12335.htm

CÍMSZÓ: Josephus Flavius

SZÓCIKK: Josephus Flavius, zsidó történetíró és hadvezér, szül. 37-ben, megh. a második század elején. A kohaniták előkelőbb családjaiból való származásával, sőt anyai ágon a Hasmoneusokkal való rokonságával ő maga kérkedik (Vita § 1). Már gyermekkorában feltűnt emlékezőtehetségével és tanulási vágyával. Végigtanulta a farizeusok, szadduceusok és esszénusok iskoláit, majd három évet a pusztaságban töltött, míg végre 19 éves korában a farizeusokhoz csatlakozott. 26 éves korában volt először Rómában több paptársának kiszabadítása érdekében. Ez egy Alityros nevű görög-zsidó színész és a zsidókkal szimpatizáló Poppaea Sabina, Nero nejének segítségével sikerült is neki. Röviddel Jeruzsálembe való visszatérése után megkezdődtek a nagy hadjáratok s a jeruzsálemi Nagy Szanhedrin ő rá bízta Galilea védelmét. Hogy ezt a rendkívül fontos határrészt miért bízták éppen ő rá, nem árulja el, csupán annyit mond, hogy a forradalmat lecsillapítani küldték oda, mert csupán az egyik rész hajlott arra. a többi a rómaiak pártján volt. Ez nyílt ferdítés J. részéről, ami a tényekkel tökéletesen ellenkezik s csupán saját áldatlan szerepét akarta tisztázni ezzel. A Szanhedrin ellenőrül két törvénytudóst adott melléje, de ő ezeket visszaküldte, egész Galileát átszervezte s ügyeinek élére egy új Szanhedrint állított. Kitűnő organizátorvolt és csapatai közt fegyelmet tudott tartani. Ő maga 100,000 főnyi gyalogos és 5000 lovas katonáról beszél. Számos várost megerősített. Ekkor még őszintén akarhatta a rómaiak kiűzését s a Törvényt is megtartotta, de nagy ellenfele, Giskalai János (l. o.) már árulással vádolta meg s fellázadt ellene, azonkívül bevádolta a Nagy Szanhedrinnél, amely elhatározta letételét, de J. nem fogadta a kiküldötteket, mire újból kinevezték Galilea kormányzójának s a zendülő Tiberiás lakóit erőszakkal leverte. Minthogy a lázadások ellen Sepphoris vára római őrséget kért, J. azzal a szándékkal ment oda, hogy megbünteti őket, de Cestius Gallus hamarabb elfoglalta azt s J.-t visszavonulásra kényszerítette, ő azonban egy másik római sereget a Jordánon túlra kergetett. Midőn Vespasianus megérkezett, J. erősítéséket kért Jeruzsálemből s ő maga Sepphoris közvetlen közelében állott fel seregeivel Jotapatánál s jóllehet a Szanhedrin nem tudott neki seregeket küldeni, J. kitűnő stratégának bizonyult a védelemben s Vespasianus csak 47 napi ostrom után tudta tőle az erődítményt elfoglalni. J. egy ciszternába menekült, de társait kijátszva, megadta magát Vespasianusnak, akinek megjósolta császárságát. Ekkor kezdődik J. árulása. Felvette az őt adoptáló Vespasianus családi nevét s midőn Jeruzsálem ostroma alatt az valóban császár lett, J. elkísérte őt Alexandriába, de később Titushoz csatlakozott Palesztinában. Jeruzsálem elpusztítása után J. több száz foglyot szabadított ki, főképp nőket és gyermekeket s kieszközölte több elítéltnek a keresztfáról való levételét. Ezután zsidó iratokkal felszerelve, Rómába ment, ahol azonnal polgárjogot kapott, pénzt és ellátást az udvartartástól. Ezenkívül Judaeában birtokot adományozott neki a császár árulásáért, úgy, hogy J. gondtalanul élhetett stúdiumainak. Halála után Rómában szobrot állítottak neki Eusebius és Jeromos egyházatyák szerint. J. történelmi művei nem csupán tartalmuk bősége, hanem apologetikájuk miatt is rendkívül becsesek s az ókorban is igen nagy hatásúak voltak. Művei, melyeknek legtöbbjét görögül írta, de a történettudomány általában latin címeiken említi, a következők: 1. De bello Judaico, a zsidó háborúról szóló nagy mű hét könyvben. Ennek az egynek eredetijét, mely teljesen elveszett, arameusul írta, később görögre fordította és Vespasianusnak s Titusnak ajánlotta azt. Úgy Titus, mint II. Agrippa az eseményekkel egyezőnek találták azt. Ebben többek közt az is áll, hogy a templomot nem Titus parancsára gyújtották fel, sőt annak akarata ellenére. 