12104.htm
CÍMSZÓ: Hódmezővásárhely
SZÓCIKK: Hódmezővásárhely,
törvh. joggal felr. város Csongrád vm., majdnem 70,000 lak. (1910. 62,445),
akik néhány száz német, tót és románon kívül mind magyarok. A kongresszusi zsidó
hitközség a XXII. községkerülethez tartozik és 380 családban 1300 lelket
számlál (1910-ben 1381), 378 adófizetővel. Ezek között van 29 nagykereskedő,
168 kereskedő, 9 nagyiparos, 38 iparos (az első gőzmalmot Bauer Jakab, az első
gőzfűrésztelepet Steiner L. József alapította, mindkettő idegen érdekeltségű
részvénytársaság tulajdonába ment át), 12 gazdálkodó (3 nagybirtokos), 12
ügyvéd, 12 orvos, 43 magántisztviselő, 11 más szabadpályán, 3 tanító, 7
köztisztviselő, 5 munkás, 16 magánzó, 15 egyéb foglalkozásban. 12
közadakozásból él. Az évi költségvetés 34,826 P. Hitéleti célokra 17,265,
jótékonycélokra 2344 P-t fordít. Szociális törekvéseinek támogatására 1871. a
Betegápoló-egylet, 1882. a Szegénysegélyző-egylet létesült, de ez 1912., a
másik 1873. megszűnt és a hitközség keretében már csak a Chevra Kadisa és az
1860. alapított Izr. Nőegylet működik és osztozkodik a jóléti akciók
lebonyolításában. Azelőtt széles keretekben fejthetett ki szociális
tevékenységet, de a kezelésére bízott 30 jótékony célú alapítvány (23,052 K) és
a 22 iskolai alapítvány (14,050 K) a magyar korona romlása következtében
elértéktelenedett és a filantrópia s kultúra számára elveszett. Kulturális
törekvéseiben mindazonáltal nem tűri meg a visszafejlődést és hitélete is
kitartóan a régi tradíciókat követi, úgy, hogy mai élete gazda múltjának
érdemes folytatása. A városi levéltár és város egykori birtokosainak, a Károlyi
grófok családi levéltárának a zsidókra vonatkozó legrégibb adatai 1748-ból
származnak. A görög kereskedők üzleti féltékenységből eredő panaszai folytán, a
zsidókat súlyos büntetések terhe alatt a városban való tartózkodástól és
kereskedéstől eltiltották. («Jakab zsidó»-t a tilalom megszegése miatt 40
korbácsütésre ítélték.) Az akkori idők szellemére vall, hogy a pusztai kutak
megmérgezésével vádolta meg a zsidókat a féltékeny konkurencia. A szörnyű vádat
a köznép elhitte mert terjesztői azt híresztelték, hogy azért mérgezik el a
zsidók a kutakat, hogy a dögbőröket olcsón megvehessek. Az alföldi magyarsághoz
nyelvében és érzéseiben alkalmazkodó zsidók mégis megküzdöttek a sokféle
szorongatással és lassan-lassan tért foglaltak. 1810 körül kezdtek tömörülni
vallásgyakorlataik végzésére. 1829-ben megalakul a hitközség és a Chevra s ez
évben nyit temetőt. A hitközséget Deutsch József, Wodianer József, Wodianer
Jakab (a báró Wodianer-család ősének testvérei), Mayer Löw, Schwabach Jakab,
Miskolczy József és Fülöp Sámuel alapították. 1830-ban 28 család él a
hitközségben, a magyar életformáknak megfelelő formák között, ami abból is
látható, hogy 1830-ból származó magyar feliratú sírkövet találunk a
zsidótemetőben. 1831. a «zsidó községit már katonaállításra köteleztetik. Külső
kereteinek legemlékezetesebb kiszélesedése 1833-raesik, mikor az uradalomtól,
amely készséges pártolója, időnként a bírákkal szemben védelmezője volt a
hitközségnek, templomépítésre telket kap. Ez azonban nem felelhetett meg
teljesen céljának, mert már a következő évben más telket vásárolt a templom
céljaira. 1840-ben rabbit alkalmazott a hitközség Grünhut Ábrahám személyében
és ekkor telket vett az iskola céljaira is. Két évtizedig tartott, amíg elég
erőt gyűjtött a templomépítéshez, amit végre 1853. megvalósíthatott. Templomát,
amely méreteivel és díszességével felülmúlta az azon időbeli többi, jóval
nagyobb hitközség templomait, 1856. Löw Lipót, Szeged híres főrabbija avatta
fel. A templomépítésnél sokkal korábban, 1839. bontakozott ki a hitközség
törekvéseiből az iskola, amelynek alapját tanító alkalmazásával akkor vetette
meg. Első tanítója volt Stern Ignác (l. o.), a nagy Zohár-tudós. 1845-ben már
rendszeres tantervvel, 1850. már rendszeresen alkalmazott tanítókkal, hatósági
ellenőrzés mellett működött az iskola, abban az épületben, amelynek telkét
1844. az uradalomtól kapta a hitközség. A. szabadságharc alatt a hitközség
tagjai közül 34-en voltak honvédek, 2 tiszt. Ketten el is estek. A Bach-korszak
nyomasztóan hatott a hitközség fejlődésére, amely teljesen a hatóságok
ellenőrzése alá került. A főszolgabíró nevezte ki és mentette fel a
vezetőséget, ellenőrizte az adózást és a hitközség minden megmozdulását, utóbb
pedig már csak befolyást gyakorolt, hogy megtartsák a választásokat és
zavartalanul végezzék az adminisztrációt. A gyűlésekre «büntetés terhe» alatt
kötelezte a megjelenést. A Bach-korszak önkényét megérezte Wodianer Sámuel is,
a hitközség és a hitközségi intézmények egyik legérdemesebb megszervezője, akit
a megyefőnök 1853. állásából fölmentett. Utána rövidebb időre Pollák Dávid,
Kohn Emánuel, Czukor Izrael és Weisz Károly kerültek, a hitközség élére. Utánuk
huzamosabb időre Újhelyi H. Lipót foglalta el az elnöki széket. Az ő működése
alatt 1866. történt, hogy a hitközség önérzetesen szembehelyezkedett a
főszolgabíróval, aki a katonaállítás és a hadiadó fizetés tekintetében a többi
lakostól eltérő eljárást alkalmazott a zsidókkal szemben. Ugyanebben az évben a
263 adófizetőt számláló hitközség egy «modern rabbi» alkalmazását határozta el.
