12169.htm
CÍMSZÓ: Időszámítás
SZÓCIKK: Időszámítás. A
zsinagógái esztendő a legrégibb időtől kezdve lunisolaris (hold-nap) év. 12
hónapot számlál és a tavaszi napéjegyenlőség körül való időre eső hónappal veszi
kezdetét (l. Niszan). A hónapoknak eleinte nem volt külön nevük, hanem
sorszámokkal különböztették meg azokat egymástól. Csak a babiloni fogság idején
(időszám, előtti 6. sz.) vették át a babilóniaiaktól a ma is szokásos
hónapneveket és éppen úgy általában a ma is használatban levő zsidó naptár
ciklikus számítását. A zsinagógái szökőév egy teljes hónappal hosszabb a
közönséges évnél, azaz tizenhárom hónapból áll. Abban az időben, amikor a
szökőévet még nem ciklikus számítással határozták meg, a szinhedrion adar
havában hirdette ki, hogy az évhez még egy hónap iktatandó (l. Ádár Sém).
Ugyancsak a szinhedrion szentelte meg a holdat is. Két szavahihető tanú
jelentette, hogy látták az újholdat, akkor azt megszentelték s messze
vidékeknek vagy magas helyen gyújtott fáklyatűz vagy küldönc útján hirdették
meg az új hónap hivatalos beálltát. A szökőév beiktatott hónapja a holdévnek
(zsinagógái) a napévvel (polgári) való összeegyeztetésére szolgál. Minden
tizenkilenc éves ciklusban hét szökőhónapot iktatnak be a zsinagógái évbe.
Egy-egy hónap a hold négy fázisának változási idejét foglalja magában s vagy
huszonkilenc vagy harminc napra terjed. A harmincnapos hónap utolsó napját már
a következő hónap újholdjaként ünneplik (l. Ros chodes). Ismeri a zsidó naptár
a hét fogalmát is, mely tulajdonképpen a hónap egy-egy fázisának idejét jelenti
(78/8 nap). A napot vagy világos és sötét részre osztották be vagy pedig 24
órára (soó), amikor is egy-egy óra 18X60 = 1080 részre (chélek) s minden ilyen
rész ismét 76 kisebb részre (regá) oszlik. Ez a beosztás az ókori babiloniaktól
átvett örökség. Ezen utóbbi precíziós beosztásnak semmi vallási (liturgiai)
jelentősége nincsen az ünnepek szempontjából. Az ünnepek jórészt bizonyos
hónapok bizonyos napjához vannak kötve s így a liturgia az időszámítás egyik
függvénye. A mai beosztott zsidó kalendárium a IV. sz.-ból származik, és II.
Hillel pátriárkának, Juliánus Apostata kortársának műve (Luach). (Az egyes
hónapokról és ünnepekről lásd az illető címszavakat. Pl. Niszan, Ijar stb. Peszach,
Tisó beav stb.)
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2169. címszó a lexikon =>
385. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok
No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12169.htm
CÍMSZÓ: Időszámítás
SZÓCIKK: Időszámítás. A zsinagógái esztendő a legrégibb időtől kezdve
lunisolaris hold-nap év. 12 hónapot számlál és a tavaszi napéjegyenlőség körül
való időre eső hónappal veszi kezdetét l. Niszan . A hónapoknak eleinte nem
volt külön nevük, hanem sorszámokkal különböztették meg azokat egymástól. Csak
a babiloni fogság idején időszám, előtti 6. sz. vették át a babilóniaiaktól a
ma is szokásos hónapneveket és éppen úgy általában a ma is használatban levő
zsidó naptár ciklikus számítását. A zsinagógái szökőév egy teljes hónappal
hosszabb a közönséges évnél, azaz tizenhárom hónapból áll. Abban az időben, amikor
a szökőévet még nem ciklikus számítással határozták meg, a szinhedrion adar
havában hirdette ki, hogy az évhez még egy hónap iktatandó l. Ádár Sém .
Ugyancsak a szinhedrion szentelte meg a holdat is. Két szavahihető tanú
jelentette, hogy látták az újholdat, akkor azt megszentelték s messze
vidékeknek vagy magas helyen gyújtott fáklyatűz vagy küldönc útján hirdették
meg az új hónap hivatalos beálltát. A szökőév beiktatott hónapja a holdévnek
zsinagógái a napévvel polgári való összeegyeztetésére szolgál. Minden
tizenkilenc éves ciklusban hét szökőhónapot iktatnak be a zsinagógái évbe.
