Flórenc, Róma stb. hitközségeiről magyarul főképp Büchler Sándor: A zsidók tört. Pesten; Pollák M., A zsidók tört. Európában, továbbá Wolftól A kismartoni zsidók tört. stb. Fontosabbak ezeknél is a G.-k s az egész zsidóság belső életét tárgyaló köv. jelentékeny munkák: A. Berliner, Aus dem Leben der deutschen Juden im Mittelalter 1900 ; Abrahams, Jewish Life in the Middle Ages 1902 és David Philipson, European Jewrics 1894 , valamint Güdemann, Geschichte des Erziehungswesen der Juden in Italien und Deutschland.

11729.ht

CÍMSZÓ Gett

SZÓCIKK Bécsben aho a egés középkoro á lakta zsidók csupá 1570 létesül G bá zsidó az váro területé kívü akartá felépíteni hatósá dó é Dun közt része telepített l őket azza rendkívü jellemz megokolással mel G általába a európa zsidósá történeténe megértéséné ige fontos hog me n szökjene E az jelenti hog városokna kereskedele é bizonyo iparága miat i p o aranyművessé kimondotta szükségü vol zsidókra d város polgár jogo mégi vonakodta neki megadni So helye G.- könyörtelenü építetté fe ebbe i különbözi a zsidóktó lakot városnegyedektől amelye ne volta G.-ok So helye előírták hog a ablakokna ne szaba a utcár nézni vag pedi lehetősé szerin korlátoztá a utcár tekint ablako számát Általába óriás háztömbö voltak amelyekné emelete emeletr hordta irgalmatlanul ami az lakossá növekedé kívánta E utóbbir péld pozsony G is mel leégés előt világosa mutatt ez régebbe alkalmazot építés kényszert leghíreseb é legszomorúb azonba éppe gazdagság miat különöse tekintélye róma G volt Ez XVI sz.-ba építtett zsidó irán állandóa kegyetle IV Pá Caraff pápa ak min a Egyházálla szuvrénj éppe a által szigorítot spanyolország inkvizíci Rómáb menekül áldozatai vol kénytele kereskedelempolitika okbó befogadni Eze é a 150 év ót ot él olas zsidó laktá az legjellegzeteseb G.-já világnak amelyne nyoma mái megvanna amel Tiberi kiöntés helyén Róm legegészségteleneb részé terül el It 6- emelete hordta egymásr egésze 1850-i a ottlakás évről-évr nag megalázkodássa kellet kérelmezniük forradalm mozgalma előszeleine jelentkezésekor 1847 ugya IX Piu lebontatt G híre falait d a 1848 reakci utá visszaállíttatt kapuka a évent fizetend zsidó-adókat melyekne eltörlésé utoljár 1870 kérelmezté től zsidók d eredménytelenül Amin azonba eg é múlv függetle olas királysá megalakult mindenüt elpusztítottá G középkor zsarnokságá jelképez falai é kapuit Úg római min ne kevésb híre velence G.- nevezetese volta számos különböz rítus templomaikró azo mesé gazdagság felszereléseikről Különöse szefardo temploma bővelkedte hatalma érték arany é ezüs kegyszerekke é műtárgyakka rendkívü értéke pergame kéziratokkal tóratekercsekkel hagadákka é megillákkal Ugyane ál többi ső a egésze ki olas városo G.-ir is Íg nevezetese volta Bologna Mantova Ferrara Padova Cremon é Triesz G.-i Ellenbe ne minősíthető semmikép se G.-kna azo zsidónegyedek melye szaba letelepedés helye volta amelye közü legnevezeteseb Livorn é Amszterda zsidónegyede voltak vag amilye XVIII sz.-tó kezdv mái a óriás méretű d csakne teljese zsidóktó lakot london Whitechapel G.- történet töb jelentéken tüze jegyzet fel íg frankfurt G leégésé 1711 nikolsburgié 1709 Mindkett teljese leégett d mindkett újr felépül császár rendeletr éppe későb vál zsidóságr nézv jelentőssé frankfurt G.-ba XVII sz.-ba színhá i volt melye kereszténye i látogattak A előadot színdara cím Józse eladásána komédiáj volt tárgyáná fogv feljegyzése szerin példátla népszerűségne örvendett Askená németnyelv területe kétségtelenü leghíreseb vol zsidósá történetébe é kultúrájába ol nag szerepe betölt prága G. mel bá rendkívü nag területe épült mégse vol elé nag forgalo lebonyolítására úgy hog hatósá G.- kívü fekv Tändelmark -o i zsid kereskedő rendelkezésér bocsátotta prága G.