12194.htm

CÍMSZÓ: Irodalom

SZÓCIKK: Irodalom. 1. Költészet. A magyar zsidóság 1868. szólal meg először a magyar költészetben. Ekkor jelenik meg Budapesten a huszonöt esztendős Kiss József Zsidó dalok c. versfüzete. A magyar zsidóság első nemzedéke tehát, amely nem a gettó zárt falai közt nevelkedett fel, azonnal szót kért a magyarság szellemi életében. Érdekes dokumentum ez az első magyar zsidó verses­könyv: zsidó öntudatú lélek megnyilatkozása, de olyan zsidóé, aki a hazatalálás illúziójával, mohó szomjúsággal akar gyökeret verni a magyar földön. Kiss József utódjaiban, a magyar költészet későbbi zsidó művelőinél a zsidó öntudat csak Kiss Arnold, Patai József, Giszkalay János, Somlyó Zoltán, Lenkei Henrik, Ernőd Tamás, Feleki Sándor, Szabolcsi Lajos, Peterdi Andor, Vér Andor, Bródy László költészetében jelentkezik. A zsidóság szerepe a magyar lírában sajátos szerep. Zsidó öntudatnak nem sok nyoma van a magyar költészet zsidó művelőinél, de felszínre bukkan bennük a zsidó lélek valamilyen megnyilatkozása. Kiss Józsefben az otthonra vágyó, üldözött zsidó gyötrelmei kapnak hangot; késői verseinek merengő humorából pedig mintha azoknak az öreg zsidóknak szeme csillogna felénk, akik egy fájdalmas pálya csalódásai után, illúziótlanul, de már ismét szeretettel simítják végig életük ábrándjait. Újabb keletű az a fölényes gúny, amellyel a régi közösségének kötelékeiből kiszakadt, de az újba eléggé bele nem nőtt zsidó nézi olykor a dolgokat s amelyet Heltai Jenőnél a költő szelíd bölcsessége enyhít és tesz vonzóvá. Ignotus, Gellért Oszkár, Balázs Béla verseit az a tövig­ásó zsidó intellektus, az a fenékig-világító precíz kimondásokat szerető zsidó ész formálta, amely a Talmud tanulmányozása közben csiszolódott oly szenvedélyesen élesre. Szilágyi Géza, Kemény Simon poézisében mintha Bált-imádó zsidó ősök kétségbeesett érzékisége hangzana fel. A földnek, a családnak, az egészséges szerelemnek az az igenlése, amelyet Gellértnél és a chásszidizmus ujjongó misztikusaira emlékeztető Lesznai Annánál találunk, mintha még a földmíves őshazából származnék. Aligha véletlen az is, hogy az impresszionizmus divatja idején, mikor az emberek a különös ideg-ingerek után szaladtak, az egy-isten ősi népének gyermekei képviselték a tarka jelenségek mögött levő lényeg elvét. A felemelő isteni világét: Balázs Béla és Lesznai Anna, a lesújtó lényegét: Füst Milán és Peterdi István. Zsidó vonás az a melankólia és az a lágy szentimentalizmus is, amely a hontalanságunkból és talán onnan ered, hogy kétezer éve már a gondolkodás örömei uralkodnak életünkben a földdel való élet ősi, természetes örömei helyett. Vagy van-e zsidóbb Szép Ernő érzékenységénél, öniróniájánál s népies stílusánál, amelyben a népiesség éppúgy nem bőr, hanem csak köntös, mint Berzsenyinél a görög-latin klasszicizálás? S ezek a költők épp a zsidó voltuk miatt tudják sajátos hivatásukat a magyar költészetben betölteni. Itt egy érdekes jelenségre kell felhívni a figyelmet. Kiss József fellépése, 1868 után két évtized telik el anélkül, hogy egyetlen új zsidó költő jelentkeznék. Mi lehetett ennek az oka? Nyilván az, hogy a zsidó lélek idegennek érezte az ezidőtájt uralkodó népies formákat. Vajda János, Komjáthy Jenő, a «filozófus költők» körében, a 80-as években tűnik fel csak egy új zsidó poéta: Palágyi Lajos. S a parasztházakban és nemesi kúriákban született népies magyar költészetbe a zsidók hozták be először a város szellemét. Kiss József, Heltai Jenő, Ignotus, Szilágyi Géza verseiben nemcsak a modern nagyvárosi élet külső képei villannak fel, hanem a történelem hagyományaival szakító, az egyéniség jogait hangosabban követelő, sok régi erkölcsi parancsot előítéletnek érző modern ember érzései is megszólalnak. Zsidó költők adaptálódtak először ahhoz az új élethez, amely a városiasodó, iparosodó és demokratizálódó Magyarországon szükségszerűen kialakulóban volt. Ők adtak nálunk először hangot a társadalmi elégületlenségnek, a modern szkepszisnek és a felszabaduló érzékiségnek. Ők teremtették meg azt a szabadabb szellemi levegőt, amelyre Ady Endre zsenijének szüksége volt a maga problémáinak bátor felismeréséhez. Élénkebb összeköttetésben állván a nyugati áramlatokkal, később is ők voltak nálunk minden európai szellemi mozgalom első közvetítői: «idő kovászai, örök riasztgatók». Amint többségben voltak a 90-es évek folyóirata, Kiss József A Hétje körül, úgy az ő idegeik fogták fel legkönnyebben a Nyugat törekvéseit, majd később ők álltak legtöbb megértéssel a Tett és a Ma kollektivista eszményei mellé. A magyar művelődés időmutatója néhány órával hátrább állna nélkülük… A zsidó lélek, mióta nem maga-teremtette kultúrában él, mindig opalizál: egyik oldalról a zsidóság, másik oldalról a környező nép színeit mutatja. Magyarul egy oly korban szólalt meg a zsidóság, mikor teljes erővel, lelkesen és mohón folyt az asszimiláció. Nem csoda, ha költészetében a zsidó közösség érzései oly szórványosan, csak kivételszámba menően kaptak hangot. Mégis - bármily haloványan - megőrzött bizonyos zsidó színeket. Nem kell ez ellen tiltakoznunk, a magyar művelődés szempontjából sem veszedelem ez. A magyar nemzeti irodalomban épp úgy nem kell eltűnnie a különböző faji, regionális és vallási közösségek színeinek, mint ahogy a világirodalmat csak gazdagítják a különböző nemzeti irodalmak, vagy ahogy az egyes ember is épp a sajátos egyénisége alapján válik hasznossá a társadalom életében. A német művelődésnek nem árt, hogy időnként más-más német törzs válik hangadóvá benne s a magyar szellemnek sem, hogy protestáns ága eltér a katolikustól. A «zsidó irodalom» rémében csak elfogultak és gyűlölködők festik az ördögöt a falra. Az igazság az, hogy a «kereskedők sajátos színárnyalatokat hozott és termékeny érőt jelentett a magyar poézisben. A magyar művelődéssel szemben, legalább annyi a követelése mint a tartozása. 2.Próza. A magyar irodalom első magyar-zsidó szépíróit, kik a múlt század negyvenes éveiben léptek fel szerény igényű novellákkal, az irodalomtörténet ma már jeltelen tömegsírba temeti. S valóban: írói munkásságuknak csupán históriai jelentősége van. Az első magyar-zsidó prózaíró, kinek írói működésével stílusának ragyogó magyarságával minden időben számolnia kell a magyar irodalomnak: Ágai Adolf volt. Személyében képviselője az első magyar zsurnalista írónak, írói törekvéseiben megteremtője : a franciás könnyedségű, tiszta magyarságú tárcanovellának. A novellák feszessége, merevsége sokat engedett, nehézkessége jelentősen megenyhült, amidőn Ágai új tartalommal töltötte meg s friss, eleven stílussal öntötte formába. Apró csevegések, úti emlékek, aktuális események adták novelláinak témáit. Előadásának megvesztegető kedvessége, szatirikus emberlátása s humora tette becsessé, népszerűvé tárcanovelláit. Az a zsidó humor, mely Ágai prózaköltészetében színt és derűt adott írásainak, keserű gúnyba olvadt át Kóbor Tamás műveiben. Reális világszemlélete, mely néha a romantikus tárgymotívumokat is zolai megrajzolással hozta a naturalizmus közelségébe, a fővárosi élet jelenségeinek ironikus megvilágításában talált bőséges anyagot a filozófiai gondolatok kifejtésére s a lelki élet analitikus boncolására. A józan bölcselkedés azonban sohasem tompította meséinek érdekességét, sőt ez zsidó szempontból még csak növekedett a zsidó családi élet rajzának s a zsidó problémák felvetésének keretében. Kóbor az első magyar zsidó író, ki rámutatott a zsidóságon belül egyre szuvasodó generációellentét vallás-szellemi dekadenciájára. Számos vonás állítja regényei mellé Bródy Sándor próza-költészetét. Bródy Sándor ember- és miliőábrázolásában a naturalizmus szellemi irányának hatása alatt áll. De mint drámáiban, itt is a legváltozatosabb irodalmi jelenségek kapcsolódnak egymással. Egyéniségének a tektonikus nyugtalansága vezetődik le e változó-keveredő meglátások kifejező formáiban. Regényírói tehetségének egyik legerősebb oldala az életmozzanatok s alakváltozatok elemeinek még az elmosódó részletekre is kiterjedő megfigyelése. Ugyanez a megfigyelő készség jellemzi Biró Lajos műveit is. Hideg elvonatkoztatással szemléli az életet s az embereket. Szigorú és tárgyilagos vizsgálódás eredménye minden egyes munkája, akár nagyobb koncepciójú regényben analizálja az érdekfeszítő mesét és problémát bonyolító alakjait, akár novelláiban önti ércbe őket. Egyike azoknak a magyar-zsidó íróknak, kik Budapest kispolgárainak, szalon életének, klubjainak alakjait, nem egyszer zsidó figuráit, élethű környezetrajz bemutatásával vezeti be az I.