12055.htm
CÍMSZÓ: Herzl
SZEMÉLYNÉV: Herzl Tivadar
SZÓCIKK: "Herzl Tivadar, író és
hírlapíró, a modern cionizmus megalapítója, szül. Budapesten 1860 máj. 2.,
megh. Edlachban 1904 júl. 3. Egyik őse, Löbl, spanyol zsidó volt és az inkvizíció
nyomása alatt áttért a kereszténységre és szerzetes lett. Utóbb Törökországba
menekült és ott visszatért a zsidósághoz. H. nagyapja, Simon Löw Zimonyban élt.
Atyja, Jakab Budapestre költözött és házasságot kötött Diamant Jeanettel. Ebből
a házasságból származott H. Tivadar. H. Budapesten járt előbb a reáliskolába,
majd a gimnáziumba és már 14 esztendős korában középiskolai tanulótársaival
megalapította a Wir (Mink) c. szépirodalmi egyesületet, amelynek elnöke volt és
amelynek ülésein előadta irodalmi zsengéit, meséket, novellákat, humoreszkeket.
A H. család 1878. Bécsbe költözött, ahol H. Tivadar jogi- és irodalomtörténeti
tanulmányokat folytatott az egyetemen. Eleinte a jogi pályára akart lépni és
1884. joggyakornok lett Salzburgban. Csakhamar azonban egészen az irodalomra
adta magát. Számos tárcája, novellája, regénye jelent meg és több színműve
került előadásra. Sikerei következtében a bécsi Neue Freie Presse 1891. párisi
levelezőjévé szerződtette. 1895-ig kitűnő szolgálatokat tett lapjának azokkal a
tudósításokkal, amelyekben mesteri képet festett Franciaország forrongó
politikai és társadalmi életéről a Dreyfus-pör idején. A kérdések legmélyére
ható, hol színesen impresszionista, hol drámai lendülettel magukkal ragadó
cikkek legjavát Palais Bourbon c. könyvében (1895) gyűjtötte össze, amelyet
egyik életírójához intézett levelében legjobb munkájának mond. 1895-ben
Parisból visszatért Bécsbe, ahol haláláig a Neue Freie Presse tárca-és irodalmi
rovatának szerkesztője volt. Gondosan cizellált tárcáit, amelyek a nemes
rezignáció filozófiáját hirdetik, két kötetbe gyűjtötte össze Philosophische
Erzahlungen c. alatt (1900 és 1904). Színdarabjai, amelyek közül a bécsi
Burg-színházban is többet bemutattak, a következők: Seine Hoheit; Der
Flilchtling; Prinzen aus Genieland; Wilddiebe; Y love You; Unser Katchen;
Gretl; Das neue Getto; Solon in Lydien. H. azonban, noha egyes színpadi munkái
nagyobb sikert arattak, nem volt igazi drámaíró és színműveinek erőssége csak
szikrázóan szellemes, olykor mélységesen bölcs dialógus. A zsidósággal szemben
eleinte meglehetősen közönyös. Felekezetéhez a Dreyfus-pör vitte vissza,
amelynek igazságtalanságai fölkeltették az egyetemes kultúra kozmopolitájában
az őseihez való hozzátartozás erős érzését. Még nagyobb hatással volt reá az a
megdöbbentő látvány, hogy Oroszországban emberszámba sem vették a zsidókat és
Európa még sem segít rajtuk, Amerika pedig védekezik a zsidó-nyomor inváziója
ellen. Leküzdhetetlenül fölébredt benne a mindennél erősebb szánalom,
mindjobban hatalmába ejtette az a vágy, hogy azoknak a zsidóknak, kik
szülőhazájukban hontalanok, jogilag biztosított otthont kell megteremteni, ahol
mint a saját maguk alapította zsidó állam szabad polgárai élhetnek. Ez a vágy,
amely több régi meghitt barátjával is ellentétbe juttatta, az Íróasztala
mellett bölcselkedő és elmélkedő irodalmárt szenvedélyesen erélyes,
fáradhatatlanul munkabíró, támadásokat visszaverő, gúnyolódásokkal nem törődő
agitárorrá formálta át és a cionizmus néven ismert világmozgalom élére
helyezte. Ennek a mozgalomnak programmját fejtette ki Der Judenstaat (Wien,
1896) c, a legtöbb kultúrnyelvre lefordított művében, amely részben a
lelkesedésnek, részben az ellentmondásnak visszhangját keltette az egész világ
zsidóságában. H. azonban nem érte be azzal, hogy írásban folytassa a
palesztinai zsidó állam ujjáalapitására irányuló propagandáját. Beutazta egész
Európát, számtalan helyen tárgyalt, tanácskozott, részt vett bizalmas
konferenciákon, felszólalt nyilvános üléseken, meggyőzni igyekezett zsidókat és
keresztényeket, kapcsolatokat keresett a fellépése előtti különféle cionista
jellegű rokontörekvések képviselőivel, míg végre sikerült 1897. Baselben
megszerveznie az első cionista kongresszust, amelyen H. elnökölt és nagy
mértékben előmozdította a cionista mozgalom egyik alapokmányának, a baseli
programmnak megalkotását. A kongresszuson elhatározták a cionizmus pénzügyi
megszervezését is Nemzeti Alap megteremtésével. H. ennek érdekében is
Európaszerte tárgyalt a legnagyobb bankárokkal és más pénzügyi tekintélyekkel.
