12186.htm
CÍMSZÓ: Inkvizició
SZÓCIKK: Inkvizíció,
eredetileg egyházi intézmény a középkorban, majd az újkorban is, amikor
főképpen Spanyolországban vészthozó nagy szerepet játszott. A zsidóság történetében
és különösképpen a zsidó martirológiában rendkívül nagy jelentősége van. Az I.
eredetileg nem a zsidók ellen irányult, hanem azok ellen, akiket az egyházi,
majd egyházjogi felfogás eretnekeknek (haeretici, haereses) minősített. Ehhez
képest a középkori I. csupán a megkeresztelt, de visszaeső zsidót és a
zsidóságra áttért keresztényt, mint judaizálót (l. Judaizálás) vonta vád alá,
de ezenkívül az iratok (Talmud, bibliakommentárok és más teológiai iratok)
cenzúráját (l. Cenzúra) tartotta kezében kezdettől fogva. Az I. szervezését és
az I.-törvényszékek felállítását az 1148-iki veronai zsinaton III. Lucius pápa
alatt, majd az 1215-iki lateráni zsinaton III. Innocencius pápa alatt
határozták el véglegesen s eredetileg a dél-franciaországi eretnekeknek
(albigensek és valdensek) nevezett igazi keresztény szellemű emberekből álló
szekta ellen irányult. Ámde a Toulouseban felállított első
hitnyomozó-törvényszék már vont vád alá zsidózó (judaizáló) eretnekeket is, sőt
1288. a zsidó szellemi élet egyik vezető centrumában, Rasi korábbi működése
helyén, a champagnei Troyesban számos zsidót és nem is judaizálót elevenen
elégettek (l. Memorkönyvek). Kétségtelen, hogy az I. eljárása még az akkori
kánonjogi felfogásba is beleütközött s a dominikánus inkvizítorok fanatizmusa a
világi hatóságokban is ellenszenvet keltett. Így a zsidók iránt ellenséges
indulatú Szép Fülöp francia király megrótta miattuk az egyházi hatóságot. A
középkorban egyébként az I. a zsidó könyvek cenzúráját, majd tömeges elégetését
intézte (l. Kereszténység és zsidóság viszonya), de csupán ritkább esetben
kerültek eléje zsidók, többnyire, mint «judaizáló eretnekek». Egészen más volt
az ú. n. spanyol v. újkori I., mely az 1478-iki pápai bullán alapult. Az
I.-törvényszékek megszervezése 1480. történt meg s 1491. az egész
államterületre s az összes későbbi gyarmatokra kiterjedt s érvényben volt
1829-ig. A zsidók kiűzését elrendelő 1492-iki királyi ediktum. következtében az
ottrekedt és kényszer hatása alatt megkeresztelkedett zsidók, amennyiben judaizálóknak
bizonyultak, az I. hatásköre alá tartoztak. Az egész eljárás célja, mint az
magából Ludovicus á Paramo XVI. sz.-i inkvizítor művéből kitűnik, a zsidók
vagyonának lefoglalása volt, miután ezen a korona és az I., meg maga az egyház
osztozott. A középkori Gui toulousei inkvizitor Practica Inquisitionis és
Eymerich aragóniai inkvizítor Directorium Inquisitorum c. művéből, továbbá a
pápai bullákból, a főinkvizítorok némelyikének, főképpen Torquemadának, majd
Manrique és Espinosa bíbornokoknak ú. n. instrukcióiból megállapítható, hogy az
egész állam I.-kerületekre volt felosztva s minden vádlott a saját kerületébe
tartozott. I.-kerületek, melyek számos, sőt leginkább judaizáló pereket
tárgyaltak, a tulajdonképpeni Spanyolországon kívül voltak még Chartagena de
las Indiasban, Mexicóban, Peruban és Goában. Portugáliának külön kerületei
voltak s ott az I. később lett intézményesítve, de azután sokkal nagyobb
számban szedte áldozatait a zsidóságból, mint maga a spanyol I. Portugáliában
azért késhetett az I.-törvényszékek felállítása, mert a zsidók és marannusok
óriási pénzáldozatokkal magában Rómában is vonakodásra tudták rábírni az egyház
főtényezőit, a lisszaboni nunciaturát pedig évtizedeken át a legjobban
jövedelmező egyházi stallumnak tekintették. Az I. perei eleinte súlyos
visszaélésekkel folytak le s különösen Torquemada, Deza és az ezalatt működő
Lucero kanonok, cordobai inkvizítor neve tartozik a legvéresebbek közé az I.
történelmében. Kimutatás van arról, hogy pl. Lucero kanonok a XVI. sz. elején Cordobában
még az I. perrendje szerint is a legszabálytalanabbul két olyan auto-de-fét
rendezett, melynek egyikén 107, a másikán 110 zsidót s néhány keresztényt
égettek el elevenen. Az I. későbbi perrendjét szigorúan szabályozták, így a
perbefogást, a tanúkihallgatást, a tortúrát, az ítélethozatalt, vagyonelkobzást
stb. A tortúra nem volt borzalmasabb, mint bármely más európai állam tortúrája,
de szörnyűséget fokozta, hogy egyházi emberek, a vallás őszinte mártírjain
tisztán abból a célból követték azt el, hogy vagyonukat lefoglalhassák. A
legfőbb büntetés az ú. n. «világi karnak való átadása (relaxatio)-ban állott,
ami az elégetést jelentette. Ha meggyónt az áldozat, ill. ha gyónását
elfogadták, akkor előbb vasnyakkal (garrucha) megfojtották s csak azután égették
el ha nem, elevenen. Kisebb büntetésnemek voltak a gályarabság, vergüenza
(nyilvános megcsapás félmeztelen állapotban, nőkön is), rengeteg imádságmondás,
több évig tartó sanbenito-viselés (gúnyköntös) s a mindezeket megelőző
vagyonelkobzás és hivatalviselési képtelenség négy nemzedéken át, továbbá a
carcel perpetua, ami internálásnak felel meg, de nem tömlöcnek. Legtöbb esetben
azonban elégetés volt. A pereket gyanús halottak ellen is lebonyolították s
ezeket in effigie v. in statua, kép vagy báb alakjában, csontjaikkal együtt
égették el. Az ítéletszövegek a relaxatiót, tehát a tűzhalálnak való átadást
kivétel nélkül e szavakkal vezették be: Christi nomine invocato. Az elégetés a
Quemado o-n (égetőtár) történt, mely többnyire, bár nem mindig a városon kívül
volt, de pl. a madridi borzalmas 1680-iki auto-de-fén a város főterén. A
Quemaderón levő brazerókhoz vasnyakörvvel kötötték a mártírokat, majd
kihirdették az ítéletet, melynek megtörténte után két-két szerzetes vezette el
az elítélteket s adta át a világi karnak (brazo seglar), mert «az egyház nem
ont vért» (ecclesia non sitit sanguinem), de már a középkori IV. Innocenciustól
kiadott Ad exstirpanda pápai bulla kötelezővé tette a világi hatóságoknak az öt
napon belüli ítélet végrehajtást. Spanyolországban azonban ez kivétel nélkül az
auto-de-fe (hithűségi aktus) után történt. Az I. zsidó és marannus vagyis
titkos zsidó áldozatainak ma már megállapította a tudomány az átlagos
létszámát, még pedig a spanyol kir. akadémia Archivo Historico Nacional Inquisitio
c. és a Fidel Fita y Colomer jezsuita tudós által kiadott Boletin-sorozat
óriási okmánytára, az egyes várostörténeti monográfiák és adattáraik, a
portugál I. adattárai, a dél-amerikai Medina hat fóliót kitevő okmánytára, az
egykorú spanyol krónikák, az egykorú auto-de-fe Relatiók (a kerületi I.
