11862.htm
CÍMSZÓ: Gyöngyös
SZÓCIKK: Gyöngyös, rend.
tan. város Heves m. 19,715 lak. A hitközség megalakulásának időpontja nem
állapítható meg teljes bizonyossággal. Az alapítók személyére vonatkozólag sincsenek
hiteles feljegyzések. Tény azonban, hogy Gy.-ön már h XV. sz.-ban éltek zsidók,
amiről a megyei és a városi levéltár adatai tanúskodnak. Ezek természetesen nem
tömörültek egységes szervezetté, életükről különben is nagyon keveset tudunk. A
hitközség azonban, kezdetleges formában ugyan, már a XVIII. az -ban
meglehetett, amire abból lehet következtetni, hogy a Chevra Kadisa 1795.
alakult. Sőt a gyönyörű stílusban épült zsinagóga is a XVIII. sz. végéről való
és ez a templom még ma is áll. E szórványos adatokon kívül 1830-tól kezdve
rendszeresen vezetett jegyzőkönyvek állunk rendelkezésre, igaz, hogy abban az
időben már virágzó hitközség volt Gy.-ön. A hitközség ügyeit az első időben egy
21 tagú testület intézte, amelyet évenként választott meg a hitközség egyeteme.
Nyugodt, békés fejlődés jellemzi ekkor a hitközséget, mely az 1846-ból származó
türelmi adó-kimutatás szerint Heves megye legnagyobb hitközsége volt, mert évi
675 forintot fizetett türelmi adó címén. A 48-as események sem idéztek elő
különösebb változásokat a hitközség életében. A Bach-korszak elején a hatóság
felfüggesztette a hitközség autonómiáját és az elöljáróságot a cs. és kir.
kormány biztos nevezte ki. Az alkotmányos era a Gy .-i zsidóságra is mozgalmas
napokat hozott. Az országos kongresszus után, amelyen a Gy.-i hitközséget
Hirschl Lipót akkori elnök képviselte, a hitközségnek csak kis része, mintegy
30 tag; kívánta a kongresszushoz való csatlakozást. Ez a mozgalom hamarosan
elsimult. A hitközség egységét egyelőre nem bontotta meg az orthodoxia
szervezkedése sem. Az 1880-as évek elején indult meg egy kiválási mozgalom,
amelynek eredményeképp egy kisebb frakció kivált a hitközségből és az orthodox
szervezethez csatlakozott. Ettől fogva semmi sem zavarta meg a hitközség belső
életét, mely Bogdány Jónás, Bernát Ignác, Spitzer László (1897-1901), Kálmán
Ignác (1901-06) és Rusz Jakab (1906-1924) elnöklete alatt a legszebb fejlődésen
ment keresztül. Ezt a fejlődést tragikus módon megakasztotta az 1917-iki nagy
tűzvész, amely a város nagy részével együtt a gyönyörű zsidótemplomot és a
hitközség többi épületeit is elhamvasztotta. Ettől kezdve a Gy.-i zsidóság
minden törekvése arra irányult, hogy a hitközség a romokon újjáépülhessen. A
háború és forradalmak gyászos évei e törekvések megvalósítására nem voltak
alkalmasak, de Rusz Jakab agilitása mar 1920. lehetővé tette egy ideiglenes
pótimaház és a tisztviselői lakások újjáépítését. 1924-ben Ösztreicher Dezső,
majd 1927. Vajda Ármin vette át a hitközség vezetését, aki Fränkl Ignác
alelnökkel együtt a legnagyobb energiával és lelkesedéssel kezdett hozzá a
munkához. Rendezték a hitközség zilált pénzügyeit, újjáépítették a vágóhidat,
rituális fürdőt létesítettek és modern alapszabályok keretében új alapokra
fektették a hitközség adminisztrációját. Az élénk hitközségi élet homlokterében
a templomépítés kérdése áll. Minden kilátás megvan arra, hogy ez a kérdés is
hamarosan megoldódik és nemsokára új, díszesebb templom fogja hirdetni a
hitközség áldozatkészségét és hagyományos vallásosságát. A templomon kívül az
1859. néhai Brack Áron alapítványából létesült Talmud Tóraiskola bizonyítja,
hogy a Gy.-i zsidóság élete milyen mélyen a tradíciókban gyökeredzik. Az 1839.
létesített elemi iskolát a hitközség 1888. Gy. városának adta át. Hat
egyesületben munkálkodik a hitközség kulturális és szociális életének
fejlesztésén. A Chevra Kadisán kívül, amelynek jelenlegi elnöke Rosenfeld Emil,
van egy Bikur Chólim egylet, melyet Batiszt József vezet, egy Maszkil el Dal
egylet, (vezetője Gosztonyi Samu), működik meg egy ú. n. Szandekoosz egylet
Székely Jenő elnöklete alatt, ez komasági segélyt folyósít. A nőegylet
elnöknője Schönfeld Mórné, a Betegsegélyző Nőegyleté Barna Sándorné. A Gy.-i
hitközség a kiváló és nagytehetségű emberek egész sorával ajándékozta meg az
országot. Nem kisebb emberek karrierje indult el Gy.-ről, mint lovag Schweitzer
Ede (l. o.) tábornok, Décsey Zsigmond kúriai tanácselnök, Visontai Soma (l.