Erre azonban mégis csak 1879. került a sor, amikor Seltmann Lajos szegedi
rabbit egyhangúlag főrabbivá választotta meg. 1867-ben modern alapszabályokat
és szervezetet létesített a hitközség. 1872-ben válság fenyegette a
hitközséget, miután egy kis töredéke kivált és orthodox alapon külön
hitközséget létesített. 1875-ben azonban újból egyesültek a hitközséggel. A
béke nem tartott sokáig, mert 1875. nyíltan bevallott személyi okokból újból
kivált az orthodox töredék és megint külön hitközségben szervezkedett. Ez a
különállás szintén csak rövid ideig tartotta magát és azóta zavartalanul
működhet az egységbe forrt hitközség. A templomba Seltmann Lajos főrabbi
megválasztásával (1879) vonult be a magyar hitszónoklat, amely 1902. közgyűlési
határozattal kizárólagossá vált. 1875-82-ig Deutsch Lipót, ettől kezdve 1911-ig
Beregi Lajos a hitk. elnöke. Ő alatta építették újjá a templomot. 1911-től
Anisfeld Sándor volt a hitközség elnöke, aki 1926. bekövetkezett halála előtt
20 hold szántóföldet hagyott papi jövedelemül a hitközségre. A H.-i zsidóság
több kitűnőséget adott a hazai kultúrának, tudóst, művészt, politikust
egyaránt. Legismertebbek: Heitler Moritz bécsi orvostanár, Sándor Pál orsz.
képviselő. Kallós Ede szobrász, Vásárhelyi Domokos közigazg. bíró, Wittmann P.
műegy. tanár, Vajda Béla, losonci főrabbi, stb. A világháború teljesen kiforrt
magyar szellemet talált ebben a nagy alföldi hitközségben, amely arányszámát
meghaladó katonát adott az országnak és külön hadikórházat tartott fenn
1914-1917-ig a Chevra és Nőegylet támogatásával. 29 tagja elesett. Történeti
életének legszomorúbb periódusát a proletárdiktatúra alatt szenvedte át, mikor
a hitközség három tagja kivégeztetett. 1919 ápr. 26-án kivégezték Weisz Mihály
bornagykereskedőt, a fiát: Weisz Henriket és Havas Henrik mozgófényképszínház
tulajdonost. A törvényes uralom helyreállítása után megfeledkeztek a vértanúról
és a mozijogot családjától elvették. Áldozatot követeltek a román megszállás
alatt is, mikor Strasser Gábor iparossegédet végezték ki 1919 júl.-ban. A
konszolidáció visszaállította a normális állapotokat és most már csak a
kedvezőtlen gazdasági helyzetet sínyli a hitközség, amely idő szerint a
következők vezetése alatt áll: Lajos főrabbi, Szemző Miksa elnök, Steiner
Ferenc alelnök, Dániel Jenő, Weisz Miklós, Reich Ede városi főmérnök, Sándor
Jenő Goldmann Mór, Biró Gábor, Bárány Béla, Klein Miksa, Kertész Sándor elöljárók.
