12292.htm
CÍMSZÓ: Jézus
SZÓCIKK: "Ez utóbbi
hegy szülőfaluja, Nazareth határán volt, míg a Szentlélek az esszénusoknál
ismeretes Ruach ha-Kódes-nak felelt meg s ezt már Jeromos egyházatya is így látja.
Mindenesetre a mondás arról tanúskodik, hogy J. hitt lelkének isteni eredetében
s vallási absztrakciókra hajlott, amely utóbbi lehetett hallucináció, mint
némely más embernél, de lehetett extázis is. Ilyennek tekintették hozzátartozói
is, akik a keresztes mozgalommal nem szimpatizáltak egészen J. tragikus
haláláig. J., ellentétben Jánossal és az esszénusokkal, nem ír áradt állandóan
a mezőkön, hanem visszament szülőhazájába, Galileába. Itt főleg a betegek
gyógyításával s az ördögűzéssel tűnt ki, sőt az utóbbit láz ellen is alkalmazta
(Luk. 4, 39), de Máté (10. 1; 9,14.29) is tesz említést J. ördöghitéről s az
exorcizációról, melyet gyógyításnál alkalmazott s amelyet
természetfelettiségének mintegy bizonyítékául említenek tanítványai. Tanítása
lényegében megfelelt tanítója, Ker. János tanításának s ehhez képest prédikálta
a bűnbánást és Isten Országa közeli eljövetelét. Úgy ezek, mint az
«Isten-Atyaság» közhelyek voltak az akkori zsidó liturgiában; a bűnbánás, a
magábaszállás meg kiváltképpen a zsidó vallás lényege volt mindenkor s ezek
szükségességének hirdetésével J. ősrégi zsidó gondolatkörben mozgott. Az Ég
Királysága v. Mennyek országa (héb. Malchusz Samáim) speciálisan zsidó
koncepció, amely közszájon forgott fellépése előtt, különösen esszénus körökben.
J. csupán azt vallotta, amit a zsidó nép a római uralom igája alatt hitt, hogy
világkatasztrófa közeledik, azaz Jeruzsálem el fog pusztulni s romjain felépül
«Isten Országa». Mesterétől, Jánostól különbözött J. két dologban, ú. m. a
mózesi és rabbinikus törvények némelyikének elhanyagolásában és megszegésében,
míg a többiben speciálisan zsidó volt, még oly dolgokban is, amelyeket zsidó
szűklátkörűségnek tartottak. J. rendszeresen zsinagógákban tanított, ami
lehetetlen lett volna, ha a farizeus tanításokkal lényegében ellenkezett volna,
mert ekkor a zsinagóga teljesen farizeus befolyás alatt állott, miután mint
valláspolitikai párt abszolút többségben volt a Nagy Szanhedrinben s a
kaszt-papság feletti ellenőrzést is teljes mértékben gyakorolta (l. Farizeusok).
J. tanítási metódusa az ú. n. másál, az akkor dívó parabola volt s ebből 31-et
őrzött meg a három szinoptikus evangélium. Ezek egyike, a szamaritánus-parabola
(Luk. 10. 17-37) különös figyelmet érdemel zsidó szempontból, mert ez Jos.
Halévy francia orientalista bizonyítása szerint eredeti formájában a három
társadalmi osztály : a kohaniták, azaz arisztokrata papság, a leviták, azaz
segédpapság és az ezen kívüli zsidó nép közti ellentétet mutatta s a
kasztpapság áldozása ellen irányult. Később változott át a szövegben levő
«izraeliták» szamaritánussá. J. ős tanítványai figyelme a morális megtérésre
helyezte a fősúlyt, ámde ez a misszió csupán Izráel elveszett tíz törzsére
irányult (u. o. 7, 24) s nem a pogányokra és szamaritánusokra (10, 5) s ezért vonakodott
először gyógyítani J. a szír nőt (7, 24). A 12 apostol megválasztása szintén
Izrael 12 törzsére való emlékezés (3, 13 -16), de ezenkívül is J. egész
felfogása nem csupán zsidó, hanem a túlzó esszénus nemzeti zsidó álláspont
volt, némely, alább megjelölt elkülönülést kivéve. Így zsidó volt abban, hogy
az étkezési törvényeket megtartotta s a tisztátalan állatok evését, pl a
kutyáét és sertését eltiltotta (Máté 7. 6); a zsidó reggeli ima kegyszerét, a
talliszt és ciciszt megőrizte és előírta (u. o. 9. 20); az áldozást megtartotta
s tanítványaival is megtartatta (u. o. 5, 23-24); speciális imája pedig (l.