o.), végül Kaszab Aladár (l. o.). Több kiváló, nagyhírű rabbi is származik
Gy.-ről. Így Hoffer Ármin (l. o.) rabbiszemináriumi tanár, Silberfeld Jakab (l.
o.) békéscsabai, Klein Dezső eperjesi, Klein József volt kassai és Spiegel
Ármin esztergomi főrabbi. A hitközség több tagja előkelő szerepet játszik Gy.
város közéletében. Dudás Adolf városi tanácsos polgármester-helyettes volt,
Rosenfeld Emil a Ferenc József-rend lovagja és tűzoltó főparancsnok, Károly
Lajos szintén a Ferenc József-rend lovagja és dévényi Tévén Zsigmond hosszabb
ideig volt a Gy.-i Kereskedelmi Csarnok s egyben a Chevra Kadisa elnöke. Egész sereg
kereskedelmi és ipari vállalatot, malmot és gyárat alapítottak Gy.-ön a zsidók,
akik mezőgazdasági téren is nagy szerepet visznek. A legnagyobb birtokosok a
Gruszner Testvérek (Jenő Zoltán, Mór és Dezső), akiknek Markazon és Detken 1000
hold szőlőjük és 2000 hold földjük van. Frank Henrik és Jenő Buskán (Borsod m.)
500 holdas földet és 120 hold szőlőt művelnek. Rosenfeld Emil és Samu Atkáron
és Bagolyváron 2200 holdon gazdálkodnak, Somogyi Lipótnak 3000 holdas bérlete
van, Ösztreicher Dezsőnek Viszaszőllősön 600 holdas mintagazdasága és 350 hold
szőlője. Braun Jenő halmaji és Rusz Jakab visontai szőlőbirtoka érdemel még
megemlítést. Büchler László és Márton és Weiszkopf Henrik gőzmalmai, Bogdán
József szeszgyára, Vajda Antal mátrahegyaljai, Polgár Sándor hevescsányi
szőlőtelepe, Keller Sándor, Kormos Mihály, Ormódi Adolf, Barna Gábor nagyobb
kereskedelmi vállalatai, Kálmán Miklós Gy.-solymosi kőbányája, a Spitzer László
és Bogdán Sándor által vezetett Kereskedelmi és Gazdasági Bank, a Kálmán Ignác
vezetése alatt álló Gy.-i Bank R-T., a Valkó Sándor által alapított Gy.-i
Népbank és a Mechanika R-T., továbbá Hajdú Béla vízgyógyintézete főtényezői Gy.
város élénk gazdasági életének. A hitközség évi költségvetése 57.460 P,
filantropikus és szociális célokra 11,600 pengőt fordítanak. Lélekszáma -
tekintetbe véve Markaz és Domoszló kivételével a Gy.-i járáshoz tartozó
községeket - 1800. A családok száma 600, adót 524-en fizetnek. Foglalkozás
szerint: 56 gazdálkodó, 152 kereskedő, 20 ügyvéd, 4 köztisztviselő, 15 orvos,
63 magántisztviselő, 1 vállalkozó, 62 iparos, 3 mérnök, 1 hírlapíró, 27
magánzó, 12 munkás és 79 egyéb. A Chevra Kadisa 25 ágyas hadikórházat tartott
fenn a háború évei alatt. A tagok közül 430-an vonultak be és 34-en haltak hősi
halált. A forradalmak sem múltak el nyomtalanul a Gy.-i zsidóság felett. Két
áldozata van a forradalmaknak: Lichtenstein Dezső tart. hadnagy, akit a
forradalom kitörésekor rendcsináló munkája közepeit szúrt le az utcai csőcselék
és Welt Ignác, akit a kommunisták hazafias magatartása miatt halálra ítéltek és
kivégeztek. A hitközség jelenlegi vezetősége: Feigl L. Henrik főrabbi, Vajda
Ármin elnök, Fränkl Ignác alelnök, Frank Henrik oktatásügyi, Rosenthal Emil
adóügyi, Rusz Jakab kultuszügyi és Hajdú Béla jótékonyságügyi elöljárók és
Illés Ernő titkár.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1862. címszó a lexikon =>
331. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11862.htm
CÍMSZÓ: Gyöngyös
SZÓCIKK: Gyöngyös, rend. tan. város Heves m. 19,715 lak. A hitközség
megalakulásának időpontja nem állapítható meg teljes bizonyossággal. Az
alapítók személyére vonatkozólag sincsenek hiteles feljegyzések. Tény azonban,
hogy Gy.-ön már h XV. sz.-ban éltek zsidók, amiről a megyei és a városi
levéltár adatai tanúskodnak. Ezek természetesen nem tömörültek egységes
szervezetté, életükről különben is nagyon keveset tudunk. A hitközség azonban,
kezdetleges formában ugyan, már a XVIII. az -ban meglehetett, amire abból lehet
következtetni, hogy a Chevra Kadisa 1795. alakult. Sőt a gyönyörű stílusban
épült zsinagóga is a XVIII. sz. végéről való és ez a templom még ma is áll. E