-ba. Ezekről a különböző, de a lelkűkben, gondolkodásukban, tulajdonságaikban tökéletesen ismert alakokról készült rajzok a magyar I. legértékesebb alkotásai közé tartoznak. S amily művészien eleveníti meg az író elbeszéléseinek szereplőit, épp oly nagyvonalúsággal tudja érzékeltetni korok és tömegek szellemét. A bazini zsidók: tudatos zsidó író műve, s egyben értékes magyar regény. Azzá teszi: a regény irodalmilag felépített szerkezete, a történelmi hangulatból kiformálódó alakok, a középkorra emlékeztető rozsdás világ politikai életrajza és nemes tendenciája, amidőn két irányba mutat: a zsidók felé, láttatva a hasznot, mely az antiszemitizmusból reakcióként fakad és a kereszténység felé, rámutatva azokra, kik visszaélnek a kereszténység eszményeivel. A naturalista világlátás eszmeiségének formanyelvén szólal meg Szomory Dezső is, de nála az objektivitás helyébe valami egocentrikus önszemlélet lép. Ez irányítja témakereső érdeklődését s ez telíti meg szubjektivitással benyomásait. Szentimentális, romantikus verseinek póztalansága szüremlett át Heltai Jenő novelláiba és regényeibe. Egyéniségének kedves derűje, meleg humora, az az életvidám világszemlélet, mellyel Heltai Jenő nézi az embereket, az eseményeket, az élet komikus fordulatait és visszás ferdeségeit, friss és könnyed stílusábrázolásban és nyelvfestésben ütközik ki. Elbeszélő művei, melyek ötletességben a francia szellemmel tartanak rokonságot, igen gyakran a pesti világ tipikus alak- és élet jelenségeinek bemutatásával szórakoztatnak. A magyar zsidó írók vették először észre, hogy az európai nagyvárossá fejlődő Pestnek megvan a maga sajátos természetrajza, ember- és csodavilága. De Pest költői közül egyik sem látta meg oly mélyen és jelenítette meg oly örökmaradandón a főváros ifjúságának romantikáját, polgárlányának szentimentalizmusát, középosztályának problémáit, mint Molnár Ferenc. A nagy drámaíró elbeszélő költészetének legszebb darabjai: párbeszédes novellái. Ezekben juttatja kifejező formához: emberábrázoló művészetét, megfigyelő éleslátását, szellemességének és humorának gazdagságát. Nagy koncepciójú alkotásaiban pedig: korszellem-megelevenítő, környezet-festő, lélekelemző írói értékei tágítják ki a regényhatás kereteit. Molnár Ferenc adta irodalmunknak a legkomolyabb, legirodalmibb harctéri tudósításokat: a kortörténet jelentőségű Egy haditudósító Naplóját. A munkásság szomorú világának jelenetsorozataival tette teljesebbé Pest irodalomban tükröződő képét: Révész Béla. Objektív meglátás és alanyi átszűrődöttség, Problémaelemzés és valóhű leírás kapcsolódásául elevenít meg betűrajzainak vonalán : embereket, élethelyeket, gondolatokat és szociális kérdéseket. Révész Béla a szocialista irányzatú magyar prózaköltés első irodalomsúlyú művelője. Zsidó kérdések, aktuális zsidó életjelenségek feloldódnak ugyan irodalmunk egy-egy nagyobbszabású művében, mint Erdős René, Földi Mihály, Hatvany Lajos stb. regényeiben, de a kifejezetten zsidó témák egyetemes irodalomtekintélyű feldolgozásait csupán Újvári Péter regényköltészetében találni. Novelláiban és regényeiben nemcsak a meseanyag lendületes és változatos képsorozata kapcsolódik összefüggő egésszé, hanem lecsapódik belőle a zsidó miliő és szellemkor utánérző hangulata is. Jellemfestő erővel megmintázott alakjait utolérhetetlen humor aranyozza be. Újvárinak írásművészete terem tette meg a magyar-zsidó irodalmat (l. Magyar zsidó irodalom). 3. Dráma. A zsidók művelte irodalmi műfajok közül tárgyi vonatkozásban a dráma szakadt el a leggyökértelenebb messzeségben a zsidó témáktól. De viszont ép ez az irodalmi forma szívta fel magába legmélyebben a zsidó intellektus rá hatásának eredményeit és értékjelenségeit. Nem véletlen, hogy amidőn a magyar zsidóság belekapcsolódott a magyar irodalmi kultúrélet folytonosságába, az első magyar zsidó író, Hugó Károly: a dráma formanyelvén szólalt meg. Hugó a francia romantika programörökségén indult el s megalkotta a francia klasszikus drámák mintájára a legsikerültebb hármasegységű magyar drámát (Bankár és báró 1847), mely az észnek, a logikának diadalát jelentette a szabályok és formák vonalán. A shakespeari szellemkultuszon felépülő neoromanticizmus a zsidó Dóczy Lajosban találta meg egyik legjelentősebb képviselőjét. Az új dráma architektúrájának minden alkotó, szintetikus eleme: a nyelvi ornamentika, a szellemes dialektika, a vers zeneisége, a színes hangulat határtalan költői szépségek megéreztetésére egyesül írói munkásságának oeuvrejében. A naturalizmus drámája Bródy Sándor költészetében jelentkezett. Dada című műve a magyar naturalista dráma egyetlen emléke, a valóság ábrázolás és realista világszemlélet legtisztább lecsapódása. Bródy később szinte eklektikus iránykereséssel hajlik el a romantika s realizmus felé, de jelentkezése irányának hangját hosszú időn át nem hallgattatta el teljesen a reá rétegeződő szellemi áramlatok hatásának problémalátása. És ha drámaírói pályájának vége a szerelmi történetek romantikájába torkolt is, munkássága a magyar színpad új s modern szellemének útraindulását jelentette. A század elején a magyar nemzeti múltból vett történelmi tárgyú drámáival aratta sikereit Fényes Samu, mint a romantikus tradicionális-hazafias színműírók epigonja . De már ekkor a magyar-zsidó drámaírók fiatal csoportja új hadállásokban indult harcra a magyar dráma világsikeréért, ők emelték a magyar drámát világkultúr színvonalra s szerezték meg a külföld érdeklődését a magyar színpad számára. 1908 a magyar drámairodalom emlékezetes esztendeje. Ebben az évben mutatták be Amerika színpadán Molnár Ferenc Ördögét s ezzel megkezdte a magyar dráma országhatáron túli térfoglalását. Molnár Ferenc drámaköltészete a nagyvonalúság s a monumentalitás költészete: a drámastruktúrában, a technikában, a dialógusok művészi vonalvezetésében, a szellemesség és ötletesség ökonómiájában. Egyéni prózastílusának közvetítő rétegén át nem vész el s nem párolog el semmi a drámai erő teremtő impulzusából. A reális életen kívül megjárja az érzékfeletti világ területeit is. S a mese, az álom, a mennyország, a pokol irracionális és szimbolikus elemeivel, a szalon-világ s a külvárosi élet reális és szelíd naturalizmusba halkuló motívumaival, a formai expresszionizmus színpadra vetített mozzanataival, átlépve a konvencionális témakereteket, új és eddig ismeretlen tartalmakat hódított meg a magyar drámairodalom számára. Molnár Ferenc mellett Lengyel Menyhért darabjait játszották legtöbbször külföldön. Lengyel mesteri megérzője a kordivat színpad-szellemi kívánalmainak. Ebben idomítja, formálja darabjainak témáit. Pályája kezdetén társadalmi kérdések problémamegoldását kereste, utóbb az egzotikumok levegőjével tette túlfűtötté drámáit, majd az aktualitások felé fordult figyelme, végül pedig egy paradox-műfajjal: a polgári népszínművel kísérletezett. Egyik legbiztosabb kezű művésze annak a lélekanalízis szempontjait is figyelemre méltató modern technikájú dráma-konstrukciónak, mely a szilárd gerincű párbeszéd pilléreken építi fel a színdarab egész rendszerét. Hasonló írói intencióval olvaszt össze s állít egymás mellé feltétlen értékű irodalmat és színpadi technikát Biró Lajos, ki valóságos szisztémává rendszeresít minden hatáskeltő mozzanatot, fordulatot, átmenetet. Mint néző írja darabjait s mint író: maga előtt látja közönségét. És ez a következetes folytonossággal kiegyensúlyozott kapcsolat harmonikussá teszi a drámát, a színpadot, a hatást anélkül, hogy az író engedményeket tenne a költészet rovására a színpadi mozgalmasság hatáskiváltó pillanataiért. A franciás espritnek ragyogó szellemű hódítója a magyar színpadokon Heltai Jenő. Könnyed és finom dialógjai és a színpadi konstrukció biztos ismerete jellemzik művészetét és míg a Tündérlaki lányokkal eljutott a népszerűség legmagasabb fokáig a Kis cukrászdával a vígjátéki írástudásnak olyan bizonyítékát szolgáltatta, amely méltó határköve szerzői pályájának. A történelmi drámák aláhanyatlott népszerűségének megújítása s e műfaj modern formaadása Szomory Dezsőre maradt. A Habsburg trilógia és a költői szépségű Lajos király volt az író ezirányú elképzelésének és nagyméretű elgondolásának objektivációja. Hatalmas drámai képekben elevenítette fel a múlt szellemét s rajzolta meg a történelem alakjainak portréit azon az igen gyakran merész ritmussal zenélő nyelven, mely kizárólagosan Szomory sajátja. A nagyasszony c. drámáját az Akadémia a Vojnits-díjjal tüntette ki a ez az irodalmi elismerés eddig kívüle még hat zsidó író művét koszorúzta (Lengyel Menyhért, Nagy Endre, Farkas Pál, Drégely Gábor, Molnár Ferenc, Hevesi Sándor). Századunk szociális kérdései köré fonta érdekes drámai meséit Földes Imre. Darabjainak derűjében, megindultságában egyaránt meghúzódik a költői formába burkolt irányzatosság. Néhol a leghangsúlyozottabban juttatja túlsúlyra a szociális motívumokat. A városi kispolgár gondgyötörte alakjának utolérhetetlen megmintázása épp úgy az ő nevéhez fűződik, mint ahogy ő írta meg irodalmunkban a leghatásosabb magyar irredenta drámát. Tendenciára hajló drámairánya ebben a művében a legteljesebb hazafiasságban kulminál. Feltétlen színpadi rutinja nagy kifejező erővel és kompoziciós készséggel egyesül ebben a drámában a legfájóbb nemzeti érzés kiváltására (Tüzek az éjszakában). Egy írónk sem látta meg oly közelről Pestet, mint Szenes Béla s talán épp ezért lettek alakjai kissé élesen kivehető kontúrvonalakkal túlszínezett figurák. Pest számtalan tipikus alakját, ő fedezte fel a színpad számára. A közönség vígjátékainak szereplőiben magára ismert s mulatott rajtuk. Az utolsó évek legnagyobb színházi sikereit ő aratta és alapított iskolát szórakoztató vígjátékaival.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2194. címszó a lexikon => 393. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12194.htm