Miatyánk) a már régebben a farizeusoktól a liturgiába felvett szigorúan előírt
s máig változatlanul naponként háromszor mondott «18 benedikció» (Semóne Eszré)
3.5. 6. 9. és 15. szakaszainak, valamint az Ovinu Málkénu «bűnbánat 10 napi»
ima rövidítése (l. Miatyánk). A hegyi beszédben nyomatékosan hangsúlyozta, hogy
nem a Törvényt elpusztítani jött, hanem épen teljesíteni (u. o. 5, 17, v. ö. a
kifejezést Sábbát 116b) s hogy egy jottát sem kíván változtatni a Törvényen,
azaz a Tóra előírt parancsain (u. o. 5, 18, v. ö. Luk, 16, 17). Sőt, még a
későbbi tradíció is, úgy látszik, J.-t a Törvény skrupulózus őrének tekintette
(v. ö. János 8, 46). Másrészt némely más tekintetben elhajlott a Törvénytől s
annak rabbinikus magyarázatától s pl. ahol mesterének, Ker. Jánosnak követői
böjtöltek, ő vonakodott ezt tenni (u. o. 2, 18) s megengedte híveinek, hogy
szombaton szedjenek gabonát (2, 23-28) s ő maga is gyógyított azon a napon (3,
1-6), míg a rabbik csak életveszedelem esetében engedték meg ezt (Sábbát 22,
6), azonkívül elengedte a kézmosás szigorú törvényét étkezés alkalmával (7, 2).
Mindazáltal J. nemcsak kívánta a Törvény csorbítatlan megtartását, de annak belső
értelmét is kereste s ezért a cselekedetek, a szándékok tisztaságára helyezte a
fősúlyt, jóllehet ebben a legkevésbé sem volt eredeti, mert ezzel már
nemzedékek óta vallási iskolák foglalkoztak s a próféták és a rabbik, Izrael
tanítói állandóan hangoztatták ennek szükségességét (v. ö. Jesája 1, Micha 2).
Mégis a ker. teológusok nagy része szerint ezek az újítások különítették el a
régi és az új Törvényt, mely utóbbi a «Hegyi beszéd»-ben foglaltatik, de
amelyet az esszénus-chaszideusok már J. fellépése előtt vallottak és
gyakoroltak, kivéve a szombat legcsekélyebb megszegését. Ugyancsak ezektől ered
a védtelenek és kiutasítottak, a szegények és ügyefogyottak nagymértékű
támogatása, felkeresése is, amelyet ez az aszkéta s világról lemondó szekta a
farizeusoknál is nagyobb mértékben gyakorolt. Egy jelenség azonban
kétségtelenül van az evangéliumokban, amely - bár a ker. teológusok nem
domborítják ki megfelelő mértékben - mégis J. merészen önálló újítására s
erkölcsi nagyságára vall s ez a leprások negyedének felkeresése, látogatása,
vigasztalása. Ez azért volt nagy dolog, mert a rigorózus tisztasági-higiénikus
törvények értelmében az ezekkel való érintkezés még az esszénus-chaszideusoknál
is szigorúan tiltva volt, sőt ezek magukra egyenesen a kohaniták számára előírt
tisztasági törvényeket alkalmazták. J.-nak ezt a nagystílű jótékonyságát és
humanitását tehát nem szabad figyelmen kívül hagyni. "
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2292. címszó a lexikon =>
414. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12292.htm
CÍMSZÓ: Jézus
SZÓCIKK: Ez utóbbi hegy szülőfaluja, Nazareth határán volt, míg a
Szentlélek az esszénusoknál ismeretes Ruach ha-Kódes-nak felelt meg s ezt már
Jeromos egyházatya is így látja. Mindenesetre a mondás arról tanúskodik, hogy
J. hitt lelkének isteni eredetében s vallási absztrakciókra hajlott, amely
utóbbi lehetett hallucináció, mint némely más embernél, de lehetett extázis is.
