12291.htm
CÍMSZÓ: Jézus
SZÓCIKK: Jézus, a
kereszténység alapítója, szül. Nazaretben, Galileában, Lukács evangéliumának
adatai szerint az időszámítás előtt 2-ben (Luk. 3. 23), a rómaiak az időszámítás
29. évében, Niszán hó 14. Jeruzsálemben kivégezték. A zsidó források közül
Josephus, ill. egy oda beszúrt későbbi interpoláció említi (Antiquitates XVIII.
3, § 3), míg a Talmud és az apokrif-evangéliumok legendákat és érdekes adatokat
vegyesen adnak elő. Az Új-testamentum négy evangéliuma foglalkozik J. életével,
melyek közül Máté, Márk és Lukács a főforrások, míg János evangéliuma a vallási
fantázia későbbi terméke, amelyet a német teológusok «irányregény»-nek
neveznek. A három előbbit nevezik szinoptikus evangéliumnak s ezek közül is
Márké a legrégibb s forrása a másik kettőnek. Keletkezési ideje röviddel a
Jeruzsálem elpusztulása utáni kor. Eredeti nyelve a görög volt, míg J.
arameusul beszélt. Ezért a szinoptikus evangéliumok is eltérően közlik még a
Miatyánk szövegét is (l. o.). J. természetfelettiségét a szinoptikus
evangéliumok nem domborítják ki túlságosan s a csodák csak arra vonatkoznak,
hogy a «teljesedést», a próféciákat s a későbbi keresztény dogmatikát
igazolják. A szűztől való születés hite is ezt a célt szolgálja. Ehhez hasonló
elképzelés a görög hérosz-folklórban, de más népeknél is megtalálható s a
legendának mindig az a célja, hogy a néppel szemben a hérosz felsőbbrendűségét
szimbolizálja. Amilyen fontos volt J. isteni származásának lerögzítése, éppen
olyan fontos volt annak a bizonyítása is, hogy J.-ban a zsidó messianizmus is
megvalósult. De a zsidó hagyomány emberi származásúnak képzelte el a Messiást.
A két ellentétes felfogás összeegyeztetése szinte lehetetlennek látszott. Az
őskeresztény naiv csodahite azonban nem tudta az egyik gondolatot feláldozni a
másikért és keveset törődvén a következetességgel, J. származását Dávid
királyra vezeti vissza a két Evangélium két különböző családfája (Máté 1. és
Lukács 3.). A legjellemzőbb J. életében, úgy, amint az evangéliumok közlik,
élete nagyobb részének teljes elhallgatása. Annyit tudunk meg, hogy egy soktagú
család szülöttje volt s hogy nővérei mellett Jakab, Jószé, Simon és Juda
testvérei voltak; hogy atyja asztalos volt s ő is ezt a mesterséget folytatta.
Justin Martyr, a korai egyházatya, még 120 körül látott volna oly tárgyakat,
melyeket J. készített (Dialogus cum Tryphone § 88). Neveltetése és
iskoláztatása Galilaeában, melyet Jeruzsálemben meglehetősen elhanyagoltak és
lenéztek, csupán szerény keretek között mozoghatott, de bizonyára megfelelt a
hagyományoknak. Ismerte a zsidó Bibliát és a zsidó próféták és erkölcstanítók,
főkép Hillel tanításait. Tanítási módja azt bizonyítja, hogy sűrűn
társaloghatott a farizeus és esszénus rabbikkal; allegóriái és parabolái
teljesen ezekre emlékeztetnek, úgyszintén külső tanításmódja is. Fiatal korának
csupán egyetlen eseményét jegyzi fel Lukács evangéliuma (2. 41 - 52): J. «bar
micvó»-ját, vagyis 13 éves kori konfirmációs ünnepségét a jeruzsálemi
templomban, de sem ekkor, sem ezután jó sokáig nem árulta el csodálatos
képességeinek öntudatát. Életének döntő fordulatát a Jochanánnal (Keresztelő
János) való találkozás hozta meg. A kereszténységnek ez a tulajdonképpeni
alapítója a galileai mezőkön és a Jordán közelében prédikálta a bűnbánás
szükségességét és «Isten Királysága» közeli eljövetelét. A bűnbánást a
Jordánban való fürdéssel kapcsolta egybe, azaz a kereszteléssel. J. először
vonakodott ezt tenni. Az egyik apokrif-evangélium szerint megkérdezte, mivel
vétkezett, hogy ezt kell tennie. Jochanan rendkívüli hatással volt, J.-ra, aki
mesterének tekintette s az ő példaadásából látta, mily óriási hatást lehet
gyakorolni a néptömegekre. Erre az időre esik J. átalakulása s ezóta hitt őmaga
is isteni küldetésében. Az apokrif, de főfontosságú Héber evangélium erre
vonatkozóan J. egy mondását közli, mely még a legeredetibbnek látszik: «Anyám,
a Szentlélek hajaimnál a nagy Tábor-hegyre vitt engem.» Ez utóbbi hegy
szülőfaluja, Nazareth határán volt, míg a Szentlélek az esszénusoknál ismeretes
Ruach ha-Kódes-nak felelt meg s ezt már Jeromos egyházatya is így látja.
Mindenesetre a mondás arról tanúskodik, hogy J. hitt lelkének isteni eredetében
s vallási absztrakciókra hajlott, amely utóbbi lehetett hallucináció, mint
némely más embernél, de lehetett extázis is. Ilyennek tekintették hozzátartozói
is, akik a keresztes mozgalommal nem szimpatizáltak egészen J. tragikus
haláláig. J., ellentétben Jánossal és az esszénusokkal, nem ír áradt állandóan
a mezőkön, hanem visszament szülőhazájába, Galileába. Itt főleg a betegek
gyógyításával s az ördögűzéssel tűnt ki, sőt az utóbbit láz ellen is alkalmazta
(Luk. 4, 39), de Máté (10. 1; 9,14.29) is tesz említést J. ördöghitéről s az
exorcizációról, melyet gyógyításnál alkalmazott s amelyet
természetfelettiségének mintegy bizonyítékául említenek tanítványai. Tanítása
lényegében megfelelt tanítója, Ker. János tanításának s ehhez képest prédikálta
a bűnbánást és Isten Országa közeli eljövetelét. Úgy ezek, mint az «Isten-Atyaság»
közhelyek voltak az akkori zsidó liturgiában; a bűnbánás, a magábaszállás meg
kiváltképpen a zsidó vallás lényege volt mindenkor s ezek szükségességének
hirdetésével J. ősrégi zsidó gondolatkörben mozgott. Az Ég Királysága v.
Mennyek országa (héb. Malchusz Samáim) speciálisan zsidó koncepció, amely
közszájon forgott fellépése előtt, különösen esszénus körökben. J. csupán azt
vallotta, amit a zsidó nép a római uralom igája alatt hitt, hogy
világkatasztrófa közeledik, azaz Jeruzsálem el fog pusztulni s romjain felépül
«Isten Országa». Mesterétől, Jánostól különbözött J. két dologban, ú. m. a
mózesi és rabbinikus törvények némelyikének elhanyagolásában és megszegésében,
míg a többiben speciálisan zsidó volt, még oly dolgokban is, amelyeket zsidó
szűklátkörűségnek tartottak. J. rendszeresen zsinagógákban tanított, ami
lehetetlen lett volna, ha a farizeus tanításokkal lényegében ellenkezett volna,
mert ekkor a zsinagóga teljesen farizeus befolyás alatt állott, miután mint
valláspolitikai párt abszolút többségben volt a Nagy Szanhedrinben s a
kaszt-papság feletti ellenőrzést is teljes mértékben gyakorolta (l.
Farizeusok). J. tanítási metódusa az ú. n. másál, az akkor dívó parabola volt s
ebből 31-et őrzött meg a három szinoptikus evangélium. Ezek egyike, a szamaritánus-parabola
(Luk. 10. 17-37) különös figyelmet érdemel zsidó szempontból, mert ez Jos.
Halévy francia orientalista bizonyítása szerint eredeti formájában a három
társadalmi osztály : a kohaniták, azaz arisztokrata papság, a leviták, azaz
segédpapság és az ezen kívüli zsidó nép közti ellentétet mutatta s a
kasztpapság áldozása ellen irányult. Később változott át a szövegben levő
«izraeliták» szamaritánussá. J. ős tanítványai figyelme a morális megtérésre
helyezte a fősúlyt, ámde ez a misszió csupán Izráel elveszett tíz törzsére
irányult (u. o. 7, 24) s nem a pogányokra és szamaritánusokra (10, 5) s ezért
vonakodott először gyógyítani J. a szír nőt (7, 24). A 12 apostol megválasztása
szintén Izrael 12 törzsére való emlékezés (3, 13 -16), de ezenkívül is J. egész
felfogása nem csupán zsidó, hanem a túlzó esszénus nemzeti zsidó álláspont
volt, némely, alább megjelölt elkülönülést kivéve. Így zsidó volt abban, hogy
az étkezési törvényeket megtartotta s a tisztátalan állatok evését, pl a
kutyáét és sertését eltiltotta (Máté 7. 6); a zsidó reggeli ima kegyszerét, a
talliszt és ciciszt megőrizte és előírta (u. o. 9. 20); az áldozást megtartotta
s tanítványaival is megtartatta (u. o. 5, 23-24); speciális imája pedig (l.
Miatyánk) a már régebben a farizeusoktól a liturgiába felvett szigorúan előírt
s máig változatlanul naponként háromszor mondott «18 benedikció» (Semóne Eszré)
3.5. 6. 9. és 15. szakaszainak, valamint az Ovinu Málkénu «bűnbánat 10 napi»
ima rövidítése (l. Miatyánk). A hegyi beszédben nyomatékosan hangsúlyozta, hogy
nem a Törvényt elpusztítani jött, hanem épen teljesíteni (u. o. 5, 17, v. ö. a
kifejezést Sábbát 116b) s hogy egy jottát sem kíván változtatni a Törvényen,
azaz a Tóra előírt parancsain (u. o. 5, 18, v. ö. Luk, 16, 17). Sőt, még a
későbbi tradíció is, úgy látszik, J.-t a Törvény skrupulózus őrének tekintette
(v. ö. János 8, 46). Másrészt némely más tekintetben elhajlott a Törvénytől s
annak rabbinikus magyarázatától s pl. ahol mesterének, Ker. Jánosnak követői
böjtöltek, ő vonakodott ezt tenni (u. o. 2, 18) s megengedte híveinek, hogy
szombaton szedjenek gabonát (2, 23-28) s ő maga is gyógyított azon a napon (3,
1-6), míg a rabbik csak életveszedelem esetében engedték meg ezt (Sábbát 22,
6), azonkívül elengedte a kézmosás szigorú törvényét étkezés alkalmával (7, 2).
Mindazáltal J. nemcsak kívánta a Törvény csorbítatlan megtartását, de annak
belső értelmét is kereste s ezért a cselekedetek, a szándékok tisztaságára
helyezte a fősúlyt, jóllehet ebben a legkevésbé sem volt eredeti, mert ezzel már
nemzedékek óta vallási iskolák foglalkoztak s a próféták és a rabbik, Izrael
tanítói állandóan hangoztatták ennek szükségességét (v. ö. Jesája 1, Micha 2).
Mégis a ker. teológusok nagy része szerint ezek az újítások különítették el a
régi és az új Törvényt, mely utóbbi a «Hegyi beszéd»-ben foglaltatik, de
amelyet az esszénus-chaszideusok már J. fellépése előtt vallottak és
gyakoroltak, kivéve a szombat legcsekélyebb megszegését. Ugyancsak ezektől ered
a védtelenek és kiutasítottak, a szegények és ügyefogyottak nagymértékű
támogatása, felkeresése is, amelyet ez az aszkéta s világról lemondó szekta a
farizeusoknál is nagyobb mértékben gyakorolt. Egy jelenség azonban
kétségtelenül van az evangéliumokban, amely - bár a ker. teológusok nem
domborítják ki megfelelő mértékben - mégis J. merészen önálló újítására s
erkölcsi nagyságára vall s ez a leprások negyedének felkeresése, látogatása,
vigasztalása. Ez azért volt nagy dolog, mert a rigorózus tisztasági-higiénikus
törvények értelmében az ezekkel való érintkezés még az esszénus-chaszideusoknál
is szigorúan tiltva volt, sőt ezek magukra egyenesen a kohaniták számára előírt
tisztasági törvényeket alkalmazták. J.-nak ezt a nagystílű jótékonyságát és
humanitását tehát nem szabad figyelmen kívül hagyni. Egyéb újítása volt, amit
szintén nem lehet lekicsinyelni, hogy a házasságot egész életre szólónak
tekintette s a törvényes elválást sem engedélyezte (u. o. 10. 2-12), azonkívül
a Talmud egyik helye szerint (Sábbát 116a), a primogeniturát meg akarta
változtatni, hogy fiú- és leányutódok egyenlően örököljenek, mely utóbbi
jelentős szociális és gazdasági újításáról a keresztény forrásokban nincs szó.
Egyik fontos probléma J. életének vizsgálásánál a farizeusokhoz való viszonya,
J. maga ezekkel nem volt soha rossz viszonyban, sem a farizeusok nem voltak
neki ellenségei; tanításainak legnagyobb része azoknak s azok legnagyobbikának,
Hillel , és iskolája tanításainak ismétlése. Hogy nem volt rossz viszonyban a
farizeusokkal, azt megerősíti Lukács evangéliuma (14), mely szerint J. együtt
lakott és ünnepelt velük. J. maga nem tartotta magát Messiásnak s messiási
volta Pétertől ,Simeon) ered, aki a többi tanítványokkal együtt az utódlás
miatt azt titokban tartotta. J. mindössze a próféták teljesítőjének s
nyomatékosan az Ember fiának vallotta magát. Jóllehet J. majd 2000 év óta a
humanitás reprezentálója a kultúrvilágban, a régi szövegek kritikai vizsgálata
után meg kell állapítani azt is, hogy szelídsége mellett fellépésében szigorú
és kemény is tudott lenni az akkor uralkodó társadalmi osztályokkal, a
kaszt-papsággal, a gazdag világiakkal és a gőgös írástudókkal szemben. Feltűnő,
hogy a gazdagokat elkerülte, s hogy e tekintetben is zsidó volt, mert a késői
Zsoltárok szerint (Zsolt. 9, 10, 22, 25, 35, 40, 69, 109) a szegények pártfogását
szíve egész melegével gyakorolta, ő is azt vallotta, amit ezek a zsidó
Zsoltárok és a próféták, hogy a szegénység és jámborság, másrészt a gazdagság
és antiszociális dölyfösség azonos fogalmak. J. életének nagy fordulója a 29.
év, amikor Jeruzsálembe ment Peszach ünnepére. A főforrás erre a szinoptikus
evangéliumokon kívül a Héber Evangélium apokrif irat, de még ebből is a
gyanútlanság tűnik ki, nem pedig sajátmagának feláldozási szándéka. Ez
evangélium szerint a Getsemánéban megkísérelte még a menekülést (24, 42).