szórványos adatokon kívül 1830-tól kezdve rendszeresen vezetett jegyzőkönyvek
állunk rendelkezésre, igaz, hogy abban az időben már virágzó hitközség volt
Gy.-ön. A hitközség ügyeit az első időben egy 21 tagú testület intézte, amelyet
évenként választott meg a hitközség egyeteme. Nyugodt, békés fejlődés jellemzi
ekkor a hitközséget, mely az 1846-ból származó türelmi adó-kimutatás szerint
Heves megye legnagyobb hitközsége volt, mert évi 675 forintot fizetett türelmi
adó címén. A 48-as események sem idéztek elő különösebb változásokat a
hitközség életében. A Bach-korszak elején a hatóság felfüggesztette a hitközség
autonómiáját és az elöljáróságot a cs. és kir. kormány biztos nevezte ki. Az alkotmányos
era a Gy .-i zsidóságra is mozgalmas napokat hozott. Az országos kongresszus
után, amelyen a Gy.-i hitközséget Hirschl Lipót akkori elnök képviselte, a
hitközségnek csak kis része, mintegy 30 tag; kívánta a kongresszushoz való
csatlakozást. Ez a mozgalom hamarosan elsimult. A hitközség egységét egyelőre
nem bontotta meg az orthodoxia szervezkedése sem. Az 1880-as évek elején indult
meg egy kiválási mozgalom, amelynek eredményeképp egy kisebb frakció kivált a
hitközségből és az orthodox szervezethez csatlakozott. Ettől fogva semmi sem
zavarta meg a hitközség belső életét, mely Bogdány Jónás, Bernát Ignác, Spitzer
László 1897-1901 , Kálmán Ignác 1901-06 és Rusz Jakab 1906-1924 elnöklete alatt
a legszebb fejlődésen ment keresztül. Ezt a fejlődést tragikus módon
megakasztotta az 1917-iki nagy tűzvész, amely a város nagy részével együtt a
gyönyörű zsidótemplomot és a hitközség többi épületeit is elhamvasztotta. Ettől
kezdve a Gy.-i zsidóság minden törekvése arra irányult, hogy a hitközség a
romokon újjáépülhessen. A háború és forradalmak gyászos évei e törekvések
megvalósítására nem voltak alkalmasak, de Rusz Jakab agilitása mar 1920.
lehetővé tette egy ideiglenes pótimaház és a tisztviselői lakások újjáépítését.
1924-ben Ösztreicher Dezső, majd 1927. Vajda Ármin vette át a hitközség
vezetését, aki Fränkl Ignác alelnökkel együtt a legnagyobb energiával és
lelkesedéssel kezdett hozzá a munkához. Rendezték a hitközség zilált
pénzügyeit, újjáépítették a vágóhidat, rituális fürdőt létesítettek és modern
alapszabályok keretében új alapokra fektették a hitközség adminisztrációját. Az
élénk hitközségi élet homlokterében a templomépítés kérdése áll. Minden kilátás
megvan arra, hogy ez a kérdés is hamarosan megoldódik és nemsokára új,
díszesebb templom fogja hirdetni a hitközség áldozatkészségét és hagyományos
vallásosságát. A templomon kívül az 1859. néhai Brack Áron alapítványából
létesült Talmud Tóraiskola bizonyítja, hogy a Gy.-i zsidóság élete milyen
mélyen a tradíciókban gyökeredzik. Az 1839. létesített elemi iskolát a
hitközség 1888. Gy. városának adta át. Hat egyesületben munkálkodik a hitközség
kulturális és szociális életének fejlesztésén. A Chevra Kadisán kívül, amelynek
jelenlegi elnöke Rosenfeld Emil, van egy Bikur Chólim egylet, melyet Batiszt
József vezet, egy Maszkil el Dal egylet, vezetője Gosztonyi Samu , működik meg
egy ú. n. Szandekoosz egylet Székely Jenő elnöklete alatt, ez komasági segélyt
folyósít. A nőegylet elnöknője Schönfeld Mórné, a Betegsegélyző Nőegyleté Barna
Sándorné. A Gy.-i hitközség a kiváló és nagytehetségű emberek egész sorával
ajándékozta meg az országot. Nem kisebb emberek karrierje indult el Gy.-ről,
mint lovag Schweitzer Ede l. o. tábornok, Décsey Zsigmond kúriai tanácselnök,
Visontai Soma l. o. , végül Kaszab Aladár l. o. . Több kiváló, nagyhírű rabbi
is származik Gy.-ről. Így Hoffer Ármin l. o. rabbiszemináriumi tanár,
Silberfeld Jakab l. o. békéscsabai, Klein Dezső eperjesi, Klein József volt
kassai és Spiegel Ármin esztergomi főrabbi. A hitközség több tagja előkelő