CÍMSZÓ: Irodalom

SZÓCIKK: Irodalom. 1. Költészet. A magyar zsidóság 1868. szólal meg először a magyar költészetben. Ekkor jelenik meg Budapesten a huszonöt esztendős Kiss József Zsidó dalok c. versfüzete. A magyar zsidóság első nemzedéke tehát, amely nem a gettó zárt falai közt nevelkedett fel, azonnal szót kért a magyarság szellemi életében. Érdekes dokumentum ez az első magyar zsidó verses­könyv: zsidó öntudatú lélek megnyilatkozása, de olyan zsidóé, aki a hazatalálás illúziójával, mohó szomjúsággal akar gyökeret verni a magyar földön. Kiss József utódjaiban, a magyar költészet későbbi zsidó művelőinél a zsidó öntudat csak Kiss Arnold, Patai József, Giszkalay János, Somlyó Zoltán, Lenkei Henrik, Ernőd Tamás, Feleki Sándor, Szabolcsi Lajos, Peterdi Andor, Vér Andor, Bródy László költészetében jelentkezik. A zsidóság szerepe a magyar lírában sajátos szerep. Zsidó öntudatnak nem sok nyoma van a magyar költészet zsidó művelőinél, de felszínre bukkan bennük a zsidó lélek valamilyen megnyilatkozása. Kiss Józsefben az otthonra vágyó, üldözött zsidó gyötrelmei kapnak hangot; késői verseinek merengő humorából pedig mintha azoknak az öreg zsidóknak szeme csillogna felénk, akik egy fájdalmas pálya csalódásai után, illúziótlanul, de már ismét szeretettel simítják végig életük ábrándjait. Újabb keletű az a fölényes gúny, amellyel a régi közösségének kötelékeiből kiszakadt, de az újba eléggé bele nem nőtt zsidó nézi olykor a dolgokat s amelyet Heltai Jenőnél a költő szelíd bölcsessége enyhít és tesz vonzóvá. Ignotus, Gellért Oszkár, Balázs Béla verseit az a tövig­ásó zsidó intellektus, az a fenékig-világító precíz kimondásokat szerető zsidó ész formálta, amely a Talmud tanulmányozása közben csiszolódott oly szenvedélyesen élesre. Szilágyi Géza, Kemény Simon poézisében mintha Bált-imádó zsidó ősök kétségbeesett érzékisége hangzana fel. A földnek, a családnak, az egészséges szerelemnek az az igenlése, amelyet Gellértnél és a chásszidizmus ujjongó misztikusaira emlékeztető Lesznai Annánál találunk, mintha még a földmíves őshazából származnék. Aligha véletlen az is, hogy az impresszionizmus divatja idején, mikor az emberek a különös ideg-ingerek után szaladtak, az egy-isten ősi népének gyermekei képviselték a tarka jelenségek mögött levő lényeg elvét. A felemelő isteni világét: Balázs Béla és Lesznai Anna, a lesújtó lényegét: Füst Milán és Peterdi István. Zsidó vonás az a melankólia és az a lágy szentimentalizmus is, amely a hontalanságunkból és talán onnan ered, hogy kétezer éve már a gondolkodás örömei uralkodnak életünkben a földdel való élet ősi, természetes örömei helyett. Vagy van-e zsidóbb Szép Ernő érzékenységénél, öniróniájánál s népies stílusánál, amelyben a népiesség éppúgy nem bőr, hanem csak köntös, mint Berzsenyinél a görög-latin klasszicizálás? S ezek a költők épp a zsidó voltuk miatt tudják sajátos hivatásukat a magyar költészetben betölteni. Itt egy érdekes jelenségre kell felhívni a figyelmet. Kiss József fellépése, 1868 után két évtized telik el anélkül, hogy egyetlen új zsidó költő jelentkeznék. Mi lehetett ennek az oka? Nyilván az, hogy a zsidó lélek idegennek érezte az ezidőtájt uralkodó népies formákat. Vajda János, Komjáthy Jenő, a filozófus költők körében, a 80-as években tűnik fel csak egy új zsidó poéta: Palágyi Lajos. S a parasztházakban és nemesi kúriákban született népies magyar költészetbe a zsidók hozták be először a város szellemét. Kiss József, Heltai Jenő, Ignotus, Szilágyi Géza verseiben nemcsak a modern nagyvárosi élet külső képei villannak fel, hanem a történelem hagyományaival szakító, az egyéniség jogait hangosabban követelő, sok régi erkölcsi parancsot előítéletnek érző modern ember érzései is megszólalnak. Zsidó költők adaptálódtak először ahhoz az új élethez, amely a városiasodó, iparosodó és demokratizálódó Magyarországon szükségszerűen kialakulóban volt. Ők adtak nálunk először hangot a társadalmi elégületlenségnek, a modern szkepszisnek és a felszabaduló érzékiségnek. Ők teremtették meg azt a szabadabb szellemi levegőt, amelyre Ady Endre zsenijének szüksége volt a maga problémáinak bátor felismeréséhez. Élénkebb összeköttetésben állván a nyugati áramlatokkal, később is ők voltak nálunk minden európai szellemi mozgalom első közvetítői: idő kovászai, örök riasztgatók . Amint többségben voltak a 90-es évek folyóirata, Kiss József A Hétje körül, úgy az ő idegeik fogták fel legkönnyebben a Nyugat törekvéseit, majd később ők álltak legtöbb megértéssel a Tett és a Ma kollektivista eszményei mellé. A magyar művelődés időmutatója néhány órával hátrább állna nélkülük… A zsidó lélek, mióta nem maga-teremtette kultúrában él, mindig opalizál: egyik oldalról a zsidóság, másik oldalról a környező nép színeit mutatja. Magyarul egy oly korban szólalt meg a zsidóság, mikor teljes erővel, lelkesen és mohón folyt az asszimiláció. Nem csoda, ha költészetében a zsidó közösség érzései oly szórványosan, csak kivételszámba menően kaptak hangot. Mégis - bármily haloványan - megőrzött bizonyos zsidó színeket. Nem kell ez ellen tiltakoznunk, a magyar művelődés szempontjából sem veszedelem ez. A magyar nemzeti irodalomban épp úgy nem kell eltűnnie a különböző faji, regionális és vallási közösségek színeinek, mint ahogy a világirodalmat csak gazdagítják a különböző nemzeti irodalmak, vagy ahogy az egyes ember is épp a sajátos egyénisége alapján válik hasznossá a társadalom életében. A német művelődésnek nem árt, hogy időnként más-más német törzs válik hangadóvá benne s a magyar szellemnek sem, hogy protestáns ága eltér a katolikustól. A zsidó irodalom rémében csak elfogultak és gyűlölködők festik az ördögöt a falra. Az igazság az, hogy a kereskedők sajátos színárnyalatokat hozott és termékeny érőt jelentett a magyar poézisben. A magyar művelődéssel szemben, legalább annyi a követelése mint a tartozása. 2.Próza. A magyar irodalom első magyar-zsidó szépíróit, kik a múlt század negyvenes éveiben léptek fel szerény igényű novellákkal, az irodalomtörténet ma már jeltelen tömegsírba temeti. S valóban: írói munkásságuknak csupán históriai jelentősége van. Az első magyar-zsidó prózaíró, kinek írói működésével stílusának ragyogó magyarságával minden időben számolnia kell a magyar irodalomnak: Ágai Adolf volt. Személyében képviselője az első magyar zsurnalista írónak, írói törekvéseiben megteremtője : a franciás könnyedségű, tiszta magyarságú tárcanovellának. A novellák feszessége, merevsége sokat engedett, nehézkessége jelentősen megenyhült, amidőn Ágai új tartalommal töltötte meg s friss, eleven stílussal öntötte formába. Apró csevegések, úti emlékek, aktuális események adták novelláinak témáit. Előadásának megvesztegető kedvessége, szatirikus emberlátása s humora tette becsessé, népszerűvé tárcanovelláit. Az a zsidó humor, mely Ágai prózaköltészetében színt és derűt adott írásainak, keserű gúnyba olvadt át Kóbor Tamás műveiben. Reális világszemlélete, mely néha a romantikus tárgymotívumokat is zolai megrajzolással hozta a naturalizmus közelségébe, a fővárosi élet jelenségeinek ironikus megvilágításában talált bőséges anyagot a filozófiai gondolatok kifejtésére s a lelki élet analitikus boncolására. A józan bölcselkedés azonban sohasem tompította meséinek érdekességét, sőt ez zsidó szempontból még csak növekedett a zsidó családi élet rajzának s a zsidó problémák felvetésének keretében. Kóbor az első magyar zsidó író, ki rámutatott a zsidóságon belül egyre szuvasodó generációellentét vallás-szellemi dekadenciájára. Számos vonás állítja regényei mellé Bródy Sándor próza-költészetét. Bródy Sándor ember- és miliőábrázolásában a naturalizmus szellemi irányának hatása alatt áll. De mint drámáiban, itt is a legváltozatosabb irodalmi jelenségek kapcsolódnak egymással. Egyéniségének a tektonikus nyugtalansága vezetődik le e változó-keveredő meglátások kifejező formáiban. Regényírói tehetségének egyik legerősebb oldala az életmozzanatok s alakváltozatok elemeinek még az elmosódó részletekre is kiterjedő megfigyelése. Ugyanez a megfigyelő készség jellemzi Biró Lajos műveit is. Hideg elvonatkoztatással szemléli az életet s az embereket. Szigorú és tárgyilagos vizsgálódás eredménye minden egyes munkája, akár nagyobb koncepciójú regényben analizálja az érdekfeszítő mesét és problémát bonyolító alakjait, akár novelláiban önti ércbe őket. Egyike azoknak a magyar-zsidó íróknak, kik Budapest kispolgárainak, szalon életének, klubjainak alakjait, nem egyszer zsidó figuráit, élethű környezetrajz bemutatásával vezeti be az I.-ba. Ezekről a különböző, de a lelkűkben, gondolkodásukban, tulajdonságaikban tökéletesen ismert alakokról készült rajzok a magyar I. legértékesebb alkotásai közé tartoznak. S amily művészien eleveníti meg az író elbeszéléseinek szereplőit, épp oly nagyvonalúsággal tudja érzékeltetni korok és tömegek szellemét. A bazini zsidók: tudatos zsidó író műve, s egyben értékes magyar regény. Azzá teszi: a regény irodalmilag felépített szerkezete, a történelmi hangulatból kiformálódó alakok, a középkorra emlékeztető rozsdás világ politikai életrajza és nemes tendenciája, amidőn két irányba mutat: a zsidók felé, láttatva a hasznot, mely az antiszemitizmusból reakcióként fakad és a kereszténység felé, rámutatva azokra, kik visszaélnek a kereszténység eszményeivel. A naturalista világlátás eszmeiségének formanyelvén szólal meg Szomory Dezső is, de nála az objektivitás helyébe valami egocentrikus önszemlélet lép. Ez irányítja témakereső érdeklődését s ez telíti meg szubjektivitással benyomásait. Szentimentális, romantikus verseinek póztalansága szüremlett át Heltai Jenő novelláiba és regényeibe. Egyéniségének kedves derűje, meleg humora, az az életvidám világszemlélet, mellyel Heltai Jenő nézi az embereket, az eseményeket, az élet komikus fordulatait és visszás ferdeségeit, friss és könnyed stílusábrázolásban és nyelvfestésben ütközik ki. Elbeszélő művei, melyek ötletességben a francia szellemmel tartanak rokonságot, igen gyakran a pesti világ tipikus alak- és élet jelenségeinek bemutatásával szórakoztatnak. A magyar zsidó írók vették először észre, hogy az európai nagyvárossá fejlődő Pestnek megvan a maga sajátos természetrajza, ember- és csodavilága. De Pest költői közül egyik sem látta meg oly mélyen és jelenítette meg oly örökmaradandón a főváros ifjúságának romantikáját, polgárlányának szentimentalizmusát, középosztályának problémáit, mint Molnár Ferenc. A nagy drámaíró elbeszélő költészetének legszebb darabjai: párbeszédes novellái. Ezekben juttatja kifejező formához: emberábrázoló művészetét, megfigyelő éleslátását, szellemességének és humorának gazdagságát. Nagy koncepciójú alkotásaiban pedig: korszellem-megelevenítő, környezet-festő, lélekelemző írói értékei tágítják ki a regényhatás kereteit. Molnár Ferenc adta irodalmunknak a legkomolyabb, legirodalmibb harctéri tudósításokat: a kortörténet jelentőségű Egy haditudósító Naplóját. A munkásság szomorú világának jelenetsorozataival tette teljesebbé Pest irodalomban tükröződő képét: Révész Béla. Objektív meglátás és alanyi átszűrődöttség, Problémaelemzés és valóhű leírás kapcsolódásául elevenít meg betűrajzainak vonalán : embereket, élethelyeket, gondolatokat és szociális kérdéseket. Révész Béla a szocialista irányzatú magyar prózaköltés első irodalomsúlyú művelője. Zsidó kérdések, aktuális zsidó életjelenségek feloldódnak ugyan irodalmunk egy-egy nagyobbszabású művében, mint Erdős René, Földi Mihály, Hatvany Lajos stb. regényeiben, de a kifejezetten zsidó témák egyetemes irodalomtekintélyű feldolgozásait csupán Újvári Péter regényköltészetében találni. Novelláiban és regényeiben nemcsak a meseanyag lendületes és változatos képsorozata kapcsolódik összefüggő egésszé, hanem lecsapódik belőle a zsidó miliő és szellemkor utánérző hangulata is. Jellemfestő erővel megmintázott alakjait utolérhetetlen humor aranyozza be. Újvárinak írásművészete terem tette meg a magyar-zsidó irodalmat l. Magyar zsidó irodalom . 3. Dráma. A zsidók művelte irodalmi műfajok közül tárgyi vonatkozásban a dráma szakadt el a leggyökértelenebb messzeségben a zsidó témáktól. De viszont ép ez az irodalmi forma szívta fel magába legmélyebben a zsidó intellektus rá hatásának eredményeit és értékjelenségeit. Nem véletlen, hogy amidőn a magyar zsidóság belekapcsolódott a magyar irodalmi kultúrélet folytonosságába, az első magyar zsidó író, Hugó Károly: a dráma formanyelvén szólalt meg. Hugó a francia romantika programörökségén indult el s megalkotta a francia klasszikus drámák mintájára a legsikerültebb hármasegységű magyar drámát Bankár és báró 1847 , mely az észnek, a logikának diadalát jelentette a szabályok és formák vonalán. A shakespeari szellemkultuszon felépülő neoromanticizmus a zsidó Dóczy Lajosban találta meg egyik legjelentősebb képviselőjét. Az új dráma architektúrájának minden alkotó, szintetikus eleme: a nyelvi ornamentika, a szellemes dialektika, a vers zeneisége, a színes hangulat határtalan költői szépségek megéreztetésére egyesül írói munkásságának oeuvrejében. A naturalizmus drámája Bródy Sándor költészetében jelentkezett. Dada című műve a magyar naturalista dráma egyetlen emléke, a valóság ábrázolás és realista világszemlélet legtisztább lecsapódása. Bródy később szinte eklektikus iránykereséssel hajlik el a romantika s realizmus felé, de jelentkezése irányának hangját hosszú időn át nem hallgattatta el teljesen a reá rétegeződő szellemi áramlatok hatásának problémalátása. És ha drámaírói pályájának vége a szerelmi történetek romantikájába torkolt is, munkássága a magyar színpad új s modern szellemének útraindulását jelentette. A század elején a magyar nemzeti múltból vett történelmi tárgyú drámáival aratta sikereit Fényes Samu, mint a romantikus tradicionális-hazafias színműírók epigonja . De már ekkor a magyar-zsidó drámaírók fiatal csoportja új hadállásokban indult harcra a magyar dráma világsikeréért, ők emelték a magyar drámát világkultúr színvonalra s szerezték meg a külföld érdeklődését a magyar színpad számára. 1908 a magyar drámairodalom emlékezetes esztendeje. Ebben az évben mutatták be Amerika színpadán Molnár Ferenc Ördögét s ezzel megkezdte a magyar dráma országhatáron túli térfoglalását. Molnár Ferenc drámaköltészete a nagyvonalúság s a monumentalitás költészete: a drámastruktúrában, a technikában, a dialógusok művészi vonalvezetésében, a szellemesség és ötletesség ökonómiájában. Egyéni prózastílusának közvetítő rétegén át nem vész el s nem párolog el semmi a drámai erő teremtő impulzusából. A reális életen kívül megjárja az érzékfeletti világ területeit is. S a mese, az álom, a mennyország, a pokol irracionális és szimbolikus elemeivel, a szalon-világ s a külvárosi élet reális és szelíd naturalizmusba halkuló motívumaival, a formai expresszionizmus színpadra vetített mozzanataival, átlépve a konvencionális témakereteket, új és eddig ismeretlen tartalmakat hódított meg a magyar drámairodalom számára. Molnár Ferenc mellett Lengyel Menyhért darabjait játszották legtöbbször külföldön. Lengyel mesteri megérzője a kordivat színpad-szellemi kívánalmainak. Ebben idomítja, formálja darabjainak témáit. Pályája kezdetén társadalmi kérdések problémamegoldását kereste, utóbb az egzotikumok levegőjével tette túlfűtötté drámáit, majd az aktualitások felé fordult figyelme, végül pedig egy paradox-műfajjal: a polgári népszínművel kísérletezett. Egyik legbiztosabb kezű művésze annak a lélekanalízis szempontjait is figyelemre méltató modern technikájú dráma-konstrukciónak, mely a szilárd gerincű párbeszéd pilléreken építi fel a színdarab egész rendszerét. Hasonló írói intencióval olvaszt össze s állít egymás mellé feltétlen értékű irodalmat és színpadi technikát Biró Lajos, ki valóságos szisztémává rendszeresít minden hatáskeltő mozzanatot, fordulatot, átmenetet. Mint néző írja darabjait s mint író: maga előtt látja közönségét. És ez a következetes folytonossággal kiegyensúlyozott kapcsolat harmonikussá teszi a drámát, a színpadot, a hatást anélkül, hogy az író engedményeket tenne a költészet rovására a színpadi mozgalmasság hatáskiváltó pillanataiért. A franciás espritnek ragyogó szellemű hódítója a magyar színpadokon Heltai Jenő. Könnyed és finom dialógjai és a színpadi konstrukció biztos ismerete jellemzik művészetét és míg a Tündérlaki lányokkal eljutott a népszerűség legmagasabb fokáig a Kis cukrászdával a vígjátéki írástudásnak olyan bizonyítékát szolgáltatta, amely méltó határköve szerzői pályájának. A történelmi drámák aláhanyatlott népszerűségének megújítása s e műfaj modern formaadása Szomory Dezsőre maradt. A Habsburg trilógia és a költői szépségű Lajos király volt az író ezirányú elképzelésének és nagyméretű elgondolásának objektivációja. Hatalmas drámai képekben elevenítette fel a múlt szellemét s rajzolta meg a történelem alakjainak portréit azon az igen gyakran merész ritmussal zenélő nyelven, mely kizárólagosan Szomory sajátja. A nagyasszony c. drámáját az Akadémia a Vojnits-díjjal tüntette ki a ez az irodalmi elismerés eddig kívüle még hat zsidó író művét koszorúzta Lengyel Menyhért, Nagy Endre, Farkas Pál, Drégely Gábor, Molnár Ferenc, Hevesi Sándor . Századunk szociális kérdései köré fonta érdekes drámai meséit Földes Imre. Darabjainak derűjében, megindultságában egyaránt meghúzódik a költői formába burkolt irányzatosság. Néhol a leghangsúlyozottabban juttatja túlsúlyra a szociális motívumokat. A városi kispolgár gondgyötörte alakjának utolérhetetlen megmintázása épp úgy az ő nevéhez fűződik, mint ahogy ő írta meg irodalmunkban a leghatásosabb magyar irredenta drámát. Tendenciára hajló drámairánya ebben a művében a legteljesebb hazafiasságban kulminál. Feltétlen színpadi rutinja nagy kifejező erővel és kompoziciós készséggel egyesül ebben a drámában a legfájóbb nemzeti érzés kiváltására Tüzek az éjszakában . Egy írónk sem látta meg oly közelről Pestet, mint Szenes Béla s talán épp ezért lettek alakjai kissé élesen kivehető kontúrvonalakkal túlszínezett figurák. Pest számtalan tipikus alakját, ő fedezte fel a színpad számára. A közönség vígjátékainak szereplőiben magára ismert s mulatott rajtuk. Az utolsó évek legnagyobb színházi sikereit ő aratta és alapított iskolát szórakoztató vígjátékaival.