2. Antiquitates Judaicae, J. legfontosabb műve, egyszersmind az ókor legnagyobb szabású zeneműírás­műve. 20 könyvből áll s kronológiailag teljesen megfelel Dionysios Halicarnassus műve beosztásának. Ebben a művében J. a zsidóság komoly védelmezőjének s a görög-római világban elterjedt félreértések és ferdítések helyreigazítójának bizonyul. A könyvet Domitranus alatt, 93-ban írta. Felöleli a világ kezdetétől 66-ig, Palesztina megszállásáig terjedő időszakot. A könyv az egyházatyákra rendkívül nagy hatással volt s azok főképp innen, meg Philoból (l. o.) ismerték meg a zsidó múltat. Művébe szándékosan beleszövi a haggadikus legendák legszebbjeit. Művének a bibliaexegézis szempontjából is nagy, sőt kezdeményező hatása volt. Szempontjai és érzései valódi zsidó szempontok és érzések, csupán nyelve görög. Ismeretei rendkívüliek, nemcsak minden zsidóiratot és szóbeli hagyományt is mer, hanem az alexandriai és a régebbi egyetemi írókat, így Manethot is. 3. Vita, J. önéletrajza, mely főképp aktív katonai-politikai szereplésére és önigazolására vonatkozik, miközben ellentmondásba kerül régebbi művével. E művét élete alkonyán, 100 körül írta s Eusebius véleménye szerint csupán az előbbi nagy mű függeléke volt, amelyet azonban csak II. Agrippa halála után bocsátott közzé. 4. Contra Apion a zsidók elleni rágalmak és vádak eloszlatására írta és csupán latin fordításában maradt fenn. Több más művet is tulajdonítanak J.-nak, így az ú. n. Makkabeusok negyedik könyvét és más műveket, melyeknek nem ő a szerzője. A zsidó törvényekről szándékában állott nagyobb szabású munkát írni, de ezt nem válthatta valóra, más kisebb művei pedig elvesztek. J. erősen hitt saját prófétai tehetségében. (Állásfoglalását az esszénusokkal szemben l. Esszénusok). Zsidó vallásossága, sőt orthodoxiája egészen kétségen kívüli, habár hadvezéri szereplése árnyat vet jellemére. Másrészt ez sem volt közönséges értelemben vett árulás, inkább a lehetetlen helyzet teljes felismerése, a menthető megmentése és az emberi élet megkímélése lehetett a célja. Ezt bizonyítja nem közönséges szeretete fajtája iránt. J. olvasása sohasem szünetelt; könyvei a keresztény egyházatyák legkedveltebb olvasmányai közé tartoztak; Eusebius a legnagyobb tudósnak tartja. a bizánci későbbi historikusok pedig az ő nyomán írnak. Írói képessége és stílusa egyaránt magas színvonalon állnak, de hiúsága és egoizmusa jellemének rovására mennek. J. műveinek görög, latin, szír, héber és modern nyelvű kiadása rendkívül nagyszámú s fel nem sorolható. Az Antiquitates egyes könyveit először Horschetzky (l. o.) nagykanizsai orvos fordította németre (Prága 1826 és Nagykanizsa 1843). Magyarra a latin szövegből Istóczi Győző, az antiszemita vezér fordította le J. műveinek egy részét (Budapest 1900). Irodalom. Krauss Sámuel, J. Fl. Jew. Encycl., (1904). mely a jelen értekezés alapjául szolgált ; Nikolai, Griechische Litteratursgeschichte II. ; Fürst, Bibl. Judaica II.: Bärwald, J. in Galiláa (Breslau 1877) ; Korach, Über den Wert des J. als Quelle für die römische Geschichte 1. (Leipzig 1895) : Niese, Der jüdische Historiker J. (Hist. Zschft. LXXVI.) : Ungrer, Sitzungsberichte der Münchener Akademie) : Bloch, Die Quellen des J. Fl. (Leipzig 1879) ; A. Mez, Die Bibel des .J. (Basel 1895) ; Duschak, J. Fl. u. die Tradition (Wien 1864) ; Olitzki, J. Fl. u. die Halacher I. (Berlin 1885) : Grünbaum, Die Priestergesetze bei Fl. J. (1887); Weyl, Die jüdische Strafgesetze bei J. Fl. (Berlin 1900); Poznanski, Über die religionsphilosophischen Anschauungen des Fl. ,J. (u. o. 1887) ; Lewinsky, Beiträge zur Kenntnis d. religionsphilosophischen Anschauungen des Fl. ,1. (Breslau 1887) : Destinon, Die Chronologie des J. (Kiel 1880); Niese, Zur Chronologie des J. («Hermes» 1893): Destinon, Die Quellen d. Fl. J. (Kiel 1882). A bővebb irodalmat Schürer. Geschichte des jüd. Volkes (3.. kiad. I.) és főképp Krauss Sámuel i. m. tartalmazza.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2335. címszó a lexikon => 423. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12335.htm