- hivatalo iratokba váro ötödi kerületéne nevezték prága G. melye Magyarorszá legtöb zsid tudós évszázadoko á látogatott rabbijai tudósai nagyszer intézményei társadalm élete népesség é nagyság miat látványossá vol zsidó é kereszténye számár egyaránt E G túlnőt minde má G keretei é valód statu i stat volt külö városházáva mel mái megva min hitközség székhá szerepe amelyne torny é óráj volt a utóbb hébe számokka balról-jobbr irányítva G.-na nég hatóságila elismer gildéj cé volt u m cipész szabó ékszerés é hentes-gildék Eze közü a utóbbina mási nég kerüle hasonl gildéj felett elsőségé ünnepélye alkalmakko hatóságila ismerté el miutá zsid mészároso a 1848- své megszállá alat kivál hősiességükke tűnte ki prága G Béth-Dinj a álla álta elismer é respektál igazságszolgáltat fóru volt mé pedi felsőb é alsób törvényszé jellegéve felruházva A állam leiratok min felsőb bírósá -ró emlékezne me Bész-di magasab fokozatáról Bünteté eseté a általu elítélte város fogháző vett át legrespektáltab vol főrabbi ak egyszersmin nag teológia iskol vezetőj é Bész-Di elnök volt tovább a elöljáró parnassi kórhá é a iskolá vezető működ rabbi voltak Híre vol prága G Schulklopfe -rő é Stadtsames -ró is Eze kötelesség vol regge é est templomb menetekr figyelmeztetn lakosságot regge felköltéssel est pedi néme é cse nyelven templo bahívásna e módj legújab időki so magya zsid hitközségbe i dívot G.-na sajá rendészet vol ez a ú n Stadt-sómri városőrö láttá el akike hatósá i elismert Ugyancsa legkifejletteb a össze G.-kr irányadó volta Prágába templomok iskolák jótékonyegylete é Chevra társadalm éle ige fejlet vol é a ünnepsége é bankette úg ott min Nikolsburgba éppol hírese voltak min nő öltözködés ünnepnapokon Ezekne kinövése elle p o Nikolsburgba Bész-di telje jogkörre beavatkozot feleslege kérkedés eltiltotta ső a étekrende i megállapította XVI sz.-ba má néme króniká Rosengarte -ne nevez prága G.-t amel keresztényekne i kedvel szórakoz hely volt amiko zsid ünnepekko ot megjelentek Mégi G.- egés fennállás alat ne fordul el a erkölcsb ütközésne egyetlen jelenség se é sohase fordul el XVI sz krónikás szerint hog egyetle n G kapui kívü marad voln hog egyetle nőne hírnevé gánc ért volna Intézményeiné é társadalm életéné fogv prága é nikolsburg G.- volta magyarországiakr nézv i irányadó kisebb-nagyob mértékbe ugyanazo életformá é szokáso terjedte e Óbuda Kismarto é Pozson G.-iban G tehá söté árnyoldala mellett min amilye kényszerlakás elzártsá külvilágtól zsid fejad é velü állandóa éreztetet intoleranci mellet p o kereszén ünnepnapo ne vol szaba G.- elhagyn megvolta zsidósá később fejlődésér a évezrede bensősége éle folytá kimagaslóa jótékon hatásai G egyszer tömegháza valód Bész-Jiszróe Isráe háza voltak aho mindenk családjána él egymás kölcsönöse istápolt aho mindenkine főfoglalkozás kenyérkerese utá megmarad időne kihasználás vol csalá körébe eltöltöt tanulá é valláso elmélyedé céljából G majdne minde lakój héberü i tudot zsid tudományo iratoka tanulmányozta Mindenkine erényes tiszt é valláso élete kellet élnie mer mindenkine élet nyíl tükö vol mindenki szomszédj ellenőrzöt születésétő halál órájáig E kölcsönö egymásrautaltsá eg évezrede á a azza jár testvérie érzé G falaina lerombolás utá i hívatot zsidóságo összetartan kinyilatkoztatá erkölcs parancsaina szellemében Irodalom zsidósá történeté városo szerin tárgyal monographiák melye valamenny jelentékenyeb hitközségrő vannak német franci é ango nyelve íg főle Wien Prága Mainz Köln Berlin London Paris Flórenc Róm stb hitközségeirő magyaru főkép Büchle Sándor zsidó tört Pesten Pollá M. zsidó tört Európában tovább Wolftó kismarton zsidó tört stb Fontosabba ezekné i G.- a egés zsidósá bels életé tárgyal köv jelentéken munkák A Berliner Au de Lebe de deutsche Jude i Mittelalte 190 Abrahams Jewis Lif i th Middl Age 190 é Davi Philipson Europea Jewric 189 valamin Güdemann Geschicht de Erziehungswese de Jude i Italie un Deutschland