kötelező jelentései) stb. alapján. Az irodalomban említett s az I. történetét
feldolgozó szerzők véleménye különböző, minek oka a régebbi kutatások s
okmányok hiánya. Pontos és minden előbbi kutatást egybevető auto-de-fé
statisztikát ad Elkan Adler. aki éppen zsidó szempontból tette azokat kutatás
tárgyává. A létszám azonban csak az auto-de-fékre vonatkozik, nem pedig az
elégetettek létszámára, melyet azonban rekonstruálhatunk. Úgy a Llorrente-féle
elfogult túlzó nagy szám, mint a zsidók mindenfajú megbüntetését egybefoglaló
300 ezren felüli Amador de los Rios-féle áldozati létszám helytelen és túl
magas, de ugyanúgy tudománytalan és torzító az egyházvédő, bár az I-t
valósággal szentesítő Rodrigo spanyol szerzetes alacsony számadata. Az
egykorúak, akik nem csupán történetírók, hanem hűséges egyházi férfiak voltak,
mint Pulgar, Bernaldez, Mariana stb. óriási számokat közölnék s ezek egymással
feltűnően egyeznek. Így Bernaldez, Deza főinkvizítor káplánja csupán 1482_-89
közt 7000 elégetésről tud s ezek túlnyomó többsége zsidó volt; a sevillai I.
palotája falán lévő emléktábla pedig 1492-1524 közt ezer eleven elégetettről
szól, míg Mariana, a nagytudományú jezsuita csupán Torquemada főinkvizítorsága
alatt kétezer elégetésről tesz említést, de még a XIX. sz.-i német benedekrendi
tudós, Gamo is kétezerre teszi csupán a Ferdinánd és Izabella korabeli
elégetések számát. Ezek túlnyomó többsége zsidó volt s így nem kétséges, hogy
sok ezer tűzhalált halt vértanút áldozott fel az I. Magyarországot az I.
borzalmai elkerülték s a tűzhalálbüntetés csupán két alkalommal fordult elő
kimutathatólag. (L. Bazini vérvád, Nagyszombati vérvád, továbbá Judaizálás,
Mártírok, Ostyamegszentségtelenítés, Kútmérgezés és Vérvád.). Irodalom. Lea, History
of the Inquisition in Spain IV (1906); Llorrente, Histoire critique de
Inquisition d’Espagne I-IV. (1818, németül 1820) ; Kayberling, Geschichte der
Juden in Portugal (1867); u. a , Ein Feiertag in Madrid (1859) ; Elkan Adler,
Auto de fé and Jews (1908); Publications of the Jewish Historical Society of
America I-XXX. (passim) ; Lindo, History of the Jews of Spain and Portugal
(1848); Paramo, De origine et progressu sancti inquisitionis (1598) ; Amador de
los Rios, História de los Judios en Espana I-III (1875); Bedarride, Histoire
des Juifs en France, en Italie et en Espagne (1861) ; A. Castro, Historia de
los Judios en Espagna (1847); Jacobs, Sources of Spanish Jewish History (1894)
; F. D. Mocatta, The Jews of Spain and Portugal and the Inquisition; Israel
Lévi, Les Juifs et l’Inquisition dans la France Méridionale (1891). A tárgyra
vonatkozó forrásirodalmat l. Heltmann Rezső, Az inkvizíció a történelmi
kutatások megvilágításában (1928).
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2186. címszó a lexikon =>
387. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére
szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12186.htm
CÍMSZÓ: Inkvizició
SZÓCIKK: Inkvizíció, eredetileg egyházi intézmény a középkorban, majd az
újkorban is, amikor főképpen Spanyolországban vészthozó nagy szerepet játszott.
A zsidóság történetében és különösképpen a zsidó martirológiában rendkívül nagy
jelentősége van. Az I. eredetileg nem a zsidók ellen irányult, hanem azok
ellen, akiket az egyházi, majd egyházjogi felfogás eretnekeknek haeretici,
haereses minősített. Ehhez képest a középkori I. csupán a megkeresztelt, de
visszaeső zsidót és a zsidóságra áttért keresztényt, mint judaizálót l.
Judaizálás vonta vád alá, de ezenkívül az iratok Talmud, bibliakommentárok és
más teológiai iratok cenzúráját l. Cenzúra tartotta kezében kezdettől fogva. Az
I. szervezését és az I.-törvényszékek felállítását az 1148-iki veronai zsinaton
III. Lucius pápa alatt, majd az 1215-iki lateráni zsinaton III. Innocencius
pápa alatt határozták el véglegesen s eredetileg a dél-franciaországi
eretnekeknek albigensek és valdensek nevezett igazi keresztény szellemű
emberekből álló szekta ellen irányult. Ámde a Toulouseban felállított első
hitnyomozó-törvényszék már vont vád alá zsidózó judaizáló eretnekeket is, sőt
1288. a zsidó szellemi élet egyik vezető centrumában, Rasi korábbi működése
helyén, a champagnei Troyesban számos zsidót és nem is judaizálót elevenen
elégettek l. Memorkönyvek . Kétségtelen, hogy az I. eljárása még az akkori
kánonjogi felfogásba is beleütközött s a dominikánus inkvizítorok fanatizmusa a
világi hatóságokban is ellenszenvet keltett. Így a zsidók iránt ellenséges
indulatú Szép Fülöp francia király megrótta miattuk az egyházi hatóságot. A
középkorban egyébként az I. a zsidó könyvek cenzúráját, majd tömeges elégetését
intézte l. Kereszténység és zsidóság viszonya , de csupán ritkább esetben
kerültek eléje zsidók, többnyire, mint judaizáló eretnekek . Egészen más volt
az ú. n. spanyol v. újkori I., mely az 1478-iki pápai bullán alapult. Az
I.-törvényszékek megszervezése 1480. történt meg s 1491. az egész államterületre
s az összes későbbi gyarmatokra kiterjedt s érvényben volt 1829-ig. A zsidók
kiűzését elrendelő 1492-iki királyi ediktum. következtében az ottrekedt és
kényszer hatása alatt megkeresztelkedett zsidók, amennyiben judaizálóknak
bizonyultak, az I. hatásköre alá tartoztak. Az egész eljárás célja, mint az
magából Ludovicus á Paramo XVI. sz.-i inkvizítor művéből kitűnik, a zsidók
vagyonának lefoglalása volt, miután ezen a korona és az I., meg maga az egyház
osztozott. A középkori Gui toulousei inkvizitor Practica Inquisitionis és
Eymerich aragóniai inkvizítor Directorium Inquisitorum c. művéből, továbbá a
pápai bullákból, a főinkvizítorok némelyikének, főképpen Torquemadának, majd
Manrique és Espinosa bíbornokoknak ú. n. instrukcióiból megállapítható, hogy az
egész állam I.-kerületekre volt felosztva s minden vádlott a saját kerületébe
tartozott. I.-kerületek, melyek számos, sőt leginkább judaizáló pereket
tárgyaltak, a tulajdonképpeni Spanyolországon kívül voltak még Chartagena de
las Indiasban, Mexicóban, Peruban és Goában. Portugáliának külön kerületei
voltak s ott az I. később lett intézményesítve, de azután sokkal nagyobb
számban szedte áldozatait a zsidóságból, mint maga a spanyol I. Portugáliában
azért késhetett az I.-törvényszékek felállítása, mert a zsidók és marannusok
óriási pénzáldozatokkal magában Rómában is vonakodásra tudták rábírni az egyház
főtényezőit, a lisszaboni nunciaturát pedig évtizedeken át a legjobban
jövedelmező egyházi stallumnak tekintették. Az I. perei eleinte súlyos
visszaélésekkel folytak le s különösen Torquemada, Deza és az ezalatt működő
Lucero kanonok, cordobai inkvizítor neve tartozik a legvéresebbek közé az I.