CÍMSZÓ: Josephus Flavius

SZÓCIKK: Josephus Flavius, zsidó történetíró és hadvezér, szül. 37-ben, megh. a második század elején. A kohaniták előkelőbb családjaiból való származásával, sőt anyai ágon a Hasmoneusokkal való rokonságával ő maga kérkedik Vita § 1 . Már gyermekkorában feltűnt emlékezőtehetségével és tanulási vágyával. Végigtanulta a farizeusok, szadduceusok és esszénusok iskoláit, majd három évet a pusztaságban töltött, míg végre 19 éves korában a farizeusokhoz csatlakozott. 26 éves korában volt először Rómában több paptársának kiszabadítása érdekében. Ez egy Alityros nevű görög-zsidó színész és a zsidókkal szimpatizáló Poppaea Sabina, Nero nejének segítségével sikerült is neki. Röviddel Jeruzsálembe való visszatérése után megkezdődtek a nagy hadjáratok s a jeruzsálemi Nagy Szanhedrin ő rá bízta Galilea védelmét. Hogy ezt a rendkívül fontos határrészt miért bízták éppen ő rá, nem árulja el, csupán annyit mond, hogy a forradalmat lecsillapítani küldték oda, mert csupán az egyik rész hajlott arra. a többi a rómaiak pártján volt. Ez nyílt ferdítés J. részéről, ami a tényekkel tökéletesen ellenkezik s csupán saját áldatlan szerepét akarta tisztázni ezzel. A Szanhedrin ellenőrül két törvénytudóst adott melléje, de ő ezeket visszaküldte, egész Galileát átszervezte s ügyeinek élére egy új Szanhedrint állított. Kitűnő organizátorvolt és csapatai közt fegyelmet tudott tartani. Ő maga 100,000 főnyi gyalogos és 5000 lovas katonáról beszél. Számos várost megerősített. Ekkor még őszintén akarhatta a rómaiak kiűzését s a Törvényt is megtartotta, de nagy ellenfele, Giskalai János l. o. már árulással vádolta meg s fellázadt ellene, azonkívül bevádolta a Nagy Szanhedrinnél, amely elhatározta letételét, de J. nem fogadta a kiküldötteket, mire újból kinevezték Galilea kormányzójának s a zendülő Tiberiás lakóit erőszakkal leverte. Minthogy a lázadások ellen Sepphoris vára római őrséget kért, J. azzal a szándékkal ment oda, hogy megbünteti őket, de Cestius Gallus hamarabb elfoglalta azt s J.-t visszavonulásra kényszerítette, ő azonban egy másik római sereget a Jordánon túlra kergetett. Midőn Vespasianus megérkezett, J. erősítéséket kért Jeruzsálemből s ő maga Sepphoris közvetlen közelében állott fel seregeivel Jotapatánál s jóllehet a Szanhedrin nem tudott neki seregeket küldeni, J. kitűnő stratégának bizonyult a védelemben s Vespasianus csak 47 napi ostrom után tudta tőle az erődítményt elfoglalni. J. egy ciszternába menekült, de társait kijátszva, megadta magát Vespasianusnak, akinek megjósolta császárságát. Ekkor kezdődik J. árulása. Felvette az őt adoptáló Vespasianus családi nevét s midőn Jeruzsálem ostroma alatt az valóban császár lett, J. elkísérte őt Alexandriába, de később Titushoz csatlakozott Palesztinában. Jeruzsálem elpusztítása után J. több száz foglyot szabadított ki, főképp nőket és gyermekeket s kieszközölte több elítéltnek a keresztfáról való levételét. Ezután zsidó iratokkal felszerelve, Rómába ment, ahol azonnal polgárjogot kapott, pénzt és ellátást az udvartartástól. Ezenkívül Judaeában birtokot adományozott neki a császár árulásáért, úgy, hogy J. gondtalanul élhetett stúdiumainak. Halála után Rómában szobrot állítottak neki Eusebius és Jeromos egyházatyák szerint. J. történelmi művei nem csupán tartalmuk bősége, hanem apologetikájuk miatt is rendkívül becsesek s az ókorban is igen nagy hatásúak voltak. Művei, melyeknek legtöbbjét görögül írta, de a történettudomány általában latin címeiken említi, a következők: 1. De bello Judaico, a zsidó háborúról szóló nagy mű hét könyvben. Ennek az egynek eredetijét, mely teljesen elveszett, arameusul írta, később görögre fordította és Vespasianusnak s Titusnak ajánlotta azt. Úgy Titus, mint II. Agrippa az eseményekkel egyezőnek találták azt. Ebben többek közt az is áll, hogy a templomot nem Titus parancsára gyújtották fel, sőt annak akarata ellenére. 