12341.htm
CÍMSZÓ: Jótékonyság
SZÓCIKK: Jótékonyság. A
J.-nak és a J. organizációjának speciálisan zsidó eredete miatt a zsidóság
életében különös fontossága is van, mert a J. első organizált formái a mózesi könyvek
ethikáján nyugszanak s már a bibliai korban megvalósultak; minden későbbi kor
jótékonysági szervezete csupán annak továbbfejlesztése s így a speciálisan
zsidó J.-i szervezeteké is. A J. bibliai héber kifejezése a Cedókó, tehát
ugyanaz a szó, amely a bibliai nyelvben az igazságosságnak is egyedüli
kifejezése. Minden intézményes J. egyedüli kifejezése a héberben máig a
«Cedókó», míg a magánjótékonyságnak, a könyörületesség vagy a szeretet
gyakorlásának megjelölése már a Bibliában és a Talmudban (l. Simeon ha-Caddik)
a gemillusz cheszed. A régi zsidó ethikai felfogás szerint, mely a bibliai,
talmudi és az azutáni kiíróknak rabbinikus felfogására is változatlanul
vonatkozik, tehát magának a zsidó hitvallásnak sokat hangoztatott nézete
szerint a J. magában véve még nem érdem vagy épen erény, hanem csupán
kötelességteljesítés, mert általa csupán a «Cedókó»-nak, az igazságosságnak
teszünk eleget; igazságosságnak pedig azért nevezi a héber nyelv a J.-t, mert
Isten az Ő adományából megköveteli a szegénynek juttatandó részt, «mert a föld
az Enyém, ti pedig mindannyian vendégek vagytok rajta», ezért az özvegyek,
árvák, idegenek és a hit szolgálatának fizetség nélkül élő leviták és kohaniták
kapjanak abból. A legrégibb rabbinikus felfogás még azzal is magyarázza, hogy a
«Cedókó» egyaránt egyedüli kifejezése az igazságosságnak és a J.-nak a
Bibliában, mert a zsidó felfogás szerint a gyámoltalannak és nincstelennek joga
van segítést kérni szerencsésebb sorsú testvéreitől. Ezen erkölcsi felfogások
alapján van a zsidó J.-nak, mint kötelességteljesítésnek, egészen speciális
indító oka és szerepe az egész későbbi zsidó történet folyamán. A legfőbb
korban a zsidó nép egyedüli törvénykönyvnek, a Bibliának kimondott parancsai
alapján gyakorolta a J.-ot: «Adnod kell a szegénynek és szívednek nem szabad
bosszankodni, amikor adsz neki, s az Isten meg fog téged áldani minden
munkádban, mindenütt, ahova kezed teszed» (Deuter. 12. l0-11). A mózesi
törvénykönyv a tulajdonjogot nem terjesztette ki a földbirtok és a vetés
szelére, sem az elszórt kalászokra, sem az eltévedt nyájra, sem a hetedik év
(jóbel) termésére, mert «az idegené, az özvegyé, az árváé legyen az», mint a
szigorított formájú parancs («Én, az Örökkévaló parancsolom» végzettel) számos
helyen tanítja (Lev 19. 9. 10; 23. 22 ; 25. 23; Ex. 23.11; Deut 24. 19-21.)
Ezenkívül ugyancsak a mózesi törvények elrendelik a tized fizetését évenként az
idegeneknek, özvegyeknek, árváknak és fizetéstelen papságnak, tehát már a
nomád-pásztor korban a jövedelmet, mint «Isten adományát» fogta fel a zsidóság
s ennélfogva azt mindenben meg kellett osztani a szegényekkel. A szegényt a
Biblia az «Én népemnek» nevezi s ugyancsak Istent tekinti az «árvák atyjá»-nak
és az «özvegyek bírájá»-nak. A szigorú J.-parancsokon kívül a Biblia még számos
helyen figyelembe ajánlja az irgalmasság gyakorlását: «Ha testvéred
elszegényedik, segítened kell rajta, hogy ő is élhessen veled» (Levit. 25. 35);
«Húsodból való» és «ha látod őt meztelen, fel kell ruháznod, ha éhes, kenyeret
kell adnod neki, ha kitaszított, hajlékot kell nyújtanod» (Jesája); «Áldott
legyen, aki a szegényről gondoskodik, az Úr fogja őt megszabadítani» (Zsolt.
112.); «aki szánakozik a szegényen, Istennek ad kölcsön» (Zsolt. 19.), mert «ő
szereti az idegent, atyja az atyátlannak, bírája az özvegynek» (Deut. 10.18.,
Zsolt. 118) stb. Hogy a J. kötelességgyakorlás, melyet mindenkitől elvár a
vallás mindenkivel szemben, aki nélkülöz, az is kitűnik a Bibliából (Deut. 23.
5 ; Kir. I. 20. 31., Ámosz 1. 11), azonkívül Philonak a «J.»-ról szóló műve is
visszatükrözteti ezt (17-18. §). A zsidóság már ősatyját Ábrahámot is a
jótékonyság és irgalmasság megtestesülésének látta, ellentétben minden más
népnek hérosz-ősatyjáról szóló képzeteivel. A pátriárkák közül Iszachar van
feltüntetve úgy, mint aki segíti a szegényt és gyámoltalant s Isten minden
adományát megosztja a szűkölködőkkel. A Midrás- és Talmud-szerzők felfogása még
inkább továbbszőtte és valóra váltotta a bibliai gondolatot a J.-ról. Az
idevonatkozó rendkívül nagyszámú erkölcsi törvényből leginkább a következők
tükröztetik vissza a Midrások és a Talmud magasztos felfogását a J.-ról: «Aki
irgalommal van embertársai iránt, annak isten is irgalmazni fog, de akiből
hiányzik a könyörület embertársai iránt, azon az Ég nem fog irgalmat
gyakorolni» (Sabbat 151 b.). Az egyik midrás-allegória szerint Isten megmutatja
Mózesnek az ég kincseit, mely azok részére van felhalmozva, akik életükben
jótékonyságot gyakorolnak (Midras-Tanchuma Exod. 30. 13-hoz). Azonban ugyancsak
a Talmudszerzők szerint a J. nem terjedhet addig, hogy valaki saját családja
iránti kötelességét emiatt elhanyagolja, amikor az nyomorban van. Ezt a Talmud
bűnnek tartja s amikor az esszénusok ezt nem követték, az ushdai rabbizsinat
elrendelte, hogy senki se adjon többet vagyona ötödrészénél, nehogy
függetlenségből függő helyzetbe kerüljön. A Talmud szerint a J. -ra elsősorban
a feleség, a serdületlen gyermekek, a szegény rokonok és a város szegényei
tarthatnak igényt (Bába Mecia 71. a.). Másrészt a talmudi ethika szerint a
J.-ot úgy kell gyakorolni minden egyes szegénnyel szemben, ahogy azt annak
szükségletei és korábbi igényei megkívánják, ennélfogva a tönkrement emberek
korábbi társadalmi állását is tekintetbe kell venni «és ha valaki lovagláshoz
van szokva, akkor azt sem szabad megvonni tőle akkor, amikor kényszerítve van
azt nélkülözni változott viszonyok közt.» (Szifré Deut. 15. 8.-hoz, Ketubót
tract. 67b., Peah Jerusalmi 8. 21. b.). Ugyancsak a Talmud írja elő a J.
gyakorlásánál a feltétlen diszkréciót, hogy a nyilvánosság ne sértse és ne alázza
meg a támogatásra szorulót (Ketubót). A puszta J.-nál nagyobb érdem a
szegénynek pénzt kölcsönözni, azt keresethez juttatni, de még nagyobb érdem a
könyörületesség gyakorlása. Micha próféta (6.8.) ezt a kifejezést használja:
«szeretni a könyörületesség gyakorlást». Minthogy a puszta J. az eredeti zsidó
erkölcsi felfogás szerint csupán kötelességteljesítés, azt csak a szeretet, a
személyes jóindulat, az irgalmasság és könyörületesség, egyszóval a «gemillusz
cheszed», ami benne foglaltatik, teszi erénnyé. Ebből következik, hogy a
Biblián alapuló talmudi ethika a kirakat jótékonyságot megveti. Ezalatt a J.
