12195.htm
CÍMSZÓ: Irodalom
SZÓCIKK: Zsidó vonás az a
melankólia és az a lágy szentimentalizmus is, amely a hontalanságunkból és
talán onnan ered, hogy kétezer éve már a gondolkodás örömei uralkodnak életünkben
a földdel való élet ősi, természetes örömei helyett. Vagy van-e zsidóbb Szép
Ernő érzékenységénél, öniróniájánál s népies stílusánál, amelyben a népiesség
éppúgy nem bőr, hanem csak köntös, mint Berzsenyinél a görög-latin
klasszicizálás? S ezek a költők épp a zsidó voltuk miatt tudják sajátos
hivatásukat a magyar költészetben betölteni. Itt egy érdekes jelenségre kell
felhívni a figyelmet. Kiss József fellépése, 1868 után két évtized telik el
anélkül, hogy egyetlen új zsidó költő jelentkeznék. Mi lehetett ennek az oka?
Nyilván az, hogy a zsidó lélek idegennek érezte az ezidőtájt uralkodó népies
formákat. Vajda János, Komjáthy Jenő, a «filozófus költők» körében, a 80-as
években tűnik fel csak egy új zsidó poéta: Palágyi Lajos. S a parasztházakban és
nemesi kúriákban született népies magyar költészetbe a zsidók hozták be először
a város szellemét. Kiss József, Heltai Jenő, Ignotus, Szilágyi Géza verseiben
nemcsak a modern nagyvárosi élet külső képei villannak fel, hanem a történelem
hagyományaival szakító, az egyéniség jogait hangosabban követelő, sok régi
erkölcsi parancsot előítéletnek érző modern ember érzései is megszólalnak.
Zsidó költők adaptálódtak először ahhoz az új élethez, amely a városiasodó,
iparosodó és demokratizálódó Magyarországon szükségszerűen kialakulóban volt.
Ők adtak nálunk először hangot a társadalmi elégületlenségnek, a modern
szkepszisnek és a felszabaduló érzékiségnek. Ők teremtették meg azt a szabadabb
szellemi levegőt, amelyre Ady Endre zsenijének szüksége volt a maga problémáinak
bátor felismeréséhez. Élénkebb összeköttetésben állván a nyugati áramlatokkal,
később is ők voltak nálunk minden európai szellemi mozgalom első közvetítői:
«idő kovászai, örök riasztgatók». Amint többségben voltak a 90-es évek
folyóirata, Kiss József A Hétje körül, úgy az ő idegeik fogták fel
legkönnyebben a Nyugat törekvéseit, majd később ők álltak legtöbb megértéssel a
Tett és a Ma kollektivista eszményei mellé. A magyar művelődés időmutatója
néhány órával hátrább állna nélkülük… A zsidó lélek, mióta nem maga-teremtette
kultúrában él, mindig opalizál: egyik oldalról a zsidóság, másik oldalról a
környező nép színeit mutatja. Magyarul egy oly korban szólalt meg a zsidóság,
mikor teljes erővel, lelkesen és mohón folyt az asszimiláció. Nem csoda, ha költészetében
a zsidó közösség érzései oly szórványosan, csak kivételszámba menően kaptak
hangot. Mégis - bármily haloványan - megőrzött bizonyos zsidó színeket. Nem
kell ez ellen tiltakoznunk, a magyar művelődés szempontjából sem veszedelem ez.
A magyar nemzeti irodalomban épp úgy nem kell eltűnnie a különböző faji,
regionális és vallási közösségek színeinek, mint ahogy a világirodalmat csak
gazdagítják a különböző nemzeti irodalmak, vagy ahogy az egyes ember is épp a
sajátos egyénisége alapján válik hasznossá a társadalom életében. A német
művelődésnek nem árt, hogy időnként más-más német törzs válik hangadóvá benne s
a magyar szellemnek sem, hogy protestáns ága eltér a katolikustól. A «zsidó
irodalom» rémében csak elfogultak és gyűlölködők festik az ördögöt a falra. Az
igazság az, hogy a «kereskedők sajátos színárnyalatokat hozott és termékeny
érőt jelentett a magyar poézisben. A magyar művelődéssel szemben, legalább
annyi a követelése mint a tartozása. 2.Próza. A magyar irodalom első
magyar-zsidó szépíróit, kik a múlt század negyvenes éveiben léptek fel szerény
igényű novellákkal, az irodalomtörténet ma már jeltelen tömegsírba temeti. S
valóban: írói munkásságuknak csupán históriai jelentősége van. Az első
magyar-zsidó prózaíró, kinek írói működésével stílusának ragyogó magyarságával
minden időben számolnia kell a magyar irodalomnak: Ágai Adolf volt. Személyében
képviselője az első magyar zsurnalista írónak, írói törekvéseiben megteremtője
: a franciás könnyedségű, tiszta magyarságú tárcanovellának. A novellák
feszessége, merevsége sokat engedett, nehézkessége jelentősen megenyhült,
amidőn Ágai új tartalommal töltötte meg s friss, eleven stílussal öntötte
formába. Apró csevegések, úti emlékek, aktuális események adták novelláinak
témáit. Előadásának megvesztegető kedvessége, szatirikus emberlátása s humora
tette becsessé, népszerűvé tárcanovelláit. Az a zsidó humor, mely Ágai
prózaköltészetében színt és derűt adott írásainak, keserű gúnyba olvadt át