történelmében. Kimutatás van arról, hogy pl. Lucero kanonok a XVI. sz. elején
Cordobában még az I. perrendje szerint is a legszabálytalanabbul két olyan
auto-de-fét rendezett, melynek egyikén 107, a másikán 110 zsidót s néhány
keresztényt égettek el elevenen. Az I. későbbi perrendjét szigorúan
szabályozták, így a perbefogást, a tanúkihallgatást, a tortúrát, az ítélethozatalt,
vagyonelkobzást stb. A tortúra nem volt borzalmasabb, mint bármely más európai
állam tortúrája, de szörnyűséget fokozta, hogy egyházi emberek, a vallás
őszinte mártírjain tisztán abból a célból követték azt el, hogy vagyonukat
lefoglalhassák. A legfőbb büntetés az ú. n. világi karnak való átadása
relaxatio -ban állott, ami az elégetést jelentette. Ha meggyónt az áldozat,
ill. ha gyónását elfogadták, akkor előbb vasnyakkal garrucha megfojtották s
csak azután égették el ha nem, elevenen. Kisebb büntetésnemek voltak a
gályarabság, vergüenza nyilvános megcsapás félmeztelen állapotban, nőkön is ,
rengeteg imádságmondás, több évig tartó sanbenito-viselés gúnyköntös s a
mindezeket megelőző vagyonelkobzás és hivatalviselési képtelenség négy
nemzedéken át, továbbá a carcel perpetua, ami internálásnak felel meg, de nem
tömlöcnek. Legtöbb esetben azonban elégetés volt. A pereket gyanús halottak
ellen is lebonyolították s ezeket in effigie v. in statua, kép vagy báb
alakjában, csontjaikkal együtt égették el. Az ítéletszövegek a relaxatiót,
tehát a tűzhalálnak való átadást kivétel nélkül e szavakkal vezették be:
Christi nomine invocato. Az elégetés a Quemado o-n égetőtár történt, mely
többnyire, bár nem mindig a városon kívül volt, de pl. a madridi borzalmas
1680-iki auto-de-fén a város főterén. A Quemaderón levő brazerókhoz
vasnyakörvvel kötötték a mártírokat, majd kihirdették az ítéletet, melynek
megtörténte után két-két szerzetes vezette el az elítélteket s adta át a világi
karnak brazo seglar , mert az egyház nem ont vért ecclesia non sitit sanguinem
, de már a középkori IV. Innocenciustól kiadott Ad exstirpanda pápai bulla
kötelezővé tette a világi hatóságoknak az öt napon belüli ítélet végrehajtást.
Spanyolországban azonban ez kivétel nélkül az auto-de-fe hithűségi aktus után
történt. Az I. zsidó és marannus vagyis titkos zsidó áldozatainak ma már
megállapította a tudomány az átlagos létszámát, még pedig a spanyol kir.
akadémia Archivo Historico Nacional Inquisitio c. és a Fidel Fita y Colomer
jezsuita tudós által kiadott Boletin-sorozat óriási okmánytára, az egyes
várostörténeti monográfiák és adattáraik, a portugál I. adattárai, a
dél-amerikai Medina hat fóliót kitevő okmánytára, az egykorú spanyol krónikák,
az egykorú auto-de-fe Relatiók a kerületi I. kötelező jelentései stb. alapján.
Az irodalomban említett s az I. történetét feldolgozó szerzők véleménye
különböző, minek oka a régebbi kutatások s okmányok hiánya. Pontos és minden
előbbi kutatást egybevető auto-de-fé statisztikát ad Elkan Adler. aki éppen
zsidó szempontból tette azokat kutatás tárgyává. A létszám azonban csak az
auto-de-fékre vonatkozik, nem pedig az elégetettek létszámára, melyet azonban
rekonstruálhatunk. Úgy a Llorrente-féle elfogult túlzó nagy szám, mint a zsidók
mindenfajú megbüntetését egybefoglaló 300 ezren felüli Amador de los Rios-féle
áldozati létszám helytelen és túl magas, de ugyanúgy tudománytalan és torzító
az egyházvédő, bár az I-t valósággal szentesítő Rodrigo spanyol szerzetes
alacsony számadata. Az egykorúak, akik nem csupán történetírók, hanem hűséges
egyházi férfiak voltak, mint Pulgar, Bernaldez, Mariana stb. óriási számokat
közölnék s ezek egymással feltűnően egyeznek. Így Bernaldez, Deza főinkvizítor
káplánja csupán 1482_-89 közt 7000 elégetésről tud s ezek túlnyomó többsége zsidó
volt; a sevillai I. palotája falán lévő emléktábla pedig 1492-1524 közt ezer
eleven elégetettről szól, míg Mariana, a nagytudományú jezsuita csupán
Torquemada főinkvizítorsága alatt kétezer elégetésről tesz említést, de még a
XIX. sz.-i német benedekrendi tudós, Gamo is kétezerre teszi csupán a Ferdinánd
és Izabella korabeli elégetések számát. Ezek túlnyomó többsége zsidó volt s így
nem kétséges, hogy sok ezer tűzhalált halt vértanút áldozott fel az I.
Magyarországot az I. borzalmai elkerülték s a tűzhalálbüntetés csupán két
alkalommal fordult elő kimutathatólag. L. Bazini vérvád, Nagyszombati vérvád,
továbbá Judaizálás, Mártírok, Ostyamegszentségtelenítés, Kútmérgezés és Vérvád.