módját, szívből való, önzetlen eredetét, tapintatos lebonyolítását érti a
Talmud, amint Mózes V. könyve is ügy kívánja a J. gyakorlását, «hogy szíved el ne
boruljon». A «gemillusz cheszed», a szeretetnek, az irgalmasságnak, a
jóindulatnak alkalmazása a Talmud szerint egyike azoknak a pilléreknek,
amelyeken a világ, az emberi társadalom nyugszik, így tanította azt Nagy Sándor
kortársa: Simeon ha-Cadik (l. o.) (az igazságos), az időszámítás előtti 4.
sz.-ban. Eszerint az emberi szenvedés felismerése hívja fel az emberek egy
részét a segítésre s ennek nyomán alakultak az első J.-i egyletek, melyek a
társadalom fenntartásának részesei. A Talmud szerint ez elsősorban az illető
városvezetőség, vagyis a hitközség kötelessége s ez tartozik gondoskodni arról,
hogy ne legyen körében szűkölködő vagy bűnöző. Tehát a bűnözésnek a nyomorból
való eredetét is felismeri és méltányolja a Talmud. Ezeken az erkölcsi
alapelveken épültek fel a J.-i szervezet első formái a zsidóságnál s ezek a
máig létező intézmények már megvoltak a jeruzsálemi Nagy Templom fennállása
idején, amikor annak vezetői, az Ansé Keneszesz Hagdóló (a Nagy Gyülekezet
férfiai) szervezték azt. Ezt azért fontos leszögezni, mert némely keresztény
teológus és azok alapján mások is azt a meggondolatlan tévedést követik el,
hogy Máté evangéliumából vezetik le a J. összes későbbi organizált formáit,
jóllehet Máté (Matatjáhú) összes idevonatkozó kitételei kivétel nélkül a
régebbi zsidó iratokon nyugosznak és betű szerint megvannak a 98.-ik Zsoltár
Midrasában. A J.-nak ott említett hét ága: 1. az éhezőknek táplálékot, a
szomjazóknak italt nyújtani, 2. a mezítelenek felruházása, 3. a betegek
látogatása, 4. a halottak eltemetése és a gyászolók vigasztalása, 5. a foglyok
megváltása, 6. az árvák felnevelése és menhelyadás a hajléktalanoknak, 7.
hozományadás árva leányok részére. Ezek a zsidó államban nem csupán szokások
voltak, hanem intézményesített karitatív egyesülések alapjává váltak, mert már
a mózesi törvények, egy egyszerű, de monetheista földmívelő pásztornép
törvényei szigorúan megparancsolták az özvegyek, árvák és idegenek (rabszolgák
és foglyok) támogatását. Hogy a J. szervezve volt a zsidó államban, arra bizonyság
Josephus leírása. Midőn Adiabene zsidó vallásra áttért királynéja: Heléna és
fia Izátesz a palesztinai éhség idején nagy mennyiségű gabonát, fügét és
ércpénzt küldtek Jeruzsálembe, akkor ezeket az éhezők közt a Nagy Templom
«legkiválóbb emberei osztották fel» (Antiquiates 20. 2, § 5) A Misna is említi,
hogy a kiosztást a legkiválóbb férfiak teljesítették minden J.-nál. Ezeket a J.
élén állókat nevezték gabbaim-nak és caddikim-nak, akik előkelőség tekintetében
a Kohaniták ama ága után következtek, akikből a főpapok kerültek ki s ezek
családjába külön elővizsgálat nélkül beházasodhattak. Maga Rabbi Akiba is a
J.-i egyesületek élén állott. A segélyszervezésnek a világtörténelemben ismert
eme legrégibb formái a Misna korában, tehát a Nagy Templom fennállás idején a
következő volt. Minden községnek volt egy jótékony adományokat gyűjtő szekrénye
(chuppó, korbán), mely a község szűkölködőinek szükségletére szolgáló pénzt
tartalmazta. Ezek péntekenként megkapták heti eledelszükségleteikre, valamint a
ruházatukra elégséges pénzt. Ugyancsak abból osztottak ki adományt a
vándorszegényeknek és idegeneknek, akik csak annyit kaptak, amennyi egy napra
szükséges volt, szombat kimenetelekor pedig három napi táplálékot. Ezenkívül
azonban egy ebéd mindig rendelkezésére állott, az esetleges szükségre való
tekintettel. A J.-i szekrényt a község három előkelő bizalmi férfia őrizte s
csak J.-i ügyekben Besz-dint képeztek s saját belátásuk szerint járhattak el
oly módon, hogy tekintetbe vették a támogatott személy előbbi szociális helyzetét.
A pénzbeszedésre a két legtekintélyesebb vezető ment, de függetlenül ezek sem
szedhették azt be, viszont nem kéregetni mentek adományokat, hanem formálisan
megadóztatták az egész lakosságot tehetsége szerint; teljes felhatalmazással
rendelkeztek és vonakodás esetén ingóságokat foglalhattak le. A «Chuppó»
részére hetenként újra gyűjtöttek minden községben. Ha valaki 30 napig egy
városban tartózkodott, köteles volt adakozni, ha 6 hónapig, akkor a
ruhasegélyezéshez, ha 9 hóig, akkor temetési költségekhez is hozzájárulni. A J.
adminisztrátorait, ill. a gyűjtőket parnasszimnak nevezték s ezek nemcsak a
gazdag és előkelő férfiak voltak, de makulátlan jellemükhöz szó sem férhetett
és panasz sehol nem fordul elő ellenük. Valamennyi régi zsidó J. vezető princípiumát
a Talmud abban összpontosítja, hogy a szegényt sohasem szabad megszégyeníteni
(Chaggiga 5a). A J.-ot a Templom fennállásakor, de különösen azután, hogy a
szimbolikus értelmű áldozások megszűntek, az áldozatok egy fajának fogták fel s
ehhez képest az adakozóknak méltóaknak, tisztáknak és kifogástalan jelleműeknek
kellett lenniük, mintha áldozathozatalra járulnának, úgyszintén az elfogadóknak
is a vallás keretein belül kellett élniük. A J. alapokból a Talmud
tanúságtétele szerint nemzsidókat is támogattak, de azok a zsidók, akik
félredobták a Törvényt, nem tarthattak jogigényt többé a támogatásra, ha
részesültek is benne (Gittin 61a). A magán jótékonyság természetesen ez elől
sem zárkózott el. Bálványimádóknak nem engedték meg, hogy az áldozat jellegével
bíró J.-hoz hozzájáruljanak. A J.-nak legrégibb intézményes formája, amely
egyáltalán létezett, a zsidóknál volt meg s ez az országutakon létesített
menházak voltak, idegenek, hajléktalanok és üldözöttek részére. Ezeknek J.-célú
látogatása és támogatása kötelesség volt s ezt a tradíció már a zsidóság
kánaáni letelepedésekor Ábrahámra vezette vissza. Később, az egész ókorban
fejlesztették ezt az intézményt és midőn a 4. sz.-ban Julianus császár hasonló
intézményeket létesített a Római Birodalom minden részében, rendelkezésében
kifejti, hogy a zsidók és keresztények, jóllehet az istenek ellenségei, a
filantrópia megtestesítői s a zsidók közt koldus egyáltalában nincs. A J.
későbbi kodifikálása Maimonidestől származik. Ő 8-féle J.-ot sorol fel (Jad
Hachazáka 10. 7-13): 1. Aki támogat és pénzhez juttat szegényeket vagy valamely
jövedelemmel járó munkához segíti azokat; 2. Aki ad anélkül, hogy tudná: kinek
és az illető sem tudja, kitől kapott; 3. Aki titokban ad, bedobva a pénzt a
szegények lakhelyére; 4. Aki a szegények közé dobja a pénzt, anélkül, hogy
ismerné az illetőket; 5. Aki ad, mielőtt kérnének tőle s végül 8., aki ad, bár
nem derült szívvel. A kórház és az azzal párosult menház intézménye a 11.
