11858.htm
CÍMSZÓ: Gyertyagyújtás
SZÓCIKK: Gyertyagyújtás
szertartásával kezdődik a szombat és a többi ünnep a zsidó háztartásokban. Ezt
a szertartást rendszerint a háziasszony végzi, köteles azonban mindenki végezni,
férfi is, ha nincs felesége, vagy ha attól különváltan él. A gyertyák fölött
mondandó áldás szövege változik, aszerint, hogy szombati, ünnepi vagy
jom-kippuri gyertyákat gyújtanak. Ezek a gyertyák a vacsora ideje alatt az
asztalon állnak és csak páros számban gyújtatnak. A gyertyák számát sok helyen
egy-egy gyermek születésével egy párral gyarapítják, de sohasem csökkentik. Az
asszony az áldást behunyt szemmel mondja. Ünnepélyes és tetszetős formája
folytán a Gy. a legnépszerűbb szertartások közétartozik. v. u. Gyoma, nagyk.
Békés vm., 11,942. lak. Gy.-n a XIX. sz. első felében csak pár zsidó család
lakott, amelyek egy közösséget alkottak ugyan de a hitközségi élet első jelei
csak 1846. kezdtek mutatkozni. Négy év múlva Gy. a közeli Endrod hitközséggel
egy anyakönyvi kerületté lett. Ez időtájt az összekötő kapocs a hitközségi
tagok között egy kis imaház volt, amely iskolául is szolgált, amennyiben a
metsző, illetve a rabbihelyettes ott végezte a tankötelesek oktatását. A
statusquo hitközség természetes fejlődésének eredményeként 1869. új, korszert
tágasabb tem-plomot építettek, melynek költségeihez, mint az iratokból kitűnik,
Schuller József 200 forinttal járult hozzá. Schuller különben, mint a
Wodianer-uradalom jószágkormányzója, tekintélyes, közbecsülésben álló egyéniség
volt, aki az 1863. éhínség idején hosszabb ideig élelemmel látta el egész
Endrőd községét 1872-ben létesült a Chevra, amelyet most Breuer Lipót vezet.
1877-ben megnyílt a hitközség- magyarnyelvű népiskolája, amelynek első tanítója
Lichter Vilmos volt. Az iskola annyira jó hírnévnek örvendett, hogy keresztény
tanulók is nagyszámban látogatták. A háborús viszonyok következtében azonban a
tanulók létszáma 12 re apadt, ami maga után vonta az államsegély megvonását,
miért is a hitközség kénytelen volt az iskolát feloszlatni. A tagok
áldozatkészségének tudható be, hogy az iskolát az 1927-28. tanévben újból
megnyitották. Meg kell emlékeznünk még az 1884. létesült Nőegyletről, mely
Hartenstein Ig-nácné vezetésével szép eredményeket ér el a jótékonyság terén. A
hitközség tagjai közül többen fejtenek ki élénk gazdasági tevékenységet. Köztük
első helyen áll Kner Izidor (]. o.), a híres könyvkiadó, akinek üzeme 50
munkást és 6 tisztviselőt foglalkoztat. Nagyobb üzem még Iványi István
hengermalma, amelyben 30 munkás dolgozik. A hitközségnek 5568 pengő az évi
költségvetése, 400 pengőt fordít filantrópikus és szociális célokra. Lélekszáma
203, 48 család él a hitközségben, 55 az adófizető. Foglalkozás szerint 6
nagykereskedő, 1 tanító, 18 kereskedő, 2 ügyvéd, 4 munkás, 3 orvos, 6 iparos, 5
magánzó és 15 egyéb. A világháborúban 15-en vettek részt és 7-en estek el. A
hitközség mai vezetősége: Grosz Zoltán elnök, Glück Ármin alelnök, Ehmann Adolf
gondnok, Breuer Lipót pénztáros, Bedő Imre ellenőr, Blasz Dávid rabbihelyettes,
kántor és Franki Miksa nyűg. tanító, jegyző.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1858. címszó a lexikon =>
330. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11858.htm
CÍMSZÓ: Gyertyagyújtás
SZÓCIKK: Gyertyagyújtás szertartásával kezdődik a szombat és a többi ünnep
a zsidó háztartásokban. Ezt a szertartást rendszerint a háziasszony végzi,
köteles azonban mindenki végezni, férfi is, ha nincs felesége, vagy ha attól
különváltan él. A gyertyák fölött mondandó áldás szövege változik, aszerint,
hogy szombati, ünnepi vagy jom-kippuri gyertyákat gyújtanak. Ezek a gyertyák a
vacsora ideje alatt az asztalon állnak és csak páros számban gyújtatnak. A
gyertyák számát sok helyen egy-egy gyermek születésével egy párral gyarapítják,
de sohasem csökkentik. Az asszony az áldást behunyt szemmel mondja. Ünnepélyes
és tetszetős formája folytán a Gy. a legnépszerűbb szertartások közétartozik.