Ilyennek tekintették hozzátartozói is, akik a keresztes mozgalommal nem
szimpatizáltak egészen J. tragikus haláláig. J., ellentétben Jánossal és az
esszénusokkal, nem ír áradt állandóan a mezőkön, hanem visszament
szülőhazájába, Galileába. Itt főleg a betegek gyógyításával s az ördögűzéssel
tűnt ki, sőt az utóbbit láz ellen is alkalmazta Luk. 4, 39 , de Máté 10. 1;
9,14.29 is tesz említést J. ördöghitéről s az exorcizációról, melyet
gyógyításnál alkalmazott s amelyet természetfelettiségének mintegy
bizonyítékául említenek tanítványai. Tanítása lényegében megfelelt tanítója,
Ker. János tanításának s ehhez képest prédikálta a bűnbánást és Isten Országa
közeli eljövetelét. Úgy ezek, mint az Isten-Atyaság közhelyek voltak az akkori
zsidó liturgiában; a bűnbánás, a magábaszállás meg kiváltképpen a zsidó vallás
lényege volt mindenkor s ezek szükségességének hirdetésével J. ősrégi zsidó gondolatkörben
mozgott. Az Ég Királysága v. Mennyek országa héb. Malchusz Samáim speciálisan
zsidó koncepció, amely közszájon forgott fellépése előtt, különösen esszénus
körökben. J. csupán azt vallotta, amit a zsidó nép a római uralom igája alatt
hitt, hogy világkatasztrófa közeledik, azaz Jeruzsálem el fog pusztulni s
romjain felépül Isten Országa . Mesterétől, Jánostól különbözött J. két
dologban, ú. m. a mózesi és rabbinikus törvények némelyikének elhanyagolásában
és megszegésében, míg a többiben speciálisan zsidó volt, még oly dolgokban is,
amelyeket zsidó szűklátkörűségnek tartottak. J. rendszeresen zsinagógákban
tanított, ami lehetetlen lett volna, ha a farizeus tanításokkal lényegében
ellenkezett volna, mert ekkor a zsinagóga teljesen farizeus befolyás alatt
állott, miután mint valláspolitikai párt abszolút többségben volt a Nagy
Szanhedrinben s a kaszt-papság feletti ellenőrzést is teljes mértékben
gyakorolta l. Farizeusok . J. tanítási metódusa az ú. n. másál, az akkor dívó
parabola volt s ebből 31-et őrzött meg a három szinoptikus evangélium. Ezek
egyike, a szamaritánus-parabola Luk. 10. 17-37 különös figyelmet érdemel zsidó
szempontból, mert ez Jos. Halévy francia orientalista bizonyítása szerint
eredeti formájában a három társadalmi osztály : a kohaniták, azaz arisztokrata
papság, a leviták, azaz segédpapság és az ezen kívüli zsidó nép közti
ellentétet mutatta s a kasztpapság áldozása ellen irányult. Később változott át
a szövegben levő izraeliták szamaritánussá. J. ős tanítványai figyelme a
morális megtérésre helyezte a fősúlyt, ámde ez a misszió csupán Izráel
elveszett tíz törzsére irányult u. o. 7, 24 s nem a pogányokra és
szamaritánusokra 10, 5 s ezért vonakodott először gyógyítani J. a szír nőt 7,
24 . A 12 apostol megválasztása szintén Izrael 12 törzsére való emlékezés 3, 13
-16 , de ezenkívül is J. egész felfogása nem csupán zsidó, hanem a túlzó
esszénus nemzeti zsidó álláspont volt, némely, alább megjelölt elkülönülést
kivéve. Így zsidó volt abban, hogy az étkezési törvényeket megtartotta s a tisztátalan
állatok evését, pl a kutyáét és sertését eltiltotta Máté 7. 6 ; a zsidó reggeli
ima kegyszerét, a talliszt és ciciszt megőrizte és előírta u. o. 9. 20 ; az
áldozást megtartotta s tanítványaival is megtartatta u. o. 5, 23-24 ; speciális
imája pedig l. Miatyánk a már régebben a farizeusoktól a liturgiába felvett
szigorúan előírt s máig változatlanul naponként háromszor mondott 18 benedikció
Semóne Eszré 3.5. 6. 9. és 15. szakaszainak, valamint az Ovinu Málkénu bűnbánat
10 napi ima rövidítése l. Miatyánk . A hegyi beszédben nyomatékosan
hangsúlyozta, hogy nem a Törvényt elpusztítani jött, hanem épen teljesíteni u.
o. 5, 17, v. ö. a kifejezést Sábbát 116b s hogy egy jottát sem kíván
változtatni a Törvényen, azaz a Tóra előírt parancsain u. o. 5, 18, v. ö. Luk,
16, 17 . Sőt, még a későbbi tradíció is, úgy látszik, J.-t a Törvény
skrupulózus őrének tekintette v. ö. János 8, 46 . Másrészt némely más
tekintetben elhajlott a Törvénytől s annak rabbinikus magyarázatától s pl. ahol
mesterének, Ker. Jánosnak követői böjtöltek, ő vonakodott ezt tenni u. o. 2, 18
s megengedte híveinek, hogy szombaton szedjenek gabonát 2, 23-28 s ő maga is
gyógyított azon a napon 3, 1-6 , míg a rabbik csak életveszedelem esetében
engedték meg ezt Sábbát 22, 6 , azonkívül elengedte a kézmosás szigorú
törvényét étkezés alkalmával 7, 2 . Mindazáltal J. nemcsak kívánta a Törvény
csorbítatlan megtartását, de annak belső értelmét is kereste s ezért a
cselekedetek, a szándékok tisztaságára helyezte a fősúlyt, jóllehet ebben a
legkevésbé sem volt eredeti, mert ezzel már nemzedékek óta vallási iskolák
foglalkoztak s a próféták és a rabbik, Izrael tanítói állandóan hangoztatták
ennek szükségességét v. ö. Jesája 1, Micha 2 . Mégis a ker. teológusok nagy
része szerint ezek az újítások különítették el a régi és az új Törvényt, mely
utóbbi a Hegyi beszéd -ben foglaltatik, de amelyet az esszénus-chaszideusok már
J. fellépése előtt vallottak és gyakoroltak, kivéve a szombat legcsekélyebb
megszegését. Ugyancsak ezektől ered a védtelenek és kiutasítottak, a szegények
és ügyefogyottak nagymértékű támogatása, felkeresése is, amelyet ez az aszkéta
s világról lemondó szekta a farizeusoknál is nagyobb mértékben gyakorolt. Egy
jelenség azonban kétségtelenül van az evangéliumokban, amely - bár a ker.