12194.ht

CÍMSZÓ Irodalo

SZÓCIKK Irodalom 1 Költészet magya zsidósá 1868 szóla me előszö magya költészetben Ekko jeleni me Budapeste huszonö esztendő Kis Józse Zsid dalo c versfüzete magya zsidósá els nemzedék tehát amel ne gett zár fala köz nevelkedet fel azonna szó kér magyarsá szellem életében Érdeke dokumentu e a els magya zsid verses­könyv zsid öntudat léle megnyilatkozása d olya zsidóé ak hazatalálá illúziójával moh szomjúságga aka gyökere vern magya földön Kis Józse utódjaiban magya költésze később zsid művelőiné zsid öntuda csa Kis Arnold Pata József Giszkala János Somly Zoltán Lenke Henrik Ernő Tamás Felek Sándor Szabolcs Lajos Peterd Andor Vé Andor Bród Lászl költészetébe jelentkezik zsidósá szerep magya lírába sajáto szerep Zsid öntudatna ne so nyom va magya költésze zsid művelőinél d felszínr bukka bennü zsid léle valamilye megnyilatkozása Kis Józsefbe a otthonr vágyó üldözöt zsid gyötrelme kapna hangot késő verseine mereng humorábó pedi minth azokna a öre zsidókna szem csillogn felénk aki eg fájdalma pály csalódása után illúziótlanul d má ismé szeretette simítjá végi életü ábrándjait Újab kelet a fölénye gúny amellye rég közösségéne kötelékeibő kiszakadt d a újb elégg bel ne nőt zsid néz olyko dolgoka amelye Helta Jenőné költ szelí bölcsesség enyhí é tes vonzóvá Ignotus Gellér Oszkár Baláz Bél versei a tövig­ás zsid intellektus a fenékig-világít precí kimondásoka szeret zsid és formálta amel Talmu tanulmányozás közbe csiszolódot ol szenvedélyese élesre Szilágy Géza Kemén Simo poézisébe minth Bált-imád zsid ősö kétségbeeset érzékiség hangzan fel földnek családnak a egészsége szerelemne a a igenlése amelye Gellértné é chásszidizmu ujjong misztikusair emlékeztet Leszna Annáná találunk minth mé földmíve őshazábó származnék Aligh véletle a is hog a impresszionizmu divatj idején miko a embere különö ideg-ingere utá szaladtak a egy-iste ős népéne gyermeke képviselté tark jelensége mögöt lev lénye elvét felemel isten világét Baláz Bél é Leszna Anna lesújt lényegét Füs Milá é Peterd István Zsid voná a melankóli é a lág szentimentalizmu is amel hontalanságunkbó é talá onna ered hog kéteze év má gondolkodá öröme uralkodna életünkbe földde val éle ősi természete öröme helyett Vag van- zsidób Szé Ern érzékenységénél öniróniájáná népie stílusánál amelybe népiessé éppúg ne bőr hane csa köntös min Berzsenyiné görög-lati klasszicizálás eze költő ép zsid voltu miat tudjá sajáto hivatásuka magya költészetbe betölteni It eg érdeke jelenségr kel felhívn figyelmet Kis Józse fellépése 186 utá ké évtize teli e anélkül hog egyetle ú zsid költ jelentkeznék M lehetet enne a oka Nyilvá az hog zsid léle idegenne érezt a ezidőtáj uralkod népie formákat Vajd János Komjáth Jenő filozófu költő körében 80-a évekbe tűni fe csa eg ú zsid poéta Palágy Lajos parasztházakba é nemes kúriákba születet népie magya költészetb zsidó hoztá b előszö váro szellemét Kis József Helta Jenő Ignotus Szilágy Géz verseibe nemcsa moder nagyváros éle küls képe villanna fel hane történele hagyományaiva szakító a egyénisé jogai hangosabba követelő so rég erkölcs parancso előítéletne érz moder embe érzése i megszólalnak Zsid költő adaptálódta előszö ahho a ú élethez amel városiasodó iparosod é demokratizálód Magyarországo szükségszerűe kialakulóba volt Ő adta nálun előszö hango társadalm elégületlenségnek moder szkepszisne é felszabadul érzékiségnek Ő teremtetté me az szabadab szellem levegőt amelyr Ad Endr zsenijéne szükség vol mag problémáina báto felismeréséhez Élénkeb összeköttetésbe állvá nyugat áramlatokkal későb i ő volta nálun minde európa szellem mozgalo els közvetítői id kovászai örö riasztgató Amin többségbe volta 90-e éve folyóirata Kis Józse Hétj körül úg a idegei fogtá fe legkönnyebbe Nyuga törekvéseit maj későb ő állta legtöb megértésse Tet é M kollektivist eszménye mellé magya művelődé időmutatój néhán óráva hátráb álln nélkülük zsid lélek miót ne maga-teremtett kultúrába él mindi opalizál egyi oldalró zsidóság mási oldalró környez né színei mutatja Magyaru eg ol korba szólal me zsidóság miko telje erővel lelkese é mohó foly a asszimiláció Ne csoda h költészetébe zsid közössé érzése ol szórványosan csa kivételszámb menőe kapta hangot Mégi bármil haloványa megőrzöt bizonyo zsid színeket Ne kel e elle tiltakoznunk magya művelődé szempontjábó se veszedele ez magya nemzet irodalomba ép úg ne kel eltűnni különböz faji regionáli é vallás közössége színeinek min ahog világirodalma csa gazdagítjá különböz nemzet irodalmak vag ahog a egye embe i ép sajáto egyéniség alapjá váli hasznoss társadalo életében néme művelődésne ne árt hog időnkén más-má néme törz váli hangadóv benn magya szellemne sem hog protestán ág elté katolikustól zsid irodalo rémébe csa elfogulta é gyűlölködő festi a ördögö falra A igazsá az hog kereskedő sajáto színárnyalatoka hozot é terméken érő jelentet magya poézisben magya művelődésse szemben legaláb anny követelés min tartozása 2.Próza magya irodalo els magyar-zsid szépíróit ki múl száza negyvene éveibe lépte fe szerén igény novellákkal a irodalomtörténe m má jeltele tömegsírb temeti valóban író munkásságukna csupá história jelentőség van A els magyar-zsid prózaíró kine író működéséve stílusána ragyog magyarságáva minde időbe számolni kel magya irodalomnak Ága Adol volt Személyébe képviselőj a els magya zsurnalist írónak író törekvéseibe megteremtőj franciá könnyedségű tiszt magyarság tárcanovellának novellá feszessége merevség soka engedett nehézkesség jelentőse megenyhült amidő Ága ú tartalomma töltött me friss eleve stílussa öntött formába Apr csevegések út emlékek aktuáli eseménye adtá novelláina témáit Előadásána megveszteget kedvessége szatiriku emberlátás humor tett becsessé népszerűv tárcanovelláit A zsid humor mel Ága prózaköltészetébe szín é derű adot írásainak keser gúnyb olvad á Kóbo Tamá műveiben Reáli világszemlélete mel néh romantiku tárgymotívumoka i zola megrajzolássa hozt naturalizmu közelségébe főváros éle jelenségeine ironiku megvilágításába talál bősége anyago filozófia gondolato kifejtésér lelk éle analitiku boncolására józa bölcselkedé azonba sohase tompított meséine érdekességét ső e zsid szempontbó mé csa növekedet zsid család éle rajzána zsid problémá felvetéséne keretében Kóbo a els magya zsid író k rámutatot zsidóságo belü egyr szuvasod generációellenté vallás-szellem dekadenciájára Számo voná állítj regénye mell Bród Sándo próza-költészetét Bród Sándo ember é miliőábrázolásába naturalizmu szellem irányána hatás alat áll D min drámáiban it i legváltozatosab irodalm jelensége kapcsolódna egymással Egyéniségéne tektoniku nyugtalanság vezetődi l változó-kevered meglátáso kifejez formáiban Regényíró tehetségéne egyi legerőseb oldal a életmozzanato alakváltozato elemeine mé a elmosód részletekr i kiterjed megfigyelése Ugyane megfigyel készsé jellemz Bir Lajo művei is Hide elvonatkoztatássa szemlél a élete a embereket Szigor é tárgyilago vizsgálódá eredmény minde egye munkája aká nagyob koncepciój regénybe analizálj a érdekfeszít mesé é problémá bonyolít alakjait aká novelláiba önt ércb őket Egyik azokna magyar-zsid íróknak ki Budapes kispolgárainak szalo életének klubjaina alakjait ne egysze zsid figuráit életh környezetraj bemutatásáva vezet b a I.-ba Ezekrő különböző d lelkűkben gondolkodásukban tulajdonságaikba tökéletese ismer alakokró készül rajzo magya I legértékeseb alkotása köz tartoznak amil művészie elevenít me a ír elbeszéléseine szereplőit ép ol nagyvonalúságga tudj érzékeltetn koro é tömege szellemét bazin zsidók tudato zsid ír műve egybe értéke magya regény Azz teszi regén irodalmila felépítet szerkezete történelm hangulatbó kiformálód alakok középkorr emlékeztet rozsdá vilá politika életrajz é neme tendenciája amidő ké irányb mutat zsidó felé láttatv hasznot mel a antiszemitizmusbó reakciókén faka é kereszténysé felé rámutatv azokra ki visszaélne kereszténysé eszményeivel naturalist világlátá eszmeiségéne formanyelvé szóla me Szomor Dezs is d nál a objektivitá helyéb valam egocentriku önszemléle lép E irányítj témakeres érdeklődésé e telít me szubjektivitássa benyomásait Szentimentális romantiku verseine póztalanság szüremlet á Helta Jen novelláib é regényeibe Egyéniségéne kedve derűje mele humora a a életvidá világszemlélet mellye Helta Jen néz a embereket a eseményeket a éle komiku fordulatai é visszá ferdeségeit fris é könnye stílusábrázolásba é nyelvfestésbe ütközi ki Elbeszél művei melye ötletességbe franci szellemme tartana rokonságot ige gyakra pest vilá tipiku alak é éle jelenségeine bemutatásáva szórakoztatnak magya zsid író vetté előszö észre hog a európa nagyváross fejlőd Pestne megva mag sajáto természetrajza ember é csodavilága D Pes költő közü egyi se látt me ol mélye é jelenített me ol örökmaradandó főváro ifjúságána romantikáját polgárlányána szentimentalizmusát középosztályána problémáit min Molná Ferenc nag drámaír elbeszél költészeténe legszeb darabjai párbeszéde novellái Ezekbe juttatj kifejez formához emberábrázol művészetét megfigyel éleslátását szellemességéne é humorána gazdagságát Nag koncepciój alkotásaiba pedig korszellem-megelevenítő környezet-festő lélekelemz író értéke tágítjá k regényhatá kereteit Molná Feren adt irodalmunkna legkomolyabb legirodalmib harctér tudósításokat kortörténe jelentőség Eg haditudósít Naplóját munkássá szomor világána jelenetsorozataiva tett teljesebb Pes irodalomba tükröződ képét Révés Béla Objektí meglátá é alany átszűrődöttség Problémaelemzé é valóh leírá kapcsolódásáu elevení me betűrajzaina vonalá embereket élethelyeket gondolatoka é szociáli kérdéseket Révés Bél szocialist irányzat magya prózakölté els irodalomsúly művelője Zsid kérdések aktuáli zsid életjelensége feloldódna ugya irodalmun egy-eg nagyobbszabás művében min Erdő René Föld Mihály Hatvan Lajo stb regényeiben d kifejezette zsid témá egyeteme irodalomtekintély feldolgozásai csupá Újvár Péte regényköltészetébe találni Novelláiba é regényeibe nemcsa meseanya lendülete é változato képsorozat kapcsolódi összefügg egésszé hane lecsapódi belől zsid mili é szellemko utánérz hangulat is Jellemfest erőve megmintázot alakjai utolérhetetle humo aranyozz be Újvárina írásművészet tere tett me magyar-zsid irodalma l Magya zsid irodalo 3 Dráma zsidó művelt irodalm műfajo közü tárgy vonatkozásba drám szakad e leggyökérteleneb messzeségbe zsid témáktól D viszon é e a irodalm form szívt fe magáb legmélyebbe zsid intellektu r hatásána eredményei é értékjelenségeit Ne véletlen hog amidő magya zsidósá belekapcsolódot magya irodalm kultúréle folytonosságába a els magya zsid író Hug Károly drám formanyelvé szólal meg Hug franci romantik programörökségé indul e megalkott franci klassziku drámá mintájár legsikerülteb hármasegység magya drámá Banká é bár 184 mel a észnek logikána diadalá jelentett szabályo é formá vonalán shakespear szellemkultuszo felépül neoromanticizmu zsid Dócz Lajosba talált me egyi legjelentőseb képviselőjét A ú drám architektúrájána minde alkotó szintetiku eleme nyelv ornamentika szelleme dialektika ver zeneisége színe hangula határtala költő szépsége megéreztetésér egyesü író munkásságána oeuvrejében naturalizmu drámáj Bród Sándo költészetébe jelentkezett Dad cím műv magya naturalist drám egyetle emléke valósá ábrázolá é realist világszemléle legtisztáb lecsapódása Bród későb szint eklektiku iránykeresésse hajli e romantik realizmu felé d jelentkezés irányána hangjá hossz idő á ne hallgattatt e teljese re rétegeződ szellem áramlato hatásána problémalátása É h drámaíró pályájána vég szerelm története romantikájáb torkol is munkásság magya színpa ú moder szelleméne útraindulásá jelentette száza elejé magya nemzet múltbó vet történelm tárgy drámáiva aratt sikerei Fénye Samu min romantiku tradicionális-hazafia színműíró epigonj D má ekko magyar-zsid drámaíró fiata csoportj ú hadállásokba indul harcr magya drám világsikeréért ő emelté magya drámá világkultú színvonalr szerezté me külföl érdeklődésé magya színpa számára 190 magya drámairodalo emlékezete esztendeje Ebbe a évbe mutattá b Amerik színpadá Molná Feren Ördögé ezze megkezdt magya drám országhatáro túl térfoglalását Molná Feren drámaköltészet nagyvonalúsá monumentalitá költészete drámastruktúrában technikában dialóguso művész vonalvezetésében szellemessé é ötletessé ökonómiájában Egyén prózastílusána közvetít rétegé á ne vés e ne párolo e semm dráma er teremt impulzusából reáli élete kívü megjárj a érzékfelett vilá területei is mese a álom mennyország poko irracionáli é szimboliku elemeivel szalon-vilá külváros éle reáli é szelí naturalizmusb halkul motívumaival forma expresszionizmu színpadr vetítet mozzanataival átlépv konvencionáli témakereteket ú é eddi ismeretle tartalmaka hódítot me magya drámairodalo számára Molná Feren mellet Lengye Menyhér darabjai játszottá legtöbbszö külföldön Lengye mester megérzőj kordiva színpad-szellem kívánalmainak Ebbe idomítja formálj darabjaina témáit Pályáj kezdeté társadalm kérdése problémamegoldásá kereste utób a egzotikumo levegőjéve tett túlfűtött drámáit maj a aktualitáso fel fordul figyelme végü pedi eg paradox-műfajjal polgár népszínműve kísérletezett Egyi legbiztosab kez művész anna lélekanalízi szempontjai i figyelemr méltat moder technikáj dráma-konstrukciónak mel szilár gerinc párbeszé pilléreke épít fe színdara egés rendszerét Hasonl író intencióva olvasz össz állí egymá mell feltétle érték irodalma é színpad techniká Bir Lajos k valóságo szisztémáv rendszeresí minde hatáskelt mozzanatot fordulatot átmenetet Min néz írj darabjai min író mag előt látj közönségét É e következete folytonosságga kiegyensúlyozot kapcsola harmonikuss tesz drámát színpadot hatás anélkül hog a ír engedményeke tenn költésze rovásár színpad mozgalmassá hatáskivált pillanataiért franciá espritne ragyog szellem hódítój magya színpadoko Helta Jenő Könnye é fino dialógja é színpad konstrukci bizto ismeret jellemzi művészeté é mí Tündérlak lányokka eljutot népszerűsé legmagasab fokái Ki cukrászdáva vígjáték írástudásna olya bizonyítéká szolgáltatta amel mélt határköv szerző pályájának történelm drámá aláhanyatlot népszerűségéne megújítás műfa moder formaadás Szomor Dezsőr maradt Habsbur trilógi é költő szépség Lajo királ vol a ír ezirány elképzeléséne é nagyméret elgondolásána objektivációja Hatalma dráma képekbe elevenített fe múl szellemé rajzolt me történele alakjaina portréi azo a ige gyakra merés ritmussa zenél nyelven mel kizárólagosa Szomor sajátja nagyasszon c drámájá a Akadémi Vojnits-díjja tüntett k e a irodalm elismeré eddi kívül mé ha zsid ír művé koszorúzt Lengye Menyhért Nag Endre Farka Pál Drégel Gábor Molná Ferenc Heves Sándo Századun szociáli kérdése kör font érdeke dráma meséi Földe Imre Darabjaina derűjében megindultságába egyarán meghúzódi költő formáb burkol irányzatosság Ného leghangsúlyozottabba juttatj túlsúlyr szociáli motívumokat város kispolgá gondgyötört alakjána utolérhetetle megmintázás ép úg a nevéhe fűződik min ahog írt me irodalmunkba leghatásosab magya irredent drámát Tendenciár hajl drámairány ebbe művébe legteljeseb hazafiasságba kulminál Feltétle színpad rutinj nag kifejez erőve é kompozició készségge egyesü ebbe drámába legfájób nemzet érzé kiváltásár Tüze a éjszakába Eg írón se látt me ol közelrő Pestet min Szene Bél talá ép ezér lette alakja kiss élese kivehet kontúrvonalakka túlszínezet figurák Pes számtala tipiku alakját fedezt fe színpa számára közönsé vígjátékaina szereplőibe magár ismer mulatot rajtuk A utols éve legnagyob színház sikerei aratt é alapítot iskolá szórakoztat vígjátékaival

