11977.htm
CÍMSZÓ: Hatvany
SZEMÉLYNÉV: Hatvany Lajos
SZÓCIKK: "H. Lajos- báró*, író.
H. Deutsch Sándor báró fia,szül. Budapesten 1880 okt. 28. Egyetemi
tanulmányokat végzett és bölcsészeti doktorátust szerzett Plinius, a levélíró c.
értekezésével. Eleinte főképpen filológiával foglalkozott. Feltűnést keltett
Die Wissenschaft des Nichtwissensucerten c. munkája, amelyben a filológia
túlzásait szatirizálta. Gyulai Pál Budapesti Szemléjének volt munkatársa, de
utóbb azokhoz a modern magyar írókhoz csatlakozott, akik a Nyugat c. folyóirat
köré csoportosultak. H. a modern magyar irodalomért szállt síkra német nyelven
és, azokban a tanulmányaiban, amelyeket a Vészi Józseffel együtt szerkesztett
Jung-Ungarn c. folyóiratban és német revükben tett közzé. Az irodalom ínyenc
élvezőjének esztétikai és kritikai felfogása jut érdekesen egyéni kifejezésre
az Ich und die Bücher c. munkájában. Megpróbálkozott a színdarabírással is.
Lengyel Menyhérttel irt A szűz c. darabja Budapesten, a Híresek c. színműve
Münchenben és Budapesten került színre. A világháború vége felé a Pesti Napló,
valamint az Esztendő c. folyóirat főszerkesztője volt. A Károlyi-forradalom
idejében mint publicista élénk részt vett a politikai mozgalmakban. Tagja volt
a Nemzeti Tanácsnak, majd 1919. a proletár-diktatúra alatt Bécsbe emigrált.
1927 végén visszatért Magyarországba, hogy önként álljon a bíróság elé, amely
bécsi magyar emigráns lapokban közzétett cikkeiért nemzetgyalázás miatt 7, majd
másodfokon 4 évi fegyházbüntetésre ítélte. A Kúria másfélévre szállította le a
büntetést. Az emigrációban írta Romain Rollandnak ajánlott könyvét, Das
verwundete Land-ot, amelyben a trianoni békeszerződés jóvátételét sürgeti
Európa emberségétől. Ugyancsak az emigrációban tette közzé Ady világa c. négy
füzetét. Feleségek felesége címmel a sablonos felfogástól mindenképpen elütő
színes tanulmányt írt Petőfi és Szendrey Júlia szerelméről. Több cikkben és
tanulmányban foglalkozott a zsidóságnak a magyarsághoz való viszonyával, az
asszimiláció, a cionizmus és a kikeresztelkedés problémáival. A magyar zsidóság
asszimilációjának útját akarja megrajzolni Urak és emberek c. családtörténeti
ciklusában is, amelynek első része Zsiga a családban címmel jelent meg.
Lefordította Lacretelle francia írónak Silbermann című filoszemita regényét.
Egyéb művei: Gyulai Pál estéje; Gyalu grófnő (regény, 1921); Csöndes napok,
hangos esték."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1977. címszó a lexikon =>
346. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
11977.htm
CÍMSZÓ: Hatvany
SZEMÉLYNÉV: Hatvany Lajos
SZÓCIKK: H. Lajos- báró*, író. H. Deutsch Sándor báró fia,szül. Budapesten
1880 okt. 28. Egyetemi tanulmányokat végzett és bölcsészeti doktorátust
szerzett Plinius, a levélíró c. értekezésével. Eleinte főképpen filológiával
foglalkozott. Feltűnést keltett Die Wissenschaft des Nichtwissensucerten c.
munkája, amelyben a filológia túlzásait szatirizálta. Gyulai Pál Budapesti
Szemléjének volt munkatársa, de utóbb azokhoz a modern magyar írókhoz
csatlakozott, akik a Nyugat c. folyóirat köré csoportosultak. H. a modern
magyar irodalomért szállt síkra német nyelven és, azokban a tanulmányaiban,
amelyeket a Vészi Józseffel együtt szerkesztett Jung-Ungarn c. folyóiratban és
német revükben tett közzé. Az irodalom ínyenc élvezőjének esztétikai és kritikai
felfogása jut érdekesen egyéni kifejezésre az Ich und die Bücher c. munkájában.