2. Antiquitates Judaicae, J. legfontosabb műve, egyszersmind az ókor legnagyobb szabású zeneműírás­műve. 20 könyvből áll s kronológiailag teljesen megfelel Dionysios Halicarnassus műve beosztásának. Ebben a művében J. a zsidóság komoly védelmezőjének s a görög-római világban elterjedt félreértések és ferdítések helyreigazítójának bizonyul. A könyvet Domitranus alatt, 93-ban írta. Felöleli a világ kezdetétől 66-ig, Palesztina megszállásáig terjedő időszakot. A könyv az egyházatyákra rendkívül nagy hatással volt s azok főképp innen, meg Philoból l. o. ismerték meg a zsidó múltat. Művébe szándékosan beleszövi a haggadikus legendák legszebbjeit. Művének a bibliaexegézis szempontjából is nagy, sőt kezdeményező hatása volt. Szempontjai és érzései valódi zsidó szempontok és érzések, csupán nyelve görög. Ismeretei rendkívüliek, nemcsak minden zsidóiratot és szóbeli hagyományt is mer, hanem az alexandriai és a régebbi egyetemi írókat, így Manethot is. 3. Vita, J. önéletrajza, mely főképp aktív katonai-politikai szereplésére és önigazolására vonatkozik, miközben ellentmondásba kerül régebbi művével. E művét élete alkonyán, 100 körül írta s Eusebius véleménye szerint csupán az előbbi nagy mű függeléke volt, amelyet azonban csak II. Agrippa halála után bocsátott közzé. 4. Contra Apion a zsidók elleni rágalmak és vádak eloszlatására írta és csupán latin fordításában maradt fenn. Több más művet is tulajdonítanak J.-nak, így az ú. n. Makkabeusok negyedik könyvét és más műveket, melyeknek nem ő a szerzője. A zsidó törvényekről szándékában állott nagyobb szabású munkát írni, de ezt nem válthatta valóra, más kisebb művei pedig elvesztek. J. erősen hitt saját prófétai tehetségében. Állásfoglalását az esszénusokkal szemben l. Esszénusok . Zsidó vallásossága, sőt orthodoxiája egészen kétségen kívüli, habár hadvezéri szereplése árnyat vet jellemére. Másrészt ez sem volt közönséges értelemben vett árulás, inkább a lehetetlen helyzet teljes felismerése, a menthető megmentése és az emberi élet megkímélése lehetett a célja. Ezt bizonyítja nem közönséges szeretete fajtája iránt. J. olvasása sohasem szünetelt; könyvei a keresztény egyházatyák legkedveltebb olvasmányai közé tartoztak; Eusebius a legnagyobb tudósnak tartja. a bizánci későbbi historikusok pedig az ő nyomán írnak. Írói képessége és stílusa egyaránt magas színvonalon állnak, de hiúsága és egoizmusa jellemének rovására mennek. J. műveinek görög, latin, szír, héber és modern nyelvű kiadása rendkívül nagyszámú s fel nem sorolható. Az Antiquitates egyes könyveit először Horschetzky l. o. nagykanizsai orvos fordította németre Prága 1826 és Nagykanizsa 1843 . Magyarra a latin szövegből Istóczi Győző, az antiszemita vezér fordította le J. műveinek egy részét Budapest 1900 . Irodalom. Krauss Sámuel, J. Fl. Jew. Encycl., 1904 . mely a jelen értekezés alapjául szolgált ; Nikolai, Griechische Litteratursgeschichte II. ; Fürst, Bibl. Judaica II.: Bärwald, J. in Galiláa Breslau 1877 ; Korach, Über den Wert des J. als Quelle für die römische Geschichte 1. Leipzig 1895 : Niese, Der jüdische Historiker J. Hist. Zschft. LXXVI. : Ungrer, Sitzungsberichte der Münchener Akademie : Bloch, Die Quellen des J. Fl. Leipzig 1879 ; A. Mez, Die Bibel des .J. Basel 1895 ; Duschak, J. Fl. u. die Tradition Wien 1864 ; Olitzki, J. Fl. u. die Halacher I. Berlin 1885 : Grünbaum, Die Priestergesetze bei Fl. J. 1887 ; Weyl, Die jüdische Strafgesetze bei J. Fl. Berlin 1900 ; Poznanski, Über die religionsphilosophischen Anschauungen des Fl. ,J. u. o. 1887 ; Lewinsky, Beiträge zur Kenntnis d. religionsphilosophischen Anschauungen des Fl. ,1. Breslau 1887 : Destinon, Die Chronologie des J. Kiel 1880 ; Niese, Zur Chronologie des J. Hermes 1893 : Destinon, Die Quellen d. Fl. J. Kiel 1882 . A bővebb irodalmat Schürer. Geschichte des jüd. Volkes 3.. kiad. I. és főképp Krauss Sámuel i. m. tartalmazza.