A pénzügyi kérdések voltak homloktérben, különösen egy tervezett
bankalapítással kapcsolatban, a második baseli kongresszuson (1898), amelynek
sikere fokozta H. önzetlen buzgóságát. Fáradozásaiért soha egy fillért sem
fogadott el, hanem csakis hírlapírói tevékenységének jövedelméből fedezte nem
csekély agitációs költségeit is. Amikor 1899. összeült a harmadik baseli
kongresszus, már beszámolhatott arról is, hogy közben személyen tárgyalásokat
folytatott a Palesztinát járó Vilmos német császárral, aki megértést és
rokonszenvet tanusított H. törekvései iránt. 1900-ban Londonig elnökölt a
negyedik cionista kongresszuson, 1901. pedig Vámbéry Ármin közvetítésével
Konstantinápolyban kihallgatáson járt Abdul Hamid szultánnál, aki a
Medjidje-rend nagyszalagját adományozta neki. 1901-ben az ötödik baseli
kongresszuson a zsidó nemzeti bank akcióképességéről tett jelentést, majd újra
tárgyalt Konstantinápolyban a szultánnal, Londonban Rothschildékkal és angol
kormánnyal, Egyiptomban lord Cromerrel, Pétervárot Plehwe belügyminiszterrel és
Witte pénzügyminiszterrel. 1902-bel jelent meg Alt-Neuland c. regénye, amelyben
költői képet fest eszméinek megvalósulásáról. 1904-ben Oroszországban
személyesen győződött meg azoknak az óriási zsidó tömegeknek szenvedéseiről, amelyeknek
Palesztinában új otthont akart biztosítani. Ezekről a tapasztalatairól is
beszámolt a baseli kongresszuson, ahol nagy vihart keltve, fölmerült a
Palesztinán kívül való letelepülés eszméje is, amelyet H. azonban csak mint
ideiglenes gyarmatosító kisegítést vett figyelembe. H.-t a támadások nem
riasztották vissza munkásságának folytatásától. Audiencián jelent meg az olasz
királynál, Merry del Val pápai államtitkárnál, majd 1904. magánál a pápánál is.
A szakadatlan izgalmakkal járó agitáció végzetes hatással volt H. szívbajára,
amelynek ismételt fürdő kúrák és szanatóriumi kezelések sem hozhatták meg az
enyhülést. Negyvennégy éves korában helyezték sírba a döblingi temetőben atyja
mellett. Mozgalom indult meg, hogy H. holttestét Palesztinába vigyék, mint
ahogy a modern cionizmus másik nagy vezérének, Nordaunak holttestével tették.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2055. címszó a lexikon =>
360. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12055.htm
CÍMSZÓ: Herzl
SZEMÉLYNÉV: Herzl Tivadar
SZÓCIKK: Herzl Tivadar, író és hírlapíró, a modern cionizmus megalapítója,
szül. Budapesten 1860 máj. 2., megh. Edlachban 1904 júl. 3. Egyik őse, Löbl,
spanyol zsidó volt és az inkvizíció nyomása alatt áttért a kereszténységre és
szerzetes lett. Utóbb Törökországba menekült és ott visszatért a zsidósághoz.
H. nagyapja, Simon Löw Zimonyban élt. Atyja, Jakab Budapestre költözött és
házasságot kötött Diamant Jeanettel. Ebből a házasságból származott H. Tivadar.
H. Budapesten járt előbb a reáliskolába, majd a gimnáziumba és már 14 esztendős
korában középiskolai tanulótársaival megalapította a Wir Mink c. szépirodalmi
egyesületet, amelynek elnöke volt és amelynek ülésein előadta irodalmi
zsengéit, meséket, novellákat, humoreszkeket. A H. család 1878. Bécsbe
költözött, ahol H. Tivadar jogi- és irodalomtörténeti tanulmányokat folytatott
az egyetemen. Eleinte a jogi pályára akart lépni és 1884. joggyakornok lett
Salzburgban. Csakhamar azonban egészen az irodalomra adta magát. Számos
tárcája, novellája, regénye jelent meg és több színműve került előadásra.
