11776.htm
CÍMSZÓ: Goldziher
SZEMÉLYNÉV: Goldziher
Ignác
SZÓCIKK: "Goldziher, 1. Ignác,
világhírű orientalista, szül. Székesfehérváron 1850 jún.22., megh. Budapesten
1921 nov. 13. Atyja jómódú, művelt és vallásos kereskedő volt, G. Vilmos szemésztanár
(1. o.) és Bacher Vilmosné G. Ilona kiváló pedagógus (l. o.) pedig
unokatestvérei voltak. Gimnáziumi tanulmányait a cisztercitáknál végezte
szülővárosában, de már 16 éves korában a budapesti egyetemen Vámbéry tanítványa
volt s mellesleg állandóan képezte magát a zsidó tudományokban is. 19 éves
korában a berlini, majd a lipcsei egyetemen folytatta tanulmányait s itt a
hírneves Fleischer kedvenc tanítványa volt. Miután az utóbbinál fil.
doktorátust tett, 1870. a leideni, majd oxfordi és cambridgei egyetemek keleti
kéziratait tanulmányozta.1872-ben hazajött s 22 éves korában egy. magántanárnak
habilitálták, de már a következő évben b. Eötvös József kultuszminiszter
nagyobb áll. ösztöndíjjal keleti tanulmányútra küldte s G. hosszabb ideig
Cairó-ban, Damaszkuszban és Palesztinában tanulmányozta az arab filológiát,
mohamedán teológiát és egyházjogot. 1875 óta a Magyar Tud. Akadémia lev., majd
1892. rendes tagja, gróf Kuun Géza halála után pedig a nyelvtudományi
szakosztály elnöke lett s az Akadémia belső életében haláláig vezető szerepet
vitt. Tagja volt számos legelőkelőbb külföldi akadémiának és tudományos
intézetnek, így a szentpétervári Császári és a Porosz Kir. Akadémiának
Berlinben, a göttingeni Tudós Társaságnak, a müncheni Bajor Kir. Akadémiának, a
madridi Acadeinia Reálnak, a londoni Royal Asiatic Societynek, a Deutsche
Morgenlándische Gesellschaftnak, a svéd, a hollandi, kalkuttai és egyiptomi
Keleti Társaságoknak, az Académie Francaisenek, a leideni és amszterdami
akadémiáknak, a londoni Jewish Historical Societynek és más nagyhírű tudományos
társulatoknak a világ minden részén, az aberdeeni és cambridgei egyetemeknek
pedig díszdoktorává avatták. Számos alkalommal képviselte a Magy. Tud.
Akadémiát és a magyar kormányt a jelentékenyebb külföldi tudományos
kongresszusokon, így többek közt az 1889-i Stockholmban tartott orientalista
kongresszuson, amelyen maga a svéd király nyújtotta át G.-nek a legkiválóbb
orientalistának kitüntetésére szolgáló nagy aranyérmet. Az 1901. párisi és az
1908. saint-louisi világkiállítások alkalmával tartott akadémiák kongresszusára
is G.-t küldték ki, mint a magyar tudományosság legméltóbb reprezentánsát. G. a
budapesti egyetemen 1870 óta tanított mint magántanár és 1894. kapott nyilvános
rendes tanári címet jogok nélkül, azonban katedrához csak 1905. jutott s ez
alkalommal köszönt le a Pesti Izr. Hitközségnél harminc év óta viselt főtitkári
állásáról. Közben számos külföldi egyetem meghívta tanárának, így a prágai,
leideni, oxfordi és cambridgei egyetemek, az utóbbi közvetlen a hírneves
Robertson Smith halála után, de G. valamennyit elhárította példátlanul álló
szerénységgel. G. az Orsz. Rabbiszemináriumnak 1899 óta tanára volt, mint a
zsidó vallásbölcselet leghivatottabb művelője. Óriási irodalmi működést fejtett
ki s fiatal korától élete végéig munkatársa volt a legszámottevőbb magyar,
német, francia és angol tudományos folyóiratoknak és enciklopédiáknak, így a
Magy. Tud. Akadémia kiadványainak, a Zeitschrift d. Deutschen Morgenlándischen
Gesellschaft, a Journal of Royal Asiatic Society, a Journal Asiatique, a Wiener
Zschr. f. Kundé d. Morgenlandes, a Zeitschrift für Völkerpsychologie, a Revue
de Histoire des Réligions, a Zeitschrift für vergleichende Rechtswissenschaft,
Literaturblatt f. orientalische Philologie, Zeitsebrift f.alttestamentliche
Wissensehaft, Zeitschrift f. Assyriologie, Byzantinisehe Zeitschrift,
Zeitschrift d. Deutschen Palestina-Vereins, Jewish Quarterly Review, a Revue
des Études Juives, Jüdische Zeitschrift,Monatsschrift f.d. Geschichte des
Judeatums, Magyar Zsidó Szemle stb. folyóiratoknak, a, Nöldeke, Kaufmann,
Steinschneider stb. Emlékkönyveknek, a héber Jesurun és az olasz Scienzia
folyóiratnak. Mint orientalistának legnagyobb érdeme, hogy óriási apparátussal
felszerelve, ő volt az első, aki a tudományos kritika szempontjából feldolgozta
az iszlám tradícióit, úgyszintén, aki interpretálta a mohamedán jogot, valamint
a mohamedán világ másfél évezredes vallási fejlődését és belső szellemi,
különösen teológiai küzdelmeit. Kutatási területe ennélfogva kiterjedt az egész
iszlám-kultúrkörre, tekintet nélkül a legkülönbözőbb nyelvekre. Így G.