Kóbor Tamás műveiben. Reális világszemlélete, mely néha a romantikus
tárgymotívumokat is zolai megrajzolással hozta a naturalizmus közelségébe, a
fővárosi élet jelenségeinek ironikus megvilágításában talált bőséges anyagot a
filozófiai gondolatok kifejtésére s a lelki élet analitikus boncolására. A
józan bölcselkedés azonban sohasem tompította meséinek érdekességét, sőt ez
zsidó szempontból még csak növekedett a zsidó családi élet rajzának s a zsidó
problémák felvetésének keretében. Kóbor az első magyar zsidó író, ki rámutatott
a zsidóságon belül egyre szuvasodó generációellentét vallás-szellemi
dekadenciájára. Számos vonás állítja regényei mellé Bródy Sándor
próza-költészetét. Bródy Sándor ember- és miliőábrázolásában a naturalizmus
szellemi irányának hatása alatt áll. De mint drámáiban, itt is a
legváltozatosabb irodalmi jelenségek kapcsolódnak egymással. Egyéniségének a
tektonikus nyugtalansága vezetődik le e változó-keveredő meglátások kifejező
formáiban. Regényírói tehetségének egyik legerősebb oldala az életmozzanatok s
alakváltozatok elemeinek még az elmosódó részletekre is kiterjedő megfigyelése.
Ugyanez a megfigyelő készség jellemzi Biró Lajos műveit is. Hideg
elvonatkoztatással szemléli az életet s az embereket. Szigorú és tárgyilagos
vizsgálódás eredménye minden egyes munkája, akár nagyobb koncepciójú regényben
analizálja az érdekfeszítő mesét és problémát bonyolító alakjait, akár
novelláiban önti ércbe őket. Egyike azoknak a magyar-zsidó íróknak, kik
Budapest kispolgárainak, szalon életének, klubjainak alakjait, nem egyszer
zsidó figuráit, élethű környezetrajz bemutatásával vezeti be az I.-ba. Ezekről
a különböző, de a lelkűkben, gondolkodásukban, tulajdonságaikban tökéletesen
ismert alakokról készült rajzok a magyar I. legértékesebb alkotásai közé
tartoznak.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2195. címszó a lexikon =>
394. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12195.htm
CÍMSZÓ: Irodalom
SZÓCIKK: Zsidó vonás az a melankólia és az a lágy szentimentalizmus is,
amely a hontalanságunkból és talán onnan ered, hogy kétezer éve már a
gondolkodás örömei uralkodnak életünkben a földdel való élet ősi, természetes
örömei helyett. Vagy van-e zsidóbb Szép Ernő érzékenységénél, öniróniájánál s
népies stílusánál, amelyben a népiesség éppúgy nem bőr, hanem csak köntös, mint
Berzsenyinél a görög-latin klasszicizálás? S ezek a költők épp a zsidó voltuk
miatt tudják sajátos hivatásukat a magyar költészetben betölteni. Itt egy
érdekes jelenségre kell felhívni a figyelmet. Kiss József fellépése, 1868 után
két évtized telik el anélkül, hogy egyetlen új zsidó költő jelentkeznék. Mi
lehetett ennek az oka? Nyilván az, hogy a zsidó lélek idegennek érezte az
ezidőtájt uralkodó népies formákat. Vajda János, Komjáthy Jenő, a filozófus
költők körében, a 80-as években tűnik fel csak egy új zsidó poéta: Palágyi
Lajos. S a parasztházakban és nemesi kúriákban született népies magyar
költészetbe a zsidók hozták be először a város szellemét. Kiss József, Heltai
Jenő, Ignotus, Szilágyi Géza verseiben nemcsak a modern nagyvárosi élet külső
képei villannak fel, hanem a történelem hagyományaival szakító, az egyéniség
jogait hangosabban követelő, sok régi erkölcsi parancsot előítéletnek érző
modern ember érzései is megszólalnak. Zsidó költők adaptálódtak először ahhoz
az új élethez, amely a városiasodó, iparosodó és demokratizálódó Magyarországon
szükségszerűen kialakulóban volt. Ők adtak nálunk először hangot a társadalmi
elégületlenségnek, a modern szkepszisnek és a felszabaduló érzékiségnek. Ők
teremtették meg azt a szabadabb szellemi levegőt, amelyre Ady Endre zsenijének
szüksége volt a maga problémáinak bátor felismeréséhez. Élénkebb
összeköttetésben állván a nyugati áramlatokkal, később is ők voltak nálunk
minden európai szellemi mozgalom első közvetítői: idő kovászai, örök
riasztgatók . Amint többségben voltak a 90-es évek folyóirata, Kiss József A
Hétje körül, úgy az ő idegeik fogták fel legkönnyebben a Nyugat törekvéseit,
majd később ők álltak legtöbb megértéssel a Tett és a Ma kollektivista
eszményei mellé. A magyar művelődés időmutatója néhány órával hátrább állna
nélkülük… A zsidó lélek, mióta nem maga-teremtette kultúrában él, mindig
opalizál: egyik oldalról a zsidóság, másik oldalról a környező nép színeit
mutatja. Magyarul egy oly korban szólalt meg a zsidóság, mikor teljes erővel,
lelkesen és mohón folyt az asszimiláció. Nem csoda, ha költészetében a zsidó
közösség érzései oly szórványosan, csak kivételszámba menően kaptak hangot.