12335.ht

CÍMSZÓ Josephu Flaviu

SZÓCIKK Josephu Flavius zsid történetír é hadvezér szül 37-ben megh másodi száza elején kohanitá előkelőb családjaibó val származásával ső anya ágo Hasmoneusokka val rokonságáva mag kérkedi Vit Má gyermekkorába feltűn emlékezőtehetségéve é tanulás vágyával Végigtanult farizeusok szadduceuso é esszénuso iskoláit maj háro éve pusztaságba töltött mí végr 1 éve korába farizeusokho csatlakozott 2 éve korába vol előszö Rómába töb paptársána kiszabadítás érdekében E eg Alityro nev görög-zsid színés é zsidókka szimpatizál Poppae Sabina Ner nejéne segítségéve sikerül i neki Rövidde Jeruzsálemb val visszatérés utá megkezdődte nag hadjárato jeruzsálem Nag Szanhedri r bízt Galile védelmét Hog ez rendkívü fonto határrész miér bíztá éppe rá ne árulj el csupá annyi mond hog forradalma lecsillapítan küldté oda mer csupá a egyi rés hajlot arra több rómaia pártjá volt E nyíl ferdíté J részéről am tényekke tökéletese ellenkezi csupá sajá áldatla szerepé akart tisztázn ezzel Szanhedri ellenőrü ké törvénytudós adot melléje d ezeke visszaküldte egés Galileá átszervezt ügyeine élér eg ú Szanhedrin állított Kitűn organizátorvol é csapata köz fegyelme tudot tartani mag 100,00 főny gyalogo é 500 lova katonáró beszél Számo város megerősített Ekko mé őszinté akarhatt rómaia kiűzésé Törvény i megtartotta d nag ellenfele Giskala Jáno l o má árulássa vádolt me fellázad ellene azonkívü bevádolt Nag Szanhedrinnél amel elhatározt letételét d J ne fogadt kiküldötteket mir újbó kinevezté Galile kormányzójána zendül Tiberiá lakói erőszakka leverte Minthog lázadáso elle Sepphori vár róma őrsége kért J azza szándékka men oda hog megbüntet őket d Cestiu Gallu hamarab elfoglalt az J.- visszavonulásr kényszerítette azonba eg mási róma serege Jordáno túlr kergetett Midő Vespasianu megérkezett J erősítéséke kér Jeruzsálembő mag Sepphori közvetle közelébe állot fe seregeive Jotapatáná jóllehe Szanhedri ne tudot nek seregeke küldeni J kitűn stratégána bizonyul védelembe Vespasianu csa 4 nap ostro utá tudt től a erődítmény elfoglalni J eg ciszternáb menekült d társai kijátszva megadt magá Vespasianusnak akine megjósolt császárságát Ekko kezdődi J árulása Felvett a ő adoptál Vespasianu család nevé midő Jeruzsále ostrom alat a valóba császá lett J elkísért ő Alexandriába d későb Titusho csatlakozot Palesztinában Jeruzsále elpusztítás utá J töb szá foglyo szabadítot ki főkép nőke é gyermekeke kieszközölt töb elítéltne keresztfáró val levételét Ezutá zsid iratokka felszerelve Rómáb ment aho azonna polgárjogo kapott pénz é ellátás a udvartartástól Ezenkívü Judaeába birtoko adományozot nek császá árulásáért úgy hog J gondtalanu élhetet stúdiumainak Halál utá Rómába szobro állította nek Eusebiu é Jeromo egyházatyá szerint J történelm műve ne csupá tartalmu bősége hane apologetikáju miat i rendkívü becsese a ókorba i ige nag hatásúa voltak Művei melyekne legtöbbjé görögü írta d történettudomán általába lati címeike említi következők 1 D bell Judaico zsid háborúró szól nag m hé könyvben Enne a egyne eredetijét mel teljese elveszett arameusu írta későb görögr fordított é Vespasianusna Titusna ajánlott azt Úg Titus min II Agripp a eseményekke egyezőne találtá azt Ebbe többe köz a i áll hog templomo ne Titu parancsár gyújtottá fel ső anna akarat ellenére 2 Antiquitate Judaicae J legfontosab műve egyszersmin a óko legnagyob szabás zeneműírás­műve 2 könyvbő ál kronológiaila teljese megfele Dionysio Halicarnassu műv beosztásának Ebbe művébe J zsidósá komol védelmezőjéne görög-róma világba elterjed félreértése é ferdítése helyreigazítójána bizonyul könyve Domitranu alatt 93-ba írta Felölel vilá kezdetétő 66-ig Palesztin megszállásái terjed időszakot köny a egyházatyákr rendkívü nag hatássa vol azo főkép innen me Philobó l o ismerté me zsid múltat Művéb szándékosa beleszöv haggadiku legendá legszebbjeit Művéne bibliaexegézi szempontjábó i nagy ső kezdeményez hatás volt Szempontja é érzése valód zsid szemponto é érzések csupá nyelv görög Ismerete rendkívüliek nemcsa minde zsidóirato é szóbel hagyomány i mer hane a alexandria é régebb egyetem írókat íg Manetho is 3 Vita J önéletrajza mel főkép aktí katonai-politika szereplésér é önigazolásár vonatkozik miközbe ellentmondásb kerü régebb művével művé élet alkonyán 10 körü írt Eusebiu vélemény szerin csupá a előbb nag m függelék volt amelye azonba csa II Agripp halál utá bocsátot közzé 4 Contr Apio zsidó ellen rágalma é váda eloszlatásár írt é csupá lati fordításába marad fenn Töb má műve i tulajdonítana J.-nak íg a ú n Makkabeuso negyedi könyvé é má műveket melyekne ne szerzője zsid törvényekrő szándékába állot nagyob szabás munká írni d ez ne válthatt valóra má kiseb műve pedi elvesztek J erőse hit sajá próféta tehetségében Állásfoglalásá a esszénusokka szembe l Esszénuso Zsid vallásossága ső orthodoxiáj egésze kétsége kívüli habá hadvezér szereplés árnya ve jellemére Másrész e se vol közönsége értelembe vet árulás inkáb lehetetle helyze telje felismerése menthet megmentés é a ember éle megkímélés lehetet célja Ez bizonyítj ne közönsége szeretet fajtáj iránt J olvasás sohase szünetelt könyve keresztén egyházatyá legkedvelteb olvasmánya köz tartoztak Eusebiu legnagyob tudósna tartja bizánc később historikuso pedi a nyomá írnak Író képesség é stílus egyarán maga színvonalo állnak d hiúság é egoizmus jelleméne rovásár mennek J műveine görög latin szír hébe é moder nyelv kiadás rendkívü nagyszám fe ne sorolható A Antiquitate egye könyvei előszö Horschetzk l o nagykanizsa orvo fordított németr Prág 182 é Nagykanizs 184 Magyarr lati szövegbő Istócz Győző a antiszemit vezé fordított l J műveine eg részé Budapes 190 Irodalom Kraus Sámuel J Fl Jew Encycl. 190 mel jele értekezé alapjáu szolgál Nikolai Griechisch Litteratursgeschicht II Fürst Bibl Judaic II. Bärwald J i Galilá Bresla 187 Korach Übe de Wer de J al Quell fü di römisch Geschicht 1 Leipzi 189 Niese De jüdisch Historike J Hist Zschft LXXVI Ungrer Sitzungsbericht de Münchene Akademi Bloch Di Quelle de J Fl Leipzi 187 A Mez Di Bibe de .J Base 189 Duschak J Fl u di Traditio Wie 186 Olitzki J Fl u di Halache I Berli 188 Grünbaum Di Priestergesetz be Fl J 188 Weyl Di jüdisch Strafgesetz be J Fl Berli 190 Poznanski Übe di religionsphilosophische Anschauunge de Fl ,J u o 188 Lewinsky Beiträg zu Kenntni d religionsphilosophische Anschauunge de Fl ,1 Bresla 188 Destinon Di Chronologi de J Kie 188 Niese Zu Chronologi de J Herme 189 Destinon Di Quelle d Fl J Kie 188 bőveb irodalma Schürer Geschicht de jüd Volke 3. kiad I é főkép Kraus Sámue i m tartalmazza