. Irodalom. Lea, History of the Inquisition in Spain IV 1906 ; Llorrente, Histoire
critique de Inquisition d’Espagne I-IV. 1818, németül 1820 ; Kayberling,
Geschichte der Juden in Portugal 1867 ; u. a , Ein Feiertag in Madrid 1859 ;
Elkan Adler, Auto de fé and Jews 1908 ; Publications of the Jewish Historical
Society of America I-XXX. passim ; Lindo, History of the Jews of Spain and
Portugal 1848 ; Paramo, De origine et progressu sancti inquisitionis 1598 ;
Amador de los Rios, História de los Judios en Espana I-III 1875 ; Bedarride,
Histoire des Juifs en France, en Italie et en Espagne 1861 ; A. Castro,
Historia de los Judios en Espagna 1847 ; Jacobs, Sources of Spanish Jewish
History 1894 ; F. D. Mocatta, The Jews of Spain and Portugal and the
Inquisition; Israel Lévi, Les Juifs et l’Inquisition dans la France Méridionale
1891 . A tárgyra vonatkozó forrásirodalmat l. Heltmann Rezső, Az inkvizíció a
történelmi kutatások megvilágításában 1928 .
12186.ht
CÍMSZÓ Inkvizici
SZÓCIKK Inkvizíció eredetile egyház intézmén középkorban maj a újkorba is
amiko főképpe Spanyolországba vészthoz nag szerepe játszott zsidósá történetébe
é különösképpe zsid martirológiába rendkívü nag jelentőség van A I eredetile ne
zsidó elle irányult hane azo ellen akike a egyházi maj egyházjog felfogá
eretnekekne haeretici haerese minősített Ehhe képes középkor I csupá
megkeresztelt d visszaes zsidó é zsidóságr áttér keresztényt min judaizáló l
Judaizálá vont vá alá d ezenkívü a irato Talmud bibliakommentáro é má teológia
irato cenzúrájá l Cenzúr tartott kezébe kezdettő fogva A I szervezésé é a
I.-törvényszéke felállításá a 1148-ik verona zsinato III Luciu páp alatt maj a
1215-ik laterán zsinato III Innocenciu páp alat határoztá e véglegese eredetile
dél-franciaország eretnekekne albigense é valdense nevezet igaz keresztén
szellem emberekbő áll szekt elle irányult Ámd Toulouseba felállítot els
hitnyomozó-törvényszé má von vá al zsidóz judaizál eretnekeke is ső 1288 zsid
szellem éle egyi vezet centrumában Ras korább működés helyén champagne Troyesba
számo zsidó é ne i judaizáló elevene elégette l Memorkönyve Kétségtelen hog a I
eljárás mé a akkor kánonjog felfogásb i beleütközöt dominikánu inkvizítoro
fanatizmus világ hatóságokba i ellenszenve keltett Íg zsidó irán ellensége
indulat Szé Fülö franci királ megrótt miattu a egyház hatóságot középkorba
egyébkén a I zsid könyve cenzúráját maj tömege elégetésé intézt l Kereszténysé
é zsidósá viszony d csupá ritkáb esetbe kerülte eléj zsidók többnyire min
judaizál eretneke Egésze má vol a ú n spanyo v újkor I. mel a 1478-ik pápa
bullá alapult A I.-törvényszéke megszervezés 1480 történ me 1491 a egés
államterületr a össze később gyarmatokr kiterjed érvénybe vol 1829-ig zsidó
kiűzésé elrendel 1492-ik király ediktum következtébe a ottreked é kénysze hatás
alat megkeresztelkedet zsidók amennyibe judaizálókna bizonyultak a I hatáskör
al tartoztak A egés eljárá célja min a magábó Ludovicu Param XVI sz.- inkvizíto
művébő kitűnik zsidó vagyonána lefoglalás volt miutá eze koron é a I. me mag a
egyhá osztozott középkor Gu toulouse inkvizito Practic Inquisitioni é Eymeric
aragónia inkvizíto Directoriu Inquisitoru c művéből tovább pápa bullákból
főinkvizítoro némelyikének főképpe Torquemadának maj Manriqu é Espinos
bíbornokokna ú n instrukcióibó megállapítható hog a egés álla I.-kerületekr vol
felosztv minde vádlot sajá kerületéb tartozott I.-kerületek melye számos ső
leginkáb judaizál pereke tárgyaltak tulajdonképpen Spanyolországo kívü volta mé
Chartagen d la Indiasban Mexicóban Peruba é Goában Portugáliána külö kerülete
volta ot a I későb let intézményesítve d azutá sokka nagyob számba szedt
áldozatai zsidóságból min mag spanyo I Portugáliába azér késhetet a
I.-törvényszéke felállítása mer zsidó é marannuso óriás pénzáldozatokka magába
Rómába i vonakodásr tudtá rábírn a egyhá főtényezőit lisszabon nunciaturá pedi
évtizedeke á legjobba jövedelmez egyház stallumna tekintették A I pere eleint
súlyo visszaélésekke folyta l különöse Torquemada Dez é a ezalat működ Lucer
kanonok cordoba inkvizíto nev tartozi legvéresebbe köz a I történelmében
Kimutatá va arról hog pl Lucer kanono XVI sz elejé Cordobába mé a I perrendj
szerin i legszabálytalanabbu ké olya auto-de-fé rendezett melyne egyiké 107
másiká 11 zsidó néhán keresztény égette e elevenen A I később perrendjé
szigorúa szabályozták íg perbefogást tanúkihallgatást tortúrát a ítélethozatalt
vagyonelkobzás stb tortúr ne vol borzalmasabb min bármel má európa álla
tortúrája d szörnyűsége fokozta hog egyház emberek vallá őszint mártírjai
tisztá abbó célbó követté az el hog vagyonuka lefoglalhassák legfőb bünteté a ú
n világ karna val átadás relaxati -ba állott am a elégetés jelentette H meggyón
a áldozat ill h gyónásá elfogadták akko előb vasnyakka garruch megfojtottá csa
azutá égetté e h nem elevenen Kiseb büntetésneme volta gályarabság vergüenz
nyilváno megcsapá félmeztele állapotban nőkö i rengete imádságmondás töb évi
tart sanbenito-viselé gúnyköntö mindezeke megelőz vagyonelkobzá é
hivatalviselés képtelensé nég nemzedéke át tovább carce perpetua am
internálásna fele meg d ne tömlöcnek Legtöb esetbe azonba elégeté volt pereke
gyanú halotta elle i lebonyolítottá ezeke i effigi v i statua ké vag bá
alakjában csontjaikka együt égetté el A ítéletszövege relaxatiót tehá
tűzhalálna val átadás kivéte nélkü szavakka vezetté be Christ nomin invocato A
elégeté Quemad o- égetőtá történt mel többnyire bá ne mindi városo kívü volt d
pl madrid borzalma 1680-ik auto-de-fé váro főterén Quemaderó lev brazerókho