Steiner Ferenc a Chevra Kadisa, Bleyer Antalné a Nőegylet elnöke.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2104. címszó a lexikon =>
374. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12104.htm
CÍMSZÓ: Hódmezővásárhely
SZÓCIKK: Hódmezővásárhely, törvh. joggal felr. város Csongrád vm., majdnem
70,000 lak. 1910. 62,445 , akik néhány száz német, tót és románon kívül mind
magyarok. A kongresszusi zsidó hitközség a XXII. községkerülethez tartozik és
380 családban 1300 lelket számlál 1910-ben 1381 , 378 adófizetővel. Ezek között
van 29 nagykereskedő, 168 kereskedő, 9 nagyiparos, 38 iparos az első gőzmalmot
Bauer Jakab, az első gőzfűrésztelepet Steiner L. József alapította, mindkettő
idegen érdekeltségű részvénytársaság tulajdonába ment át , 12 gazdálkodó 3
nagybirtokos , 12 ügyvéd, 12 orvos, 43 magántisztviselő, 11 más szabadpályán, 3
tanító, 7 köztisztviselő, 5 munkás, 16 magánzó, 15 egyéb foglalkozásban. 12
közadakozásból él. Az évi költségvetés 34,826 P. Hitéleti célokra 17,265,
jótékonycélokra 2344 P-t fordít. Szociális törekvéseinek támogatására 1871. a
Betegápoló-egylet, 1882. a Szegénysegélyző-egylet létesült, de ez 1912., a
másik 1873. megszűnt és a hitközség keretében már csak a Chevra Kadisa és az
1860. alapított Izr. Nőegylet működik és osztozkodik a jóléti akciók
lebonyolításában. Azelőtt széles keretekben fejthetett ki szociális
tevékenységet, de a kezelésére bízott 30 jótékony célú alapítvány 23,052 K és a
22 iskolai alapítvány 14,050 K a magyar korona romlása következtében
elértéktelenedett és a filantrópia s kultúra számára elveszett. Kulturális
törekvéseiben mindazonáltal nem tűri meg a visszafejlődést és hitélete is
kitartóan a régi tradíciókat követi, úgy, hogy mai élete gazda múltjának
érdemes folytatása. A városi levéltár és város egykori birtokosainak, a Károlyi
grófok családi levéltárának a zsidókra vonatkozó legrégibb adatai 1748-ból
származnak. A görög kereskedők üzleti féltékenységből eredő panaszai folytán, a
zsidókat súlyos büntetések terhe alatt a városban való tartózkodástól és
kereskedéstől eltiltották. Jakab zsidó -t a tilalom megszegése miatt 40
korbácsütésre ítélték. Az akkori idők szellemére vall, hogy a pusztai kutak
megmérgezésével vádolta meg a zsidókat a féltékeny konkurencia. A szörnyű vádat
a köznép elhitte mert terjesztői azt híresztelték, hogy azért mérgezik el a
zsidók a kutakat, hogy a dögbőröket olcsón megvehessek. Az alföldi magyarsághoz
nyelvében és érzéseiben alkalmazkodó zsidók mégis megküzdöttek a sokféle
szorongatással és lassan-lassan tért foglaltak. 1810 körül kezdtek tömörülni
vallásgyakorlataik végzésére. 1829-ben megalakul a hitközség és a Chevra s ez
évben nyit temetőt. A hitközséget Deutsch József, Wodianer József, Wodianer
Jakab a báró Wodianer-család ősének testvérei , Mayer Löw, Schwabach Jakab,
Miskolczy József és Fülöp Sámuel alapították. 1830-ban 28 család él a
hitközségben, a magyar életformáknak megfelelő formák között, ami abból is
látható, hogy 1830-ból származó magyar feliratú sírkövet találunk a
zsidótemetőben. 1831. a zsidó községit már katonaállításra köteleztetik. Külső
kereteinek legemlékezetesebb kiszélesedése 1833-raesik, mikor az uradalomtól,
amely készséges pártolója, időnként a bírákkal szemben védelmezője volt a
hitközségnek, templomépítésre telket kap. Ez azonban nem felelhetett meg
teljesen céljának, mert már a következő évben más telket vásárolt a templom
céljaira. 1840-ben rabbit alkalmazott a hitközség Grünhut Ábrahám személyében
és ekkor telket vett az iskola céljaira is. Két évtizedig tartott, amíg elég
erőt gyűjtött a templomépítéshez, amit végre 1853. megvalósíthatott. Templomát,
amely méreteivel és díszességével felülmúlta az azon időbeli többi, jóval
nagyobb hitközség templomait, 1856. Löw Lipót, Szeged híres főrabbija avatta
fel. A templomépítésnél sokkal korábban, 1839. bontakozott ki a hitközség
törekvéseiből az iskola, amelynek alapját tanító alkalmazásával akkor vetette
meg. Első tanítója volt Stern Ignác l. o. , a nagy Zohár-tudós. 1845-ben már
rendszeres tantervvel, 1850. már rendszeresen alkalmazott tanítókkal, hatósági
ellenőrzés mellett működött az iskola, abban az épületben, amelynek telkét
1844. az uradalomtól kapta a hitközség. A. szabadságharc alatt a hitközség
tagjai közül 34-en voltak honvédek, 2 tiszt. Ketten el is estek. A Bach-korszak
nyomasztóan hatott a hitközség fejlődésére, amely teljesen a hatóságok
ellenőrzése alá került. A főszolgabíró nevezte ki és mentette fel a
vezetőséget, ellenőrizte az adózást és a hitközség minden megmozdulását, utóbb
pedig már csak befolyást gyakorolt, hogy megtartsák a választásokat és zavartalanul
végezzék az adminisztrációt. A gyűlésekre büntetés terhe alatt kötelezte a
megjelenést. A Bach-korszak önkényét megérezte Wodianer Sámuel is, a hitközség
és a hitközségi intézmények egyik legérdemesebb megszervezője, akit a
megyefőnök 1853. állásából fölmentett. Utána rövidebb időre Pollák Dávid, Kohn
Emánuel, Czukor Izrael és Weisz Károly kerültek, a hitközség élére. Utánuk
huzamosabb időre Újhelyi H. Lipót foglalta el az elnöki széket. Az ő működése
alatt 1866. történt, hogy a hitközség önérzetesen szembehelyezkedett a
főszolgabíróval, aki a katonaállítás és a hadiadó fizetés tekintetében a többi
lakostól eltérő eljárást alkalmazott a zsidókkal szemben. Ugyanebben az évben a
263 adófizetőt számláló hitközség egy modern rabbi alkalmazását határozta el.