Jeruzsálem a Peszach ünnepsége előtt állott közvetlenül, s ilyenkor szokott
volt a római prokurátor a fővárosban megjelenni megerősített csapataival,
melyre annál nagyobb szükség volt, mert a nép a római adó miatt forrongott, sőt
mozgalmában vezetőre talált egy J. bar Abbasz (Barabás nevű vezérben, aki
nyíltan fellázadt. J. Nazareti) mindössze 20 tagú kíséretével ment a fővárosba,
de ott már várták, mert csodatevő gyógyításának a nép ajkán híre kelt, éppenúgy
annak is, hogy a rómaiak ellensége. Jövetele Niszan hó. 10-én volt, amikor a
peszachi bárányt azon városszerte, áldozathozatal céljából. Ő is azért ment
Jeruzsálembe, hogy áldozzon, de a fogadtatás meglepetés volt számára. Itt a
Templom belső ügyeibe való avatkozása miatt kérdést intézett hozzá a papság,
ill. Hanan v. főpap néhány megbízottja. Rejtélyes válaszában J. igényeit
tanítójáéval, Jánoséval tette egyenrangúvá, ami más szóval a közvéleményre való
apellálást jelentette a kaszt-papsággal szemben, mely ez időben a római
prokurátortól függött (l. Főpap). A «szófer» (írástudó) kérdésére J. is
ugyanúgy redukálta a zsidó vallás tanításait, mint Hillel és Sammái iskoláját,
t. i. «Sémá»-ban: «Halljad Izráel, az Örökkévaló a mi Istenünk, az Örökkévaló
Egy!» (Deuter. 6, 4), vagyis a zsidóság feltétlen hitvallomásában és a «Szeresd
felebarátod, mint saját magadat» bibliai szeretet-parancsban (Levit. 18, 19)
foglalta azt össze, tehát a judaizmus etikáját vallotta ő is. Azonban a
legkegyetlenebb kérdést Herodes Antipas kémeitől kapta s ez az volt, hogy
törvényes-e Caesarnak adót fizetni? erre habozva, de helybenhagyólag válaszolt
(Máté 22, 21), ami a zelótáknak (l. o.) ellenszenvet vonhatta maga után, mert
ők Róma ellen fegyveresen szervezkedtek, ami a papságot is aggasztotta. De a
papság J. és híveinek felkelésétől is tartott s a Rómának való felelősség
következtében határozta el a papi-párt (tehát korántsem a farizeusok, hanem
ellenkezően a szaddaceusok) J. letartóztatását még Peszách előtt, hogy a
Szanhedrin ülésezhessen. Niszan hó 14., csütörtökön fogyasztotta el J.
tanítványainak mellette tartózkodó részével a széder-esti vacsorát (Utolsó
vacsora), mert az ünnep szombatra esett. Ezután, megsejtve, hogy Hanan v. főpap
eljár ellene, a város falain kívül eső Getsemane kertjébe menekült, de ezt a rejtekhelyét
elárulta egyik tanítványa, Judás Iskariót. Hogy milyen alapon tartóztatták le,
nem egészen világos. J. nem igényelte a Messiás szerepét, de ha tette volna is
ezt, a zsidó törvények szerint ezért nem lehetett perbe fogni. Először a
prokurátortól lemondatott előző évi főpapnak, Hanánnak, a tényleges főpap
Joszef ha-Chaifa apósának a szintén városon kívüli, az Olajfák Hegyén levő
magánvillájába vezették J.-t, ahol sietve azt a vádat hangoztatták ellene, hogy
a Templom elpusztítására törekszik s hogy azt szellemi uralommal akarja
pótolni. A vád ebben a formájában egyenlő volt a messiásságra törekvéssel.
Valószínűnek látszik azonban, hogy a tényleges, bár természetesen koholt vád,
amelynek alapján letartóztatni lehetett, a «gidduf» volt, vagyis a blaszfémia,
mert a főpap megszaggatta ruháit, amit csak ily esetben tett (Szanhedrin 8, 10,
11). A Nagy Szanhedrinnek nem lehetett ez ügyben tárgyalása, mert csütörtök
éjjel volt az Jeruzsálem falain kívül, amikor a 73 tagból álló eme legfőbb
törvényhozó testületet nem lehetett egybehívni, de lehetséges, hogy annak 23
tagú papi-bizottsága Hanánnál tartózkodott s ott határozta el J. átadását a
római hatóságnak, ill. Pontius Pilátus prokurátornak, azon a címen, hogy
messiási igéjével zavart támaszt a népben s lázadást okoz Róma ellen, s így a
római intézkedések következtében a város falaiba lépéskor át kellett adni a már
letartóztatott foglyot a római hatóságnak. Bár zsidó részről per nem volt, a
letartóztatást a v. főpap közegei foganatosították s ugyanők eszközölték az
átadást a prokurátornak. Az evangéliumok többes számban beszélnek a főpapokról,
aminek oka, hogy ez időben történt a főpapi méltóság átruházása Hanánról Joszef
Chaifára. Hanánt Valerius Gratus deposszedálta, de ennek dacára a nagyobb
tekintély az övé volt s rangjánál fogva feljogosítva érezhette magát az
intézkedésre. Hanán adatta át tehát J.-t Pilátusnak, akinek szemében az eset
olyan volt, mintha p. o. ma Indiában a bíró elé egy mohamedán népvezért visznek
azzal a «váddal», hogy az «Mahdi»-nak tartja magát s hátvédje van a népnél. Ez
esetben, ha zavargás mutatkozik, az illetőt az államrend érdekében kivégzik.
Pilátus is így járt el, de habozás után s hagyta a zsidók privilégiumát
érvényesülni, mely abban állott, hogy az ünnepnapra való tekintettel kérhetik
egy halálraítélt kiszabadítását. Ekkor két foglya volt a prokurátornak, ú. m.
J. és Jézus bar Abbasz (Barabás), akit nem ok nélkül vádoltak rebellióval, mert
ez a zelóta Róma ellen nyíltan lázadt. A nép nagyobb része épp emiatt vele
szimpatizált s nem J.-sal, aki a rómaiaknak fizetendő adót ajánlotta s midőn a
fogolymegváltásra került a sor, a nép Bar Abbasz nevét kiáltotta, minek
következtében J.-t a római törvénykezésnek szolgáltatta ki. A kivégzés módja
csak egy lehetett, mert a «crimen lesae» esetére a provinciákban (nem
nemeseknél Rómában is) a krucifikációt, a borzalmas keresztre feszítést
alkalmazták s erre ítélte Pilátus J.-t is, akitől a szánalom érzését a nép nem
tagadta meg, mert éppen Lukács evangéliuma (23, 28-31) szerint részvétét az utolsó
percig megmutatta s hogy fájdalmait enyhítse, a jeruzsálemi asszonyok
tömjén-mirha-ecet keveréket nyújtottak neki, mert ez kábító hatású volt, de J.
a szörnyű tortúrát öntudattal szenvedte el s a bódító italt visszautasítva a
Zsoltárverssel panaszkodott (Zsolt. 22,1: «Éli, Éli, láma azávtáni»), ami
egyébként szintén ellentmondásnak látszik, ha ő maga is Messiásnak tudta magát.
Ez is bizonyítja, hogy messiási küldetésének hite tisztán tanítványaitól ered.
(L. Kereszténység és zsidóság viszonya). Hívei az egyszerű nép köréből kerültek
ki, még pedig Galileából, amely műveltség dolgában hátramaradott volt
Palesztina egyéb országrészei közt. Az egyszerű nép körében terjedt el halála
után a feltámadási legenda és messiási mivoltának hite is. Ellentmondóak a J. születéshelyére
vonatkozó adatok is. A galileai Nazarettel (Márk 1,9:6, 3), ellentétben áll a
kényszerített Bethlenem, amely Micha próféta (5, 1) jövendölése folytán került
oda, mint a megjövendölt Messiás szülőhelye. Két különböző legendát és
genealógiát is találunk az Új-testamentumban (Lukács 1. 26; 2-24 és Máté 2.1-
22). Máté genealógiája szerint (1, 1-16) J. ősei Ábrahámig vannak visszavezetve
40 generáción át, Lukácsnál (3, 23-38) Ádámig, «Isten fiá»-ig. J. csodái
jórészben Mózes csodatételeinek ismétlése míg a halottak feltámadása az
Elijahú-legendák felelevenítése és átírása. J. az esszénusoktól tanulta nem
csupán a gyógyítást, hanem az elnyomott, elhagyott emberekkel való
együttérzést, szánalmat (Máté 14, 14; 15, 32). Külön járt J. abban, hogy az «Am
ha-Arec»-ekkel, az egyszerű, tudatlan parasztokkal és a leprásokkal is
érintkezett, sőt a bűnösökkel is (amit egyébként a Talmud is erénynek tart) s
hogy a nőknek is megengedte, az esszénusokkal ellentétben, hogy követhessék.
Nagy súlyt helyezett arra, hogy «Isten Királysága» közeli eljövetele miatt
tanítványai igazságosak és tiszták legyenek s nagyobb, kölcsönös szeretetet
mutassanak egymás iránt, mint a farizeus tudósok (Máté 5. 20; 18, 4-5). J. az
esszénus szellem és gyakorlat útján járt, amely önkéntes szegénységet,
szűkösséget és a családtól való eltávolodást követelt. Egyik szép cselekedete
volt J.-nak, hogy a kufárokat kiverte a Templomból. Az evangéliumi szövegek
«farizeus»-a helyett eredetileg főpap v szadduceusok állhatták s a «farizeus»
betoldás későbbi eredetű; még későbben az egész zsidóság szerepelt J.
vádlójaként, sőt Pilátust tekintették ártatlannak s olyannak, aki J.-t
ártatlannak is merte el (Máté 27, 24; János 18, 28;l9,16), Megjegyezzük még,
hogy Celsus J.-nak 10-11, a Talmud öt tanítványát említi (Szanhedrin 43a), a
Toledot Jesu (« J. élete», középkori héber irat) hatot említ, köztük négy
evangélistát. Azonban maguk az evangéliumok szerint J.-nak mind a 12 tanítványa
zsidó volt. Irodalom. Krauss Sámuel, Das leben Jesu, nach jüdischen Quellen
(Berlin 1902); u. a., K. Kohler és J. Jacobs (Jew. Encycl. 1904); Mehlführer,
Jesus im Talmude (Altorf 1699): A. C. Werner, u. a. (Stade 1738): Wagenseil,
Ignea Satanae (Altorf 1861) ; D'Herbelot, Bibliothéque Orientale II.: Von der
Alin, Die Urteile heidenischer und jüdischer Schriftsteller über Jesus (Leipzig
1864): Hoffmann, Das Leben Jesu nach den Apocryphen (n. o. 1851) ; G. Rosch,
Jesusmythen (Theol. Studien u. Kritiken, 1873); Conrad, Jüdische Sagen über das
Leben Jesu (Erlangen-Leipzig 1901); Baring-Gould, Lost and Hostile Gospels
(1875); Laible, Jesus Chr. im Talmud (Appendix : Die talmudischen Texte, von
Dalman. Berlin 1891): Travers Herford, Christianity in Talmud and Midrash
(London 1903); Bischoff, Ein jüdisch-deutsches Leben Jesu (Leipzig 1895) ;
Lightfoot, Horae Talmudicae, (Oxford 1854): Abboth, Gospels (Encycl. Britt.);
A. Wünsche, Neue Beiträge zur Erläuterung der Evangelien aus Talmud und
Midrasch (Göttingen 1878); Dalman, Worte Jesus (1900); O. Holtzmann, Leben Jesu
(Leipzig 1901); Bousset, Jesu Predigt in ihrem Gegensatz zum Judentum
(Göttingen 1892); G. H. Dalman, Christianty and Judaism (London 1901); G.
Solomon, The Jesus of History (London 1880).
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2291. címszó a lexikon =>
413. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12291.htm
CÍMSZÓ: Jézus
SZÓCIKK: Jézus, a kereszténység alapítója, szül. Nazaretben, Galileában,
Lukács evangéliumának adatai szerint az időszámítás előtt 2-ben Luk. 3. 23 , a
rómaiak az időszámítás 29. évében, Niszán hó 14. Jeruzsálemben kivégezték. A
zsidó források közül Josephus, ill. egy oda beszúrt későbbi interpoláció említi
Antiquitates XVIII. 3, § 3 , míg a Talmud és az apokrif-evangéliumok legendákat
és érdekes adatokat vegyesen adnak elő. Az Új-testamentum négy evangéliuma foglalkozik
J. életével, melyek közül Máté, Márk és Lukács a főforrások, míg János
evangéliuma a vallási fantázia későbbi terméke, amelyet a német teológusok
irányregény -nek neveznek. A három előbbit nevezik szinoptikus evangéliumnak s
ezek közül is Márké a legrégibb s forrása a másik kettőnek. Keletkezési ideje
röviddel a Jeruzsálem elpusztulása utáni kor. Eredeti nyelve a görög volt, míg
J. arameusul beszélt. Ezért a szinoptikus evangéliumok is eltérően közlik még a
Miatyánk szövegét is l. o. . J. természetfelettiségét a szinoptikus
evangéliumok nem domborítják ki túlságosan s a csodák csak arra vonatkoznak,
hogy a teljesedést , a próféciákat s a későbbi keresztény dogmatikát igazolják.
A szűztől való születés hite is ezt a célt szolgálja. Ehhez hasonló elképzelés
a görög hérosz-folklórban, de más népeknél is megtalálható s a legendának
mindig az a célja, hogy a néppel szemben a hérosz felsőbbrendűségét
szimbolizálja. Amilyen fontos volt J. isteni származásának lerögzítése, éppen
olyan fontos volt annak a bizonyítása is, hogy J.-ban a zsidó messianizmus is
megvalósult. De a zsidó hagyomány emberi származásúnak képzelte el a Messiást.
A két ellentétes felfogás összeegyeztetése szinte lehetetlennek látszott. Az
őskeresztény naiv csodahite azonban nem tudta az egyik gondolatot feláldozni a
másikért és keveset törődvén a következetességgel, J. származását Dávid
királyra vezeti vissza a két Evangélium két különböző családfája Máté 1. és
Lukács 3. . A legjellemzőbb J. életében, úgy, amint az evangéliumok közlik, élete
nagyobb részének teljes elhallgatása. Annyit tudunk meg, hogy egy soktagú
család szülöttje volt s hogy nővérei mellett Jakab, Jószé, Simon és Juda
testvérei voltak; hogy atyja asztalos volt s ő is ezt a mesterséget folytatta.
