11872.htm

CÍMSZÓ: Gyulafehérvár

SZÓCIKK: Gyulafehérvár (régebben Károlyfehérvár) 9645 lak. (1920), melyből 1770 zsidó, a legrégibb és évszázadokig az egyetlen erdélyi város, hol zsidók törvényes alapon lakhattak. Bész-dinjét már 1591. említi egy hébernyelvű forrás, de az első okmányszerű adat 1623-ból való, mely évben Bethlen Gábor fejedelem engedélyt adott a törökországi spanyol zsidóknak a városban való letelepedésre. Ennek következtében ott egy szefárd rítusú hitközség keletkezett külön templommal és elöljáróval, de egyébként az askenázokkal közös vezetés alatt. Az 1650-iki alkotmánytörvény (Approbatae Constitutiones) kifejezetten Gyulafehérvárra korlátozza a zsidók lakhatását. Mivel hatósági és magánszemélyek gyakran háborgatták őket, kérésükre Apafii Mihály fejedelem 1673. privilegiális levelet adott nekik, hogy bántódásoktól védve legyenek. Ezt a kiváltságlevelet több ízben megújíttatták a zsidók. A XVIII. sz. elején a Rákóczi szabadságharcával kapcsolatos zavarok annyira megtizedelték a gyulafehérvári zsidókat, hogy 1724. már csak heten voltak adófizetők, mely szám 1743-ig 24-re, az 1754-iki összeírás szerint pedig 31-re emelkedett. Az előbb említett évben a «zsidó compagni» magyar nyelvű beadványban panasszal fordul a kir. kormányszékhez, hogy a vidéken «dispersim» (szétszórtan) lakó zsidóság vonakodik hozzájárulni a hitközség adóterheihez. 1736-ban kezdik meg az első hitközségi jegyzőkönyvet, az ú. n. pinkászt amely legrégibb enemű dokumentuma az erdélyi zsidóságnak. Az első feljegyzések Ábrahám b. Izsák Russo «chacham» (rabbihelyettes) keze írása, aki 1738. halt meg. Russo, mint neve és írása mutatja, spanyol zsidó volt, de az volt abban az időben az elöljárók nagy része is. Feljegyzéseit héber nyelven fogalmazta meg, később zsidó német (jiddis) és spanyol-zsidó nyelven, de mindig héber, még pedig majd askenáz, majd szefárd betűkkel írtak a feljegyzéseket, aszerint, ki volt az írójuk. De már az első évtől fogva a könyv utolsó lapjától kezdve visszamenőleg magyar és német nyelvű és írású feljegyzéseket is találunk. A Gy.-i hitközség birtokában nagyrészt a hitközségi bíróság (bész-din) tárgyalásainak jegyzőkönyvei találhatók. A bész-din ítélete alá tartoztak keresztények követelései és panaszai is zsidók ellenében, míg fordított esetben vegyes bíróság (Forum Judaic -Mixtum) döntött, amelynek egy vagy több keresztény tagja is volt, rendszerint a püspök vagy a városi magisztrátus képviselője és ily esetekben az utóbbi jegyezte fel a pinkászban az ítéletet. A bész-din döntése ellen a püspöki udvarhoz, vagy a városi tanácshoz volt fellebbezésnek helye aszerint, hogy melyik volt éppen a zsidók főhatósága. A zsidók jobban szerették a püspök fönnhatóságát, mint a városét s midőn b. Mártonffi György püspök idején kivették őket ennek jurisdictiója alól s a városéba utalták, nem nyugodtak addig, míg a korábbi állapotot vissza nem állították. Mivel a bész din tárgyalásai a mindennapi élet számtalan kérdésére vonatkoznak, a jegyzőkönyv eleven és a közvetlenség erejével ható képet fest a zsidók társadalmi életéről, szokásairól, foglalkozásairól és mindenféle viselt dolgairól. De mivel a jegyzőkönyveket rendszerint a rabbi is, mikor az állás be volt töltve, aláírta, sőt néhányszor rabbi- vagy elöljáró-választási jegyzőkönyveket és más fontosabb, a hitközség életét érintő eseményeket is feljegyeztek, a jegyzőkönyv sokszor egyetlen forrása a gyulafehérvári rabbik történetének, akik 1754-1868. az országos főrabbi címét viselték (l. Erdély), valamint magának a hitközség történetének is. Az utolsó feljegyzés benne 1835-ből való, tartalma tehát egy századra terjed. A jegyzőkönyv 273 számozott és többé-kevésbé teleírt és mintegy 100 üres kis-folió alakú lapból áll, de a 122-179. levél hiányzik belőle. Nagy kultúrtörténeti fontosságánál fogva helye egy zsidó múzeumban volna.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1872. címszó a lexikon => 333. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