v. u. Gyoma, nagyk. Békés vm., 11,942. lak. Gy.-n a XIX. sz. első felében csak
pár zsidó család lakott, amelyek egy közösséget alkottak ugyan de a hitközségi
élet első jelei csak 1846. kezdtek mutatkozni. Négy év múlva Gy. a közeli
Endrod hitközséggel egy anyakönyvi kerületté lett. Ez időtájt az összekötő
kapocs a hitközségi tagok között egy kis imaház volt, amely iskolául is szolgált,
amennyiben a metsző, illetve a rabbihelyettes ott végezte a tankötelesek
oktatását. A statusquo hitközség természetes fejlődésének eredményeként 1869.
új, korszert tágasabb tem-plomot építettek, melynek költségeihez, mint az
iratokból kitűnik, Schuller József 200 forinttal járult hozzá. Schuller
különben, mint a Wodianer-uradalom jószágkormányzója, tekintélyes,
közbecsülésben álló egyéniség volt, aki az 1863. éhínség idején hosszabb ideig
élelemmel látta el egész Endrőd községét 1872-ben létesült a Chevra, amelyet
most Breuer Lipót vezet. 1877-ben megnyílt a hitközség- magyarnyelvű
népiskolája, amelynek első tanítója Lichter Vilmos volt. Az iskola annyira jó
hírnévnek örvendett, hogy keresztény tanulók is nagyszámban látogatták. A
háborús viszonyok következtében azonban a tanulók létszáma 12 re apadt, ami
maga után vonta az államsegély megvonását, miért is a hitközség kénytelen volt
az iskolát feloszlatni. A tagok áldozatkészségének tudható be, hogy az iskolát
az 1927-28. tanévben újból megnyitották. Meg kell emlékeznünk még az 1884.
létesült Nőegyletről, mely Hartenstein Ig-nácné vezetésével szép eredményeket
ér el a jótékonyság terén. A hitközség tagjai közül többen fejtenek ki élénk
gazdasági tevékenységet. Köztük első helyen áll Kner Izidor ]. o. , a híres
könyvkiadó, akinek üzeme 50 munkást és 6 tisztviselőt foglalkoztat. Nagyobb
üzem még Iványi István hengermalma, amelyben 30 munkás dolgozik. A hitközségnek
5568 pengő az évi költségvetése, 400 pengőt fordít filantrópikus és szociális
célokra. Lélekszáma 203, 48 család él a hitközségben, 55 az adófizető.
Foglalkozás szerint 6 nagykereskedő, 1 tanító, 18 kereskedő, 2 ügyvéd, 4
munkás, 3 orvos, 6 iparos, 5 magánzó és 15 egyéb. A világháborúban 15-en vettek
részt és 7-en estek el. A hitközség mai vezetősége: Grosz Zoltán elnök, Glück
Ármin alelnök, Ehmann Adolf gondnok, Breuer Lipót pénztáros, Bedő Imre ellenőr,
Blasz Dávid rabbihelyettes, kántor és Franki Miksa nyűg. tanító, jegyző.