12335.h

CÍMSZ Joseph Flavi

SZÓCIK Joseph Flaviu zsi történetí hadvezé szü 37-be meg másod száz elejé kohanit előkelő családjaib va származásáva s any ág Hasmoneusokk va rokonságáv ma kérked Vi M gyermekkoráb feltű emlékezőtehetségév tanulá vágyáva Végigtanul farizeuso szadduceus esszénus iskolái ma hár év pusztaságb töltöt m vég év koráb farizeusokh csatlakozot év koráb vo elősz Rómáb tö paptársán kiszabadítá érdekébe e Alityr ne görög-zsi színé zsidókk szimpatizá Poppa Sabin Ne nején segítségév sikerü nek Rövidd Jeruzsálem va visszatéré ut megkezdődt na hadjárat jeruzsále Na Szanhedr bíz Galil védelmé Ho e rendkív font határrés mié bízt épp r n árul e csup anny mon ho forradalm lecsillapíta küldt od me csup egy ré hajlo arr töb római pártj vol nyí ferdít részérő a tényekk tökéletes ellenkez csup saj áldatl szerep akar tisztáz ezze Szanhedr ellenőr k törvénytudó ado melléj ezek visszaküldt egé Galile átszervez ügyein élé e Szanhedri állítot Kitű organizátorvo csapat kö fegyelm tudo tartan ma 100,0 főn gyalog 50 lov katonár beszé Szám váro megerősítet Ekk m őszint akarhat római kiűzés Törvén megtartott na ellenfel Giskal Ján m áruláss vádol m felláza ellen azonkív bevádol Na Szanhedrinné ame elhatároz letételé n fogad kiküldötteke mi újb kinevezt Galil kormányzóján zendü Tiberi lakó erőszakk levert Mintho lázadás ell Sepphor vá róm őrség kér azz szándékk me od ho megbünte őke Cesti Gall hamara elfoglal a J. visszavonulás kényszerített azonb e más róm sereg Jordán túl kergetet Mid Vespasian megérkezet erősítésék ké Jeruzsálemb ma Sepphor közvetl közeléb állo f seregeiv Jotapatán jólleh Szanhedr n tudo ne seregek külden kitű stratégán bizonyu védelemb Vespasian cs na ostr ut tud tő erődítmén elfoglaln e ciszterná menekül társa kijátszv megad mag Vespasianusna akin megjósol császárságá Ekk kezdőd árulás Felvet adoptá Vespasian csalá nev mid Jeruzsál ostro ala valób csász let elkísér Alexandriáb késő Titush csatlakozo Palesztinába Jeruzsál elpusztítá ut tö sz fogly szabadíto k főké nők gyermekek kieszközöl tö elítéltn keresztfár va levételé Ezut zsi iratokk felszerelv Rómá men ah azonn polgárjog kapot pén ellátá udvartartástó Ezenkív Judaeáb birtok adományozo ne csász árulásáér úg ho gondtalan élhete stúdiumaina Halá ut Rómáb szobr állított ne Eusebi Jerom egyházaty szerin történel műv n csup tartalm bőség han apologetikáj mia rendkív becses ókorb ig na hatású volta Műve melyekn legtöbbj görög írt történettudomá általáb lat címeik említ következő bel Judaic zsi háborúr szó na h könyvbe Enn egyn eredetijé me teljes elveszet arameus írt késő görög fordítot Vespasianusn Titusn ajánlot az Ú Titu mi I Agrip eseményekk egyezőn talált az Ebb több kö ál ho templom n Tit parancsá gyújtott fe s ann akara ellenér Antiquitat Judaica legfontosa műv egyszersmi ók legnagyo szabá zeneműírás­műv könyvb á kronológiail teljes megfel Dionysi Halicarnass mű beosztásána Ebb művéb zsidós komo védelmezőjén görög-róm világb elterje félreértés ferdítés helyreigazítóján bizonyu könyv Domitran alat 93-b írt Felöle vil kezdetét 66-i Paleszti megszállásá terje időszako kön egyházatyák rendkív na hatáss vo az főké inne m Philob ismert m zsi múlta Művé szándékos beleszö haggadik legend legszebbjei Művén bibliaexegéz szempontjáb nag s kezdeménye hatá vol Szempontj érzés való zsi szempont érzése csup nyel görö Ismeret rendkívülie nemcs mind zsidóirat szóbe hagyomán me han alexandri régeb egyete íróka í Maneth i Vit önéletrajz me főké akt katonai-politik szereplésé önigazolásá vonatkozi miközb ellentmondás ker régeb művéve műv éle alkonyá 1 kör ír Eusebi vélemén szeri csup előb na függelé vol amely azonb cs I Agrip halá ut bocsáto közz Cont Api zsid elle rágalm vád eloszlatásá ír csup lat fordításáb mara fen Tö m műv tulajdonítan J.-na í Makkabeus negyed könyv m műveke melyekn n szerzőj zsi törvényekr szándékáb állo nagyo szabá munk írn e n válthat valór m kise műv ped elveszte erős hi saj prófét tehetségébe Állásfoglalás esszénusokk szemb Esszénus Zsi vallásosság s orthodoxiá egész kétség kívül hab hadvezé szereplé árny v jellemér Másrés s vo közönség értelemb ve árulá inká lehetetl helyz telj felismerés menthe megmenté embe él megkímélé lehete célj E bizonyít n közönség szerete fajtá irán olvasá sohas szünetel könyv kereszté egyházaty legkedvelte olvasmány kö tartozta Eusebi legnagyo tudósn tartj bizán későb historikus ped nyom írna Ír képessé stílu egyará mag színvonal állna hiúsá egoizmu jellemén rovásá menne művein görö lati szí héb mode nyel kiadá rendkív nagyszá f n sorolhat Antiquitat egy könyve elősz Horschetz nagykanizs orv fordítot német Prá 18 Nagykaniz 18 Magyar lat szövegb Istóc Győz antiszemi vez fordítot művein e rész Budape 19 Irodalo Krau Sámue F Je Encycl 19 me jel értekez alapjá szolgá Nikola Griechisc Litteratursgeschich I Fürs Bib Judai II Bärwal Galil Bresl 18 Korac Üb d We d a Quel f d römisc Geschich Leipz 18 Nies D jüdisc Historik His Zschf LXXV Ungre Sitzungsberich d München Akadem Bloc D Quell d F Leipz 18 Me D Bib d . Bas 18 Duscha F d Traditi Wi 18 Olitzk F d Halach Berl 18 Grünbau D Priestergeset b F 18 Wey D jüdisc Strafgeset b F Berl 19 Poznansk Üb d religionsphilosophisch Anschauung d F , 18 Lewinsk Beiträ z Kenntn religionsphilosophisch Anschauung d F , Bresl 18 Destino D Chronolog d Ki 18 Nies Z Chronolog d Herm 18 Destino D Quell F Ki 18 bőve irodalm Schüre Geschich d jü Volk 3 kia főké Krau Sámu tartalmazz

12335.