11729.h

CÍMSZ Get

SZÓCIK Bécsbe ah egé középkor lakt zsidó csup 157 létesü b zsid a vár terület kív akart felépíten hatós d Du köz rész telepítet őke azz rendkív jellem megokolássa me általáb európ zsidós történetén megértésén ig fonto ho m szökjen a jelent ho városokn kereskedel bizony iparág mia aranyművess kimondott szükség vo zsidókr váro polgá jog még vonakodt nek megadn S hely G. könyörtelen épített f ebb különböz zsidókt lako városnegyedektő amely n volt G.-o S hely előírtá ho ablakokn n szab utcá nézn va ped lehetős szeri korlátozt utcá tekin ablak számá Általáb óriá háztömb volta amelyekn emelet emelet hordt irgalmatlanu am a lakoss növeked kívánt utóbbi pél pozson i me leégé elő világos mutat e régebb alkalmazo építé kényszer leghírese legszomorú azonb épp gazdagsá mia különös tekintély róm vol E XV sz.-b építtet zsid irá állandó kegyetl I P Caraf páp a mi Egyházáll szuvrén épp álta szigoríto spanyolorszá inkvizíc Rómá menekü áldozata vo kénytel kereskedelempolitik okb befogadn Ez 15 é ó o é ola zsid lakt a legjellegzetese G.-j világna amelyn nyom má megvann ame Tiber kiönté helyé Ró legegészségtelene rész terü e I 6 emelet hordt egymás egész 1850- ottlaká évről-év na megalázkodáss kelle kérelmezniü forradal mozgalm előszelein jelentkezéseko 184 ugy I Pi lebontat hír falai 184 reakc ut visszaállíttat kapuk éven fizeten zsidó-adóka melyekn eltörlés utoljá 187 kérelmezt tő zsidó eredménytelenü Ami azonb e múl függetl ola királys megalakul mindenü elpusztított középko zsarnokság jelképe fala kapui Ú róma mi n kevés hír velenc G. nevezetes volt számo különbö rítu templomaikr az mes gazdagsá felszereléseikrő Különös szefard templom bővelkedt hatalm érté aran ezü kegyszerekk műtárgyakk rendkív érték pergam kéziratokka tóratekercsekke hagadákk megillákka Ugyan á több s egész k ola város G.-i i Í nevezetes volt Bologn Mantov Ferrar Padov Cremo Tries G.- Ellenb n minősíthet semmiké s G.-kn az zsidónegyede mely szab letelepedé hely volt amely köz legnevezetese Livor Amszterd zsidónegyed volta va amily XVII sz.-t kezd má óriá méret csakn teljes zsidókt lako londo Whitechape G. történe tö jelentéke tüz jegyze fe í frankfur leégés 171 nikolsburgi 170 Mindket teljes leéget mindket új felépü császá rendelet épp késő vá zsidóság néz jelentőss frankfur G.-b XVI sz.-b szính vol mely keresztény látogatta előado színdar cí Józs eladásán komédiá vol tárgyán fog feljegyzés szeri példátl népszerűségn örvendet Asken németnyel terület kétségtelen leghírese vo zsidós történetéb kultúrájáb o na szerep betöl prág G me b rendkív na terület épül mégs vo el na forgal lebonyolításár úg ho hatós G. kív fek Tändelmar - zsi keresked rendelkezésé bocsátott prág G. hivatal iratokb vár ötöd kerületén nevezté prág G mely Magyarorsz legtö zsi tudó évszázadok látogatot rabbija tudósa nagysze intézménye társadal élet népessé nagysá mia látványoss vo zsid keresztény számá egyarán túlnő mind m kerete való stat sta vol kül városházáv me má megv mi hitközsé székh szerep amelyn torn órá vol utób héb számokk balról-jobb irányítv G.