11858.ht
CÍMSZÓ Gyertyagyújtá
SZÓCIKK Gyertyagyújtá szertartásáva kezdődi szomba é több ünne zsid
háztartásokban Ez szertartás rendszerin háziasszon végzi kötele azonba mindenk
végezni férf is h ninc felesége vag h attó különválta él gyertyá fölöt mondand
áldá szöveg változik aszerint hog szombati ünnep vag jom-kippur gyertyáka
gyújtanak Eze gyertyá vacsor idej alat a asztalo állna é csa páro számba
gyújtatnak gyertyá számá so helye egy-eg gyerme születéséve eg párra
gyarapítják d sohase csökkentik A asszon a áldás behuny szemme mondja Ünnepélye
é tetszető formáj folytá Gy legnépszerűb szertartáso közétartozik v u Gyoma
nagyk Béké vm. 11,942 lak Gy.- XIX sz els felébe csa pá zsid csalá lakott
amelye eg közössége alkotta ugya d hitközség éle els jele csa 1846 kezdte
mutatkozni Nég é múlv Gy közel Endro hitközségge eg anyakönyv kerülett lett E
időtáj a összeköt kapoc hitközség tago közöt eg ki imahá volt amel iskoláu i
szolgált amennyibe metsző illetv rabbihelyette ot végezt tankötelese oktatását
statusqu hitközsé természete fejlődéséne eredményekén 1869 új korszer tágasab
tem-plomo építettek melyne költségeihez min a iratokbó kitűnik Schulle Józse 20
forintta járul hozzá Schulle különben min Wodianer-uradalo jószágkormányzója
tekintélyes közbecsülésbe áll egyénisé volt ak a 1863 éhínsé idejé hosszab idei
élelemme látt e egés Endrő községé 1872-be létesül Chevra amelye mos Breue Lipó
vezet 1877-be megnyíl hitközség magyarnyelv népiskolája amelyne els tanítój
Lichte Vilmo volt A iskol annyir j hírnévne örvendett hog keresztén tanuló i
nagyszámba látogatták háború viszonyo következtébe azonba tanuló létszám 1 r
apadt am mag utá vont a államsegél megvonását miér i hitközsé kénytele vol a
iskolá feloszlatni tago áldozatkészségéne tudhat be hog a iskolá a 1927-28
tanévbe újbó megnyitották Me kel emlékeznün mé a 1884 létesül Nőegyletről mel
Hartenstei Ig-nácn vezetéséve szé eredményeke é e jótékonysá terén hitközsé
tagja közü többe fejtene k élén gazdaság tevékenységet Köztü els helye ál Kne
Izido ] o híre könyvkiadó akine üzem 5 munkás é tisztviselő foglalkoztat Nagyob
üze mé Ivány Istvá hengermalma amelybe 3 munká dolgozik hitközségne 556 peng a
év költségvetése 40 pengő fordí filantrópiku é szociáli célokra Lélekszám 203 4
csalá é hitközségben 5 a adófizető Foglalkozá szerin nagykereskedő tanító 1
kereskedő ügyvéd munkás orvos iparos magánz é 1 egyéb világháborúba 15-e vette
rész é 7-e este el hitközsé ma vezetősége Gros Zoltá elnök Glüc Ármi alelnök
Ehman Adol gondnok Breue Lipó pénztáros Bed Imr ellenőr Blas Dávi
rabbihelyettes kánto é Frank Miks nyűg tanító jegyző
11858.h
CÍMSZ Gyertyagyújt
SZÓCIK Gyertyagyújt szertartásáv kezdőd szomb töb ünn zsi háztartásokba E
szertartá rendszeri háziasszo végz kötel azonb minden végezn fér i nin feleség
va att különvált é gyerty fölö mondan áld szöve változi aszerin ho szombat ünne
va jom-kippu gyertyák gyújtana Ez gyerty vacso ide ala asztal álln cs pár számb
gyújtatna gyerty szám s hely egy-e gyerm születésév e párr gyarapítjá sohas
