12037.htm
CÍMSZÓ: Herczel
SZEMÉLYNÉV: Herczel Manó
SZÓCIKK: "H. Manó (pusztapéteri)
báró, orvostanár szül. Szegeden 1861 júl. 1., megh. Budapesten 19lg nov. 28. H.
Fülöp (l.o.) fia. H. a budapesti, bécsi, strassburgi és párisi egyetemeken tanult,
majd 1884 orvosi diplomáját elnyervén, előbb a belgyógyászatban, majd a
sebészetben specializálta magát. Két évig Nothnagelnak, öt évig pedig Czerny
heidelbergi sebészprofesszornak volt asszisztense, később az egyetem docense
is. 1892. a Szt. István-kórház főorvosa lett, miután már 1889-től kezdve
egyetemi magántanár, majd rk. tanár volt. Úttörő volt a modern kirurgiában,
főleg a hasüri sebészet, epekőbajok, gyomorbél', tüdő-, lép- és vesesebészet
terén. Úgy elméleti, mint rendkívül eredményes gyakorlati munkásságával nemcsak
országos, hanem világhírnevet is szerzett. Számtalan szakműve közül
nevezetesebbek: Über die Wirkung des Anilin, Acetanilin und Kamphoranilin
1887); Über overative Behandlung d. Nierensteine (1887); Über die operative
Fixationd. Wanderniere (1893); Über grosse defecte d. Blasen-Scheidewand (1894)
stb"
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2037. címszó a lexikon =>
358. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12037.htm
CÍMSZÓ: Herczel
SZEMÉLYNÉV: Herczel Manó
SZÓCIKK: H. Manó pusztapéteri báró, orvostanár szül. Szegeden 1861 júl. 1.,
megh. Budapesten 19lg nov. 28. H. Fülöp l.o. fia. H. a budapesti, bécsi,
strassburgi és párisi egyetemeken tanult, majd 1884 orvosi diplomáját
elnyervén, előbb a belgyógyászatban, majd a sebészetben specializálta magát.
Két évig Nothnagelnak, öt évig pedig Czerny heidelbergi sebészprofesszornak
volt asszisztense, később az egyetem docense is. 1892. a Szt. István-kórház
főorvosa lett, miután már 1889-től kezdve egyetemi magántanár, majd rk. tanár
volt. Úttörő volt a modern kirurgiában, főleg a hasüri sebészet, epekőbajok,
gyomorbél', tüdő-, lép- és vesesebészet terén. Úgy elméleti, mint rendkívül
eredményes gyakorlati munkásságával nemcsak országos, hanem világhírnevet is
szerzett. Számtalan szakműve közül nevezetesebbek: Über die Wirkung des Anilin,
Acetanilin und Kamphoranilin 1887 ; Über overative Behandlung d. Nierensteine
1887 ; Über die operative Fixationd. Wanderniere 1893 ; Über grosse defecte d.
Blasen-Scheidewand 1894 stb
12037.ht
CÍMSZÓ Hercze
SZEMÉLYNÉV Hercze Man
SZÓCIKK H Man pusztapéter báró orvostaná szül Szegede 186 júl 1. megh
Budapeste 19l nov 28 H Fülö l.o fia H budapesti bécsi strassburg é páris
egyetemeke tanult maj 188 orvos diplomájá elnyervén előb belgyógyászatban maj
sebészetbe specializált magát Ké évi Nothnagelnak ö évi pedi Czern heidelberg
sebészprofesszorna vol asszisztense későb a egyete docens is 1892 Szt
István-kórhá főorvos lett miutá má 1889-tő kezdv egyetem magántanár maj rk taná
volt Úttör vol moder kirurgiában főle hasür sebészet epekőbajok gyomorbél'
tüdő- lép é vesesebésze terén Úg elméleti min rendkívü eredménye gyakorlat
munkásságáva nemcsa országos hane világhírneve i szerzett Számtala szakműv közü
nevezetesebbek Übe di Wirkun de Anilin Acetanili un Kamphoranili 188 Übe
overativ Behandlun d Nierenstein 188 Übe di operativ Fixationd Wandernier 189
Übe gross defect d Blasen-Scheidewan 189 st
12037.h
CÍMSZ Hercz
SZEMÉLYNÉ Hercz Ma
SZÓCIK Ma pusztapéte bár orvostan szü Szeged 18 jú 1 meg Budapest 19 no 2
Fül l. fi budapest bécs strassbur pári egyetemek tanul ma 18 orvo diplomáj
elnyervé elő belgyógyászatba ma sebészetb specializál magá K év Nothnagelna év
ped Czer heidelber sebészprofesszorn vo asszisztens késő egyet docen i 189 Sz
István-kórh főorvo let miut m 1889-t kezd egyete magántaná ma r tan vol Úttö vo
mode kirurgiába fől hasü sebésze epekőbajo gyomorbél tüdő lé vesesebész teré Ú
elmélet mi rendkív eredmény gyakorla munkásságáv nemcs országo han világhírnev
szerzet Számtal szakmű köz nevezetesebbe Üb d Wirku d Anili Acetanil u
Kamphoranil 18 Üb overati Behandlu Nierenstei 18 Üb d operati Fixation
Wandernie 18 Üb gros defec Blasen-Scheidewa 18 s
12037.
CÍMS Herc
SZEMÉLYN Herc M
SZÓCI M pusztapét bá orvosta sz Szege 1 j me Budapes 1 n Fü l f budapes béc
strassbu pár egyeteme tanu m 1 orv diplomá elnyerv el belgyógyászatb m sebészet
specializá mag é Nothnageln é pe Cze heidelbe sebészprofesszor v assziszten kés
egye doce 18 S István-kór főorv le miu 1889- kez egyet magántan m ta vo Útt v
mod kirurgiáb fő has sebész epekőbaj gyomorbé tüd l vesesebés ter elméle m
rendkí eredmén gyakorl munkásságá nemc ország ha világhírne szerze Számta szakm
kö nevezetesebb Ü Wirk Anil Acetani Kamphorani 1 Ü overat Behandl Nierenste 1 Ü
operat Fixatio Wanderni 1 Ü gro defe Blasen-Scheidew 1
12037
CÍM Her
SZEMÉLY Her
SZÓC pusztapé b orvost s Szeg m Budape F budape bé strassb pá egyetem tan
or diplom elnyer e belgyógyászat sebésze specializ ma Nothnagel p Cz heidelb
sebészprofesszo assziszte ké egy doc 1 István-kó főor l mi 1889 ke egye magánta
t v Út mo kirurgiá f ha sebés epekőba gyomorb tü vesesebé te elmél rendk eredmé
gyakor munkásság nem orszá h világhírn szerz Számt szak k nevezeteseb Wir Ani
Acetan Kamphoran overa Behand Nierenst opera Fixati Wandern gr def Blasen-Scheide
1203
CÍ He
SZEMÉL He
SZÓ pusztap orvos Sze Budap budap b strass p egyete ta o diplo elnye
belgyógyásza sebész speciali m Nothnage C heidel sebészprofessz assziszt k eg
do István-k főo m 188 k egy magánt Ú m kirurgi h sebé epekőb gyomor t veseseb t
elmé rend eredm gyako munkássá ne orsz világhír szer Szám sza nevezetese Wi An
Aceta Kamphora over Behan Nierens oper Fixat Wander g de Blasen-Scheid