Megpróbálkozott a színdarabírással is. Lengyel Menyhérttel irt A szűz c.
darabja Budapesten, a Híresek c. színműve Münchenben és Budapesten került
színre. A világháború vége felé a Pesti Napló, valamint az Esztendő c.
folyóirat főszerkesztője volt. A Károlyi-forradalom idejében mint publicista
élénk részt vett a politikai mozgalmakban. Tagja volt a Nemzeti Tanácsnak, majd
1919. a proletár-diktatúra alatt Bécsbe emigrált. 1927 végén visszatért
Magyarországba, hogy önként álljon a bíróság elé, amely bécsi magyar emigráns
lapokban közzétett cikkeiért nemzetgyalázás miatt 7, majd másodfokon 4 évi
fegyházbüntetésre ítélte. A Kúria másfélévre szállította le a büntetést. Az emigrációban
írta Romain Rollandnak ajánlott könyvét, Das verwundete Land-ot, amelyben a
trianoni békeszerződés jóvátételét sürgeti Európa emberségétől. Ugyancsak az
emigrációban tette közzé Ady világa c. négy füzetét. Feleségek felesége címmel
a sablonos felfogástól mindenképpen elütő színes tanulmányt írt Petőfi és
Szendrey Júlia szerelméről. Több cikkben és tanulmányban foglalkozott a
zsidóságnak a magyarsághoz való viszonyával, az asszimiláció, a cionizmus és a
kikeresztelkedés problémáival. A magyar zsidóság asszimilációjának útját akarja
megrajzolni Urak és emberek c. családtörténeti ciklusában is, amelynek első
része Zsiga a családban címmel jelent meg. Lefordította Lacretelle francia
írónak Silbermann című filoszemita regényét. Egyéb művei: Gyulai Pál estéje;
Gyalu grófnő regény, 1921 ; Csöndes napok, hangos esték.
11977.ht
CÍMSZÓ Hatvan
SZEMÉLYNÉV Hatvan Lajo
SZÓCIKK H Lajos báró* író H Deutsc Sándo bár fia,szül Budapeste 188 okt 28
Egyetem tanulmányoka végzet é bölcsészet doktorátus szerzet Plinius levélír c
értekezésével Eleint főképpe filológiáva foglalkozott Feltűnés keltet Di
Wissenschaf de Nichtwissensucerte c munkája amelybe filológi túlzásai
szatirizálta Gyula Pá Budapest Szemléjéne vol munkatársa d utób azokho moder
magya írókho csatlakozott aki Nyuga c folyóira kör csoportosultak H moder magya
irodalomér száll síkr néme nyelve és azokba tanulmányaiban amelyeke Vész
Józseffe együt szerkesztet Jung-Ungar c folyóiratba é néme revükbe tet közzé A
irodalo ínyen élvezőjéne esztétika é kritika felfogás ju érdekese egyén
kifejezésr a Ic un di Büche c munkájában Megpróbálkozot színdarabírássa is
Lengye Menyhértte ir szű c darabj Budapesten Hírese c színműv Münchenbe é
Budapeste kerül színre világhábor vég fel Pest Napló valamin a Esztend c folyóira
főszerkesztőj volt Károlyi-forradalo idejébe min publicist élén rész vet
politika mozgalmakban Tagj vol Nemzet Tanácsnak maj 1919 proletár-diktatúr alat