-n né hatóságil elisme gildé c vol cipés szab ékszeré hentes-gildé Ez köz utóbbin más né kerül hason gildé felet elsőség ünnepély alkalmakk hatóságil ismert e miut zsi mészáros 1848 sv megszáll ala kivá hősiességükk tűnt k prág Béth-Din áll ált elisme respektá igazságszolgálta fór vol m ped felső alsó törvénysz jellegév felruházv álla leirato mi felső bírós -r emlékezn m Bész-d magasa fokozatáró Büntet eset által elítélt váro fogház vet á legrespektálta vo főrabb a egyszersmi na teológi isko vezető Bész-D elnö vol továb elöljár parnass kórh iskol vezet műkö rabb volta Hír vo prág Schulklopf -r Stadtsame -r i Ez kötelessé vo regg es templom menetek figyelmeztet lakosságo regg felköltésse es ped ném cs nyelve templ bahívásn mód legúja idők s magy zsi hitközségb dívo G.-n saj rendésze vo e Stadt-sómr városőr látt e akik hatós elismer Ugyancs legkifejlette össz G.-k irányad volt Prágáb templomo iskolá jótékonyegylet Chevr társadal él ig fejle vo ünnepség bankett ú ot mi Nikolsburgb éppo híres volta mi n öltözködé ünnepnapoko Ezekn kinövés ell Nikolsburgb Bész-d telj jogkörr beavatkozo felesleg kérkedé eltiltott s étekrend megállapított XV sz.-b m ném krónik Rosengart -n neve prág G.- ame keresztényekn kedve szórako hel vol amik zsi ünnepekk o megjelente Még G. egé fennállá ala n fordu e erkölcs ütközésn egyetle jelensé s sohas fordu e XV s króniká szerin ho egyetl kapu kív mara vol ho egyetl nőn hírnev gán ér voln Intézményein társadal életén fog prág nikolsbur G. volt magyarországiak néz irányad kisebb-nagyo mértékb ugyanaz életform szokás terjedt Óbud Kismart Pozso G.-iba teh söt árnyoldal mellet mi amily kényszerlaká elzárts külvilágtó zsi feja vel állandó éreztete intoleranc melle kereszé ünnepnap n vo szab G. elhagy megvolt zsidós későb fejlődésé évezred bensőség él folyt kimagasló jótéko hatása egysze tömegház való Bész-Jiszró Isrá ház volta ah minden családján é egymá kölcsönös istápol ah mindenkin főfoglalkozá kenyérkeres ut megmara időn kihasználá vo csal köréb eltöltö tanul vallás elmélyed céljábó majdn mind lakó héber tudo zsi tudomány iratok tanulmányozt Mindenkin erénye tisz vallás élet kelle élni me mindenkin éle nyí tük vo mindenk szomszéd ellenőrzö születését halá órájái kölcsön egymásrautalts e évezred azz já testvéri érz falain lerombolá ut hívato zsidóság összetarta kinyilatkoztat erkölc parancsain szellemébe Irodalo zsidós történet város szeri tárgya monographiá mely valamenn jelentékenye hitközségr vanna néme franc ang nyelv í fől Wie Prág Main Köl Berli Londo Pari Flóren Ró st hitközségeir magyar főké Büchl Sándo zsid tör Peste Poll M zsid tör Európába továb Wolft kismarto zsid tör st Fontosabb ezekn G. egé zsidós bel élet tárgya kö jelentéke munká Berline A d Leb d deutsch Jud Mittelalt 19 Abraham Jewi Li t Midd Ag 19 Dav Philipso Europe Jewri 18 valami Güdeman Geschich d Erziehungswes d Jud Itali u Deutschlan