Erre azonban mégis csak 1879. került a sor, amikor Seltmann Lajos szegedi
rabbit egyhangúlag főrabbivá választotta meg. 1867-ben modern alapszabályokat
és szervezetet létesített a hitközség. 1872-ben válság fenyegette a
hitközséget, miután egy kis töredéke kivált és orthodox alapon külön
hitközséget létesített. 1875-ben azonban újból egyesültek a hitközséggel. A
béke nem tartott sokáig, mert 1875. nyíltan bevallott személyi okokból újból
kivált az orthodox töredék és megint külön hitközségben szervezkedett. Ez a
különállás szintén csak rövid ideig tartotta magát és azóta zavartalanul
működhet az egységbe forrt hitközség. A templomba Seltmann Lajos főrabbi
megválasztásával 1879 vonult be a magyar hitszónoklat, amely 1902. közgyűlési
határozattal kizárólagossá vált. 1875-82-ig Deutsch Lipót, ettől kezdve 1911-ig
Beregi Lajos a hitk. elnöke. Ő alatta építették újjá a templomot. 1911-től
Anisfeld Sándor volt a hitközség elnöke, aki 1926. bekövetkezett halála előtt
20 hold szántóföldet hagyott papi jövedelemül a hitközségre. A H.-i zsidóság
több kitűnőséget adott a hazai kultúrának, tudóst, művészt, politikust
egyaránt. Legismertebbek: Heitler Moritz bécsi orvostanár, Sándor Pál orsz.
képviselő. Kallós Ede szobrász, Vásárhelyi Domokos közigazg. bíró, Wittmann P.
műegy. tanár, Vajda Béla, losonci főrabbi, stb. A világháború teljesen kiforrt
magyar szellemet talált ebben a nagy alföldi hitközségben, amely arányszámát
meghaladó katonát adott az országnak és külön hadikórházat tartott fenn
1914-1917-ig a Chevra és Nőegylet támogatásával. 29 tagja elesett. Történeti
életének legszomorúbb periódusát a proletárdiktatúra alatt szenvedte át, mikor
a hitközség három tagja kivégeztetett. 1919 ápr. 26-án kivégezték Weisz Mihály
bornagykereskedőt, a fiát: Weisz Henriket és Havas Henrik mozgófényképszínház
tulajdonost. A törvényes uralom helyreállítása után megfeledkeztek a vértanúról
és a mozijogot családjától elvették. Áldozatot követeltek a román megszállás
alatt is, mikor Strasser Gábor iparossegédet végezték ki 1919 júl.-ban. A
konszolidáció visszaállította a normális állapotokat és most már csak a
kedvezőtlen gazdasági helyzetet sínyli a hitközség, amely idő szerint a
következők vezetése alatt áll: Lajos főrabbi, Szemző Miksa elnök, Steiner
Ferenc alelnök, Dániel Jenő, Weisz Miklós, Reich Ede városi főmérnök, Sándor
Jenő Goldmann Mór, Biró Gábor, Bárány Béla, Klein Miksa, Kertész Sándor
elöljárók. Steiner Ferenc a Chevra Kadisa, Bleyer Antalné a Nőegylet elnöke.
12104.ht
CÍMSZÓ Hódmezővásárhel
SZÓCIKK Hódmezővásárhely törvh jogga felr váro Csongrá vm. majdne 70,00 lak
1910 62,44 aki néhán szá német tó é románo kívü min magyarok kongresszus zsid
hitközsé XXII községkerülethe tartozi é 38 családba 130 lelke számlá 1910-be
138 37 adófizetővel Eze közöt va 2 nagykereskedő 16 kereskedő nagyiparos 3
iparo a els gőzmalmo Baue Jakab a els gőzfűrésztelepe Steine L Józse alapította
mindkett idege érdekeltség részvénytársasá tulajdonáb men á 1 gazdálkod
nagybirtoko 1 ügyvéd 1 orvos 4 magántisztviselő 1 má szabadpályán tanító
köztisztviselő munkás 1 magánzó 1 egyé foglalkozásban 1 közadakozásbó él A év
költségveté 34,82 P Hitélet célokr 17,265 jótékonycélokr 234 P- fordít Szociáli
törekvéseine támogatásár 1871 Betegápoló-egylet 1882 Szegénysegélyző-egyle
létesült d e 1912. mási 1873 megszűn é hitközsé keretébe má csa Chevr Kadis é a
1860 alapítot Izr Nőegyle működi é osztozkodi jólét akció lebonyolításában
Azelőt széle keretekbe fejthetet k szociáli tevékenységet d kezelésér bízot 3
jótékon cél alapítván 23,05 é 2 iskola alapítván 14,05 magya koron romlás
következtébe elértéktelenedet é filantrópi kultúr számár elveszett Kulturáli
törekvéseibe mindazonálta ne tűr me visszafejlődés é hitélet i kitartóa rég
tradícióka követi úgy hog ma élet gazd múltjána érdeme folytatása város levéltá
é váro egykor birtokosainak Károly grófo család levéltárána zsidókr vonatkoz
legrégib adata 1748-bó származnak görö kereskedő üzlet féltékenységbő ered
panasza folytán zsidóka súlyo büntetése terh alat városba val tartózkodástó é
kereskedéstő eltiltották Jaka zsid - tilalo megszegés miat 4 korbácsütésr
ítélték A akkor idő szellemér vall hog puszta kuta megmérgezéséve vádolt me