sz.-tól kezdve van meg állandóan Közép-Európában. A Tóra előtti nyilvános
fogadalom útján való J.-gyakorlás ünnepek vagy gyászesetek alkalmával, bár
szintén ókori zsidó eredetű (Toszafót), a középkorban terjedt el. Ugyancsak
megvolt mindenütt a kötelező J.-i alap támogatás biblikus alapon a
legszegényebb gettóban is, sőt ezt egyenesen kötelező adónak fogták fel s a
tehetős nőket és gyermekeket is megadóztatták. Az átlagos jövedelmű zsidó ember
jövedelmének 10%-át tartozott J.-i célra adni a Talmud előírása szerint
(Ketubót 50a és Pea Jer. I. 15b., Maimuni Jad Hachazáka 7. 5) s ennek alapján a
középkori rabbik kötelező hitközségi adóvá emelték ezt. Ez a szokás a XIII.
sz.-ban egész Európában s ehhez képest a magyarországi zsidónegyedekben is
megvolt. A gettók fennállása idején a következő J.-i egyesületek léteztek
mindenütt, ahol zsidók éltek hitközségekben: szegénytámogató, ruhakiosztó,
nevelési, hozományosztó, árvasegélyző, és-növelő, beteglátogató és- segélyző,
gyermekágyasokat segélyző, hajléktalanoknak menhelyet nyújtó, aggokat
gyámolító, ingyenes tanítást elrendező és foglyokat megváltó egyesületek,
melyek valamennyien megvoltak már a talmudi korban és a közép- és újkorban
csupán új életre keltek. Főképp a foglyok megváltása volt a legnagyobb micvó
(jó cselekedet) s ezt Maimonides valamennyi J.-nak föléje helyezi. Szervezés
tekintetében a J. éppen a római, olasz és spanyol zsidóknál érte el tetőpontját
az egyenjogúsítás előtti időben. Itt a XVII. sz.-ban négy különálló hatalmas
J.-i egylet volt s ezek a J. valamennyi ágát felöleltek, emberszeretetük és
pénzalapjuk pedig oly jelentékeny volt, hogy nem-zsidókat is rendszeresen
támogattak, emellett pedig itt volt az első modern nőegylet. Ez utóbbi
tekintetében egyébként a sokkal csekélyebb zsidó lakosságú román államok, az
utóbbi században pedig ezek mellett Anglia és az Egyesült Államok zsidóságánál
a közép-európainál lényegesen jelentékenyebb intézményeket találunk. A modern
zsidó J.-i egyletek tehát a legrégibb korig mennek vissza s az emancipáció
csupán újabb fejlődést adott ezeknek az intézményeknek, amelyek ha látszólag
nagyobbszerűek is, de nem mindenben érik el a gettók önkéntes adóin alapuló
J.-i intézményeit. A XIX. sz. óta vannak a J.-nak újabb organizációi,
amelyeknek kiinduló pontjai Párizs és London hitközségei, ahol a század elején
valamennyi későbbi J.-i intézmény már készen volt. Közép-európában és így
Magyarországon is csupán ezeket követték. A modern zsidó J. a következő
organizációkat öleli fel: 1. Üldözöttek és emigránsok támogatását. Ennek
Magyarországon nincsenek állandó szervezetei, csupán a romániai üldözések
idején a század elején támogatták a hitközségek az átutazó kivándorlókat.
Óriási szervezetek vannak Londonban, Párizsban és az Egyesült Államokban. 2.
Szűkölködő családok élelemmel, tűzifával és téli segéllyel való ellátására
létesült egyletek különböző neveken a legtöbb hazai hitközségben is megvannak.
3. Elhagyott, elhanyagolt és bűnöző gyermekeket és ifjakat, valamint rossz útra
kényszerült nőket foglalkozásra nevelő egyesületek. Ez utóbbiak Magyarországon
csupán részben ismeretesek, ilyen p. o. az egyik legrégibb pedagógiai és
gazdasági célú egyesület, a «Mikéfe», míg az utolsó (nőmentő) kategória
teljesen ismeretlen; Londonban a kilencvenes években létesült előkelő
társadalmi állású nőkből oly egyesülés, mely a prostituáltaknak a munkás életbe
való visszavezetését gyakorolja. 4. Kórházak, orvosi rendelők, betegsegélyzők
és gyermekágyasokat segélyző egyesületek: Ezek valamennyije elterjedt nálunk is
a hitközségek anyagi képességei szerint; az utóbbi két kategória a legkisebb
hitközségeknél is megvan. 5. Börtönlátogatás, mely szintén Nyugat-Európában és
Amerikában van rendszeresítve, míg Magyarországon a kezdeményezés állapotában
van csupán. 6 Vakokat, bénákat, süketnémákat stb. fogyatékosokat támogató
egyletek. Ezek részére nálunk magán jótékonyságból eredő kiváló intézmények
vannak. Az első ilyen egyesülés az ilyen betegek részére berendezett palotával
Londonban 1863. létesült hitközségi kezelésben. 7. Aggok menhelye és
szeretetházak, melyek Magyarországon régóta megvannak és népszerű, fejlődőben
levő J.-i intézmények. 8. Szegénység megakadályozására szolgáló intézmények
(ingyenes ebéd, tej- és táplálékkiosztás, ünnepi segély, macósz-kiosztás,
másrészt főzőiskolák, óvodák, leányegyletek szegény sorsú leányok és ipari
nevelés szegény gyermekek részére), melyek részben Magyarországon is megvannak
(Pesti Izr. Hitközség, Pesti Orth. Hitközség, Omike, Nőegyletek, Mikéfe). 9.
Intézmények kölcsönös támogatása a hitközségek részéről, ill. a hitközségek
szövetsége, mely Magyarországon még nincs meg. A zsidó J.-ról szólva meg kell
említenünk a XIX. sz. legnagyobbszerű intézményét, az «Alliance Israelite
Universelle»-t, melyet Adolph Crémieux v. francia igazságügy miniszter
kezdeményezett s amelynek fiókintézményei a Balkánon, Orosz-Lengyelországban, a
Keleten és Afrikában a zsidóság több mint félszázadon át tartó segélyezésével
és kitűnő francia nyelvű iskolák és kórházak létesítésével a legáldásosabb
J.-ot fejtette ki. (A hazai J. intézményeit l. az illető hitközségek
monográfiáinál és a nagyobb intézmények címe szerint.)