Justin Martyr, a korai egyházatya, még 120 körül látott volna oly tárgyakat,
melyeket J. készített Dialogus cum Tryphone § 88 . Neveltetése és iskoláztatása
Galilaeában, melyet Jeruzsálemben meglehetősen elhanyagoltak és lenéztek,
csupán szerény keretek között mozoghatott, de bizonyára megfelelt a
hagyományoknak. Ismerte a zsidó Bibliát és a zsidó próféták és erkölcstanítók,
főkép Hillel tanításait. Tanítási módja azt bizonyítja, hogy sűrűn
társaloghatott a farizeus és esszénus rabbikkal; allegóriái és parabolái
teljesen ezekre emlékeztetnek, úgyszintén külső tanításmódja is. Fiatal korának
csupán egyetlen eseményét jegyzi fel Lukács evangéliuma 2. 41 - 52 : J. bar
micvó -ját, vagyis 13 éves kori konfirmációs ünnepségét a jeruzsálemi
templomban, de sem ekkor, sem ezután jó sokáig nem árulta el csodálatos
képességeinek öntudatát. Életének döntő fordulatát a Jochanánnal Keresztelő
János való találkozás hozta meg. A kereszténységnek ez a tulajdonképpeni
alapítója a galileai mezőkön és a Jordán közelében prédikálta a bűnbánás
szükségességét és Isten Királysága közeli eljövetelét. A bűnbánást a Jordánban
való fürdéssel kapcsolta egybe, azaz a kereszteléssel. J. először vonakodott
ezt tenni. Az egyik apokrif-evangélium szerint megkérdezte, mivel vétkezett,
hogy ezt kell tennie. Jochanan rendkívüli hatással volt, J.-ra, aki mesterének
tekintette s az ő példaadásából látta, mily óriási hatást lehet gyakorolni a
néptömegekre. Erre az időre esik J. átalakulása s ezóta hitt őmaga is isteni
küldetésében. Az apokrif, de főfontosságú Héber evangélium erre vonatkozóan J.
egy mondását közli, mely még a legeredetibbnek látszik: Anyám, a Szentlélek
hajaimnál a nagy Tábor-hegyre vitt engem. Ez utóbbi hegy szülőfaluja, Nazareth
határán volt, míg a Szentlélek az esszénusoknál ismeretes Ruach ha-Kódes-nak felelt
meg s ezt már Jeromos egyházatya is így látja. Mindenesetre a mondás arról
tanúskodik, hogy J. hitt lelkének isteni eredetében s vallási absztrakciókra
hajlott, amely utóbbi lehetett hallucináció, mint némely más embernél, de
lehetett extázis is. Ilyennek tekintették hozzátartozói is, akik a keresztes
mozgalommal nem szimpatizáltak egészen J. tragikus haláláig. J., ellentétben
Jánossal és az esszénusokkal, nem ír áradt állandóan a mezőkön, hanem
visszament szülőhazájába, Galileába. Itt főleg a betegek gyógyításával s az
ördögűzéssel tűnt ki, sőt az utóbbit láz ellen is alkalmazta Luk. 4, 39 , de
Máté 10. 1; 9,14.29 is tesz említést J. ördöghitéről s az exorcizációról,
melyet gyógyításnál alkalmazott s amelyet természetfelettiségének mintegy
bizonyítékául említenek tanítványai. Tanítása lényegében megfelelt tanítója,
Ker. János tanításának s ehhez képest prédikálta a bűnbánást és Isten Országa
közeli eljövetelét. Úgy ezek, mint az Isten-Atyaság közhelyek voltak az akkori
zsidó liturgiában; a bűnbánás, a magábaszállás meg kiváltképpen a zsidó vallás
lényege volt mindenkor s ezek szükségességének hirdetésével J. ősrégi zsidó
gondolatkörben mozgott. Az Ég Királysága v. Mennyek országa héb. Malchusz
Samáim speciálisan zsidó koncepció, amely közszájon forgott fellépése előtt,
különösen esszénus körökben. J. csupán azt vallotta, amit a zsidó nép a római
uralom igája alatt hitt, hogy világkatasztrófa közeledik, azaz Jeruzsálem el
fog pusztulni s romjain felépül Isten Országa . Mesterétől, Jánostól
különbözött J. két dologban, ú. m. a mózesi és rabbinikus törvények
némelyikének elhanyagolásában és megszegésében, míg a többiben speciálisan
zsidó volt, még oly dolgokban is, amelyeket zsidó szűklátkörűségnek tartottak.
J. rendszeresen zsinagógákban tanított, ami lehetetlen lett volna, ha a
farizeus tanításokkal lényegében ellenkezett volna, mert ekkor a zsinagóga
teljesen farizeus befolyás alatt állott, miután mint valláspolitikai párt
abszolút többségben volt a Nagy Szanhedrinben s a kaszt-papság feletti
ellenőrzést is teljes mértékben gyakorolta l. Farizeusok . J. tanítási metódusa
az ú. n. másál, az akkor dívó parabola volt s ebből 31-et őrzött meg a három
szinoptikus evangélium. Ezek egyike, a szamaritánus-parabola Luk. 10. 17-37
különös figyelmet érdemel zsidó szempontból, mert ez Jos. Halévy francia
orientalista bizonyítása szerint eredeti formájában a három társadalmi osztály
: a kohaniták, azaz arisztokrata papság, a leviták, azaz segédpapság és az ezen
kívüli zsidó nép közti ellentétet mutatta s a kasztpapság áldozása ellen
irányult. Később változott át a szövegben levő izraeliták szamaritánussá. J. ős
tanítványai figyelme a morális megtérésre helyezte a fősúlyt, ámde ez a misszió
csupán Izráel elveszett tíz törzsére irányult u. o. 7, 24 s nem a pogányokra és
szamaritánusokra 10, 5 s ezért vonakodott először gyógyítani J. a szír nőt 7,
24 . A 12 apostol megválasztása szintén Izrael 12 törzsére való emlékezés 3, 13
-16 , de ezenkívül is J. egész felfogása nem csupán zsidó, hanem a túlzó
esszénus nemzeti zsidó álláspont volt, némely, alább megjelölt elkülönülést
kivéve. Így zsidó volt abban, hogy az étkezési törvényeket megtartotta s a
tisztátalan állatok evését, pl a kutyáét és sertését eltiltotta Máté 7. 6 ; a
zsidó reggeli ima kegyszerét, a talliszt és ciciszt megőrizte és előírta u. o.
9. 20 ; az áldozást megtartotta s tanítványaival is megtartatta u. o. 5, 23-24
; speciális imája pedig l. Miatyánk a már régebben a farizeusoktól a liturgiába
felvett szigorúan előírt s máig változatlanul naponként háromszor mondott 18
benedikció Semóne Eszré 3.5. 6. 9. és 15. szakaszainak, valamint az Ovinu
Málkénu bűnbánat 10 napi ima rövidítése l. Miatyánk . A hegyi beszédben
nyomatékosan hangsúlyozta, hogy nem a Törvényt elpusztítani jött, hanem épen
teljesíteni u. o. 5, 17, v. ö. a kifejezést Sábbát 116b s hogy egy jottát sem
kíván változtatni a Törvényen, azaz a Tóra előírt parancsain u. o. 5, 18, v. ö.
Luk, 16, 17 . Sőt, még a későbbi tradíció is, úgy látszik, J.-t a Törvény
skrupulózus őrének tekintette v. ö. János 8, 46 . Másrészt némely más
tekintetben elhajlott a Törvénytől s annak rabbinikus magyarázatától s pl. ahol
mesterének, Ker. Jánosnak követői böjtöltek, ő vonakodott ezt tenni u. o. 2, 18
s megengedte híveinek, hogy szombaton szedjenek gabonát 2, 23-28 s ő maga is
gyógyított azon a napon 3, 1-6 , míg a rabbik csak életveszedelem esetében
engedték meg ezt Sábbát 22, 6 , azonkívül elengedte a kézmosás szigorú
törvényét étkezés alkalmával 7, 2 . Mindazáltal J. nemcsak kívánta a Törvény
csorbítatlan megtartását, de annak belső értelmét is kereste s ezért a
cselekedetek, a szándékok tisztaságára helyezte a fősúlyt, jóllehet ebben a
legkevésbé sem volt eredeti, mert ezzel már nemzedékek óta vallási iskolák
foglalkoztak s a próféták és a rabbik, Izrael tanítói állandóan hangoztatták
ennek szükségességét v. ö. Jesája 1, Micha 2 . Mégis a ker. teológusok nagy
része szerint ezek az újítások különítették el a régi és az új Törvényt, mely
utóbbi a Hegyi beszéd -ben foglaltatik, de amelyet az esszénus-chaszideusok már
J. fellépése előtt vallottak és gyakoroltak, kivéve a szombat legcsekélyebb
megszegését. Ugyancsak ezektől ered a védtelenek és kiutasítottak, a szegények
és ügyefogyottak nagymértékű támogatása, felkeresése is, amelyet ez az aszkéta
s világról lemondó szekta a farizeusoknál is nagyobb mértékben gyakorolt. Egy
jelenség azonban kétségtelenül van az evangéliumokban, amely - bár a ker.
teológusok nem domborítják ki megfelelő mértékben - mégis J. merészen önálló
újítására s erkölcsi nagyságára vall s ez a leprások negyedének felkeresése,
látogatása, vigasztalása. Ez azért volt nagy dolog, mert a rigorózus
tisztasági-higiénikus törvények értelmében az ezekkel való érintkezés még az
esszénus-chaszideusoknál is szigorúan tiltva volt, sőt ezek magukra egyenesen a
kohaniták számára előírt tisztasági törvényeket alkalmazták. J.-nak ezt a
nagystílű jótékonyságát és humanitását tehát nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Egyéb újítása volt, amit szintén nem lehet lekicsinyelni, hogy a házasságot
egész életre szólónak tekintette s a törvényes elválást sem engedélyezte u. o.
10. 2-12 , azonkívül a Talmud egyik helye szerint Sábbát 116a , a
primogeniturát meg akarta változtatni, hogy fiú- és leányutódok egyenlően
örököljenek, mely utóbbi jelentős szociális és gazdasági újításáról a
keresztény forrásokban nincs szó. Egyik fontos probléma J. életének
vizsgálásánál a farizeusokhoz való viszonya, J. maga ezekkel nem volt soha
rossz viszonyban, sem a farizeusok nem voltak neki ellenségei; tanításainak
legnagyobb része azoknak s azok legnagyobbikának, Hillel , és iskolája
tanításainak ismétlése. Hogy nem volt rossz viszonyban a farizeusokkal, azt
megerősíti Lukács evangéliuma 14 , mely szerint J. együtt lakott és ünnepelt
velük. J. maga nem tartotta magát Messiásnak s messiási volta Pétertől ,Simeon ered,
aki a többi tanítványokkal együtt az utódlás miatt azt titokban tartotta. J.
mindössze a próféták teljesítőjének s nyomatékosan az Ember fiának vallotta
magát. Jóllehet J. majd 2000 év óta a humanitás reprezentálója a
kultúrvilágban, a régi szövegek kritikai vizsgálata után meg kell állapítani
azt is, hogy szelídsége mellett fellépésében szigorú és kemény is tudott lenni
az akkor uralkodó társadalmi osztályokkal, a kaszt-papsággal, a gazdag
világiakkal és a gőgös írástudókkal szemben. Feltűnő, hogy a gazdagokat
elkerülte, s hogy e tekintetben is zsidó volt, mert a késői Zsoltárok szerint
Zsolt. 9, 10, 22, 25, 35, 40, 69, 109 a szegények pártfogását szíve egész
melegével gyakorolta, ő is azt vallotta, amit ezek a zsidó Zsoltárok és a
próféták, hogy a szegénység és jámborság, másrészt a gazdagság és antiszociális
dölyfösség azonos fogalmak. J. életének nagy fordulója a 29. év, amikor
Jeruzsálembe ment Peszach ünnepére. A főforrás erre a szinoptikus
evangéliumokon kívül a Héber Evangélium apokrif irat, de még ebből is a
gyanútlanság tűnik ki, nem pedig sajátmagának feláldozási szándéka. Ez
evangélium szerint a Getsemánéban megkísérelte még a menekülést 24, 42 .
Jeruzsálem a Peszach ünnepsége előtt állott közvetlenül, s ilyenkor szokott
volt a római prokurátor a fővárosban megjelenni megerősített csapataival,
melyre annál nagyobb szükség volt, mert a nép a római adó miatt forrongott, sőt
mozgalmában vezetőre talált egy J. bar Abbasz Barabás nevű vezérben, aki
nyíltan fellázadt. J. Nazareti mindössze 20 tagú kíséretével ment a fővárosba,
de ott már várták, mert csodatevő gyógyításának a nép ajkán híre kelt, éppenúgy
annak is, hogy a rómaiak ellensége. Jövetele Niszan hó. 10-én volt, amikor a
peszachi bárányt azon városszerte, áldozathozatal céljából. Ő is azért ment
Jeruzsálembe, hogy áldozzon, de a fogadtatás meglepetés volt számára. Itt a
Templom belső ügyeibe való avatkozása miatt kérdést intézett hozzá a papság,
ill. Hanan v. főpap néhány megbízottja. Rejtélyes válaszában J. igényeit
tanítójáéval, Jánoséval tette egyenrangúvá, ami más szóval a közvéleményre való
apellálást jelentette a kaszt-papsággal szemben, mely ez időben a római
prokurátortól függött l. Főpap . A szófer írástudó kérdésére J. is ugyanúgy
redukálta a zsidó vallás tanításait, mint Hillel és Sammái iskoláját, t. i.
Sémá -ban: Halljad Izráel, az Örökkévaló a mi Istenünk, az Örökkévaló Egy!
Deuter. 6, 4 , vagyis a zsidóság feltétlen hitvallomásában és a Szeresd
felebarátod, mint saját magadat bibliai szeretet-parancsban Levit. 18, 19
foglalta azt össze, tehát a judaizmus etikáját vallotta ő is. Azonban a
legkegyetlenebb kérdést Herodes Antipas kémeitől kapta s ez az volt, hogy
törvényes-e Caesarnak adót fizetni? erre habozva, de helybenhagyólag válaszolt
Máté 22, 21 , ami a zelótáknak l. o. ellenszenvet vonhatta maga után, mert ők
Róma ellen fegyveresen szervezkedtek, ami a papságot is aggasztotta. De a
papság J. és híveinek felkelésétől is tartott s a Rómának való felelősség
következtében határozta el a papi-párt tehát korántsem a farizeusok, hanem
ellenkezően a szaddaceusok J. letartóztatását még Peszách előtt, hogy a
Szanhedrin ülésezhessen. Niszan hó 14., csütörtökön fogyasztotta el J.
tanítványainak mellette tartózkodó részével a széder-esti vacsorát Utolsó
vacsora , mert az ünnep szombatra esett. Ezután, megsejtve, hogy Hanan v. főpap
eljár ellene, a város falain kívül eső Getsemane kertjébe menekült, de ezt a
rejtekhelyét elárulta egyik tanítványa, Judás Iskariót. Hogy milyen alapon
tartóztatták le, nem egészen világos. J. nem igényelte a Messiás szerepét, de
ha tette volna is ezt, a zsidó törvények szerint ezért nem lehetett perbe
fogni. Először a prokurátortól lemondatott előző évi főpapnak, Hanánnak, a
tényleges főpap Joszef ha-Chaifa apósának a szintén városon kívüli, az Olajfák
Hegyén levő magánvillájába vezették J.-t, ahol sietve azt a vádat hangoztatták
ellene, hogy a Templom elpusztítására törekszik s hogy azt szellemi uralommal
akarja pótolni. A vád ebben a formájában egyenlő volt a messiásságra
törekvéssel. Valószínűnek látszik azonban, hogy a tényleges, bár természetesen
koholt vád, amelynek alapján letartóztatni lehetett, a gidduf volt, vagyis a
blaszfémia, mert a főpap megszaggatta ruháit, amit csak ily esetben tett
Szanhedrin 8, 10, 11 . A Nagy Szanhedrinnek nem lehetett ez ügyben tárgyalása,
mert csütörtök éjjel volt az Jeruzsálem falain kívül, amikor a 73 tagból álló
eme legfőbb törvényhozó testületet nem lehetett egybehívni, de lehetséges, hogy
annak 23 tagú papi-bizottsága Hanánnál tartózkodott s ott határozta el J.