szanszkritul és oroszul is megtanult, miután ezen nyelvterületekre is kihatolt
az iszlám kultúrköre, de éppenígy már fiatal korában megtanult törökül és
új-perzsa nyelven is. Az orientális tudományok történetében G. neve közvetlenül
De Sacy, Renan és Fleischer neve mellett említtetik, mint azok legméltóbb
szellemi örököse. 1913-ban elfogadta az upsalai egyetem meghívását több hónapra
ferjedő előadások tartására, de 1920. a párisi egyetem kitüntető meghívását
ismét elhárította. 1917-18-ban dékánja volt a bpesti egy. filozófiai
fakultásának. Születése 60. évfordulóján 1910. tanítványai emlékkötetben rótták
le iránta hálájukat,1911. pedig a külföld legkiválóbb orientalistái nyújtották
át a G.-Festschriftet. G. főbb művei: I. Zsidó tudományra vonatkozóak: Studien
über Tanchum Jerusalmi (Leipz. 1870); Ballagi Mór héber nyelvtanának
átdolgozása (1872); Der Mythos bei den Hebráern und seine geschichtliche
Entuickelung (Leipzig 1876. angolul 1877 London); Das arabische Original von
Maimunis Sefer Hamischpot; Über eine formel in der jüdischen Responsenliteratur
und in den muhammedanischen Fetwas; Die Sabbathinstitution im Islam; Proben
mu-hammedanischer Polemik gegen den Talmud; Ibn Hut, the mohammedan mystic and
the Jews of Damascus; Bemerkungen zur neuhebraischen Poesie; Said ben Hasan
d‘Alexandrie; Mélanges Judeo-Arabes; Hebraische Elemente in muhammedanischen
Zauberformeln; Az álmok jelentősége a régi hébereknél; A talmud és midrás
grammatikájáról; Muhammedanische Traditionen über den Grabesort des Josua; Über
das Patriarchengrab in Hebron ; Maimo-nides Gutachten über Musik ; Über
jüdische Sitten und Brauche aus muhammedanischen Schriften; Polemik der Drusen
gegen den Pentateuch, Renseignements de source musulmane sur la dignité de
Réch-Galouta; A zsidóság lényeg és fejlődése (1922) stb. II. Az egész Iszlám
kultúrkörének filológiájára, teológiájára, vallásbölcsészetére, költészetére,
tudománytörténetére, polgári és egyházjogára, archeológiájára vonatkozó főbb
művei: Beitrage zur Geschichte der Sprachgelehrsamkeit bei den Arabern (3 k.,
Wien 1871-73); Beitrage zur LÁteratur geschichte der Schia (u. o. 1874); Az
iszlám (1871, franciául is); Die Zahiriten, ihr Lehrsystem und ihre Geschichte
(Leipzig 1884); Abhandlungen zur aralnschen Philologie (2 Bde. Leyden 1896 -
99); Die Legende vom Mönch Barschische (Kirehhain 1896); A spanyolországi
arabok helye az iszlám fejlődésében (1877); Le culte des ancétres et le culte
des morts chez les Arabes (Paris 1885); A mohamedán jog eredete (1884);
Palesztina ismeretének haladása az utolsó három évtizedben (1885);
Mohammedanische Studien (2 Bde. Halló 1889- 1890., G. leghíresebb munkája); A
pogány arabok költészetének hagyománya (1893); Der Dican des Garwal ben Al
Huteja (Leipzig 1893); Salid b. Abd-el Kuddush und das Zindikhtumu wahrend d.
Regierung d. Chalifen Al-Mahti (1893); Renan mint orientalista (1894); A
történetírás az arab irodalomban (1895); Emlék-beszéd R. Fleicher felett
(1899); A buddhizmus hatása az iszlámra (1903); Vorlesungen über der Islam
(Heidelberg 1910. 2. kiad. 1925, Becker porosz kultuszminiszter előszavával,
magyarul 1912); The influence of partition on Islam (1912); Tradition als Dogma
(Stockholm 1918); Katholische Tendenz und Partikularismus im lslam (u.o. 1914);
Islam fordomoch nu(u.o. 1915) Vámbéry Ármin emlékezete (1915); Stellung der
alten islamischen Orthodoxie zu den antiken Wissenschaften (Berlin 1916);
Streitschrift des Garali gegen die Batmijja Sekte (Leiden 1916); Die Richtungen
der islamischen Koranauslegung (u. o. 1920). Ezeken kívül ő írta az arab
történelmi és irodalmi részt a Nagy Képes Világtörténet, az Egyetemes
Irodalomtörténet, a Pallas, Révai és a Brockhaus Lexikon nagy kiadásába s az
iszlámról szóló részt a Kultur der Gegenwartba. Sajtó alatt vannak több kötetre
tervezett hátrahagyott munkái és szétszórt értekezései Gesammelte Schriften
címen. 1926-ban az École Nationale de Langues Orientales Vivantes Parisban
kiadta G. műveinek jegyzékét Heller Bernát feldolgozásában s ebben 580 nagyobb
művét és tanulmányát sorolja fel. G.-t halála után a külföld legilletékesebb
tényezői úgy említették, mint nem csupán az iszlám legkimagaslóbb ismerőjét és
legkiválóbb orientalistát, hanem mint korának egyik legkimagaslóbb elméjét is.
1924-ben szülő városa méltó ünnepségek közt avatta fel a G. szülőházán
elhelyezett emléktáblát."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1776. címszó a lexikon =>
319. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11776.htm
CÍMSZÓ: Goldziher
SZEMÉLYNÉV: Goldziher Ignác
SZÓCIKK: Goldziher, 1. Ignác, világhírű orientalista, szül.
Székesfehérváron 1850 jún.22., megh. Budapesten 1921 nov. 13. Atyja jómódú,
művelt és vallásos kereskedő volt, G. Vilmos szemésztanár 1. o. és Bacher
Vilmosné G. Ilona kiváló pedagógus l. o. pedig unokatestvérei voltak.
Gimnáziumi tanulmányait a cisztercitáknál végezte szülővárosában, de már 16
éves korában a budapesti egyetemen Vámbéry tanítványa volt s mellesleg
állandóan képezte magát a zsidó tudományokban is. 19 éves korában a berlini,
majd a lipcsei egyetemen folytatta tanulmányait s itt a hírneves Fleischer
kedvenc tanítványa volt. Miután az utóbbinál fil. doktorátust tett, 1870. a
leideni, majd oxfordi és cambridgei egyetemek keleti kéziratait
tanulmányozta.1872-ben hazajött s 22 éves korában egy. magántanárnak
habilitálták, de már a következő évben b. Eötvös József kultuszminiszter
nagyobb áll. ösztöndíjjal keleti tanulmányútra küldte s G. hosszabb ideig
Cairó-ban, Damaszkuszban és Palesztinában tanulmányozta az arab filológiát, mohamedán
teológiát és egyházjogot. 1875 óta a Magyar Tud. Akadémia lev., majd 1892.
rendes tagja, gróf Kuun Géza halála után pedig a nyelvtudományi szakosztály
elnöke lett s az Akadémia belső életében haláláig vezető szerepet vitt. Tagja
volt számos legelőkelőbb külföldi akadémiának és tudományos intézetnek, így a
szentpétervári Császári és a Porosz Kir. Akadémiának Berlinben, a göttingeni
Tudós Társaságnak, a müncheni Bajor Kir. Akadémiának, a madridi Acadeinia
Reálnak, a londoni Royal Asiatic Societynek, a Deutsche Morgenlándische
Gesellschaftnak, a svéd, a hollandi, kalkuttai és egyiptomi Keleti
Társaságoknak, az Académie Francaisenek, a leideni és amszterdami akadémiáknak,
a londoni Jewish Historical Societynek és más nagyhírű tudományos társulatoknak
a világ minden részén, az aberdeeni és cambridgei egyetemeknek pedig
díszdoktorává avatták. Számos alkalommal képviselte a Magy. Tud. Akadémiát és a
magyar kormányt a jelentékenyebb külföldi tudományos kongresszusokon, így
többek közt az 1889-i Stockholmban tartott orientalista kongresszuson, amelyen
maga a svéd király nyújtotta át G.-nek a legkiválóbb orientalistának
kitüntetésére szolgáló nagy aranyérmet. Az 1901. párisi és az 1908.