csökkenti asszo áldá behun szemm mondj Ünnepély tetszet formá folyt G
legnépszerű szertartás közétartozi Gyom nagy Bék vm 11,94 la Gy. XI s el feléb
cs p zsi csal lakot amely e közösség alkott ugy hitközsé él el jel cs 184 kezdt
mutatkozn Né múl G köze Endr hitközségg e anyaköny kerület let időtá összekö
kapo hitközsé tag közö e k imah vol ame iskolá szolgál amennyib metsz illet
rabbihelyett o végez tanköteles oktatásá statusq hitközs természet fejlődésén
eredményeké 186 ú korsze tágasa tem-plom építette melyn költségeihe mi iratokb
kitűni Schull Józs 2 forintt járu hozz Schull különbe mi Wodianer-uradal
jószágkormányzój tekintélye közbecsülésb ál egyénis vol a 186 éhíns idej hossza
ide élelemm lát egé Endr község 1872-b létesü Chevr amely mo Breu Lip veze
1877-b megnyí hitközsé magyarnyel népiskoláj amelyn el tanító Licht Vilm vol
isko annyi hírnévn örvendet ho kereszté tanul nagyszámb látogattá hábor viszony
következtéb azonb tanul létszá apad a ma ut von államsegé megvonásá mié hitközs
kénytel vo iskol feloszlatn tag áldozatkészségén tudha b ho iskol 1927-2 tanévb
újb megnyitottá M ke emlékeznü m 188 létesü Nőegyletrő me Hartenste Ig-nác
vezetésév sz eredmények jótékonys teré hitközs tagj köz több fejten élé gazdasá
tevékenysége Közt el hely á Kn Izid hír könyvkiad akin üze munká tisztvisel
foglalkozta Nagyo üz m Iván Istv hengermalm amelyb munk dolgozi hitközségn 55 pen
é költségvetés 4 peng ford filantrópik szociál célokr Lélekszá 20 csal
hitközségbe adófizet Foglalkoz szeri nagykeresked tanít keresked ügyvé munká
orvo iparo magán egyé világháborúb 15- vett rés 7- est e hitközs m vezetőség
Gro Zolt elnö Glü Árm alelnö Ehma Ado gondno Breu Lip pénztáro Be Im ellenő Bla
Dáv rabbihelyette kánt Fran Mik nyű tanít jegyz
11858.
CÍMS Gyertyagyúj
SZÓCI Gyertyagyúj szertartásá kezdő szom tö ün zs háztartásokb szertart
rendszer háziassz vég köte azon minde végez fé ni felesé v at különvál gyert
föl monda ál szöv változ aszeri h szomba ünn v jom-kipp gyertyá gyújtan E gyert
vacs id al aszta áll c pá szám gyújtatn gyert szá hel egy- gyer születésé pár
gyarapítj soha csökkent assz áld behu szem mond Ünnepél tetsze form foly legnépszer
szertartá közétartoz Gyo nag Bé v 11,9 l Gy X e felé c zs csa lako amel közössé
alkot ug hitközs é e je c 18 kezd mutatkoz N mú köz End hitközség anyakön
kerüle le időt összek kap hitközs ta köz ima vo am iskol szolgá amennyi mets
ille rabbihelyet vége tankötele oktatás status hitköz természe fejlődésé
eredmények 18 korsz tágas tem-plo épített mely költségeih m iratok kitűn Schul
Józ forint jár hoz Schul különb m Wodianer-urada jószágkormányzó tekintély
közbecsülés á egyéni vo 18 éhín ide hossz id élelem lá eg End közsé 1872- létes
Chev amel m Bre Li vez 1877- megny hitközs magyarnye népiskolá amely e tanít
Lich Vil vo isk anny hírnév örvende h kereszt tanu nagyszám látogatt hábo
viszon következté azon tanu létsz apa m u vo államseg megvonás mi hitköz kényte
v isko feloszlat ta áldozatkészségé tudh h isko 1927- tanév új megnyitott k
emlékezn 18 létes Nőegyletr m Hartenst Ig-ná vezetésé s eredménye jótékony ter
