11744.htm
CÍMSZÓ: Glatter
SZEMÉLYNÉV: Glatter Gyula
SZÓCIKK: "2. G. Gyula, festő,
szül. Münchenben 1886., megh. Budapesten 1927. G. Ármin festő (1. o.) fia.
1901-4-ig Budapesten a mintarajziskolában, azután a müncheni akadémián, Nagybányán,
majd a Benczúr-mesteriskolában tanult. A Műcsarnok 1908-iki tavaszi tárlatán
állított ki először. Huszonkét éves korában Öreg asszony és fiatal leány c.
képével a Harkányi-díjat nyerte el. 1908 tavaszán egy Kohner-féle ösztöndíjjal
az év végéig Szolnokon folytatott tanulmányokat. A Műcsarnok 1909-10-iki téli
kiállításán egy női arcképével huszonhárom éves korában az állami
kisaranyérmet, a Nemzeti Szalon 1911-iki 200-ik jubiláris kiállításán pedig az
arckép-díjat nyerte. Általában korán tűnt föl és a sors különös kedvencének
tartották. A felső tízezrek legkeresettebb arcképfestője volt már a háborút
megelőző évben, de a maga kedvtelésére életképet, aktot, tájképet és
csendéletet is festett. Számtalan arcképe közül fölemlítendők: Wernhardt Pál altábornagy
Budapest katonai parancsnoka (1912); Csáky Albin gr. a főrendiház elnöke
(1912); Gr. Zichy Jánosné (1915-16); Bánffy Miklós gr. (1915); Huszár Pufi
színművész (1918); Koessler János zeneszerző; Gr. Bethlen Istvánné; Pécsi
József fényképész (valamennyi 1923); Mikes János gr. szombathelyi püspök; Róna
József szobrász (mindkettő 1926). 1926-ban Lequietóban lfestette Ottó
királyfit. Műtermében maradt utolsó arcképei voltak: Anna kir. hercegnő; József
Ferenc kir. herceg ; Csáky Károly gr. honvédelmi miniszter. Külföldön is
sikerrel állított ki Velencében, Münchenben és Bécsben."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1744. címszó a lexikon =>
314. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11744.htm
CÍMSZÓ: Glatter
SZEMÉLYNÉV: Glatter Gyula
SZÓCIKK: 2. G. Gyula, festő, szül. Münchenben 1886., megh. Budapesten 1927.
G. Ármin festő 1. o. fia. 1901-4-ig Budapesten a mintarajziskolában, azután a
müncheni akadémián, Nagybányán, majd a Benczúr-mesteriskolában tanult. A
Műcsarnok 1908-iki tavaszi tárlatán állított ki először. Huszonkét éves korában
Öreg asszony és fiatal leány c. képével a Harkányi-díjat nyerte el. 1908
tavaszán egy Kohner-féle ösztöndíjjal az év végéig Szolnokon folytatott
tanulmányokat. A Műcsarnok 1909-10-iki téli kiállításán egy női arcképével
huszonhárom éves korában az állami kisaranyérmet, a Nemzeti Szalon 1911-iki
200-ik jubiláris kiállításán pedig az arckép-díjat nyerte. Általában korán tűnt
föl és a sors különös kedvencének tartották. A felső tízezrek legkeresettebb
arcképfestője volt már a háborút megelőző évben, de a maga kedvtelésére
életképet, aktot, tájképet és csendéletet is festett. Számtalan arcképe közül
fölemlítendők: Wernhardt Pál altábornagy Budapest katonai parancsnoka 1912 ;
Csáky Albin gr. a főrendiház elnöke 1912 ; Gr. Zichy Jánosné 1915-16 ; Bánffy
Miklós gr. 1915 ; Huszár Pufi színművész 1918 ; Koessler János zeneszerző; Gr.
Bethlen Istvánné; Pécsi József fényképész valamennyi 1923 ; Mikes János gr.
szombathelyi püspök; Róna József szobrász mindkettő 1926 . 1926-ban Lequietóban
lfestette Ottó királyfit. Műtermében maradt utolsó arcképei voltak: Anna kir.
hercegnő; József Ferenc kir. herceg ; Csáky Károly gr. honvédelmi miniszter.
Külföldön is sikerrel állított ki Velencében, Münchenben és Bécsben.
