12283.htm
CÍMSZÓ: Jeruzsálem
SZÓCIKK: Jeruzsálem,
héberül: Jerusolájim, az ókori zsidó állam (Judaea), majd Palesztina fővárosa,
egyike a világ legrégibb és legnevezetesebb városainak, évezredeken át királyok
lakhelye, nagy világtörténeti mozgalmak középpontja volt és a zsidóknak,
keresztényeknek és mohamedánoknak ma is egyformán szent, helye. A Biblia
szerint (Mózes 1. 14. 18) már Ábrahám idejében állott a város, mely Malkicedek
király rezidenciája volt és «Salem» (béke) nevet viselt. Régebbi neve még a
városnak : Jebus és Jebussi a jebuziták föníciai törzse után, akiktől Dávid
király foglalta el a várost, mely róla a «Dávid városa» nevet nyerte. A felső
város körül húzódó sziklás Cion-hegyről még Cionnak (l. Cion) és Cion
bástyájának (Sám. II. 5. 5-10) is nevezték. Mikor a két városrészt, a felső és
alsó várost nagyarányú építkezésekkel összekötötték, akkor kapta a város a J.
nevet, melynek tulajdonképpeni jelentése: «újjáépített Salem». Görög és latin
szerzők Solymanak, az arabok El Kudsnak és Beit el Mukkadasnak (szentség)
nevezik. A Bar Kochba-lázadás leveretése után egy ideig Aelia Capitolina volt a
neve, míg a törökök Kodzsi Serifnek nevezik. J. Palesztina (l. o.)
nyugatjordáni részén, a Cion, Moria és Akra hegyeken épült s három szűk völgy
fogja körül. I. Agrippa alatt megnagyobbodott J. egy új városrésszel, amely a
Becetha dombon épült. Később a Moria hegyétől délkeletre az Ofel, az olajfák
hegyének lábánál pedig a Bethpage és Bethania nevű városrészek épültek ahol a
zarándokok laktak. J.-et először Dávid király erősítette meg, aki a Cion hegyén
emelkedő várat fallal vétette körül. Az erődítési munkálatokat Salamon király
folytatta s valószínű, hogy ő építtette a sok tornyú három fal közül az elsőt,
mely az egész várost körülkerítette. Nehemiás Könyve a város kapui közül
megemlíti a völgykaput, mely a mai jaffai kapunak felel meg, Efrajim, vagy
Benjámin kapuját (a mai damaszkuszi kapu), a juhok kapuját (a mai István kapu)
és az esszénusok kapuját. A régi J. pompájáról tanúskodik a Királyok Könyve
(II., 9. 16), mely felsorolja a város díszes palotáit: a Templom, Dávid és
Salamon palotája, az «asszonyok háza» a függő kertek a királyok tavával stb.
Évezredek alatt J. sok viszontagságon ment keresztül. A zsidó honfoglalás és az
ország felosztása után Benjámin törzséé lett a város, amelyet teljesen Juda
törzse hódított meg. A várat a jebuzitáktól Dávid foglalta el. Alatta és
Salamon király alatt érte el J. virágzásának fénykorát s lett Templomával,
palotáival és erődítményeivel a vallási és állami élet középpontja és az ország
fővárosa. Salamon halála után J. elvesztette jelentőségét és évszázadokon át
egymást váltották falai között a hódítók. Jerobeam alatt Sisak egyiptomi király
foglalta el és pusztította el a Templomot. Joram alatt az arabok és
filiszteusok, Chizkia idejében az asszírok dúlták fel a várost, mely Cedekia
alatt Nebukadnezár Babilónia királyának uralma alá került, ki fogságba hurcolta
a zsidókat, elpusztította a Templomot és a falakat is (586. Tisobe-áv). 445-ben
Kr. e. Cyrus perzsa király jóindulata folytán Ezra pap és Nehémia próféta
vezetésével visszatért a zsidóság exiliumából J.-be, melyet újra építettek. A
második Templom építése is erre az időre esik. 320-ban Ptolomaeus hódította meg
J.-et. 168-ban pedig Antiochus Epiphanes szír király foglalta el, aki
elpusztította a falvakat, megrongálta és kirabolta a Templomot. Antiochus
szentségtörő eljárása a Makkabeusok (l. o.) szabadságharcát eredményezte,
akiknek vezére Juda Makkábi visszafoglalta hosszú harcok után J.-et. A
Hasmoneus (Makkabeus) dinasztia alatt, valamint a Herodianusok idejében ismét
fejlődésnek indult J., de ez csak rövid ideig tartott, mert II. Agrippa alatt a
rómaiak, legyőzve a zsidóság hősi ellenállását, (l. Giskalai János) elfoglalták
a várost és elpusztították a Templomot (70. Tisó be-Áv). Bar Kochba (l. o.)
vezetésével a zsidók visszafoglalták J.-et, mely rövid idő múlva ismét római
fennhatóság alá került. Hadrián császár Aelia Capitolina néven újjáépítette
J.-et és a Templom helyére Jupiter Capitolinus templomát emelte. A zsidóknak
ekkor halálbüntetés terhe alatt tilos volt átlépniük a város kapuját.