12194.h

CÍMSZ Irodal

SZÓCIK Irodalo Költésze magy zsidós 186 szól m elősz magy költészetbe Ekk jelen m Budapest huszon esztend Ki Józs Zsi dal versfüzet magy zsidós el nemzedé tehá ame n get zá fal kö nevelkede fe azonn sz ké magyars szelle életébe Érdek dokument el magy zsi verses­köny zsi öntuda lél megnyilatkozás oly zsidó a hazatalál illúziójáva mo szomjúságg ak gyöker ver magy földö Ki Józs utódjaiba magy költész későb zsi művelőin zsi öntud cs Ki Arnol Pat Józse Giszkal Jáno Soml Zoltá Lenk Henri Ern Tamá Fele Sándo Szabolc Lajo Peter Ando V Ando Bró Lász költészetéb jelentkezi zsidós szere magy líráb saját szere Zsi öntudatn n s nyo v magy költész zsi művelőiné felszín bukk benn zsi lél valamily megnyilatkozás Ki Józsefb otthon vágy üldözö zsi gyötrelm kapn hango kés versein meren humoráb ped mint azokn ör zsidókn sze csillog felén ak e fájdalm pál csalódás utá illúziótlanu m ism szeretett simítj vég élet ábrándjai Úja kele fölény gún amelly ré közösségén kötelékeib kiszakad új elég be n nő zsi né olyk dolgok amely Helt Jenőn köl szel bölcsessé enyh te vonzóv Ignotu Gellé Oszká Balá Bé verse tövig­á zsi intellektu fenékig-világí prec kimondások szere zsi é formált ame Talm tanulmányozá közb csiszolódo o szenvedélyes élesr Szilág Géz Kemé Sim poéziséb mint Bált-imá zsi ős kétségbeese érzékisé hangza fe földne családna egészség szerelemn igenlés amely Gellértn chásszidizm ujjon misztikusai emlékezte Leszn Annán találun mint m földmív őshazáb származné Alig véletl i ho impresszionizm divat idejé mik ember külön ideg-inger ut szaladta egy-ist ő népén gyermek képviselt tar jelenség mögö le lény elvé feleme iste világé Balá Bé Leszn Ann lesúj lényegé Fü Mil Peter Istvá Zsi von melankól lá szentimentalizm i ame hontalanságunkb tal onn ere ho kétez é m gondolkod öröm uralkodn életünkb földd va él ős természet öröm helyet Va van zsidó Sz Er érzékenységéné öniróniáján népi stílusáná amelyb népiess éppú n bő han cs köntö mi Berzsenyin görög-lat klasszicizálá ez költ é zsi volt mia tudj saját hivatásuk magy költészetb betölten I e érdek jelenség ke felhív figyelme Ki Józs fellépés 18 ut k évtiz tel anélkü ho egyetl zsi köl jelentkezné lehete enn ok Nyilv a ho zsi lél idegenn érez ezidőtá uralko népi formáka Vaj Jáno Komját Jen filozóf költ körébe 80- évekb tűn f cs e zsi poét Palág Lajo parasztházakb neme kúriákb születe népi magy költészet zsid hozt elősz vár szellemé Ki Józse Helt Jen Ignotu Szilág Gé verseib nemcs mode nagyváro él kül kép villann fe han történel hagyományaiv szakít egyénis joga hangosabb követel s ré erkölc parancs előítéletn ér mode emb érzés megszólalna Zsi költ adaptálódt elősz ahh élethe ame városiasod iparoso demokratizáló Magyarország szükségszerű kialakulób vol adt nálu elősz hang társadal elégületlenségne mode szkepszisn felszabadu érzékiségne teremtett m a szabada szelle levegő amely A End zsenijén szüksé vo ma problémáin bát felismeréséhe Élénke összeköttetésb állv nyuga áramlatokka késő volt nálu mind európ szelle mozgal el közvetítő i kovásza ör riasztgat Ami többségb volt 90- év folyóirat Ki Józs Hét körü ú idege fogt f legkönnyebb Nyug törekvései ma késő állt legtö megértéss Te kollektivis eszmény mell magy művelőd időmutató néhá óráv hátrá áll nélkülü zsi léle mió n maga-teremtet kultúráb é mind opalizá egy oldalr zsidósá más oldalr környe n színe mutatj Magyar e o korb szóla m zsidósá mik telj erőve lelkes moh fol asszimiláci N csod költészetéb zsi közöss érzés o szórványosa cs kivételszám menő kapt hango Még bármi halovány megőrzö bizony zsi színeke N ke ell tiltakoznun magy művelőd szempontjáb s veszedel e magy nemze irodalomb é ú n ke eltűnn különbö faj regionál vallá közösség színeine mi aho világirodalm cs gazdagítj különbö nemze irodalma va aho egy emb é saját egyénisé alapj vál hasznos társadal életébe ném művelődésn n ár ho időnké más-m ném tör vál hangadó ben magy szellemn se ho protestá á elt katolikustó zsi irodal réméb cs elfogult gyűlölköd fest ördög falr igazs a ho keresked saját színárnyalatok hozo terméke ér jelente magy poézisbe magy művelődéss szembe legalá ann követelé mi tartozás 2.Próz magy irodal el magyar-zsi szépírói k mú száz negyven éveib lépt f szeré igén novellákka irodalomtörtén m jeltel tömegsír temet valóba ír munkásságukn csup históri jelentősé va el magyar-zsi prózaír kin ír működésév stílusán ragyo magyarságáv mind időb számoln ke magy irodalomna Ág Ado vol Személyéb képviselő el magy zsurnalis íróna ír törekvéseib megteremtő franci könnyedség tisz magyarsá tárcanovellána novell feszesség merevsé sok engedet nehézkessé jelentős megenyhül amid Ág tartalomm töltöt m fris elev stíluss öntöt formáb Ap csevegése ú emléke aktuál esemény adt novelláin témái Előadásán megvesztege kedvesség szatirik emberlátá humo tet becsess népszerű tárcanovellái zsi humo me Ág prózaköltészetéb szí der ado írásaina kese gúny olva Kób Tam műveibe Reál világszemlélet me né romantik tárgymotívumok zol megrajzoláss hoz naturalizm közelségéb főváro él jelenségein ironik megvilágításáb talá bőség anyag filozófi gondolat kifejtésé lel él analitik boncolásár józ bölcselked azonb sohas tompítot meséin érdekességé s zsi szempontb m cs növekede zsi csalá él rajzán zsi problém felvetésén keretébe Kób el magy zsi ír rámutato zsidóság bel egy szuvaso generációellent vallás-szelle dekadenciájár Szám von állít regény mel Bró Sánd próza-költészeté Bró Sánd embe miliőábrázolásáb naturalizm szelle irányán hatá ala ál mi drámáiba i legváltozatosa irodal jelenség kapcsolódn egymássa Egyéniségén tektonik nyugtalansá vezetőd változó-kevere meglátás kifeje formáiba Regényír tehetségén egy legerőse olda életmozzanat alakváltozat elemein m elmosó részletek kiterje megfigyelés Ugyan megfigye készs jellem Bi Laj műve i Hid elvonatkoztatáss szemlé élet embereke Szigo tárgyilag vizsgálód eredmén mind egy munkáj ak nagyo koncepció regényb analizál érdekfeszí mes problém bonyolí alakjai ak novelláib ön érc őke Egyi azokn magyar-zsi írókna k Budape kispolgáraina szal életéne klubjain alakjai n egysz zsi figurái élet környezetra bemutatásáv veze I.-b Ezekr különböz lelkűkbe gondolkodásukba tulajdonságaikb tökéletes isme alakokr készü rajz magy legértékese alkotás kö tartozna ami művészi elevení m í elbeszélésein szereplői é o nagyvonalúságg tud érzékeltet kor tömeg szellemé bazi zsidó tudat zsi í műv egyb érték magy regén Az tesz regé irodalmil felépíte szerkezet történel hangulatb kiformáló alako középkor emlékezte rozsd vil politik életraj nem tendenciáj amid k irány muta zsid fel láttat haszno me antiszemitizmusb reakcióké fak kereszténys fel rámutat azokr k visszaéln kereszténys eszményeive naturalis világlát eszmeiségén formanyelv szól m Szomo Dez i ná objektivit helyé vala egocentrik önszemlél lé irányít témakere érdeklődés telí m szubjektivitáss benyomásai Szentimentáli romantik versein póztalansá szüremle Helt Je novellái regényeib Egyéniségén kedv derűj mel humor életvid világszemléle melly Helt Je né embereke eseményeke él komik fordulata vissz ferdeségei fri könny stílusábrázolásb nyelvfestésb ütköz k Elbeszé műve mely ötletességb franc szellemm tartan rokonságo ig gyakr pes vil tipik ala él jelenségein bemutatásáv szórakoztatna magy zsi ír vett elősz észr ho európ nagyváros fejlő Pestn megv ma saját természetrajz embe csodavilág Pe költ köz egy s lát m o mély jelenítet m o örökmaradand fővár ifjúságán romantikájá polgárlányán szentimentalizmusá középosztályán problémái mi Moln Feren na drámaí elbeszé költészetén legsze darabja párbeszéd novellá Ezekb juttat kifeje formáho emberábrázo művészeté megfigye éleslátásá szellemességén humorán gazdagságá Na koncepció alkotásaib pedi korszellem-megelevenít környezet-fest lélekelem ír érték tágítj regényhat keretei Moln Fere ad irodalmunkn legkomolyab legirodalmi harcté tudósításoka kortörtén jelentősé E haditudósí Naplójá munkáss szomo világán jelenetsorozataiv tet teljeseb Pe irodalomb tükröző képé Révé Bél Objekt meglát alan átszűrődöttsé Problémaelemz való leír kapcsolódásá eleven m betűrajzain vonal embereke élethelyeke gondolatok szociál kérdéseke Révé Bé szocialis irányza magy prózakölt el irodalomsúl művelőj Zsi kérdése aktuál zsi életjelenség feloldódn ugy irodalmu egy-e nagyobbszabá művébe mi Erd Ren Föl Mihál Hatva Laj st regényeibe kifejezett zsi tém egyetem irodalomtekintél feldolgozása csup Újvá Pét regényköltészetéb találn Novelláib regényeib nemcs meseany lendület változat képsoroza kapcsolód összefüg egéssz han lecsapód belő zsi mil szellemk utánér hangula i Jellemfes erőv megmintázo alakja utolérhetetl hum aranyoz b Újvárin írásművésze ter tet m magyar-zsi irodalm Magy zsi irodal Drám zsid művel irodal műfaj köz tárg vonatkozásb drá szaka leggyökértelene messzeségb zsi témáktó viszo irodal for szív f magá legmélyebb zsi intellekt hatásán eredménye értékjelenségei N véletle ho amid magy zsidós belekapcsolódo magy irodal kultúrél folytonosságáb el magy zsi ír Hu Károl drá formanyelv szóla me Hu franc romanti programörökség indu megalkot franc klasszik drám mintájá legsikerülte hármasegysé magy drám Bank bá 18 me észne logikán diadal jelentet szabály form vonalá shakespea szellemkultusz felépü neoromanticizm zsi Dóc Lajosb talál m egy legjelentőse képviselőjé drá architektúráján mind alkot szintetik elem nyel ornamentik szellem dialektik ve zeneiség szín hangul határtal költ szépség megéreztetésé egyes ír munkásságán oeuvrejébe naturalizm drámá Bró Sánd költészetéb jelentkezet Da cí mű magy naturalis drá egyetl emlék valós ábrázol realis világszemlél legtisztá lecsapódás Bró késő szin eklektik iránykereséss hajl romanti realizm fel jelentkezé irányán hangj hoss id n hallgattat teljes r rétegező szelle áramlat hatásán problémalátás drámaír pályáján vé szerel történet romantikájá torko i munkássá magy színp mode szellemén útraindulás jelentett száz elej magy nemze múltb ve történel tárg drámáiv arat sikere Fény Sam mi romantik tradicionális-hazafi színműír epigon m ekk magyar-zsi drámaír fiat csoport hadállásokb indu harc magy drá világsikeréér emelt magy drám világkult színvonal szerezt m külfö érdeklődés magy színp számár 19 magy drámairodal emlékezet esztendej Ebb évb mutatt Ameri színpad Moln Fere Ördög ezz megkezd magy drá országhatár tú térfoglalásá Moln Fere drámaköltésze nagyvonalús monumentalit költészet drámastruktúrába technikába dialógus művés vonalvezetésébe szellemess ötletess ökonómiájába Egyé prózastílusán közvetí réteg n vé n párol sem drám e terem impulzusábó reál élet kív megjár érzékfelet vil területe i mes álo mennyorszá pok irracionál szimbolik elemeive szalon-vil külváro él reál szel naturalizmus halku motívumaiva form expresszionizm színpad vetíte mozzanataiva átlép konvencionál témakereteke edd ismeretl tartalmak hódíto m magy drámairodal számár Moln Fere melle Lengy Menyhé darabja játszott legtöbbsz külföldö Lengy meste megérző kordiv színpad-szelle kívánalmaina Ebb idomítj formál darabjain témái Pályá kezdet társadal kérdés problémamegoldás kerest utó egzotikum levegőjév tet túlfűtöt drámái ma aktualitás fe fordu figyelm vég ped e paradox-műfajja polgá népszínműv kísérletezet Egy legbiztosa ke művés ann lélekanalíz szempontja figyelem mélta mode techniká dráma-konstrukcióna me szilá gerin párbesz pillérek épí f színdar egé rendszeré Hason ír intencióv olvas öss áll egym mel feltétl érté irodalm színpa technik Bi Lajo valóság szisztémá rendszeres mind hatáskel mozzanato fordulato átmenete Mi né ír darabja mi ír ma elő lát közönségé következet folytonosságg kiegyensúlyozo kapcsol harmonikus tes drámá színpado hatá anélkü ho í engedmények ten költész rovásá színpa mozgalmass hatáskivál pillanataiér franci espritn ragyo szelle hódító magy színpadok Helt Jen Könny fin dialógj színpa konstrukc bizt ismere jellemz művészet m Tündérla lányokk eljuto népszerűs legmagasa foká K cukrászdáv vígjáté írástudásn oly bizonyíték szolgáltatt ame mél határkö szerz pályájána történel drám aláhanyatlo népszerűségén megújítá műf mode formaadá Szomo Dezső marad Habsbu trilóg költ szépsé Laj kirá vo í ezirán elképzelésén nagymére elgondolásán objektivációj Hatalm drám képekb elevenítet f mú szellem rajzol m történel alakjain portré az ig gyakr meré ritmuss zené nyelve me kizárólagos Szomo sajátj nagyasszo drámáj Akadém Vojnits-díjj tüntet irodal elismer edd kívü m h zsi í műv koszorúz Lengy Menyhér Na Endr Fark Pá Drége Gábo Moln Feren Heve Sánd Századu szociál kérdés kö fon érdek drám mesé Föld Imr Darabjain derűjébe megindultságáb egyará meghúzód költ formá burko irányzatossá Néh leghangsúlyozottabb juttat túlsúly szociál motívumoka váro kispolg gondgyötör alakján utolérhetetl megmintázá é ú nevéh fűződi mi aho ír m irodalmunkb leghatásosa magy irreden drámá Tendenciá haj drámairán ebb művéb legteljese hazafiasságb kulminá Feltétl színpa rutin na kifeje erőv kompozici készségg egyes ebb drámáb legfájó nemze érz kiváltásá Tüz éjszakáb E író s lát m o közelr Peste mi Szen Bé tal é ezé lett alakj kis éles kivehe kontúrvonalakk túlszíneze figurá Pe számtal tipik alakjá fedez f színp számár közöns vígjátékain szereplőib magá isme mulato rajtu utol év legnagyo színhá sikere arat alapíto iskol szórakozta vígjátékaiva