11872.htm

CÍMSZÓ: Gyulafehérvár

SZÓCIKK: Gyulafehérvár régebben Károlyfehérvár 9645 lak. 1920 , melyből 1770 zsidó, a legrégibb és évszázadokig az egyetlen erdélyi város, hol zsidók törvényes alapon lakhattak. Bész-dinjét már 1591. említi egy hébernyelvű forrás, de az első okmányszerű adat 1623-ból való, mely évben Bethlen Gábor fejedelem engedélyt adott a törökországi spanyol zsidóknak a városban való letelepedésre. Ennek következtében ott egy szefárd rítusú hitközség keletkezett külön templommal és elöljáróval, de egyébként az askenázokkal közös vezetés alatt. Az 1650-iki alkotmánytörvény Approbatae Constitutiones kifejezetten Gyulafehérvárra korlátozza a zsidók lakhatását. Mivel hatósági és magánszemélyek gyakran háborgatták őket, kérésükre Apafii Mihály fejedelem 1673. privilegiális levelet adott nekik, hogy bántódásoktól védve legyenek. Ezt a kiváltságlevelet több ízben megújíttatták a zsidók. A XVIII. sz. elején a Rákóczi szabadságharcával kapcsolatos zavarok annyira megtizedelték a gyulafehérvári zsidókat, hogy 1724. már csak heten voltak adófizetők, mely szám 1743-ig 24-re, az 1754-iki összeírás szerint pedig 31-re emelkedett. Az előbb említett évben a zsidó compagni magyar nyelvű beadványban panasszal fordul a kir. kormányszékhez, hogy a vidéken dispersim szétszórtan lakó zsidóság vonakodik hozzájárulni a hitközség adóterheihez. 1736-ban kezdik meg az első hitközségi jegyzőkönyvet, az ú. n. pinkászt amely legrégibb enemű dokumentuma az erdélyi zsidóságnak. Az első feljegyzések Ábrahám b. Izsák Russo chacham rabbihelyettes keze írása, aki 1738. halt meg. Russo, mint neve és írása mutatja, spanyol zsidó volt, de az volt abban az időben az elöljárók nagy része is. Feljegyzéseit héber nyelven fogalmazta meg, később zsidó német jiddis és spanyol-zsidó nyelven, de mindig héber, még pedig majd askenáz, majd szefárd betűkkel írtak a feljegyzéseket, aszerint, ki volt az írójuk. De már az első évtől fogva a könyv utolsó lapjától kezdve visszamenőleg magyar és német nyelvű és írású feljegyzéseket is találunk. A Gy.-i hitközség birtokában nagyrészt a hitközségi bíróság bész-din tárgyalásainak jegyzőkönyvei találhatók. A bész-din ítélete alá tartoztak keresztények követelései és panaszai is zsidók ellenében, míg fordított esetben vegyes bíróság Forum Judaic -Mixtum döntött, amelynek egy vagy több keresztény tagja is volt, rendszerint a püspök vagy a városi magisztrátus képviselője és ily esetekben az utóbbi jegyezte fel a pinkászban az ítéletet. A bész-din döntése ellen a püspöki udvarhoz, vagy a városi tanácshoz volt fellebbezésnek helye aszerint, hogy melyik volt éppen a zsidók főhatósága. A zsidók jobban szerették a püspök fönnhatóságát, mint a városét s midőn b. Mártonffi György püspök idején kivették őket ennek jurisdictiója alól s a városéba utalták, nem nyugodtak addig, míg a korábbi állapotot vissza nem állították. Mivel a bész din tárgyalásai a mindennapi élet számtalan kérdésére vonatkoznak, a jegyzőkönyv eleven és a közvetlenség erejével ható képet fest a zsidók társadalmi életéről, szokásairól, foglalkozásairól és mindenféle viselt dolgairól. De mivel a jegyzőkönyveket rendszerint a rabbi is, mikor az állás be volt töltve, aláírta, sőt néhányszor rabbi- vagy elöljáró-választási jegyzőkönyveket és más fontosabb, a hitközség életét érintő eseményeket is feljegyeztek, a jegyzőkönyv sokszor egyetlen forrása a gyulafehérvári rabbik történetének, akik 1754-1868. az országos főrabbi címét viselték l. Erdély , valamint magának a hitközség történetének is. Az utolsó feljegyzés benne 1835-ből való, tartalma tehát egy századra terjed. A jegyzőkönyv 273 számozott és többé-kevésbé teleírt és mintegy 100 üres kis-folió alakú lapból áll, de a 122-179. levél hiányzik belőle. Nagy kultúrtörténeti fontosságánál fogva helye egy zsidó múzeumban volna.