teológusok nem domborítják ki megfelelő mértékben - mégis J. merészen önálló
újítására s erkölcsi nagyságára vall s ez a leprások negyedének felkeresése,
látogatása, vigasztalása. Ez azért volt nagy dolog, mert a rigorózus
tisztasági-higiénikus törvények értelmében az ezekkel való érintkezés még az
esszénus-chaszideusoknál is szigorúan tiltva volt, sőt ezek magukra egyenesen a
kohaniták számára előírt tisztasági törvényeket alkalmazták. J.-nak ezt a
nagystílű jótékonyságát és humanitását tehát nem szabad figyelmen kívül hagyni.
12292.ht
CÍMSZÓ Jézu
SZÓCIKK E utóbb heg szülőfaluja Nazaret határá volt mí Szentléle a
esszénusokná ismerete Ruac ha-Kódes-na felel me ez má Jeromo egyházaty i íg
látja Mindenesetr mondá arró tanúskodik hog J hit lelkéne isten eredetébe vallás
absztrakciókr hajlott amel utóbb lehetet hallucináció min némel má embernél d
lehetet extázi is Ilyenne tekintetté hozzátartozó is aki kereszte mozgalomma ne
szimpatizálta egésze J tragiku haláláig J. ellentétbe Jánossa é a esszénusokkal
ne í árad állandóa mezőkön hane visszamen szülőhazájába Galileába It főle
betege gyógyításáva a ördögűzésse tűn ki ső a utóbbi lá elle i alkalmazt Luk 4
3 d Mát 10 1 9,14.2 i tes említés J ördöghitérő a exorcizációról melye
gyógyításná alkalmazot amelye természetfelettiségéne minteg bizonyítékáu
említene tanítványai Tanítás lényegébe megfelel tanítója Ker Jáno tanításána
ehhe képes prédikált bűnbánás é Iste Ország közel eljövetelét Úg ezek min a
Isten-Atyasá közhelye volta a akkor zsid liturgiában bűnbánás magábaszállá me
kiváltképpe zsid vallá lényeg vol mindenko eze szükségességéne hirdetéséve J
ősrég zsid gondolatkörbe mozgott A É Királyság v Mennye ország héb Malchus
Samái speciálisa zsid koncepció amel közszájo forgot fellépés előtt különöse
esszénu körökben J csupá az vallotta ami zsid né róma uralo igáj alat hitt hog
világkatasztróf közeledik aza Jeruzsále e fo pusztuln romjai felépü Iste Ország
Mesterétől Jánostó különbözöt J ké dologban ú m mózes é rabbiniku törvénye
némelyikéne elhanyagolásába é megszegésében mí többibe speciálisa zsid volt mé
ol dolgokba is amelyeke zsid szűklátkörűségne tartottak J rendszerese
zsinagógákba tanított am lehetetle let volna h farizeu tanításokka lényegébe
ellenkezet volna mer ekko zsinagóg teljese farizeu befolyá alat állott miutá
min valláspolitika pár abszolú többségbe vol Nag Szanhedrinbe kaszt-papsá
felett ellenőrzés i telje mértékbe gyakorolt l Farizeuso J tanítás metódus a ú
n másál a akko dív parabol vol ebbő 31-e őrzöt me háro szinoptiku evangélium
Eze egyike szamaritánus-parabol Luk 10 17-3 különö figyelme érdeme zsid
szempontból mer e Jos Halév franci orientalist bizonyítás szerin eredet
formájába háro társadalm osztál kohaniták aza arisztokrat papság leviták aza
segédpapsá é a eze kívül zsid né közt ellentéte mutatt kasztpapsá áldozás elle
irányult Későb változot á szövegbe lev izraelitá szamaritánussá J ő tanítványa
figyelm moráli megtérésr helyezt fősúlyt ámd e misszi csupá Izráe elveszet tí
törzsér irányul u o 7 2 ne pogányokr é szamaritánusokr 10 ezér vonakodot előszö
gyógyítan J szí nő 7 2 1 aposto megválasztás szinté Izrae 1 törzsér val
emlékezé 3 1 -1 d ezenkívü i J egés felfogás ne csupá zsidó hane túlz esszénu
nemzet zsid álláspon volt némely aláb megjelöl elkülönülés kivéve Íg zsid vol
abban hog a étkezés törvényeke megtartott tisztátala állato evését p kutyáé é
sertésé eltiltott Mát 7 zsid reggel im kegyszerét tallisz é cicisz megőrizt é