12194.

CÍMS Iroda

SZÓCI Irodal Költész mag zsidó 18 szó elős mag költészetb Ek jele Budapes huszo eszten K Józ Zs da versfüze mag zsidó e nemzed teh am ge z fa k nevelked f azon s k magyar szell életéb Érde dokumen e mag zs verses­kön zs öntud lé megnyilatkozá ol zsid hazatalá illúziójáv m szomjúság a gyöke ve mag föld K Józ utódjaib mag költés késő zs művelői zs öntu c K Arno Pa Józs Giszka Ján Som Zolt Len Henr Er Tam Fel Sánd Szabol Laj Pete And And Br Lás költészeté jelentkez zsidó szer mag lírá sajá szer Zs öntudat ny mag költés zs művelőin felszí buk ben zs lé valamil megnyilatkozá K József ottho vág üldöz zs gyötrel kap hang ké versei mere humorá pe min azok ö zsidók sz csillo felé a fájdal pá csalódá ut illúziótlan is szeretet simít vé éle ábrándja Új kel fölén gú amell r közösségé kötelékei kiszaka ú elé b n zs n oly dolgo amel Hel Jenő kö sze bölcsess eny t vonzó Ignot Gell Oszk Bal B vers tövig­ zs intellekt fenékig-világ pre kimondáso szer zs formál am Tal tanulmányoz köz csiszolód szenvedélye éles Szilá Gé Kem Si poézisé min Bált-im zs ő kétségbees érzékis hangz f földn családn egészsé szerelem igenlé amel Gellért chásszidiz ujjo misztikusa emlékezt Lesz Anná találu min földmí őshazá származn Ali vélet h impresszioniz diva idej mi embe külö ideg-inge u szaladt egy-is népé gyerme képvisel ta jelensé mög l lén elv felem ist világ Bal B Lesz An lesú lényeg F Mi Pete Istv Zs vo melankó l szentimentaliz am hontalanságunk ta on er h kéte gondolko örö uralkod életünk föld v é ő természe örö helye V va zsid S E érzékenységén öniróniájá nép stílusán amely népies épp b ha c könt m Berzsenyi görög-la klasszicizál e köl zs vol mi tud sajá hivatásu mag költészet betölte érde jelensé k felhí figyelm K Józ fellépé 1 u évti te anélk h egyet zs kö jelentkezn lehet en o Nyil h zs lé idegen ére ezidőt uralk nép formák Va Ján Komjá Je filozó köl köréb 80 évek tű c zs poé Palá Laj parasztházak nem kúriák szület nép mag költésze zsi hoz elős vá szellem K Józs Hel Je Ignot Szilá G versei nemc mod nagyvár é kü ké villan f ha történe hagyományai szakí egyéni jog hangosab követe r erköl paranc előítélet é mod em érzé megszólaln Zs köl adaptálód elős ah életh am városiaso iparos demokratizál Magyarorszá szükségszer kialakuló vo ad nál elős han társada elégületlenségn mod szkepszis felszabad érzékiségn teremtet szabad szell leveg amel En zsenijé szüks v m problémái bá felismeréséh Élénk összeköttetés áll nyug áramlatokk kés vol nál min euró szell mozga e közvetít kovász ö riasztga Am többség vol 90 é folyóira K Józ Hé kör ideg fog legkönnyeb Nyu törekvése m kés áll legt megértés T kollektivi eszmén mel mag művelő időmutat néh órá hátr ál nélkül zs lél mi maga-teremte kultúrá min opaliz eg oldal zsidós má oldal körny szín mutat Magya kor szól zsidós mi tel erőv lelke mo fo asszimilác cso költészeté zs közös érzé szórványos c kivételszá men kap hang Mé bárm halován megőrz bizon zs színek k el tiltakoznu mag művelő szempontjá veszede mag nemz irodalom k eltűn különb fa regioná vall közössé színein m ah világirodal c gazdagít különb nemz irodalm v ah eg em sajá egyénis alap vá haszno társada életéb né művelődés á h időnk más- né tö vá hangad be mag szellem s h protest el katolikust zs iroda rémé c elfogul gyűlölkö fes ördö fal igaz h kereske sajá színárnyalato hoz termék é jelent mag poézisb mag művelődés szemb legal an követel m tartozá 2.Pró mag iroda e magyar-zs szépíró m szá negyve évei lép szer igé novellákk irodalomtörté jelte tömegsí teme valób í munkásságuk csu histór jelentős v e magyar-zs prózaí ki í működésé stílusá ragy magyarságá min idő számol k mag irodalomn Á Ad vo Személyé képvisel e mag zsurnali írón í törekvései megteremt franc könnyedsé tis magyars tárcanovellán novel feszessé merevs so engede nehézkess jelentő megenyhü ami Á tartalom töltö fri ele stílus öntö formá A csevegés emlék aktuá esemén ad novellái témá Előadásá megveszteg kedvessé szatiri emberlát hum te becses népszer tárcanovellá zs hum m Á prózaköltészeté sz de ad írásain kes gún olv Kó Ta műveib Reá világszemléle m n romanti tárgymotívumo zo megrajzolás ho naturaliz közelségé fővár é jelenségei ironi megvilágításá tal bősé anya filozóf gondola kifejtés le é analiti boncolásá jó bölcselke azon soha tompíto meséi érdekesség zs szempont c növeked zs csal é rajzá zs problé felvetésé keretéb Kó e mag zs í rámutat zsidósá be eg szuvas generációellen vallás-szell dekadenciájá Szá vo állí regén me Br Sán próza-költészet Br Sán emb miliőábrázolásá naturaliz szell irányá hat al á m drámáib legváltozatos iroda jelensé kapcsolód egymáss Egyéniségé tektoni nyugtalans vezető változó-kever meglátá kifej formáib Regényí tehetségé eg legerős old életmozzana alakváltoza elemei elmos részlete kiterj megfigyelé Ugya megfigy kész jelle B La műv Hi elvonatkoztatás szeml éle emberek Szig tárgyila vizsgáló eredmé min eg munká a nagy koncepci regény analizá érdekfesz me problé bonyol alakja a novellái ö ér ők Egy azok magyar-zs írókn Budap kispolgárain sza életén klubjai alakja egys zs figurá éle környezetr bemutatásá vez I.- Ezek különbö lelkűkb gondolkodásukb tulajdonságaik tökélete ism alakok kész raj mag legértékes alkotá k tartozn am művész eleven elbeszélései szereplő nagyvonalúság tu érzékelte ko töme szellem baz zsid tuda zs mű egy érté mag regé A tes reg irodalmi felépít szerkeze történe hangulat kiformál alak középko emlékezt rozs vi politi életra ne tendenciá ami irán mut zsi fe látta haszn m antiszemitizmus reakciók fa keresztény fe rámuta azok visszaél keresztény eszményeiv naturali világlá eszmeiségé formanyel szó Szom De n objektivi hely val egocentri önszemlé l irányí témaker érdeklődé tel szubjektivitás benyomása Szentimentál romanti versei póztalans szüreml Hel J novellá regényei Egyéniségé ked derű me humo életvi világszemlél mell Hel J n emberek események é komi fordulat viss ferdesége fr könn stílusábrázolás nyelvfestés ütkö Elbesz műv mel ötletesség fran szellem tarta rokonság i gyak pe vi tipi al é jelenségei bemutatásá szórakoztatn mag zs í vet elős ész h euró nagyváro fejl Pest meg m sajá természetraj emb csodavilá P köl kö eg lá mél jeleníte örökmaradan fővá ifjúságá romantikáj polgárlányá szentimentalizmus középosztályá problémá m Mol Fere n dráma elbesz költészeté legsz darabj párbeszé novell Ezek jutta kifej formáh emberábráz művészet megfigy éleslátás szellemességé humorá gazdagság N koncepci alkotásai ped korszellem-megelevení környezet-fes lélekele í érté tágít regényha kerete Mol Fer a irodalmunk legkomolya legirodalm harct tudósítások kortörté jelentős haditudós Naplój munkás szom világá jelenetsorozatai te teljese P irodalom tükröz kép Rév Bé Objek meglá ala átszűrődötts Problémaelem val leí kapcsolódás eleve betűrajzai vona emberek élethelyek gondolato szociá kérdések Rév B szociali irányz mag prózaköl e irodalomsú művelő Zs kérdés aktuá zs életjelensé feloldód ug irodalm egy- nagyobbszab művéb m Er Re Fö Mihá Hatv La s regényeib kifejezet zs té egyete irodalomtekinté feldolgozás csu Újv Pé regényköltészeté talál Novellái regényei nemc mesean lendüle változa képsoroz kapcsoló összefü egéss ha lecsapó bel zs mi szellem utáné hangul Jellemfe erő megmintáz alakj utolérhetet hu aranyo Újvári írásművész te te magyar-zs irodal Mag zs iroda Drá zsi műve iroda műfa kö tár vonatkozás dr szak leggyökértelen messzeség zs témákt visz iroda fo szí mag legmélyeb zs intellek hatásá eredmény értékjelensége véletl h ami mag zsidó belekapcsolód mag iroda kultúré folytonosságá e mag zs í H Káro dr formanyel szól m H fran romant programöröksé ind megalko fran klasszi drá mintáj legsikerült hármasegys mag drá Ban b 1 m észn logiká diada jelente szabál for vonal shakespe szellemkultus felép neoromanticiz zs Dó Lajos talá eg legjelentős képviselőj dr architektúrájá min alko szinteti ele nye ornamenti szelle dialekti v zeneisé szí hangu határta köl szépsé megéreztetés egye í munkásságá oeuvrejéb naturaliz drám Br Sán költészeté jelentkeze D c m mag naturali dr egyet emlé való ábrázo reali világszemlé legtiszt lecsapódá Br kés szi eklekti iránykeresés haj romant realiz fe jelentkez irányá hang hos i hallgatta telje rétegez szell áramla hatásá problémalátá drámaí pályájá v szere történe romantikáj tork munkáss mag szín mod szellemé útraindulá jelentet szá ele mag nemz múlt v történe tár drámái ara siker Fén Sa m romanti tradicionális-hazaf színműí epigo ek magyar-zs drámaí fia csopor hadállások ind har mag dr világsikeréé emel mag drá világkul színvona szerez külf érdeklődé mag szín számá 1 mag drámairoda emlékeze esztende Eb év mutat Amer színpa Mol Fer Ördö ez megkez mag dr országhatá t térfoglalás Mol Fer drámaköltész nagyvonalú monumentali költésze drámastruktúráb technikáb dialógu művé vonalvezetéséb szellemes ötletes ökonómiájáb Egy prózastílusá közvet réte v páro se drá tere impulzusáb reá éle kí megjá érzékfele vi terület me ál mennyorsz po irracioná szimboli elemeiv szalon-vi külvár é reá sze naturalizmu halk motívumaiv for expresszioniz színpa vetít mozzanataiv átlé konvencioná témakeretek ed ismeret tartalma hódít mag drámairoda számá Mol Fer mell Leng Menyh darabj játszot legtöbbs külföld Leng mest megérz kordi színpad-szell kívánalmain Eb idomít formá darabjai témá Pály kezde társada kérdé problémamegoldá keres ut egzotiku levegőjé te túlfűtö drámá m aktualitá f ford figyel vé pe paradox-műfajj polg népszínmű kísérleteze Eg legbiztos k művé an lélekanalí szempontj figyele mélt mod technik dráma-konstrukción m szil geri párbes pillére ép színda eg rendszer Haso í intenció olva ös ál egy me feltét ért irodal színp techni B Laj valósá szisztém rendszere min hatáske mozzanat fordulat átmenet M n í darabj m í m el lá közönség következe folytonosság kiegyensúlyoz kapcso harmoniku te drám színpad hat anélk h engedménye te költés rovás színp mozgalmas hatáskivá pillanataié franc esprit ragy szell hódít mag színpado Hel Je Könn fi dialóg színp konstruk biz ismer jellem művésze Tündérl lányok eljut népszerű legmagas fok cukrászdá vígját írástudás ol bizonyíté szolgáltat am mé határk szer pályáján történe drá aláhanyatl népszerűségé megújít mű mod formaad Szom Dezs mara Habsb triló köl széps La kir v ezirá elképzelésé nagymér elgondolásá objektiváció Hatal drá képek eleveníte m szelle rajzo történe alakjai portr a i gyak mer ritmus zen nyelv m kizárólago Szom saját nagyassz drámá Akadé Vojnits-díj tünte iroda elisme ed kív zs mű koszorú Leng Menyhé N End Far P Drég Gáb Mol Fere Hev Sán Század szociá kérdé k fo érde drá mes Föl Im Darabjai derűjéb megindultságá egyar meghúzó köl form burk irányzatoss Né leghangsúlyozottab jutta túlsúl szociá motívumok vár kispol gondgyötö alakjá utolérhetet megmintáz nevé fűződ m ah í irodalmunk leghatásos mag irrede drám Tendenci ha drámairá eb művé legteljes hazafiasság kulmin Feltét színp ruti n kifej erő kompozic készség egye eb drámá legfáj nemz ér kiváltás Tü éjszaká ír lá közel Pest m Sze B ta ez let alak ki éle kiveh kontúrvonalak túlszínez figur P számta tipi alakj fede szín számá közön vígjátékai szereplői mag ism mulat rajt uto é legnagy szính siker ara alapít isko szórakozt vígjátékaiv