Egy-egy hónap a hold négy fázisának változási idejét foglalja magában s vagy
huszonkilenc vagy harminc napra terjed. A harmincnapos hónap utolsó napját már
a következő hónap újholdjaként ünneplik l. Ros chodes . Ismeri a zsidó naptár a
hét fogalmát is, mely tulajdonképpen a hónap egy-egy fázisának idejét jelenti
78/8 nap . A napot vagy világos és sötét részre osztották be vagy pedig 24
órára soó , amikor is egy-egy óra 18X60 = 1080 részre chélek s minden ilyen
rész ismét 76 kisebb részre regá oszlik. Ez a beosztás az ókori babiloniaktól
átvett örökség. Ezen utóbbi precíziós beosztásnak semmi vallási liturgiai
jelentősége nincsen az ünnepek szempontjából. Az ünnepek jórészt bizonyos
hónapok bizonyos napjához vannak kötve s így a liturgia az időszámítás egyik
függvénye. A mai beosztott zsidó kalendárium a IV. sz.-ból származik, és II.
Hillel pátriárkának, Juliánus Apostata kortársának műve Luach . Az egyes
hónapokról és ünnepekről lásd az illető címszavakat. Pl. Niszan, Ijar stb.
Peszach, Tisó beav stb.
12169.ht
CÍMSZÓ Időszámítá
SZÓCIKK Időszámítás zsinagógá esztend legrégib időtő kezdv lunisolari
hold-na év 1 hónapo számlá é tavasz napéjegyenlősé körü val időr es hónappa
vesz kezdeté l Nisza hónapokna eleint ne vol külö nevük hane sorszámokka
különböztetté me azoka egymástól Csa babilon fogsá idejé időszám előtt 6 sz
vetté á babilóniaiaktó m i szokáso hónapneveke é éppe úg általába m i
használatba lev zsid naptá cikliku számítását zsinagógá szökőé eg telje hónappa
hosszab közönsége évnél aza tizenháro hónapbó áll Abba a időben amiko szökőéve
mé ne cikliku számítássa határoztá meg szinhedrio ada havába hirdett ki hog a
évhe mé eg hóna iktatand l Ádá Sé Ugyancsa szinhedrio szentelt me holda is Ké
szavahihet tan jelentette hog láttá a újholdat akko az megszentelté messz
vidékekne vag maga helye gyújtot fáklyatű vag küldön útjá hirdetté me a ú hóna
hivatalo beálltát szökőé beiktatot hónapj holdévne zsinagógá napévve polgár val
összeegyeztetésér szolgál Minde tizenkilen éve ciklusba hé szökőhónapo iktatna
b zsinagógá évbe Egy-eg hóna hol nég fázisána változás idejé foglalj magába vag
huszonkilen vag harmin napr terjed harmincnapo hóna utols napjá má következ
hóna újholdjakén ünnepli l Ro chode Ismer zsid naptá hé fogalmá is mel
tulajdonképpe hóna egy-eg fázisána idejé jelent 78/ na napo vag világo é söté
részr osztottá b vag pedi 2 órár so amiko i egy-eg ór 18X6 108 részr chéle
minde ilye rés ismé 7 kiseb részr reg oszlik E beosztá a ókor babiloniaktó
átvet örökség Eze utóbb precízió beosztásna semm vallás liturgia jelentőség
nincse a ünnepe szempontjából A ünnepe jórész bizonyo hónapo bizonyo napjáho
vanna kötv íg liturgi a időszámítá egyi függvénye ma beosztot zsid kalendáriu
IV sz.-bó származik é II Hille pátriárkának Juliánu Apostat kortársána műv Luac
A egye hónapokró é ünnepekrő lás a illet címszavakat Pl Niszan Ija stb Peszach
Tis bea stb
12169.h
CÍMSZ Időszámít
SZÓCIK Időszámítá zsinagóg eszten legrégi időt kezd lunisolar hold-n é
hónap száml tavas napéjegyenlős kör va idő e hónapp ves kezdet Nisz hónapokn
elein n vo kül nevü han sorszámokk különböztett m azok egymástó Cs babilo fogs
idej időszá előt s vett babilóniaiakt szokás hónapnevek épp ú általáb
használatb le zsi napt ciklik számításá zsinagóg szökő e telj hónapp hossza
közönség évné az tizenhár hónapb ál Abb időbe amik szökőév m n ciklik számításs
határozt me szinhedri ad haváb hirdet k ho évh m e hón iktatan Ád S Ugyancs
szinhedri szentel m hold i K szavahihe ta jelentett ho látt újholda akk a
megszentelt mess vidékekn va mag hely gyújto fáklyat va küldö útj hirdett m hón
hivatal beálltá szökő beiktato hónap holdévn zsinagóg napévv polgá va
összeegyeztetésé szolgá Mind tizenkile év ciklusb h szökőhónap iktatn zsinagóg évb
Egy-e hón ho né fázisán változá idej foglal magáb va huszonkile va harmi nap
terje harmincnap hón utol napj m követke hón újholdjaké ünnepl R chod Isme zsi
napt h fogalm i me tulajdonképp hón egy-e fázisán idej jelen 78 n nap va világ
söt rész osztott va ped órá s amik egy-e ó 18X 10 rész chél mind ily ré ism
kise rész re oszli beoszt óko babiloniakt átve öröksé Ez utób precízi beosztásn
sem vallá liturgi jelentősé nincs ünnep szempontjábó ünnep jórés bizony hónap
bizony napjáh vann köt í liturg időszámít egy függvény m beoszto zsi kalendári
I sz.-b származi I Hill pátriárkána Julián Aposta kortársán mű Lua egy hónapokr
ünnepekr lá ille címszavaka P Nisza Ij st Peszac Ti be st
12169.