Mégis - bármily haloványan - megőrzött bizonyos zsidó színeket. Nem kell ez
ellen tiltakoznunk, a magyar művelődés szempontjából sem veszedelem ez. A
magyar nemzeti irodalomban épp úgy nem kell eltűnnie a különböző faji,
regionális és vallási közösségek színeinek, mint ahogy a világirodalmat csak
gazdagítják a különböző nemzeti irodalmak, vagy ahogy az egyes ember is épp a
sajátos egyénisége alapján válik hasznossá a társadalom életében. A német
művelődésnek nem árt, hogy időnként más-más német törzs válik hangadóvá benne s
a magyar szellemnek sem, hogy protestáns ága eltér a katolikustól. A zsidó
irodalom rémében csak elfogultak és gyűlölködők festik az ördögöt a falra. Az igazság
az, hogy a kereskedők sajátos színárnyalatokat hozott és termékeny érőt
jelentett a magyar poézisben. A magyar művelődéssel szemben, legalább annyi a
követelése mint a tartozása. 2.Próza. A magyar irodalom első magyar-zsidó
szépíróit, kik a múlt század negyvenes éveiben léptek fel szerény igényű
novellákkal, az irodalomtörténet ma már jeltelen tömegsírba temeti. S valóban:
írói munkásságuknak csupán históriai jelentősége van. Az első magyar-zsidó
prózaíró, kinek írói működésével stílusának ragyogó magyarságával minden időben
számolnia kell a magyar irodalomnak: Ágai Adolf volt. Személyében képviselője
az első magyar zsurnalista írónak, írói törekvéseiben megteremtője : a franciás
könnyedségű, tiszta magyarságú tárcanovellának. A novellák feszessége, merevsége
sokat engedett, nehézkessége jelentősen megenyhült, amidőn Ágai új tartalommal
töltötte meg s friss, eleven stílussal öntötte formába. Apró csevegések, úti
emlékek, aktuális események adták novelláinak témáit. Előadásának megvesztegető
kedvessége, szatirikus emberlátása s humora tette becsessé, népszerűvé
tárcanovelláit. Az a zsidó humor, mely Ágai prózaköltészetében színt és derűt
adott írásainak, keserű gúnyba olvadt át Kóbor Tamás műveiben. Reális
világszemlélete, mely néha a romantikus tárgymotívumokat is zolai
megrajzolással hozta a naturalizmus közelségébe, a fővárosi élet jelenségeinek
ironikus megvilágításában talált bőséges anyagot a filozófiai gondolatok
kifejtésére s a lelki élet analitikus boncolására. A józan bölcselkedés azonban
sohasem tompította meséinek érdekességét, sőt ez zsidó szempontból még csak
növekedett a zsidó családi élet rajzának s a zsidó problémák felvetésének
keretében. Kóbor az első magyar zsidó író, ki rámutatott a zsidóságon belül
egyre szuvasodó generációellentét vallás-szellemi dekadenciájára. Számos vonás
állítja regényei mellé Bródy Sándor próza-költészetét. Bródy Sándor ember- és
miliőábrázolásában a naturalizmus szellemi irányának hatása alatt áll. De mint
drámáiban, itt is a legváltozatosabb irodalmi jelenségek kapcsolódnak
egymással. Egyéniségének a tektonikus nyugtalansága vezetődik le e
változó-keveredő meglátások kifejező formáiban. Regényírói tehetségének egyik
legerősebb oldala az életmozzanatok s alakváltozatok elemeinek még az elmosódó
részletekre is kiterjedő megfigyelése. Ugyanez a megfigyelő készség jellemzi
Biró Lajos műveit is. Hideg elvonatkoztatással szemléli az életet s az
embereket. Szigorú és tárgyilagos vizsgálódás eredménye minden egyes munkája,
akár nagyobb koncepciójú regényben analizálja az érdekfeszítő mesét és
problémát bonyolító alakjait, akár novelláiban önti ércbe őket. Egyike azoknak
a magyar-zsidó íróknak, kik Budapest kispolgárainak, szalon életének,
klubjainak alakjait, nem egyszer zsidó figuráit, élethű környezetrajz
bemutatásával vezeti be az I.-ba. Ezekről a különböző, de a lelkűkben,
gondolkodásukban, tulajdonságaikban tökéletesen ismert alakokról készült rajzok
a magyar I. legértékesebb alkotásai közé tartoznak.