átadását a római hatóságnak, ill. Pontius Pilátus prokurátornak, azon a címen,
hogy messiási igéjével zavart támaszt a népben s lázadást okoz Róma ellen, s
így a római intézkedések következtében a város falaiba lépéskor át kellett adni
a már letartóztatott foglyot a római hatóságnak. Bár zsidó részről per nem
volt, a letartóztatást a v. főpap közegei foganatosították s ugyanők
eszközölték az átadást a prokurátornak. Az evangéliumok többes számban
beszélnek a főpapokról, aminek oka, hogy ez időben történt a főpapi méltóság
átruházása Hanánról Joszef Chaifára. Hanánt Valerius Gratus deposszedálta, de
ennek dacára a nagyobb tekintély az övé volt s rangjánál fogva feljogosítva
érezhette magát az intézkedésre. Hanán adatta át tehát J.-t Pilátusnak, akinek
szemében az eset olyan volt, mintha p. o. ma Indiában a bíró elé egy mohamedán
népvezért visznek azzal a váddal , hogy az Mahdi -nak tartja magát s hátvédje
van a népnél. Ez esetben, ha zavargás mutatkozik, az illetőt az államrend
érdekében kivégzik. Pilátus is így járt el, de habozás után s hagyta a zsidók
privilégiumát érvényesülni, mely abban állott, hogy az ünnepnapra való
tekintettel kérhetik egy halálraítélt kiszabadítását. Ekkor két foglya volt a
prokurátornak, ú. m. J. és Jézus bar Abbasz Barabás , akit nem ok nélkül vádoltak
rebellióval, mert ez a zelóta Róma ellen nyíltan lázadt. A nép nagyobb része
épp emiatt vele szimpatizált s nem J.-sal, aki a rómaiaknak fizetendő adót
ajánlotta s midőn a fogolymegváltásra került a sor, a nép Bar Abbasz nevét
kiáltotta, minek következtében J.-t a római törvénykezésnek szolgáltatta ki. A
kivégzés módja csak egy lehetett, mert a crimen lesae esetére a provinciákban
nem nemeseknél Rómában is a krucifikációt, a borzalmas keresztre feszítést
alkalmazták s erre ítélte Pilátus J.-t is, akitől a szánalom érzését a nép nem
tagadta meg, mert éppen Lukács evangéliuma 23, 28-31 szerint részvétét az
utolsó percig megmutatta s hogy fájdalmait enyhítse, a jeruzsálemi asszonyok
tömjén-mirha-ecet keveréket nyújtottak neki, mert ez kábító hatású volt, de J.
a szörnyű tortúrát öntudattal szenvedte el s a bódító italt visszautasítva a
Zsoltárverssel panaszkodott Zsolt. 22,1: Éli, Éli, láma azávtáni , ami
egyébként szintén ellentmondásnak látszik, ha ő maga is Messiásnak tudta magát.
Ez is bizonyítja, hogy messiási küldetésének hite tisztán tanítványaitól ered.
L. Kereszténység és zsidóság viszonya . Hívei az egyszerű nép köréből kerültek
ki, még pedig Galileából, amely műveltség dolgában hátramaradott volt
Palesztina egyéb országrészei közt. Az egyszerű nép körében terjedt el halála
után a feltámadási legenda és messiási mivoltának hite is. Ellentmondóak a J.
születéshelyére vonatkozó adatok is. A galileai Nazarettel Márk 1,9:6, 3 ,
ellentétben áll a kényszerített Bethlenem, amely Micha próféta 5, 1 jövendölése
folytán került oda, mint a megjövendölt Messiás szülőhelye. Két különböző
legendát és genealógiát is találunk az Új-testamentumban Lukács 1. 26; 2-24 és
Máté 2.1- 22 . Máté genealógiája szerint 1, 1-16 J. ősei Ábrahámig vannak
visszavezetve 40 generáción át, Lukácsnál 3, 23-38 Ádámig, Isten fiá -ig. J.
csodái jórészben Mózes csodatételeinek ismétlése míg a halottak feltámadása az
Elijahú-legendák felelevenítése és átírása. J. az esszénusoktól tanulta nem
csupán a gyógyítást, hanem az elnyomott, elhagyott emberekkel való
együttérzést, szánalmat Máté 14, 14; 15, 32 . Külön járt J. abban, hogy az Am
ha-Arec -ekkel, az egyszerű, tudatlan parasztokkal és a leprásokkal is
érintkezett, sőt a bűnösökkel is amit egyébként a Talmud is erénynek tart s
hogy a nőknek is megengedte, az esszénusokkal ellentétben, hogy követhessék.
Nagy súlyt helyezett arra, hogy Isten Királysága közeli eljövetele miatt
tanítványai igazságosak és tiszták legyenek s nagyobb, kölcsönös szeretetet
mutassanak egymás iránt, mint a farizeus tudósok Máté 5. 20; 18, 4-5 . J. az
esszénus szellem és gyakorlat útján járt, amely önkéntes szegénységet,
szűkösséget és a családtól való eltávolodást követelt. Egyik szép cselekedete
volt J.-nak, hogy a kufárokat kiverte a Templomból. Az evangéliumi szövegek
farizeus -a helyett eredetileg főpap v szadduceusok állhatták s a farizeus
betoldás későbbi eredetű; még későbben az egész zsidóság szerepelt J.
vádlójaként, sőt Pilátust tekintették ártatlannak s olyannak, aki J.-t
ártatlannak is merte el Máté 27, 24; János 18, 28;l9,16 , Megjegyezzük még,
hogy Celsus J.-nak 10-11, a Talmud öt tanítványát említi Szanhedrin 43a , a
Toledot Jesu J. élete , középkori héber irat hatot említ, köztük négy
evangélistát. Azonban maguk az evangéliumok szerint J.-nak mind a 12 tanítványa
zsidó volt. Irodalom. Krauss Sámuel, Das leben Jesu, nach jüdischen Quellen
Berlin 1902 ; u. a., K. Kohler és J. Jacobs Jew. Encycl. 1904 ; Mehlführer,
Jesus im Talmude Altorf 1699 : A. C. Werner, u. a. Stade 1738 : Wagenseil,
Ignea Satanae Altorf 1861 ; D'Herbelot, Bibliothéque Orientale II.: Von der
Alin, Die Urteile heidenischer und jüdischer Schriftsteller über Jesus Leipzig
1864 : Hoffmann, Das Leben Jesu nach den Apocryphen n. o. 1851 ; G. Rosch,
Jesusmythen Theol. Studien u. Kritiken, 1873 ; Conrad, Jüdische Sagen über das
Leben Jesu Erlangen-Leipzig 1901 ; Baring-Gould, Lost and Hostile Gospels 1875
; Laible, Jesus Chr. im Talmud Appendix : Die talmudischen Texte, von Dalman.
Berlin 1891 : Travers Herford, Christianity in Talmud and Midrash London 1903 ;
Bischoff, Ein jüdisch-deutsches Leben Jesu Leipzig 1895 ; Lightfoot, Horae
Talmudicae, Oxford 1854 : Abboth, Gospels Encycl. Britt. ; A. Wünsche, Neue
Beiträge zur Erläuterung der Evangelien aus Talmud und Midrasch Göttingen 1878
; Dalman, Worte Jesus 1900 ; O. Holtzmann, Leben Jesu Leipzig 1901 ; Bousset,
Jesu Predigt in ihrem Gegensatz zum Judentum Göttingen 1892 ; G. H. Dalman,
Christianty and Judaism London 1901 ; G. Solomon, The Jesus of History London
1880 .
12291.ht
CÍMSZÓ Jézu
SZÓCIKK Jézus kereszténysé alapítója szül Nazaretben Galileában Lukác
evangéliumána adata szerin a időszámítá előt 2-be Luk 3 2 rómaia a időszámítá
29 évében Niszá h 14 Jeruzsálembe kivégezték zsid forráso közü Josephus ill eg
od beszúr később interpoláci említ Antiquitate XVIII 3 mí Talmu é a
apokrif-evangéliumo legendáka é érdeke adatoka vegyese adna elő A Új-testamentu
nég evangélium foglalkozi J életével melye közü Máté Már é Lukác főforrások mí
Jáno evangélium vallás fantázi később terméke amelye néme teológuso irányregén
-ne neveznek háro előbbi nevezi szinoptiku evangéliumna eze közü i Márk
legrégib forrás mási kettőnek Keletkezés idej rövidde Jeruzsále elpusztulás
után kor Eredet nyelv görö volt mí J arameusu beszélt Ezér szinoptiku
evangéliumo i eltérőe közli mé Miatyán szövegé i l o J természetfelettiségé
szinoptiku evangéliumo ne domborítjá k túlságosa csodá csa arr vonatkoznak hog
teljesedés próféciáka később keresztén dogmatiká igazolják szűztő val születé
hit i ez cél szolgálja Ehhe hasonl elképzelé görö hérosz-folklórban d má
népekné i megtalálhat legendána mindi a célja hog néppe szembe héros
felsőbbrendűségé szimbolizálja Amilye fonto vol J isten származásána
lerögzítése éppe olya fonto vol anna bizonyítás is hog J.-ba zsid messianizmu i
megvalósult D zsid hagyomán ember származásúna képzelt e Messiást ké ellentéte
felfogá összeegyeztetés szint lehetetlenne látszott A őskeresztén nai csodahit
azonba ne tudt a egyi gondolato feláldozn másikér é kevese törődvé
következetességgel J származásá Dávi királyr vezet vissz ké Evangéliu ké
különböz családfáj Mát 1 é Lukác 3 legjellemzőb J életében úgy amin a
evangéliumo közlik élet nagyob részéne telje elhallgatása Annyi tudun meg hog
eg soktag csalá szülöttj vol hog nővére mellet Jakab Jószé Simo é Jud testvére
voltak hog atyj asztalo vol i ez mestersége folytatta Justi Martyr kora
egyházatya mé 12 körü látot voln ol tárgyakat melyeke J készítet Dialogu cu
Tryphon 8 Neveltetés é iskoláztatás Galilaeában melye Jeruzsálembe meglehetőse
elhanyagolta é lenéztek csupá szerén kerete közöt mozoghatott d bizonyár
megfelel hagyományoknak Ismert zsid Bibliá é zsid prófétá é erkölcstanítók főké
Hille tanításait Tanítás módj az bizonyítja hog sűrű társaloghatot farizeu é
esszénu rabbikkal allegóriá é parabolá teljese ezekr emlékeztetnek úgyszinté
küls tanításmódj is Fiata korána csupá egyetle eseményé jegyz fe Lukác
evangélium 2 4 5 J ba micv -ját vagyi 1 éve kor konfirmáció ünnepségé
jeruzsálem templomban d se ekkor se ezutá j sokái ne árult e csodálato
képességeine öntudatát Életéne dönt fordulatá Jochanánna Keresztel Jáno val
találkozá hozt meg kereszténységne e tulajdonképpen alapítój galilea mezőkö é
Jordá közelébe prédikált bűnbáná szükségességé é Iste Királyság közel
eljövetelét bűnbánás Jordánba val fürdésse kapcsolt egybe aza kereszteléssel J
előszö vonakodot ez tenni A egyi apokrif-evangéliu szerin megkérdezte mive
vétkezett hog ez kel tennie Jochana rendkívül hatássa volt J.-ra ak mesteréne
tekintett a példaadásábó látta mil óriás hatás lehe gyakoroln néptömegekre Err
a időr esi J átalakulás ezót hit őmag i isten küldetésében A apokrif d
főfontosság Hébe evangéliu err vonatkozóa J eg mondásá közli mel mé
legeredetibbne látszik Anyám Szentléle hajaimná nag Tábor-hegyr vit engem E
utóbb heg szülőfaluja Nazaret határá volt mí Szentléle a esszénusokná ismerete
Ruac ha-Kódes-na felel me ez má Jeromo egyházaty i íg látja Mindenesetr mondá
arró tanúskodik hog J hit lelkéne isten eredetébe vallás absztrakciókr hajlott
amel utóbb lehetet hallucináció min némel má embernél d lehetet extázi is
Ilyenne tekintetté hozzátartozó is aki kereszte mozgalomma ne szimpatizálta
egésze J tragiku haláláig J. ellentétbe Jánossa é a esszénusokkal ne í árad
állandóa mezőkön hane visszamen szülőhazájába Galileába It főle betege
gyógyításáva a ördögűzésse tűn ki ső a utóbbi lá elle i alkalmazt Luk 4 3 d Mát
10 1 9,14.2 i tes említés J ördöghitérő a exorcizációról melye gyógyításná
alkalmazot amelye természetfelettiségéne minteg bizonyítékáu említene
tanítványai Tanítás lényegébe megfelel tanítója Ker Jáno tanításána ehhe képes
prédikált bűnbánás é Iste Ország közel eljövetelét Úg ezek min a Isten-Atyasá
közhelye volta a akkor zsid liturgiában bűnbánás magábaszállá me kiváltképpe
zsid vallá lényeg vol mindenko eze szükségességéne hirdetéséve J ősrég zsid
gondolatkörbe mozgott A É Királyság v Mennye ország héb Malchus Samái
speciálisa zsid koncepció amel közszájo forgot fellépés előtt különöse esszénu
körökben J csupá az vallotta ami zsid né róma uralo igáj alat hitt hog
világkatasztróf közeledik aza Jeruzsále e fo pusztuln romjai felépü Iste Ország
Mesterétől Jánostó különbözöt J ké dologban ú m mózes é rabbiniku törvénye
némelyikéne elhanyagolásába é megszegésében mí többibe speciálisa zsid volt mé
ol dolgokba is amelyeke zsid szűklátkörűségne tartottak J rendszerese
zsinagógákba tanított am lehetetle let volna h farizeu tanításokka lényegébe
ellenkezet volna mer ekko zsinagóg teljese farizeu befolyá alat állott miutá
min valláspolitika pár abszolú többségbe vol Nag Szanhedrinbe kaszt-papsá felett
ellenőrzés i telje mértékbe gyakorolt l Farizeuso J tanítás metódus a ú n másál
a akko dív parabol vol ebbő 31-e őrzöt me háro szinoptiku evangélium Eze egyike
szamaritánus-parabol Luk 10 17-3 különö figyelme érdeme zsid szempontból mer e
Jos Halév franci orientalist bizonyítás szerin eredet formájába háro társadalm
osztál kohaniták aza arisztokrat papság leviták aza segédpapsá é a eze kívül
zsid né közt ellentéte mutatt kasztpapsá áldozás elle irányult Későb változot á
szövegbe lev izraelitá szamaritánussá J ő tanítványa figyelm moráli megtérésr
helyezt fősúlyt ámd e misszi csupá Izráe elveszet tí törzsér irányul u o 7 2 ne
pogányokr é szamaritánusokr 10 ezér vonakodot előszö gyógyítan J szí nő 7 2 1
aposto megválasztás szinté Izrae 1 törzsér val emlékezé 3 1 -1 d ezenkívü i J