CÍMS Időszámí
SZÓCI Időszámít zsinagó eszte legrég idő kez lunisola hold- hóna szám tava
napéjegyenlő kö v id hónap ve kezde Nis hónapok elei v kü nev ha sorszámok
különböztet azo egymást C babil fog ide idősz elő vet babilóniaiak szoká
hónapneve ép általá használat l zs nap cikli számítás zsinagó szök tel hónap
hossz közönsé évn a tizenhá hónap á Ab időb ami szökőé cikli számítás határoz m
szinhedr a havá hirde h év hó iktata Á Ugyanc szinhedr szente hol szavahih t
jelentet h lát újhold ak megszentel mes vidékek v ma hel gyújt fáklya v küld út
hirdet hó hivata beállt szök beiktat hóna holdév zsinagó napév polg v
összeegyeztetés szolg Min tizenkil é ciklus szökőhóna iktat zsinagó év Egy- hó
h n fázisá változ ide fogla magá v huszonkil v harm na terj harmincna hó uto
nap követk hó újholdjak ünnep cho Ism zs nap fogal m tulajdonkép hó egy- fázisá
ide jele 7 na v vilá sö rés osztot v pe ór ami egy- 18 1 rés ché min il r is
kis rés r oszl beosz ók babiloniak átv öröks E utó precíz beosztás se vall
liturg jelentős ninc ünne szempontjáb ünne jóré bizon hóna bizon napjá van kö
litur időszámí eg függvén beoszt zs kalendár sz.- származ Hil pátriárkán Juliá
Apost kortársá m Lu eg hónapok ünnepek l ill címszavak Nisz I s Pesza T b s
12169
CÍM Időszám
SZÓC Időszámí zsinag eszt legré id ke lunisol hold hón szá tav napéjegyenl
k i hóna v kezd Ni hónapo ele k ne h sorszámo különbözte az egymás babi fo id
idős el ve babilóniaia szok hónapnev é által használa z na cikl számítá zsinag
szö te hóna hoss közöns év tizenh hóna A idő am szökő cikl számítá határo
szinhed hav hird é h iktat Ugyan szinhed szent ho szavahi jelente lá újhol a
megszente me vidéke m he gyúj fákly kül ú hirde h hivat beáll szö beikta hón
holdé zsinag napé pol összeegyezteté szol Mi tizenki ciklu szökőhón ikta zsinag
é Egy h fázis válto id fogl mag huszonki har n ter harmincn h ut na követ h
újholdja ünne ch Is z na foga tulajdonké h egy fázis id jel n vil s ré oszto p
ó am egy 1 ré ch mi i i ki ré osz beos ó babilonia át örök ut precí beosztá s
val litur jelentő nin ünn szempontjá ünn jór bizo hón bizo napj va k litu időszám
e függvé beosz z kalendá sz. szárma Hi pátriárká Juli Apos kortárs L e hónapo
ünnepe il címszava Nis Pesz
1216
CÍ Időszá
SZÓ Időszám zsina esz legr i k luniso hol hó sz ta napéjegyen hón kez N
hónap el n sorszám különbözt a egymá bab f i idő e v babilóniai szo hónapne
álta használ n cik számít zsina sz t hón hos közön é tizen hón id a szök cik
számít határ szinhe ha hir ikta Ugya szinhe szen h szavah jelent l újho
megszent m vidék h gyú fákl kü hird hiva beál sz beikt hó hold zsina nap po
összeegyeztet szo M tizenk cikl szökőhó ikt zsina Eg fázi vált i fog ma huszonk
ha te harminc u n köve újholdj ünn c I n fog tulajdonk eg fázi i je vi r oszt a
eg r c m k r os beo babiloni á örö u prec beoszt va litu jelent ni ün szempontj
ün jó biz hó biz nap v lit időszá függv beos kalend sz szárm H pátriárk Jul Apo
kortár hónap ünnep i címszav Ni Pes