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2341. címszó a lexikon =>
425. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok
No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12341.htm
CÍMSZÓ: Jótékonyság
SZÓCIKK: Jótékonyság. A J.-nak és a J. organizációjának speciálisan zsidó
eredete miatt a zsidóság életében különös fontossága is van, mert a J. első
organizált formái a mózesi könyvek ethikáján nyugszanak s már a bibliai korban
megvalósultak; minden későbbi kor jótékonysági szervezete csupán annak
továbbfejlesztése s így a speciálisan zsidó J.-i szervezeteké is. A J. bibliai
héber kifejezése a Cedókó, tehát ugyanaz a szó, amely a bibliai nyelvben az
igazságosságnak is egyedüli kifejezése. Minden intézményes J. egyedüli
kifejezése a héberben máig a Cedókó , míg a magánjótékonyságnak, a
könyörületesség vagy a szeretet gyakorlásának megjelölése már a Bibliában és a
Talmudban l. Simeon ha-Caddik a gemillusz cheszed. A régi zsidó ethikai
felfogás szerint, mely a bibliai, talmudi és az azutáni kiíróknak rabbinikus
felfogására is változatlanul vonatkozik, tehát magának a zsidó hitvallásnak
sokat hangoztatott nézete szerint a J. magában véve még nem érdem vagy épen
erény, hanem csupán kötelességteljesítés, mert általa csupán a Cedókó -nak, az
igazságosságnak teszünk eleget; igazságosságnak pedig azért nevezi a héber
nyelv a J.-t, mert Isten az Ő adományából megköveteli a szegénynek juttatandó
részt, mert a föld az Enyém, ti pedig mindannyian vendégek vagytok rajta ,
ezért az özvegyek, árvák, idegenek és a hit szolgálatának fizetség nélkül élő
leviták és kohaniták kapjanak abból. A legrégibb rabbinikus felfogás még azzal
is magyarázza, hogy a Cedókó egyaránt egyedüli kifejezése az igazságosságnak és
a J.-nak a Bibliában, mert a zsidó felfogás szerint a gyámoltalannak és
nincstelennek joga van segítést kérni szerencsésebb sorsú testvéreitől. Ezen
erkölcsi felfogások alapján van a zsidó J.-nak, mint kötelességteljesítésnek,
egészen speciális indító oka és szerepe az egész későbbi zsidó történet
folyamán. A legfőbb korban a zsidó nép egyedüli törvénykönyvnek, a Bibliának
kimondott parancsai alapján gyakorolta a J.-ot: Adnod kell a szegénynek és
szívednek nem szabad bosszankodni, amikor adsz neki, s az Isten meg fog téged
áldani minden munkádban, mindenütt, ahova kezed teszed Deuter. 12. l0-11 . A
mózesi törvénykönyv a tulajdonjogot nem terjesztette ki a földbirtok és a vetés
szelére, sem az elszórt kalászokra, sem az eltévedt nyájra, sem a hetedik év
jóbel termésére, mert az idegené, az özvegyé, az árváé legyen az , mint a
szigorított formájú parancs Én, az Örökkévaló parancsolom végzettel számos
helyen tanítja Lev 19. 9. 10; 23. 22 ; 25. 23; Ex. 23.11; Deut 24. 19-21.
Ezenkívül ugyancsak a mózesi törvények elrendelik a tized fizetését évenként az
idegeneknek, özvegyeknek, árváknak és fizetéstelen papságnak, tehát már a nomád-pásztor
korban a jövedelmet, mint Isten adományát fogta fel a zsidóság s ennélfogva azt
mindenben meg kellett osztani a szegényekkel. A szegényt a Biblia az Én
népemnek nevezi s ugyancsak Istent tekinti az árvák atyjá -nak és az özvegyek
bírájá -nak. A szigorú J.-parancsokon kívül a Biblia még számos helyen
figyelembe ajánlja az irgalmasság gyakorlását: Ha testvéred elszegényedik,
segítened kell rajta, hogy ő is élhessen veled Levit. 25. 35 ; Húsodból való és
ha látod őt meztelen, fel kell ruháznod, ha éhes, kenyeret kell adnod neki, ha
kitaszított, hajlékot kell nyújtanod Jesája ; Áldott legyen, aki a szegényről
gondoskodik, az Úr fogja őt megszabadítani Zsolt. 112. ; aki szánakozik a
szegényen, Istennek ad kölcsön Zsolt. 19. , mert ő szereti az idegent, atyja az
atyátlannak, bírája az özvegynek Deut. 10.18., Zsolt. 118 stb. Hogy a J.
kötelességgyakorlás, melyet mindenkitől elvár a vallás mindenkivel szemben, aki
nélkülöz, az is kitűnik a Bibliából Deut. 23. 5 ; Kir. I. 20. 31., Ámosz 1. 11
, azonkívül Philonak a J. -ról szóló műve is visszatükrözteti ezt 17-18. § . A
zsidóság már ősatyját Ábrahámot is a jótékonyság és irgalmasság
megtestesülésének látta, ellentétben minden más népnek hérosz-ősatyjáról szóló
képzeteivel. A pátriárkák közül Iszachar van feltüntetve úgy, mint aki segíti a
szegényt és gyámoltalant s Isten minden adományát megosztja a szűkölködőkkel. A
Midrás- és Talmud-szerzők felfogása még inkább továbbszőtte és valóra váltotta
a bibliai gondolatot a J.-ról. Az idevonatkozó rendkívül nagyszámú erkölcsi
törvényből leginkább a következők tükröztetik vissza a Midrások és a Talmud
magasztos felfogását a J.-ról: Aki irgalommal van embertársai iránt, annak
isten is irgalmazni fog, de akiből hiányzik a könyörület embertársai iránt,
azon az Ég nem fog irgalmat gyakorolni Sabbat 151 b. . Az egyik
midrás-allegória szerint Isten megmutatja Mózesnek az ég kincseit, mely azok
részére van felhalmozva, akik életükben jótékonyságot gyakorolnak
Midras-Tanchuma Exod. 30. 13-hoz . Azonban ugyancsak a Talmudszerzők szerint a
J. nem terjedhet addig, hogy valaki saját családja iránti kötelességét emiatt
elhanyagolja, amikor az nyomorban van. Ezt a Talmud bűnnek tartja s amikor az
esszénusok ezt nem követték, az ushdai rabbizsinat elrendelte, hogy senki se
adjon többet vagyona ötödrészénél, nehogy függetlenségből függő helyzetbe
kerüljön. A Talmud szerint a J. -ra elsősorban a feleség, a serdületlen
gyermekek, a szegény rokonok és a város szegényei tarthatnak igényt Bába Mecia
71. a. . Másrészt a talmudi ethika szerint a J.-ot úgy kell gyakorolni minden
egyes szegénnyel szemben, ahogy azt annak szükségletei és korábbi igényei
megkívánják, ennélfogva a tönkrement emberek korábbi társadalmi állását is
tekintetbe kell venni és ha valaki lovagláshoz van szokva, akkor azt sem szabad
megvonni tőle akkor, amikor kényszerítve van azt nélkülözni változott viszonyok
közt. Szifré Deut. 15. 8.-hoz, Ketubót tract. 67b., Peah Jerusalmi 8. 21. b. .
Ugyancsak a Talmud írja elő a J. gyakorlásánál a feltétlen diszkréciót, hogy a
nyilvánosság ne sértse és ne alázza meg a támogatásra szorulót Ketubót . A
puszta J.-nál nagyobb érdem a szegénynek pénzt kölcsönözni, azt keresethez
juttatni, de még nagyobb érdem a könyörületesség gyakorlása. Micha próféta 6.8.
ezt a kifejezést használja: szeretni a könyörületesség gyakorlást . Minthogy a
puszta J. az eredeti zsidó erkölcsi felfogás szerint csupán
kötelességteljesítés, azt csak a szeretet, a személyes jóindulat, az
irgalmasság és könyörületesség, egyszóval a gemillusz cheszed , ami benne foglaltatik,
teszi erénnyé. Ebből következik, hogy a Biblián alapuló talmudi ethika a
kirakat jótékonyságot megveti. Ezalatt a J. módját, szívből való, önzetlen
eredetét, tapintatos lebonyolítását érti a Talmud, amint Mózes V. könyve is ügy
kívánja a J. gyakorlását, hogy szíved el ne boruljon . A gemillusz cheszed , a
szeretetnek, az irgalmasságnak, a jóindulatnak alkalmazása a Talmud szerint
egyike azoknak a pilléreknek, amelyeken a világ, az emberi társadalom nyugszik,
így tanította azt Nagy Sándor kortársa: Simeon ha-Cadik l. o. az igazságos , az
időszámítás előtti 4. sz.-ban. Eszerint az emberi szenvedés felismerése hívja
fel az emberek egy részét a segítésre s ennek nyomán alakultak az első J.-i
egyletek, melyek a társadalom fenntartásának részesei. A Talmud szerint ez
elsősorban az illető városvezetőség, vagyis a hitközség kötelessége s ez
tartozik gondoskodni arról, hogy ne legyen körében szűkölködő vagy bűnöző.