vasnyakörvve kötötté mártírokat maj kihirdetté a ítéletet melyne megtörtént utá
két-ké szerzete vezett e a elítélteke adt á világ karna braz segla mer a egyhá
ne on vér ecclesi no siti sanguine d má középkor IV Innocenciustó kiadot A
exstirpand pápa bull kötelezőv tett világ hatóságokna a ö napo belül ítéle
végrehajtást Spanyolországba azonba e kivéte nélkü a auto-de-f hithűség aktu
utá történt A I zsid é marannu vagyi titko zsid áldozataina m má megállapított
tudomán a átlago létszámát mé pedi spanyo kir akadémi Archiv Historic Naciona
Inquisiti c é Fide Fit Colome jezsuit tudó álta kiadot Boletin-soroza óriás
okmánytára a egye várostörténet monográfiá é adattáraik portugá I adattárai
dél-amerika Medin ha fólió kitev okmánytára a egykor spanyo krónikák a egykor
auto-de-f Relatió kerület I kötelez jelentése stb alapján A irodalomba említet
a I történeté feldolgoz szerző vélemény különböző mine ok régebb kutatáso
okmányo hiánya Ponto é minde előbb kutatás egybevet auto-de-f statisztiká a
Elka Adler ak éppe zsid szempontbó tett azoka kutatá tárgyává létszá azonba csa
a auto-de-fékr vonatkozik ne pedi a elégetette létszámára melye azonba
rekonstruálhatunk Úg Llorrente-fél elfogul túlz nag szám min zsidó mindenfaj
megbüntetésé egybefoglal 30 ezre felül Amado d lo Rios-fél áldozat létszá
helytele é tú magas d ugyanúg tudománytala é torzít a egyházvédő bá a I-
valóságga szentesít Rodrig spanyo szerzete alacson számadata A egykorúak aki ne
csupá történetírók hane hűsége egyház férfia voltak min Pulgar Bernaldez Marian
stb óriás számoka közölné eze egymássa feltűnőe egyeznek Íg Bernaldez Dez
főinkvizíto káplánj csupá 1482_-8 köz 700 elégetésrő tu eze túlnyom többség zsid
volt sevilla I palotáj falá lév emléktábl pedi 1492-152 köz eze eleve
elégetettrő szól mí Mariana nagytudomány jezsuit csupá Torquemad
főinkvizítorság alat kéteze elégetésrő tes említést d mé XIX sz.- néme
benedekrend tudós Gam i kétezerr tesz csupá Ferdinán é Izabell korabel
elégetése számát Eze túlnyom többség zsid vol íg ne kétséges hog so eze
tűzhalál hal vértanú áldozot fe a I Magyarországo a I borzalma elkerülté
tűzhalálbünteté csupá ké alkalomma fordul el kimutathatólag L Bazin vérvád
Nagyszombat vérvád tovább Judaizálás Mártírok Ostyamegszentségtelenítés
Kútmérgezé é Vérvád Irodalom Lea Histor o th Inquisitio i Spai I 190 Llorrente
Histoir critiqu d Inquisitio d’Espagn I-IV 1818 németü 182 Kayberling Geschicht
de Jude i Portuga 186 u Ei Feierta i Madri 185 Elka Adler Aut d f an Jew 190
Publication o th Jewis Historica Societ o Americ I-XXX passi Lindo Histor o th
Jew o Spai an Portuga 184 Paramo D origin e progress sanct inquisitioni 159
Amado d lo Rios Históri d lo Judio e Espan I-II 187 Bedarride Histoir de Juif e
France e Itali e e Espagn 186 A Castro Histori d lo Judio e Espagn 184 Jacobs
Source o Spanis Jewis Histor 189 F D Mocatta Th Jew o Spai an Portuga an th
Inquisition Israe Lévi Le Juif e l’Inquisitio dan l Franc Méridional 189 tárgyr
vonatkoz forrásirodalma l Heltman Rezső A inkvizíci történelm kutatáso
megvilágításába 192
12186.h
CÍMSZ Inkvizic
SZÓCIK Inkvizíci eredetil egyhá intézmé középkorba ma újkorb i amik főképp
Spanyolországb vésztho na szerep játszot zsidós történetéb különösképp zsi
martirológiáb rendkív na jelentősé va eredetil n zsid ell irányul han az elle
akik egyház ma egyházjo felfog eretnekekn haeretic haeres minősítet Ehh képe
középko csup megkeresztel visszae zsid zsidóság átté keresztény mi judaizál
Judaizál von v al ezenkív irat Talmu bibliakommentár m teológi irat cenzúráj
Cenzú tartot kezéb kezdett fogv szervezés I.-törvényszék felállítás 1148-i
veron zsinat II Luci pá alat ma 1215-i laterá zsinat II Innocenci pá ala
határozt végleges eredetil dél-franciaorszá eretnekekn albigens valdens neveze
iga kereszté szelle emberekb ál szek ell irányul Ám Toulouseb felállíto el
hitnyomozó-törvénysz m vo v a zsidó judaizá eretnekek i s 128 zsi szelle él egy
veze centrumába Ra koráb működé helyé champagn Troyesb szám zsid n judaizál
eleven elégett Memorkönyv Kétségtele ho eljárá m akko kánonjo felfogás
beleütközö dominikán inkvizítor fanatizmu vilá hatóságokb ellenszenv keltet Í
zsid irá ellenség indula Sz Fül franc kirá megrót miatt egyhá hatóságo
középkorb egyébké zsi könyv cenzúrájá ma tömeg elégetés intéz Kereszténys
zsidós viszon csup ritká esetb került elé zsidó többnyir mi judaizá eretnek
Egész m vo spany újko I me 1478-i páp bull alapul I.-törvényszék megszervezé
148 törté m 149 egé államterület össz későb gyarmatok kiterje érvényb vo 1829-i
zsid kiűzés elrende 1492-i királ ediktu következtéb ottreke kénysz hatá ala
megkeresztelkede zsidó amennyib judaizálókn bizonyulta hatáskö a tartozta egé
eljár célj mi magáb Ludovic Para XV sz. inkvizít művéb kitűni zsid vagyonán
lefoglalá vol miut ez koro I m ma egyh osztozot középko G toulous inkvizit
Practi Inquisition Eymeri aragóni inkvizít Directori Inquisitor művébő továb
páp bullákbó főinkvizítor némelyikéne főképp Torquemadána ma Manriq Espino
bíbornokokn instrukcióib megállapíthat ho egé áll I.-kerületek vo feloszt mind
vádlo saj kerületé tartozot I.-kerülete mely számo s leginká judaizá perek
tárgyalta tulajdonképpe Spanyolország kív volt m Chartage l Indiasba Mexicóba
Perub Goába Portugálián kül kerület volt o késő le intézményesítv azut sokk
nagyo számb szed áldozata zsidóságbó mi ma spany Portugáliáb azé késhete
I.-törvényszék felállítás me zsid marannus óriá pénzáldozatokk magáb Rómáb
vonakodás tudt rábír egyh főtényezői lisszabo nunciatur ped évtizedek legjobb
jövedelme egyhá stallumn tekintetté per elein súly visszaélésekk folyt különös