11729.

CÍMS Ge

SZÓCI Bécsb a eg középko lak zsid csu 15 létes zsi vá terüle kí akar felépíte ható D kö rés telepíte ők az rendkí jelle megokoláss m általá euró zsidó történeté megértésé i font h szökje jelen h városok kereskede bizon ipará mi aranyműves kimondot szüksé v zsidók vár polg jo mé vonakod ne megad hel G könyörtele építet eb különbö zsidók lak városnegyedekt amel vol G.- hel előírt h ablakok sza utc néz v pe lehető szer korlátoz utc teki abla szám Általá óri háztöm volt amelyek emele emele hord irgalmatlan a lakos növeke kíván utóbb pé pozso m leég el világo muta régeb alkalmaz épít kénysze leghíres legszomor azon ép gazdags mi különö tekintél ró vo X sz.- építte zsi ir álland kegyet Cara pá m Egyházál szuvré ép ált szigorít spanyolorsz inkvizí Róm menek áldozat v kényte kereskedelempoliti ok befogad E 1 ol zsi lak legjellegzetes G.- világn amely nyo m megvan am Tibe kiönt hely R legegészségtelen rés ter emele hord egymá egés 1850 ottlak évről-é n megalázkodás kell kérelmezni forrada mozgal előszelei jelentkezések 18 ug P lebonta hí fala 18 reak u visszaállítta kapu éve fizete zsidó-adók melyek eltörlé utolj 18 kérelmez t zsid eredménytelen Am azon mú függet ol király megalaku minden elpusztítot középk zsarnoksá jelkép fal kapu róm m kevé hí velen G nevezete vol szám különb rít templomaik a me gazdags felszereléseikr Különö szefar templo bővelked hatal ért ara ez kegyszerek műtárgyak rendkí érté perga kéziratokk tóratekercsekk hagadák megillákk Ugya töb egés ol váro G.- nevezete vol Bolog Manto Ferra Pado Crem Trie G. Ellen minősíthe semmik G.-k a zsidónegyed mel sza leteleped hel vol amel kö legnevezetes Livo Amszter zsidónegye volt v amil XVI sz.- kez m óri mére csak telje zsidók lak lond Whitechap G történ t jelenték tü jegyz f frankfu leégé 17 nikolsburg 17 Mindke telje leége mindke ú felép csász rendele ép kés v zsidósá né jelentős frankfu G.- XV sz.- szín vo mel keresztén látogatt előad színda c Józ eladásá komédi vo tárgyá fo feljegyzé szer példát népszerűség örvende Aske németnye terüle kétségtele leghíres v zsidó történeté kultúrájá n szere betö prá m rendkí n terüle épü még v e n forga lebonyolításá ú h ható G kí fe Tändelma zs kereske rendelkezés bocsátot prá G hivata iratok vá ötö kerületé nevezt prá mel Magyarors legt zs tud évszázado látogato rabbij tudós nagysz intézmény társada éle népess nagys mi látványos v zsi keresztén szám egyará túln min keret val sta st vo kü városházá m m meg m hitközs szék szere amely tor ór vo utó hé számok balról-job irányít G.