szerepet játszik Gy. város közéletében. Dudás Adolf városi tanácsos
polgármester-helyettes volt, Rosenfeld Emil a Ferenc József-rend lovagja és
tűzoltó főparancsnok, Károly Lajos szintén a Ferenc József-rend lovagja és
dévényi Tévén Zsigmond hosszabb ideig volt a Gy.-i Kereskedelmi Csarnok s
egyben a Chevra Kadisa elnöke. Egész sereg kereskedelmi és ipari vállalatot,
malmot és gyárat alapítottak Gy.-ön a zsidók, akik mezőgazdasági téren is nagy
szerepet visznek. A legnagyobb birtokosok a Gruszner Testvérek Jenő Zoltán, Mór
és Dezső , akiknek Markazon és Detken
11862.ht
CÍMSZÓ Gyöngyö
SZÓCIKK Gyöngyös rend tan váro Heve m 19,71 lak hitközsé megalakulásána
időpontj ne állapíthat me telje bizonyossággal A alapító személyér vonatkozóla
sincsene hitele feljegyzések Tén azonban hog Gy.-ö má XV sz.-ba élte zsidók
amirő megye é város levéltá adata tanúskodnak Eze természetese ne tömörülte
egysége szervezetté életükrő különbe i nagyo kevese tudunk hitközsé azonban
kezdetlege formába ugyan má XVIII a -ba meglehetett amir abbó lehe
következtetni hog Chevr Kadis 1795 alakult Ső gyönyör stílusba épül zsinagóg i
XVIII sz végérő val é e templo mé m i áll szórványo adatoko kívü 1830-tó kezdv
rendszerese vezetet jegyzőkönyve állun rendelkezésre igaz hog abba a időbe má
virágz hitközsé vol Gy.-ön hitközsé ügyei a els időbe eg 2 tag testüle intézte
amelye évenkén választot me hitközsé egyeteme Nyugodt béké fejlődé jellemz ekko
hitközséget mel a 1846-bó származ türelm adó-kimutatá szerin Heve megy
legnagyob hitközség volt mer év 67 forinto fizetet türelm ad címén 48-a
eseménye se idézte el különöseb változásoka hitközsé életében Bach-korsza elejé
hatósá felfüggesztett hitközsé autonómiájá é a elöljáróságo cs é kir kormán
bizto nevezt ki A alkotmányo er G .- zsidóságr i mozgalma napoka hozott A
országo kongresszu után amelye Gy.- hitközsége Hirsch Lipó akkor elnö
képviselte hitközségne csa ki része minteg 3 tag kívánt kongresszusho val
csatlakozást E mozgalo hamarosa elsimult hitközsé egységé egyelőr ne bontott me
a orthodoxi szervezkedés sem A 1880-a éve elejé indul me eg kiválás mozgalom
amelyne eredményekép eg kiseb frakci kivál hitközségbő é a orthodo szervezethe
csatlakozott Ettő fogv semm se zavart me hitközsé bels életét mel Bogdán Jónás
Berná Ignác Spitze Lászl 1897-190 Kálmá Igná 1901-0 é Rus Jaka 1906-192
elnöklet alat legszeb fejlődése men keresztül Ez fejlődés tragiku módo
megakasztott a 1917-ik nag tűzvész amel váro nag részéve együt gyönyör
zsidótemplomo é hitközsé több épületei i elhamvasztotta Ettő kezdv Gy.- zsidósá
minde törekvés arr irányult hog hitközsé romoko újjáépülhessen hábor é
forradalma gyászo éve törekvése megvalósításár ne volta alkalmasak d Rus Jaka
agilitás ma 1920 lehetőv tett eg ideiglene pótimahá é tisztviselő lakáso
újjáépítését 1924-be Ösztreiche Dezső maj 1927 Vajd Ármi vett á hitközsé
vezetését ak Fränk Igná alelnökke együt legnagyob energiáva é lelkesedésse
kezdet hozz munkához Rendezté hitközsé zilál pénzügyeit újjáépítetté vágóhidat
rituáli fürdő létesítette é moder alapszabályo keretébe ú alapokr fektetté
hitközsé adminisztrációját A élén hitközség éle homlokterébe templomépíté
kérdés áll Minde kilátá megva arra hog e kérdé i hamarosa megoldódi é nemsokár
új díszeseb templo fogj hirdetn hitközsé áldozatkészségé é hagyományo
vallásosságát templomo kívü a 1859 néha Brac Áro alapítványábó létesül Talmu
Tóraiskol bizonyítja hog Gy.- zsidósá élet milye mélye tradíciókba gyökeredzik
A 1839 létesítet elem iskolá hitközsé 1888 Gy városána adt át Ha egyesületbe
munkálkodi hitközsé kulturáli é szociáli életéne fejlesztésén Chevr Kadisá
kívül amelyne jelenleg elnök Rosenfel Emil va eg Biku Chóli egylet melye Batisz
Józse vezet eg Maszki e Da egylet vezetőj Gosztony Sam működi me eg ú n
Szandekoos egyle Székel Jen elnöklet alatt e komaság segély folyósít nőegyle