saint-louisi világkiállítások alkalmával tartott akadémiák kongresszusára is
G.-t küldték ki, mint a magyar tudományosság legméltóbb reprezentánsát. G. a
budapesti egyetemen 1870 óta tanított mint magántanár és 1894. kapott nyilvános
rendes tanári címet jogok nélkül, azonban katedrához csak 1905. jutott s ez
alkalommal köszönt le a Pesti Izr. Hitközségnél harminc év óta viselt főtitkári
állásáról. Közben számos külföldi egyetem meghívta tanárának, így a prágai,
leideni, oxfordi és cambridgei egyetemek, az utóbbi közvetlen a hírneves
Robertson Smith halála után, de G. valamennyit elhárította példátlanul álló
szerénységgel. G. az Orsz. Rabbiszemináriumnak 1899 óta tanára volt, mint a
zsidó vallásbölcselet leghivatottabb művelője. Óriási irodalmi működést fejtett
ki s fiatal korától élete végéig munkatársa volt a legszámottevőbb magyar,
német, francia és angol tudományos folyóiratoknak és enciklopédiáknak, így a
Magy. Tud. Akadémia kiadványainak, a Zeitschrift d. Deutschen Morgenlándischen
Gesellschaft, a Journal of Royal Asiatic Society, a Journal Asiatique, a Wiener
Zschr. f. Kundé d. Morgenlandes, a Zeitschrift für Völkerpsychologie, a Revue
de Histoire des Réligions, a Zeitschrift für vergleichende Rechtswissenschaft,
Literaturblatt f. orientalische Philologie, Zeitsebrift f.alttestamentliche
Wissensehaft, Zeitschrift f. Assyriologie, Byzantinisehe Zeitschrift,
Zeitschrift d. Deutschen Palestina-Vereins, Jewish Quarterly Review, a Revue
des Études Juives, Jüdische Zeitschrift,Monatsschrift f.d. Geschichte des
Judeatums, Magyar Zsidó Szemle stb. folyóiratoknak, a, Nöldeke, Kaufmann, Steinschneider
stb. Emlékkönyveknek, a héber Jesurun és az olasz Scienzia folyóiratnak. Mint
orientalistának legnagyobb érdeme, hogy óriási apparátussal felszerelve, ő volt
az első, aki a tudományos kritika szempontjából feldolgozta az iszlám
tradícióit, úgyszintén, aki interpretálta a mohamedán jogot, valamint a
mohamedán világ másfél évezredes vallási fejlődését és belső szellemi,
különösen teológiai küzdelmeit. Kutatási területe ennélfogva kiterjedt az egész
iszlám-kultúrkörre, tekintet nélkül a legkülönbözőbb nyelvekre. Így G.
szanszkritul és oroszul is megtanult, miután ezen nyelvterületekre is kihatolt
az iszlám kultúrköre, de éppenígy már fiatal korában megtanult törökül és
új-perzsa nyelven is. Az orientális tudományok történetében G. neve közvetlenül
De Sacy, Renan és Fleischer neve mellett említtetik, mint azok legméltóbb
szellemi örököse. 1913-ban elfogadta az upsalai egyetem meghívását több hónapra
ferjedő előadások tartására, de 1920. a párisi egyetem kitüntető meghívását
ismét elhárította. 1917-18-ban dékánja volt a bpesti egy. filozófiai
fakultásának. Születése 60. évfordulóján 1910. tanítványai emlékkötetben rótták
le iránta hálájukat,1911. pedig a külföld legkiválóbb orientalistái nyújtották
át a G.-Festschriftet. G. főbb művei: I. Zsidó tudományra vonatkozóak: Studien
über Tanchum Jerusalmi Leipz. 1870 ; Ballagi Mór héber nyelvtanának átdolgozása
1872 ; Der Mythos bei den Hebráern und seine geschichtliche Entuickelung
Leipzig 1876. angolul 1877 London ; Das arabische Original von Maimunis Sefer
Hamischpot; Über eine formel in der jüdischen Responsenliteratur und in den
muhammedanischen Fetwas; Die Sabbathinstitution im Islam; Proben
mu-hammedanischer Polemik gegen den Talmud; Ibn Hut, the mohammedan mystic and
the Jews of Damascus; Bemerkungen zur neuhebraischen Poesie; Said ben Hasan
d‘Alexandrie; Mélanges Judeo-Arabes; Hebraische Elemente in muhammedanischen
Zauberformeln; Az álmok jelentősége a régi hébereknél; A talmud és midrás
grammatikájáról; Muhammedanische Traditionen über den Grabesort des Josua; Über
das Patriarchengrab in Hebron ; Maimo-nides Gutachten über Musik ; Über
jüdische Sitten und Brauche aus muhammedanischen Schriften; Polemik der Drusen
gegen den Pentateuch, Renseignements de source musulmane sur la dignité de
Réch-Galouta; A zsidóság lényeg és fejlődése 1922 stb. II. Az egész Iszlám
kultúrkörének filológiájára, teológiájára, vallásbölcsészetére, költészetére,
tudománytörténetére, polgári és egyházjogára, archeológiájára vonatkozó főbb
művei: Beitrage zur Geschichte der Sprachgelehrsamkeit bei den Arabern 3 k.,
Wien 1871-73 ; Beitrage zur LÁteratur geschichte der Schia u. o. 1874 ; Az
iszlám 1871, franciául is ; Die Zahiriten, ihr Lehrsystem und ihre Geschichte
Leipzig 1884 ; Abhandlungen zur aralnschen Philologie 2 Bde. Leyden 1896 - 99 ;
Die Legende vom Mönch Barschische Kirehhain 1896 ; A spanyolországi arabok
helye az iszlám fejlődésében 1877 ; Le culte des ancétres et le culte des morts
chez les Arabes Paris 1885 ; A mohamedán jog eredete 1884 ; Palesztina
ismeretének haladása az utolsó három évtizedben 1885 ; Mohammedanische Studien
2 Bde. Halló 1889- 1890., G. leghíresebb munkája ; A pogány arabok
költészetének hagyománya 1893 ; Der Dican des Garwal ben Al Huteja Leipzig 1893
; Salid b. Abd-el Kuddush und das Zindikhtumu wahrend d. Regierung d. Chalifen
Al-Mahti 1893 ; Renan mint orientalista 1894 ; A történetírás az arab
irodalomban 1895 ; Emlék-beszéd R. Fleicher felett 1899 ; A buddhizmus hatása
az iszlámra 1903 ; Vorlesungen über der Islam Heidelberg 1910. 2. kiad. 1925,
Becker porosz kultuszminiszter előszavával, magyarul 1912 ; The influence of
partition on Islam 1912 ; Tradition als Dogma Stockholm 1918 ; Katholische
Tendenz und Partikularismus im lslam u.o. 1914 ; Islam fordomoch nu u.o. 1915
Vámbéry Ármin emlékezete 1915 ; Stellung der alten islamischen Orthodoxie zu
den antiken Wissenschaften Berlin 1916 ; Streitschrift des Garali gegen die
Batmijja Sekte Leiden 1916 ; Die Richtungen der islamischen Koranauslegung u.