CÍMS Josep Flav

SZÓCI Josep Flavi zs történet hadvez sz 37-b me máso szá elej kohani előkel családjai v származásáv an á Hasmoneusok v rokonságá m kérke V gyermekkorá felt emlékezőtehetségé tanul vágyáv Végigtanu farizeus szadduceu esszénu iskolá m há é pusztaság töltö vé é korá farizeusok csatlakozo é korá v elős Rómá t paptársá kiszabadít érdekéb Ality n görög-zs szín zsidók szimpatiz Popp Sabi N nejé segítségé siker ne Rövid Jeruzsále v visszatér u megkezdőd n hadjára jeruzsál N Szanhed bí Gali védelm H rendkí fon határré mi bíz ép áru csu ann mo h forradal lecsillapít küld o m csu eg r hajl ar tö róma párt vo ny ferdí részér tények tökélete ellenke csu sa áldat szere aka tisztá ezz Szanhed ellenő törvénytud ad mellé eze visszaküld eg Galil átszerve ügyei él Szanhedr állíto Kit organizátorv csapa k fegyel tud tarta m 100, fő gyalo 5 lo katoná besz Szá vár megerősíte Ek őszin akarha róma kiűzé Törvé megtartot n ellenfe Giska Já árulás vádo felláz elle azonkí bevádo N Szanhedrinn am elhatáro letétel foga kiküldöttek m új kinevez Gali kormányzójá zend Tiber lak erőszak lever Minth lázadá el Seppho v ró őrsé ké az szándék m o h megbünt ők Cest Gal hamar elfogla J visszavonulá kényszerítet azon má ró sere Jordá tú kergete Mi Vespasia megérkeze erősítésé k Jeruzsálem m Seppho közvet közelé áll seregei Jotapatá jólle Szanhed tud n serege külde kit stratégá bizony védelem Vespasia c n ost u tu t erődítmé elfoglal cisztern menekü társ kijátsz mega ma Vespasianusn aki megjóso császárság Ek kezdő árulá Felve adopt Vespasia csal ne mi Jeruzsá ostr al való csás le elkísé Alexandriá kés Titus csatlakoz Palesztináb Jeruzsá elpusztít u t s fogl szabadít fők nő gyermeke kieszközö t elítélt keresztfá v levétel Ezu zs iratok felszerel Róm me a azon polgárjo kapo pé ellát udvartartást Ezenkí Judaeá birto adományoz n csás árulásáé ú h gondtala élhet stúdiumain Hal u Rómá szob állítot n Euseb Jero egyházat szeri történe mű csu tartal bősé ha apologetiká mi rendkí becse ókor i n hatás volt Műv melyek legtöbb görö ír történettudom általá la címei emlí következ be Judai zs háború sz n könyvb En egy eredetij m telje elvesze arameu ír kés görö fordíto Vespasianus Titus ajánlo a Tit m Agri események egyező talál a Eb töb k á h templo Ti parancs gyújtot f an akar ellené Antiquita Judaic legfontos mű egyszersm ó legnagy szab zeneműírás­mű könyv kronológiai telje megfe Dionys Halicarnas m beosztásán Eb művé zsidó kom védelmezőjé görög-ró világ elterj félreérté ferdíté helyreigazítójá bizony köny Domitra ala 93- ír Felöl vi kezdeté 66- Paleszt megszállás terj időszak kö egyházatyá rendkí n hatás v a fők inn Philo ismer zs múlt Műv szándéko belesz haggadi legen legszebbje Művé bibliaexegé szempontjá na kezdemény hat vo Szempont érzé val zs szempon érzés csu nye gör Ismere rendkívüli nemc min zsidóira szób hagyomá m ha alexandr rége egyet írók Manet Vi önéletraj m fők ak katonai-politi szereplés önigazolás vonatkoz miköz ellentmondá ke rége művév mű él alkony kö í Euseb vélemé szer csu elő n függel vo amel azon c Agri hal u bocsát köz Con Ap zsi ell rágal vá eloszlatás í csu la fordításá mar fe T mű tulajdoníta J.-n Makkabeu negye köny művek melyek szerző zs törvények szándéká áll nagy szab mun ír váltha való kis mű pe elveszt erő h sa prófé tehetségéb Állásfoglalá esszénusok szem Esszénu Zs vallásossá orthodoxi egés kétsé kívü ha hadvez szerepl árn jellemé Másré v közönsé értelem v árul ink lehetet hely tel felismeré menth megment emb é megkímél lehet cél bizonyí közönsé szeret fajt irá olvas soha szünete köny kereszt egyházat legkedvelt olvasmán k tartozt Euseb legnagy tudós tart bizá késő historiku pe nyo írn Í képess stíl egyar ma színvona álln hiús egoizm jellemé rovás menn művei gör lat sz hé mod nye kiad rendkí nagysz sorolha Antiquita eg könyv elős Horschet nagykaniz or fordíto néme Pr 1 Nagykani 1 Magya la szöveg Istó Győ antiszem ve fordíto művei rés Budap 1 Irodal Kra Sámu J Encyc 1 m je érteke alapj szolg Nikol Griechis Litteratursgeschic Für Bi Juda I Bärwa Gali Bres 1 Kora Ü W Que römis Geschic Leip 1 Nie jüdis Histori Hi Zsch LXX Ungr Sitzungsberic Münche Akade Blo Quel Leip 1 M Bi Ba 1 Dusch Tradit W 1 Olitz Halac Ber 1 Grünba Priestergese 1 We jüdis Strafgese Ber 1 Poznans Ü religionsphilosophisc Anschauun 1 Lewins Beitr Kennt religionsphilosophisc Anschauun Bres 1 Destin Chronolo K 1 Nie Chronolo Her 1 Destin Quel K 1 bőv irodal Schür Geschic j Vol ki fők Kra Sám tartalmaz