Tehát a bűnözésnek a nyomorból való eredetét is felismeri és méltányolja a
Talmud. Ezeken az erkölcsi alapelveken épültek fel a J.-i szervezet első formái
a zsidóságnál s ezek a máig létező intézmények már megvoltak a jeruzsálemi Nagy
Templom fennállása idején, amikor annak vezetői, az Ansé Keneszesz Hagdóló a
Nagy Gyülekezet férfiai szervezték azt. Ezt azért fontos leszögezni, mert
némely keresztény teológus és azok alapján mások is azt a meggondolatlan
tévedést követik el, hogy Máté evangéliumából vezetik le a J. összes későbbi
organizált formáit, jóllehet Máté Matatjáhú összes idevonatkozó kitételei kivétel
nélkül a régebbi zsidó iratokon nyugosznak és betű szerint megvannak a 98.-ik
Zsoltár Midrasában. A J.-nak ott említett hét ága: 1. az éhezőknek táplálékot,
a szomjazóknak italt nyújtani, 2. a mezítelenek felruházása, 3. a betegek
látogatása, 4. a halottak eltemetése és a gyászolók vigasztalása, 5. a foglyok
megváltása, 6. az árvák felnevelése és menhelyadás a hajléktalanoknak, 7.
hozományadás árva leányok részére. Ezek a zsidó államban nem csupán szokások
voltak, hanem intézményesített karitatív egyesülések alapjává váltak, mert már
a mózesi törvények, egy egyszerű, de monetheista földmívelő pásztornép
törvényei szigorúan megparancsolták az özvegyek, árvák és idegenek rabszolgák
és foglyok támogatását. Hogy a J. szervezve volt a zsidó államban, arra
bizonyság Josephus leírása. Midőn Adiabene zsidó vallásra áttért királynéja:
Heléna és fia Izátesz a palesztinai éhség idején nagy mennyiségű gabonát, fügét
és ércpénzt küldtek Jeruzsálembe, akkor ezeket az éhezők közt a Nagy Templom
legkiválóbb emberei osztották fel Antiquiates 20. 2, § 5 A Misna is említi,
hogy a kiosztást a legkiválóbb férfiak teljesítették minden J.-nál. Ezeket a J.
élén állókat nevezték gabbaim-nak és caddikim-nak, akik előkelőség tekintetében
a Kohaniták ama ága után következtek, akikből a főpapok kerültek ki s ezek
családjába külön elővizsgálat nélkül beházasodhattak. Maga Rabbi Akiba is a
J.-i egyesületek élén állott. A segélyszervezésnek a világtörténelemben ismert
eme legrégibb formái a Misna korában, tehát a Nagy Templom fennállás idején a
következő volt. Minden községnek volt egy jótékony adományokat gyűjtő szekrénye
chuppó, korbán , mely a község szűkölködőinek szükségletére szolgáló pénzt
tartalmazta. Ezek péntekenként megkapták heti eledelszükségleteikre, valamint a
ruházatukra elégséges pénzt. Ugyancsak abból osztottak ki adományt a
vándorszegényeknek és idegeneknek, akik csak annyit kaptak, amennyi egy napra
szükséges volt, szombat kimenetelekor pedig három napi táplálékot. Ezenkívül
azonban egy ebéd mindig rendelkezésére állott, az esetleges szükségre való
tekintettel. A J.-i szekrényt a község három előkelő bizalmi férfia őrizte s
csak J.-i ügyekben Besz-dint képeztek s saját belátásuk szerint járhattak el
oly módon, hogy tekintetbe vették a támogatott személy előbbi szociális
helyzetét. A pénzbeszedésre a két legtekintélyesebb vezető ment, de függetlenül
ezek sem szedhették azt be, viszont nem kéregetni mentek adományokat, hanem
formálisan megadóztatták az egész lakosságot tehetsége szerint; teljes
felhatalmazással rendelkeztek és vonakodás esetén ingóságokat foglalhattak le.
A Chuppó részére hetenként újra gyűjtöttek minden községben. Ha valaki 30 napig
egy városban tartózkodott, köteles volt adakozni, ha 6 hónapig, akkor a
ruhasegélyezéshez, ha 9 hóig, akkor temetési költségekhez is hozzájárulni. A J.
adminisztrátorait, ill. a gyűjtőket parnasszimnak nevezték s ezek nemcsak a
gazdag és előkelő férfiak voltak, de makulátlan jellemükhöz szó sem férhetett
és panasz sehol nem fordul elő ellenük. Valamennyi régi zsidó J. vezető princípiumát
a Talmud abban összpontosítja, hogy a szegényt sohasem szabad megszégyeníteni
Chaggiga 5a . A J.-ot a Templom fennállásakor, de különösen azután, hogy a
szimbolikus értelmű áldozások megszűntek, az áldozatok egy fajának fogták fel s
ehhez képest az adakozóknak méltóaknak, tisztáknak és kifogástalan jelleműeknek
kellett lenniük, mintha áldozathozatalra járulnának, úgyszintén az elfogadóknak
is a vallás keretein belül kellett élniük. A J. alapokból a Talmud
tanúságtétele szerint nemzsidókat is támogattak, de azok a zsidók, akik
félredobták a Törvényt, nem tarthattak jogigényt többé a támogatásra, ha
részesültek is benne Gittin 61a . A magán jótékonyság természetesen ez elől sem
zárkózott el. Bálványimádóknak nem engedték meg, hogy az áldozat jellegével
bíró J.-hoz hozzájáruljanak. A J.-nak legrégibb intézményes formája, amely
egyáltalán létezett, a zsidóknál volt meg s ez az országutakon létesített
menházak voltak, idegenek, hajléktalanok és üldözöttek részére. Ezeknek J.-célú
látogatása és támogatása kötelesség volt s ezt a tradíció már a zsidóság
kánaáni letelepedésekor Ábrahámra vezette vissza. Később, az egész ókorban
fejlesztették ezt az intézményt és midőn a 4. sz.-ban Julianus császár hasonló
intézményeket létesített a Római Birodalom minden részében, rendelkezésében
kifejti, hogy a zsidók és keresztények, jóllehet az istenek ellenségei, a
filantrópia megtestesítői s a zsidók közt koldus egyáltalában nincs. A J.
későbbi kodifikálása Maimonidestől származik. Ő 8-féle J.-ot sorol fel Jad
Hachazáka 10. 7-13 : 1. Aki támogat és pénzhez juttat szegényeket vagy valamely
jövedelemmel járó munkához segíti azokat; 2. Aki ad anélkül, hogy tudná: kinek
és az illető sem tudja, kitől kapott; 3. Aki titokban ad, bedobva a pénzt a
szegények lakhelyére; 4. Aki a szegények közé dobja a pénzt, anélkül, hogy
ismerné az illetőket; 5. Aki ad, mielőtt kérnének tőle s végül 8., aki ad, bár
nem derült szívvel. A kórház és az azzal párosult menház intézménye a 11.