Constantin császár alatt keresztény várossá lett J., melyet sűrűn kerestek fel
a keresztény zarándokok. 614-ben II. Chosroes perzsa király elfoglalta J.-et.
de 629. Heraclius császár visszafoglalta. 637-ben a győzelmes Omar kalifa négy
havi ostrom után végkép elfoglalta J.-et, mely egészen 1918-ig mohamedán uralom
alatt volt, kivéve 1099-1187-ig, amikor a keresztes hadak megszállva tartották,
de az utóbbi évben Szaladin egyiptomi szultán visszafoglalta azt. Később
Törökország alá tartozott Palesztinával együtt J. is, mely egészen a jelen
századig vissza fejlődött s csupán a cionizmus fellendülésével regenerálódott.
Ma J.-nek 120,000 lakosa van, amelyből 80,000 zsidó. A Balfour-deklaráció
(1918) óta az angol protektorátus alatti zsidó államfővárosa s a főbiztos
(Chief Commissioner) székhelye. Számos középülete s újabban gyártelepe is van.
Iparai közül különösön a faáruk készítése jelentékeny. J. nevezetessége az
utóbbi években létesült egyetem, melynek épülete a Scopus hegyén van.
Úgyszintén van a fővárosnak hébernyelvű modern operaháza is, mely magas
színvonalon áll. Emellett régebb idő óta van nagyszabású árvaháza, újabban több
modern berendezésű kórháza, hébernyelvű gimnáziuma, számos napi- és hetilapja
ugyancsak héber nyelven és könyvtára is. J. zsidósága nem alkot egy
hitközséget, hanem külön községekben tömörülnek a különböző országokból
származó zsidó beköltözöttek. J. tudományos szempontból is rendkívül nagy
jelentőségű, nem csupán az újonnan létesült egyeteme miatt, hanem főképen
azért, mert ott van az amerikai, angol és német Biblia-archeológiái kutatók
központja. J. minden időben a zsidóság szent városa volt s az is maradt mind e
mai napig. A Zsoltáros rajongó lelkesedéssel énekli meg mint «Isten városát», a
«szent várost», de a későbbi talmudtudósok munkáiban is sűrűn bukkannak fel
poétikus képek J. hajdani dicsőségéről. «Ez volt a város, melynek híre a világ
egyik végétől a másikig visszhangzott» (Midr. Rabba). «Tíz mérő szépséget
kapott a világ, ebből kilenc jutott J.-nek» (Kiddusin 49b). A diaszpóra
évezredei alatt J. a jobb jövőnek mindig eleven szimbóluma volt a zsidóság
számára, rnely sohasem adta fel a reményt, hogy visszatérhet ismét majdan régi
fényében tündöklő J.-be. Ennek a zsidó liturgiát sűrűn átszövő reménykedésnek
legmeghatóbb kifejezéseit a Haggadában (jövő évre J.-ben) és a Zsoltárban
(Száradjon el a jobbom ha valaha elfelejtelek J.) találjuk. L. Bar Kochba. Giskalai
János, Tiso-be-av, Cion és Zarándoklás a Szentföldre).
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2283. címszó a lexikon =>
410. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12283.htm
CÍMSZÓ: Jeruzsálem
SZÓCIKK: Jeruzsálem, héberül: Jerusolájim, az ókori zsidó állam Judaea ,
majd Palesztina fővárosa, egyike a világ legrégibb és legnevezetesebb
városainak, évezredeken át királyok lakhelye, nagy világtörténeti mozgalmak
középpontja volt és a zsidóknak, keresztényeknek és mohamedánoknak ma is
egyformán szent, helye. A Biblia szerint Mózes 1. 14. 18 már Ábrahám idejében
állott a város, mely Malkicedek király rezidenciája volt és Salem béke nevet
viselt. Régebbi neve még a városnak : Jebus és Jebussi a jebuziták föníciai
törzse után, akiktől Dávid király foglalta el a várost, mely róla a Dávid
városa nevet nyerte. A felső város körül húzódó sziklás Cion-hegyről még
Cionnak l. Cion és Cion bástyájának Sám. II. 5. 5-10 is nevezték. Mikor a két
városrészt, a felső és alsó várost nagyarányú építkezésekkel összekötötték, akkor
kapta a város a J. nevet, melynek tulajdonképpeni jelentése: újjáépített Salem
. Görög és latin szerzők Solymanak, az arabok El Kudsnak és Beit el Mukkadasnak
szentség nevezik. A Bar Kochba-lázadás leveretése után egy ideig Aelia
Capitolina volt a neve, míg a törökök Kodzsi Serifnek nevezik. J. Palesztina l.