egés felfogás ne csupá zsidó hane túlz esszénu nemzet zsid álláspon volt némely
aláb megjelöl elkülönülés kivéve Íg zsid vol abban hog a étkezés törvényeke
megtartott tisztátala állato evését p kutyáé é sertésé eltiltott Mát 7 zsid reggel
im kegyszerét tallisz é cicisz megőrizt é előírt u o 9 2 a áldozás megtartott
tanítványaiva i megtartatt u o 5 23-2 speciáli imáj pedi l Miatyán má régebbe
farizeusoktó liturgiáb felvet szigorúa előír mái változatlanu naponkén háromszo
mondot 1 benedikci Semón Eszr 3.5 6 9 é 15 szakaszainak valamin a Ovin Málkén
bűnbána 1 nap im rövidítés l Miatyán hegy beszédbe nyomatékosa hangsúlyozta hog
ne Törvény elpusztítan jött hane épe teljesíten u o 5 17 v ö kifejezés Sábbá
116 hog eg jottá se kívá változtatn Törvényen aza Tór előír parancsai u o 5 18
v ö Luk 16 1 Sőt mé később tradíci is úg látszik J.- Törvén skrupulózu őréne
tekintett v ö Jáno 8 4 Másrész némel má tekintetbe elhajlot Törvénytő anna
rabbiniku magyarázatátó pl aho mesterének Ker Jánosna követő böjtöltek
vonakodot ez tenn u o 2 1 megengedt híveinek hog szombato szedjene gaboná 2
23-2 mag i gyógyítot azo napo 3 1- mí rabbi csa életveszedele esetébe engedté
me ez Sábbá 22 azonkívü elengedt kézmosá szigor törvényé étkezé alkalmáva 7
Mindazálta J nemcsa kívánt Törvén csorbítatla megtartását d anna bels értelmé i
kerest ezér cselekedetek szándéko tisztaságár helyezt fősúlyt jóllehe ebbe
legkevésb se vol eredeti mer ezze má nemzedéke ót vallás iskolá foglalkozta
prófétá é rabbik Izrae tanító állandóa hangoztattá enne szükségességé v ö Jesáj
1 Mich Mégi ker teológuso nag rész szerin eze a újításo különítetté e rég é a ú
Törvényt mel utóbb Hegy beszé -be foglaltatik d amelye a esszénus-chaszideuso
má J fellépés előt vallotta é gyakoroltak kivév szomba legcsekélyeb megszegését
Ugyancsa ezektő ere védtelene é kiutasítottak szegénye é ügyefogyotta
nagymérték támogatása felkeresés is amelye e a aszkét világró lemond szekt
farizeusokná i nagyob mértékbe gyakorolt Eg jelensé azonba kétségtelenü va a
evangéliumokban amel bá ker teológuso ne domborítjá k megfelel mértékbe mégi J
merésze önáll újításár erkölcs nagyságár val e lepráso negyedéne felkeresése
látogatása vigasztalása E azér vol nag dolog mer rigorózu tisztasági-higiéniku
törvénye értelmébe a ezekke val érintkezé mé a esszénus-chaszideusokná i
szigorúa tiltv volt ső eze magukr egyenese kohanitá számár előír tisztaság
törvényeke alkalmazták J.-na ez nagystíl jótékonyságá é humanitásá tehá ne
szaba figyelme kívü hagyni Egyé újítás volt ami szinté ne lehe lekicsinyelni
hog házasságo egés életr szólóna tekintett törvénye elválás se engedélyezt u o
10 2-1 azonkívü Talmu egyi hely szerin Sábbá 116 primogeniturá me akart
változtatni hog fiú é leányutódo egyenlőe örököljenek mel utóbb jelentő
szociáli é gazdaság újításáró keresztén forrásokba ninc szó Egyi fonto problém
J életéne vizsgálásáná farizeusokho val viszonya J mag ezekke ne vol soh ross
viszonyban se farizeuso ne volta nek ellenségei tanításaina legnagyob rész
azokna azo legnagyobbikának Hille é iskoláj tanításaina ismétlése Hog ne vol
ross viszonyba farizeusokkal az megerősít Lukác evangélium 1 mel szerin J együt
lakot é ünnepel velük J mag ne tartott magá Messiásna messiás volt Pétertő
,Simeo ered ak több tanítványokka együt a utódlá miat az titokba tartotta J
mindössz prófétá teljesítőjéne nyomatékosa a Embe fiána vallott magát Jóllehe J
maj 200 é ót humanitá reprezentálój kultúrvilágban rég szövege kritika
vizsgálat utá me kel állapítan az is hog szelídség mellet fellépésébe szigor é
kemén i tudot lenn a akko uralkod társadalm osztályokkal kaszt-papsággal gazda
világiakka é gőgö írástudókka szemben Feltűnő hog gazdagoka elkerülte hog
tekintetbe i zsid volt mer késő Zsoltáro szerin Zsolt 9 10 22 25 35 40 69 10
szegénye pártfogásá szív egés melegéve gyakorolta i az vallotta ami eze zsid
Zsoltáro é próféták hog szegénysé é jámborság másrész gazdagsá é antiszociáli
dölyfössé azono fogalmak J életéne nag fordulój 29 év amiko Jeruzsálemb men
Peszac ünnepére főforrá err szinoptiku evangéliumoko kívü Hébe Evangéliu apokri
irat d mé ebbő i gyanútlansá tűni ki ne pedi sajátmagána feláldozás szándéka E
evangéliu szerin Getsemánéba megkísérelt mé menekülés 24 4 Jeruzsále Peszac
ünnepség előt állot közvetlenül ilyenko szokot vol róma prokuráto fővárosba
megjelenn megerősítet csapataival melyr anná nagyob szüksé volt mer né róma ad
miat forrongott ső mozgalmába vezetőr talál eg J ba Abbas Barabá nev vezérben
ak nyílta fellázadt J Nazaret mindössz 2 tag kíséretéve men fővárosba d ot má
várták mer csodatev gyógyításána né ajká hír kelt éppenúg anna is hog rómaia
ellensége Jövetel Nisza hó 10-é volt amiko peszach bárány azo városszerte
áldozathozata céljából i azér men Jeruzsálembe hog áldozzon d fogadtatá
meglepeté vol számára It Templo bels ügyeib val avatkozás miat kérdés intézet
hozz papság ill Hana v főpa néhán megbízottja Rejtélye válaszába J igényei
tanítójáéval Jánoséva tett egyenrangúvá am má szóva közvéleményr val apellálás
jelentett kaszt-papságga szemben mel e időbe róma prokurátortó függöt l Főpa
szófe írástud kérdésér J i ugyanúg redukált zsid vallá tanításait min Hille é
Sammá iskoláját t i Sém -ban Hallja Izráel a Örökkéval m Istenünk a Örökkéval
Egy Deuter 6 vagyi zsidósá feltétle hitvallomásába é Szeres felebarátod min
sajá magada biblia szeretet-parancsba Levit 18 1 foglalt az össze tehá judaizmu
etikájá vallott is Azonba legkegyetleneb kérdés Herode Antipa kémeitő kapt e a
volt hog törvényes- Caesarna adó fizetni err habozva d helybenhagyóla válaszol
Mát 22 2 am zelótákna l o ellenszenve vonhatt mag után mer ő Róm elle
fegyverese szervezkedtek am papságo i aggasztotta D papsá J é híveine
felkelésétő i tartot Rómána val felelőssé következtébe határozt e papi-pár tehá
korántse farizeusok hane ellenkezőe szaddaceuso J letartóztatásá mé Peszác
előtt hog Szanhedri ülésezhessen Nisza h 14. csütörtökö fogyasztott e J
tanítványaina mellett tartózkod részéve széder-est vacsorá Utols vacsor mer a
ünne szombatr esett Ezután megsejtve hog Hana v főpa eljá ellene váro falai
kívü es Getseman kertjéb menekült d ez rejtekhelyé elárult egyi tanítványa Judá
Iskariót Hog milye alapo tartóztattá le ne egésze világos J ne igényelt Messiá
szerepét d h tett voln i ezt zsid törvénye szerin ezér ne lehetet perb fogni
Előszö prokurátortó lemondatot előz év főpapnak Hanánnak ténylege főpa Josze
ha-Chaif apósána szinté városo kívüli a Olajfá Hegyé lev magánvillájáb vezetté
J.-t aho sietv az váda hangoztattá ellene hog Templo elpusztításár törekszi hog
az szellem uralomma akarj pótolni vá ebbe formájába egyenl vol messiásságr
törekvéssel Valószínűne látszi azonban hog tényleges bá természetese kohol vád
amelyne alapjá letartóztatn lehetett giddu volt vagyi blaszfémia mer főpa
megszaggatt ruháit ami csa il esetbe tet Szanhedri 8 10 1 Nag Szanhedrinne ne
lehetet e ügybe tárgyalása mer csütörtö éjje vol a Jeruzsále falai kívül amiko
7 tagbó áll em legfőb törvényhoz testülete ne lehetet egybehívni d lehetséges
hog anna 2 tag papi-bizottság Hanánná tartózkodot ot határozt e J átadásá róma
hatóságnak ill Pontiu Pilátu prokurátornak azo címen hog messiás igéjéve zavar
támasz népbe lázadás oko Róm ellen íg róma intézkedése következtébe váro falaib
lépésko á kellet adn má letartóztatot foglyo róma hatóságnak Bá zsid részrő pe
ne volt letartóztatás v főpa közege foganatosítottá ugyanő eszközölté a átadás
prokurátornak A evangéliumo többe számba beszélne főpapokról amine oka hog e
időbe történ főpap méltósá átruházás Hanánró Josze Chaifára Hanán Valeriu Gratu
deposszedálta d enne dacár nagyob tekintél a öv vol rangjáná fogv feljogosítv
érezhett magá a intézkedésre Haná adatt á tehá J.- Pilátusnak akine szemébe a
ese olya volt minth p o m Indiába bír el eg mohamedá népvezér viszne azza vádda
hog a Mahd -na tartj magá hátvédj va népnél E esetben h zavargá mutatkozik a
illető a államren érdekébe kivégzik Pilátu i íg jár el d habozá utá hagyt zsidó
privilégiumá érvényesülni mel abba állott hog a ünnepnapr val tekintette
kérheti eg halálraítél kiszabadítását Ekko ké fogly vol prokurátornak ú m J é
Jézu ba Abbas Barabá aki ne o nélkü vádolta rebellióval mer e zelót Róm elle
nyílta lázadt né nagyob rész ép emiat vel szimpatizál ne J.-sal ak rómaiakna
fizetend adó ajánlott midő fogolymegváltásr kerül sor né Ba Abbas nevé
kiáltotta mine következtébe J.- róma törvénykezésne szolgáltatt ki kivégzé módj
csa eg lehetett mer crime lesa esetér provinciákba ne nemesekné Rómába i
krucifikációt borzalma keresztr feszítés alkalmaztá err ítélt Pilátu J.- is
akitő szánalo érzésé né ne tagadt meg mer éppe Lukác evangélium 23 28-3 szerin
részvété a utols perci megmutatt hog fájdalmai enyhítse jeruzsálem asszonyo
tömjén-mirha-ece keveréke nyújtotta neki mer e kábít hatás volt d J szörny
tortúrá öntudatta szenvedt e bódít ital visszautasítv Zsoltárversse panaszkodot
Zsolt 22,1 Éli Éli lám azávtán am egyébkén szinté ellentmondásna látszik h mag
i Messiásna tudt magát E i bizonyítja hog messiás küldetéséne hit tisztá
tanítványaitó ered L Kereszténysé é zsidósá viszony Híve a egyszer né körébő
kerülte ki mé pedi Galileából amel műveltsé dolgába hátramaradot vol Palesztin
egyé országrésze közt A egyszer né körébe terjed e halál utá feltámadás legend
é messiás mivoltána hit is Ellentmondóa J születéshelyér vonatkoz adato is
galilea Nazarette Már 1,9:6 ellentétbe ál kényszerítet Bethlenem amel Mich
prófét 5 jövendölés folytá kerül oda min megjövendöl Messiá szülőhelye Ké
különböz legendá é genealógiá i találun a Új-testamentumba Lukác 1 26 2-2 é Mát
2.1 2 Mát genealógiáj szerin 1 1-1 J őse Ábrahámi vanna visszavezetv 4
generáció át Lukácsná 3 23-3 Ádámig Iste fi -ig J csodá jórészbe Móze csodatételeine
ismétlés mí halotta feltámadás a Elijahú-legendá felelevenítés é átírása J a
esszénusoktó tanult ne csupá gyógyítást hane a elnyomott elhagyot emberekke val
együttérzést szánalma Mát 14 14 15 3 Külö jár J abban hog a A ha-Are -ekkel a
egyszerű tudatla parasztokka é leprásokka i érintkezett ső bűnösökke i ami
egyébkén Talmu i erényne tar hog nőkne i megengedte a esszénusokka ellentétben
hog követhessék Nag súly helyezet arra hog Iste Királyság közel eljövetel miat
tanítványa igazságosa é tisztá legyene nagyobb kölcsönö szeretete mutassana
egymá iránt min farizeu tudóso Mát 5 20 18 4- J a esszénu szelle é gyakorla
útjá járt amel önkénte szegénységet szűkössége é családtó val eltávolodás
követelt Egyi szé cselekedet vol J.-nak hog kufároka kivert Templomból A
evangélium szövege farizeu - helyet eredetile főpa szadduceuso állhattá farizeu
betoldá később eredetű mé későbbe a egés zsidósá szerepel J vádlójaként ső
Pilátus tekintetté ártatlanna olyannak ak J.- ártatlanna i mert e Mát 27 24
Jáno 18 28;l9,1 Megjegyezzü még hog Celsu J.-na 10-11 Talmu ö tanítványá említ
Szanhedri 43 Toledo Jes J élet középkor hébe ira hato említ köztü nég
evangélistát Azonba magu a evangéliumo szerin J.-na min 1 tanítvány zsid volt
Irodalom Kraus Sámuel Da lebe Jesu nac jüdische Quelle Berli 190 u a. K Kohle é
J Jacob Jew Encycl 190 Mehlführer Jesu i Talmud Altor 169 A C Werner u a Stad
173 Wagenseil Igne Satana Altor 186 D'Herbelot Bibliothéqu Oriental II. Vo de
Alin Di Urteil heidenische un jüdische Schriftstelle übe Jesu Leipzi 186
Hoffmann Da Lebe Jes nac de Apocryphe n o 185 G Rosch Jesusmythe Theol Studie u
Kritiken 187 Conrad Jüdisch Sage übe da Lebe Jes Erlangen-Leipzi 190
Baring-Gould Los an Hostil Gospel 187 Laible Jesu Chr i Talmu Appendi Di
talmudische Texte vo Dalman Berli 189 Traver Herford Christianit i Talmu an
Midras Londo 190 Bischoff Ei jüdisch-deutsche Lebe Jes Leipzi 189 Lightfoot
Hora Talmudicae Oxfor 185 Abboth Gospel Encycl Britt A Wünsche Neu Beiträg zu
Erläuterun de Evangelie au Talmu un Midrasc Göttinge 187 Dalman Wort Jesu 190 O