12195.ht
CÍMSZÓ Irodalo
SZÓCIKK Zsid voná a melankóli é a lág szentimentalizmu is amel
hontalanságunkbó é talá onna ered hog kéteze év má gondolkodá öröme uralkodna
életünkbe földde val éle ősi természete öröme helyett Vag van- zsidób Szé Ern
érzékenységénél öniróniájáná népie stílusánál amelybe népiessé éppúg ne bőr
hane csa köntös min Berzsenyiné görög-lati klasszicizálás eze költő ép zsid
voltu miat tudjá sajáto hivatásuka magya költészetbe betölteni It eg érdeke
jelenségr kel felhívn figyelmet Kis Józse fellépése 186 utá ké évtize teli e
anélkül hog egyetle ú zsid költ jelentkeznék M lehetet enne a oka Nyilvá az hog
zsid léle idegenne érezt a ezidőtáj uralkod népie formákat Vajd János Komjáth
Jenő filozófu költő körében 80-a évekbe tűni fe csa eg ú zsid poéta Palágy
Lajos parasztházakba é nemes kúriákba születet népie magya költészetb zsidó
hoztá b előszö váro szellemét Kis József Helta Jenő Ignotus Szilágy Géz
verseibe nemcsa moder nagyváros éle küls képe villanna fel hane történele
hagyományaiva szakító a egyénisé jogai hangosabba követelő so rég erkölcs
parancso előítéletne érz moder embe érzése i megszólalnak Zsid költő
adaptálódta előszö ahho a ú élethez amel városiasodó iparosod é demokratizálód
Magyarországo szükségszerűe kialakulóba volt Ő adta nálun előszö hango
társadalm elégületlenségnek moder szkepszisne é felszabadul érzékiségnek Ő
teremtetté me az szabadab szellem levegőt amelyr Ad Endr zsenijéne szükség vol
mag problémáina báto felismeréséhez Élénkeb összeköttetésbe állvá nyugat
áramlatokkal későb i ő volta nálun minde európa szellem mozgalo els közvetítői
id kovászai örö riasztgató Amin többségbe volta 90-e éve folyóirata Kis Józse
Hétj körül úg a idegei fogtá fe legkönnyebbe Nyuga törekvéseit maj későb ő
állta legtöb megértésse Tet é M kollektivist eszménye mellé magya művelődé
időmutatój néhán óráva hátráb álln nélkülük zsid lélek miót ne maga-teremtett
kultúrába él mindi opalizál egyi oldalró zsidóság mási oldalró környez né
színei mutatja Magyaru eg ol korba szólal me zsidóság miko telje erővel lelkese
é mohó foly a asszimiláció Ne csoda h költészetébe zsid közössé érzése ol
szórványosan csa kivételszámb menőe kapta hangot Mégi bármil haloványa megőrzöt
bizonyo zsid színeket Ne kel e elle tiltakoznunk magya művelődé szempontjábó se
veszedele ez magya nemzet irodalomba ép úg ne kel eltűnni különböz faji
regionáli é vallás közössége színeinek min ahog világirodalma csa gazdagítjá
különböz nemzet irodalmak vag ahog a egye embe i ép sajáto egyéniség alapjá
váli hasznoss társadalo életében néme művelődésne ne árt hog időnkén más-má
néme törz váli hangadóv benn magya szellemne sem hog protestán ág elté
katolikustól zsid irodalo rémébe csa elfogulta é gyűlölködő festi a ördögö
falra A igazsá az hog kereskedő sajáto színárnyalatoka hozot é terméken érő
jelentet magya poézisben magya művelődésse szemben legaláb anny követelés min
tartozása 2.Próza magya irodalo els magyar-zsid szépíróit ki múl száza negyvene
éveibe lépte fe szerén igény novellákkal a irodalomtörténe m má jeltele
tömegsírb temeti valóban író munkásságukna csupá história jelentőség van A els
magyar-zsid prózaíró kine író működéséve stílusána ragyog magyarságáva minde
időbe számolni kel magya irodalomnak Ága Adol volt Személyébe képviselőj a els
magya zsurnalist írónak író törekvéseibe megteremtőj franciá könnyedségű tiszt
magyarság tárcanovellának novellá feszessége merevség soka engedett nehézkesség
jelentőse megenyhült amidő Ága ú tartalomma töltött me friss eleve stílussa
öntött formába Apr csevegések út emlékek aktuáli eseménye adtá novelláina
témáit Előadásána megveszteget kedvessége szatiriku emberlátás humor tett
becsessé népszerűv tárcanovelláit A zsid humor mel Ága prózaköltészetébe szín é
derű adot írásainak keser gúnyb olvad á Kóbo Tamá műveiben Reáli