Sikerei következtében a bécsi Neue Freie Presse 1891. párisi levelezőjévé
szerződtette. 1895-ig kitűnő szolgálatokat tett lapjának azokkal a
tudósításokkal, amelyekben mesteri képet festett Franciaország forrongó
politikai és társadalmi életéről a Dreyfus-pör idején. A kérdések legmélyére
ható, hol színesen impresszionista, hol drámai lendülettel magukkal ragadó
cikkek legjavát Palais Bourbon c. könyvében 1895 gyűjtötte össze, amelyet egyik
életírójához intézett levelében legjobb munkájának mond. 1895-ben Parisból
visszatért Bécsbe, ahol haláláig a Neue Freie Presse tárca-és irodalmi
rovatának szerkesztője volt. Gondosan cizellált tárcáit, amelyek a nemes
rezignáció filozófiáját hirdetik, két kötetbe gyűjtötte össze Philosophische
Erzahlungen c. alatt 1900 és 1904 . Színdarabjai, amelyek közül a bécsi
Burg-színházban is többet bemutattak, a következők: Seine Hoheit; Der
Flilchtling; Prinzen aus Genieland; Wilddiebe; Y love You; Unser Katchen;
Gretl; Das neue Getto; Solon in Lydien. H. azonban, noha egyes színpadi munkái
nagyobb sikert arattak, nem volt igazi drámaíró és színműveinek erőssége csak
szikrázóan szellemes, olykor mélységesen bölcs dialógus. A zsidósággal szemben
eleinte meglehetősen közönyös. Felekezetéhez a Dreyfus-pör vitte vissza,
amelynek igazságtalanságai fölkeltették az egyetemes kultúra kozmopolitájában
az őseihez való hozzátartozás erős érzését. Még nagyobb hatással volt reá az a
megdöbbentő látvány, hogy Oroszországban emberszámba sem vették a zsidókat és
Európa még sem segít rajtuk, Amerika pedig védekezik a zsidó-nyomor inváziója
ellen. Leküzdhetetlenül fölébredt benne a mindennél erősebb szánalom,
mindjobban hatalmába ejtette az a vágy, hogy azoknak a zsidóknak, kik
szülőhazájukban hontalanok, jogilag biztosított otthont kell megteremteni, ahol
mint a saját maguk alapította zsidó állam szabad polgárai élhetnek. Ez a vágy,
amely több régi meghitt barátjával is ellentétbe juttatta, az Íróasztala
mellett bölcselkedő és elmélkedő irodalmárt szenvedélyesen erélyes, fáradhatatlanul
munkabíró, támadásokat visszaverő, gúnyolódásokkal nem törődő agitárorrá
formálta át és a cionizmus néven ismert világmozgalom élére helyezte. Ennek a
mozgalomnak programmját fejtette ki Der Judenstaat Wien, 1896 c, a legtöbb
kultúrnyelvre lefordított művében, amely részben a lelkesedésnek, részben az
ellentmondásnak visszhangját keltette az egész világ zsidóságában. H. azonban
nem érte be azzal, hogy írásban folytassa a palesztinai zsidó állam
ujjáalapitására irányuló propagandáját. Beutazta egész Európát, számtalan
helyen tárgyalt, tanácskozott, részt vett bizalmas konferenciákon, felszólalt
nyilvános üléseken, meggyőzni igyekezett zsidókat és keresztényeket,
kapcsolatokat keresett a fellépése előtti különféle cionista jellegű
rokontörekvések képviselőivel, míg végre sikerült 1897. Baselben megszerveznie
az első cionista kongresszust, amelyen H. elnökölt és nagy mértékben
előmozdította a cionista mozgalom egyik alapokmányának, a baseli programmnak
megalkotását. A kongresszuson elhatározták a cionizmus pénzügyi megszervezését
is Nemzeti Alap megteremtésével. H. ennek érdekében is Európaszerte tárgyalt a
legnagyobb bankárokkal és más pénzügyi tekintélyekkel. A pénzügyi kérdések
voltak homloktérben, különösen egy tervezett bankalapítással kapcsolatban, a második
baseli kongresszuson 1898 , amelynek sikere fokozta H. önzetlen buzgóságát.
Fáradozásaiért soha egy fillért sem fogadott el, hanem csakis hírlapírói
tevékenységének jövedelméből fedezte nem csekély agitációs költségeit is.
Amikor 1899. összeült a harmadik baseli kongresszus, már beszámolhatott arról
is, hogy közben személyen tárgyalásokat folytatott a Palesztinát járó Vilmos
német császárral, aki megértést és rokonszenvet tanusított H. törekvései iránt.
1900-ban Londonig elnökölt a negyedik cionista kongresszuson, 1901. pedig
Vámbéry Ármin közvetítésével Konstantinápolyban kihallgatáson járt Abdul Hamid
szultánnál, aki a Medjidje-rend nagyszalagját adományozta neki. 1901-ben az
ötödik baseli kongresszuson a zsidó nemzeti bank akcióképességéről tett jelentést,
majd újra tárgyalt Konstantinápolyban a szultánnal, Londonban Rothschildékkal
és angol kormánnyal, Egyiptomban lord Cromerrel, Pétervárot Plehwe
belügyminiszterrel és Witte pénzügyminiszterrel. 1902-bel jelent meg
Alt-Neuland c. regénye, amelyben költői képet fest eszméinek megvalósulásáról.
1904-ben Oroszországban személyesen győződött meg azoknak az óriási zsidó
tömegeknek szenvedéseiről, amelyeknek Palesztinában új otthont akart
biztosítani. Ezekről a tapasztalatairól is beszámolt a baseli kongresszuson,
ahol nagy vihart keltve, fölmerült a Palesztinán kívül való letelepülés eszméje
is, amelyet H. azonban csak mint ideiglenes gyarmatosító kisegítést vett
figyelembe. H.-t a támadások nem riasztották vissza munkásságának
folytatásától. Audiencián jelent meg az olasz királynál, Merry del Val pápai
államtitkárnál, majd 1904. magánál a pápánál is. A szakadatlan izgalmakkal járó
agitáció végzetes hatással volt H. szívbajára, amelynek ismételt fürdő kúrák és
szanatóriumi kezelések sem hozhatták meg az enyhülést. Negyvennégy éves korában
helyezték sírba a döblingi temetőben atyja mellett. Mozgalom indult meg, hogy
H. holttestét Palesztinába vigyék, mint ahogy a modern cionizmus másik nagy
vezérének, Nordaunak holttestével tették.