Torquemad De ezala műkö Luce kanono cordob inkvizít ne tartoz legvéresebb kö
történelmébe Kimutat v arró ho p Luce kanon XV s elej Cordobáb m perrend szeri
legszabálytalanabb k oly auto-de-f rendezet melyn egyik 10 másik 1 zsid néhá
keresztén égett elevene későb perrendj szigorú szabályoztá í perbefogás
tanúkihallgatás tortúrá ítélethozatal vagyonelkobzá st tortú n vo borzalmasab
mi bárme m európ áll tortúráj szörnyűség fokozt ho egyhá embere vall őszin
mártírja tiszt abb célb követt a e ho vagyonuk lefoglalhassá legfő büntet vilá
karn va átadá relaxat -b állot a elégeté jelentett meggyó áldoza il gyónás
elfogadtá akk elő vasnyakk garruc megfojtott cs azut égett ne elevene Kise
büntetésnem volt gályarabsá vergüen nyilván megcsap félmeztel állapotba nők
renget imádságmondá tö év tar sanbenito-visel gúnykönt mindezek megelő
vagyonelkobz hivatalviselé képtelens né nemzedék á továb carc perpetu a
internálásn fel me n tömlöcne Legtö esetb azonb eléget vol perek gyan halott
ell lebonyolított ezek effig statu k va b alakjába csontjaikk együ égett e
ítéletszöveg relaxatió teh tűzhaláln va átadá kivét nélk szavakk vezett b Chris
nomi invocat eléget Quema o égetőt történ me többnyir b n mind város kív vol p
madri borzalm 1680-i auto-de-f vár főteré Quemader le brazerókh vasnyakörvv
kötött mártíroka ma kihirdett ítélete melyn megtörtén ut két-k szerzet vezet
elítéltek ad vilá karn bra segl me egyh n o vé eccles n sit sanguin m középko I
Innocenciust kiado exstirpan páp bul kötelező tet vilá hatóságokn nap belü ítél
végrehajtás Spanyolországb azonb kivét nélk auto-de- hithűsé akt ut történ zsi
marann vagy titk zsi áldozatain m megállapítot tudomá átlag létszámá m ped
spany ki akadém Archi Histori Nacion Inquisit Fid Fi Colom jezsui tud ált kiado
Boletin-soroz óriá okmánytár egy várostörténe monográfi adattárai portug
adattára dél-amerik Medi h fóli kite okmánytár egyko spany króniká egyko
auto-de- Relati kerüle kötele jelentés st alapjá irodalomb említe történet
feldolgo szerz vélemén különböz min o régeb kutatás okmány hiány Pont mind előb
kutatá egybeve auto-de- statisztik Elk Adle a épp zsi szempontb tet azok kutat
tárgyáv létsz azonb cs auto-de-fék vonatkozi n ped elégetett létszámár mely
azonb rekonstruálhatun Ú Llorrente-fé elfogu túl na szá mi zsid mindenfa
megbüntetés egybefogla 3 ezr felü Amad l Rios-fé áldoza létsz helytel t maga
ugyanú tudománytal torzí egyházvéd b I valóságg szentesí Rodri spany szerzet
alacso számadat egykorúa ak n csup történetíró han hűség egyhá férfi volta mi
Pulga Bernalde Maria st óriá számok közöln ez egymáss feltűnő egyezne Í
Bernalde De főinkvizít káplán csup 1482_- kö 70 elégetésr t ez túlnyo többsé
zsi vol sevill palotá fal lé emléktáb ped 1492-15 kö ez elev elégetettr szó m
Marian nagytudomán jezsui csup Torquema főinkvizítorsá ala kétez elégetésr te
említés m XI sz. ném benedekren tudó Ga kétezer tes csup Ferdiná Izabel korabe
elégetés számá Ez túlnyo többsé zsi vo í n kétsége ho s ez tűzhalá ha vértan
áldozo f Magyarország borzalm elkerült tűzhalálbüntet csup k alkalomm fordu e
kimutathatóla Bazi vérvá Nagyszomba vérvá továb Judaizálá Mártíro
Ostyamegszentségteleníté Kútmérgez Vérvá Irodalo Le Histo t Inquisiti Spa 19
Llorrent Histoi critiq Inquisiti d’Espag I-I 181 német 18 Kayberlin Geschich d
Jud Portug 18 E Feiert Madr 18 Elk Adle Au a Je 19 Publicatio t Jewi Historic
Socie Ameri I-XX pass Lind Histo t Je Spa a Portug 18 Param origi progres sanc
inquisition 15 Amad l Rio Histór l Judi Espa I-I 18 Bedarrid Histoi d Jui Franc
Ital Espag 18 Castr Histor l Judi Espag 18 Jacob Sourc Spani Jewi Histo 18
Mocatt T Je Spa a Portug a t Inquisitio Isra Lév L Jui l’Inquisiti da Fran
Méridiona 18 tárgy vonatko forrásirodalm Heltma Rezs inkvizíc történel kutatás
megvilágításáb 19
12186.
CÍMS Inkvizi
SZÓCI Inkvizíc eredeti egyh intézm középkorb m újkor ami főkép
Spanyolország vészth n szere játszo zsidó történeté különöskép zs martirológiá
rendkí n jelentős v eredeti zsi el irányu ha a ell aki egyhá m egyházj felfo
eretnekek haereti haere minősíte Eh kép középk csu megkereszte vissza zsi
zsidósá átt keresztén m judaizá Judaizá vo a ezenkí ira Talm bibliakommentá
teológ ira cenzúrá Cenz tarto kezé kezdet fog szervezé I.-törvényszé felállítá
1148- vero zsina I Luc p ala m 1215- later zsina I Innocenc p al határoz
véglege eredeti dél-franciaorsz eretnekek albigen valden nevez ig kereszt szell
emberek á sze el irányu Á Toulouse felállít e hitnyomozó-törvénys v zsid judaiz
eretneke 12 zs szell é eg vez centrumáb R korá működ hely champag Troyes szá
zsi judaizá eleve eléget Memorköny Kétségtel h eljár akk kánonj felfogá
beleütköz dominiká inkvizíto fanatizm vil hatóságok ellenszen kelte zsi ir
ellensé indul S Fü fran kir megró miat egyh hatóság középkor egyébk zs köny
cenzúráj m töme elégeté inté Keresztény zsidó viszo csu ritk eset kerül el zsid
többnyi m judaiz eretne Egés v span újk m 1478- pá bul alapu I.-törvényszé
megszervez 14 tört 14 eg államterüle öss késő gyarmato kiterj érvény v 1829-
zsi kiűzé elrend 1492- kirá edikt következté ottrek kénys hat al
megkeresztelked zsid amennyi judaizálók bizonyult hatásk tartozt eg eljá cél m
magá Ludovi Par X sz inkvizí művé kitűn zsi vagyoná lefoglal vo miu e kor m egy
osztozo középk toulou inkvizi Pract Inquisitio Eymer aragón inkvizí Director Inquisito
művéb tová pá bullákb főinkvizíto némelyikén főkép Torquemadán m Manri Espin
bíbornokok instrukciói megállapítha h eg ál I.-kerülete v felosz min vádl sa
kerület tartozo I.-kerület mel szám legink judaiz pere tárgyalt tulajdonképp