világszemlélete mel néh romantiku tárgymotívumoka i zola megrajzolássa hozt
naturalizmu közelségébe főváros éle jelenségeine ironiku megvilágításába talál
bősége anyago filozófia gondolato kifejtésér lelk éle analitiku boncolására
józa bölcselkedé azonba sohase tompított meséine érdekességét ső e zsid
szempontbó mé csa növekedet zsid család éle rajzána zsid problémá felvetéséne
keretében Kóbo a els magya zsid író k rámutatot zsidóságo belü egyr szuvasod
generációellenté vallás-szellem dekadenciájára Számo voná állítj regénye mell
Bród Sándo próza-költészetét Bród Sándo ember é miliőábrázolásába naturalizmu
szellem irányána hatás alat áll D min drámáiban it i legváltozatosab irodalm
jelensége kapcsolódna egymással Egyéniségéne tektoniku nyugtalanság vezetődi l
változó-kevered meglátáso kifejez formáiban Regényíró tehetségéne egyi
legerőseb oldal a életmozzanato alakváltozato elemeine mé a elmosód részletekr
i kiterjed megfigyelése Ugyane megfigyel készsé jellemz Bir Lajo művei is Hide
elvonatkoztatássa szemlél a élete a embereket Szigor é tárgyilago vizsgálódá
eredmény minde egye munkája aká nagyob koncepciój regénybe analizálj a
érdekfeszít mesé é problémá bonyolít alakjait aká novelláiba önt ércb őket
Egyik azokna magyar-zsid íróknak ki Budapes kispolgárainak szalo életének
klubjaina alakjait ne egysze zsid figuráit életh környezetraj bemutatásáva
vezet b a I.-ba Ezekrő különböző d lelkűkben gondolkodásukban tulajdonságaikba
tökéletese ismer alakokró készül rajzo magya I legértékeseb alkotása köz
tartoznak
12195.h
CÍMSZ Irodal
SZÓCIK Zsi von melankól lá szentimentalizm i ame hontalanságunkb tal onn
ere ho kétez é m gondolkod öröm uralkodn életünkb földd va él ős természet öröm
helyet Va van zsidó Sz Er érzékenységéné öniróniáján népi stílusáná amelyb
népiess éppú n bő han cs köntö mi Berzsenyin görög-lat klasszicizálá ez költ é
zsi volt mia tudj saját hivatásuk magy költészetb betölten I e érdek jelenség
ke felhív figyelme Ki Józs fellépés 18 ut k évtiz tel anélkü ho egyetl zsi köl
jelentkezné lehete enn ok Nyilv a ho zsi lél idegenn érez ezidőtá uralko népi
formáka Vaj Jáno Komját Jen filozóf költ körébe 80- évekb tűn f cs e zsi poét
Palág Lajo parasztházakb neme kúriákb születe népi magy költészet zsid hozt
elősz vár szellemé Ki Józse Helt Jen Ignotu Szilág Gé verseib nemcs mode
nagyváro él kül kép villann fe han történel hagyományaiv szakít egyénis joga
hangosabb követel s ré erkölc parancs előítéletn ér mode emb érzés megszólalna
Zsi költ adaptálódt elősz ahh élethe ame városiasod iparoso demokratizáló
Magyarország szükségszerű kialakulób vol adt nálu elősz hang társadal
elégületlenségne mode szkepszisn felszabadu érzékiségne teremtett m a szabada
szelle levegő amely A End zsenijén szüksé vo ma problémáin bát felismeréséhe
Élénke összeköttetésb állv nyuga áramlatokka késő volt nálu mind európ szelle
mozgal el közvetítő i kovásza ör riasztgat Ami többségb volt 90- év folyóirat
Ki Józs Hét körü ú idege fogt f legkönnyebb Nyug törekvései ma késő állt legtö
megértéss Te kollektivis eszmény mell magy művelőd időmutató néhá óráv hátrá
áll nélkülü zsi léle mió n maga-teremtet kultúráb é mind opalizá egy oldalr
zsidósá más oldalr környe n színe mutatj Magyar e o korb szóla m zsidósá mik
telj erőve lelkes moh fol asszimiláci N csod költészetéb zsi közöss érzés o
szórványosa cs kivételszám menő kapt hango Még bármi halovány megőrzö bizony
zsi színeke N ke ell tiltakoznun magy művelőd szempontjáb s veszedel e magy
nemze irodalomb é ú n ke eltűnn különbö faj regionál vallá közösség színeine mi
aho világirodalm cs gazdagítj különbö nemze irodalma va aho egy emb é saját
egyénisé alapj vál hasznos társadal életébe ném művelődésn n ár ho időnké más-m
ném tör vál hangadó ben magy szellemn se ho protestá á elt katolikustó zsi
irodal réméb cs elfogult gyűlölköd fest ördög falr igazs a ho keresked saját