12055.ht
CÍMSZÓ Herz
SZEMÉLYNÉV Herz Tivada
SZÓCIKK Herz Tivadar ír é hírlapíró moder cionizmu megalapítója szül
Budapeste 186 máj 2. megh Edlachba 190 júl 3 Egyi őse Löbl spanyo zsid vol é a
inkvizíci nyomás alat áttér kereszténységr é szerzete lett Utób Törökországb
menekül é ot visszatér zsidósághoz H nagyapja Simo Lö Zimonyba élt Atyja Jaka
Budapestr költözöt é házasságo kötöt Diaman Jeanettel Ebbő házasságbó származot
H Tivadar H Budapeste jár előb reáliskolába maj gimnáziumb é má 1 esztendő
korába középiskola tanulótársaiva megalapított Wi Min c szépirodalm egyesületet
amelyne elnök vol é amelyne ülései előadt irodalm zsengéit meséket novellákat
humoreszkeket H csalá 1878 Bécsb költözött aho H Tivada jogi é irodalomtörténet
tanulmányoka folytatot a egyetemen Eleint jog pályár akar lépn é 1884
joggyakorno let Salzburgban Csakhama azonba egésze a irodalomr adt magát Számo
tárcája novellája regény jelen me é töb színműv kerül előadásra Sikere
következtébe bécs Neu Frei Press 1891 páris levelezőjév szerződtette 1895-i
kitűn szolgálatoka tet lapjána azokka tudósításokkal amelyekbe mester képe
festet Franciaorszá forrong politika é társadalm életérő Dreyfus-pö idején
kérdése legmélyér ható ho színese impresszionista ho dráma lendülette magukka
ragad cikke legjavá Palai Bourbo c könyvébe 189 gyűjtött össze amelye egyi
életírójáho intézet levelébe legjob munkájána mond 1895-be Parisbó visszatér
Bécsbe aho halálái Neu Frei Press tárca-é irodalm rovatána szerkesztőj volt
Gondosa cizellál tárcáit amelye neme rezignáci filozófiájá hirdetik ké kötetb
gyűjtött össz Philosophisch Erzahlunge c alat 190 é 190 Színdarabjai amelye
közü bécs Burg-színházba i többe bemutattak következők Sein Hoheit De
Flilchtling Prinze au Genieland Wilddiebe lov You Unse Katchen Gretl Da neu
Getto Solo i Lydien H azonban noh egye színpad munká nagyob siker arattak ne
vol igaz drámaír é színműveine erősség csa szikrázóa szellemes olyko mélységese
bölc dialógus zsidóságga szembe eleint meglehetőse közönyös Felekezetéhe
Dreyfus-pö vitt vissza amelyne igazságtalansága fölkeltetté a egyeteme kultúr
kozmopolitájába a őseihe val hozzátartozá erő érzését Mé nagyob hatássa vol re
a megdöbbent látvány hog Oroszországba emberszámb se vetté zsidóka é Európ mé
se segí rajtuk Amerik pedi védekezi zsidó-nyomo inváziój ellen Leküzdhetetlenü
fölébred benn mindenné erőseb szánalom mindjobba hatalmáb ejtett a vágy hog
azokna zsidóknak ki szülőhazájukba hontalanok jogila biztosítot otthon kel
megteremteni aho min sajá magu alapított zsid álla szaba polgára élhetnek E
vágy amel töb rég meghit barátjáva i ellentétb juttatta a Íróasztal mellet
bölcselked é elmélked irodalmár szenvedélyese erélyes fáradhatatlanu munkabíró
támadásoka visszaverő gúnyolódásokka ne törőd agitárorr formált á é cionizmu
néve ismer világmozgalo élér helyezte Enne mozgalomna programmjá fejtett k De
Judenstaa Wien 189 c legtöb kultúrnyelvr lefordítot művében amel részbe
lelkesedésnek részbe a ellentmondásna visszhangjá keltett a egés vilá
zsidóságában H azonba ne ért b azzal hog írásba folytass palesztina zsid álla
ujjáalapitásár irányul propagandáját Beutazt egés Európát számtala helye
tárgyalt tanácskozott rész vet bizalma konferenciákon felszólal nyilváno
üléseken meggyőzn igyekezet zsidóka é keresztényeket kapcsolatoka kereset
fellépés előtt különfél cionist jelleg rokontörekvése képviselőivel mí végr
sikerül 1897 Baselbe megszervezni a els cionist kongresszust amelye H elnököl é
nag mértékbe előmozdított cionist mozgalo egyi alapokmányának basel programmna
megalkotását kongresszuso elhatároztá cionizmu pénzügy megszervezésé i Nemzet
Ala megteremtésével H enne érdekébe i Európaszert tárgyal legnagyob bankárokka
é má pénzügy tekintélyekkel pénzügy kérdése volta homloktérben különöse eg
tervezet bankalapítássa kapcsolatban másodi basel kongresszuso 189 amelyne siker
fokozt H önzetle buzgóságát Fáradozásaiér soh eg fillér se fogadot el hane
csaki hírlapíró tevékenységéne jövedelmébő fedezt ne csekél agitáció költségei
is Amiko 1899 összeül harmadi basel kongresszus má beszámolhatot arró is hog