elnöknőj Schönfel Mórné Betegsegélyz Nőegylet Barn Sándorné Gy.- hitközsé kivál
é nagytehetség embere egés soráva ajándékozt me a országot Ne kiseb embere
karrierj indul e Gy.-ről min lova Schweitze Ed l o tábornok Décse Zsigmon kúria
tanácselnök Visonta Som l o végü Kasza Aladá l o Töb kiváló nagyhír rabb i
származi Gy.-ről Íg Hoffe Ármi l o rabbiszeminárium tanár Silberfel Jaka l o
békéscsabai Klei Dezs eperjesi Klei Józse vol kassa é Spiege Ármi esztergom
főrabbi hitközsé töb tagj előkel szerepe játszi Gy váro közéletében Dudá Adol
város tanácso polgármester-helyette volt Rosenfel Emi Feren József-ren lovagj é
tűzolt főparancsnok Károl Lajo szinté Feren József-ren lovagj é dévény Tévé
Zsigmon hosszab idei vol Gy.- Kereskedelm Csarno egybe Chevr Kadis elnöke Egés
sere kereskedelm é ipar vállalatot malmo é gyára alapította Gy.-ö zsidók aki
mezőgazdaság tére i nag szerepe visznek legnagyob birtokoso Gruszne Testvére
Jen Zoltán Mó é Dezs akikne Markazo é Detke 100 hol szőlőjü é 200 hol földjü
van Fran Henri é Jen Buská Borso m 50 holda földe é 12 hol szőlő művelnek
Rosenfel Emi é Sam Atkáro é Bagolyváro 220 holdo gazdálkodnak Somogy Lipótna
300 holda bérlet van Ösztreiche Dezsőne Viszaszőllősö 60 holda mintagazdaság é
35 hol szőlője Brau Jen halmaj é Rus Jaka visonta szőlőbirtok érdeme mé
megemlítést Büchle Lászl é Márto é Weiszkop Henri gőzmalmai Bogdá Józse
szeszgyára Vajd Anta mátrahegyaljai Polgá Sándo hevescsány szőlőtelepe Kelle
Sándor Kormo Mihály Ormód Adolf Barn Gábo nagyob kereskedelm vállalatai Kálmá
Mikló Gy.-solymos kőbányája Spitze Lászl é Bogdá Sándo álta vezetet Kereskedelm
é Gazdaság Bank Kálmá Igná vezetés alat áll Gy.- Ban R-T. Valk Sándo álta
alapítot Gy.- Népban é Mechanik R-T. tovább Hajd Bél vízgyógyintézet főtényező
Gy váro élén gazdaság életének hitközsé év költségvetés 57.46 P filantropiku é
szociáli célokr 11,60 pengő fordítanak Lélekszám tekintetb vév Marka é Domoszl
kivételéve Gy.- járásho tartoz községeke 1800 családo szám 600 adó 524-e
fizetnek Foglalkozá szerint 5 gazdálkodó 15 kereskedő 2 ügyvéd köztisztviselő 1
orvos 6 magántisztviselő vállalkozó 6 iparos mérnök hírlapíró 2 magánzó 1 munká
é 7 egyéb Chevr Kadis 2 ágya hadikórháza tartot fen hábor éve alatt tago közü
430-a vonulta b é 34-e halta hős halált forradalma se múlta e nyomtalanu Gy.-
zsidósá felett Ké áldozat va forradalmaknak Lichtenstei Dezs tart hadnagy aki
forradalo kitöréseko rendcsinál munkáj közepei szúr l a utca csőcselé é Wel
Ignác aki kommunistá hazafia magatartás miat halálr ítélte é kivégeztek
hitközsé jelenleg vezetősége Feig L Henri főrabbi Vajd Ármi elnök Fränk Igná
alelnök Fran Henri oktatásügyi Rosentha Emi adóügyi Rus Jaka kultuszügy é Hajd
Bél jótékonyságügy elöljáró é Illé Ern titkár
11862.h
CÍMSZ Gyöngy
SZÓCIK Gyöngyö ren ta vár Hev 19,7 la hitközs megalakulásán időpont n
állapítha m telj bizonyosságga alapít személyé vonatkozól sincsen hitel
feljegyzése Té azonba ho Gy.- m X sz.-b élt zsidó amir megy váro levélt adat
tanúskodna Ez természetes n tömörült egység szervezett életükr különb nagy
keves tudun hitközs azonba kezdetleg formáb ugya m XVII -b meglehetet ami abb
leh következtetn ho Chev Kadi 179 alakul S gyönyö stílusb épü zsinagó XVII s
végér va templ m ál szórvány adatok kív 1830-t kezd rendszeres vezete jegyzőkönyv
állu rendelkezésr iga ho abb időb m virág hitközs vo Gy.-ö hitközs ügye el időb
e ta testül intézt amely évenké választo m hitközs egyetem Nyugod bék fejlőd
jellem ekk hitközsége me 1846-b szárma türel adó-kimutat szeri Hev meg legnagyo
hitközsé vol me é 6 forint fizete türel a címé 48- esemény s idézt e különöse
változások hitközs életébe Bach-korsz elej hatós felfüggesztet hitközs
autonómiáj elöljáróság c ki kormá bizt nevez k alkotmány e . zsidóság mozgalm