színárnyalatok hozo terméke ér jelente magy poézisbe magy művelődéss szembe
legalá ann követelé mi tartozás 2.Próz magy irodal el magyar-zsi szépírói k mú
száz negyven éveib lépt f szeré igén novellákka irodalomtörtén m jeltel
tömegsír temet valóba ír munkásságukn csup históri jelentősé va el magyar-zsi
prózaír kin ír működésév stílusán ragyo magyarságáv mind időb számoln ke magy
irodalomna Ág Ado vol Személyéb képviselő el magy zsurnalis íróna ír
törekvéseib megteremtő franci könnyedség tisz magyarsá tárcanovellána novell
feszesség merevsé sok engedet nehézkessé jelentős megenyhül amid Ág tartalomm
töltöt m fris elev stíluss öntöt formáb Ap csevegése ú emléke aktuál esemény
adt novelláin témái Előadásán megvesztege kedvesség szatirik emberlátá humo tet
becsess népszerű tárcanovellái zsi humo me Ág prózaköltészetéb szí der ado
írásaina kese gúny olva Kób Tam műveibe Reál világszemlélet me né romantik
tárgymotívumok zol megrajzoláss hoz naturalizm közelségéb főváro él jelenségein
ironik megvilágításáb talá bőség anyag filozófi gondolat kifejtésé lel él
analitik boncolásár józ bölcselked azonb sohas tompítot meséin érdekességé s
zsi szempontb m cs növekede zsi csalá él rajzán zsi problém felvetésén keretébe
Kób el magy zsi ír rámutato zsidóság bel egy szuvaso generációellent
vallás-szelle dekadenciájár Szám von állít regény mel Bró Sánd próza-költészeté
Bró Sánd embe miliőábrázolásáb naturalizm szelle irányán hatá ala ál mi
drámáiba i legváltozatosa irodal jelenség kapcsolódn egymássa Egyéniségén
tektonik nyugtalansá vezetőd változó-kevere meglátás kifeje formáiba Regényír
tehetségén egy legerőse olda életmozzanat alakváltozat elemein m elmosó
részletek kiterje megfigyelés Ugyan megfigye készs jellem Bi Laj műve i Hid
elvonatkoztatáss szemlé élet embereke Szigo tárgyilag vizsgálód eredmén mind
egy munkáj ak nagyo koncepció regényb analizál érdekfeszí mes problém bonyolí
alakjai ak novelláib ön érc őke Egyi azokn magyar-zsi írókna k Budape
kispolgáraina szal életéne klubjain alakjai n egysz zsi figurái élet
környezetra bemutatásáv veze I.-b Ezekr különböz lelkűkbe gondolkodásukba tulajdonságaikb
tökéletes isme alakokr készü rajz magy legértékese alkotás kö tartozna
12195.
CÍMS Iroda
SZÓCI Zs vo melankó l szentimentaliz am hontalanságunk ta on er h kéte
gondolko örö uralkod életünk föld v é ő természe örö helye V va zsid S E érzékenységén
öniróniájá nép stílusán amely népies épp b ha c könt m Berzsenyi görög-la
klasszicizál e köl zs vol mi tud sajá hivatásu mag költészet betölte érde
jelensé k felhí figyelm K Józ fellépé 1 u évti te anélk h egyet zs kö
jelentkezn lehet en o Nyil h zs lé idegen ére ezidőt uralk nép formák Va Ján
Komjá Je filozó köl köréb 80 évek tű c zs poé Palá Laj parasztházak nem kúriák
szület nép mag költésze zsi hoz elős vá szellem K Józs Hel Je Ignot Szilá G
versei nemc mod nagyvár é kü ké villan f ha történe hagyományai szakí egyéni
jog hangosab követe r erköl paranc előítélet é mod em érzé megszólaln Zs köl
adaptálód elős ah életh am városiaso iparos demokratizál Magyarorszá
szükségszer kialakuló vo ad nál elős han társada elégületlenségn mod szkepszis
felszabad érzékiségn teremtet szabad szell leveg amel En zsenijé szüks v m
problémái bá felismeréséh Élénk összeköttetés áll nyug áramlatokk kés vol nál
min euró szell mozga e közvetít kovász ö riasztga Am többség vol 90 é folyóira
K Józ Hé kör ideg fog legkönnyeb Nyu törekvése m kés áll legt megértés T
kollektivi eszmén mel mag művelő időmutat néh órá hátr ál nélkül zs lél mi
maga-teremte kultúrá min opaliz eg oldal zsidós má oldal körny szín mutat Magya
kor szól zsidós mi tel erőv lelke mo fo asszimilác cso költészeté zs közös érzé
szórványos c kivételszá men kap hang Mé bárm halován megőrz bizon zs színek k
el tiltakoznu mag művelő szempontjá veszede mag nemz irodalom k eltűn különb fa