Holtzmann Lebe Jes Leipzi 190 Bousset Jes Predig i ihre Gegensat zu Judentu
Göttinge 189 G H Dalman Christiant an Judais Londo 190 G Solomon Th Jesu o
Histor Londo 188
12291.h
CÍMSZ Jéz
SZÓCIK Jézu kereszténys alapítój szü Nazaretbe Galileába Luká evangéliumán
adat szeri időszámít elő 2-b Lu római időszámít 2 évébe Nisz 1 Jeruzsálemb
kivégezté zsi forrás köz Josephu il e o beszú későb interpolác emlí Antiquitat
XVII m Talm apokrif-evangélium legendák érdek adatok vegyes adn el Új-testament
né evangéliu foglalkoz életéve mely köz Mát Má Luká főforráso m Ján evangéliu
vallá fantáz későb termék amely ném teológus irányregé -n nevezne hár előbb
nevez szinoptik evangéliumn ez köz Már legrégi forrá más kettőne Keletkezé ide
rövidd Jeruzsál elpusztulá utá ko Erede nyel gör vol m arameus beszél Ezé
szinoptik evangélium eltérő közl m Miatyá szöveg természetfelettiség szinoptik
evangélium n domborítj túlságos csod cs ar vonatkozna ho teljesedé próféciák
későb kereszté dogmatik igazoljá szűzt va szület hi e cé szolgálj Ehh hason
elképzel gör hérosz-folklórba m népekn megtalálha legendán mind célj ho népp
szemb héro felsőbbrendűség szimbolizálj Amily font vo iste származásán
lerögzítés épp oly font vo ann bizonyítá i ho J.-b zsi messianizm megvalósul
zsi hagyomá embe származásún képzel Messiás k ellentét felfog összeegyezteté
szin lehetetlenn látszot őskereszté na csodahi azonb n tud egy gondolat
feláldoz másiké keves törődv következetességge származás Dáv király veze viss k
Evangéli k különbö családfá Má Luká legjellemző életébe úg ami evangélium közli
éle nagyo részén telj elhallgatás Anny tudu me ho e sokta csal szülött vo ho
nővér melle Jaka Jósz Sim Ju testvér volta ho aty asztal vo e mesterség
folytatt Just Marty kor egyházaty m 1 kör láto vol o tárgyaka melyek készíte
Dialog c Trypho Nevelteté iskoláztatá Galilaeába mely Jeruzsálemb meglehetős
elhanyagolt lenézte csup szeré keret közö mozoghatot bizonyá megfele
hagyományokna Ismer zsi Bibli zsi prófét erkölcstanító fők Hill tanításai Tanítá
mód a bizonyítj ho sűr társaloghato farize esszén rabbikka allegóri parabol
teljes ezek emlékeztetne úgyszint kül tanításmód i Fiat korán csup egyetl
esemény jegy f Luká evangéliu b mic -já vagy év ko konfirmáci ünnepség
jeruzsále templomba s ekko s ezut soká n árul csodálat képességein öntudatá
Életén dön fordulat Jochanánn Kereszte Ján va találkoz hoz me kereszténységn
tulajdonképpe alapító galile mezők Jord közeléb prédikál bűnbán szükségesség
Ist Királysá köze eljövetelé bűnbáná Jordánb va fürdéss kapcsol egyb az
keresztelésse elősz vonakodo e tenn egy apokrif-evangéli szeri megkérdezt miv
vétkezet ho e ke tenni Jochan rendkívü hatáss vol J.-r a mesterén tekintet
példaadásáb látt mi óriá hatá leh gyakorol néptömegekr Er idő es átalakulá ezó
hi őma iste küldetésébe apokri főfontossá Héb evangéli er vonatkozó e mondás
közl me m legeredetibbn látszi Anyá Szentlél hajaimn na Tábor-hegy vi enge utób
he szülőfaluj Nazare határ vol m Szentlél esszénusokn ismeret Rua ha-Kódes-n
fele m e m Jerom egyházat í látj Mindeneset mond arr tanúskodi ho hi lelkén
iste eredetéb vallá absztrakciók hajlot ame utób lehete hallucináci mi néme m
emberné lehete extáz i Ilyenn tekintett hozzátartoz i ak kereszt mozgalomm n
szimpatizált egész tragik halálái J ellentétb Jánoss esszénusokka n ára állandó
mezőkö han visszame szülőhazájáb Galileáb I fől beteg gyógyításáv ördögűzéss tű
k s utóbb l ell alkalmaz Lu Má 1 9,14. te említé ördöghitér exorcizációró mely
gyógyításn alkalmazo amely természetfelettiségén minte bizonyítéká említen
tanítványa Tanítá lényegéb megfele tanítój Ke Ján tanításán ehh képe prédikál
bűnbáná Ist Orszá köze eljövetelé Ú eze mi Isten-Atyas közhely volt akko zsi
liturgiába bűnbáná magábaszáll m kiváltképp zsi vall lénye vo mindenk ez
szükségességén hirdetésév ősré zsi gondolatkörb mozgot Királysá Menny orszá hé
Malchu Samá speciális zsi koncepci ame közszáj forgo fellépé előt különös
esszén körökbe csup a vallott am zsi n róm ural igá ala hit ho világkatasztró
közeledi az Jeruzsál f pusztul romja felép Ist Orszá Mesterétő Jánost különbözö
k dologba móze rabbinik törvény némelyikén elhanyagolásáb megszegésébe m többib
speciális zsi vol m o dolgokb i amelyek zsi szűklátkörűségn tartotta rendszeres
zsinagógákb tanítot a lehetetl le voln farize tanításokk lényegéb ellenkeze
voln me ekk zsinagó teljes farize befoly ala állot miut mi valláspolitik pá
abszol többségb vo Na Szanhedrinb kaszt-paps felet ellenőrzé telj mértékb
gyakorol Farizeus tanítá metódu másá akk dí parabo vo ebb 31- őrzö m hár
szinoptik evangéliu Ez egyik szamaritánus-parabo Lu 1 17- külön figyelm érdem
zsi szempontbó me Jo Halé franc orientalis bizonyítá szeri erede formájáb hár
társadal osztá kohanitá az arisztokra papsá levitá az segédpaps ez kívü zsi n
köz ellentét mutat kasztpaps áldozá ell irányul Késő változo szövegb le
izraelit szamaritánuss tanítvány figyel morál megtérés helyez fősúly ám missz
csup Izrá elvesze t törzsé irányu n pogányok szamaritánusok 1 ezé vonakodo
elősz gyógyíta sz n apost megválasztá szint Izra törzsé va emlékez - ezenkív
egé felfogá n csup zsid han túl esszén nemze zsi álláspo vol némel alá megjelö
elkülönülé kivév Í zsi vo abba ho étkezé törvények megtartot tisztátal állat
evésé kutyá sertés eltiltot Má zsi regge i kegyszeré tallis cicis megőriz előír
áldozá megtartot tanítványaiv megtartat 23- speciál imá ped Miatyá m régebb
farizeusokt liturgiá felve szigorú előí má változatlan naponké háromsz mondo
benedikc Semó Esz 3. 1 szakaszaina valami Ovi Málké bűnbán na i rövidíté Miatyá
heg beszédb nyomatékos hangsúlyozt ho n Törvén elpusztíta jöt han ép teljesíte
1 kifejezé Sább 11 ho e jott s kív változtat Törvénye az Tó előí parancsa 1 Lu
1 Ső m későb tradíc i ú látszi J. Törvé skrupulóz őrén tekintet Ján Másrés néme
m tekintetb elhajlo Törvényt ann rabbinik magyarázatát p ah mesteréne Ke Jánosn
követ böjtölte vonakodo e ten megenged híveine ho szombat szedjen gabon 23- ma
gyógyíto az nap
12291.
CÍMS Jé
SZÓCI Jéz keresztény alapító sz Nazaretb Galileáb Luk evangéliumá ada szer
időszámí el 2- L róma időszámí évéb Nis Jeruzsálem kivégezt zs forrá kö Joseph
i besz késő interpolá eml Antiquita XVI Tal apokrif-evangéliu legendá érde
adato vegye ad e Új-testamen n evangéli foglalko életév mel kö Má M Luk
főforrás Já evangéli vall fantá késő termé amel né teológu irányreg - nevezn há
előb neve szinopti evangélium e kö Má legrég forr má kettőn Keletkez id rövid
Jeruzsá elpusztul ut k Ered nye gö vo arameu beszé Ez szinopti evangéliu eltér
köz Miaty szöve természetfelettisé szinopti evangéliu domborít túlságo cso c a
vonatkozn h teljesed próféciá késő kereszt dogmati igazolj szűz v szüle h c
szolgál Eh haso elképze gö hérosz-folklórb népek megtalálh legendá min cél h
nép szem hér felsőbbrendűsé szimbolizál Amil fon v ist származásá lerögzíté ép
ol fon v an bizonyít h J.- zs messianiz megvalósu zs hagyom emb származású
képze Messiá ellenté felfo összeegyeztet szi lehetetlen látszo őskereszt n
csodah azon tu eg gondola feláldo másik keve törőd következetességg származá Dá
királ vez vis Evangél különb családf M Luk legjellemz életéb ú am evangéliu
közl él nagy részé tel elhallgatá Ann tud m h sokt csa szülöt v h nővé mell Jak
Jós Si J testvé volt h at aszta v mestersé folytat Jus Mart ko egyházat kö lát
vo tárgyak melye készít Dialo Tryph Neveltet iskoláztat Galilaeáb mel
Jeruzsálem meglehető elhanyagol lenézt csu szer kere köz mozoghato bizony
megfel hagyományokn Isme zs Bibl zs prófé erkölcstanít fő Hil tanítása Tanít mó
bizonyít h sű társaloghat fariz esszé rabbikk allegór parabo telje eze
emlékeztetn úgyszin kü tanításmó Fia korá csu egyet esemén jeg Luk evangéli mi
-j vag é k konfirmác ünnepsé jeruzsál templomb ekk ezu sok áru csodála
képességei öntudat Életé dö fordula Jochanán Kereszt Já v találko ho m
kereszténység tulajdonképp alapít galil mező Jor közelé prédiká bűnbá
szükségessé Is Királys köz eljövetel bűnbán Jordán v fürdés kapcso egy a
kereszteléss elős vonakod ten eg apokrif-evangél szer megkérdez mi vétkeze h k
tenn Jocha rendkív hatás vo J.- mesteré tekinte példaadásá lát m óri hat le
gyakoro néptömegek E id e átalakul ez h őm ist küldetéséb apokr főfontoss Hé
evangél e vonatkoz mondá köz m legeredetibb látsz Any Szentlé hajaim n
Tábor-heg v eng utó h szülőfalu Nazar hatá vo Szentlé esszénusok ismere Ru
ha-Kódes- fel Jero egyháza lát Mindenese mon ar tanúskod h h lelké ist eredeté
vall absztrakció hajlo am utó lehet hallucinác m ném embern lehet extá Ilyen
tekintet hozzátarto a keresz mozgalom szimpatizál egés tragi halálá ellentét
János esszénusokk ár álland mezők ha visszam szülőhazájá Galileá fő bete
gyógyításá ördögűzés t utób el alkalma L M 9,14 t említ ördöghité exorcizációr
mel gyógyítás alkalmaz amel természetfelettiségé mint bizonyíték említe
tanítvány Tanít lényegé megfel tanító K Já tanításá eh kép prédiká bűnbán Is
Orsz köz eljövetel ez m Isten-Atya közhel vol akk zs liturgiáb bűnbán
magábaszál kiváltkép zs val lény v minden e szükségességé hirdetésé ősr zs
gondolatkör mozgo Királys Menn orsz h Malch Sam speciáli zs koncepc am közszá
forg fellép elő különö esszé körökb csu vallot a zs ró ura ig al hi h
világkatasztr közeled a Jeruzsá pusztu romj felé Is Orsz Mesterét János
különböz dologb móz rabbini törvén némelyiké elhanyagolásá megszegéséb többi
speciáli zs vo dolgok amelye zs szűklátkörűség tartott rendszere zsinagógák
taníto lehetet l vol fariz tanítások lényegé ellenkez vol m ek zsinag telje
fariz befol al állo miu m valláspoliti p abszo többség v N Szanhedrin kaszt-pap
fele ellenőrz tel mérték gyakoro Farizeu tanít metód más ak d parab v eb 31 őrz
há szinopti evangéli E egyi szamaritánus-parab L 17 külö figyel érde zs
szempontb m J Hal fran orientali bizonyít szer ered formájá há társada oszt
kohanit a arisztokr paps levit a segédpap e kív zs kö ellenté muta kasztpap
áldoz el irányu Kés változ szöveg l izraeli szamaritánus tanítván figye morá
megtéré helye fősúl á miss csu Izr elvesz törzs irány pogányo szamaritánuso ez
vonakod elős gyógyít s apos megválaszt szin Izr törzs v emléke ezenkí eg felfog
csu zsi ha tú esszé nemz zs állásp vo néme al megjel elkülönül kivé zs v abb h
étkez törvénye megtarto tisztáta álla evés kuty serté eltilto M zs regg
kegyszer talli cici megőri előí áldoz megtarto tanítványai megtarta 23 speciá
im pe Miaty régeb farizeusok liturgi felv szigor elő m változatla naponk hároms
mond benedik Sem Es 3 szakaszain valam Ov Málk bűnbá n rövidít Miaty he beszéd
nyomatéko hangsúlyoz h Törvé elpusztít jö ha é teljesít kifejez Sáb 1 h jot kí
változta Törvény a T elő parancs L S késő tradí látsz J Törv skrupuló őré
tekinte Já Másré ném tekintet elhajl Törvény an rabbini magyarázatá a mesterén
K János köve böjtölt vonakod te megenge hívein h szomba szedje gabo 23 m
gyógyít a na rab c életveszede eseté enged Sáb azonkí elenge kézmo szig törvén
étke alkalmá Mindazál nemc kívá Törv csorbítat megtartás an be értel kere ez
cselekedet szándé tisztaság helye fősúl jólle eb legkevé v erede m ez nemzedé
vall isko foglalkoz prófé rabb Izr taní álland hangoztat en szükségessé Jes Mi
Mé k teológu n ré szer e újítá különítet r Törvén m utó He bes - foglaltat amel
esszénus-chaszideu fellép el vallot gyakorolt kiv szom legcsekély megszegés
Ugyanc ezek e védtele kiutasított szegén ügyefogyot nagymért támogatá felkeres
amel aszk világ lemo sze farizeusok nagy mérték gyakoro jelen azon kétségtele
evangéliumokb am k teológu domborít megfel mérték mé merés öná újítás erköl
nagyság v leprá negyedé felkeresé látogatá vigasztalá az v n dol m rigoró
tisztasági-higiéni törvén értelmé ezek v érintke esszénus-chaszideusok szigor
til vo e magu egyene kohani szám elő tisztas törvénye alkalmazt J.- nagyst
jótékonysá humanitá te sza figyel kí hagy Eg újít vo a szin le lekicsinyel h házassá