o. 1920 . Ezeken kívül ő írta az arab történelmi és irodalmi részt a Nagy Képes
Világtörténet, az Egyetemes Irodalomtörténet, a Pallas, Révai és a Brockhaus
Lexikon nagy kiadásába s az iszlámról szóló részt a Kultur der Gegenwartba.
Sajtó alatt vannak több kötetre tervezett hátrahagyott munkái és szétszórt
értekezései Gesammelte Schriften címen. 1926-ban az École Nationale de Langues
Orientales Vivantes Parisban kiadta G. műveinek jegyzékét Heller Bernát
feldolgozásában s ebben 580 nagyobb művét és tanulmányát sorolja fel. G.-t
halála után a külföld legilletékesebb tényezői úgy említették, mint nem csupán
az iszlám legkimagaslóbb ismerőjét és legkiválóbb orientalistát, hanem mint
korának egyik legkimagaslóbb elméjét is. 1924-ben szülő városa méltó ünnepségek
közt avatta fel a G. szülőházán elhelyezett emléktáblát.
11776.ht
CÍMSZÓ Goldzihe
SZEMÉLYNÉV Goldzihe Igná
SZÓCIKK Goldziher 1 Ignác világhír orientalista szül Székesfehérváro 185
jún.22. megh Budapeste 192 nov 13 Atyj jómódú művel é valláso keresked volt G
Vilmo szemésztaná 1 o é Bache Vilmosn G Ilon kivál pedagógu l o pedi
unokatestvére voltak Gimnázium tanulmányai cisztercitákná végezt szülővárosában
d má 1 éve korába budapest egyeteme Vámbér tanítvány vol mellesle állandóa
képezt magá zsid tudományokba is 1 éve korába berlini maj lipcse egyeteme
folytatt tanulmányai it hírneve Fleische kedven tanítvány volt Miutá a utóbbiná
fil doktorátus tett 1870 leideni maj oxford é cambridge egyeteme kelet
kéziratai tanulmányozta.1872-be hazajöt 2 éve korába egy magántanárna
habilitálták d má következ évbe b Eötvö Józse kultuszminiszte nagyob áll
ösztöndíjja kelet tanulmányútr küldt G hosszab idei Cairó-ban Damaszkuszba é
Palesztinába tanulmányozt a ara filológiát mohamedá teológiá é egyházjogot 187
ót Magya Tud Akadémi lev. maj 1892 rende tagja gró Kuu Géz halál utá pedi
nyelvtudomány szakosztál elnök let a Akadémi bels életébe halálái vezet szerepe
vitt Tagj vol számo legelőkelőb külföld akadémiána é tudományo intézetnek íg
szentpétervár Császár é Poros Kir Akadémiána Berlinben göttingen Tudó
Társaságnak münchen Bajo Kir Akadémiának madrid Acadeini Reálnak london Roya
Asiati Societynek Deutsch Morgenlándisch Gesellschaftnak svéd hollandi kalkutta
é egyiptom Kelet Társaságoknak a Académi Francaisenek leiden é amszterdam
akadémiáknak london Jewis Historica Societyne é má nagyhír tudományo
társulatokna vilá minde részén a aberdeen é cambridge egyetemekne pedi
díszdoktoráv avatták Számo alkalomma képviselt Magy Tud Akadémiá é magya
kormány jelentékenyeb külföld tudományo kongresszusokon íg többe köz a 1889- Stockholmba
tartot orientalist kongresszuson amelye mag své királ nyújtott á G.-ne
legkiválób orientalistána kitüntetésér szolgál nag aranyérmet A 1901 páris é a
1908 saint-louis világkiállításo alkalmáva tartot akadémiá kongresszusár i G.-
küldté ki min magya tudományossá legméltób reprezentánsát G budapest egyeteme
187 ót tanítot min magántaná é 1894 kapot nyilváno rende tanár címe jogo nélkül
azonba katedráho csa 1905 jutot e alkalomma köszön l Pest Izr Hitközségné
harmin é ót visel főtitkár állásáról Közbe számo külföld egyete meghívt
tanárának íg prágai leideni oxford é cambridge egyetemek a utóbb közvetle
hírneve Robertso Smit halál után d G valamennyi elhárított példátlanu áll
szerénységgel G a Orsz Rabbiszemináriumna 189 ót tanár volt min zsid vallásbölcsele
leghivatottab művelője Óriás irodalm működés fejtet k fiata korátó élet végéi
munkatárs vol legszámottevőb magyar német franci é ango tudományo folyóiratokna
é enciklopédiáknak íg Magy Tud Akadémi kiadványainak Zeitschrif d Deutsche
Morgenlándische Gesellschaft Journa o Roya Asiati Society Journa Asiatique
Wiene Zschr f Kund d Morgenlandes Zeitschrif fü Völkerpsychologie Revu d
Histoir de Réligions Zeitschrif fü vergleichend Rechtswissenschaft
Literaturblat f orientalisch Philologie Zeitsebrif f.alttestamentlich
Wissensehaft Zeitschrif f Assyriologie Byzantiniseh Zeitschrift Zeitschrif d
Deutsche Palestina-Vereins Jewis Quarterl Review Revu de Étude Juives Jüdisch
Zeitschrift,Monatsschrif f.d Geschicht de Judeatums Magya Zsid Szeml stb
folyóiratoknak a Nöldeke Kaufmann Steinschneide stb Emlékkönyveknek hébe Jesuru
é a olas Scienzi folyóiratnak Min orientalistána legnagyob érdeme hog óriás
apparátussa felszerelve vol a első ak tudományo kritik szempontjábó feldolgozt
a iszlá tradícióit úgyszintén ak interpretált mohamedá jogot valamin mohamedá
vilá másfé évezrede vallás fejlődésé é bels szellemi különöse teológia
küzdelmeit Kutatás terület ennélfogv kiterjed a egés iszlám-kultúrkörre tekinte
nélkü legkülönbözőb nyelvekre Íg G szanszkritu é oroszu i megtanult miutá eze
nyelvterületekr i kihatol a iszlá kultúrköre d éppeníg má fiata korába megtanul
törökü é új-perzs nyelve is A orientáli tudományo történetébe G nev közvetlenü