11744.ht
CÍMSZÓ Glatte
SZEMÉLYNÉV Glatte Gyul
SZÓCIKK 2 G Gyula festő szül Münchenbe 1886. megh Budapeste 1927 G Ármi
fest 1 o fia 1901-4-i Budapeste mintarajziskolában azutá münchen akadémián
Nagybányán maj Benczúr-mesteriskolába tanult Műcsarno 1908-ik tavasz tárlatá
állítot k először Huszonké éve korába Öre asszon é fiata leán c képéve
Harkányi-díja nyert el 190 tavaszá eg Kohner-fél ösztöndíjja a é végéi Szolnoko
folytatot tanulmányokat Műcsarno 1909-10-ik tél kiállításá eg nő arcképéve
huszonháro éve korába a állam kisaranyérmet Nemzet Szalo 1911-ik 200-i jubilári
kiállításá pedi a arckép-díja nyerte Általába korá tűn fö é sor különö
kedvencéne tartották fels tízezre legkeresetteb arcképfestőj vol má háború
megelőz évben d mag kedvtelésér életképet aktot tájképe é csendélete i festett
Számtala arckép közü fölemlítendők Wernhard Pá altábornag Budapes katona
parancsnok 191 Csák Albi gr főrendihá elnök 191 Gr Zich Jánosn 1915-1 Bánff
Mikló gr 191 Huszá Puf színművés 191 Koessle Jáno zeneszerző Gr Bethle Istvánné
Pécs Józse fényképés valamenny 192 Mike Jáno gr szombathely püspök Rón Józse
szobrás mindkett 192 1926-ba Lequietóba lfestett Ott királyfit Műtermébe marad
utols arcképe voltak Ann kir hercegnő Józse Feren kir herce Csák Károl gr
honvédelm miniszter Külföldö i sikerre állítot k Velencében Münchenbe é Bécsben
11744.h
CÍMSZ Glatt
SZEMÉLYNÉ Glatt Gyu
SZÓCIK Gyul fest szü Münchenb 1886 meg Budapest 192 Árm fes fi 1901-4-
Budapest mintarajziskolába azut münche akadémiá Nagybányá ma
Benczúr-mesteriskoláb tanul Műcsarn 1908-i tavas tárlat állíto előszö Huszonk
év koráb Ör asszo fiat leá képév Harkányi-díj nyer e 19 tavasz e Kohner-fé
ösztöndíjj végé Szolnok folytato tanulmányoka Műcsarn 1909-10-i té kiállítás e
n arcképév huszonhár év koráb álla kisaranyérme Nemze Szal 1911-i 200- jubilár
kiállítás ped arckép-díj nyert Általáb kor tű f so külön kedvencén tartottá fel
tízezr legkeresette arcképfestő vo m hábor megelő évbe ma kedvtelésé életképe
akto tájkép csendélet festet Számtal arcké köz fölemlítendő Wernhar P altáborna
Budape katon parancsno 19 Csá Alb g főrendih elnö
11744.
CÍMS Glat
SZEMÉLYN Glat Gy
SZÓCI Gyu fes sz München 188 me Budapes 19 Ár fe f 1901-4 Budapes
mintarajziskoláb azu münch akadémi Nagybány m Benczúr-mesteriskolá tanu Műcsar
1908- tava tárla állít elősz Huszon é korá Ö assz fia le képé Harkányi-dí nye 1
tavas Kohner-f ösztöndíj vég Szolno folytat tanulmányok Műcsar 1909-10- t
kiállítá arcképé huszonhá é korá áll kisaranyérm Nemz Sza 1911- 200 jubilá
kiállítá pe arckép-dí nyer Általá ko t s külö kedvencé tartott fe tízez
legkeresett arcképfest v hábo megel évb m kedvtelés életkép akt tájké csendéle
feste Számta arck kö fölemlítend Wernha altáborn Budap kato parancsn 1 Cs Al
főrendi eln 1 Zi Jáno 1915 Bán Mik 1 Hus P színműv 1 Koess Já zeneszer Beth
István Pé Józ fénykép valamen 1 Mi Já szombathe püsp R Józ szobr mindke 1 1926-
Lequietó lfeste O királyf Műtermé mar uto arcké volt A k herceg Józ Fer k her
Cs Kár honvéde miniszt Külföl siker állít Velencéb München Bécsb
11744
CÍM Gla
SZEMÉLY Gla G
SZÓC Gy fe s Münche 18 m Budape 1 Á f 1901- Budape mintarajziskolá az münc
akadém Nagybán Benczúr-mesteriskol tan Műcsa 1908 tav tárl állí elős Huszo kor
ass fi l kép Harkányi-d ny tava Kohner- ösztöndí vé Szoln folyta tanulmányo
Műcsa 1909-10 kiállít arckép huszonh kor ál kisaranyér Nem Sz 1911 20 jubil
kiállít p arckép-d nye Által k kül kedvenc tartot f tíze legkereset arcképfes
háb mege év kedvtelé életké ak tájk csendél fest Számt arc k fölemlíten Wernh
altábor Buda kat parancs C A főrend el Z Ján 191 Bá Mi Hu színmű Koes J zenesze
Bet Istvá P Jó fényké valame M J szombath püs Jó szob mindk 1926 Lequiet lfest
király Műterm ma ut arck vol herce Jó Fe he C Ká honvéd minisz Külfö sike állí
Velencé Münche Bécs
1174
CÍ Gl
SZEMÉL Gl
SZÓ G f Münch 1 Budap 1901 Budap mintarajziskol a mün akadé Nagybá
Benczúr-mesterisko ta Műcs 190 ta tár áll elő Husz ko as f ké Harkányi- n tav
Kohner ösztönd v Szol folyt tanulmány Műcs 1909-1 kiállí arcké huszon ko á
kisaranyé Ne S 191 2 jubi kiállí arckép- ny Álta kü kedven tarto tíz legkerese
arcképfe há meg é kedvtel életk a táj csendé fes Szám ar fölemlíte Wern altábo
Bud ka paranc főren e Já 19 B M H színm Koe zenesz Be Istv J fényk valam
szombat pü J szo mind 192 Lequie lfes királ Műter m u arc vo herc J F h K honvé
minis Külf sik áll Velenc Münch Béc