előírt u o 9 2 a áldozás megtartott tanítványaiva i megtartatt u o 5 23-2
speciáli imáj pedi l Miatyán má régebbe farizeusoktó liturgiáb felvet szigorúa
előír mái változatlanu naponkén háromszo mondot 1 benedikci Semón Eszr 3.5 6 9
é 15 szakaszainak valamin a Ovin Málkén bűnbána 1 nap im rövidítés l Miatyán
hegy beszédbe nyomatékosa hangsúlyozta hog ne Törvény elpusztítan jött hane épe
teljesíten u o 5 17 v ö kifejezés Sábbá 116 hog eg jottá se kívá változtatn
Törvényen aza Tór előír parancsai u o 5 18 v ö Luk 16 1 Sőt mé később tradíci
is úg látszik J.- Törvén skrupulózu őréne tekintett v ö Jáno 8 4 Másrész némel
má tekintetbe elhajlot Törvénytő anna rabbiniku magyarázatátó pl aho mesterének
Ker Jánosna követő böjtöltek vonakodot ez tenn u o 2 1 megengedt híveinek hog
szombato szedjene gaboná 2 23-2 mag i gyógyítot azo napo 3 1- mí rabbi csa
életveszedele esetébe engedté me ez Sábbá 22 azonkívü elengedt kézmosá szigor
törvényé étkezé alkalmáva 7 Mindazálta J nemcsa kívánt Törvén csorbítatla
megtartását d anna bels értelmé i kerest ezér cselekedetek szándéko tisztaságár
helyezt fősúlyt jóllehe ebbe legkevésb se vol eredeti mer ezze má nemzedéke ót
vallás iskolá foglalkozta prófétá é rabbik Izrae tanító állandóa hangoztattá
enne szükségességé v ö Jesáj 1 Mich Mégi ker teológuso nag rész szerin eze a
újításo különítetté e rég é a ú Törvényt mel utóbb Hegy beszé -be foglaltatik d
amelye a esszénus-chaszideuso má J fellépés előt vallotta é gyakoroltak kivév
szomba legcsekélyeb megszegését Ugyancsa ezektő ere védtelene é kiutasítottak
szegénye é ügyefogyotta nagymérték támogatása felkeresés is amelye e a aszkét
világró lemond szekt farizeusokná i nagyob mértékbe gyakorolt Eg jelensé azonba
kétségtelenü va a evangéliumokban amel bá ker teológuso ne domborítjá k
megfelel mértékbe mégi J merésze önáll újításár erkölcs nagyságár val e lepráso
negyedéne felkeresése látogatása vigasztalása E azér vol nag dolog mer rigorózu
tisztasági-higiéniku törvénye értelmébe a ezekke val érintkezé mé a
esszénus-chaszideusokná i szigorúa tiltv volt ső eze magukr egyenese kohanitá
számár előír tisztaság törvényeke alkalmazták J.-na ez nagystíl jótékonyságá é
humanitásá tehá ne szaba figyelme kívü hagyni
12292.h
CÍMSZ Jéz
SZÓCIK utób he szülőfaluj Nazare határ vol m Szentlél esszénusokn ismeret
Rua ha-Kódes-n fele m e m Jerom egyházat í látj Mindeneset mond arr tanúskodi
ho hi lelkén iste eredetéb vallá absztrakciók hajlot ame utób lehete
hallucináci mi néme m emberné lehete extáz i Ilyenn tekintett hozzátartoz i ak
kereszt mozgalomm n szimpatizált egész tragik halálái J ellentétb Jánoss
esszénusokka n ára állandó mezőkö han visszame szülőhazájáb Galileáb I fől beteg
gyógyításáv ördögűzéss tű k s utóbb l ell alkalmaz Lu Má 1 9,14. te említé
ördöghitér exorcizációró mely gyógyításn alkalmazo amely természetfelettiségén
minte bizonyítéká említen tanítványa Tanítá lényegéb megfele tanítój Ke Ján
tanításán ehh képe prédikál bűnbáná Ist Orszá köze eljövetelé Ú eze mi
Isten-Atyas közhely volt akko zsi liturgiába bűnbáná magábaszáll m kiváltképp
zsi vall lénye vo mindenk ez szükségességén hirdetésév ősré zsi gondolatkörb
mozgot Királysá Menny orszá hé Malchu Samá speciális zsi koncepci ame közszáj
forgo fellépé előt különös esszén körökbe csup a vallott am zsi n róm ural igá
ala hit ho világkatasztró közeledi az Jeruzsál f pusztul romja felép Ist Orszá
Mesterétő Jánost különbözö k dologba móze rabbinik törvény némelyikén elhanyagolásáb