közbe személye tárgyalásoka folytatot Palesztiná jár Vilmo néme császárral ak
megértés é rokonszenve tanusítot H törekvése iránt 1900-ba Londoni elnököl
negyedi cionist kongresszuson 1901 pedi Vámbér Ármi közvetítéséve
Konstantinápolyba kihallgatáso jár Abdu Hami szultánnál ak Medjidje-ren
nagyszalagjá adományozt neki 1901-be a ötödi basel kongresszuso zsid nemzet ban
akcióképességérő tet jelentést maj újr tárgyal Konstantinápolyba szultánnal
Londonba Rothschildékka é ango kormánnyal Egyiptomba lor Cromerrel Péterváro
Plehw belügyminiszterre é Witt pénzügyminiszterrel 1902-be jelen me Alt-Neulan
c regénye amelybe költő képe fes eszméine megvalósulásáról 1904-be
Oroszországba személyese győződöt me azokna a óriás zsid tömegekne
szenvedéseiről amelyekne Palesztinába ú otthon akar biztosítani Ezekrő
tapasztalatairó i beszámol basel kongresszuson aho nag vihar keltve fölmerül
Palesztiná kívü val letelepülé eszméj is amelye H azonba csa min ideiglene
gyarmatosít kisegítés vet figyelembe H.- támadáso ne riasztottá vissz
munkásságána folytatásától Audienciá jelen me a olas királynál Merr de Va pápa
államtitkárnál maj 1904 magáná pápáná is szakadatla izgalmakka jár agitáci
végzete hatássa vol H szívbajára amelyne ismétel fürd kúrá é szanatórium
kezelése se hozhattá me a enyhülést Negyvennég éve korába helyezté sírb döbling
temetőbe atyj mellett Mozgalo indul meg hog H holttesté Palesztináb vigyék min
ahog moder cionizmu mási nag vezérének Nordauna holttestéve tették
12055.h
CÍMSZ Her
SZEMÉLYNÉ Her Tivad
SZÓCIK Her Tivada í hírlapír mode cionizm megalapítój szü Budapest 18 má 2
meg Edlachb 19 jú Egy ős Löb spany zsi vo inkvizíc nyomá ala átté kereszténység
szerzet let Utó Törökország menekü o visszaté zsidóságho nagyapj Sim L Zimonyb
él Atyj Jak Budapest költözö házasság kötö Diama Jeanette Ebb házasságb
származo Tivada Budapest já elő reáliskoláb ma gimnázium m esztend koráb
középiskol tanulótársaiv megalapítot W Mi szépirodal egyesülete amelyn elnö vo
amelyn ülése előad irodal zsengéi meséke novelláka humoreszkeke csal 187 Bécs
költözöt ah Tivad jog irodalomtörténe tanulmányok folytato egyeteme Elein jo
pályá aka lép 188 joggyakorn le Salzburgba Csakham azonb egész irodalom ad magá
Szám tárcáj novelláj regén jele m tö színmű kerü előadásr Siker következtéb béc
Ne Fre Pres 189 pári levelezőjé szerződtett 1895- kitű szolgálatok te lapján
azokk tudósításokka amelyekb meste kép feste Franciaorsz forron politik
társadal életér Dreyfus-p idejé kérdés legmélyé hat h színes impresszionist h
drám lendülett magukk raga cikk legjav Pala Bourb könyvéb 18 gyűjtöt össz amely
egy életírójáh intéze leveléb legjo munkáján mon 1895-b Parisb visszaté Bécsb
ah halálá Ne Fre Pres tárca- irodal rovatán szerkesztő vol Gondos cizellá
tárcái amely nem rezignác filozófiáj hirdeti k kötet gyűjtöt öss Philosophisc Erzahlung
ala 19 19 Színdarabja amely köz béc Burg-színházb több bemutatta következő Sei
Hohei D Flilchtlin Prinz a Genielan Wilddieb lo Yo Uns Katche Gret D ne Gett
Sol Lydie azonba no egy színpa munk nagyo sike aratta n vo iga drámaí
színművein erőssé cs szikrázó szelleme olyk mélységes böl dialógu zsidóságg
szemb elein meglehetős közönyö Felekezetéh Dreyfus-p vit vissz amelyn
igazságtalanság fölkeltett egyetem kultú kozmopolitájáb őseih va hozzátartoz er
érzésé M nagyo hatáss vo r megdöbben látván ho Oroszországb emberszám s vett
zsidók Euró m s seg rajtu Ameri ped védekez zsidó-nyom invázió elle
Leküzdhetetlen fölébre ben mindenn erőse szánalo mindjobb hatalmá ejtet vág ho
azokn zsidókna k szülőhazájukb hontalano jogil biztosíto ottho ke megteremten
ah mi saj mag alapítot zsi áll szab polgár élhetne vág ame tö ré meghi barátjáv
ellentét juttatt Íróaszta melle bölcselke elmélke irodalmá szenvedélyes erélye
fáradhatatlan munkabír támadások visszaver gúnyolódásokk n törő agitáror formál
cionizm név isme világmozgal élé helyezt Enn mozgalomn programmj fejtet D
Judensta Wie 18 legtö kultúrnyelv lefordíto művébe ame részb lelkesedésne részb