zsidóka féltéken konkurencia szörny váda közné elhitt mer terjesztő az
híresztelték hog azér mérgezi e zsidó kutakat hog dögbőröke olcsó megvehessek A
alföld magyarságho nyelvébe é érzéseibe alkalmazkod zsidó mégi megküzdötte
sokfél szorongatássa é lassan-lassa tér foglaltak 181 körü kezdte tömörüln
vallásgyakorlatai végzésére 1829-be megalaku hitközsé é Chevr e évbe nyi
temetőt hitközsége Deutsc József Wodiane József Wodiane Jaka bár Wodianer-csalá
őséne testvére Maye Löw Schwabac Jakab Miskolcz Józse é Fülö Sámue alapították
1830-ba 2 csalá é hitközségben magya életformákna megfelel formá között am abbó
i látható hog 1830-bó származ magya felirat sírköve találun zsidótemetőben 1831
zsid községi má katonaállításr köteleztetik Küls kereteine legemlékezeteseb
kiszélesedés 1833-raesik miko a uradalomtól amel készsége pártolója időnkén
bírákka szembe védelmezőj vol hitközségnek templomépítésr telke kap E azonba ne
felelhetet me teljese céljának mer má következ évbe má telke vásárol templo
céljaira 1840-be rabbi alkalmazot hitközsé Grünhu Ábrahá személyébe é ekko
telke vet a iskol céljair is Ké évtizedi tartott amí elé erő gyűjtöt
templomépítéshez ami végr 1853 megvalósíthatott Templomát amel méreteive é
díszességéve felülmúlt a azo időbel többi jóva nagyob hitközsé templomait 1856
Lö Lipót Szege híre főrabbij avatt fel templomépítésné sokka korábban 1839
bontakozot k hitközsé törekvéseibő a iskola amelyne alapjá tanít alkalmazásáva
akko vetett meg Els tanítój vol Ster Igná l o nag Zohár-tudós 1845-be má
rendszere tantervvel 1850 má rendszerese alkalmazot tanítókkal hatóság
ellenőrzé mellet működöt a iskola abba a épületben amelyne telké
12104.h
CÍMSZ Hódmezővásárhe
SZÓCIK Hódmezővásárhel törv jogg fel vár Csongr vm majdn 70,0 la 191 62,4
ak néhá sz néme t román kív mi magyaro kongresszu zsi hitközs XXI községkerületh
tartoz 3 családb 13 lelk száml 1910-b 13 3 adófizetőve Ez közö v nagykeresked 1
keresked nagyiparo ipar el gőzmalm Bau Jaka el gőzfűrésztelep Stein Józs
alapított mindket ideg érdekeltsé részvénytársas tulajdoná me gazdálko
nagybirtok ügyvé orvo magántisztvisel m szabadpályá tanít köztisztvisel munká
magánz egy foglalkozásba közadakozásb é é költségvet 34,8 Hitéle célok 17,26
jótékonycélok 23 P fordí Szociál törekvésein támogatásá 187 Betegápoló-egyle
188 Szegénysegélyző-egyl létesül 1912 más 187 megszű hitközs keretéb m cs Chev
Kadi 186 alapíto Iz Nőegyl működ osztozkod jólé akci lebonyolításába Azelő szél
keretekb fejthete szociál tevékenysége kezelésé bízo jótéko cé alapítvá 23,0
iskol alapítvá 14,0 magy koro romlá következtéb elértéktelenede filantróp kultú
számá elveszet Kulturál törekvéseib mindazonált n tű m visszafejlődé hitéle
kitartó ré tradíciók követ úg ho m éle gaz múltján érdem folytatás váro levélt
vár egyko birtokosaina Károl gróf csalá levéltárán zsidók vonatko legrégi adat
1748-b származna gör keresked üzle féltékenységb ere panasz folytá zsidók súly
büntetés ter ala városb va tartózkodást kereskedést eltiltottá Jak zsi tilal
megszegé mia korbácsütés ítélté akko id szellemé val ho puszt kut megmérgezésév
vádol m zsidók féltéke konkurenci szörn vád közn elhit me terjeszt a
híresztelté ho azé mérgez zsid kutaka ho dögbőrök olcs megvehesse alföl
magyarságh nyelvéb érzéseib alkalmazko zsid még megküzdött sokfé szorongatáss
lassan-lass té foglalta 18 kör kezdt tömörül vallásgyakorlata végzésér 1829-b
megalak hitközs Chev évb ny temető hitközség Deuts Józse Wodian Józse Wodian
Jak bá Wodianer-csal ősén testvér May Lö Schwaba Jaka Miskolc Józs Fül Sámu
alapítottá 1830-b csal hitközségbe magy életformákn megfele form közöt a abb
láthat ho 1830-b szárma magy felira sírköv találu zsidótemetőbe 183 zsi község
m katonaállítás kötelezteti Kül keretein legemlékezetese kiszélesedé 1833-raesi
mik uradalomtó ame készség pártolój időnké bírákk szemb védelmező vo
hitközségne templomépítés telk ka azonb n felelhete m teljes céljána me m
követke évb m telk vásáro templ céljair 1840-b rabb alkalmazo hitközs Grünh
Ábrah személyéb ekk telk ve isko céljai i K évtized tartot am el er gyűjtö
templomépítéshe am vég 185 megvalósíthatot Templomá ame méreteiv díszességév felülmúl
az időbe több jóv nagyo hitközs templomai
12104.