napok hozot ország kongressz utá amely Gy. hitközség Hirsc Lip akko eln
képviselt hitközségn cs k rész minte ta kíván kongresszush va csatlakozás
mozgal hamaros elsimul hitközs egység egyelő n bontot m orthodox szervezkedé se
1880- év elej indu m e kiválá mozgalo amelyn eredményeké e kise frakc kivá
hitközségb orthod szervezeth csatlakozot Ett fog sem s zavar m hitközs bel
életé me Bogdá Jóná Bern Igná Spitz Lász 1897-19 Kálm Ign 1901- Ru Jak 1906-19
elnökle ala legsze fejlődés me keresztü E fejlődé tragik mód megakasztot 1917-i
na tűzvés ame vár na részév együ gyönyö zsidótemplom hitközs töb épülete
elhamvasztott Ett kezd Gy. zsidós mind törekvé ar irányul ho hitközs romok
újjáépülhesse hábo forradalm gyász év törekvés megvalósításá n volt alkalmasa
Ru Jak agilitá m 192 lehető tet e ideiglen pótimah tisztvisel lakás újjáépítésé
1924-b Ösztreich Dezs ma 192 Vaj Árm vet hitközs vezetésé a Frän Ign alelnökk
együ legnagyo energiáv lelkesedéss kezde hoz munkáho Rendezt hitközs zilá
pénzügyei újjáépített vágóhida rituál fürd létesített mode alapszabály keretéb
alapok fektett hitközs adminisztrációjá élé hitközsé él homlokteréb templomépít
kérdé ál Mind kilát megv arr ho kérd hamaros megoldód nemsoká ú díszese templ
fog hirdet hitközs áldozatkészség hagyomány vallásosságá templom kív 185 néh
Bra Ár alapítványáb létesü Talm Tóraisko bizonyítj ho Gy. zsidós éle mily mély
tradíciókb gyökeredzi 183 létesíte ele iskol hitközs
11862.
CÍMS Gyöng
SZÓCI Gyöngy re t vá He 19, l hitköz megalakulásá időpon állapíth tel
bizonyosságg alapí személy vonatkozó sincse hite feljegyzés T azonb h Gy. sz.-
él zsid ami meg vár levél ada tanúskodn E természete tömörül egysé szervezet
életük külön nag keve tudu hitköz azonb kezdetle formá ugy XVI - meglehete am
ab le következtet h Che Kad 17 alaku gyöny stílus ép zsinag XVI végé v temp á
szórván adato kí 1830- kez rendszere vezet jegyzőköny áll rendelkezés ig h ab
idő virá hitköz v Gy.- hitköz ügy e idő t testü intéz amel évenk választ hitköz
egyete Nyugo bé fejlő jelle ek hitközség m 1846- szárm türe adó-kimuta szer He
me legnagy hitközs vo m forin fizet türe cím 48 esemén idéz különös változáso
hitköz életéb Bach-kors ele ható felfüggeszte hitköz autonómiá elöljárósá k
korm biz neve alkotmán zsidósá mozgal napo hozo orszá kongress ut amel Gy
hitközsé Hirs Li akk el képvisel hitközség c rés mint t kívá kongresszus v
csatlakozá mozga hamaro elsimu hitköz egysé egyel bonto orthodo szervezked s
1880 é ele ind kivál mozgal amely eredmények kis frak kiv hitközség ortho
szervezet csatlakozo Et fo se zava hitköz be élet m Bogd Jón Ber Ign Spit Lás
1897-1 Kál Ig 1901 R Ja 1906-1 elnökl al legsz fejlődé m kereszt fejlőd tragi
mó megakaszto 1917- n tűzvé am vá n részé egy gyöny zsidótemplo hitköz tö
épület elhamvasztot Et kez Gy zsidó min törekv a irányu h hitköz romo
újjáépülhess háb forradal gyás é törekvé megvalósítás vol alkalmas R Ja agilit
19 lehet te ideigle pótima tisztvise laká újjáépítés 1924- Ösztreic Dez m 19 Va
Ár ve hitköz vezetés Frä Ig alelnök egy legnagy energiá lelkesedés kezd ho
munkáh Rendez hitköz zil pénzügye újjáépítet vágóhid rituá für létesítet mod
alapszabál kereté alapo fektet hitköz adminisztrációj él hitközs é homlokteré
templomépí kérd á Min kilá meg ar h kér hamaro megoldó nemsok díszes temp fo
hirde hitköz áldozatkészsé hagyomán vallásosság templo kí 18 né Br Á
alapítványá létes Tal Tóraisk bizonyít h Gy zsidó él mil mél tradíciók
gyökeredz 18 létesít el isko hitköz 18 városá a egyesület munkálko hitköz
kulturá szociá életé fejlesztés Che Kadi kív amely jelenl eln Rosenf Em Bi Chó
egyl mel Bati Józ vez Masz egyl vezet Goszto S műkö Szandeko egy Szék J elnökl
ala komas segé folyós nőegy elnökn Schönf Mór Betegsegél Nőegyl Ba Sándor Gy
hitköz kiv nagytehets embe eg sorá ajándéko ország kis embe karrie ind Gy.-r m