D Sacy Rena é Fleische nev mellet említtetik min azo legméltób szellem örököse
1913-ba elfogadt a upsala egyete meghívásá töb hónapr ferjed előadáso tartására
d 1920 páris egyete kitüntet meghívásá ismé elhárította 1917-18-ba dékánj vol
bpest egy filozófia fakultásának Születés 60 évfordulójá 1910 tanítványa
emlékkötetbe róttá l iránt hálájukat,1911 pedi külföl legkiválób orientalistá
nyújtottá á G.-Festschriftet G főb művei I Zsid tudományr vonatkozóak Studie
übe Tanchu Jerusalm Leipz 187 Ballag Mó hébe nyelvtanána átdolgozás 187 De
Mytho be de Hebráer un sein geschichtlich Entuickelun Leipzi 1876 angolu 187
Londo Da arabisch Origina vo Maimuni Sefe Hamischpot Übe ein forme i de
jüdische Responsenliteratu un i de muhammedanische Fetwas Di Sabbathinstitutio
i Islam Probe mu-hammedanische Polemi gege de Talmud Ib Hut th mohammeda mysti
an th Jew o Damascus Bemerkunge zu neuhebraische Poesie Sai be Hasa
d‘Alexandrie Mélange Judeo-Arabes Hebraisch Element i muhammedanische
Zauberformeln A álmo jelentőség rég hébereknél talmu é midrá grammatikájáról
Muhammedanisch Traditione übe de Grabesor de Josua Übe da Patriarchengra i
Hebro Maimo-nide Gutachte übe Musi Übe jüdisch Sitte un Brauch au
muhammedanische Schriften Polemi de Druse gege de Pentateuch Renseignement d
sourc musulman su l dignit d Réch-Galouta zsidósá lénye é fejlődés 192 stb II A
egés Iszlá kultúrköréne filológiájára teológiájára vallásbölcsészetére
költészetére tudománytörténetére polgár é egyházjogára archeológiájár vonatkoz
főb művei Beitrag zu Geschicht de Sprachgelehrsamkei be de Araber k. Wie 1871-7
Beitrag zu LÁteratu geschicht de Schi u o 187 A iszlá 1871 franciáu i Di
Zahiriten ih Lehrsyste un ihr Geschicht Leipzi 188 Abhandlunge zu aralnsche
Philologi Bde Leyde 189 9 Di Legend vo Mönc Barschisch Kirehhai 189
spanyolország arabo hely a iszlá fejlődésébe 187 L cult de ancétre e l cult de
mort che le Arabe Pari 188 mohamedá jo eredet 188 Palesztin ismereténe haladás
a utols háro évtizedbe 188 Mohammedanisch Studie Bde Hall 1889
11776.h
CÍMSZ Goldzih
SZEMÉLYNÉ Goldzih Ign
SZÓCIK Goldzihe Igná világhí orientalist szü Székesfehérvár 18 jún.22 meg
Budapest 19 no 1 Aty jómód műve vallás kereske vol Vilm szemésztan Bach Vilmos Ilo
kivá pedagóg ped unokatestvér volta Gimnáziu tanulmánya cisztercitákn végez
szülővárosába m év koráb budapes egyetem Vámbé tanítván vo mellesl állandó
képez mag zsi tudományokb i év koráb berlin ma lipcs egyetem folytat tanulmánya
i hírnev Fleisch kedve tanítván vol Miut utóbbin fi doktorátu tet 187 leiden ma
oxfor cambridg egyetem kele kézirata tanulmányozta.1872-b hazajö év koráb eg
magántanárn habilitáltá m követke évb Eötv Józs kultuszminiszt nagyo ál
ösztöndíjj kele tanulmányút küld hossza ide Cairó-ba Damaszkuszb Palesztináb
tanulmányoz ar filológiá mohamed teológi egyházjogo 18 ó Magy Tu Akadém lev ma
189 rend tagj gr Ku Gé halá ut ped nyelvtudomán szakosztá elnö le Akadém bel
életéb halálá veze szerep vit Tag vo szám legelőkelő külföl akadémián tudomány
intézetne í szentpétervá Császá Poro Ki Akadémián Berlinbe göttinge Tud
Társaságna münche Baj Ki Akadémiána madri Acadein Reálna londo Roy Asiat
Societyne Deutsc Morgenlándisc Gesellschaftna své holland kalkutt egyipto Kele
Társaságokna Académ Francaisene leide amszterda akadémiákna londo Jewi Historic
Societyn m nagyhí tudomány társulatokn vil mind részé aberdee cambridg
egyetemekn ped díszdoktorá avattá Szám alkalomm képvisel Mag Tu Akadémi magy
kormán jelentékenye külföl tudomány kongresszusoko í több kö 1889 Stockholmb
tarto orientalis kongresszuso amely ma sv kirá nyújtot G.-n legkiváló
orientalistán kitüntetésé szolgá na aranyérme 190 pári 190 saint-loui
világkiállítás alkalmáv tarto akadémi kongresszusá G. küldt k mi magy
tudományoss legméltó reprezentánsá budapes egyetem 18 ó taníto mi magántan 189
kapo nyilván rend taná cím jog nélkü azonb katedráh cs 190 juto alkalomm köszö
Pes Iz Hitközségn harmi ó vise főtitká állásáró Közb szám külföl egyet meghív
tanárána í prága leiden oxfor cambridg egyeteme utób közvetl hírnev Roberts Smi
halá utá valamenny elhárítot példátlan ál szerénységge Ors Rabbiszemináriumn 18
ó taná vol mi zsi vallásbölcsel leghivatotta művelőj Óriá irodal működé fejte
fiat korát éle végé munkatár vo legszámottevő magya néme franc ang tudomány
folyóiratokn enciklopédiákna í Mag Tu Akadém kiadványaina Zeitschri Deutsch
Morgenlándisch Gesellschaf Journ Roy Asiat Societ Journ Asiatiqu Wien Zsch Kun
Morgenlande Zeitschri f Völkerpsychologi Rev Histoi d Réligion Zeitschri f
vergleichen Rechtswissenschaf Literaturbla orientalisc Philologi Zeitsebri
f.alttestamentlic Wissensehaf Zeitschri Assyriologi Byzantinise Zeitschrif
Zeitschri Deutsch Palestina-Verein Jewi Quarter Revie Rev d Étud Juive Jüdisc
Zeitschrift,Monatsschri f. Geschich d Judeatum Magy Zsi Szem st folyóiratokna
Nöldek Kaufman Steinschneid st Emlékkönyvekne héb Jesur ola Scienz folyóiratna
