11778.htm
CÍMSZÓ: Goldziher
SZEMÉLYNÉV: Goldzieher
Vilmos
SZÓCIKK: "3. G. Vilmos,
orvostanár, szül. Köpcsényben (Moson vm.) 1849 jan. 1., megh. Budapesten 1916
jún. 15. Bécs, Berlin, Prága és Heidelberg egyetemein tanult és Bécsben lett orvosdoktor.
1874-ben Budapestre jött, mint szemészspecialista. 1876-ban egyetemi
magántanár, 1895. rk. tanár lett. Több nagy kórháznak, majd a Rókuskórháznak
volt szemészfőorvosa. Számos hazai és külföldi előkelő orvosi társaságnak volt
tagja. Dolgozatai bel- és külföldi folyóiratokban nagyszámban jelentek meg.
Főmunkatársa volt az Eulenburg-féle Realencyclopedie der Medizinischen
Wissenschaften-nek, melybe az opthalmológiai részt ő irta. Az első magyarnyelvű
Szemészeti kézikönyvét is G. írta (1890). Nagyobb művei: Die Therapie der
Augenkrankheiten (1881) Zur Theorie des Elektrotonus (1870 az Archiv f.
Physiologieben); Az idült ragályos szemgyulladások (1889); A trachoma (1889);
Adatok a szem új képződményeinek tanához (1899): A szembetegségek gyógyítása (1903)."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1778. címszó a lexikon =>
320. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11778.htm
CÍMSZÓ: Goldziher
SZEMÉLYNÉV: Goldzieher Vilmos
SZÓCIKK: 3. G. Vilmos, orvostanár, szül. Köpcsényben Moson vm. 1849 jan.
1., megh. Budapesten 1916 jún. 15. Bécs, Berlin, Prága és Heidelberg egyetemein
tanult és Bécsben lett orvosdoktor. 1874-ben Budapestre jött, mint
szemészspecialista. 1876-ban egyetemi magántanár, 1895. rk. tanár lett. Több
nagy kórháznak, majd a Rókuskórháznak volt szemészfőorvosa. Számos hazai és
külföldi előkelő orvosi társaságnak volt tagja. Dolgozatai bel- és külföldi
folyóiratokban nagyszámban jelentek meg. Főmunkatársa volt az Eulenburg-féle
Realencyclopedie der Medizinischen Wissenschaften-nek, melybe az opthalmológiai
részt ő irta. Az első magyarnyelvű Szemészeti kézikönyvét is G. írta 1890 .
Nagyobb művei: Die Therapie der Augenkrankheiten 1881 Zur Theorie des
Elektrotonus 1870 az Archiv f. Physiologieben ; Az idült ragályos
szemgyulladások 1889 ; A trachoma 1889 ; Adatok a szem új képződményeinek
tanához 1899 : A szembetegségek gyógyítása 1903 .
11778.ht
CÍMSZÓ Goldzihe
SZEMÉLYNÉV Goldziehe Vilmo
SZÓCIKK 3 G Vilmos orvostanár szül Köpcsénybe Moso vm 184 jan 1. megh
Budapeste 191 jún 15 Bécs Berlin Prág é Heidelber egyetemei tanul é Bécsbe let
orvosdoktor 1874-be Budapestr jött min szemészspecialista 1876-ba egyetem
magántanár 1895 rk taná lett Töb nag kórháznak maj Rókuskórházna vol
szemészfőorvosa Számo haza é külföld előkel orvos társaságna vol tagja Dolgozata
bel é külföld folyóiratokba nagyszámba jelente meg Főmunkatárs vol a
Eulenburg-fél Realencyclopedi de Medizinische Wissenschaften-nek melyb a
opthalmológia rész irta A els magyarnyelv Szemészet kézikönyvé i G írt 189
Nagyob művei Di Therapi de Augenkrankheite 188 Zu Theori de Elektrotonu 187 a
Archi f Physiologiebe A idül ragályo szemgyulladáso 188 trachom 188 Adato sze ú
képződményeine tanáho 189 szembetegsége gyógyítás 190
11778.h
CÍMSZ Goldzih
SZEMÉLYNÉ Goldzieh Vilm
SZÓCIK Vilmo orvostaná szü Köpcsényb Mos v 18 ja 1 meg Budapest 19 jú 1 Béc
Berli Prá Heidelbe egyeteme tanu Bécsb le orvosdokto 1874-b Budapest jöt mi
szemészspecialist 1876-b egyete magántaná 189 r tan let Tö na kórházna ma
Rókuskórházn vo szemészfőorvos Szám haz külföl előke orvo társaságn vo tagj
Dolgozat be külföl folyóiratokb nagyszámb jelent me Főmunkatár vo Eulenburg-fé
Realencycloped d Medizinisch Wissenschaften-ne mely opthalmológi rés irt el
magyarnyel Szemésze kézikönyv ír 18 Nagyo műve D Therap d Augenkrankheit 18 Z Theor
d Elektroton 18 Arch Physiologieb idü ragály szemgyulladás 18 tracho 18 Adat sz
képződményein tanáh 18 szembetegség gyógyítá 19
11778.
CÍMS Goldzi
SZEMÉLYN Goldzie Vil
SZÓCI Vilm orvostan sz Köpcsény Mo 1 j me Budapes 1 j Bé Berl Pr Heidelb
egyetem tan Bécs l orvosdokt 1874- Budapes jö m szemészspecialis 1876- egyet
magántan 18 ta le T n kórházn m Rókuskórház v szemészfőorvo Szá ha külfö elők
orv társaság v tag Dolgoza b külfö folyóiratok nagyszám jelen m Főmunkatá v
Eulenburg-f Realencyclope Medizinisc Wissenschaften-n mel opthalmológ ré ir e
magyarnye Szemész kéziköny í 1 Nagy műv Thera Augenkrankhei 1 Theo Elektroto 1
Arc Physiologie id ragál szemgyulladá 1 trach 1 Ada s képződményei taná 1
szembetegsé gyógyít 1
11778
CÍM Goldz
SZEMÉLY Goldzi Vi
SZÓC Vil orvosta s Köpcsén M m Budape B Ber P Heidel egyete ta Béc orvosdok
1874 Budape j szemészspeciali 1876 egye magánta 1 t l kórház Rókuskórhá
szemészfőorv Sz h külf elő or társasá ta Dolgoz külf folyóirato nagyszá jele
Főmunkat Eulenburg- Realencyclop Medizinis Wissenschaften- me opthalmoló r i
magyarny Szemés kézikön Nag mű Ther Augenkrankhe The Elektrot Ar Physiologi i
ragá szemgyullad trac Ad képződménye tan szembetegs gyógyí
1177
CÍ Gold
SZEMÉL Goldz V
SZÓ Vi orvost Köpcsé Budap Be Heide egyet t Bé orvosdo 187 Budap
szemészspecial 187 egy magánt kórhá Rókuskórh szemészfőor S kül el o társas t
Dolgo kül folyóirat nagysz jel Főmunka Eulenburg Realencyclo Medizini
Wissenschaften m opthalmol magyarn Szemé kézikö Na m The Augenkrankh Th Elektro
A Physiolog rag szemgyulla tra A képződmény ta szembeteg gyógy