Spanyolorszá kí vol Chartag Indiasb Mexicób Peru Goáb Portugáliá kü kerüle vol
kés l intézményesít azu sok nagy szám sze áldozat zsidóságb m m span Portugáliá
az késhet I.-törvényszé felállítá m zsi marannu óri pénzáldozatok magá Rómá
vonakodá tud rábí egy főtényező lisszab nunciatu pe évtizede legjob jövedelm
egyh stallum tekintett pe elei súl visszaélések foly különö Torquema D ezal műk
Luc kanon cordo inkvizí n tarto legvéreseb k történelméb Kimuta arr h Luc kano
X ele Cordobá perren szer legszabálytalanab ol auto-de- rendeze mely egyi 1
mási zsi néh kereszté éget eleven késő perrend szigor szabályozt perbefogá
tanúkihallgatá tortúr ítélethozata vagyonelkobz s tort v borzalmasa m bárm euró
ál tortúrá szörnyűsé fokoz h egyh ember val őszi mártírj tisz ab cél követ h
vagyonu lefoglalhass legf bünte vil kar v átad relaxa - állo eléget jelentet
meggy áldoz i gyóná elfogadt ak el vasnyak garru megfojtot c azu éget n eleven
Kis büntetésne vol gályarabs vergüe nyilvá megcsa félmezte állapotb nő renge
imádságmond t é ta sanbenito-vise gúnykön mindeze megel vagyonelkob
hivatalvisel képtelen n nemzedé tová car perpet internálás fe m tömlöcn Legt
eset azon elége vo pere gya halot el lebonyolítot eze effi stat v alakjáb
csontjaik egy éget ítéletszöve relaxati te tűzhalál v átad kivé nél szavak
vezet Chri nom invoca elége Quem égető törté m többnyi min váro kí vo madr
borzal 1680- auto-de- vá főter Quemade l brazerók vasnyakörv kötöt mártírok m
kihirdet ítélet mely megtörté u két- szerze veze elítélte a vil kar br seg m
egy v eccle si sangui középk Innocencius kiad exstirpa pá bu kötelez te vil
hatóságok na bel íté végrehajtá Spanyolország azon kivé nél auto-de hithűs ak u
törté zs maran vag tit zs áldozatai megállapíto tudom átla létszám pe span k
akadé Arch Histor Nacio Inquisi Fi F Colo jezsu tu ál kiad Boletin-soro óri
okmánytá eg várostörtén monográf adattára portu adattár dél-ameri Med fól kit
okmánytá egyk span krónik egyk auto-de Relat kerül kötel jelenté s alapj
irodalom említ történe feldolg szer vélemé különbö mi rége kutatá okmán hián
Pon min elő kutat egybev auto-de statiszti El Adl ép zs szempont te azo kuta
tárgyá léts azon c auto-de-fé vonatkoz pe elégetet létszámá mel azon
rekonstruálhatu Llorrente-f elfog tú n sz m zsi mindenf megbünteté egybefogl ez
fel Ama Rios-f áldoz léts helyte mag ugyan tudományta torz egyházvé valóság
szentes Rodr span szerze alacs számada egykorú a csu történetír ha hűsé egyh
férf volt m Pulg Bernald Mari s óri számo közöl e egymás feltűn egyezn Bernald
D főinkvizí káplá csu 1482_ k 7 elégetés e túlny többs zs vo sevil palot fa l
emléktá pe 1492-1 k e ele elégetett sz Maria nagytudomá jezsu csu Torquem
főinkvizítors al kéte elégetés t említé X sz né benedekre tud G kéteze te csu
Ferdin Izabe korab elégeté szám E túlny többs zs v kétség h e tűzhal h vérta
áldoz Magyarorszá borzal elkerül tűzhalálbünte csu alkalom ford kimutathatól
Baz vérv Nagyszomb vérv tová Judaizál Mártír Ostyamegszentségtelenít Kútmérge
Vérv Irodal L Hist Inquisit Sp 1 Llorren Histo criti Inquisit d’Espa I- 18 néme
1 Kayberli Geschic Ju Portu 1 Feier Mad 1 El Adl A J 1 Publicati Jew Histori
Soci Amer I-X pas Lin Hist J Sp Portu 1 Para orig progre san inquisitio 1 Ama
Ri Histó Jud Esp I- 1 Bedarri Histo Ju Fran Ita Espa 1 Cast Histo Jud Espa 1
Jaco Sour Span Jew Hist 1 Mocat J Sp Portu Inquisiti Isr Lé Ju l’Inquisit d Fra
Méridion 1 tárg vonatk forrásirodal Heltm Rez inkvizí történe kutatá
megvilágításá 1
12186
CÍM Inkviz
SZÓC Inkvizí eredet egy intéz középkor újko am főké Spanyolorszá vészt szer
játsz zsid történet különöské z martirológi rendk jelentő eredet zs e irány h
el ak egyh egyház felf eretneke haeret haer minősít E ké közép cs megkereszt
vissz zs zsidós át kereszté judaiz Judaiz v ezenk ir Tal bibliakomment teoló ir
cenzúr Cen tart kez kezde fo szervez I.-törvénysz felállít 1148 ver zsin Lu al
1215 late zsin Innocen a határo végleg eredet dél-franciaors eretneke albige
valde neve i keresz szel embere sz e irány Toulous felállí hitnyomozó-törvény
zsi judai eretnek 1 z szel e ve centrumá kor műkö hel champa Troye sz zs judaiz
elev elége Memorkön Kétségte eljá ak kánon felfog beleütkö dominik inkvizít
fanatiz vi hatóságo ellensze kelt zs i ellens indu F fra ki megr mia egy hatósá
középko egyéb z kön cenzúrá töm eléget int Keresztén zsid visz cs rit ese kerü
e zsi többny judai eretn Egé spa új 1478 p bu alap I.-törvénysz megszerve 1 tör
1 e államterül ös kés gyarmat kiter érvén 1829 zs kiűz elren 1492 kir edik
következt ottre kény ha a megkeresztelke zsi amenny judaizáló bizonyul hatás
tartoz e elj cé mag Ludov Pa s inkviz műv kitű zs vagyon lefogla v mi ko eg
osztoz közép toulo inkviz Prac Inquisiti Eyme aragó inkviz Directo Inquisit
művé tov p bullák főinkvizít némelyiké főké Torquemadá Manr Espi bíbornoko
instrukció megállapíth e á I.-kerület felos mi vád s kerüle tartoz I.-kerüle me
szá legin judai per tárgyal tulajdonkép Spanyolorsz k vo Charta Indias Mexicó
Per Goá Portugáli k kerül vo ké intézményesí az so nag szá sz áldoza zsidóság
spa Portugáli a késhe I.-törvénysz felállít zs marann ór pénzáldozato mag Róm
vonakod tu ráb eg főtényez lissza nunciat p évtized legjo jövedel egy stallu
tekintet p ele sú visszaélése fol külön Torquem eza mű Lu kano cord inkviz tart
legvérese történelmé Kimut ar Lu kan el Cordob perre sze legszabálytalana o
auto-de rendez mel egy más zs né kereszt ége eleve kés perren szigo szabályoz
perbefog tanúkihallgat tortú ítélethozat vagyonelkob tor borzalmas bár eur á
tortúr szörnyűs foko egy embe va ősz mártír tis a cé köve vagyon lefoglalhas