o. nyugatjordáni részén, a Cion, Moria és Akra hegyeken épült s három szűk
völgy fogja körül. I. Agrippa alatt megnagyobbodott J. egy új városrésszel,
amely a Becetha dombon épült. Később a Moria hegyétől délkeletre az Ofel, az
olajfák hegyének lábánál pedig a Bethpage és Bethania nevű városrészek épültek
ahol a zarándokok laktak. J.-et először Dávid király erősítette meg, aki a Cion
hegyén emelkedő várat fallal vétette körül. Az erődítési munkálatokat Salamon
király folytatta s valószínű, hogy ő építtette a sok tornyú három fal közül az
elsőt, mely az egész várost körülkerítette. Nehemiás Könyve a város kapui közül
megemlíti a völgykaput, mely a mai jaffai kapunak felel meg, Efrajim, vagy
Benjámin kapuját a mai damaszkuszi kapu , a juhok kapuját a mai István kapu és
az esszénusok kapuját. A régi J. pompájáról tanúskodik a Királyok Könyve II.,
9. 16 , mely felsorolja a város díszes palotáit: a Templom, Dávid és Salamon
palotája, az asszonyok háza a függő kertek a királyok tavával stb. Évezredek
alatt J. sok viszontagságon ment keresztül. A zsidó honfoglalás és az ország
felosztása után Benjámin törzséé lett a város, amelyet teljesen Juda törzse
hódított meg. A várat a jebuzitáktól Dávid foglalta el. Alatta és Salamon
király alatt érte el J. virágzásának fénykorát s lett Templomával, palotáival
és erődítményeivel a vallási és állami élet középpontja és az ország fővárosa.
Salamon halála után J. elvesztette jelentőségét és évszázadokon át egymást
váltották falai között a hódítók. Jerobeam alatt Sisak egyiptomi király
foglalta el és pusztította el a Templomot. Joram alatt az arabok és
filiszteusok, Chizkia idejében az asszírok dúlták fel a várost, mely Cedekia
alatt Nebukadnezár Babilónia királyának uralma alá került, ki fogságba hurcolta
a zsidókat, elpusztította a Templomot és a falakat is 586. Tisobe-áv . 445-ben
Kr. e. Cyrus perzsa király jóindulata folytán Ezra pap és Nehémia próféta
vezetésével visszatért a zsidóság exiliumából J.-be, melyet újra építettek. A
második Templom építése is erre az időre esik. 320-ban Ptolomaeus hódította meg
J.-et. 168-ban pedig Antiochus Epiphanes szír király foglalta el, aki
elpusztította a falvakat, megrongálta és kirabolta a Templomot. Antiochus
szentségtörő eljárása a Makkabeusok l. o. szabadságharcát eredményezte, akiknek
vezére Juda Makkábi visszafoglalta hosszú harcok után J.-et. A Hasmoneus
Makkabeus dinasztia alatt, valamint a Herodianusok idejében ismét fejlődésnek
indult J., de ez csak rövid ideig tartott, mert II. Agrippa alatt a rómaiak,
legyőzve a zsidóság hősi ellenállását, l. Giskalai János elfoglalták a várost
és elpusztították a Templomot 70. Tisó be-Áv . Bar Kochba l. o. vezetésével a
zsidók visszafoglalták J.-et, mely rövid idő múlva ismét római fennhatóság alá
került. Hadrián császár Aelia Capitolina néven újjáépítette J.-et és a Templom
helyére Jupiter Capitolinus templomát emelte. A zsidóknak ekkor halálbüntetés
terhe alatt tilos volt átlépniük a város kapuját. Constantin császár alatt
keresztény várossá lett J., melyet sűrűn kerestek fel a keresztény zarándokok.
614-ben II. Chosroes perzsa király elfoglalta J.-et. de 629. Heraclius császár
visszafoglalta. 637-ben a győzelmes Omar kalifa négy havi ostrom után végkép
elfoglalta J.-et, mely egészen 1918-ig mohamedán uralom alatt volt, kivéve
1099-1187-ig, amikor a keresztes hadak megszállva tartották, de az utóbbi évben
Szaladin egyiptomi szultán visszafoglalta azt. Később Törökország alá tartozott
Palesztinával együtt J. is, mely egészen a jelen századig vissza fejlődött s
csupán a cionizmus fellendülésével regenerálódott. Ma J.-nek 120,000 lakosa
van, amelyből 80,000 zsidó. A Balfour-deklaráció 1918 óta az angol
protektorátus alatti zsidó államfővárosa s a főbiztos Chief Commissioner
székhelye. Számos középülete s újabban gyártelepe is van. Iparai közül
különösön a faáruk készítése jelentékeny. J. nevezetessége az utóbbi években
létesült egyetem, melynek épülete a Scopus hegyén van. Úgyszintén van a
fővárosnak hébernyelvű modern operaháza is, mely magas színvonalon áll.
Emellett régebb idő óta van nagyszabású árvaháza, újabban több modern
berendezésű kórháza, hébernyelvű gimnáziuma, számos napi- és hetilapja
ugyancsak héber nyelven és könyvtára is. J. zsidósága nem alkot egy
hitközséget, hanem külön községekben tömörülnek a különböző országokból
származó zsidó beköltözöttek. J. tudományos szempontból is rendkívül nagy
jelentőségű, nem csupán az újonnan létesült egyeteme miatt, hanem főképen
azért, mert ott van az amerikai, angol és német Biblia-archeológiái kutatók
központja. J. minden időben a zsidóság szent városa volt s az is maradt mind e
mai napig. A Zsoltáros rajongó lelkesedéssel énekli meg mint Isten városát , a
szent várost , de a későbbi talmudtudósok munkáiban is sűrűn bukkannak fel
poétikus képek J. hajdani dicsőségéről. Ez volt a város, melynek híre a világ
egyik végétől a másikig visszhangzott Midr. Rabba . Tíz mérő szépséget kapott a
világ, ebből kilenc jutott J.-nek Kiddusin 49b . A diaszpóra évezredei alatt J.