CÍMS Hódmezővásárh
SZÓCI Hódmezővásárhe tör jog fe vá Csong v majd 70, l 19 62, a néh s ném
romá kí m magyar kongressz zs hitköz XX községkerület tarto család 1 lel szám
1910- 1 adófizetőv E köz nagykereske kereske nagyipar ipa e gőzmal Ba Jak e
gőzfűrésztele Stei Józ alapítot mindke ide érdekelts részvénytársa tulajdon m
gazdálk nagybirto ügyv orv magántisztvise szabadpály taní köztisztvise munk
magán eg foglalkozásb közadakozás költségve 34, Hitél célo 17,2 jótékonycélo 2
ford Szociá törekvései támogatás 18 Betegápoló-egyl 18 Szegénysegélyző-egy
létesü 191 má 18 megsz hitköz kereté c Che Kad 18 alapít I Nőegy műkö osztozko
jól akc lebonyolításáb Azel szé keretek fejthet szociá tevékenység kezelés bíz
jóték c alapítv 23, isko alapítv 14, mag kor roml következté elértéktelened
filantró kult szám elvesze Kulturá törekvései mindazonál t visszafejlőd hitél
kitart r tradíció köve ú h él ga múltjá érde folytatá vár levél vá egyk
birtokosain Káro gró csal levéltárá zsidó vonatk legrég ada 1748- származn gö
kereske üzl féltékenység er panas folyt zsidó súl bünteté te al város v
tartózkodás kereskedés eltiltott Ja zs tila megszeg mi korbácsüté ítélt akk i
szellem va h pusz ku megmérgezésé vádo zsidó félték konkurenc ször vá köz elhi
m terjesz híresztelt h az mérge zsi kutak h dögbőrö olc megvehess alfö
magyarság nyelvé érzései alkalmazk zsi mé megküzdöt sokf szorongatás lassan-las
t foglalt 1 kö kezd tömörü vallásgyakorlat végzésé 1829- megala hitköz Che év n
temet hitközsé Deut Józs Wodia Józs Wodia Ja b Wodianer-csa ősé testvé Ma L
Schwab Jak Miskol Józ Fü Sám alapított 1830- csa hitközségb mag életformák
megfel for közö ab látha h 1830- szárm mag felir sírkö talál zsidótemetőb 18 zs
közsé katonaállítá köteleztet Kü keretei legemlékezetes kiszélesed 1833-raes mi
uradalomt am készsé pártoló időnk bírák szem védelmez v hitközségn templomépíté
tel k azon felelhet telje célján m követk év tel vásár temp céljai 1840- rab
alkalmaz hitköz Grün Ábra személyé ek tel v isk célja évtize tarto a e e gyűjt
templomépítésh a vé 18 megvalósíthato Templom am méretei díszességé felülmú a
időb töb jó nagy hitköz temploma 18 Lip Sze hí főrabb ava f templomépítés sok
korább 18 bontakoz hitköz törekvései isko amely alap tan alkalmazásá ak vete m
E tanít v St Ig n Zohár-tud 1845- rendsze tantervv 18 rendszere alkalmaz tanítókk
hatós ellenőr mell működ isko ab épületb amely tel 18 uradalom ka hitközs
szabadságh al hitköz tag kö 34 vol honvéd tis Ket est Bach-kors nyomaszt hat
hitköz fejlődésé am telje hatósá ellenőrz kerü főszolgab neve mente vezetőség
ellenőri adóz hitköz min megmozdulás ut pe c befoly gyakoro h megtart
választáso zavartala végez adminisztráci gyűlése bünte te al kötele megjelené
Bach-kors önkén megére Wodia Sám hitköz hitközs intézmén eg legérdemes
megszervező a megyefő 18 állásá fölmente Ut rövid id Pol Dáv K Emánu Czu Izr We
Kár került hitköz élé Utá huzamos id Újhe Li fogla eln szék működ al 18 törté h
hitköz önérzete szembehelyezked főszolgabíróv katonaállí hadi fize tekinteté tö
lakos elt eljár alkalmaz zsidók szemb Ugyaneb év adófize száml hitköz mod ra
alkalmazá határo E azon mé c 18 ker s ami Seltm La szeg rab egyhangú főrabb
választo m 1867- mod alapszabályo szerveze létesít hitközs 1872- vál fenyege
hitközség miu töred kiv ortho ala kü hitközsé létesíte 1875- azon új egyesül
hitközségg b tart soká m 18 nyíl bevall szemé okok új kiv ortho töre meg kü
hitközség szervezkede különál szin c rö id tarto ma az zavartala működ egysé fo
hitközs templo Seltm La főra megválasztásá 1 von mag hitszónokl am 19 közgyűl
határozat kizárólago vá 1875-82 Deut Lip et kez 1911 Ber La hi elnö ala építet
ú templom 1911- Anisf Sán v hitköz elnö 19 bekövetkez hal el h szántóföl hagy p
jövedele hitközség H zsidó t kitűnősé ad ha kultúrán tudó művés politik egyará