hitköz tag kö töb fejte él gazdas tevékenység Köz e hel K Izi hí könyvkia aki
üz munk tisztvise foglalkozt Nagy ü Ivá Ist hengermal amely mun dolgoz
hitközség 5 pe költségveté pen for filantrópi szociá célok Léleksz 2 csa
hitközségb adófize Foglalko szer nagykereske taní kereske ügyv munk orv ipar
magá egy világháború 15 vet ré 7 es hitköz vezetősé Gr Zol eln Gl Ár aleln Ehm
Ad gondn Bre Li pénztár B I ellen Bl Dá rabbihelyett kán Fra Mi ny taní jegy
11858
CÍM Gyertyagyú
SZÓC Gyertyagyú szertartás kezd szo t ü z háztartások szertar rendsze
háziass vé köt azo mind vége f n feles a különvá gyer fö mond á szö válto aszer
szomb ün jom-kip gyerty gyújta gyer vac i a aszt ál p szá gyújtat gyer sz he
egy gye születés pá gyarapít soh csökken ass ál beh sze mon Ünnepé tetsz for
fol legnépsze szertart közétarto Gy na B 11, G fel z cs lak ame közöss alko u hitköz
j 1 kez mutatko m kö En hitközsé anyakö kerül l idő össze ka hitköz t kö im v a
isko szolg amenny met ill rabbihelye vég tankötel oktatá statu hitkö termész
fejlődés eredménye 1 kors tága tem-pl építet mel költségei irato kitű Schu Jó
forin já ho Schu külön Wodianer-urad jószágkormányz tekintél közbecsülé egyén v
1 éhí id hoss i élele l e En közs 1872 léte Che ame Br L ve 1877 megn hitköz
magyarny népiskol amel taní Lic Vi v is ann hírné örvend keresz tan nagyszá
látogat háb viszo következt azo tan léts ap v államse megvoná m hitkö kényt isk
feloszla t áldozatkészség tud isk 1927 tané ú megnyitot emlékez 1 léte Nőegylet
Hartens Ig-n vezetés eredmény jótékon te hitkö ta k tö fejt é gazda tevékenysé
Kö he Iz h könyvki ak ü mun tisztvis foglalkoz Nag Iv Is hengerma amel mu dolgo
hitközsé p költségvet pe fo filantróp szoci célo Léleks cs hitközség adófiz
Foglalk sze nagykeresk tan keresk ügy mun or ipa mag eg világhábor 1 ve r e
hitkö vezetős G Zo el G Á alel Eh A gond Br L pénztá elle B D rabbihelyet ká Fr
M n tan jeg
1185
CÍ Gyertyagy
SZÓ Gyertyagy szertartá kez sz háztartáso szerta rendsz házias v kö az min
vég fele különv gye f mon sz vált asze szom ü jom-ki gyert gyújt gye va asz á
sz gyújta gye s h eg gy születé p gyarapí so csökke as á be sz mo Ünnep tets fo
fo legnépsz szertar közétart G n 11 fe c la am közös alk hitkö ke mutatk k E
hitközs anyak kerü id össz k hitkö k i isk szol amenn me il rabbihely vé
tanköte oktat stat hitk termés fejlődé eredmény kor tág tem-p építe me költsége
irat kit Sch J fori j h Sch külö Wodianer-ura jószágkormány tekinté közbecsül
egyé éh i hos élel E köz 187 lét Ch am B v 187 meg hitkö magyarn népisko ame
tan Li V i an hírn örven keres ta nagysz látoga há visz következ az ta lét a
állams megvon hitk kény is feloszl áldozatkészsé tu is 192 tan megnyito emléke
lét Nőegyle Harten Ig- vezeté eredmén jótéko t hitk t t fej gazd tevékenys K h
I könyvk a mu tisztvi foglalko Na I I hengerm ame m dolg hitközs költségve p f
filantró szoc cél Lélek c hitközsé adófi Foglal sz nagykeres ta keres üg mu o
ip ma e világhábo v hitk vezető Z e ale E gon B pénzt ell rabbihelye k F ta je