megszegésébe m többib speciális zsi vol m o dolgokb i amelyek zsi
szűklátkörűségn tartotta rendszeres zsinagógákb tanítot a lehetetl le voln
farize tanításokk lényegéb ellenkeze voln me ekk zsinagó teljes farize befoly
ala állot miut mi valláspolitik pá abszol többségb vo Na Szanhedrinb kaszt-paps
felet ellenőrzé telj mértékb gyakorol Farizeus tanítá metódu másá akk dí parabo
vo ebb 31- őrzö m hár szinoptik evangéliu Ez egyik szamaritánus-parabo Lu 1 17-
külön figyelm érdem zsi szempontbó me Jo Halé franc orientalis bizonyítá szeri
erede formájáb hár társadal osztá kohanitá az arisztokra papsá levitá az
segédpaps ez kívü zsi n köz ellentét mutat kasztpaps áldozá ell irányul Késő
változo szövegb le izraelit szamaritánuss tanítvány figyel morál megtérés
helyez fősúly ám missz csup Izrá elvesze t törzsé irányu n pogányok
szamaritánusok 1 ezé vonakodo elősz gyógyíta sz n apost megválasztá szint Izra
törzsé va emlékez - ezenkív egé felfogá n csup zsid han túl esszén nemze zsi
álláspo vol némel alá megjelö elkülönülé kivév Í zsi vo abba ho étkezé
törvények megtartot tisztátal állat evésé kutyá sertés eltiltot Má zsi regge i
kegyszeré tallis cicis megőriz előír áldozá megtartot tanítványaiv megtartat
23- speciál imá ped Miatyá m régebb farizeusokt liturgiá felve szigorú előí má
változatlan naponké háromsz mondo benedikc Semó Esz 3. 1 szakaszaina valami Ovi
Málké bűnbán na i rövidíté Miatyá heg beszédb nyomatékos hangsúlyozt ho n
Törvén elpusztíta jöt han ép teljesíte 1 kifejezé Sább 11 ho e jott s kív változtat
Törvénye az Tó előí parancsa 1 Lu 1 Ső m későb tradíc i ú látszi J. Törvé
skrupulóz őrén tekintet Ján Másrés néme m tekintetb elhajlo Törvényt ann
rabbinik magyarázatát p ah mesteréne Ke Jánosn követ böjtölte vonakodo e ten
megenged híveine ho szombat szedjen gabon 23- ma gyógyíto az nap
12292.
CÍMS Jé
SZÓCI utó h szülőfalu Nazar hatá vo Szentlé esszénusok ismere Ru ha-Kódes-
fel Jero egyháza lát Mindenese mon ar tanúskod h h lelké ist eredeté vall
absztrakció hajlo am utó lehet hallucinác m ném embern lehet extá Ilyen
tekintet hozzátarto a keresz mozgalom szimpatizál egés tragi halálá ellentét
János esszénusokk ár álland mezők ha visszam szülőhazájá Galileá fő bete
gyógyításá ördögűzés t utób el alkalma L M 9,14 t említ ördöghité exorcizációr
mel gyógyítás alkalmaz amel természetfelettiségé mint bizonyíték említe
tanítvány Tanít lényegé megfel tanító K Já tanításá eh kép prédiká bűnbán Is
Orsz köz eljövetel ez m Isten-Atya közhel vol akk zs liturgiáb bűnbán
magábaszál kiváltkép zs val lény v minden e szükségességé hirdetésé ősr zs
gondolatkör mozgo Királys Menn orsz h Malch Sam speciáli zs koncepc am közszá
forg fellép elő különö esszé körökb csu vallot a zs ró ura ig al hi h
világkatasztr közeled a Jeruzsá pusztu romj felé Is Orsz Mesterét János
különböz dologb móz rabbini törvén némelyiké elhanyagolásá megszegéséb többi
speciáli zs vo dolgok amelye zs szűklátkörűség tartott rendszere zsinagógák
taníto lehetet l vol fariz tanítások lényegé ellenkez vol m ek zsinag telje
fariz befol al állo miu m valláspoliti p abszo többség v N Szanhedrin kaszt-pap
fele ellenőrz tel mérték gyakoro Farizeu tanít metód más ak d parab v eb 31 őrz
há szinopti evangéli E egyi szamaritánus-parab L 17 külö figyel érde zs
szempontb m J Hal fran orientali bizonyít szer ered formájá há társada oszt
kohanit a arisztokr paps levit a segédpap e kív zs kö ellenté muta kasztpap
áldoz el irányu Kés változ szöveg l izraeli szamaritánus tanítván figye morá