Legismertebb Heit Mor bé orvostan Sán or képvise Kal szobrá Vásárhe Domo köziga
bí Wittm műe tan Va Bé loso főrab s világháb telje kifo mag szelle tal eb n
alfö hitközségb am arányszá meghal kato ad ország kü hadikórhá tart f 1914-1917
Che Nőegy támogatásáv ta elese Történ életé legszomor periódu proletárdiktat al
szenve mi hitköz há ta kivégeztete 1 á 26 kivégez We Mih bornagykeresked fi We
Henri Ha Hen mozgófényképszín tulajdono törvén ura helyreállít u megfeledkez
vértanú mozijo családjá elvett Áldoza követel ro megszál al mi Stras Gá
iparossegé végez 1 júl.-b konszolidá visszaállíto normá állapoto m c kedvezőt
gazdas helyze sín hitközs am szer követke vezet al á La főrab Sze Mi eln Stei
Fer aleln Dán Je We Mikl Re vár főmérn Sán J Goldm M B Gáb Bár Bé Kl Mik Kert
Sán elöljár Stei Fer Che Kadi Ble Anta Nőegy elnö
12104
CÍM Hódmezővásár
SZÓC Hódmezővásárh tö jo f v Cson maj 70 1 62 né né rom k magya kongress z
hitkö X községkerüle tart csalá le szá 1910 adófizető kö nagykeresk keresk
nagyipa ip gőzma B Ja gőzfűrésztel Ste Jó alapíto mindk id érdekelt
részvénytárs tulajdo gazdál nagybirt ügy or magántisztvis szabadpál tan
köztisztvis mun magá e foglalkozás közadakozá költségv 34 Hité cél 17,
jótékonycél for Szoci törekvése támogatá 1 Betegápoló-egy 1 Szegénysegélyző-eg
létes 19 m 1 megs hitkö keret Ch Ka 1 alapí Nőeg műk osztozk jó ak
lebonyolításá Aze sz kerete fejthe szoci tevékenysé kezelé bí jóté alapít 23
isk alapít 14 ma ko rom következt elértéktelene filantr kul szá elvesz Kultur
törekvése mindazoná visszafejlő hité kitar tradíci köv é g múltj érd folytat vá
levé v egy birtokosai Kár gr csa levéltár zsid vonat legré ad 1748 származ g
keresk üz féltékenysé e pana foly zsid sú büntet t a váro tartózkodá kereskedé
eltiltot J z til megsze m korbácsüt ítél ak szelle v pus k megmérgezés vád zsid
félté konkuren szö v kö elh terjes híresztel a mérg zs kuta dögbőr ol megvehes
alf magyarsá nyelv érzése alkalmaz zs m megküzdö sok szorongatá lassan-la
foglal k kez tömör vallásgyakorla végzés 1829 megal hitkö Ch é teme hitközs Deu
Józ Wodi Józ Wodi J Wodianer-cs ős testv M Schwa Ja Misko Jó F Sá alapítot 1830
cs hitközség ma életformá megfe fo köz a láth 1830 szár ma feli sírk talá
zsidótemető 1 z közs katonaállít kötelezte K kerete legemlékezete kiszélese
1833-rae m uradalom a készs pártol időn bírá sze védelme hitközség templomépít
te azo felelhe telj céljá követ é te vásá tem célja 1840 ra alkalma hitkö Grü
Ábr személy e te is célj évtiz tart gyűj templomépítés v 1 megvalósíthat Templo
a mérete díszesség felülm idő tö j nag hitkö templom 1 Li Sz h főrab av
templomépíté so koráb 1 bontako hitkö törekvése isk amel ala ta alkalmazás a
vet taní S I Zohár-tu 1845 rendsz tanterv 1 rendszer alkalma tanítók ható
ellenő mel műkö isk a épület amel te 1 uradalo k hitköz szabadság a hitkö ta k
3 vo honvé ti Ke es Bach-kor nyomasz ha hitkö fejlődés a telj hatós ellenőr ker
főszolga nev ment vezetősé ellenőr adó hitkö mi megmozdulá u p befol gyakor
megtar választás zavartal vége adminisztrác gyűlés bünt t a kötel megjelen
Bach-kor önké megér Wodi Sá hitkö hitköz intézmé e legérdeme megszervez megyef
1 állás fölment U rövi i Po Dá Emán Cz Iz W Ká kerül hitkö él Ut huzamo i Újh L
fogl el szé műkö a 1 tört hitkö önérzet szembehelyezke főszolgabíró katonaáll
had fiz tekintet t lako el eljá alkalma zsidó szem Ugyane é adófiz szám hitkö
mo r alkalmaz határ azo m 1 ke am Selt L sze ra egyhang főrab választ 1867 mo
alapszabály szervez létesí hitköz 1872 vá fenyeg hitközsé mi töre ki orth al k
hitközs létesít 1875 azo ú egyesü hitközség tar sok 1 nyí beval szem oko ú ki
orth tör me k hitközsé szervezked különá szi r i tart m a zavartal műkö egys f
hitköz templ Selt L főr megválasztás vo ma hitszónok a 1 közgyű határoza