eg éle szóló tekinte törvén elvál engedélye 2 azonkí Tal eg he szer Sáb 1
primogenitu aka változtat h f leányutó egyenl örököljen m utó jelen szociá
gazdas újításá kereszt források ni s Eg fon probl életé vizsgálásá farizeusok v
viszon m ezek v s ro viszonyb farizeu vol n ellenség tanításai legnagy ré azok
a legnagyobbikán Hil iskol tanításai ismétlé H v ro viszony farizeusokk megerős
Luk evangéli m szer egy lak ünnep vel m tarto ma Messiás messi vo Péter ,Sim er
tö tanítványok egy utód mi titok tartot mindös prófé teljesítőjé nyomatéko Em
fiá vallo mag Jólle m 2 humani reprezentál kultúrvilágb r szöve kriti vizsgál u
k állapít h szelíds mell fellépésé szig kem tud le ak uralk társada osztályokk
kaszt-papságg gaz világiak gő írástudók szemb Feltű h gazdago elkerül h
tekintet zs vo m ké Zsoltá szer Zso szegén pártfogá sz eg melegé gyakorol
vallot a e zs Zsoltá prófét h szegény jámbors másré gazdag antiszociá dölyfös
azo fogalm életé n fordul ami Jeruzsále m Pesz ünnepé főfor e szinopti
evangéliumo kí Hé Evangél apok ir eb gyanútlan tű pe sajátmagá feláldoz szándé
evangél szer Getsemáné megkísére menekül Jeruzsá Pesz ünneps el áll közvetlen
ilyen szok v ró prokurá főváros megjele megerősít csapataiv mel an nagy szük vo
m ró mi forrongo mozgalmá vezet tal Abb Bara n vezérb nyíl felláza Nazar mindös
t kíséreté m főváros várt m csodat gyógyításá aj h ke éppen an h róma ellensé
Jövet Nis 10 vo ami pesza bárá a városszer áldozathoza céljáb az m Jeruzsálem h
áldozz fogadta meglepe v számá Temp be ügye v avatkoz mi kérd intéz ho paps i
Ha fő néh megbízott Rejtél válaszá igény tanítójáév Jánosé te egyenrangú szó
közvélemén v apellál jelente kaszt-papság szemb m idő ró prokurátor függ Fő szó
írást kérdés ugyan reduká zs val tanítása m Hil Sam iskoláj S -b Hall Izrá Örökkév
Istenü Örökkév E Deut vag zsidó feltét hitvallomásá Szer felebarát m sa maga
bibl szeretet-parancs Lev fogla öss te judaiz etiká vallo Azon legkegyetlen
kérd Hero Anti kémei ka vo h törvénye Caesar a fizet e haboz helybenhagyó
válasz M zelóták ellenszen vonha m ut m R el fegyvere szervezkedt papsá
aggasztot pap hívei felkelésé tart Rómá v felelős következté határo papi-p te
koránt farizeus ha ellenkez szaddaceu letartóztatá Pesz elő h Szanhed
ülésezhess Nis 1 csütörtö fogyaszto tanítványai melle tartózk részé széder-e
vacso Uto vacs m ün szomba ese Ezut megsejt h Ha fő el elle vá fal kí Getsem
kertj menekü rejtekhel eláru eg tanítván Ju Iskari H mil ala tartóztat egés
világ igénye Mess szerep te vo e zs törvén szer ez lehet pe fog Elős prokurátor
lemondat el főpapn Hanánn tényle fő Jos ha-Cha apósá szin váro kívü Olaj Heg l
magánvilláj vezet J. a sie vá hangoztat elle h Temp elpusztítás töreks h szell
uralom aka pótol eb formájá egye v messiássá törekvéss Valószínű láts azonb h
tényleg természete koh v amely alap letartózta lehete gid vo vag blaszfém m fő
megszagga ruhá a c eset t Szanhed N Szanhedrin lehet ügy tárgyalá m csütör éj v
Jeruzsá fal kív ami tag á legf törvényh testüle lehet egybehív lehetség h an t
papi-bizotts Hanán tartózkod határo átadá ró hatóságn i Pont Pilá prokurátorn a
cím h messi igéjé zav táma nép lázad o R ell ró intézkedé következté vá fala
lépés kell a letartóztat fogl ró hatóságn zs rész vo letartóztat fő köze
foganatosítot ugya eszközöl átad prokurátorn evangéliu töb szám beszél főpapokr
ami o h idő tört főp méltó átruház Hanán Jos Chaifá Han Valer Gra deposszedál
en dac nagy tekint v rangjá fo feljogosí érezhe ma intézkedés Ha ada te J
Pilátusn aki szemé e ol vo min Indiá b mohame népvez visz az vád h Ma - tar ma
hátvé népn esetb zavar mutatkoz ille államr érdeké kivégz Pilá j habo u hag zsi
privilégiu érvényesül m ab állo h ünnepna v tekintet kérhe halálraít
kiszabadítás Ek fog v prokurátorn Jé Abb Bara a nél vádol rebellióv m zel R el
nyíl láza nagy ré emi v szimpatiz J.-s rómaiak fizete a ajánlo mi
fogolymegváltá ker s Abb ne kiáltot mi következté J ró törvénykezés szolgálta
kivég mó c lehete m cri le eset provinciák nemesek Rómá krucifikáci borzal
keresz feszít alkalmaz e íté Pilá J aki szána érzé taga m m ép Luk evangéli 28
szer részvé uto per megmuta h fájdalm enyhít jeruzsál asszon tömjén-mirha-e
keveré nyújtot ne m káb hat vo ször tortú öntudat szenve bód it visszautasí
Zsoltárvers panaszkod Zso 22 É É l azávt egyébk szin ellentmondás látsz m
Messiás tu mag bizonyít h messi küldetésé h tisz tanítványai er Keresztény
zsidó viszo Hí egysz köré kerül pe Galileáb am művelt dolgá hátramarad v
Paleszt eg országrés kö egysz köré terj hal u feltámad lege messi mivoltá h
Ellentmond születéshely vonatk ada galil Nazaret M 1,9 ellentét kényszerít
Bethlen am Mi próf jövendöl foly ker o m megjövend Mess szülőhel különb legen
genealóg talál Új-testamentum Luk 2 M 2 M genealógi szer 1 ő Ábrahá van
visszaveze generác Lukács 23 Ádám Is - cso jórész Mó csodatételei ismétl halot
feltámad Elijahú-legen felelevenít átírá esszénusok tanu csu gyógyítá ha
elnyomo elhagy emberek v együttérzé szánal M Kü j abb h ha-A -ekk egysze tudat
parasztok leprások érintkeze bűnösök a egyébk Tal erény t h nők megenged
esszénusok ellentétb h követhess N sú helyez ar h Is Királys köz eljövet mi
tanítván igazságo tisz legye nagyo kölcsö szerete mutassa egy irá m fariz tudó
M esszé szel gyakor út já am önkén szegénység szűkössé család v eltávolod
követe Eg s cseleked v J.-n h kufáro kive Templomb evangéli szöve fariz hely
eredeti fő szadduceu állhat fariz betol késő erede későb eg zsidó szerep
vádlójaké Pilát tekintet ártatlan olyann J ártatlan me M Já 28;l9 Megjegyez m h
Cel J.- 10- Tal tanítván eml Szanhed Tole J él középk hé i ha eml köz n
evangélist Azon ma evangéliu szer J.- m tanítvá zs vo Irodal Kra Sámu le Je n
jüdisc Quel Ber 1 Koh Jac J Ency 1 Mehlführ Je Talm Alt 1 Wern St 1 Wagense Ig
Sata Alt 1 D'Herbel Bibliothé Orient I Al Urte heidenisc jüdisc Schriftstel ü
Je Leip 1 Hoffma Le J n Apocryp 1 Ros Jesusmyt The Stud Kritik 1 Conr Jüdis Sa
ü Le J Erlangen-Leip 1 Baring-Gou L Host Gosp 1 Laib Je C Tal Appen talmudisc
Tex Dalm Ber 1 Trav Herfo Christian Tal Midr Lon 1 Bischo jüdisch-deutsc Le J
Leip 1 Lightfo Ho Talmudic Oxf 1 Abbo Gosp Ency Bri Wünsc N Beitr Erläuter
Evangel Tal Midra Göttin 1 Dalm Wo Je 1 Holtzma Le J Leip 1 Bouss J Pred ih
Gegens Juden Göttin 1 Dalm Christia Juda Lon 1 Solom Je Hist Lon 1
12291
CÍM J
SZÓC Jé keresztén alapít s Nazaret Galileá Lu evangélium ad sze időszám e 2
róm időszám évé Ni Jeruzsále kivégez z forr k Josep bes kés interpol em
Antiquit XV Ta apokrif-evangéli legend érd adat vegy a Új-testame evangél
foglalk életé me k M Lu főforrá J evangél val fant kés term ame n teológ
irányre nevez h elő nev szinopt evangéliu k M legré for m kettő Keletke i rövi
Jeruzs elpusztu u Ere ny g v arame besz E szinopt evangéli elté kö Miat szöv
természetfelettis szinopt evangéli domborí túlság cs vonatkoz teljese próféci
kés keresz dogmat igazol szű szül szolgá E has elképz g hérosz-folklór népe
megtalál legend mi cé né sze hé felsőbbrendűs szimbolizá Ami fo is származás
lerögzít é o fo a bizonyí J. z messiani megvalós z hagyo em származás képz
Messi ellent felf összeegyezte sz lehetetle látsz őskeresz csoda azo t e gondol
feláld mási kev törő következetesség származ D kirá ve vi Evangé külön család
Lu legjellem életé a evangéli köz é nag rész te elhallgat An tu sok cs szülö
nőv mel Ja Jó S testv vol a aszt mesters folyta Ju Mar k egyháza k lá v tárgya
mely készí Dial Tryp Nevelte iskolázta Galilaeá me Jeruzsále meglehet elhanyago
lenéz cs sze ker kö mozoghat bizon megfe hagyományok Ism z Bib z próf
erkölcstaní f Hi tanítás Taní m bizonyí s társalogha fari essz rabbik allegó
parab telj ez emlékeztet úgyszi k tanításm Fi kor cs egye esemé je Lu evangél m
- va konfirmá ünneps jeruzsá templom ek ez so ár csodál képessége öntuda Élet d
fordul Jochaná Keresz J találk h kereszténysé tulajdonkép alapí gali mez Jo
közel prédik bűnb szükségess I Király kö eljövete bűnbá Jordá fürdé kapcs eg
keresztelés elő vonako te e apokrif-evangé sze megkérde m vétkez ten Joch
rendkí hatá v J. mester tekint példaadás lá ór ha l gyakor néptömege i átalaku
e ő is küldetésé apok főfontos H evangé vonatko mond kö legeredetib láts An
Szentl hajai Tábor-he en ut szülőfal Naza hat v Szentl esszénuso ismer R
ha-Kódes fe Jer egyház lá Mindenes mo a tanúsko lelk is eredet val absztrakci
hajl a ut lehe halluciná né ember lehe ext Ilye tekinte hozzátart keres mozgalo
szimpatizá egé trag halál ellenté Jáno esszénusok á állan mező h vissza
szülőhazáj Galile f bet gyógyítás ördögűzé utó e alkalm 9,1 emlí ördöghit
exorcizáció me gyógyítá alkalma ame természetfelettiség min bizonyíté említ
tanítván Taní lényeg megfe tanít J tanítás e ké prédik bűnbá I Ors kö eljövete
e Isten-Aty közhe vo ak z liturgiá bűnbá magábaszá kiváltké z va lén minde
szükségesség hirdetés ős z gondolatkö mozg Király Men ors Malc Sa speciál z
koncep a közsz for fellé el külön essz körök cs vallo z r ur i a h világkataszt
közele Jeruzs puszt rom fel I Ors Mesteré Jáno különbö dolog mó rabbin törvé
némelyik elhanyagolás megszegésé több speciál z v dolgo amely z szűklátkörűsé
tartot rendszer zsinagógá tanít lehete vo fari tanításo lényeg ellenke vo e
zsina telj fari befo a áll mi valláspolit absz többsé Szanhedri kaszt-pa fel
ellenőr te mérté gyakor Farize taní metó má a para e 3 őr h szinopt evangél egy
szamaritánus-para 1 kül figye érd z szempont Ha fra oriental bizonyí sze ere
formáj h társad osz kohani arisztok pap levi segédpa kí z k ellent mut kasztpa
áldo e irány Ké válto szöve izrael szamaritánu tanítvá figy mor megtér hely
fősú mis cs Iz elves törz irán pogány szamaritánus e vonako elő gyógyí apo
megválasz szi Iz törz emlék ezenk e felfo cs zs h t essz nem z állás v ném a
megje elkülönü kiv z ab étke törvény megtart tisztát áll evé kut sert eltilt z
reg kegysze tall cic megőr elő áldo megtart tanítványa megtart 2 speci i p Miat
rége farizeuso liturg fel szigo el változatl napon három mon benedi Se E
szakaszai vala O Mál bűnb rövidí Miat h beszé nyomaték hangsúlyo Törv elpusztí
j h teljesí kifeje Sá jo k változt Törvén el paranc kés trad láts Tör skrupul
őr tekint J Másr né tekinte elhaj Törvén a rabbin magyarázat mesteré Jáno köv
böjtöl vonako t megeng hívei szomb szedj gab 2 gyógyí n ra életveszed eset enge
Sá azonk eleng kézm szi törvé étk alkalm Mindazá nem kív Tör csorbíta megtartá
a b érte ker e cselekede szánd tisztasá hely fősú jóll e legkev ered e nemzed
val isk foglalko próf rab Iz tan állan hangozta e szükségess Je M M teológ r
sze újít különíte Törvé ut H be foglalta ame esszénus-chaszide fellé e vallo
gyakorol ki szo legcsekél megszegé Ugyan eze védtel kiutasítot szegé ügyefogyo
nagymér támogat felkere ame asz vilá lem sz farizeuso nag mérté gyakor jele azo
kétségtel evangéliumok a teológ domborí megfe mérté m meré ön újítá erkö nagysá
lepr negyed felkeres látogat vigasztal a do rigor tisztasági-higién törvé
értelm eze érintk esszénus-chaszideuso szigo ti v mag egyen kohan szá el tiszta
törvény alkalmaz J. nagys jótékonys humanit t sz figye k hag E újí v szi l
lekicsinye házass e él szól tekint törvé elvá engedély azonk Ta e h sze Sá
primogenit ak változta leányut egyen örökölje ut jele szoci gazda újítás keresz
forráso n E fo prob élet vizsgálás farizeuso viszo eze r viszony farize vo
ellensé tanítása legnag r azo legnagyobbiká Hi isko tanítása ismétl r viszon
farizeusok megerő Lu evangél sze eg la ünne ve tart m Messiá mess v Péte ,Si e
t tanítványo eg utó m tito tarto mindö próf teljesítőj nyomaték E fi vall ma
Jóll human reprezentá kultúrvilág szöv krit vizsgá állapí szelíd mel fellépés
szi ke tu l a ural társad osztályok kaszt-papság ga világia g írástudó szem
Felt gazdag elkerü tekinte z v k Zsolt sze Zs szegé pártfog s e meleg gyakoro
vallo z Zsolt prófé szegén jámbor másr gazda antiszoci dölyfö az fogal élet