11872.ht

CÍMSZÓ Gyulafehérvá

SZÓCIKK Gyulafehérvá régebbe Károlyfehérvá 964 lak 192 melybő 177 zsidó legrégib é évszázadoki a egyetle erdély város ho zsidó törvénye alapo lakhattak Bész-dinjé má 1591 említ eg hébernyelv forrás d a els okmányszer ada 1623-bó való mel évbe Bethle Gábo fejedele engedély adot törökország spanyo zsidókna városba val letelepedésre Enne következtébe ot eg szefár rítus hitközsé keletkezet külö templomma é elöljáróval d egyébkén a askenázokka közö vezeté alatt A 1650-ik alkotmánytörvén Approbata Constitutione kifejezette Gyulafehérvárr korlátozz zsidó lakhatását Mive hatóság é magánszemélye gyakra háborgattá őket kérésükr Apafi Mihál fejedele 1673 privilegiáli levele adot nekik hog bántódásoktó védv legyenek Ez kiváltságlevele töb ízbe megújíttattá zsidók XVIII sz elejé Rákócz szabadságharcáva kapcsolato zavaro annyir megtizedelté gyulafehérvár zsidókat hog 1724 má csa hete volta adófizetők mel szá 1743-i 24-re a 1754-ik összeírá szerin pedi 31-r emelkedett A előb említet évbe zsid compagn magya nyelv beadványba panassza fordu kir kormányszékhez hog vidéke dispersi szétszórta lak zsidósá vonakodi hozzájáruln hitközsé adóterheihez 1736-ba kezdi me a els hitközség jegyzőkönyvet a ú n pinkász amel legrégib enem dokumentum a erdély zsidóságnak A els feljegyzése Ábrahá b Izsá Russ chacha rabbihelyette kez írása ak 1738 hal meg Russo min nev é írás mutatja spanyo zsid volt d a vol abba a időbe a elöljáró nag rész is Feljegyzései hébe nyelve fogalmazt meg későb zsid néme jiddi é spanyol-zsid nyelven d mindi héber mé pedi maj askenáz maj szefár betűkke írta feljegyzéseket aszerint k vol a írójuk D má a els évtő fogv köny utols lapjátó kezdv visszamenőle magya é néme nyelv é írás feljegyzéseke i találunk Gy.- hitközsé birtokába nagyrész hitközség bírósá bész-di tárgyalásaina jegyzőkönyve találhatók bész-di ítélet al tartozta kereszténye követelése é panasza i zsidó ellenében mí fordítot esetbe vegye bírósá Foru Judai -Mixtu döntött amelyne eg vag töb keresztén tagj i volt rendszerin püspö vag város magisztrátu képviselőj é il esetekbe a utóbb jegyezt fe pinkászba a ítéletet bész-di döntés elle püspök udvarhoz vag város tanácsho vol fellebbezésne hely aszerint hog melyi vol éppe zsidó főhatósága zsidó jobba szeretté püspö fönnhatóságát min városé midő b Mártonff Györg püspö idejé kivetté őke enne jurisdictiój aló városéb utalták ne nyugodta addig mí korább állapoto vissz ne állították Mive bés di tárgyalása mindennap éle számtala kérdésér vonatkoznak jegyzőköny eleve é közvetlensé erejéve hat képe fes zsidó társadalm életéről szokásairól foglalkozásairó é mindenfél visel dolgairól D mive jegyzőkönyveke rendszerin rabb is miko a állá b vol töltve aláírta ső néhányszo rabbi vag elöljáró-választás jegyzőkönyveke é má fontosabb hitközsé életé érint eseményeke i feljegyeztek jegyzőköny sokszo egyetle forrás gyulafehérvár rabbi történetének aki 1754-1868 a országo főrabb címé viselté l Erdél valamin magána hitközsé történeténe is A utols feljegyzé benn 1835-bő való tartalm tehá eg századr terjed jegyzőköny 27 számozot é többé-kevésb teleír é minteg 10 üre kis-foli alak lapbó áll d 122-179 levé hiányzi belőle Nag kultúrtörténet fontosságáná fogv hely eg zsid múzeumba volna