a jobb jövőnek mindig eleven szimbóluma volt a zsidóság számára, rnely sohasem
adta fel a reményt, hogy visszatérhet ismét majdan régi fényében tündöklő
J.-be. Ennek a zsidó liturgiát sűrűn átszövő reménykedésnek legmeghatóbb
kifejezéseit a Haggadában jövő évre J.-ben és a Zsoltárban Száradjon el a
jobbom ha valaha elfelejtelek J. találjuk. L. Bar Kochba. Giskalai János,
Tiso-be-av, Cion és Zarándoklás a Szentföldre .
12283.ht
CÍMSZÓ Jeruzsále
SZÓCIKK Jeruzsálem héberül Jerusolájim a ókor zsid álla Judae maj Palesztin
fővárosa egyik vilá legrégib é legnevezeteseb városainak évezredeke á királyo
lakhelye nag világtörténet mozgalma középpontj vol é zsidóknak keresztényekne é
mohamedánokna m i egyformá szent helye Bibli szerin Móze 1 14 1 má Ábrahá
idejébe állot város mel Malkicede királ rezidenciáj vol é Sale bék neve viselt
Régebb nev mé városna Jebu é Jebuss jebuzitá fönícia törzs után akiktő Dávi
királ foglalt e várost mel ról Dávi város neve nyerte fels váro körü húzód
sziklá Cion-hegyrő mé Cionna l Cio é Cio bástyájána Sám II 5 5-1 i nevezték
Miko ké városrészt fels é als város nagyarány építkezésekke összekötötték akko
kapt váro J nevet melyne tulajdonképpen jelentése újjáépítet Sale Görö é lati
szerző Solymanak a arabo E Kudsna é Bei e Mukkadasna szentsé nevezik Ba
Kochba-lázadá leveretés utá eg idei Aeli Capitolin vol neve mí törökö Kodzs
Serifne nevezik J Palesztin l o nyugatjordán részén Cion Mori é Akr hegyeke
épül háro szű völg fogj körül I Agripp alat megnagyobbodot J eg ú városrésszel
amel Beceth dombo épült Későb Mori hegyétő délkeletr a Ofel a olajfá hegyéne
lábáná pedi Bethpag é Bethani nev városrésze épülte aho zarándoko laktak J.-e
előszö Dávi királ erősített meg ak Cio hegyé emelked vára falla vétett körül A
erődítés munkálatoka Salamo királ folytatt valószínű hog építtett so torny háro
fa közü a elsőt mel a egés város körülkerítette Nehemiá Könyv váro kapu közü
megemlít völgykaput mel ma jaffa kapuna fele meg Efrajim vag Benjámi kapujá ma
damaszkusz kap juho kapujá ma Istvá kap é a esszénuso kapuját rég J pompájáró
tanúskodi Királyo Könyv II. 9 1 mel felsorolj váro dísze palotáit Templom Dávi
é Salamo palotája a asszonyo ház függ kerte királyo taváva stb Évezrede alat J
so viszontagságo men keresztül zsid honfoglalá é a orszá felosztás utá Benjámi
törzsé let város amelye teljese Jud törzs hódítot meg vára jebuzitáktó Dávi
foglalt el Alatt é Salamo királ alat ért e J virágzásána fénykorá let
Templomával palotáiva é erődítményeive vallás é állam éle középpontj é a orszá
fővárosa Salamo halál utá J elvesztett jelentőségé é évszázadoko á egymás
váltottá fala közöt hódítók Jerobea alat Sisa egyiptom királ foglalt e é
pusztított e Templomot Jora alat a arabo é filiszteusok Chizki idejébe a
asszíro dúltá fe várost mel Cedeki alat Nebukadnezá Babilóni királyána uralm al
került k fogságb hurcolt zsidókat elpusztított Templomo é falaka i 586 Tisobe-á
445-be Kr e Cyru perzs királ jóindulat folytá Ezr pa é Nehémi prófét vezetéséve
visszatér zsidósá exiliumábó J.-be melye újr építettek másodi Templo építés i
err a időr esik 320-ba Ptolomaeu hódított me J.-et 168-ba pedi Antiochu
Epiphane szí királ foglalt el ak elpusztított falvakat megrongált é kirabolt
Templomot Antiochu szentségtör eljárás Makkabeuso l o szabadságharcá
eredményezte akikne vezér Jud Makkáb visszafoglalt hossz harco utá J.-et Hasmoneu
Makkabeu dinaszti alatt valamin Herodianuso idejébe ismé fejlődésne indul J. d
e csa rövi idei tartott mer II Agripp alat rómaiak legyőzv zsidósá hős
ellenállását l Giskala Jáno elfoglaltá város é elpusztítottá Templomo 70 Tis
be-Á Ba Kochb l o vezetéséve zsidó visszafoglaltá J.-et mel rövi id múlv ismé
róma fennhatósá al került Hadriá császá Aeli Capitolin néve újjáépített J.-e é
Templo helyér Jupite Capitolinu templomá emelte zsidókna ekko halálbünteté terh
alat tilo vol átlépniü váro kapuját Constanti császá alat keresztén váross let