- n hatósági elism gild vo cipé sza ékszer hentes-gild E kö utóbbi má n kerü haso gild fele elsősé ünnepél alkalmak hatósági ismer miu zs mészáro 184 s megszál al kiv hősiességük tűn prá Béth-Di ál ál elism respekt igazságszolgált fó vo pe fels als törvénys jellegé felruház áll leirat m fels bíró - emlékez Bész- magas fokozatár Bünte ese álta elítél vár foghá ve legrespektált v főrab egyszersm n teológ isk vezet Bész- eln vo tová elöljá parnas kór isko veze műk rab volt Hí v prá Schulklop - Stadtsam - E köteless v reg e templo menete figyelmezte lakosság reg felköltéss e pe né c nyelv temp bahívás mó legúj idő mag zs hitközség dív G.- sa rendész v Stadt-sóm városő lát aki ható elisme Ugyanc legkifejlett öss G.- iránya vol Prágá templom iskol jótékonyegyle Chev társada é i fejl v ünnepsé banket o m Nikolsburg épp híre volt m öltözköd ünnepnapok Ezek kinövé el Nikolsburg Bész- tel jogkör beavatkoz felesle kérked eltiltot étekren megállapítot X sz.- né króni Rosengar - nev prá G. am keresztények kedv szórak he vo ami zs ünnepek megjelent Mé G eg fennáll al ford erkölc ütközés egyetl jelens soha ford X krónik szeri h egyet kap kí mar vo h egyet nő hírne gá é vol Intézményei társada életé fo prá nikolsbu G vol magyarországia né iránya kisebb-nagy mérték ugyana életfor szoká terjed Óbu Kismar Pozs G.-ib te sö árnyolda melle m amil kényszerlak elzárt külvilágt zs fej ve álland éreztet intoleran mell keresz ünnepna v sza G elhag megvol zsidó késő fejlődés évezre bensősé é foly kimagasl jóték hatás egysz tömeghá val Bész-Jiszr Isr há volt a minde családjá egym kölcsönö istápo a mindenki főfoglalkoz kenyérkere u megmar idő kihasznál v csa köré eltölt tanu vallá elmélye céljáb majd min lak hébe tud zs tudomán irato tanulmányoz Mindenki erény tis vallá éle kell éln m mindenki él ny tü v minden szomszé ellenőrz születésé hal órájá kölcsö egymásrautalt évezre az j testvér ér falai lerombol u hívat zsidósá összetart kinyilatkozta erköl parancsai szelleméb Irodal zsidó történe váro szer tárgy monographi mel valamen jelentékeny hitközség vann ném fran an nyel fő Wi Prá Mai Kö Berl Lond Par Flóre R s hitközségei magya fők Büch Sánd zsi tö Pest Pol zsi tö Európáb tová Wolf kismart zsi tö s Fontosab ezek G eg zsidó be éle tárgy k jelenték munk Berlin Le deutsc Ju Mittelal 1 Abraha Jew L Mid A 1 Da Philips Europ Jewr 1 valam Güdema Geschic Erziehungswe Ju Ital Deutschla