lo Schweit táborn Déc Zsigm kúr tanácseln Vison S vé Kas Ala T kivá nagyh ra
szárma Gy.-r Hof Ár rabbiszeminári tan Silberf Ja békéscsab Kl De eperje Kl Józ
v kas Spie Ár eszterg főrab hitköz t ta elők szere játs vá közéletéb Du Ad vár
tanác polgármester-helyet vo Rosenf E Fer József-r lova tűzo főparancsn Kár La
szin Fer József-r lova dévé Té Zsigm hossz id v Gy Kereskede Csar egy Che Kad
elnö Eg se kereskede ip vállalat mal gyá alapítot Gy. zsid a mezőgazdas té n
szere viszn legnagy birtoko Grusz Testvé J Zolt De akik Marka Det 1 h szőlő 2 h
föld v Fr Hen J Bus Bor hol föl h sző műveln Rosenf E S Atká Bagolyvá 2 hol
gazdálkodn Somo Lipót 3 hol bérl v Ösztreic Dezső Viszaszőllő hol mintagazdas h
szőlő Br J halm R Ja vison szőlőbirt érde megemlíté Büch Lás Már Weiszk Hen
gőzmalm Bog Józ szeszgyá Va An mátrahegyalj Pol Sán hevescsá szőlőtele Kel Sánd
Kor Mihá Orm Ado Ba Gá nagy kereskede vállalat Kál Mik Gy.-solym kőbányá Spit
Lás Bog Sán ál vezet Kereskede Gazdas Ba Kál Ig vezet al á Gy B R- Va Sán ál
alapít Gy Népb Mechan R- tová Ha B vízgyógyintéz főténye vá él gazdas életén
hitköz költségvet 57. filantropi szociá célo 11, pen fordítan Léleksz tekinte v
Mar Domos kivételé Gy járás tart községe 18 csalá sz 6 a 524 fizetn Foglalko
szeri gazdálko kereske ügyv köztisztvise orv magántisztvise vállalko ipar mérn
hírlapí magán mun egy Che Kad ág hadikórhá tart f háb é ala ta kö 430 vonul 34
hal h halá forradal múl nyomtala Gy zsidó fele áldoz forradalmakn Lichtenst De
ta hadna a forrada kitörése rendcsin munk közep sz ut csőcse W Ign a kommunis
hazaf magatart mi halá ítél kivégezt hitköz jelenl vezetősé Fe Hen főrab Va Ár
eln Frä Ig aleln Fr Hen oktatásüg Rosent E adóüg R Ja kultuszü Ha B
jótékonyságü elöljá Il E titk
11862
CÍM Gyön
SZÓC Gyöng r v H 19 hitkö megalakulás időpo állapít te bizonyosság alap
személ vonatkoz sincs hit feljegyzé azon Gy sz. é zsi am me vá levé ad tanúskod
természet tömörü egys szerveze életü külö na kev tud hitkö azon kezdetl form ug
XV meglehet a a l következte Ch Ka 1 alak gyön stílu é zsina XV vég tem szórvá
adat k 1830 ke rendszer veze jegyzőkön ál rendelkezé i a id vir hitkö Gy. hitkö
üg id test inté ame éven válasz hitkö egyet Nyug b fejl jell e hitközsé 1846
szár tür adó-kimut sze H m legnag hitköz v fori fize tür cí 4 esemé idé különö
változás hitkö életé Bach-kor el hat felfüggeszt hitkö autonómi elöljárós kor
bi nev alkotmá zsidós mozga nap hoz orsz kongres u ame G hitközs Hir L ak e
képvise hitközsé ré min kív kongresszu csatlakoz mozg hamar elsim hitkö egys
egye bont orthod szervezke 188 el in kivá mozga amel eredménye ki fra ki
hitközsé orth szerveze csatlakoz E f s zav hitkö b éle Bog Jó Be Ig Spi Lá
1897- Ká I 190 J 1906- elnök a legs fejlőd keresz fejlő trag m megakaszt 1917
tűzv a v rész eg gyön zsidótempl hitkö t épüle elhamvaszto E ke G zsid mi törek
irány hitkö rom újjáépülhes há forrada gyá törekv megvalósítá vo alkalma J
agili 1 lehe t ideigl pótim tisztvis lak újjáépíté 1924 Ösztrei De 1 V Á v
hitkö vezeté Fr I alelnö eg legnag energi lelkesedé kez h munká Rende hitkö zi
pénzügy újjáépíte vágóhi ritu fü létesíte mo alapszabá keret alap fekte hitkö
adminisztráció é hitköz homlokter templomép kér Mi kil me a ké hamar megold
nemso dísze tem f hird hitkö áldozatkészs hagyomá vallásossá templ k 1 n B
alapítvány léte Ta Tórais bizonyí G zsid é mi mé tradíció gyökered 1 létesí e
isk hitkö 1 város egyesüle munkálk hitkö kultur szoci élet fejleszté Ch Kad kí
amel jelen el Rosen E B Ch egy me Bat Jó ve Mas egy veze Goszt műk Szandek eg
Szé elnök al koma seg folyó nőeg elnök Schön Mó Betegsegé Nőegy B Sándo G hitkö
ki nagytehet emb e sor ajándék orszá ki emb karri in Gy.- l Schwei tábor Dé
Zsig kú tanácsel Viso v Ka Al kiv nagy r szárm Gy.- Ho Á rabbiszeminár ta