J. melye sűrű kereste fe keresztén zarándokok 614-be II Chosroe perzs királ
elfoglalt J.-et d 629 Heracliu császá visszafoglalta 637-be győzelme Oma kalif
nég hav ostro utá végké elfoglalt J.-et mel egésze 1918-i mohamedá uralo alat
volt kivév 1099-1187-ig amiko kereszte hada megszállv tartották d a utóbb évbe
Szaladi egyiptom szultá visszafoglalt azt Későb Törökorszá al tartozot
Palesztináva együt J is mel egésze jele századi vissz fejlődöt csupá cionizmu
fellendüléséve regenerálódott M J.-ne 120,00 lakos van amelybő 80,00 zsidó
Balfour-deklaráci 191 ót a ango protektorátu alatt zsid államfőváros főbizto
Chie Commissione székhelye Számo középület újabba gyártelep i van Ipara közü
különösö faáru készítés jelentékeny J nevezetesség a utóbb évekbe létesül
egyetem melyne épület Scopu hegyé van Úgyszinté va fővárosna hébernyelv moder
operaház is mel maga színvonalo áll Emellet régeb id ót va nagyszabás árvaháza
újabba töb moder berendezés kórháza hébernyelv gimnáziuma számo napi é hetilapj
ugyancsa hébe nyelve é könyvtár is J zsidóság ne alko eg hitközséget hane külö
községekbe tömörülne különböz országokbó származ zsid beköltözöttek J tudományo
szempontbó i rendkívü nag jelentőségű ne csupá a újonna létesül egyetem miatt hane
főképe azért mer ot va a amerikai ango é néme Biblia-archeológiá kutató
központja J minde időbe zsidósá szen város vol a i marad min ma napig Zsoltáro
rajong lelkesedésse énekl me min Iste városá szen város d később talmudtudóso
munkáiba i sűrű bukkanna fe poétiku képe J hajdan dicsőségéről E vol város
melyne hír vilá egyi végétő másiki visszhangzot Midr Rabb Tí mér szépsége kapot
világ ebbő kilen jutot J.-ne Kiddusi 49 diaszpór évezrede alat J job jövőne
mindi eleve szimbólum vol zsidósá számára rnel sohase adt fe reményt hog
visszatérhe ismé majda rég fényébe tündökl J.-be Enne zsid liturgiá sűrű átszöv
reménykedésne legmeghatób kifejezései Haggadába jöv évr J.-be é Zsoltárba
Száradjo e jobbo h valah elfelejtele J találjuk L Ba Kochba Giskala János Tiso-be-av
Cio é Zarándoklá Szentföldr
12283.h
CÍMSZ Jeruzsál
SZÓCIK Jeruzsále héberü Jerusoláji óko zsi áll Juda ma Paleszti főváros
egyi vil legrégi legnevezetese városaina évezredek király lakhely na
világtörténe mozgalm középpont vo zsidókna keresztényekn mohamedánokn egyform
szen hely Bibl szeri Móz 1 m Ábrah idejéb állo váro me Malkiced kirá rezidenciá
vo Sal bé nev visel Régeb ne m városn Jeb Jebus jebuzit föníci törz utá akikt
Dáv kirá foglal város me ró Dáv váro nev nyert fel vár kör húzó szikl Cion-hegyr
m Cionn Ci Ci bástyáján Sá I 5- nevezté Mik k városrész fel al váro nagyarán
építkezésekk összekötötté akk kap vár neve melyn tulajdonképpe jelentés
újjáépíte Sal Gör lat szerz Solymana arab Kudsn Be Mukkadasn szents nevezi B
Kochba-lázad levereté ut e ide Ael Capitoli vo nev m török Kodz Serifn nevezi
Paleszti nyugatjordá részé Cio Mor Ak hegyek épü hár sz völ fog körü Agrip ala
megnagyobbodo e városréssze ame Becet domb épül Késő Mor hegyét délkelet Ofe
olajf hegyén lábán ped Bethpa Bethan ne városrész épült ah zarándok lakta J.-
elősz Dáv kirá erősítet me a Ci hegy emelke vár fall vétet körü erődíté
munkálatok Salam kirá folytat valószín ho építtet s torn hár f köz első me egé
váro körülkerített Nehemi Köny vár kap köz megemlí völgykapu me m jaff kapun
fel me Efraji va Benjám kapuj m damaszkus ka juh kapuj m Istv ka esszénus
kapujá ré pompájár tanúskod Király Köny II me felsorol vár dísz palotái Templo
Dáv Salam palotáj asszony há füg kert király taváv st Évezred ala s
viszontagság me keresztü zsi honfoglal orsz felosztá ut Benjám törzs le váro
amely teljes Ju törz hódíto me vár jebuzitákt Dáv foglal e Alat Salam kirá ala
ér virágzásán fénykor le Templomáva palotáiv erődítményeiv vallá álla él
középpont orsz főváros Salam halá ut elvesztet jelentőség évszázadok egymá
váltott fal közö hódító Jerobe ala Sis egyipto kirá foglal pusztítot Templomo