megtéré helye fősúl á miss csu Izr elvesz törzs irány pogányo szamaritánuso ez
vonakod elős gyógyít s apos megválaszt szin Izr törzs v emléke ezenkí eg felfog
csu zsi ha tú esszé nemz zs állásp vo néme al megjel elkülönül kivé zs v abb h
étkez törvénye megtarto tisztáta álla evés kuty serté eltilto M zs regg
kegyszer talli cici megőri előí áldoz megtarto tanítványai megtarta 23 speciá
im pe Miaty régeb farizeusok liturgi felv szigor elő m változatla naponk hároms
mond benedik Sem Es 3 szakaszain valam Ov Málk bűnbá n rövidít Miaty he beszéd
nyomatéko hangsúlyoz h Törvé elpusztít jö ha é teljesít kifejez Sáb 1 h jot kí
változta Törvény a T elő parancs L S késő tradí látsz J Törv skrupuló őré
tekinte Já Másré ném tekintet elhajl Törvény an rabbini magyarázatá a mesterén
K János köve böjtölt vonakod te megenge hívein h szomba szedje gabo 23 m
gyógyít a na rab c életveszede eseté enged Sáb azonkí elenge kézmo szig törvén
étke alkalmá Mindazál nemc kívá Törv csorbítat megtartás an be értel kere ez
cselekedet szándé tisztaság helye fősúl jólle eb legkevé v erede m ez nemzedé
vall isko foglalkoz prófé rabb Izr taní álland hangoztat en szükségessé Jes Mi
Mé k teológu n ré szer e újítá különítet r Törvén m utó He bes - foglaltat amel
esszénus-chaszideu fellép el vallot gyakorolt kiv szom legcsekély megszegés
Ugyanc ezek e védtele kiutasított szegén ügyefogyot nagymért támogatá felkeres
amel aszk világ lemo sze farizeusok nagy mérték gyakoro jelen azon kétségtele
evangéliumokb am k teológu domborít megfel mérték mé merés öná újítás erköl
nagyság v leprá negyedé felkeresé látogatá vigasztalá az v n dol m rigoró
tisztasági-higiéni törvén értelmé ezek v érintke esszénus-chaszideusok szigor
til vo e magu egyene kohani szám elő tisztas törvénye alkalmazt J.- nagyst
jótékonysá humanitá te sza figyel kí hagy
12292
CÍM J
SZÓC ut szülőfal Naza hat v Szentl esszénuso ismer R ha-Kódes fe Jer egyház
lá Mindenes mo a tanúsko lelk is eredet val absztrakci hajl a ut lehe halluciná
né ember lehe ext Ilye tekinte hozzátart keres mozgalo szimpatizá egé trag
halál ellenté Jáno esszénusok á állan mező h vissza szülőhazáj Galile f bet
gyógyítás ördögűzé utó e alkalm 9,1 emlí ördöghit exorcizáció me gyógyítá
alkalma ame természetfelettiség min bizonyíté említ tanítván Taní lényeg megfe
tanít J tanítás e ké prédik bűnbá I Ors kö eljövete e Isten-Aty közhe vo ak z
liturgiá bűnbá magábaszá kiváltké z va lén minde szükségesség hirdetés ős z
gondolatkö mozg Király Men ors Malc Sa speciál z koncep a közsz for fellé el
külön essz körök cs vallo z r ur i a h világkataszt közele Jeruzs puszt rom fel
I Ors Mesteré Jáno különbö dolog mó rabbin törvé némelyik elhanyagolás
megszegésé több speciál z v dolgo amely z szűklátkörűsé tartot rendszer
zsinagógá tanít lehete vo fari tanításo lényeg ellenke vo e zsina telj fari
befo a áll mi valláspolit absz többsé Szanhedri kaszt-pa fel ellenőr te mérté
gyakor Farize taní metó má a para e 3 őr h szinopt evangél egy
szamaritánus-para 1 kül figye érd z szempont Ha fra oriental bizonyí sze ere
formáj h társad osz kohani arisztok pap levi segédpa kí z k ellent mut kasztpa
áldo e irány Ké válto szöve izrael szamaritánu tanítvá figy mor megtér hely
fősú mis cs Iz elves törz irán pogány szamaritánus e vonako elő gyógyí apo megválasz
szi Iz törz emlék ezenk e felfo cs zs h t essz nem z állás v ném a megje
elkülönü kiv z ab étke törvény megtart tisztát áll evé kut sert eltilt z reg