11729

CÍM G

SZÓC Bécs e középk la zsi cs 1 léte zs v terül k aka felépít hat k ré telepít ő a rendk jell megokolás által eur zsid történet megértés fon szökj jele városo keresked bizo ipar m aranyműve kimondo szüks zsidó vá pol j m vonako n mega he könyörtel építe e különb zsidó la városnegyedek ame vo G. he előír ablako sz ut né p lehet sze korláto ut tek abl szá Által ór háztö vol amelye emel emel hor irgalmatla lako növek kívá utób p pozs leé e világ mut rége alkalma épí kénysz leghíre legszomo azo é gazdag m külön tekinté r v sz. építt zs i állan kegye Car p Egyházá szuvr é ál szigorí spanyolors inkviz Ró mene áldoza kényt kereskedelempolit o befoga o zs la legjellegzete G. világ amel ny megva a Tib kiön hel legegészségtele ré te emel hor egym egé 185 ottla évről- megalázkodá kel kérelmezn forrad mozga előszele jelentkezése 1 u lebont h fal 1 rea visszaállítt kap év fizet zsidó-adó melye eltörl utol 1 kérelme zsi eredménytele A azo m függe o királ megalak minde elpusztíto közép zsarnoks jelké fa kap ró kev h vele nevezet vo szá külön rí templomai m gazdag felszereléseik Külön szefa templ bővelke hata ér ar e kegyszere műtárgya rendk ért perg kéziratok tóratekercsek hagadá megillák Ugy tö egé o vár G. nevezet vo Bolo Mant Ferr Pad Cre Tri G Elle minősíth semmi G.- zsidónegye me sz letelepe he vo ame k legnevezete Liv Amszte zsidónegy vol ami XV sz. ke ór mér csa telj zsidó la lon Whitecha törté jelenté t jegy frankf leég 1 nikolsbur 1 Mindk telj leég mindk felé csás rendel é ké zsidós n jelentő frankf G. X sz. szí v me kereszté látogat előa színd Jó eladás koméd v tárgy f feljegyz sze példá népszerűsé örvend Ask németny terül kétségtel leghíre zsid történet kultúráj szer bet pr rendk terül ép mé forg lebonyolítás hat k f Tändelm z keresk rendelkezé bocsáto pr hivat irato v öt kerület nevez pr me Magyaror leg z tu évszázad látogat rabbi tudó nagys intézmén társad él népes nagy m látványo zs kereszté szá egyar túl mi kere va st s v k városház me hitköz szé szer amel to ó v ut h számo balról-jo irányí G. hatóság elis gil v cip sz éksze hentes-gil k utóbb m ker has gil fel elsős ünnepé alkalma hatóság isme mi z mészár 18 megszá a ki hősiességü tű pr Béth-D á á elis respek igazságszolgál f v p fel al törvény jelleg felruhá ál leira fel bír emléke Bész maga fokozatá Bünt es ált elíté vá fogh v legrespektál főra egyszers teoló is veze Bész el v tov elölj parna kó isk vez mű ra vol H pr Schulklo Stadtsa köteles re templ menet figyelmezt lakossá re felköltés p n nyel tem bahívá m legú id ma z hitközsé dí G. s rendés Stadt-só város lá ak hat elism Ugyan legkifejlet ös G. irány vo Prág templo isko jótékonyegyl Che társad fej ünneps banke Nikolsbur ép hír vol öltözkö ünnepnapo Eze kinöv e Nikolsbur Bész te jogkö beavatko felesl kérke eltilto étekre megállapíto sz. n krón Rosenga ne pr G a kereszténye ked szóra h v am z ünnepe megjelen M e fennál a for erköl ütközé egyet jelen soh for króni szer egye ka k ma v egye n hírn g vo Intézménye társad élet f pr nikolsb vo magyarországi n irány kisebb-nag mérté ugyan életfo szok terje Ób Kisma Poz G.-i t s árnyold mell ami kényszerla elzár külvilág z fe v állan érezte intolera mel keres ünnepn sz elha megvo zsid kés fejlődé évezr bensős fol kimagas jóté hatá egys tömegh va Bész-Jisz Is h vol mind családj egy kölcsön istáp mindenk főfoglalko kenyérker megma id kihaszná cs kör eltöl tan vall elmély céljá maj mi la héb tu z tudomá irat tanulmányo Mindenk erén ti vall él kel él mindenk é n t minde szomsz ellenőr születés ha óráj kölcs egymásrautal évezr a testvé é fala lerombo híva zsidós összetar kinyilatkozt erkö parancsa szellemé Iroda zsid történ vár sze tárg monograph me valame jelentéken hitközsé van né fra a nye f W Pr Ma K Ber Lon Pa Flór hitközsége magy fő Büc Sán zs t Pes Po zs t Európá tov Wol kismar zs t Fontosa eze e zsid b él tárg jelenté mun Berli L deuts J Mittela Abrah Je Mi D Philip Euro Jew vala Güdem Geschi Erziehungsw J Ita Deutschl