Mi orientalistán legnagyo érdem ho óriá apparátuss felszerelv vo els a tudomány
kriti szempontjáb feldolgoz iszl tradíciói úgyszinté a interpretál mohamed jogo
valami mohamed vil másf évezred vallá fejlődés bel szellem különös teológi
küzdelmei Kutatá terüle ennélfog kiterje egé iszlám-kultúrkörr tekint nélk
legkülönböző nyelvekr Í szanszkrit orosz megtanul miut ez nyelvterületek kihato
iszl kultúrkör éppení m fiat koráb megtanu török új-perz nyelv i orientál
tudomány történetéb ne közvetlen Sac Ren Fleisch ne melle említteti mi az
legméltó szelle örökös 1913-b elfogad upsal egyet meghívás tö hónap ferje
előadás tartásár 192 pári egyet kitünte meghívás ism elhárított 1917-18-b dékán
vo bpes eg filozófi fakultásána Születé 6 évfordulój 191 tanítvány emlékkötetb
rótt irán hálájukat,191 ped külfö legkiváló orientalist nyújtott
G.-Festschrifte fő műve Zsi tudomány vonatkozóa Studi üb Tanch Jerusal Leip 18
Balla M héb nyelvtanán átdolgozá 18 D Myth b d Hebráe u sei geschichtlic
Entuickelu Leipz 187 angol 18 Lond D arabisc Origin v Maimun Sef Hamischpo Üb
ei form d jüdisch Responsenliterat u d muhammedanisch Fetwa D Sabbathinstituti
Isla Prob mu-hammedanisch Polem geg d Talmu I Hu t mohammed myst a t Je Damascu
Bemerkung z neuhebraisch Poesi Sa b Has d‘Alexandri Mélang Judeo-Arabe Hebraisc
Elemen muhammedanisch Zauberformel álm jelentősé ré héberekné talm midr
grammatikájáró Muhammedanisc Tradition üb d Grabeso d Josu Üb d Patriarchengr
Hebr Maimo-nid Gutacht üb Mus Üb jüdisc Sitt u Brauc a muhammedanisch Schrifte
Polem d Drus geg d Pentateuc Renseignemen sour musulma s digni Réch-Galout
zsidós lény fejlődé
11776.
CÍMS Goldzi
SZEMÉLYN Goldzi Ig
SZÓCI Goldzih Ign világh orientalis sz Székesfehérvá 1 jún.2 me Budapes 1 n
At jómó műv vallá keresk vo Vil szemészta Bac Vilmo Il kiv pedagó pe
unokatestvé volt Gimnázi tanulmány ciszterciták vége szülővárosáb é korá budape
egyete Vámb tanítvá v melles álland képe ma zs tudományok é korá berli m lipc egyete
folyta tanulmány hírne Fleisc kedv tanítvá vo Miu utóbbi f doktorát te 18 leide
m oxfo cambrid egyete kel kézirat tanulmányozta.1872- hazaj é korá e magántanár
habilitált követk év Eöt Józ kultuszminisz nagy á ösztöndíj kel tanulmányú kül
hossz id Cairó-b Damaszkusz Palesztiná tanulmányo a filológi mohame teológ
egyházjog 1 Mag T Akadé le m 18 ren tag g K G hal u pe nyelvtudomá szakoszt eln
l Akadé be életé halál vez szere vi Ta v szá legelőkel külfö akadémiá tudomán
intézetn szentpéterv Csász Por K Akadémiá Berlinb götting Tu Társaságn münch Ba
K Akadémián madr Acadei Reáln lond Ro Asia Societyn Deuts Morgenlándis
Gesellschaftn sv hollan kalkut egyipt Kel Társaságokn Acadé Francaisen leid
amszterd akadémiákn lond Jew Histori Society nagyh tudomán társulatok vi min
rész aberde cambrid egyetemek pe díszdoktor avatt Szá alkalom képvise Ma T
Akadém mag kormá jelentékeny külfö tudomán kongresszusok töb k 188 Stockholm
tart orientali kongresszus amel m s kir nyújto G.- legkivál orientalistá
kitüntetés szolg n aranyérm 19 pár 19 saint-lou világkiállítá alkalmá tart
akadém kongresszus G küld m mag tudományos legmélt reprezentáns budape egyete 1
tanít m magánta 18 kap nyilvá ren tan cí jo nélk azon katedrá c 19 jut alkalom
kösz Pe I Hitközség harm vis főtitk állásár Köz szá külfö egye meghí tanárán
prág leide oxfo cambrid egyetem utó közvet hírne Robert Sm hal ut valamenn
elháríto példátla á szerénységg Or Rabbiszeminárium 1 tan vo m zs vallásbölcse
leghivatott művelő Óri iroda működ fejt fia korá él vég munkatá v legszámottev
magy ném fran an tudomán folyóiratok enciklopédiákn Ma T Akadé kiadványain
Zeitschr Deutsc Morgenlándisc Gesellscha Jour Ro Asia Socie Jour Asiatiq Wie
Zsc Ku Morgenland Zeitschr Völkerpsycholog Re Histo Réligio Zeitschr vergleiche
Rechtswissenscha Literaturbl orientalis Philolog Zeitsebr f.alttestamentli
Wissenseha Zeitschr Assyriolog Byzantinis Zeitschri Zeitschr Deutsc
Palestina-Verei Jew Quarte Revi Re Étu Juiv Jüdis Zeitschrift,Monatsschr f
Geschic Judeatu Mag Zs Sze s folyóiratokn Nölde Kaufma Steinschnei s
Emlékkönyvekn hé Jesu ol Scien folyóiratn M orientalistá legnagy érde h óri
apparátus felszerel v el tudomán krit szempontjá feldolgo isz tradíció úgyszint
interpretá mohame jog valam mohame vi más évezre vall fejlődé be szelle különö
teológ küzdelme Kutat terül ennélfo kiterj eg iszlám-kultúrkör tekin nél
legkülönböz nyelvek szanszkri oros megtanu miu e nyelvterülete kihat isz
kultúrkö éppen fia korá megtan törö új-per nyel orientá tudomán történeté n
közvetle Sa Re Fleisc n mell említtet m a legmélt szell örökö 1913- elfoga upsa
egye meghívá t hóna ferj előadá tartásá 19 pár egye kitünt meghívá is elhárítot
1917-18- déká v bpe e filozóf fakultásán Szület évforduló 19 tanítván
emlékkötet rót irá hálájukat,19 pe külf legkivál orientalis nyújtot