regioná vall közössé színein m ah világirodal c gazdagít különb nemz irodalm v
ah eg em sajá egyénis alap vá haszno társada életéb né művelődés á h időnk más-
né tö vá hangad be mag szellem s h protest el katolikust zs iroda rémé c
elfogul gyűlölkö fes ördö fal igaz h kereske sajá színárnyalato hoz termék é
jelent mag poézisb mag művelődés szemb legal an követel m tartozá 2.Pró mag
iroda e magyar-zs szépíró m szá negyve évei lép szer igé novellákk
irodalomtörté jelte tömegsí teme valób í munkásságuk csu histór jelentős v e
magyar-zs prózaí ki í működésé stílusá ragy magyarságá min idő számol k mag
irodalomn Á Ad vo Személyé képvisel e mag zsurnali írón í törekvései megteremt
franc könnyedsé tis magyars tárcanovellán novel feszessé merevs so engede
nehézkess jelentő megenyhü ami Á tartalom töltö fri ele stílus öntö formá A
csevegés emlék aktuá esemén ad novellái témá Előadásá megveszteg kedvessé
szatiri emberlát hum te becses népszer tárcanovellá zs hum m Á prózaköltészeté
sz de ad írásain kes gún olv Kó Ta műveib Reá világszemléle m n romanti
tárgymotívumo zo megrajzolás ho naturaliz közelségé fővár é jelenségei ironi
megvilágításá tal bősé anya filozóf gondola kifejtés le é analiti boncolásá jó
bölcselke azon soha tompíto meséi érdekesség zs szempont c növeked zs csal é
rajzá zs problé felvetésé keretéb Kó e mag zs í rámutat zsidósá be eg szuvas
generációellen vallás-szell dekadenciájá Szá vo állí regén me Br Sán
próza-költészet Br Sán emb miliőábrázolásá naturaliz szell irányá hat al á m
drámáib legváltozatos iroda jelensé kapcsolód egymáss Egyéniségé tektoni
nyugtalans vezető változó-kever meglátá kifej formáib Regényí tehetségé eg
legerős old életmozzana alakváltoza elemei elmos részlete kiterj megfigyelé
Ugya megfigy kész jelle B La műv Hi elvonatkoztatás szeml éle emberek Szig
tárgyila vizsgáló eredmé min eg munká a nagy koncepci regény analizá érdekfesz
me problé bonyol alakja a novellái ö ér ők Egy azok magyar-zs írókn Budap
kispolgárain sza életén klubjai alakja egys zs figurá éle környezetr bemutatásá
vez I.- Ezek különbö lelkűkb gondolkodásukb tulajdonságaik tökélete ism alakok
kész raj mag legértékes alkotá k tartozn
12195
CÍM Irod
SZÓC Z v melank szentimentali a hontalanságun t o e két gondolk ör uralko
életün föl termész ör hely v zsi érzékenységé öniróniáj né stílusá amel népie
ép h kön Berzseny görög-l klasszicizá kö z vo m tu saj hivatás ma költésze
betölt érd jelens felh figyel Jó fellép évt t anél egye z k jelentkez lehe e
Nyi z l idege ér ezidő ural né formá V Já Komj J filoz kö köré 8 éve t z po Pal
La parasztháza ne kúriá szüle né ma költész zs ho elő v szelle Józ He J Igno
Szil verse nem mo nagyvá k k villa h történ hagyománya szak egyén jo hangosa
követ erkö paran előítéle mo e érz megszólal Z kö adaptáló elő a élet a
városias iparo demokratizá Magyarorsz szükségsze kialakul v a ná elő ha társad
elégületlenség mo szkepszi felszaba érzékiség teremte szaba szel leve ame E
zsenij szük problémá b felismerésé Élén összekötteté ál nyu áramlatok ké vo ná
mi eur szel mozg közvetí kovás riasztg A többsé vo 9 folyóir Jó H kö ide fo
legkönnye Ny törekvés ké ál leg megérté kollektiv eszmé me ma művel időmuta né
ór hát á nélkü z lé m maga-teremt kultúr mi opali e olda zsidó m olda körn szí
muta Magy ko szó zsidó m te erő lelk m f asszimilá cs költészet z közö érz
szórványo kivételsz me ka han M bár halová megőr bizo z színe e tiltakozn ma
művel szempontj veszed ma nem irodalo eltű külön f region val közöss színei a
világiroda gazdagí külön nem irodal a e e saj egyéni ala v haszn társad életé n
művelődé időn más n t v hanga b ma szelle protes e katolikus z irod rém elfogu
gyűlölk fe örd fa iga keresk saj színárnyalat ho termé jelen ma poézis ma
művelődé szem lega a követe tartoz 2.Pr ma irod magyar-z szépír sz negyv éve lé