Bécsb emigrált 192 végé visszatér Magyarországba hog önkén álljo bírósá elé
amel bécs magya emigrán lapokba közzétet cikkeiér nemzetgyalázá miat 7 maj
másodfoko év fegyházbüntetésr ítélte Kúri másfélévr szállított l büntetést A
emigrációba írt Romai Rollandna ajánlot könyvét Da verwundet Land-ot amelybe
trianon békeszerződé jóvátételé sürget Európ emberségétől Ugyancsa a
emigrációba tett közz Ad világ c nég füzetét Felesége feleség címme sablono
felfogástó mindenképpe elüt színe tanulmány ír Petőf é Szendre Júli szerelméről
Töb cikkbe é tanulmányba foglalkozot zsidóságna magyarságho val viszonyával a
asszimiláció cionizmu é kikeresztelkedé problémáival magya zsidósá
asszimilációjána útjá akarj megrajzoln Ura é embere c családtörténet ciklusába
is amelyne els rész Zsig családba címme jelen meg Lefordított Lacretell franci
íróna Silberman cím filoszemit regényét Egyé művei Gyula Pá estéje Gyal grófn
regény 192 Csönde napok hango esték
11977.h
CÍMSZ Hatva
SZEMÉLYNÉ Hatva Laj
SZÓCIK Lajo báró ír Deuts Sánd bá fia,szü Budapest 18 ok 2 Egyete
tanulmányok végze bölcsésze doktorátu szerze Pliniu levélí értekezéséve Elein
főképp filológiáv foglalkozot Feltűné kelte D Wissenscha d Nichtwissensucert
munkáj amelyb filológ túlzása szatirizált Gyul P Budapes Szemléjén vo munkatárs
utó azokh mode magy írókh csatlakozot ak Nyug folyóir kö csoportosulta mode
magy irodalomé szál sík ném nyelv é azokb tanulmányaiba amelyek Vés Józseff
együ szerkeszte Jung-Unga folyóiratb ném revükb te közz irodal ínye élvezőjén
esztétik kritik felfogá j érdekes egyé kifejezés I u d Büch munkájába
Megpróbálkozo színdarabíráss i Lengy Menyhértt i sz darab Budapeste Híres
színmű Münchenb Budapest kerü színr világhábo vé fe Pes Napl valami Eszten
folyóir főszerkesztő vol Károlyi-forradal idejéb mi publicis élé rés ve politik
mozgalmakba Tag vo Nemze Tanácsna ma 191 proletár-diktatú ala Bécs emigrál 19
vég visszaté Magyarországb ho önké állj bírós el ame béc magy emigrá lapokb
közzéte cikkeié nemzetgyaláz mia ma másodfok é fegyházbüntetés ítélt Kúr
másfélév szállítot büntetés emigrációb ír Roma Rollandn ajánlo könyvé D
verwunde Land-o amelyb triano békeszerződ jóvátétel sürge Euró emberségétő
Ugyancs emigrációb tet köz A vilá né füzeté Feleség felesé címm sablon
felfogást mindenképp elü szín tanulmán í Pető Szendr Júl szerelmérő Tö cikkb
tanulmányb foglalkozo zsidóságn magyarságh va viszonyáva asszimiláci cionizm
kikeresztelked problémáiva magy zsidós asszimilációján útj akar megrajzol Ur
ember családtörténe ciklusáb i amelyn el rés Zsi családb címm jele me
Lefordítot Lacretel franc írón Silberma cí filoszemi regényé Egy műve Gyul P
estéj Gya gróf regén 19 Csönd napo hang esté
11977.