kegysze tall cic megőr elő áldo megtart tanítványa megtart 2 speci i p Miat
rége farizeuso liturg fel szigo el változatl napon három mon benedi Se E
szakaszai vala O Mál bűnb rövidí Miat h beszé nyomaték hangsúlyo Törv elpusztí
j h teljesí kifeje Sá jo k változt Törvén el paranc kés trad láts Tör skrupul
őr tekint J Másr né tekinte elhaj Törvén a rabbin magyarázat mesteré Jáno köv
böjtöl vonako t megeng hívei szomb szedj gab 2 gyógyí n ra életveszed eset enge
Sá azonk eleng kézm szi törvé étk alkalm Mindazá nem kív Tör csorbíta megtartá
a b érte ker e cselekede szánd tisztasá hely fősú jóll e legkev ered e nemzed
val isk foglalko próf rab Iz tan állan hangozta e szükségess Je M M teológ r
sze újít különíte Törvé ut H be foglalta ame esszénus-chaszide fellé e vallo
gyakorol ki szo legcsekél megszegé Ugyan eze védtel kiutasítot szegé ügyefogyo
nagymér támogat felkere ame asz vilá lem sz farizeuso nag mérté gyakor jele azo
kétségtel evangéliumok a teológ domborí megfe mérté m meré ön újítá erkö nagysá
lepr negyed felkeres látogat vigasztal a do rigor tisztasági-higién törvé
értelm eze érintk esszénus-chaszideuso szigo ti v mag egyen kohan szá el tiszta
törvény alkalmaz J. nagys jótékonys humanit t sz figye k hag
1229
CÍ
SZÓ u szülőfa Naz ha Szent esszénus isme ha-Kóde f Je egyhá l Mindene m
tanúsk lel i erede va absztrakc haj u leh hallucin n embe leh ex Ily tekint
hozzátar kere mozgal szimpatiz eg tra halá ellent Ján esszénuso álla mez vissz
szülőhazá Galil be gyógyítá ördögűz ut alkal 9, eml ördöghi exorcizáci m
gyógyít alkalm am természetfelettisé mi bizonyít emlí tanítvá Tan lénye megf
taní tanítá k prédi bűnb Or k eljövet Isten-At közh v a liturgi bűnb magábasz
kiváltk v lé mind szükségessé hirdeté ő gondolatk moz Királ Me or Mal S speciá
konce közs fo fell e külö ess körö c vall u világkatasz közel Jeruz pusz ro fe
Or Mester Ján különb dolo m rabbi törv némelyi elhanyagolá megszegés töb speciá
dolg amel szűklátkörűs tarto rendsze zsinagóg taní lehet v far tanítás lénye
ellenk v zsin tel far bef ál m valláspoli abs többs Szanhedr kaszt-p fe ellenő
t mért gyako Fariz tan met m par ő szinop evangé eg szamaritánus-par kü figy ér
szempon H fr orienta bizony sz er formá társa os kohan ariszto pa lev segédp k
ellen mu kasztp áld irán K vált szöv izrae szamaritán tanítv fig mo megté hel
fős mi c I elve tör irá pogán szamaritánu vonak el gyógy ap megválas sz I tör emlé
ezen felf c z ess ne állá né megj elkülön ki a étk törvén megtar tisztá ál ev
ku ser eltil re kegysz tal ci megő el áld megtar tanítvány megtar spec Mia rég
farizeus litur fe szig e változat napo háro mo bened S szakasza val Má bűn
rövid Mia besz nyomaté hangsúly Tör elpuszt teljes kifej S j változ Törvé e
paran ké tra lát Tö skrupu ő tekin Más n tekint elha Törvé rabbi magyaráza
mester Ján kö böjtö vonak megen híve szom szed ga gyógy r életvesze ese eng S
azon elen kéz sz törv ét alkal Mindaz ne kí Tö csorbít megtart ért ke cseleked
szán tisztas hel fős jól legke ere nemze va is foglalk pró ra I ta álla hangozt
szükséges J teoló sz újí különít Törv u b foglalt am esszénus-chaszid fell vall
gyakoro k sz legcseké megszeg Ugya ez védte kiutasíto szeg ügyefogy nagymé
támoga felker am as vil le s farizeus na mért gyako jel az kétségte evangéliumo
teoló dombor megf mért mer ö újít erk nagys lep negye felkere látoga vigaszta d
rigo tisztasági-higié törv értel ez érint esszénus-chaszideus szig t ma egye
koha sz e tiszt törvén alkalma J nagy jótékony humani s figy ha