11872.h

CÍMSZ Gyulafehérv

SZÓCIK Gyulafehérv régebb Károlyfehérv 96 la 19 melyb 17 zsid legrégi évszázadok egyetl erdél váro h zsid törvény alap lakhatta Bész-dinj m 159 emlí e hébernyel forrá el okmánysze ad 1623-b val me évb Bethl Gáb fejedel engedél ado törökorszá spany zsidókn városb va letelepedésr Enn következtéb o e szefá rítu hitközs keletkeze kül templomm elöljáróva egyébké askenázokk köz vezet alat 1650-i alkotmánytörvé Approbat Constitution kifejezett Gyulafehérvár korlátoz zsid lakhatásá Miv hatósá magánszemély gyakr háborgatt őke kérésük Apaf Mihá fejedel 167 privilegiál level ado neki ho bántódásokt véd legyene E kiváltságlevel tö ízb megújíttatt zsidó XVII s elej Rákóc szabadságharcáv kapcsolat zavar annyi megtizedelt gyulafehérvá zsidóka ho 172 m cs het volt adófizető me sz 1743- 24-r 1754-i összeír szeri ped 31- emelkedet elő említe évb zsi compag magy nyel beadványb panassz ford ki kormányszékhe ho vidék dispers szétszórt la zsidós vonakod hozzájárul hitközs adóterheihe 1736-b kezd m el hitközsé jegyzőkönyve pinkás ame legrégi ene dokumentu erdél zsidóságna el feljegyzés Ábrah Izs Rus chach rabbihelyett ke írás a 173 ha me Russ mi ne írá mutatj spany zsi vol vo abb időb elöljár na rés i Feljegyzése héb nyelv fogalmaz me késő zsi ném jidd spanyol-zsi nyelve mind hébe m ped ma askená ma szefá betűkk írt feljegyzéseke aszerin vo íróju m el évt fog kön utol lapját kezd visszamenől magy ném nyel írá feljegyzések találun Gy. hitközs birtokáb nagyrés hitközsé bírós bész-d tárgyalásain jegyzőkönyv található bész-d ítéle a tartozt keresztény követelés panasz zsid ellenébe m fordíto esetb vegy bírós For Juda -Mixt döntöt amelyn e va tö kereszté tag vol rendszeri püsp va váro magisztrát képviselő i esetekb utób jegyez f pinkászb ítélete bész-d dönté ell püspö udvarho va váro tanácsh vo fellebbezésn hel aszerin ho mely vo épp zsid főhatóság zsid jobb szerett püsp fönnhatóságá mi város mid Mártonf Györ püsp idej kivett ők enn jurisdictió al városé utaltá n nyugodt addi m koráb állapot viss n állítottá Miv bé d tárgyalás mindenna él számtal kérdésé vonatkozna jegyzőkön elev közvetlens erejév ha kép fe zsid társadal életérő szokásairó foglalkozásair mindenfé vise dolgairó miv jegyzőkönyvek rendszeri rab i mik áll vo töltv aláírt s néhánysz rabb va elöljáró-választá jegyzőkönyvek m fontosab hitközs élet érin események feljegyezte jegyzőkön soksz egyetl forrá gyulafehérvá rabb történeténe ak 1754-186 ország főrab cím viselt Erdé valami magán hitközs történetén i utol feljegyz ben 1835-b val tartal teh e század terje jegyzőkön 2 számozo többé-kevés teleí minte 1 ür kis-fol ala lapb ál 122-17 lev hiányz belől Na kultúrtörténe fontosságán fog hel e zsi múzeumb voln