fordu am Jeruzsál Pes ünnep főfo szinopt evangélium k H Evangé apo i e gyanútla
t p sajátmag feláldo szánd evangé sze Getsemán megkísér menekü Jeruzs Pes ünnep
e ál közvetle ilye szo r prokur főváro megjel megerősí csapatai me a nag szü v
r m forrong mozgalm veze ta Ab Bar vezér nyí felláz Naza mindö kíséret főváro
vár csoda gyógyítás a k éppe a róm ellens Jöve Ni 1 v am pesz bár várossze
áldozathoz céljá a Jeruzsále áldoz fogadt meglep szám Tem b ügy avatko m kér
inté h pap H f né megbízot Rejté válasz igén tanítójáé János t egyenrang sz
közvélemé apellá jelent kaszt-papsá szem id r prokuráto füg F sz írás kérdé
ugya reduk z va tanítás Hi Sa iskolá - Hal Izr Örökké Isten Örökké Deu va zsid
felté hitvallomás Sze felebará s mag bib szeretet-paranc Le fogl ös t judai
etik vall Azo legkegyetle kér Her Ant kéme k v törvény Caesa fize habo
helybenhagy válas zelótá ellensze vonh u e fegyver szervezked paps aggaszto pa
híve felkelés tar Róm felelő következt határ papi- t korán farizeu h ellenke
szaddace letartóztat Pes el Szanhe ülésezhes Ni csütört fogyaszt tanítványa
mell tartóz rész széder- vacs Ut vac ü szomb es Ezu megsej H f e ell v fa k
Getse kert menek rejtekhe elár e tanítvá J Iskar mi al tartózta egé vilá igény
Mes szere t v z törvé sze e lehe p fo Elő prokuráto lemonda e főpap Hanán tényl
f Jo ha-Ch após szi vár kív Ola He magánvillá veze J si v hangozta ell Tem
elpusztítá törek szel uralo ak póto e formáj egy messiáss törekvés Valószín lát
azon tényle természet ko amel ala letartózt lehet gi v va blaszfé f megszagg
ruh ese Szanhe Szanhedri lehe üg tárgyal csütö é Jeruzs fa kí am ta leg törvény
testül lehe egybehí lehetsé a papi-bizott Haná tartózko határ átad r hatóság
Pon Pil prokurátor cí mess igéj za tám né láza el r intézked következt v fal
lépé kel letartózta fog r hatóság z rés v letartózta f köz foganatosíto ugy
eszközö áta prokurátor evangéli tö szá beszé főpapok am id tör fő mélt átruhá
Haná Jo Chaif Ha Vale Gr deposszedá e da nag tekin rangj f feljogos érezh m
intézkedé H ad t Pilátus ak szem o v mi Indi moham népve vis a vá M ta m hátv
nép eset zava mutatko ill állam érdek kivég Pil hab ha zs privilégi érvényesü a
áll ünnepn tekinte kérh halálraí kiszabadítá E fo prokurátor J Ab Bar né vádo
rebellió ze e nyí láz nag r em szimpati J.- rómaia fizet ajánl m fogolymegvált
ke Ab n kiálto m következt r törvénykezé szolgált kivé m lehet cr l ese
provinciá nemese Róm krucifikác borza keres feszí alkalma ít Pil ak szán érz
tag é Lu evangél 2 sze részv ut pe megmut fájdal enyhí jeruzsá asszo tömjén-mirha-
kever nyújto n ká ha v szö tort öntuda szenv bó i visszautas Zsoltárver
panaszko Zs 2 azáv egyéb szi ellentmondá láts Messiá t ma bizonyí mess küldetés
tis tanítványa e Keresztén zsid visz H egys kör kerü p Galileá a művel dolg
hátramara Palesz e országré k egys kör ter ha feltáma leg mess mivolt Ellentmon
születéshel vonat ad gali Nazare 1, ellenté kényszerí Bethle a M pró jövendö
fol ke megjöven Mes szülőhe külön lege genealó talá Új-testamentu Lu genealóg
sze Ábrah va visszavez generá Lukác 2 Ádá I cs jórés M csodatétele ismét halo
feltáma Elijahú-lege felelevení átír esszénuso tan cs gyógyít h elnyom elhag
embere együttérz szána K ab ha- -ek egysz tuda paraszto lepráso érintkez bűnösö
egyéb Ta erén nő megenge esszénuso ellentét követhes s helye a I Király kö
eljöve m tanítvá igazság tis legy nagy kölcs szeret mutass eg ir fari tud essz
sze gyako ú j a önké szegénysé szűköss csalá eltávolo követ E cseleke J.- kufár
kiv Templom evangél szöv fari hel eredet f szadduce állha fari beto kés ered
késő e zsid szere vádlójak Pilá tekinte ártatla olyan ártatla m J 28;l Megjegye
Ce J. 10 Ta tanítvá em Szanhe Tol é közép h h em kö evangélis Azo m evangéli
sze J. tanítv z v Iroda Kr Sám l J jüdis Que Be Ko Ja Enc Mehlfüh J Tal Al Wer
S Wagens I Sat Al D'Herbe Biblioth Orien A Urt heidenis jüdis Schriftste J Lei
Hoffm L Apocry Ro Jesusmy Th Stu Kriti Con Jüdi S L Erlangen-Lei Baring-Go Hos
Gos Lai J Ta Appe talmudis Te Dal Be Tra Herf Christia Ta Mid Lo Bisch
jüdisch-deuts L Lei Lightf H Talmudi Ox Abb Gos Enc Br Wüns Beit Erläute Evange
Ta Midr Götti Dal W J Holtzm L Lei Bous Pre i Gegen Jude Götti Dal Christi Jud
Lo Solo J His Lo
1229
CÍ
SZÓ J kereszté alapí Nazare Galile L evangéliu a sz időszá ró időszá év N
Jeruzsál kivége for Jose be ké interpo e Antiqui X T apokrif-evangél legen ér
ada veg Új-testam evangé foglal élet m L főforr evangé va fan ké ter am teoló
irányr neve el ne szinop evangéli legr fo kett Keletk röv Jeruz elpuszt Er n
aram bes szinop evangél elt k Mia szö természetfeletti szinop evangél dombor
túlsá c vonatko teljes próféc ké keres dogma igazo sz szü szolg ha elkép
hérosz-folkló nép megtalá legen m c n sz h felsőbbrendű szimboliz Am f i
származá lerögzí f bizony J messian megvaló hagy e származá kép Mess ellen fel
összeegyezt s lehetetl láts őskeres csod az gondo felál más ke tör
következetessé szárma kir v v Evang külö csalá L legjelle élet evangél kö na
rés t elhallga A t so c szül nő me J J test vo asz mester folyt J Ma egyház l
tárgy mel kész Dia Try Nevelt iskolázt Galilae m Jeruzsál meglehe elhanyag lené
c sz ke k mozogha bizo megf hagyományo Is Bi pró erkölcstan H tanítá Tan bizony
társalogh far ess rabbi alleg para tel e emlékezte úgysz tanítás F ko c egy
esem j L evangé v konfirm ünnep jeruzs templo e e s á csodá képesség öntud Éle
fordu Jochan Keres talál kereszténys tulajdonké alap gal me J köze prédi bűn
szükséges Királ k eljövet bűnb Jord fürd kapc e keresztelé el vonak t
apokrif-evang sz megkérd vétke te Joc rendk hat J meste tekin példaadá l ó h
gyako néptömeg átalak i küldetés apo főfonto evang vonatk mon k legeredeti lát
A Szent haja Tábor-h e u szülőfa Naz ha Szent esszénus isme ha-Kóde f Je egyhá
l Mindene m tanúsk lel i erede va absztrakc haj u leh hallucin n embe leh ex
Ily tekint hozzátar kere mozgal szimpatiz eg tra halá ellent Ján esszénuso álla
mez vissz szülőhazá Galil be gyógyítá ördögűz ut alkal 9, eml ördöghi
exorcizáci m gyógyít alkalm am természetfelettisé mi bizonyít emlí tanítvá Tan
lénye megf taní tanítá k prédi bűnb Or k eljövet Isten-At közh v a liturgi bűnb
magábasz kiváltk v lé mind szükségessé hirdeté ő gondolatk moz Királ Me or Mal
S speciá konce közs fo fell e külö ess körö c vall u világkatasz közel Jeruz
pusz ro fe Or Mester Ján különb dolo m rabbi törv némelyi elhanyagolá megszegés
töb speciá dolg amel szűklátkörűs tarto rendsze zsinagóg taní lehet v far
tanítás lénye ellenk v zsin tel far bef ál m valláspoli abs többs Szanhedr
kaszt-p fe ellenő t mért gyako Fariz tan met m par ő szinop evangé eg
szamaritánus-par kü figy ér szempon H fr orienta bizony sz er formá társa os
kohan ariszto pa lev segédp k ellen mu kasztp áld irán K vált szöv izrae
szamaritán tanítv fig mo megté hel fős mi c I elve tör irá pogán szamaritánu
vonak el gyógy ap megválas sz I tör emlé ezen felf c z ess ne állá né megj
elkülön ki a étk törvén megtar tisztá ál ev ku ser eltil re kegysz tal ci megő
el áld megtar tanítvány megtar spec Mia rég farizeus litur fe szig e változat
napo háro mo bened S szakasza val Má bűn rövid Mia besz nyomaté hangsúly Tör
elpuszt teljes kifej S j változ Törvé e paran ké tra lát Tö skrupu ő tekin Más
n tekint elha Törvé rabbi magyaráza mester Ján kö böjtö vonak megen híve szom
szed ga gyógy r életvesze ese eng S azon elen kéz sz törv ét alkal Mindaz ne kí
Tö csorbít megtart ért ke cseleked szán tisztas hel fős jól legke ere nemze va
is foglalk pró ra I ta álla hangozt szükséges J teoló sz újí különít Törv u b
foglalt am esszénus-chaszid fell vall gyakoro k sz legcseké megszeg Ugya ez
védte kiutasíto szeg ügyefogy nagymé támoga felker am as vil le s farizeus na mért
gyako jel az kétségte evangéliumo teoló dombor megf mért mer ö újít erk nagys
lep negye felkere látoga vigaszta d rigo tisztasági-higié törv értel ez érint
esszénus-chaszideus szig t ma egye koha sz e tiszt törvén alkalma J nagy
jótékony humani s figy ha új sz lekicsiny házas é szó tekin törv elv engedél
azon T sz S primogeni a változt leányu egye örökölj u jel szoc gazd újítá keres
forrás f pro éle vizsgálá farizeus visz ez viszon fariz v ellens tanítás legna
az legnagyobbik H isk tanítás ismét viszo farizeuso meger L evangé sz e l ünn v
tar Messi mes Pét ,S tanítvány e ut tit tart mind pró teljesítő nyomaté f val m
Jól huma reprezent kultúrvilá szö kri vizsg állap szelí me fellépé sz k t ura
társa osztályo kaszt-papsá g világi írástud sze Fel gazda elker tekint Zsol sz
Z szeg pártfo mele gyakor vall Zsol próf szegé jámbo más gazd antiszoc dölyf a
foga éle ford a Jeruzsá Pe ünne főf szinop evangéliu Evang ap gyanútl sajátma
feláld szán evang sz Getsemá megkísé menek Jeruz Pe ünne á közvetl ily sz proku
fővár megje megerős csapata m na sz forron mozgal vez t A Ba vezé ny fellá Naz
mind kísére fővár vá csod gyógyítá épp ró ellen Jöv N a pes bá várossz
áldozatho célj Jeruzsál áldo fogad megle szá Te üg avatk ké int pa n megbízo
Rejt válas igé tanítójá Jáno egyenran s közvélem apell jelen kaszt-paps sze i
prokurát fü s írá kérd ugy redu v tanítá H S iskol Ha Iz Örökk Iste Örökk De v
zsi felt hitvallomá Sz felebar ma bi szeretet-paran L fog ö juda eti val Az
legkegyetl ké He An kém törvén Caes fiz hab helybenhag vála zelót ellensz von
fegyve szervezke pap aggaszt p hív felkelé ta Ró felel következ hatá papi korá
farize ellenk szaddac letartózta Pe e Szanh ülésezhe N csütör fogyasz tanítvány
mel tartó rés széder vac U va szom e Ez megse el f Gets ker mene rejtekh elá
tanítv Iska m a tartózt eg vil igén Me szer törv sz leh f El prokurát lemond
főpa Haná tény J ha-C apó sz vá kí Ol H magánvill vez s hangozt el Te elpusztít
töre sze ural a pót formá eg messiás törekvé Valószí lá azo tényl természe k
ame al letartóz lehe g v blaszf megszag ru es Szanh Szanhedr leh ü tárgya csüt
Jeruz f k a t le törvén testü leh egybeh lehets papi-bizot Han tartózk hatá áta
hatósá Po Pi prokuráto c mes igé z tá n láz e intézke következ fa lép ke
letartózt fo hatósá ré letartózt kö foganatosít ug eszköz át prokuráto evangél
t sz besz főpapo a i tö f mél átruh Han J Chai H Val G deposszed d na teki rang
feljogo érez intézked a Pilátu a sze m Ind moha népv vi v t hát né ese zav
mutatk il álla érde kivé Pi ha h z privilég érvényes ál ünnep tekint kér
halálra kiszabadít f prokuráto A Ba n vád rebelli z ny lá na e szimpat J. római
fize aján fogolymegvál k A kiált következ törvénykez szolgál kiv lehe c es
provinci nemes Ró krucifiká borz kere fesz alkalm í Pi a szá ér ta L evangé sz
rész u p megmu fájda enyh jeruzs assz tömjén-mirha keve nyújt k h sz tor öntud
szen b visszauta Zsoltárve panaszk Z azá egyé sz ellentmond lát Messi m bizony
mes küldeté ti tanítvány Kereszté zsi vis egy kö ker Galile műve dol hátramar
Pales országr egy kö te h feltám le mes mivol Ellentmo születéshe vona a gal
Nazar 1 ellent kényszer Bethl pr jövend fo k megjöve Me szülőh külö leg geneal
tal Új-testament L genealó sz Ábra v visszave gener Luká Ád c jóré csodatétel
ismé hal feltám Elijahú-leg feleleven átí esszénus ta c gyógyí elnyo elha ember
együttér szán a ha -e egys tud paraszt leprás érintke bűnös egyé T eré n megeng
esszénus ellenté követhe hely Királ k eljöv tanítv igazsá ti leg nag kölc szere
mutas e i far tu ess sz gyak önk szegénys szűkös csal eltávol köve cselek J.
kufá ki Templo evangé szö far he erede szadduc állh far bet ké ere kés zsi szer
vádlója Pil tekint ártatl olya ártatl 28; Megjegy C J 1 T tanítv e Szanh To
közé e k evangéli Az evangél sz J tanít Irod K Sá jüdi Qu B K J En Mehlfü Ta A
We Wagen Sa A D'Herb Bibliot Orie Ur heideni jüdi Schriftst Le Hoff Apocr R
Jesusm T St Krit Co Jüd Erlangen-Le Baring-G Ho Go La T App talmudi T Da B Tr
Her Christi T Mi L Bisc jüdisch-deut Le Light Talmud O Ab Go En B Wün Bei
Erläut Evang T Mid Gött Da Holtz Le Bou Pr Gege Jud Gött Da Christ Ju L Sol Hi
L