sz.-tól kezdve van meg állandóan Közép-Európában. A Tóra előtti nyilvános
fogadalom útján való J.-gyakorlás ünnepek vagy gyászesetek alkalmával, bár
szintén ókori zsidó eredetű Toszafót , a középkorban terjedt el. Ugyancsak
megvolt mindenütt a kötelező J.-i alap támogatás biblikus alapon a
legszegényebb gettóban is, sőt ezt egyenesen kötelező adónak fogták fel s a
tehetős nőket és gyermekeket is megadóztatták. Az átlagos jövedelmű zsidó ember
jövedelmének 10%-át tartozott J.-i célra adni a Talmud előírása szerint Ketubót
50a és Pea Jer. I. 15b., Maimuni Jad Hachazáka 7. 5 s ennek alapján a középkori
rabbik kötelező hitközségi adóvá emelték ezt. Ez a szokás a XIII. sz.-ban egész
Európában s ehhez képest a magyarországi zsidónegyedekben is megvolt. A gettók
fennállása idején a következő J.-i egyesületek léteztek mindenütt, ahol zsidók
éltek hitközségekben: szegénytámogató, ruhakiosztó, nevelési, hozományosztó,
árvasegélyző, és-növelő, beteglátogató és- segélyző, gyermekágyasokat segélyző,
hajléktalanoknak menhelyet nyújtó, aggokat gyámolító, ingyenes tanítást elrendező
és foglyokat megváltó egyesületek, melyek valamennyien megvoltak már a talmudi
korban és a közép- és újkorban csupán új életre keltek. Főképp a foglyok
megváltása volt a legnagyobb micvó jó cselekedet s ezt Maimonides valamennyi
J.-nak föléje helyezi. Szervezés tekintetében a J. éppen a római, olasz és
spanyol zsidóknál érte el tetőpontját az egyenjogúsítás előtti időben. Itt a
XVII. sz.-ban négy különálló hatalmas J.-i egylet volt s ezek a J. valamennyi
ágát felöleltek, emberszeretetük és pénzalapjuk pedig oly jelentékeny volt,
hogy nem-zsidókat is rendszeresen támogattak, emellett pedig itt volt az első
modern nőegylet. Ez utóbbi tekintetében egyébként a sokkal csekélyebb zsidó
lakosságú román államok, az utóbbi században pedig ezek mellett Anglia és az
Egyesült Államok zsidóságánál a közép-európainál lényegesen jelentékenyebb
intézményeket találunk. A modern zsidó J.-i egyletek tehát a legrégibb korig
mennek vissza s az emancipáció csupán újabb fejlődést adott ezeknek az
intézményeknek, amelyek ha látszólag nagyobbszerűek is, de nem mindenben érik
el a gettók önkéntes adóin alapuló J.-i intézményeit. A XIX. sz. óta vannak a
J.-nak újabb organizációi, amelyeknek kiinduló pontjai Párizs és London
hitközségei, ahol a század elején valamennyi későbbi J.-i intézmény már készen
volt. Közép-európában és így Magyarországon is csupán ezeket követték. A modern
zsidó J. a következő organizációkat öleli fel: 1. Üldözöttek és emigránsok
támogatását. Ennek Magyarországon nincsenek állandó szervezetei, csupán a
romániai üldözések idején a század elején támogatták a hitközségek az átutazó
kivándorlókat. Óriási szervezetek vannak Londonban, Párizsban és az Egyesült
Államokban. 2. Szűkölködő családok élelemmel, tűzifával és téli segéllyel való
ellátására létesült egyletek különböző neveken a legtöbb hazai hitközségben is
megvannak. 3. Elhagyott, elhanyagolt és bűnöző gyermekeket és ifjakat, valamint
rossz útra kényszerült nőket foglalkozásra nevelő egyesületek. Ez utóbbiak
Magyarországon csupán részben ismeretesek, ilyen p. o. az egyik legrégibb
pedagógiai és gazdasági célú egyesület, a Mikéfe , míg az utolsó nőmentő
kategória teljesen ismeretlen; Londonban a kilencvenes években létesült előkelő
társadalmi állású nőkből oly egyesülés, mely a prostituáltaknak a munkás életbe
való visszavezetését gyakorolja. 4. Kórházak, orvosi rendelők, betegsegélyzők
és gyermekágyasokat segélyző egyesületek: Ezek valamennyije elterjedt nálunk is
a hitközségek anyagi képességei szerint; az utóbbi két kategória a legkisebb
hitközségeknél is megvan. 5. Börtönlátogatás, mely szintén Nyugat-Európában és
Amerikában van rendszeresítve, míg Magyarországon a kezdeményezés állapotában
van csupán. 6 Vakokat, bénákat, süketnémákat stb. fogyatékosokat támogató
egyletek. Ezek részére nálunk magán jótékonyságból eredő kiváló intézmények
vannak. Az első ilyen egyesülés az ilyen betegek részére berendezett palotával
Londonban 1863. létesült hitközségi kezelésben. 7. Aggok menhelye és
szeretetházak, melyek Magyarországon régóta megvannak és népszerű, fejlődőben levő
J.-i intézmények. 8. Szegénység megakadályozására szolgáló intézmények ingyenes
ebéd, tej- és táplálékkiosztás, ünnepi segély, macósz-kiosztás, másrészt
főzőiskolák, óvodák, leányegyletek szegény sorsú leányok és ipari nevelés
szegény gyermekek részére , melyek részben Magyarországon is megvannak Pesti
Izr. Hitközség, Pesti Orth. Hitközség, Omike, Nőegyletek, Mikéfe . 9.
Intézmények kölcsönös támogatása a hitközségek részéről, ill. a hitközségek
szövetsége, mely Magyarországon még nincs meg. A zsidó J.-ról szólva meg kell
említenünk a XIX. sz. legnagyobbszerű intézményét, az Alliance Israelite
Universelle -t, melyet Adolph Crémieux v. francia igazságügy miniszter
kezdeményezett s amelynek fiókintézményei a Balkánon, Orosz-Lengyelországban, a
Keleten és Afrikában a zsidóság több mint félszázadon át tartó segélyezésével
és kitűnő francia nyelvű iskolák és kórházak létesítésével a legáldásosabb
J.-ot fejtette ki. A hazai J. intézményeit l. az illető hitközségek
monográfiáinál és a nagyobb intézmények címe szerint.
12341.ht
CÍMSZÓ Jótékonysá
SZÓCIKK Jótékonyság J.-na é J organizációjána speciálisa zsid eredet miat
zsidósá életébe különö fontosság i van mer J els organizál formá mózes könyve
ethikájá nyugszana má biblia korba megvalósultak minde később ko jótékonyság
szervezet csupá anna továbbfejlesztés íg speciálisa zsid J.- szervezetek is J
biblia hébe kifejezés Cedókó tehá ugyana szó amel biblia nyelvbe a
igazságosságna i egyedül kifejezése Minde intézménye J egyedül kifejezés
héberbe mái Cedók mí magánjótékonyságnak könyörületessé vag szerete
gyakorlásána megjelölés má Bibliába é Talmudba l Simeo ha-Caddi gemillus
cheszed rég zsid ethika felfogá szerint mel bibliai talmud é a azután kiírókna
rabbiniku felfogásár i változatlanu vonatkozik tehá magána zsid hitvallásna
soka hangoztatot nézet szerin J magába vév mé ne érde vag épe erény hane csupá
kötelességteljesítés mer által csupá Cedók -nak a igazságosságna teszün eleget
igazságosságna pedi azér nevez hébe nyel J.-t mer Iste a adományábó megkövetel
szegényne juttatand részt mer föl a Enyém t pedi mindannyia vendége vagyto rajt
ezér a özvegyek árvák idegene é hi szolgálatána fizetsé nélkü él levitá é
kohanitá kapjana abból legrégib rabbiniku felfogá mé azza i magyarázza hog
Cedók egyarán egyedül kifejezés a igazságosságna é J.-na Bibliában mer zsid
felfogá szerin gyámoltalanna é nincstelenne jog va segítés kérn szerencséseb
sors testvéreitől Eze erkölcs felfogáso alapjá va zsid J.-nak min