CÍMS Hatv
SZEMÉLYN Hatv La
SZÓCI Laj bár í Deut Sán b fia,sz Budapes 1 o Egyet tanulmányo végz
bölcsész doktorát szerz Plini levél értekezésév Elei főkép filológiá foglalkozo
Feltűn kelt Wissensch Nichtwissensucer munká amely filoló túlzás szatirizál Gyu
Budape Szemléjé v munkatár ut azok mod mag írók csatlakozo a Nyu folyói k
csoportosult mod mag irodalom szá sí né nyel azok tanulmányaib amelye Vé József
egy szerkeszt Jung-Ung folyóirat né revük t köz iroda íny élvezőjé esztéti
kriti felfog érdeke egy kifejezé Büc munkájáb Megpróbálkoz színdarabírás Leng
Menyhért s dara Budapest Híre színm München Budapes ker szín világháb v f Pe
Nap valam Eszte folyói főszerkeszt vo Károlyi-forrada idejé m publici él ré v
politi mozgalmakb Ta v Nemz Tanácsn m 19 proletár-diktat al Béc emigrá 1 vé
visszat Magyarország h önk áll bíró e am bé mag emigr lapok közzét cikkei
nemzetgyalá mi m másodfo fegyházbünteté ítél Kú másfélé szállíto bünteté
emigráció í Rom Rolland ajánl könyv verwund Land- amely trian békeszerző
jóvátéte sürg Eur emberségét Ugyanc emigráció te kö vil n füzet Felesé feles
cím sablo felfogás mindenkép el szí tanulmá Pet Szend Jú szerelmér T cikk
tanulmány foglalkoz zsidóság magyarság v viszonyáv asszimilác cioniz kikeresztelke
problémáiv mag zsidó asszimilációjá út aka megrajzo U embe családtörtén ciklusá
amely e ré Zs család cím jel m Lefordíto Lacrete fran író Silberm c filoszem
regény Eg műv Gyu esté Gy gró regé 1 Csön nap han est
11977
CÍM Hat
SZEMÉLY Hat L
SZÓC La bá Deu Sá fia,s Budape Egye tanulmány vég bölcsés doktorá szer Plin
levé értekezésé Ele főké filológi foglalkoz Feltű kel Wissensc Nichtwissensuce
munk amel filol túlzá szatirizá Gy Budap Szemléj munkatá u azo mo ma író
csatlakoz Ny folyó csoportosul mo ma irodalo sz s n nye azo tanulmányai amely V
Józse eg szerkesz Jung-Un folyóira n revü kö irod ín élvezőj esztét krit felfo
érdek eg kifejez Bü munkájá Megpróbálko színdarabírá Len Menyhér dar Budapes
Hír szín Münche Budape ke szí világhá P Na vala Eszt folyó főszerkesz v
Károlyi-forrad idej public é r polit mozgalmak T Nem Tanács 1 proletár-dikta a
Bé emigr v vissza Magyarorszá ön ál bír a b ma emig lapo közzé cikke nemzetgyal
m másodf fegyházbüntet íté K másfél szállít büntet emigráci Ro Rollan aján köny
verwun Land amel tria békeszerz jóvátét sür Eu emberségé Ugyan emigráci t k vi
füze Feles fele cí sabl felfogá mindenké e sz tanulm Pe Szen J szerelmé cik
tanulmán foglalko zsidósá magyarsá viszonyá asszimilá cioni kikeresztelk
problémái ma zsid asszimilációj ú ak megrajz emb családtörté ciklus amel r Z
csalá cí je Lefordít Lacret fra ír Silber filosze regén E mű Gy est G gr reg
Csö na ha es
1197
CÍ Ha
SZEMÉL Ha
SZÓ L b De S fia, Budap Egy tanulmán vé bölcsé doktor sze Pli lev értekezés
El fők filológ foglalko Felt ke Wissens Nichtwissensuc mun ame filo túlz
szatiriz G Buda Szemlé munkat az m m ír csatlako N foly csoportosu m m irodal s
ny az tanulmánya amel Józs e szerkes Jung-U folyóir rev k iro í élvező eszté
kri felf érde e kifeje B munkáj Megpróbálk színdarabír Le Menyhé da Budape Hí
szí Münch Budap k sz világh N val Esz foly főszerkes Károlyi-forra ide publi
poli mozgalma Ne Tanác proletár-dikt B emig vissz Magyarorsz ö á bí m emi lap
közz cikk nemzetgya másod fegyházbünte ít másfé szállí bünte emigrác R Rolla
ajá kön verwu Lan ame tri békeszer jóváté sü E emberség Ugya emigrác v füz Fele
fel c sab felfog mindenk s tanul P Sze szerelm ci tanulmá foglalk zsidós
magyars viszony asszimil cion kikeresztel problémá m zsi asszimiláció a megraj
em családtört ciklu ame csal c j Lefordí Lacre fr í Silbe filosz regé m G es g
re Cs n h e