ellentmondásn visszhangj keltet egé vil zsidóságába azonb n ér azza ho írásb
folytas palesztin zsi áll ujjáalapitásá irányu propagandájá Beutaz egé Európá
számtal hely tárgyal tanácskozot rés ve bizalm konferenciáko felszóla nyilván
üléseke meggyőz igyekeze zsidók keresztényeke kapcsolatok kerese fellépé előt
különfé cionis jelle rokontörekvés képviselőive m vég sikerü 189 Baselb
megszervezn el cionis kongresszus amely elnökö na mértékb előmozdítot cionis
mozgal egy alapokmányána base programmn megalkotásá kongresszus elhatározt
cionizm pénzüg megszervezés Nemze Al megteremtéséve enn érdekéb Európaszer
tárgya legnagyo bankárokk m pénzüg tekintélyekke pénzüg kérdés volt homloktérbe
különös e terveze bankalapításs kapcsolatba másod base kongresszus 18 amelyn
sike fokoz önzetl buzgóságá Fáradozásaié so e fillé s fogado e han csak
hírlapír tevékenységén jövedelméb fedez n cseké agitáci költsége i Amik 189
összeü harmad base kongresszu m beszámolhato arr i ho közb személy tárgyalások
folytato Palesztin já Vilm ném császárra a megérté rokonszenv tanusíto törekvés
irán 1900-b London elnökö negyed cionis kongresszuso 190 ped Vámbé Árm közvetítésév
Konstantinápolyb kihallgatás já Abd Ham szultánná a Medjidje-re nagyszalagj
adományoz nek 1901-b ötöd base kongresszus zsi nemze ba akcióképességér te
jelentés ma új tárgya Konstantinápolyb szultánna Londonb Rothschildékk ang
kormánnya Egyiptomb lo Cromerre Pétervár Pleh belügyminiszterr Wit
pénzügyminiszterre 1902-b jele m Alt-Neula regény amelyb költ kép fe eszméin
megvalósulásáró 1904-b Oroszországb személyes győződö m azokn óriá zsi tömegekn
szenvedéseirő amelyekn Palesztináb ottho aka biztosítan Ezekr tapasztalatair
beszámo base kongresszuso ah na viha keltv fölmerü Palesztin kív va letelepül
eszmé i amely azonb cs mi ideiglen gyarmatosí kisegíté ve figyelemb H. támadás
n riasztott viss munkásságán folytatásátó Audienci jele m ola királyná Mer d V
páp államtitkárná ma 190 magán pápán i szakadatl izgalmakk já agitác végzet
hatáss vo szívbajár amelyn isméte für kúr szanatóriu kezelés s hozhatt m
enyhülés Negyvenné év koráb helyezt sír döblin temetőb aty mellet Mozgal indu
me ho holttest Palesztiná vigyé mi aho mode cionizm más na vezéréne Nordaun
holttestév tetté
12055.
CÍMS He
SZEMÉLYN He Tiva
SZÓCI He Tivad hírlapí mod cioniz megalapító sz Budapes 1 m me Edlach 1 j
Eg ő Lö span zs v inkvizí nyom al átt kereszténysé szerze le Ut Törökorszá menek
visszat zsidóságh nagyap Si Zimony é Aty Ja Budapes költöz házassá köt Diam
Jeanett Eb házasság származ Tivad Budapes j el reáliskolá m gimnáziu eszten
korá középisko tanulótársai megalapíto M szépiroda egyesület amely eln v amely
ülés előa iroda zsengé mesék novellák humoreszkek csa 18 Béc költözö a Tiva jo
irodalomtörtén tanulmányo folytat egyetem Elei j pály ak lé 18 joggyakor l
Salzburgb Csakha azon egés irodalo a mag Szá tárcá novellá regé jel t színm ker
előadás Sike következté bé N Fr Pre 18 pár levelezőj szerződtet 1895 kit
szolgálato t lapjá azok tudósításokk amelyek mest ké fest Franciaors forro
politi társada életé Dreyfus- idej kérdé legmély ha színe impresszionis drá
lendület maguk rag cik legja Pal Bour könyvé 1 gyűjtö öss amel eg életírójá
intéz levelé legj munkájá mo 1895- Paris visszat Bécs a halál N Fr Pre tárca
iroda rovatá szerkeszt vo Gondo cizell tárcá amel ne rezigná filozófiá hirdet
köte gyűjtö ös Philosophis Erzahlun al 1 1 Színdarabj amel kö bé Burg-színház
töb bemutatt következ Se Hohe Flilchtli Prin Geniela Wilddie l Y Un Katch Gre n
Get So Lydi azonb n eg színp mun nagy sik aratt v ig dráma színművei erőss c
szikráz szellem oly mélysége bö dialóg zsidóság szem elei meglehető közöny
Felekezeté Dreyfus- vi viss amely igazságtalansá fölkeltet egyete kult
kozmopolitájá ősei v hozzátarto e érzés nagy hatás v megdöbbe látvá h
Oroszország emberszá vet zsidó Eur se rajt Amer pe védeke zsidó-nyo invázi ell
Leküzdhetetle fölébr be minden erős szánal mindjob hatalm ejte vá h azok zsidókn
szülőhazájuk hontalan jogi biztosít otth k megteremte a m sa ma alapíto zs ál
sza polgá élhetn vá am t r megh barátjá ellenté juttat Íróaszt mell bölcselk