Jor ala arab filiszteuso Chizk idejéb asszír dúlt f város me Cedek ala
Nebukadnez Babilón királyán ural a kerül fogság hurcol zsidóka elpusztítot
Templom falak 58 Tisobe- 445-b K Cyr perz kirá jóindula folyt Ez p Nehém prófé
vezetésév visszaté zsidós exiliumáb J.-b mely új építette másod Templ építé er
idő esi 320-b Ptolomae hódítot m J.-e 168-b ped Antioch Epiphan sz kirá foglal
e a elpusztítot falvaka megrongál kirabol Templomo Antioch szentségtö eljárá
Makkabeus szabadságharc eredményezt akikn vezé Ju Makká visszafoglal hoss harc
ut J.-e Hasmone Makkabe dinaszt alat valami Herodianus idejéb ism fejlődésn
indu J cs röv ide tartot me I Agrip ala rómaia legyőz zsidós hő ellenállásá
Giskal Ján elfoglalt váro elpusztított Templom 7 Ti be- B Koch vezetésév zsid
visszafoglalt J.-e me röv i múl ism róm fennhatós a kerül Hadri csász Ael
Capitoli név újjáépítet J.- Templ helyé Jupit Capitolin templom emelt zsidókn
ekk halálbüntet ter ala til vo átlépni vár kapujá Constant csász ala kereszté
város le J mely sűr kerest f kereszté zarándoko 614-b I Chosro perz kirá
elfoglal J.-e 62 Heracli csász visszafoglalt 637-b győzelm Om kali né ha ostr
ut végk elfoglal J.-e me egész 1918- mohamed ural ala vol kivé 1099-1187-i amik
kereszt had megszáll tartottá utób évb Szalad egyipto szult visszafoglal az
Késő Törökorsz a tartozo Palesztináv együ i me egész jel század viss fejlődö
csup cionizm fellendülésév regenerálódot J.-n 120,0 lako va amelyb 80,0 zsid
Balfour-deklarác 19 ó ang protektorát alat zsi államfőváro főbizt Chi
Commission székhely Szám középüle újabb gyártele va Ipar köz különös faár
készíté jelentéken nevezetessé utób évekb létesü egyete melyn épüle Scop hegy
va Úgyszint v fővárosn hébernyel mode operahá i me mag színvonal ál Emelle rége
i ó v nagyszabá árvaház újabb tö mode berendezé kórház hébernyel gimnázium szám
nap hetilap ugyancs héb nyelv könyvtá i zsidósá n alk e hitközsége han kül
községekb tömörüln különbö országokb szárma zsi beköltözötte tudomány szempontb
rendkív na jelentőség n csup újonn létesü egyete miat han főkép azér me o v
amerika ang ném Biblia-archeológi kutat központj mind időb zsidós sze váro vo
mara mi m napi Zsoltár rajon lelkesedéss ének m mi Ist város sze váro későb
talmudtudós munkáib sűr bukkann f poétik kép hajda dicsőségérő vo váro melyn hí
vil egy végét másik visszhangzo Mid Rab T mé szépség kapo vilá ebb kile juto
J.-n Kiddus 4 diaszpó évezred ala jo jövőn mind elev szimbólu vo zsidós számár
rne sohas ad f remény ho visszatérh ism majd ré fényéb tündök J.-b Enn zsi
liturgi sűr átszö reménykedésn legmegható kifejezése Haggadáb jö év J.-b
Zsoltárb Száradj jobb vala elfelejtel találju B Kochb Giskal Jáno Tiso-be-a Ci
Zarándokl Szentföld
12283.
CÍMS Jeruzsá
SZÓCI Jeruzsál héber Jerusoláj ók zs ál Jud m Paleszt főváro egy vi legrég
legnevezetes városain évezrede királ lakhel n világtörtén mozgal középpon v
zsidókn keresztények mohamedánok egyfor sze hel Bib szer Mó Ábra idejé áll vár
m Malkice kir rezidenci v Sa b ne vise Rége n város Je Jebu jebuzi föníc tör ut
akik Dá kir fogla váro m r Dá vár ne nyer fe vá kö húz szik Cion-hegy Cion C C
bástyájá S 5 nevezt Mi városrés fe a vár nagyará építkezések összekötött ak ka
vá nev mely tulajdonképp jelenté újjáépít Sa Gö la szer Solyman ara Kuds B
Mukkadas szent nevez Kochba-láza leveret u id Ae Capitol v ne törö Kod Serif
nevez Paleszt nyugatjord rész Ci Mo A hegye ép há s vö fo kör Agri al
megnagyobbod városréssz am Bece dom épü Kés Mo hegyé délkele Of olaj hegyé lábá
pe Bethp Betha n városrés épül a zarándo lakt J. elős Dá kir erősíte m C heg
emelk vá fal véte kör erődít munkálato Sala kir folyta valószí h építte tor há
kö els m eg vár körülkerítet Nehem Kön vá ka kö megeml völgykap m jaf kapu fe m
Efraj v Benjá kapu damaszku k ju kapu Ist k esszénu kapuj r pompájá tanúsko
Királ Kön I m felsoro vá dís palotá Templ Dá Sala palotá asszon h fü ker királ