12335

CÍM Jose Fla

SZÓC Jose Flav z történe hadve s 37- m más sz ele kohan előke családja származásá a Hasmoneuso rokonság kérk gyermekkor fel emlékezőtehetség tanu vágyá Végigtan farizeu szadduce esszén iskol h pusztasá tölt v kor farizeuso csatlakoz kor elő Róm paptárs kiszabadí érdeké Alit görög-z szí zsidó szimpati Pop Sab nej segítség sike n Rövi Jeruzsál visszaté megkezdő hadjár jeruzsá Szanhe b Gal védel rendk fo határr m bí é ár cs an m forrada lecsillapí kül cs e haj a t róm pár v n ferd részé ténye tökélet ellenk cs s álda szer ak tiszt ez Szanhe ellen törvénytu a mell ez visszakül e Gali átszerv ügye é Szanhed állít Ki organizátor csap fegye tu tart 100 f gyal l katon bes Sz vá megerősít E őszi akarh róm kiűz Törv megtarto ellenf Gisk J árulá vád fellá ell azonk bevád Szanhedrin a elhatár letéte fog kiküldötte ú kineve Gal kormányzój zen Tibe la erősza leve Mint lázad e Sepph r őrs k a szándé megbün ő Ces Ga hama elfogl visszavonul kényszeríte azo m r ser Jord t kerget M Vespasi megérkez erősítés Jeruzsále Sepph közve közel ál serege Jotapat jóll Szanhe tu sereg küld ki stratég bizon védele Vespasi os t erődítm elfogla ciszter menek tár kijáts meg m Vespasianus ak megjós császársá E kezd árul Felv adop Vespasi csa n m Jeruzs ost a val csá l elkís Alexandri ké Titu csatlako Palesztiná Jeruzs elpusztí fog szabadí fő n gyermek kieszköz elítél keresztf levéte Ez z irato felszere Ró m azo polgárj kap p ellá udvartartás Ezenk Judae birt adományo csá árulásá gondtal élhe stúdiumai Ha Róm szo állíto Euse Jer egyháza szer történ m cs tarta bős h apologetik m rendk becs óko hatá vol Mű melye legtöb gör í történettudo által l címe eml követke b Juda z hábor s könyv E eg eredeti telj elvesz arame í ké gör fordít Vespasianu Titu ajánl Ti Agr eseménye egyez talá E tö templ T paranc gyújto a aka ellen Antiquit Judai legfonto m egyszers legnag sza zeneműírás­m köny kronológia telj megf Diony Halicarna beosztásá E műv zsid ko védelmezőj görög-r vilá elter félreért ferdít helyreigazítój bizon kön Domitr al 93 í Felö v kezdet 66 Palesz megszállá ter idősza k egyházaty rendk hatá fő in Phil isme z múl Mű szándék beles haggad lege legszebbj Műv bibliaexeg szempontj n kezdemén ha v Szempon érz va z szempo érzé cs ny gö Ismer rendkívül nem mi zsidóir szó hagyom h alexand rég egye író Mane V önéletra fő a katonai-polit szereplé önigazolá vonatko mikö ellentmond k rég művé m é alkon k Euse vélem sze cs el függe v ame azo Agr ha bocsá kö Co A zs el rága v eloszlatá cs l fordítás ma f m tulajdonít J.- Makkabe negy kön műve melye szerz z törvénye szándék ál nag sza mu í válth val ki m p elvesz er s próf tehetségé Állásfoglal esszénuso sze Esszén Z vallásoss orthodox egé kéts kív h hadve szerep ár jellem Másr közöns értele áru in lehete hel te felismer ment megmen em megkímé lehe cé bizony közöns szere faj ir olva soh szünet kön keresz egyháza legkedvel olvasmá tartoz Euse legnag tudó tar biz kés historik p ny ír képes stí egya m színvon áll hiú egoiz jellem rová men műve gö la s h mo ny kia rendk nagys sorolh Antiquit e köny elő Horsche nagykani o fordít ném P Nagykan Magy l szöve Ist Gy antisze v fordít műve ré Buda Iroda Kr Sám Ency j értek alap szol Niko Griechi Litteratursgeschi Fü B Jud Bärw Gal Bre Kor Qu römi Geschi Lei Ni jüdi Histor H Zsc LX Ung Sitzungsberi Münch Akad Bl Que Lei B B Dusc Tradi Olit Hala Be Grünb Priesterges W jüdi Strafges Be Poznan religionsphilosophis Anschauu Lewin Beit Kenn religionsphilosophis Anschauu Bre Desti Chronol Ni Chronol He Desti Que bő iroda Schü Geschi Vo k fő Kr Sá tartalma

1233

CÍ Jos Fl

SZÓ Jos Fla történ hadv 37 má s el koha elők családj származás Hasmoneus rokonsá kér gyermekko fe emlékezőtehetsé tan vágy Végigta farize szadduc esszé isko pusztas töl ko farizeus csatlako ko el Ró paptár kiszabad érdek Ali görög- sz zsid szimpat Po Sa ne segítsé sik Röv Jeruzsá visszat megkezd hadjá jeruzs Szanh Ga véde rend f határ b á c a forrad lecsillap kü c ha ró pá fer rész tény tökéle ellen c áld sze a tisz e Szanh elle törvényt mel e visszakü Gal átszer ügy Szanhe állí K organizáto csa fegy t tar 10 gya kato be S v megerősí ősz akar ró kiű Tör megtart ellen Gis árul vá fell el azon bevá Szanhedri elhatá letét fo kiküldött kinev Ga kormányzó ze Tib l erősz lev Min láza Sepp őr szánd megbü Ce G ham elfog visszavonu kényszerít az se Jor kerge Vespas megérke erősíté Jeruzsál Sepp közv köze á sereg Jotapa jól Szanh t sere kül k straté bizo védel Vespas o erődít elfogl ciszte mene tá kiját me Vespasianu a megjó császárs kez áru Fel ado Vespas cs Jeruz os va cs elkí Alexandr k Tit csatlak Palesztin Jeruz elpuszt fo szabad f gyerme kieszkö elíté kereszt levét E irat felszer R az polgár ka ell udvartartá Ezen Juda bir adomány cs árulás gondta élh stúdiuma H Ró sz állít Eus Je egyház sze törté c tart bő apologeti rend bec ók hat vo M mely legtö gö történettud álta cím em követk Jud hábo köny e eredet tel elves aram k gö fordí Vespasian Tit aján T Ag esemény egye tal t temp paran gyújt ak elle Antiqui Juda legfont egyszer legna sz zeneműírás­ kön kronológi tel meg Dion Halicarn beosztás mű zsi k védelmező görög- vil elte félreér ferdí helyreigazító bizo kö Domit a 9 Fel kezde 6 Pales megszáll te idősz egyházat rend hat f i Phi ism mú M szándé bele hagga leg legszebb Mű bibliaexe szempont kezdemé h Szempo ér v szemp érz c n g Isme rendkívü ne m zsidói sz hagyo alexan ré egy ír Man önéletr f katonai-poli szerepl önigazol vonatk mik ellentmon ré műv alko Eus véle sz c e függ am az Ag h bocs k C z e rág eloszlat c fordítá m tulajdoní J. Makkab neg kö műv mely szer törvény szándé á na sz m vált va k elves e pró tehetség Állásfogla esszénus sz Esszé vallásos orthodo eg két kí hadv szere á jelle Más közön értel ár i lehet he t felisme men megme e megkím leh c bizon közön szer fa i olv so szüne kö keres egyház legkedve olvasm tarto Eus legna tud ta bi ké histori n í képe st egy színvo ál hi egoi jelle rov me műv g l m n ki rend nagy sorol Antiqui kön el Horsch nagykan fordí né Nagyka Mag szöv Is G antisz fordí műv r Bud Irod K Sá Enc érte ala szo Nik Griech Litteratursgesch F Ju Bär Ga Br Ko Q röm Gesch Le N jüd Histo Zs L Un Sitzungsber Münc Aka B Qu Le Dus Trad Oli Hal B Grün Priesterge jüd Strafge B Pozna religionsphilosophi Anschau Lewi Bei Ken religionsphilosophi Anschau Br Dest Chrono N Chrono H Dest Qu b irod Sch Gesch V f K S tartalm