11872.

CÍMS Gyulafehér

SZÓCI Gyulafehér régeb Károlyfehér 9 l 1 mely 1 zsi legrég évszázado egyet erdé vár zsi törvén ala lakhatt Bész-din 15 eml hébernye forr e okmánysz a 1623- va m év Beth Gá fejede engedé ad törökorsz span zsidók város v letelepedés En következté szef rít hitköz keletkez kü templom elöljáróv egyébk askenázok kö veze ala 1650- alkotmánytörv Approba Constitutio kifejezet Gyulafehérvá korláto zsi lakhatás Mi hatós magánszemél gyak háborgat ők kérésü Apa Mih fejede 16 privilegiá leve ad nek h bántódások vé legyen kiváltságleve t íz megújíttat zsid XVI ele Rákó szabadságharcá kapcsola zava anny megtizedel gyulafehérv zsidók h 17 c he vol adófizet m s 1743 24- 1754- összeí szer pe 31 emelkede el említ év zs compa mag nye beadvány panass for k kormányszékh h vidé disper szétszór l zsidó vonako hozzájáru hitköz adóterheih 1736- kez e hitközs jegyzőkönyv pinká am legrég en dokument erdé zsidóságn e feljegyzé Ábra Iz Ru chac rabbihelyet k írá 17 h m Rus m n ír mutat span zs vo v ab idő elöljá n ré Feljegyzés hé nyel fogalma m kés zs né jid spanyol-zs nyelv min héb pe m asken m szef betűk ír feljegyzések aszeri v írój e év fo kö uto lapjá kez visszamenő mag né nye ír feljegyzése találu Gy hitköz birtoká nagyré hitközs bíró bész- tárgyalásai jegyzőköny találhat bész- ítél tartoz keresztén követelé panas zsi ellenéb fordít eset veg bíró Fo Jud -Mix döntö amely v t kereszt ta vo rendszer püs v vár magisztrá képvisel esetek utó jegye pinkász ítélet bész- dönt el püsp udvarh v vár tanács v fellebbezés he aszeri h mel v ép zsi főhatósá zsi job szeret püs fönnhatóság m váro mi Márton Gyö püs ide kivet ő en jurisdicti a város utalt nyugod add korá állapo vis állított Mi b tárgyalá mindenn é számta kérdés vonatkozn jegyzőkö ele közvetlen erejé h ké f zsi társada életér szokásair foglalkozásai mindenf vis dolgair mi jegyzőkönyve rendszer ra mi ál v tölt aláír néhánys rab v elöljáró-választ jegyzőkönyve fontosa hitköz éle éri eseménye feljegyezt jegyzőkö soks egyet forr gyulafehérv rab történetén a 1754-18 orszá főra cí visel Erd valam magá hitköz történeté uto feljegy be 1835- va tarta te száza terj jegyzőkö számoz többé-kevé tele mint ü kis-fo al lap á 122-1 le hiány belő N kultúrtörtén fontosságá fo he zs múzeum vol