kötelességteljesítésnek egésze speciáli indít ok é szerep a egés később zsid
történe folyamán legfőb korba zsid né egyedül törvénykönyvnek Bibliána kimondot
parancsa alapjá gyakorolt J.-ot Adno kel szegényne é szívedne ne szaba
bosszankodni amiko ads neki a Iste me fo tége áldan minde munkádban mindenütt
ahov keze tesze Deuter 12 l0-1 mózes törvényköny tulajdonjogo ne terjesztett k
földbirto é veté szelére se a elszór kalászokra se a eltéved nyájra se hetedi é
jóbe termésére mer a idegené a özvegyé a árvá legye a min szigorítot formáj
paranc Én a Örökkéval parancsolo végzette számo helye tanítj Le 19 9 10 23 2 25
23 Ex 23.11 Deu 24 19-21 Ezenkívü ugyancsa mózes törvénye elrendeli tize
fizetésé évenkén a idegeneknek özvegyeknek árvákna é fizetéstele papságnak tehá
má nomád-pászto korba jövedelmet min Iste adományá fogt fe zsidósá ennélfogv az
mindenbe me kellet osztan szegényekkel szegény Bibli a É népemne nevez ugyancsa
Isten tekint a árvá atyj -na é a özvegye bíráj -nak szigor J.-parancsoko kívü
Bibli mé számo helye figyelemb ajánlj a irgalmassá gyakorlását H testvére elszegényedik
segítene kel rajta hog i élhesse vele Levit 25 3 Húsodbó val é h láto ő
meztelen fe kel ruháznod h éhes kenyere kel adno neki h kitaszított hajléko kel
nyújtano Jesáj Áldot legyen ak szegényrő gondoskodik a Ú fogj ő megszabadítan
Zsolt 112 ak szánakozi szegényen Istenne a kölcsö Zsolt 19 mer szeret a idegent
atyj a atyátlannak bíráj a özvegyne Deut 10.18. Zsolt 11 stb Hog J
kötelességgyakorlás melye mindenkitő elvá vallá mindenkive szemben ak nélkülöz
a i kitűni Bibliábó Deut 23 Kir I 20 31. Ámos 1 1 azonkívü Philona J -ró szól
műv i visszatükröztet ez 17-18 zsidósá má ősatyjá Ábrahámo i jótékonysá é
irgalmassá megtestesüléséne látta ellentétbe minde má népne hérosz-ősatyjáró
szól képzeteivel pátriárká közü Iszacha va feltüntetv úgy min ak segít szegény
é gyámoltalan Iste minde adományá megosztj szűkölködőkkel Midrás é
Talmud-szerző felfogás mé inkáb továbbszőtt é valór váltott biblia gondolato
J.-ról A idevonatkoz rendkívü nagyszám erkölcs törvénybő leginkáb következő
tükrözteti vissz Midráso é Talmu magaszto felfogásá J.-ról Ak irgalomma va
embertársa iránt anna iste i irgalmazn fog d akibő hiányzi könyörüle embertársa
iránt azo a É ne fo irgalma gyakoroln Sabba 15 b A egyi midrás-allegóri szerin
Iste megmutatj Mózesne a é kincseit mel azo részér va felhalmozva aki életükbe
jótékonyságo gyakorolna Midras-Tanchum Exod 30 13-ho Azonba ugyancsa
Talmudszerző szerin J ne terjedhe addig hog valak sajá családj iránt
kötelességé emiat elhanyagolja amiko a nyomorba van Ez Talmu bűnne tartj amiko
a esszénuso ez ne követték a ushda rabbizsina elrendelte hog senk s adjo többe
vagyon ötödrészénél nehog függetlenségbő függ helyzetb kerüljön Talmu szerin J
-r elsősorba feleség serdületle gyermekek szegén rokono é váro szegénye
tarthatna igény Báb Meci 71 a Másrész talmud ethik szerin J.-o úg kel gyakoroln
minde egye szegénnye szemben ahog az anna szükséglete é korább igénye
megkívánják ennélfogv tönkremen embere korább társadalm állásá i tekintetb kel
venn é h valak lovaglásho va szokva akko az se szaba megvonn től akkor amiko
kényszerítv va az nélkülözn változot viszonyo közt Szifr Deut 15 8.-hoz Ketubó
tract 67b. Pea Jerusalm 8 21 b Ugyancsa Talmu írj el J gyakorlásáná feltétle
diszkréciót hog nyilvánossá n sérts é n alázz me támogatásr szoruló Ketubó
puszt J.-ná nagyob érde szegényne pénz kölcsönözni az keresethe juttatni d mé
nagyob érde könyörületessé gyakorlása Mich prófét 6.8 ez kifejezés használja
szeretn könyörületessé gyakorlás Minthog puszt J a eredet zsid erkölcs felfogá
szerin csupá kötelességteljesítés az csa szeretet személye jóindulat a
irgalmassá é könyörületesség egyszóva gemillus chesze am benn foglaltatik tesz
erénnyé Ebbő következik hog Bibliá alapul talmud ethik kiraka jótékonyságo
megveti Ezalat J módját szívbő való önzetle eredetét tapintato lebonyolításá
ért Talmud amin Móze V könyv i üg kívánj J gyakorlását hog szíve e n boruljo
gemillus chesze szeretetnek a irgalmasságnak jóindulatna alkalmazás Talmu
szerin egyik azokna pilléreknek amelyeke világ a ember társadalo nyugszik íg
tanított az Nag Sándo kortársa Simeo ha-Cadi l o a igazságo a időszámítá előtt
4 sz.-ban Eszerin a ember szenvedé felismerés hívj fe a embere eg részé
segítésr enne nyomá alakulta a els J.- egyletek melye társadalo fenntartásána
részesei Talmu szerin e elsősorba a illet városvezetőség vagyi hitközsé
kötelesség e tartozi gondoskodn arról hog n legye körébe szűkölköd vag bűnöző
Tehá bűnözésne nyomorbó val eredeté i felismer é méltányolj Talmud Ezeke a
erkölcs alapelveke épülte fe J.- szerveze els formá zsidóságná eze mái létez intézménye
má megvolta jeruzsálem Nag Templo fennállás idején amiko anna vezetői a Ans
Keneszes Hagdól Nag Gyülekeze férfia szervezté azt Ez azér fonto leszögezni mer
némel keresztén teológu é azo alapjá máso i az meggondolatla tévedés követi el
hog Mát evangéliumábó vezeti l J össze később organizál formáit jóllehe Mát
Matatjáh össze idevonatkoz kitétele kivéte nélkü régebb zsid iratoko nyugoszna
é bet szerin megvanna 98.-i Zsoltá Midrasában J.-na ot említet hé ága 1 a
éhezőkne táplálékot szomjazókna ital nyújtani 2 mezítelene felruházása 3 betege
látogatása 4 halotta eltemetés é gyászoló vigasztalása 5 foglyo megváltása 6 a
árvá felnevelés é menhelyadá hajléktalanoknak 7 hozományadá árv leányo részére
Eze zsid államba ne csupá szokáso voltak hane intézményesítet karitatí
egyesülése alapjáv váltak mer má mózes törvények eg egyszerű d monetheist
földmível pásztorné törvénye szigorúa megparancsoltá a özvegyek árvá é idegene
rabszolgá é foglyo támogatását Hog J szervezv vol zsid államban arr bizonysá
Josephu leírása Midő Adiaben zsid vallásr áttér királynéja Helén é fi Izátes
palesztina éhsé idejé nag mennyiség gabonát fügé é ércpénz küldte Jeruzsálembe
akko ezeke a éhező köz Nag Templo legkiválób embere osztottá fe Antiquiate 20 2
Misn i említi hog kiosztás legkiválób férfia teljesítetté minde J.-nál Ezeke J
élé állóka nevezté gabbaim-na é caddikim-nak aki előkelősé tekintetébe Kohanitá
am ág utá következtek akikbő főpapo kerülte k eze családjáb külö elővizsgála
nélkü beházasodhattak Mag Rabb Akib i J.- egyesülete élé állott
segélyszervezésne világtörténelembe ismer em legrégib formá Misn korában tehá
Nag Templo fennállá idejé következ volt Minde községne vol eg jótékon
adományoka gyűjt szekrény chuppó korbá mel közsé szűkölködőine szükségletér
szolgál pénz tartalmazta Eze péntekenkén megkaptá het eledelszükségleteikre
valamin ruházatukr elégsége pénzt Ugyancsa abbó osztotta k adomány
vándorszegényekne é idegeneknek aki csa annyi kaptak amenny eg napr szüksége