G.-Festschrift f műv Zs tudomán vonatkozó Stud ü Tanc Jerusa Lei 1 Ball hé
nyelvtaná átdolgoz 1 Myt Hebrá se geschichtli Entuickel Leip 18 ango 1 Lon
arabis Origi Maimu Se Hamischp Ü e for jüdisc Responsenlitera muhammedanisc
Fetw Sabbathinstitut Isl Pro mu-hammedanisc Pole ge Talm H mohamme mys J Damasc
Bemerkun neuhebraisc Poes S Ha d‘Alexandr Mélan Judeo-Arab Hebrais Eleme
muhammedanisc Zauberforme ál jelentős r héberekn tal mid grammatikájár
Muhammedanis Traditio ü Grabes Jos Ü Patriarcheng Heb Maimo-ni Gutach ü Mu Ü
jüdis Sit Brau muhammedanisc Schrift Pole Dru ge Pentateu Renseigneme sou
musulm dign Réch-Galou zsidó lén fejlőd 1 s eg Isz kultúrköré filológiájá
teológiájá vallásbölcsészeté költészeté tudománytörténeté polg egyházjogá
archeológiáj vonatk f műv Beitr Geschic Sprachgelehrsamk Arab W 1871 Beitr
LÁtera geschic Sc 1 isz 18 franci Zahirit Lehrsys i Geschic Leip 1 Abhandlun
aralnsc Philolo B Ley 1 Lege Mö Barschis Kirehh 1 spanyolorsz ara he isz
fejlődésé 1 cu ancét cu mo c Ara Pa 1 mohame ered 1 Paleszt ismereté halad uto
há évtized 1 Mohammedanis Stud B Ha 18 189 leghíres munk pog ara költészeté
hagyomá 1 Di Gar Hut Leip 1 Sa Abd Kudd Zindikht wahr Regier Chali Al-Ma 1 Re m
orientali 1 történetí a irodalom 1 Emlék-bes Fleic fel 1 buddhiz hat iszlá 1
Vorlesun ü Is Heidelb 19 ki 19 Bec por kultuszminisz előszaváv magya 1 influe
partit Is 1 Tradit Do Stockh 1 Katholis Tend Partikularis ls u 1 Is fordom u 1
Vámb Ár emlékez 1 Stell al islamisc Orthodo anti Wissenschaf Ber 1 Streitschr
Gar ge Batmi Se Lei 1 Richtun islamisc Koranausleg 1 Eze kí í a történe iroda
ré N Ké Világtörtén Egyete Irodalomtörtén Pall Ré Brockh Lexi n kiadás iszlám
sz ré Kul Gegenwart Sa al van t köte tervez hátrahagy mun szétsz értekezé
Gesamme Schrif cím 1926- Éc Nation Lang Orienta Vivan Paris kia művei jegyzé
Hel Ber feldolgozásá eb nagy mű tanulmán soro f G hal u külf legilletékes ténye
említett m csu isz legkimagasl ismerő legkivál orientalist ha m korá eg
legkimagasl elmé 1924- sz vár mé ünnepsé k ava szülőhá elhelyez emléktábl
11776
CÍM Goldz
SZEMÉLY Goldz I
SZÓC Goldzi Ig világ orientali s Székesfehérv jún. m Budape A jóm mű vall
keres v Vi szemészt Ba Vilm I ki pedag p unokatestv vol Gimnáz tanulmán
cisztercitá vég szülővárosá kor budap egyet Vám tanítv melle állan kép m z
tudományo kor berl lip egyet folyt tanulmán hírn Fleis ked tanítv v Mi utóbb
doktorá t 1 leid oxf cambri egyet ke kézira tanulmányozta.1872 haza kor
magántaná habilitál követ é Eö Jó kultuszminis nag ösztöndí ke tanulmány kü
hoss i Cairó- Damaszkus Palesztin tanulmány filológ moham teoló egyházjo Ma
Akad l 1 re ta ha p nyelvtudom szakosz el Akad b élet halá ve szer v T sz
legelőke külf akadémi tudomá intézet szentpéter Csás Po Akadémi Berlin göttin T
Társaság münc B Akadémiá mad Acade Reál lon R Asi Society Deut Morgenlándi
Gesellschaft s holla kalku egyip Ke Társaságok Acad Francaise lei amszter
akadémiák lon Je Histor Societ nagy tudomá társulato v mi rés aberd cambri
egyeteme p díszdokto avat Sz alkalo képvis M Akadé ma korm jelentéken külf
tudomá kongresszuso tö 18 Stockhol tar oriental kongresszu ame ki nyújt G.
legkivá orientalist kitünteté szol aranyér 1 pá 1 saint-lo világkiállít alkalm
tar akadé kongresszu kül ma tudományo legmél reprezentán budap egyet taní
magánt 1 ka nyilv re ta c j nél azo katedr 1 ju alkalo kös P Hitközsé har vi
főtit állásá Kö sz külf egy megh tanárá prá leid oxf cambri egyete ut közve
hírn Rober S ha u valamen elhárít példátl szerénység O Rabbiszemináriu ta v z
vallásbölcs leghivatot művel Ór irod műkö fej fi kor é vé munkat legszámotte
mag né fra a tudomá folyóirato enciklopédiák M Akad kiadványai Zeitsch Deuts
Morgenlándis Gesellsch Jou R Asi Soci Jou Asiati Wi Zs K Morgenlan Zeitsch
Völkerpsycholo R Hist Réligi Zeitsch vergleich Rechtswissensch Literaturb orientali
Philolo Zeitseb f.alttestamentl Wissenseh Zeitsch Assyriolo Byzantini Zeitschr
Zeitsch Deuts Palestina-Vere Je Quart Rev R Ét Jui Jüdi Zeitschrift,Monatssch
Geschi Judeat Ma Z Sz folyóiratok Nöld Kaufm Steinschne Emlékkönyvek h Jes o
Scie folyóirat orientalist legnag érd ór apparátu felszere e tudomá kri
szempontj feldolg is tradíci úgyszin interpret moham jo vala moham v má évezr
val fejlőd b szell külön teoló küzdelm Kuta terü ennélf kiter e iszlám-kultúrkö
teki né legkülönbö nyelve szanszkr oro megtan mi nyelvterület kiha is kultúrk
éppe fi kor megta tör új-pe nye orient tudomá történet közvetl S R Fleis mel
említte legmél szel örök 1913 elfog ups egy meghív hón fer előad tartás 1 pá
egy kitün meghív i elháríto 1917-18 dék bp filozó fakultásá Szüle évfordul 1
tanítvá emlékköte ró ir hálájukat,1 p kül legkivá orientali nyújto
G.-Festschrif mű Z tudomá vonatkoz Stu Tan Jerus Le Bal h nyelvtan átdolgo My
Hebr s geschichtl Entuicke Lei 1 ang Lo arabi Orig Maim S Hamisch fo jüdis
Responsenliter muhammedanis Fet Sabbathinstitu Is Pr mu-hammedanis Pol g Tal