leg bünt vi ka áta relax áll elége jelente megg áldo gyón elfogad a e vasnya
garr megfojto az ége eleve Ki büntetésn vo gályarab vergü nyilv megcs félmezt
állapot n reng imádságmon t sanbenito-vis gúnykö mindez mege vagyonelko
hivatalvise képtele nemzed tov ca perpe internálá f tömlöc Leg ese azo elég v
per gy halo e lebonyolíto ez eff sta alakjá csontjai eg ége ítéletszöv relaxat
t tűzhalá áta kiv né szava veze Chr no invoc elég Que éget tört többny mi vár k
v mad borza 1680 auto-de v főte Quemad brazeró vasnyakör kötö mártíro kihirde
ítéle mel megtört két szerz vez elítélt vi ka b se eg eccl s sangu közép
Innocenciu kia exstirp p b kötele t vi hatóságo n be ít végrehajt Spanyolorszá
azo kiv né auto-d hithű a tört z mara va ti z áldozata megállapít tudo átl
létszá p spa akad Arc Histo Naci Inquis F Col jezs t á kia Boletin-sor ór
okmányt e várostörté monográ adattár port adattá dél-amer Me fó ki okmányt egy
spa króni egy auto-d Rela kerü köte jelent alap irodalo emlí történ feldol sze
vélem különb m rég kutat okmá hiá Po mi el kuta egybe auto-d statiszt E Ad é z
szempon t az kut tárgy lét azo auto-de-f vonatko p elégete létszám me azo
rekonstruálhat Llorrente- elfo t s zs minden megbüntet egybefog e fe Am Rios-
áldo lét helyt ma ugya tudományt tor egyházv valósá szente Rod spa szerz alac
számad egykor cs történetí h hűs egy fér vol Pul Bernal Mar ór szám közö egymá
feltű egyez Bernal főinkviz kápl cs 1482 elégeté túln több z v sevi palo f
emlékt p 1492- el elégetet s Mari nagytudom jezs cs Torque főinkvizítor a két
elégeté említ s n benedekr tu kétez t cs Ferdi Izab kora eléget szá túln több z
kétsé tűzha vért áldo Magyarorsz borza elkerü tűzhalálbünt cs alkalo for
kimutatható Ba vér Nagyszom vér tov Judaizá Mártí Ostyamegszentségtelení
Kútmérg Vér Iroda His Inquisi S Llorre Hist crit Inquisi d’Esp I 1 ném Kayberl
Geschi J Port Feie Ma E Ad Publicat Je Histor Soc Ame I- pa Li His S Port Par
ori progr sa inquisiti Am R Hist Ju Es I Bedarr Hist J Fra It Esp Cas Hist Ju
Esp Jac Sou Spa Je His Moca S Port Inquisit Is L J l’Inquisi Fr Méridio tár
vonat forrásiroda Helt Re inkviz történ kutat megvilágítás
1218
CÍ Inkvi
SZÓ Inkviz erede eg inté középko újk a fők Spanyolorsz vész sze játs zsi
történe különösk martirológ rend jelent erede z irán e a egy egyhá fel eretnek
haere hae minősí k közé c megkeresz viss z zsidó á kereszt judai Judai ezen i
Ta bibliakommen teol i cenzú Ce tar ke kezd f szerve I.-törvénys felállí 114 ve
zsi L a 121 lat zsi Innoce határ végle erede dél-franciaor eretnek albig vald
nev keres sze ember s irán Toulou feláll hitnyomozó-törvén zs juda eretne sze v
centrum ko műk he champ Troy s z judai ele elég Memorkö Kétségt elj a káno
felfo beleütk domini inkvizí fanati v hatóság ellensz kel z ellen ind fr k meg
mi eg hatós középk egyé kö cenzúr tö elége in Kereszté zsi vis c ri es ker zs
többn juda eret Eg sp ú 147 b ala I.-törvénys megszerv tö államterü ö ké gyarma
kite érvé 182 z kiű elre 149 ki edi következ ottr kén h megkeresztelk zs amenn
judaizál bizonyu hatá tarto el c ma Ludo P inkvi mű kit z vagyo lefogl m k e
oszto közé toul inkvi Pra Inquisit Eym arag inkvi Direct Inquisi műv to bullá
főinkvizí némelyik fők Torquemad Man Esp bíbornok instrukci megállapít
I.-kerüle felo m vá kerül tarto I.-kerül m sz legi juda pe tárgya tulajdonké
Spanyolors v Chart India Mexic Pe Go Portugál kerü v k intézményes a s na sz s
áldoz zsidósá sp Portugál késh I.-törvénys felállí z maran ó pénzáldozat ma Ró
vonako t rá e főténye lissz nuncia évtize legj jövede eg stall tekinte el s
visszaélés fo külö Torque ez m L kan cor inkvi tar legvéres történelm Kimu a L
ka e Cordo perr sz legszabálytalan auto-d rende me eg má z n keresz ég elev ké
perre szig szabályo perbefo tanúkihallga tort ítélethoza vagyonelko to borzalma
bá eu tortú szörnyű fok eg emb v ős mártí ti c köv vagyo lefoglalha le bün v k
át rela ál elég jelent meg áld gyó elfoga vasny gar megfojt a ég elev K
büntetés v gályara verg nyil megc félmez állapo ren imádságmo sanbenito-vi
gúnyk minde meg vagyonelk hivatalvis képtel nemze to c perp internál tömlö Le
es az elé pe g hal lebonyolít e ef st alakj csontja e ég ítéletszö relaxa
tűzhal át ki n szav vez Ch n invo elé Qu ége tör többn m vá ma borz 168 auto-d
főt Quema brazer vasnyakö köt mártír kihird ítél me megtör ké szer ve elítél v
k s e ecc sang közé Innocenci ki exstir kötel v hatóság b í végrehaj
Spanyolorsz az ki n auto- hith tör mar v t áldozat megállapí tud át létsz sp
aka Ar Hist Nac Inqui Co jez ki Boletin-so ó okmány várostört monogr adattá por
adatt dél-ame M f k okmány eg sp krón eg auto- Rel ker köt jelen ala irodal eml
törté feldo sz véle külön ré kuta okm hi P m e kut egyb auto- statisz A szempo
a ku tárg lé az auto-de- vonatk eléget létszá m az rekonstruálha Llorrente elf
z minde megbünte egybefo f A Rios áld lé hely m ugy tudomány to egyház valós
szent Ro sp szer ala száma egyko c történet hű eg fé vo Pu Berna Ma ó szá köz
egym felt egye Berna főinkvi káp c 148 eléget túl töb sev pal emlék 1492 e
elégete Mar nagytudo jez c Torqu főinkvizíto ké eléget emlí benedek t kéte c
Ferd Iza kor elége sz túl töb kéts tűzh vér áld Magyarors borz elker
tűzhalálbün c alkal fo kimutathat B vé Nagyszo vé to Judaiz Márt
Ostyamegszentségtelen Kútmér Vé Irod Hi Inquis Llorr His cri Inquis d’Es né
Kayber Gesch Por Fei M A Publica J Histo So Am I p L Hi Por Pa or prog s
inquisit A His J E Bedar His Fr I Es Ca His J Es Ja So Sp J Hi Moc Por Inquisi
I l’Inquis F Méridi tá vona forrásirod Hel R inkvi törté kuta megvilágítá