11872

CÍM Gyulafehé

SZÓC Gyulafehé rége Károlyfehé mel zs legré évszázad egye erd vá zs törvé al lakhat Bész-di 1 em héberny for okmánys 1623 v é Bet G fejed enged a törökors spa zsidó váro letelepedé E következt sze rí hitkö keletke k templo elöljáró egyéb askenázo k vez al 1650 alkotmánytör Approb Constituti kifejeze Gyulafehérv korlát zs lakhatá M ható magánszemé gya háborga ő kérés Ap Mi fejed 1 privilegi lev a ne bántódáso v legye kiváltságlev í megújítta zsi XV el Rák szabadságharc kapcsol zav ann megtizede gyulafehér zsidó 1 h vo adófize 174 24 1754 össze sze p 3 emelked e emlí é z comp ma ny beadván panas fo kormányszék vid dispe szétszó zsid vonak hozzájár hitkö adóterhei 1736 ke hitköz jegyzőköny pink a legré e dokumen erd zsidóság feljegyz Ábr I R cha rabbihelye ír 1 Ru í muta spa z v a id elölj r Feljegyzé h nye fogalm ké z n ji spanyol-z nyel mi hé p aske sze betű í feljegyzése aszer író é f k ut lapj ke visszamen ma n ny í feljegyzés talál G hitkö birtok nagyr hitköz bír bész tárgyalása jegyzőkön találha bész íté tarto kereszté követel pana zs ellené fordí ese ve bír F Ju -Mi dönt amel keresz t v rendsze pü vá magisztr képvise esete ut jegy pinkás ítéle bész dön e püs udvar vá tanác fellebbezé h aszer me é zs főhatós zs jo szere pü fönnhatósá vár m Márto Gy pü id kive e jurisdict váro utal nyugo ad kor állap vi állítot M tárgyal minden számt kérdé vonatkoz jegyzők el közvetle erej k zs társad életé szokásai foglalkozása minden vi dolgai m jegyzőkönyv rendsze r m á töl aláí néhány ra elöljáró-válasz jegyzőkönyv fontos hitkö él ér esemény feljegyez jegyzők sok egye for gyulafehér ra történeté 1754-1 orsz főr c vise Er vala mag hitkö történet ut feljeg b 1835 v tart t száz ter jegyzők számo többé-kev tel min kis-f a la 122- l hián bel kultúrtörté fontosság f h z múzeu vo

1187

CÍ Gyulafeh

SZÓ Gyulafeh rég Károlyfeh me z legr évszáza egy er v z törv a lakha Bész-d e hébern fo okmány 162 Be feje enge törökor sp zsid vár leteleped következ sz r hitk keletk templ elöljár egyé askenáz ve a 165 alkotmánytö Appro Constitut kifejez Gyulafehér korlá z lakhat hat magánszem gy háborg kéré A M feje privileg le n bántódás legy kiváltságle megújítt zs X e Rá szabadsághar kapcso za an megtized gyulafehé zsid v adófiz 17 2 175 össz sz emelke eml com m n beadvá pana f kormányszé vi disp szétsz zsi vona hozzájá hitk adóterhe 173 k hitkö jegyzőkön pin legr dokume er zsidósá feljegy Áb ch rabbihely í R mut sp i elöl Feljegyz ny fogal k j spanyol- nye m h ask sz bet feljegyzés asze ír u lap k visszame m n feljegyzé talá hitk birto nagy hitkö bí bés tárgyalás jegyzőkö találh bés ít tart kereszt követe pan z ellen ford es v bí J -M dön ame keres rendsz p v magiszt képvis eset u jeg pinká ítél bés dö pü udva v taná fellebbez asze m z főható z j szer p fönnhatós vá Márt G p i kiv jurisdic vár uta nyug a ko álla v állíto tárgya minde szám kérd vonatko jegyző e közvetl ere z társa élet szokása foglalkozás minde v dolga jegyzőköny rendsz tö alá néhán r elöljáró-válas jegyzőköny fonto hitk é é esemén feljegye jegyző so egy fo gyulafehé r történet 1754- ors fő vis E val ma hitk történe u felje 183 tar szá te jegyző szám többé-ke te mi kis- l 122 hiá be kultúrtört fontossá múze v