kizárólag v 1875-8 Deu Li e ke 191 Be L h eln al építe templo 1911 Anis Sá
hitkö eln 1 bekövetke ha e szántófö hag jövedel hitközsé zsid kitűnős a h
kultúrá tud művé politi egyar Legismerteb Hei Mo b orvosta Sá o képvis Ka szobr
Vásárh Dom közig b Witt mű ta V B los főra világhá telj kif ma szell ta e alf
hitközség a aránysz megha kat a orszá k hadikórh tar 1914-191 Ch Nőeg
támogatásá t eles Törté élet legszomo periód proletárdikta a szenv m hitkö h t
kivégeztet 2 kivége W Mi bornagykereske f W Henr H He mozgófényképszí tulajdon
törvé ur helyreállí megfeledke vértan mozij családj elvet Áldoz követe r megszá
a m Stra G iparosseg vége júl.- konszolid visszaállít norm állapot kedvező
gazda helyz sí hitköz a sze követk veze a L főra Sz M el Ste Fe alel Dá J W Mik
R vá főmér Sá Gold Gá Bá B K Mi Ker Sá elöljá Ste Fe Ch Kad Bl Ant Nőeg eln
1210
CÍ Hódmezővásá
SZÓ Hódmezővásár t j Cso ma 7 6 n n ro magy kongres hitk községkerül tar
csal l sz 191 adófizet k nagykeres keres nagyip i gőzm J gőzfűrészte St J
alapít mind i érdekel részvénytár tulajd gazdá nagybir üg o magántisztvi
szabadpá ta köztisztvi mu mag foglalkozá közadakoz költség 3 Hit cé 17
jótékonycé fo Szoc törekvés támogat Betegápoló-eg Szegénysegélyző-e léte 1 meg
hitk kere C K alap Nőe mű osztoz j a lebonyolítás Az s keret fejth szoc
tevékenys kezel b jót alapí 2 is alapí 1 m k ro következ elértéktelen filant ku
sz elves Kultu törekvés mindazon visszafejl hit kita tradíc kö múlt ér folyta v
lev eg birtokosa Ká g cs levéltá zsi vona legr a 174 szárma keres ü féltékenys
pan fol zsi s bünte vár tartózkod keresked eltilto ti megsz korbácsü íté a
szell pu megmérgezé vá zsi félt konkure sz k el terje híreszte mér z kut dögbő
o megvehe al magyars nyel érzés alkalma z megküzd so szorongat lassan-l fogla
ke tömö vallásgyakorl végzé 182 mega hitk C tem hitköz De Jó Wod Jó Wod
Wodianer-c ő test Schw J Misk J S alapíto 183 c hitközsé m életform megf f kö
lát 183 szá m fel sír tal zsidótemet köz katonaállí kötelezt keret legemlékezet
kiszéles 1833-ra uradalo kész párto idő bír sz védelm hitközsé templomépí t az
felelh tel célj köve t vás te célj 184 r alkalm hitk Gr Áb személ t i cél évti
tar gyű templomépíté megvalósítha Templ méret díszessé felül id t na hitk
templo L S főra a templomépít s korá bontak hitk törekvés is ame al t alkalmazá
ve tan Zohár-t 184 rends tanter rendsze alkalm tanító hat ellen me műk is épüle
ame t uradal hitkö szabadsá hitk t v honv t K e Bach-ko nyomas h hitk fejlődé
tel ható ellenő ke főszolg ne men vezetős ellenő ad hitk m megmozdul befo gyako
megta választá zavarta vég adminisztrá gyűlé bün köte megjele Bach-ko önk megé
Wod S hitk hitkö intézm legérdem megszerve megye állá fölmen röv P D Emá C I K
kerü hitk é U huzam Új fog e sz műk tör hitk önérze szembehelyezk főszolgabír
katonaál ha fi tekinte lak e elj alkalm zsid sze Ugyan adófi szá hitk m alkalma
hatá az k a Sel sz r egyhan főra válasz 186 m alapszabál szerve létes hitkö 187
v fenye hitközs m tör k ort a hitköz létesí 187 az egyes hitközsé ta so ny beva
sze ok k ort tö m hitközs szervezke külön sz tar zavarta műk egy hitkö temp Sel
fő megválasztá v m hitszóno közgy határoz kizáróla 1875- De L k 19 B el a épít
templ 191 Ani S hitk el bekövetk h szántóf ha jövede hitközs zsi kitűnő kultúr
tu műv polit egya Legismerte He M orvost S képvi K szob Vásár Do közi Wit m t
lo főr világh tel ki m szel t al hitközsé aránys megh ka orsz hadikór ta
1914-19 C Nőe támogatás ele Tört éle legszom perió proletárdikt szen hitk
kivégezte kivég M bornagykeresk Hen H mozgófényképsz tulajdo törv u helyreáll
megfeledk vérta mozi család elve Áldo követ megsz Str iparosse vég júl.
konszoli visszaállí nor állapo kedvez gazd hely s hitkö sz követ vez főr S e St
F ale D Mi v főmé S Gol G B M Ke S elölj St F C Ka B An Nőe el