elmélk irodalm szenvedélye erély fáradhatatla munkabí támadáso visszave
gúnyolódások tör agitáro formá cioniz né ism világmozga él helyez En mozgalom
programm fejte Judenst Wi 1 legt kultúrnyel lefordít művéb am rész lelkesedésn
rész ellentmondás visszhang kelte eg vi zsidóságáb azon é azz h írás folyta
paleszti zs ál ujjáalapitás irány propagandáj Beuta eg Európ számta hel tárgya
tanácskozo ré v bizal konferenciák felszól nyilvá ülések meggyő igyekez zsidó
keresztények kapcsolato keres fellép elő különf cioni jell rokontörekvé
képviselőiv vé siker 18 Basel megszervez e cioni kongresszu amel elnök n mérték
előmozdíto cioni mozga eg alapokmányán bas programm megalkotás kongresszu
elhatároz cioniz pénzü megszervezé Nemz A megteremtésév en érdeké Európasze
tárgy legnagy bankárok pénzü tekintélyekk pénzü kérdé vol homloktérb különö
tervez bankalapítás kapcsolatb máso bas kongresszu 1 amely sik foko önzet
buzgóság Fáradozásai s fill fogad ha csa hírlapí tevékenységé jövedelmé fede
csek agitác költség Ami 18 össze harma bas kongressz beszámolhat ar h köz
személ tárgyaláso folytat Paleszti j Vil né császárr megért rokonszen tanusít
törekvé irá 1900- Londo elnök negye cioni kongresszus 19 pe Vámb Ár közvetítésé
Konstantinápoly kihallgatá j Ab Ha szultánn Medjidje-r nagyszalag adományo ne
1901- ötö bas kongresszu zs nemz b akcióképességé t jelenté m ú tárgy Konstantinápoly
szultánn London Rothschildék an kormánny Egyiptom l Cromerr Pétervá Ple
belügyminiszter Wi pénzügyminiszterr 1902- jel Alt-Neul regén amely köl ké f
eszméi megvalósulásár 1904- Oroszország személye győződ azok óri zs tömegek
szenvedéseir amelyek Palesztiná otth ak biztosíta Ezek tapasztalatai beszám bas
kongresszus a n vih kelt fölmer Paleszti kí v letelepü eszm amel azon c m
ideigle gyarmatos kisegít v figyelem H támadá riasztot vis munkásságá
folytatását Audienc jel ol királyn Me pá államtitkárn m 19 magá pápá szakadat
izgalmak j agitá végze hatás v szívbajá amely ismét fü kú szanatóri kezelé
hozhat enyhülé Negyvenn é korá helyez sí döbli temető at melle Mozga ind m h
holttes Palesztin vigy m ah mod cioniz má n vezérén Nordau holttesté tett
12055
CÍM H
SZEMÉLY H Tiv
SZÓC H Tiva hírlap mo cioni megalapít s Budape m Edlac E L spa z inkviz nyo
a át kereszténys szerz l U Törökorsz mene vissza zsidóság nagya S Zimon At J
Budape költö házass kö Dia Jeanet E házassá szárma Tiva Budape e reáliskol
gimnázi eszte kor középisk tanulótársa megalapít szépirod egyesüle amel el amel
ülé elő irod zseng mesé novellá humoreszke cs 1 Bé költöz Tiv j irodalomtörté
tanulmány folyta egyete Ele pál a l 1 joggyako Salzburg Csakh azo egé irodal ma
Sz tárc novell reg je szín ke előadá Sik következt b F Pr 1 pá levelező
szerződte 189 ki szolgálat lapj azo tudósítások amelye mes k fes Franciaor forr
polit társad élet Dreyfus ide kérd legmél h szín impresszioni dr lendüle magu
ra ci legj Pa Bou könyv gyűjt ös ame e életírój inté level leg munkáj m 1895
Pari vissza Béc halá F Pr tárc irod rovat szerkesz v Gond cizel tárc ame n
rezign filozófi hirde köt gyűjt ö Philosophi Erzahlu a Színdarab ame k b
Burg-színhá tö bemutat követke S Hoh Flilchtl Pri Geniel Wilddi U Katc Gr Ge S
Lyd azon e szín mu nag si arat i drám színműve erős szikrá szelle ol mélység b
dialó zsidósá sze ele meglehet közön Felekezet Dreyfus v vis amel igazságtalans
fölkelte egyet kul kozmopolitáj őse hozzátart érzé nag hatá megdöbb látv
Oroszorszá embersz ve zsid Eu s raj Ame p védek zsidó-ny inváz el Leküzdhetetl
föléb b minde erő szána mindjo hatal ejt v azo zsidók szülőhazáju hontala jog
biztosí ott megteremt s m alapít z á sz polg élhet v a meg barátj ellent jutta
Íróasz mel bölcsel elmél irodal szenvedély erél fáradhatatl munkab támadás
visszav gúnyolódáso tö agitár form cioni n is világmozg é helye E mozgalo
program fejt Judens W leg kultúrnye lefordí művé a rés lelkesedés rés
ellentmondá visszhan kelt e v zsidóságá azo az írá folyt paleszt z á
ujjáalapitá irán propagandá Beut e Euró számt he tárgy tanácskoz r biza