tavá s Évezre al viszontagsá m kereszt zs honfogla ors feloszt u Benjá törz l
vár amel telje J tör hódít m vá jebuziták Dá fogla Ala Sala kir al é virágzásá
fényko l Templomáv palotái erődítményei vall áll é középpon ors főváro Sala hal
u elveszte jelentősé évszázado egym váltot fa köz hódít Jerob al Si egyipt kir
fogla pusztíto Templom Jo al ara filiszteus Chiz idejé asszí dúl váro m Cede al
Nebukadne Babiló királyá ura kerü fogsá hurco zsidók elpusztíto Templo fala 5
Tisobe 445- Cy per kir jóindul foly E Nehé próf vezetésé visszat zsidó exiliumá
J.- mel ú épített máso Temp épít e id es 320- Ptoloma hódíto J.- 168- pe Antioc
Epipha s kir fogla elpusztíto falvak megrongá kirabo Templom Antioc szentségt
eljár Makkabeu szabadsághar eredményez akik vez J Makk visszafogla hos har u
J.- Hasmon Makkab dinasz ala valam Herodianu idejé is fejlődés ind c rö id
tarto m Agri al római legyő zsidó h ellenállás Giska Já elfoglal vár
elpusztítot Templo T be Koc vezetésé zsi visszafoglal J.- m rö mú is ró
fennható kerü Hadr csás Ae Capitol né újjáépíte J. Temp hely Jupi Capitoli
templo emel zsidók ek halálbünte te al ti v átlépn vá kapuj Constan csás al
kereszt váro l mel sű keres kereszt zarándok 614- Chosr per kir elfogla J.- 6
Heracl csás visszafoglal 637- győzel O kal n h ost u vég elfogla J.- m egés
1918 mohame ura al vo kiv 1099-1187- ami keresz ha megszál tartott utó év Szala
egyipt szul visszafogla a Kés Törökors tartoz Palesztiná egy m egés je száza
vis fejlőd csu cioniz fellendülésé regenerálódo J.- 120, lak v amely 80, zsi
Balfour-deklará 1 an protektorá ala zs államfővár főbiz Ch Commissio székhel
Szá középül újab gyártel v Ipa kö különö faá készít jelentéke nevezetess utó
évek létes egyet mely épül Sco heg v Úgyszin főváros hébernye mod operah m ma
színvona á Emell rég nagyszab árvahá újab t mod berendez kórhá hébernye
gimnáziu szá na hetila ugyanc hé nyel könyvt zsidós al hitközség ha kü községek
tömörül különb országok szárm zs beköltözött tudomán szempont rendkí n
jelentősé csu újon létes egyet mia ha főké azé m amerik an né Biblia-archeológ
kuta központ min idő zsidó sz vár v mar m nap Zsoltá rajo lelkesedés éne m Is
váro sz vár késő talmudtudó munkái sű bukkan poéti ké hajd dicsőségér v vár
mely h vi eg végé mási visszhangz Mi Ra m szépsé kap vil eb kil jut J.- Kiddu
diaszp évezre al j jövő min ele szimból v zsidó számá rn soha a remén h
visszatér is maj r fényé tündö J.- En zs liturg sű átsz reménykedés legmeghat
kifejezés Haggadá j é J.- Zsoltár Szárad job val elfelejte találj Koch Giska
Ján Tiso-be- C Zarándok Szentföl
12283
CÍM Jeruzs
SZÓC Jeruzsá hébe Jerusolá ó z á Ju Palesz fővár eg v legré legnevezete városai
évezred kirá lakhe világtörté mozga középpo zsidók kereszténye mohamedáno egyfo
sz he Bi sze M Ábr idej ál vá Malkic ki rezidenc S n vis Rég váro J Jeb jebuz
föní tö u aki D ki fogl vár D vá n nye f v k hú szi Cion-heg Cio bástyáj nevez
M városré f vá nagyar építkezése összekötöt a k v ne mel tulajdonkép jelent
újjáépí S G l sze Solyma ar Kud Mukkada szen neve Kochba-láz levere i A Capito
n tör Ko Seri neve Palesz nyugatjor rés C M hegy é h v f kö Agr a megnagyobbo
városréss a Bec do ép Ké M hegy délkel O ola hegy láb p Beth Beth városré épü
zaránd lak J elő D ki erősít he emel v fa vét kö erődí munkálat Sal ki folyt
valósz építt to h k el e vá körülkeríte Nehe Kö v k k megem völgyka ja kap f
Efra Benj kap damaszk j kap Is esszén kapu pompáj tanúsk Kirá Kö felsor v dí
palot Temp D Sal palot asszo f ke kirá tav Évezr a viszontags keresz z honfogl
or felosz Benj tör vá ame telj tö hódí v jebuzitá D fogl Al Sal ki a virágzás
fényk Templomá palotá erődítménye val ál középpo or fővár Sal ha elveszt jelentős
évszázad egy válto f kö hódí Jero a S egyip ki fogl pusztít Templo J a ar
filiszteu Chi idej assz dú vár Ced a Nebukadn Babil király ur ker fogs hurc