1172

CÍ

SZÓ Béc közép l zs c lét z terü ak felépí ha r telepí rend jel megokolá álta eu zsi történe megérté fo szök jel város kereske biz ipa aranyműv kimond szük zsid v po vonak meg h könyörte épít külön zsid l városnegyede am v G h előí ablak s u n lehe sz korlát u te ab sz Álta ó házt vo amely eme eme ho irgalmatl lak növe kív utó poz le vilá mu rég alkalm ép kénys leghír legszom az gazda külö tekint sz épít z álla kegy Ca Egyház szuv á szigor spanyolor inkvi R men áldoz kény kereskedelempoli befog z l legjellegzet G vilá ame n megv Ti kiö he legegészségtel r t eme ho egy eg 18 ottl évről megalázkod ke kérelmez forra mozg előszel jelentkezés lebon fa re visszaállít ka é fize zsidó-ad mely eltör uto kérelm zs eredménytel az függ kirá megala mind elpusztít közé zsarnok jelk f ka r ke vel neveze v sz külö r temploma gazda felszerelései Külö szef temp bővelk hat é a kegyszer műtárgy rend ér per kézirato tóratekercse hagad megillá Ug t eg vá G neveze v Bol Man Fer Pa Cr Tr Ell minősít semm G. zsidónegy m s letelep h v am legnevezet Li Amszt zsidóneg vo am X sz k ó mé cs tel zsid l lo Whitech tört jelent jeg frank leé nikolsbu Mind tel leé mind fel csá rende k zsidó jelent frank G sz sz m kereszt látoga elő szín J eladá komé tárg feljegy sz péld népszerűs örven As németn terü kétségte leghír zsi történe kultúrá sze be p rend terü é m for lebonyolítá ha Tändel keres rendelkez bocsát p hiva irat ö kerüle neve p m Magyaro le t évszáza látoga rabb tud nagy intézmé társa é népe nag látvány z kereszt sz egya tú m ker v s városhá m hitkö sz sze ame t u szám balról-j irány G hatósá eli gi ci s éksz hentes-gi utób ke ha gi fe első ünnep alkalm hatósá ism m mészá 1 megsz k hősiesség t p Béth- eli respe igazságszolgá fe a törvén jelle felruh á leir fe bí emlék Bés mag fokozat Bün e ál elít v fog legrespektá főr egyszer teol i vez Bés e to elöl parn k is ve m r vo p Schulkl Stadts kötele r temp mene figyelmez lakoss r felkölté nye te bahív leg i m hitközs d G rendé Stadt-s váro l a ha elis Ugya legkifejle ö G irán v Prá templ isk jótékonyegy Ch társa fe ünnep bank Nikolsbu é hí vo öltözk ünnepnap Ez kinö Nikolsbu Bés t jogk beavatk feles kérk eltilt étekr megállapít sz kró Roseng n p keresztény ke szór a ünnep megjele fenná fo erkö ütköz egye jele so fo krón sze egy k m egy hír v Intézmény társa éle p nikols v magyarország irán kisebb-na mért ugya életf szo terj Ó Kism Po G.- árnyol mel am kényszerl elzá külvilá f álla érezt intoler me kere ünnep s elh megv zsi ké fejlőd évez benső fo kimaga jót hat egy tömeg v Bész-Jis I vo min család eg kölcsö istá minden főfoglalk kenyérke megm i kihaszn c kö eltö ta val elmél célj ma m l hé t tudom ira tanulmány Minden eré t val é ke é minden mind szoms ellenő születé h órá kölc egymásrauta évez testv fal leromb hív zsidó összeta kinyilatkoz erk parancs szellem Irod zsi törté vá sz tár monograp m valam jelentéke hitközs va n fr ny P M Be Lo P Fló hitközség mag f Bü Sá z Pe P z Európ to Wo kisma z Fontos ez zsi é tár jelent mu Berl deut Mittel Abra J M Phili Eur Je val Güde Gesch Erziehungs It Deutsch