konferenciá felszó nyilv ülése meggy igyeke zsid kereszténye kapcsolat kere
fellé el külön cion jel rokontörekv képviselői v sike 1 Base megszerve cion
kongressz ame elnö mérté előmozdít cion mozg e alapokmányá ba program megalkotá
kongressz elhatáro cioni pénz megszervez Nem megteremtésé e érdek Európasz tárg
legnag bankáro pénz tekintélyek pénz kérd vo homloktér külön terve bankalapítá
kapcsolat más ba kongressz amel si fok önze buzgósá Fáradozása fil foga h cs
hírlap tevékenység jövedelm fed cse agitá költsé Am 1 össz harm ba kongress
beszámolha a kö szemé tárgyalás folyta Paleszt Vi n császár megér rokonsze
tanusí törekv ir 1900 Lond elnö negy cion kongresszu 1 p Vám Á közvetítés
Konstantinápol kihallgat A H szultán Medjidje- nagyszala adomány n 1901 öt ba
kongressz z nem akcióképesség jelent tárg Konstantinápol szultán Londo
Rothschildé a kormánn Egyipto Cromer Péterv Pl belügyminiszte W
pénzügyminiszter 1902 je Alt-Neu regé amel kö k eszmé megvalósulásá 1904
Oroszorszá személy győző azo ór z tömege szenvedései amelye Palesztin ott a
biztosít Eze tapasztalata beszá ba kongresszu vi kel fölme Paleszt k letelep
esz ame azo ideigl gyarmato kisegí figyele támad riaszto vi munkásság
folytatásá Audien je o király M p államtitkár 1 mag páp szakada izgalma agit
végz hatá szívbaj amel ismé f k szanatór kezel hozha enyhül Negyven kor helye s
döbl temet a mell Mozg in holtte Paleszti vig a mo cioni m vezéré Norda
holttest tet
1205
CÍ
SZEMÉL Ti
SZÓ Tiv hírla m cion megalapí Budap Edla sp inkvi ny á keresztény szer
Törökors men vissz zsidósá nagy Zimo A Budap költ házas k Di Jeane házass szárm
Tiv Budap reálisko gimnáz eszt ko középis tanulótárs megalapí szépiro egyesül
ame e ame ül el iro zsen mes novell humoreszk c B költö Ti irodalomtört
tanulmán folyt egyet El pá joggyak Salzbur Csak az eg iroda m S tár novel re j
szí k előad Si következ P p levelez szerződt 18 k szolgála lap az tudósításo
amely me fe Franciao for poli társa éle Dreyfu id kér legmé szí impresszion d
lendül mag r c leg P Bo köny gyűj ö am életíró int leve le munká 189 Par vissz
Bé hal P tár iro rova szerkes Gon cize tár am rezig filozóf hird kö gyűj
Philosoph Erzahl Színdara am Burg-szính t bemuta követk Ho Flilcht Pr Genie
Wildd Kat G G Ly azo szí m na s ara drá színműv erő szikr szell o mélysé dial
zsidós sz el meglehe közö Felekeze Dreyfu vi ame igazságtalan fölkelt egye ku
kozmopolitá ős hozzátar érz na hat megdöb lát Oroszorsz embers v zsi E ra Am
véde zsidó-n invá e Leküzdhetet fölé mind er szán mindj hata ej az zsidó
szülőhazáj hontal jo biztos ot megterem alapí s pol élhe me barát ellen jutt
Íróas me bölcse elmé iroda szenvedél eré fáradhatat munka támadá vissza
gúnyolódás t agitá for cion i világmoz hely mozgal progra fej Juden le kultúrny
leford műv ré lelkesedé ré ellentmond visszha kel zsidóság az a ír foly palesz
ujjáalapit irá propagand Beu Eur szám h tárg tanácsko biz konferenci felsz nyil
ülés megg igyek zsi keresztény kapcsola ker fell e külö cio je rokontörek
képviselő sik Bas megszerv cio kongress am eln mért előmozdí cio moz alapokmány
b progra megalkot kongress elhatár cion pén megszerve Ne megteremtés érde
Európas tár legna bankár pén tekintélye pén kér v homlokté külö terv bankalapít
kapcsola má b kongress ame s fo önz buzgós Fáradozás fi fog c hírla tevékenysé
jövedel fe cs agit költs A öss har b kongres beszámolh k szem tárgyalá folyt
Palesz V császá megé rokonsz tanus törek i 190 Lon eln neg cio kongressz Vá
közvetíté Konstantinápo kihallga szultá Medjidje nagyszal adomán 190 ö b
kongress ne akcióképessé jelen tár Konstantinápo szultá Lond Rothschild kormán
Egyipt Crome Péter P belügyminiszt pénzügyminiszte 190 j Alt-Ne reg ame k eszm
megvalósulás 190 Oroszorsz személ győz az ó tömeg szenvedése amely Paleszti ot
biztosí Ez tapasztalat besz b kongressz v ke fölm Palesz letele es am az ideig
gyarmat kiseg figyel táma riaszt v munkássá folytatás Audie j királ államtitká
ma pá szakad izgalm agi vég hat szívba ame ism szanató keze hozh enyhü Negyve
ko hely döb teme mel Moz i holtt Paleszt vi m cion vezér Nord holttes te