12194

CÍM Irod

SZÓC Iroda Költés ma zsid 1 sz elő ma költészet E jel Budape husz eszte Jó Z d versfüz ma zsid nemze te a g f nevelke azo magya szel életé Érd dokume ma z verses­kö z öntu l megnyilatkoz o zsi hazatal illúziójá szomjúsá gyök v ma föl Jó utódjai ma költé kés z művelő z önt Arn P Józ Giszk Já So Zol Le Hen E Ta Fe Sán Szabo La Pet An An B Lá költészet jelentke zsid sze ma lír saj sze Z öntuda n ma költé z művelői felsz bu be z l valami megnyilatkoz Józse otth vá üldö z gyötre ka han k verse mer humor p mi azo zsidó s csill fel fájda p csalód u illúziótla i szerete simí v él ábrándj Ú ke fölé g amel közösség köteléke kiszak el z ol dolg ame He Jen k sz bölcses en vonz Igno Gel Osz Ba ver tövi z intellek fenékig-vilá pr kimondás sze z formá a Ta tanulmányo kö csiszoló szenvedély éle Szil G Ke S poézis mi Bált-i z kétségbee érzéki hang föld család egészs szerele igenl ame Gellér chásszidi ujj misztikus emlékez Les Ann talál mi földm őshaz származ Al véle impresszioni div ide m emb kül ideg-ing szalad egy-i nép gyerm képvise t jelens mö lé el fele is vilá Ba Les A les lénye M Pet Ist Z v melank szentimentali a hontalanságun t o e két gondolk ör uralko életün föl termész ör hely v zsi érzékenységé öniróniáj né stílusá amel népie ép h kön Berzseny görög-l klasszicizá kö z vo m tu saj hivatás ma költésze betölt érd jelens felh figyel Jó fellép évt t anél egye z k jelentkez lehe e Nyi z l idege ér ezidő ural né formá V Já Komj J filoz kö köré 8 éve t z po Pal La parasztháza ne kúriá szüle né ma költész zs ho elő v szelle Józ He J Igno Szil verse nem mo nagyvá k k villa h történ hagyománya szak egyén jo hangosa követ erkö paran előítéle mo e érz megszólal Z kö adaptáló elő a élet a városias iparo demokratizá Magyarorsz szükségsze kialakul v a ná elő ha társad elégületlenség mo szkepszi felszaba érzékiség teremte szaba szel leve ame E zsenij szük problémá b felismerésé Élén összekötteté ál nyu áramlatok ké vo ná mi eur szel mozg közvetí kovás riasztg A többsé vo 9 folyóir Jó H kö ide fo legkönnye Ny törekvés ké ál leg megérté kollektiv eszmé me ma művel időmuta né ór hát á nélkü z lé m maga-teremt kultúr mi opali e olda zsidó m olda körn szí muta Magy ko szó zsidó m te erő lelk m f asszimilá cs költészet z közö érz szórványo kivételsz me ka han M bár halová megőr bizo z színe e tiltakozn ma művel szempontj veszed ma nem irodalo eltű külön f region val közöss színei a világiroda gazdagí külön nem irodal a e e saj egyéni ala v haszn társad életé n művelődé időn más n t v hanga b ma szelle protes e katolikus z irod rém elfogu gyűlölk fe örd fa iga keresk saj színárnyalat ho termé jelen ma poézis ma művelődé szem lega a követe tartoz 2.Pr ma irod magyar-z szépír sz negyv éve lé sze ig novellák irodalomtört jelt tömegs tem való munkásságu cs histó jelentő magyar-z próza k működés stílus rag magyarság mi id számo ma irodalom A v Személy képvise ma zsurnal író törekvése megterem fran könnyeds ti magyar tárcanovellá nove feszess merev s enged nehézkes jelent megenyh am tartalo tölt fr el stílu önt form csevegé emlé aktu esemé a novellá tém Előadás megveszte kedvess szatir emberlá hu t becse népsze tárcanovell z hu prózaköltészet s d a írásai ke gú ol K T művei Re világszemlél romant tárgymotívum z megrajzolá h naturali közelség fővá jelensége iron megvilágítás ta bős any filozó gondol kifejté l analit boncolás j bölcselk azo soh tompít mesé érdekessé z szempon növeke z csa rajz z probl felvetés kereté K ma z rámuta zsidós b e szuva generációelle vallás-szel dekadenciáj Sz v áll regé m B Sá próza-költésze B Sá em miliőábrázolás naturali szel irány ha a drámái legváltozato irod jelens kapcsoló egymás Egyéniség tekton nyugtalan vezet változó-keve meglát kife formái Regény tehetség e legerő ol életmozzan alakváltoz eleme elmo részlet kiter megfigyel Ugy megfig kés jell L mű H elvonatkoztatá szem él embere Szi tárgyil vizsgál eredm mi e munk nag koncepc regén analiz érdekfes m probl bonyo alakj novellá é ő Eg azo magyar-z írók Buda kispolgárai sz életé klubja alakj egy z figur él környezet bemutatás ve I. Eze különb lelkűk gondolkodásuk tulajdonságai tökélet is alako kés ra ma legértéke alkot tartoz a művés eleve elbeszélése szerepl nagyvonalúsá t érzékelt k töm szelle ba zsi tud z m eg ért ma reg te re irodalm felépí szerkez történ hangula kiformá ala középk emlékez roz v polit életr n tendenci am irá mu zs f látt hasz antiszemitizmu reakció f keresztén f rámut azo visszaé keresztén eszményei natural világl eszmeiség formanye sz Szo D objektiv hel va egocentr önszeml irány témake érdeklőd te szubjektivitá benyomás Szentimentá romant verse póztalan szürem He novell regénye Egyéniség ke der m hum életv világszemlé mel He embere eseménye kom fordula vis ferdeség f kön stílusábrázolá nyelvfesté ütk Elbes mű me ötletessé fra szelle tart rokonsá gya p v tip a jelensége bemutatás szórakoztat ma z ve elő és eur nagyvár fej Pes me saj természetra em csodavil kö k e l mé jelenít örökmarada főv ifjúság romantiká polgárlány szentimentalizmu középosztály problém Mo Fer drám elbes költészet legs darab párbesz novel Eze jutt kife formá emberábrá művésze megfig éleslátá szellemesség humor gazdagsá koncepc alkotása pe korszellem-megeleven környezet-fe lélekel ért tágí regényh keret Mo Fe irodalmun legkomoly legirodal harc tudósításo kortört jelentő haditudó Napló munká szo világ jelenetsorozata t teljes irodalo tükrö ké Ré B Obje megl al átszűrődött Problémaele va le kapcsolódá elev betűrajza von embere élethelye gondolat szoci kérdése Ré szocial irány ma prózakö irodaloms művel Z kérdé aktu z életjelens feloldó u irodal egy nagyobbsza művé E R F Mih Hat L regényei kifejeze z t egyet irodalomtekint feldolgozá cs Új P regényköltészet talá Novellá regénye nem mesea lendül változ képsoro kapcsol összef egés h lecsap be z m szelle után hangu Jellemf er megmintá alak utolérhete h arany Újvár írásművés t t magyar-z iroda Ma z irod Dr zs műv irod műf k tá vonatkozá d sza leggyökértele messzesé z témák vis irod f sz ma legmélye z intelle hatás eredmén értékjelenség vélet am ma zsid belekapcsoló ma irod kultúr folytonosság ma z Kár d formanye szó fra roman programöröks in megalk fra klassz dr mintá legsikerül hármasegy ma dr Ba ész logik diad jelent szabá fo vona shakesp szellemkultu felé neoromantici z D Lajo tal e legjelentő képviselő d architektúráj mi alk szintet el ny ornament szell dialekt zeneis sz hang határt kö széps megérezteté egy munkásság oeuvrejé naturali drá B Sá költészet jelentkez ma natural d egye eml val ábráz real világszeml legtisz lecsapód B ké sz eklekt iránykeresé ha roman reali f jelentke irány han ho hallgatt telj rétege szel áraml hatás problémalát dráma pályáj szer történ romantiká tor munkás ma szí mo szellem útraindul jelente sz el ma nem múl történ tá drámá ar sike Fé S romant tradicionális-haza színmű epig e magyar-z dráma fi csopo hadálláso in ha ma d világsikeré eme ma dr világku színvon szere kül érdeklőd ma szí szám ma drámairod emlékez esztend E é muta Ame színp Mo Fe Örd e megke ma d országhat térfoglalá Mo Fe drámaköltés nagyvonal monumental költész drámastruktúrá techniká dialóg műv vonalvezetésé szelleme ötlete ökonómiájá Eg prózastílus közve rét pár s dr ter impulzusá re él k megj érzékfel v terüle m á mennyors p irracion szimbol elemei szalon-v külvá re sz naturalizm hal motívumai fo expresszioni színp vetí mozzanatai átl konvencion témakerete e ismere tartalm hódí ma drámairod szám Mo Fe mel Len Meny darab játszo legtöbb külföl Len mes megér kord színpad-szel kívánalmai E idomí form darabja tém Pál kezd társad kérd problémamegold kere u egzotik levegőj t túlfűt drám aktualit for figye v p paradox-műfaj pol népszínm kísérletez E legbizto műv a lélekanal szempont figyel mél mo techni dráma-konstrukció szi ger párbe pillér é színd e rendsze Has intenci olv ö á eg m felté ér iroda szín techn La valós sziszté rendszer mi hatásk mozzana fordula átmene darab e l közönsé következ folytonossá kiegyensúlyo kapcs harmonik t drá színpa ha anél engedmény t költé rová szín mozgalma hatáskiv pillanatai fran espri rag szel hódí ma színpad He J Kön f dialó szín konstru bi isme jelle művész Tündér lányo elju népszer legmaga fo cukrászd vígjá írástudá o bizonyít szolgálta a m határ sze pályájá történ dr aláhanyat népszerűség megújí m mo formaa Szo Dez mar Habs tril kö szép L ki ezir elképzelés nagymé elgondolás objektiváci Hata dr képe elevenít szell rajz történ alakja port gya me ritmu ze nyel kizárólag Szo sajá nagyass drám Akad Vojnits-dí tünt irod elism e kí z m koszor Len Menyh En Fa Dré Gá Mo Fer He Sá Száza szoci kérd f érd dr me Fö I Darabja derűjé megindultság egya meghúz kö for bur irányzatos N leghangsúlyozotta jutt túlsú szoci motívumo vá kispo gondgyöt alakj utolérhete megmintá nev fűző a irodalmun leghatáso ma irred drá Tendenc h drámair e műv legtelje hazafiassá kulmi Felté szín rut kife er kompozi készsé egy e drám legfá nem é kiváltá T éjszak í l köze Pes Sz t e le ala k él kive kontúrvonala túlszíne figu számt tip alak fed szí szám közö vígjátéka szereplő ma is mula raj ut legnag szín sike ar alapí isk szórakoz vígjátékai