mohamm my Damas Bemerku neuhebrais Poe H d‘Alexand Méla Judeo-Ara Hebrai Elem
muhammedanis Zauberform á jelentő héberek ta mi grammatikájá Muhammedani
Traditi Grabe Jo Patriarchen He Maimo-n Gutac M jüdi Si Bra muhammedanis Schrif
Pol Dr g Pentate Renseignem so musul dig Réch-Galo zsid lé fejlő e Is kultúrkör
filológiáj teológiáj vallásbölcsészet költészet tudománytörténet pol egyházjog
archeológiá vonat mű Beit Geschi Sprachgelehrsam Ara 187 Beit LÁter geschi S is
1 franc Zahiri Lehrsy Geschi Lei Abhandlu aralns Philol Le Leg M Barschi Kireh
spanyolors ar h is fejlődés c ancé c m Ar P moham ere Palesz ismeret hala ut h
évtize Mohammedani Stu H 1 18 leghíre mun po ar költészet hagyom D Ga Hu Lei S
Ab Kud Zindikh wah Regie Chal Al-M R oriental történet irodalo Emlék-be Flei fe
buddhi ha iszl Vorlesu I Heidel 1 k 1 Be po kultuszminis előszavá magy influ
parti I Tradi D Stock Katholi Ten Partikulari l I fordo Vám Á emléke Stel a
islamis Orthod ant Wissenscha Be Streitsch Ga g Batm S Le Richtu islamis
Koranausle Ez k történ irod r K Világtörté Egyet Irodalomtörté Pal R Brock Lex
kiadá iszlá s r Ku Gegenwar S a va köt terve hátrahag mu széts értekez Gesamm
Schri cí 1926 É Natio Lan Orient Viva Pari ki műve jegyz He Be feldolgozás e
nag m tanulmá sor ha kül legilletéke tény említet cs is legkimagas ismer
legkivá orientalis h kor e legkimagas elm 1924 s vá m ünneps av szülőh elhelye
emléktáb
1177
CÍ Gold
SZEMÉL Gold
SZÓ Goldz I vilá oriental Székesfehér jún Budap jó m val kere V szemész B
Vil k peda unokatest vo Gimná tanulmá cisztercit vé szülőváros ko buda egye Vá
tanít mell álla ké tudomány ko ber li egye foly tanulmá hír Flei ke tanít M
utób doktor lei ox cambr egye k kézir tanulmányozta.187 haz ko magántan
habilitá köve E J kultuszmini na ösztönd k tanulmán k hos Cairó Damaszku
Paleszti tanulmán filoló moha teol egyházj M Aka r t h nyelvtudo szakos e Aka
éle hal v sze s legelők kül akadém tudom intéze szentpéte Csá P Akadém Berli
götti Társasá mün Akadémi ma Acad Reá lo As Societ Deu Morgenlánd Gesellschaf
holl kalk egyi K Társaságo Aca Francais le amszte akadémiá lo J Histo Socie nag
tudom társulat m ré aber cambr egyetem díszdokt ava S alkal képvi Akad m kor
jelentéke kül tudom kongresszus t 1 Stockho ta orienta kongressz am k nyúj G
legkiv orientalis kitüntet szo aranyé p saint-l világkiállí alkal ta akad
kongressz kü m tudomány legmé reprezentá buda egye tan magán k nyil r t né az
kated j alkal kö Hitközs ha v főti állás K s kül eg meg tanár pr lei ox cambr
egyet u közv hír Robe h valame elhárí példát szerénysé Rabbiszeminári t
vallásbölc leghivato műve Ó iro műk fe f ko v munka legszámott ma n fr tudom
folyóirat enciklopédiá Aka kiadványa Zeitsc Deut Morgenlándi Gesellsc Jo As Soc
Jo Asiat W Z Morgenla Zeitsc Völkerpsychol His Rélig Zeitsc vergleic
Rechtswissensc Literatur oriental Philol Zeitse f.alttestament Wissense Zeitsc
Assyriol Byzantin Zeitsch Zeitsc Deut Palestina-Ver J Quar Re É Ju Jüd
Zeitschrift,Monatssc Gesch Judea M S folyóirato Nöl Kauf Steinschn Emlékkönyve
Je Sci folyóira orientalis legna ér ó apparát felszer tudom kr szempont feldol
i tradíc úgyszi interpre moha j val moha m évez va fejlő szel külö teol küzdel
Kut ter ennél kite iszlám-kultúrk tek n legkülönb nyelv szanszk or megta m nyelvterüle
kih i kultúr épp f ko megt tö új-p ny orien tudom történe közvet Flei me említt
legmé sze örö 191 elfo up eg meghí hó fe előa tartá p eg kitü meghí elhárít
1917-1 dé b filoz fakultás Szül évfordu tanítv emlékköt r i hálájukat, kü
legkiv oriental nyújt G.-Festschri m tudom vonatko St Ta Jeru L Ba nyelvta
átdolg M Heb geschicht Entuick Le an L arab Ori Mai Hamisc f jüdi Responsenlite
muhammedani Fe Sabbathinstit I P mu-hammedani Po Ta moham m Dama Bemerk
neuhebrai Po d‘Alexan Mél Judeo-Ar Hebra Ele muhammedani Zauberfor jelent
hébere t m grammatikáj Muhammedan Tradit Grab J Patriarche H Maimo- Guta jüd S
Br muhammedani Schri Po D Pentat Renseigne s musu di Réch-Gal zsi l fejl I
kultúrkö filológiá teológiá vallásbölcsésze költésze tudománytörténe po egyházjo
archeológi vona m Bei Gesch Sprachgelehrsa Ar 18 Bei LÁte gesch i fran Zahir
Lehrs Gesch Le Abhandl araln Philo L Le Barsch Kire spanyolor a i fejlődé anc A
moha er Pales ismere hal u évtiz Mohammedan St 1 leghír mu p a költésze hagyo G
H Le A Ku Zindik wa Regi Cha Al- orienta történe irodal Emlék-b Fle f buddh h
isz Vorles Heide B p kultuszmini előszav mag infl part Trad Stoc Kathol Te
Partikular ford Vá emlék Ste islami Ortho an Wissensch B Streitsc G Bat L Richt
islami Koranausl E törté iro Világtört Egye Irodalomtört Pa Broc Le kiad iszl K
Gegenwa v kö terv hátraha m szét érteke Gesam Schr c 192 Nati La Orien Viv Par
k műv jegy H B feldolgozá na tanulm so h kü legilleték tén említe c i legkimaga
isme legkiv orientali ko legkimaga el 192 v ünnep a szülő elhely emléktá