sze ig novellák irodalomtört jelt tömegs tem való munkásságu cs histó jelentő
magyar-z próza k működés stílus rag magyarság mi id számo ma irodalom A v
Személy képvise ma zsurnal író törekvése megterem fran könnyeds ti magyar
tárcanovellá nove feszess merev s enged nehézkes jelent megenyh am tartalo tölt
fr el stílu önt form csevegé emlé aktu esemé a novellá tém Előadás megveszte
kedvess szatir emberlá hu t becse népsze tárcanovell z hu prózaköltészet s d a
írásai ke gú ol K T művei Re világszemlél romant tárgymotívum z megrajzolá h
naturali közelség fővá jelensége iron megvilágítás ta bős any filozó gondol kifejté
l analit boncolás j bölcselk azo soh tompít mesé érdekessé z szempon növeke z
csa rajz z probl felvetés kereté K ma z rámuta zsidós b e szuva generációelle
vallás-szel dekadenciáj Sz v áll regé m B Sá próza-költésze B Sá em
miliőábrázolás naturali szel irány ha a drámái legváltozato irod jelens
kapcsoló egymás Egyéniség tekton nyugtalan vezet változó-keve meglát kife
formái Regény tehetség e legerő ol életmozzan alakváltoz eleme elmo részlet
kiter megfigyel Ugy megfig kés jell L mű H elvonatkoztatá szem él embere Szi
tárgyil vizsgál eredm mi e munk nag koncepc regén analiz érdekfes m probl bonyo
alakj novellá é ő Eg azo magyar-z írók Buda kispolgárai sz életé klubja alakj
egy z figur él környezet bemutatás ve I. Eze különb lelkűk gondolkodásuk
tulajdonságai tökélet is alako kés ra ma legértéke alkot tartoz
1219
CÍ Iro
SZÓ melan szentimental hontalanságu ké gondol ö uralk életü fö termés ö hel
zs érzékenység öniróniá n stílus ame népi é kö Berzsen görög- klassziciz k v t
sa hivatá m költész betöl ér jelen fel figye J fellé év ané egy jelentke leh Ny
ideg é ezid ura n form J Kom filo k kör év p Pa L parasztház n kúri szül n m
költés z h el szell Jó H Ign Szi vers ne m nagyv vill törté hagyomány sza egyé
j hangos köve erk para előítél m ér megszóla k adaptál el éle városia ipar
demokratiz Magyarors szükségsz kialaku n el h társa elégületlensé m szkepsz
felszab érzékisé teremt szab sze lev am zseni szü problém felismerés Élé
összeköttet á ny áramlato k v n m eu sze moz közvet ková riaszt többs v folyói
J k id f legkönny N törekvé k á le megért kollekti eszm m m műve időmut n ó há
nélk l maga-terem kultú m opal old zsid old kör sz mut Mag k sz zsid t er lel
asszimil c költésze köz ér szórvány kivétels m k ha bá halov megő biz szín
tiltakoz m műve szempont vesze m ne irodal elt külö regio va közös színe
világirod gazdag külö ne iroda sa egyén al hasz társa élet művelőd idő má hang
m szell prote katoliku iro ré elfog gyűlöl f ör f ig keres sa színárnyala h
term jele m poézi m művelőd sze leg követ tarto 2.P m iro magyar- szépí s negy
év l sz i novellá irodalomtör jel tömeg te val munkásság c hist jelent magyar-
próz működé stílu ra magyarsá m i szám m irodalo Személ képvis m zsurna ír
törekvés megtere fra könnyed t magya tárcanovell nov feszes mere enge nehézke jelen
megeny a tartal töl f e stíl ön for cseveg eml akt esem novell té Előadá
megveszt kedves szati emberl h becs népsz tárcanovel h prózaköltésze írása k g
o műve R világszemlé roman tárgymotívu megrajzol natural közelsé főv jelenség
iro megvilágítá t bő an filoz gondo kifejt anali boncolá bölcsel az so tompí
mes érdekess szempo növek cs raj prob felveté keret m rámut zsidó szuv
generációell vallás-sze dekadenciá S ál reg S próza-költész S e miliőábrázolá
natural sze irán h drámá legváltozat iro jelen kapcsol egymá Egyénisé tekto
nyugtala veze változó-kev meglá kif formá Regén tehetsé leger o életmozza
alakválto elem elm részle kite megfigye Ug megfi ké jel m elvonatkoztat sze é
ember Sz tárgyi vizsgá ered m mun na koncep regé anali érdekfe prob bony alak novell
E az magyar- író Bud kispolgára s élet klubj alak eg figu é környeze bemutatá v
I Ez külön lelkű gondolkodásu tulajdonsága tökéle i alak ké r m legérték alko
tarto