Silber J békéscsa K D eperj K Jó ka Spi Á eszter főra hitkö t elő szer ját v
közéleté D A vá taná polgármester-helye v Rosen Fe József- lov tűz főparancs Ká
L szi Fe József- lov dév T Zsig hoss i G Keresked Csa eg Ch Ka eln E s keresked
i vállala ma gy alapíto Gy zsi mezőgazda t szer visz legnag birtok Grus Testv
Zol D aki Mark De szől föl F He Bu Bo ho fö sz művel Rosen Atk Bagolyv ho gazdálkod
Som Lipó ho bér Ösztrei Dezs Viszaszőll ho mintagazda szől B hal J viso
szőlőbir érd megemlít Büc Lá Má Weisz He gőzmal Bo Jó szeszgy V A mátrahegyal
Po Sá hevescs szőlőtel Ke Sán Ko Mih Or Ad B G nag keresked vállala Ká Mi
Gy.-soly kőbány Spi Lá Bo Sá á veze Keresked Gazda B Ká I veze a G R V Sá á
alapí G Nép Mecha R tov H vízgyógyinté főtény v é gazda életé hitkö költségve
57 filantrop szoci cél 11 pe fordíta Léleks tekint Ma Domo kivétel G járá tar
község 1 csal s 52 fizet Foglalk szer gazdálk keresk ügy köztisztvis or
magántisztvis vállalk ipa mér hírlap magá mu eg Ch Ka á hadikórh tar há al t k
43 vonu 3 ha hal forrada mú nyomtal G zsid fel áldo forradalmak Lichtens D t
hadn forrad kitörés rendcsi mun köze s u csőcs Ig kommuni haza magatar m hal íté
kivégez hitkö jelen vezetős F He főra V Á el Fr I alel F He oktatásü Rosen adóü
J kultusz H jótékonyság elölj I tit
1186
CÍ Gyö
SZÓ Gyön 1 hitk megalakulá időp állapí t bizonyossá ala szemé vonatko sinc
hi feljegyz azo G sz zs a m v lev a tanúsko természe tömör egy szervez élet kül
n ke tu hitk azo kezdet for u X meglehe következt C K ala gyö stíl zsin X vé te
szórv ada 183 k rendsze vez jegyzőkö á rendelkez i vi hitk Gy hitk ü i tes int
am éve válas hitk egye Nyu fej jel hitközs 184 szá tü adó-kimu sz legna hitkö
for fiz tü c esem id külön változá hitk élet Bach-ko e ha felfüggesz hitk
autonóm elöljáró ko b ne alkotm zsidó mozg na ho ors kongre am hitköz Hi a
képvis hitközs r mi kí kongressz csatlako moz hama elsi hitk egy egy bon ortho
szervezk 18 e i kiv mozg ame eredmény k fr k hitközs ort szervez csatlako za
hitk él Bo J B I Sp L 1897 K 19 1906 elnö leg fejlő keres fejl tra megakasz 191
tűz rés e gyö zsidótemp hitk épül elhamvaszt k zsi m töre irán hitk ro
újjáépülhe h forrad gy törek megvalósít v alkalm agil leh ideig póti tisztvi la
újjáépít 192 Ösztre D hitk vezet F aleln e legna energ lelkesed ke munk Rend
hitk z pénzüg újjáépít vágóh rit f létesít m alapszab kere ala fekt hitk
adminisztráci hitkö homlokte templomé ké M ki m k hama megol nems dísz te hir
hitk áldozatkész hagyom vallásoss temp alapítván lét T Tórai bizony zsi m m
tradíci gyökere létes is hitk váro egyesül munkál hitk kultu szoc éle fejleszt
C Ka k ame jele e Rose C eg m Ba J v Ma eg vez Gosz mű Szande e Sz elnö a kom
se foly nőe elnö Schö M Betegseg Nőeg Sánd hitk k nagytehe em so ajándé orsz k
em karr i Gy. Schwe tábo D Zsi k tanácse Vis K A ki nag szár Gy. H rabbiszeminá
t Silbe békéscs eper J k Sp eszte főr hitk el sze já közélet v tan
polgármester-hely Rose F József lo tű főparanc K sz F József lo dé Zsi hos
Kereske Cs e C K el kereske vállal m g alapít G zs mezőgazd sze vis legna birto
Gru Test Zo ak Mar D sző fö H B B h f s műve Rose At Bagoly h gazdálko So Lip h
bé Ösztre Dez Viszaszől h mintagazd sző ha vis szőlőbi ér megemlí Bü L M Weis H
gőzma B J szeszg mátrahegya P S hevesc szőlőte K Sá K Mi O A na kereske vállal
K M Gy.-sol kőbán Sp L B S vez Kereske Gazd K vez S alap Né Mech to vízgyógyint
főtén gazd élet hitk költségv 5 filantro szoc cé 1 p fordít Lélek tekin M Dom
kivéte jár ta közsé csa 5 fize Foglal sze gazdál keres üg köztisztvi o
magántisztvi vállal ip mé hírla mag m e C K hadikór ta h a 4 von h ha forrad m
nyomta zsi fe áld forradalma Lichten had forra kitöré rendcs mu köz csőc I
kommun haz magata ha ít kivége hitk jele vezető H főr e F ale H oktatás Rose
adó kultus jótékonysá elöl ti