zsidó elpusztít Templ fal Tisob 445 C pe ki jóindu fol Neh pró vezetés vissza
zsid exilium J. me építet más Tem épí i e 320 Ptolom hódít J. 168 p Antio Epiph
ki fogl elpusztít falva megrong kirab Templo Antio szentség eljá Makkabe
szabadságha eredménye aki ve Mak visszafogl ho ha J. Hasmo Makka dinas al vala
Herodian idej i fejlődé in r i tart Agr a róma legy zsid ellenállá Gisk J
elfogla vá elpusztíto Templ b Ko vezetés zs visszafogla J. r m i r fennhat ker
Had csá A Capito n újjáépít J Tem hel Jup Capitol templ eme zsidó e halálbünt t
a t átlép v kapu Consta csá a keresz vár me s kere keresz zarándo 614 Chos pe
ki elfogl J. Herac csá visszafogla 637 győze ka os vé elfogl J. egé 191 moham
ur a v ki 1099-1187 am keres h megszá tartot ut é Szal egyip szu visszafogl Ké
Törökor tarto Palesztin eg egé j száz vi fejlő cs cioni fellendülés regenerálód
J. 120 la amel 80 zs Balfour-deklar a protektor al z államfővá főbi C Commissi
székhe Sz középü úja gyárte Ip k külön fa készí jelenték nevezetes ut éve léte
egye mel épü Sc he Úgyszi főváro héberny mo opera m színvon Emel ré nagysza
árvah úja mo berende kórh héberny gimnázi sz n hetil ugyan h nye könyv zsidó a
hitközsé h k községe tömörü külön országo szár z beköltözöt tudomá szempon
rendk jelentős cs újo léte egye mi h fők az ameri a n Biblia-archeoló kut
közpon mi id zsid s vá ma na Zsolt raj lelkesedé én I vár s vá kés talmudtud
munká s bukka poét k haj dicsőségé vá mel v e vég más visszhang M R széps ka vi
e ki ju J. Kidd diasz évezr a jöv mi el szimbó zsid szám r soh remé visszaté i
ma fény tünd J. E z litur s áts reménykedé legmegha kifejezé Haggad J. Zsoltá
Szára jo va elfelejt talál Koc Gisk Já Tiso-be Zarándo Szentfö
1228
CÍ Jeruz
SZÓ Jeruzs héb Jerusol J Pales fővá e legr legnevezet városa évezre kir
lakh világtört mozg középp zsidó keresztény mohamedán egyf s h B sz Áb ide á v
Malki k reziden vi Ré vár Je jebu fön t ak k fog vá v ny h sz Cion-he Ci bástyá
neve városr v nagya építkezés összekötö n me tulajdonké jelen újjáép sz Solym a
Ku Mukkad sze nev Kochba-lá lever Capit tö K Ser nev Pales nyugatjo ré heg k Ag
megnagyobb városrés Be d é K heg délke ol heg lá Bet Bet városr ép zarán la el
k erősí h eme f vé k erőd munkála Sa k foly valós épít t e v körülkerít Neh K
mege völgyk j ka Efr Ben ka damasz ka I esszé kap pompá tanús Kir K felso d
palo Tem Sa palo assz k kir ta Évez viszontag keres honfog o felos Ben tö v am
tel t hód jebuzit fog A Sa k virágzá fény Templom palot erődítmény va á középp
o fővá Sa h elvesz jelentő évszáza eg vált k hód Jer egyi k fog pusztí Templ a
filiszte Ch ide ass d vá Ce Nebukad Babi királ u ke fog hur zsid elpusztí Temp
fa Tiso 44 p k jóind fo Ne pr vezeté vissz zsi exiliu J m építe má Te ép 32
Ptolo hódí J 16 Anti Epip k fog elpusztí falv megron kira Templ Anti szentsé
elj Makkab szabadságh eredmény ak v Ma visszafog h h J Hasm Makk dina a val
Herodia ide fejlőd i tar Ag róm leg zsi ellenáll Gis elfogl v elpusztít Temp K
vezeté z visszafogl J fennha ke Ha cs Capit újjáépí Te he Ju Capito temp em
zsid halálbün átlé kap Const cs keres vá m ker keres zaránd 61 Cho p k elfog J
Hera cs visszafogl 63 győz k o v elfog J eg 19 moha u k 1099-118 a kere megsz
tarto u Sza egyi sz visszafog K Töröko tart Paleszti e eg szá v fejl c cion
fellendülé regeneráló J 12 l ame 8 z Balfour-dekla protekto a államfőv főb
Commiss székh S közép új gyárt I külö f kész jelenté nevezete u év lét egy me
ép S h Úgysz fővár hébern m oper színvo Eme r nagysz árva új m berend kór
hébern gimnáz s heti ugya ny köny zsid hitközs község tömör külö ország szá
beköltözö tudom szempo rend jelentő c új lét egy m fő a amer Biblia-archeol ku
közpo m i zsi v m n Zsol ra lelkesed é vá v ké talmudtu munk bukk poé ha
dicsőség v me vé má visszhan szép k v k j J Kid dias évez jö m e szimb zsi szá
so rem visszat m fén tün J litu át reményked legmegh kifejez Hagga J Zsolt Szár
j v elfelej talá Ko Gis J Tiso-b Zaránd Szentf