1219

CÍ Iro

SZÓ Irod Költé m zsi s el m költésze je Budap hus eszt J versfü m zsi nemz t nevelk az magy sze élet Ér dokum m verses­k önt megnyilatko zs hazata illúziój szomjús gyö m fö J utódja m költ ké művel ön Ar Jó Gisz J S Zo L He T F Sá Szab L Pe A A L költésze jelentk zsi sz m lí sa sz öntud m költ művelő fels b b valam megnyilatko Józs ott v üld gyötr k ha vers me humo m az zsid csil fe fájd csaló illúziótl szeret sim é ábránd k föl ame közössé kötelék kisza e o dol am H Je s bölcse e von Ign Ge Os B ve töv intelle fenékig-vil p kimondá sz form T tanulmány k csiszol szenvedél él Szi K poézi m Bált- kétségbe érzék han föl csalá egész szerel igen am Gellé chásszid uj misztiku emléke Le An talá m föld ősha szárma A vél impresszion di id em kü ideg-in szala egy- né gyer képvis jelen m l e fel i vil B Le le lény Pe Is melan szentimental hontalanságu ké gondol ö uralk életü fö termés ö hel zs érzékenység öniróniá n stílus ame népi é kö Berzsen görög- klassziciz k v t sa hivatá m költész betöl ér jelen fel figye J fellé év ané egy jelentke leh Ny ideg é ezid ura n form J Kom filo k kör év p Pa L parasztház n kúri szül n m költés z h el szell Jó H Ign Szi vers ne m nagyv vill törté hagyomány sza egyé j hangos köve erk para előítél m ér megszóla k adaptál el éle városia ipar demokratiz Magyarors szükségsz kialaku n el h társa elégületlensé m szkepsz felszab érzékisé teremt szab sze lev am zseni szü problém felismerés Élé összeköttet á ny áramlato k v n m eu sze moz közvet ková riaszt többs v folyói J k id f legkönny N törekvé k á le megért kollekti eszm m m műve időmut n ó há nélk l maga-terem kultú m opal old zsid old kör sz mut Mag k sz zsid t er lel asszimil c költésze köz ér szórvány kivétels m k ha bá halov megő biz szín tiltakoz m műve szempont vesze m ne irodal elt külö regio va közös színe világirod gazdag külö ne iroda sa egyén al hasz társa élet művelőd idő má hang m szell prote katoliku iro ré elfog gyűlöl f ör f ig keres sa színárnyala h term jele m poézi m művelőd sze leg követ tarto 2.P m iro magyar- szépí s negy év l sz i novellá irodalomtör jel tömeg te val munkásság c hist jelent magyar- próz működé stílu ra magyarsá m i szám m irodalo Személ képvis m zsurna ír törekvés megtere fra könnyed t magya tárcanovell nov feszes mere enge nehézke jelen megeny a tartal töl f e stíl ön for cseveg eml akt esem novell té Előadá megveszt kedves szati emberl h becs népsz tárcanovel h prózaköltésze írása k g o műve R világszemlé roman tárgymotívu megrajzol natural közelsé főv jelenség iro megvilágítá t bő an filoz gondo kifejt anali boncolá bölcsel az so tompí mes érdekess szempo növek cs raj prob felveté keret m rámut zsidó szuv generációell vallás-sze dekadenciá S ál reg S próza-költész S e miliőábrázolá natural sze irán h drámá legváltozat iro jelen kapcsol egymá Egyénisé tekto nyugtala veze változó-kev meglá kif formá Regén tehetsé leger o életmozza alakválto elem elm részle kite megfigye Ug megfi ké jel m elvonatkoztat sze é ember Sz tárgyi vizsgá ered m mun na koncep regé anali érdekfe prob bony alak novell E az magyar- író Bud kispolgára s élet klubj alak eg figu é környeze bemutatá v I Ez külön lelkű gondolkodásu tulajdonsága tökéle i alak ké r m legérték alko tarto művé elev elbeszélés szerep nagyvonalús érzékel tö szell b zs tu e ér m re t r irodal felép szerke törté hangul kiform al közép emléke ro poli élet tendenc a ir m z lát has antiszemitizm reakci kereszté rámu az vissza kereszté eszménye natura világ eszmeisé formany s Sz objekti he v egocent önszem irán témak érdeklő t szubjektivit benyomá Szentiment roman vers póztala szüre H novel regény Egyénisé k de hu élet világszeml me H ember esemény ko fordul vi ferdesé kö stílusábrázol nyelvfest üt Elbe m m ötletess fr szell tar rokons gy ti jelenség bemutatá szórakozta m v el é eu nagyvá fe Pe m sa természetr e csodavi k m jelení örökmarad fő ifjúsá romantik polgárlán szentimentalizm középosztál problé M Fe drá elbe költésze leg dara párbes nove Ez jut kif form emberábr művész megfi éleslát szellemessé humo gazdags koncep alkotás p korszellem-megeleve környezet-f léleke ér tág regény kere M F irodalmu legkomol legiroda har tudósítás kortör jelent haditud Napl munk sz vilá jelenetsorozat telje irodal tükr k R Obj meg a átszűrődöt Problémael v l kapcsolód ele betűrajz vo ember élethely gondola szoc kérdés R szocia irán m prózak irodalom műve kérd akt életjelen felold iroda eg nagyobbsz műv Mi Ha regénye kifejez egye irodalomtekin feldolgoz c Ú regényköltésze tal Novell regény ne mese lendü válto képsor kapcso össze egé lecsa b szell utá hang Jellem e megmint ala utolérhet aran Újvá írásművé magyar- irod M iro D z mű iro mű t vonatkoz sz leggyökértel messzes témá vi iro s m legmély intell hatá eredmé értékjelensé véle a m zsi belekapcsol m iro kultú folytonossá m Ká formany sz fr roma programörök i megal fr klass d mint legsikerü hármaseg m d B és logi dia jelen szab f von shakes szellemkult fel neoromantic Laj ta legjelent képvisel architektúrá m al szinte e n ornamen szel dialek zenei s han határ k szép megéreztet eg munkássá oeuvrej natural dr S költésze jelentke m natura egy em va ábrá rea világszem legtis lecsapó k s eklek iránykeres h roma real jelentk irán ha h hallgat tel réteg sze áram hatá problémalá drám pályá sze törté romantik to munká m sz m szelle útraindu jelent s e m ne mú törté t drám a sik F roman tradicionális-haz színm epi magyar- drám f csop hadállás i h m világsiker em m d világk színvo szer kü érdeklő m sz szá m drámairo emléke eszten mut Am szín M F Ör megk m országha térfoglal M F drámakölté nagyvona monumenta költés drámastruktúr technik dialó mű vonalvezetés szellem ötlet ökonómiáj E prózastílu közv ré pá d te impulzus r é meg érzékfe terül mennyor irracio szimbo eleme szalon- külv r s naturaliz ha motívuma f expresszion szín vet mozzanata át konvencio témakeret ismer tartal hód m drámairo szá M F me Le Men dara játsz legtöb külfö Le me megé kor színpad-sze kívánalma idom for darabj té Pá kez társa kér problémamegol ker egzoti levegő túlfű drá aktuali fo figy paradox-műfa po népszín kísérlete legbizt mű lélekana szempon figye mé m techn dráma-konstrukci sz ge párb pillé szín rendsz Ha intenc ol e felt é irod szí tech L való sziszt rendsze m hatás mozzan fordul átmen dara közöns követke folytonoss kiegyensúly kapc harmoni dr színp h ané engedmén költ rov szí mozgalm hatáski pillanata fra espr ra sze hód m színpa H Kö dial szí konstr b ism jell művés Tündé lány elj népsze legmag f cukrász vígj írástud bizonyí szolgált hatá sz pályáj törté d aláhanya népszerűsé megúj m forma Sz De ma Hab tri k szé k ezi elképzelé nagym elgondolá objektivác Hat d kép elevení szel raj törté alakj por gy m ritm z nye kizáróla Sz saj nagyas drá Aka Vojnits-d tün iro elis k koszo Le Meny E F Dr G M Fe H S Száz szoc kér ér d m F Darabj derűj megindultsá egy meghú k fo bu irányzato leghangsúlyozott jut túls szoc motívum v kisp gondgyö alak utolérhet megmint ne fűz irodalmu leghatás m irre dr Tenden drámai mű legtelj hazafiass kulm Felt szí ru kif e kompoz készs eg drá legf ne kivált éjsza köz Pe S l al é kiv kontúrvonal túlszín fig szám ti ala fe sz szá köz vígjáték szerepl m i mul ra u legna szí sik a alap is szórako vígjátéka