volt szomba kimeneteleko pedi háro nap táplálékot Ezenkívü azonba eg ebé mindi
rendelkezésér állott a esetlege szükségr val tekintettel J.- szekrény közsé
háro előkel bizalm férfi őrizt csa J.- ügyekbe Besz-din képezte sajá belátásu
szerin járhatta e ol módon hog tekintetb vetté támogatot személ előbb szociáli
helyzetét pénzbeszedésr ké legtekintélyeseb vezet ment d függetlenü eze se
szedhetté az be viszon ne kéregetn mente adományokat hane formálisa
megadóztattá a egés lakosságo tehetség szerint telje felhatalmazássa
rendelkezte é vonakodá eseté ingóságoka foglalhatta le Chupp részér hetenkén
újr gyűjtötte minde községben H valak 3 napi eg városba tartózkodott kötele vol
adakozni h hónapig akko ruhasegélyezéshez h hóig akko temetés költségekhe i
hozzájárulni J adminisztrátorait ill gyűjtőke parnasszimna nevezté eze nemcsa
gazda é előkel férfia voltak d makulátla jellemükhö sz se férhetet é panas seho
ne fordu el ellenük Valamenny rég zsid J vezet princípiumá Talmu abba
összpontosítja hog szegény sohase szaba megszégyeníten Chaggig 5 J.-o Templo
fennállásakor d különöse azután hog szimboliku értelm áldozáso megszűntek a
áldozato eg fajána fogtá fe ehhe képes a adakozókna méltóaknak tisztákna é
kifogástala jelleműekne kellet lenniük minth áldozathozatalr járulnának
úgyszinté a elfogadókna i vallá keretei belü kellet élniük J alapokbó Talmu
tanúságtétel szerin nemzsidóka i támogattak d azo zsidók aki félredobtá
Törvényt ne tarthatta jogigény több támogatásra h részesülte i benn Gitti 61
magá jótékonysá természetese e elő se zárkózot el Bálványimádókna ne engedté meg
hog a áldoza jellegéve bír J.-ho hozzájáruljanak J.-na legrégib intézménye
formája amel egyáltalá létezett zsidókná vol me e a országutako létesítet
menháza voltak idegenek hajléktalano é üldözötte részére Ezekne J.-cél
látogatás é támogatás kötelessé vol ez tradíci má zsidósá kánaán letelepedéseko
Ábrahámr vezett vissza Később a egés ókorba fejlesztetté ez a intézmény é midő
4 sz.-ba Julianu császá hasonl intézményeke létesítet Róma Birodalo minde
részében rendelkezésébe kifejti hog zsidó é keresztények jóllehe a istene
ellenségei filantrópi megtestesítő zsidó köz koldu egyáltalába nincs J később
kodifikálás Maimonidestő származik 8-fél J.-o soro fe Ja Hachazák 10 7-1 1 Ak
támoga é pénzhe jutta szegényeke vag valamel jövedelemme jár munkáho segít
azokat 2 Ak a anélkül hog tudná kine é a illet se tudja kitő kapott 3 Ak
titokba ad bedobv pénz szegénye lakhelyére 4 Ak szegénye köz dobj pénzt anélkül
hog ismern a illetőket 5 Ak ad mielőt kérnéne től végü 8. ak ad bá ne derül
szívvel kórhá é a azza párosul menhá intézmény 11 sz.-tó kezdv va me állandóa
Közép-Európában Tór előtt nyilváno fogadalo útjá val J.-gyakorlá ünnepe vag
gyászesete alkalmával bá szinté ókor zsid eredet Toszafó középkorba terjed el
Ugyancsa megvol mindenüt kötelez J.- ala támogatá bibliku alapo legszegényeb
gettóba is ső ez egyenese kötelez adóna fogtá fe tehető nőke é gyermekeke i
megadóztatták A átlago jövedelm zsid embe jövedelméne 10%-á tartozot J.- célr
adn Talmu előírás szerin Ketubó 50 é Pe Jer I 15b. Maimun Ja Hachazák 7 enne
alapjá középkor rabbi kötelez hitközség adóv emelté ezt E szoká XIII sz.-ba
egés Európába ehhe képes magyarország zsidónegyedekbe i megvolt gettó fennállás
idejé következ J.- egyesülete létezte mindenütt aho zsidó élte hitközségekben
szegénytámogató ruhakiosztó nevelési hozományosztó árvasegélyző és-növelő
beteglátogat és segélyző gyermekágyasoka segélyző hajléktalanokna menhelye
nyújtó aggoka gyámolító ingyene tanítás elrendez é foglyoka megvált egyesületek
melye valamennyie megvolta má talmud korba é közép é újkorba csupá ú életr
keltek Főkép foglyo megváltás vol legnagyob micv j cselekede ez Maimonide
valamenny J.-na föléj helyezi Szervezé tekintetébe J éppe római olas é spanyo
zsidókná ért e tetőpontjá a egyenjogúsítá előtt időben It XVII sz.-ba nég
különáll hatalma J.- egyle vol eze J valamenny ágá felöleltek emberszeretetü é
pénzalapju pedi ol jelentéken volt hog nem-zsidóka i rendszerese támogattak
emellet pedi it vol a els moder nőegylet E utóbb tekintetébe egyébkén sokka
csekélyeb zsid lakosság romá államok a utóbb századba pedi eze mellet Angli é a
Egyesül Államo zsidóságáná közép-európainá lényegese jelentékenyeb intézményeke
találunk moder zsid J.- egylete tehá legrégib kori menne vissz a emancipáci
csupá újab fejlődés adot ezekne a intézményeknek amelye h látszóla
nagyobbszerűe is d ne mindenbe éri e gettó önkénte adói alapul J.- intézményeit
XIX sz ót vanna J.-na újab organizációi amelyekne kiindul pontja Páriz é Londo
hitközségei aho száza elejé valamenny később J.- intézmén má késze volt
Közép-európába é íg Magyarországo i csupá ezeke követték moder zsid J következ
organizációka ölel fel 1 Üldözötte é emigránso támogatását Enne Magyarországo
nincsene álland szervezetei csupá románia üldözése idejé száza elejé támogattá
hitközsége a átutaz kivándorlókat Óriás szervezete vanna Londonban Párizsba é a
Egyesül Államokban 2 Szűkölköd családo élelemmel tűzifáva é tél segéllye val
ellátásár létesül egylete különböz neveke legtöb haza hitközségbe i megvannak 3
Elhagyott elhanyagol é bűnöz gyermekeke é ifjakat valamin ross útr kényszerül
nőke foglalkozásr nevel egyesületek E utóbbia Magyarországo csupá részbe
ismeretesek ilye p o a egyi legrégib pedagógia é gazdaság cél egyesület Mikéf
mí a utols nőment kategóri teljese ismeretlen Londonba kilencvene évekbe
létesül előkel társadalm állás nőkbő ol egyesülés mel prostituáltakna munká
életb val visszavezetésé gyakorolja 4 Kórházak orvos rendelők betegsegélyző é
gyermekágyasoka segélyz egyesületek Eze valamennyij elterjed nálun i hitközsége
anyag képessége szerint a utóbb ké kategóri legkiseb hitközségekné i megvan 5
Börtönlátogatás mel szinté Nyugat-Európába é Amerikába va rendszeresítve mí
Magyarországo kezdeményezé állapotába va csupán Vakokat bénákat süketnémáka stb
fogyatékosoka támogat egyletek Eze részér nálun magá jótékonyságbó ered kivál
intézménye vannak A els ilye egyesülé a ilye betege részér berendezet palotáva
Londonba 1863 létesül hitközség kezelésben 7 Aggo menhely é szeretetházak melye
Magyarországo régót megvanna é népszerű fejlődőbe lev J.- intézmények 8 Szegénysé
megakadályozásár szolgál intézménye ingyene ebéd tej é táplálékkiosztás ünnep
segély macósz-kiosztás másrész főzőiskolák óvodák leányegylete szegén sors
leányo é ipar nevelé szegén gyermeke részér melye részbe Magyarországo i
megvanna Pest Izr Hitközség Pest Orth Hitközség Omike Nőegyletek Mikéf 9
Intézménye kölcsönö támogatás hitközsége részéről ill hitközsége szövetsége mel
Magyarországo mé ninc meg zsid J.-ró szólv me kel említenün XIX sz
legnagyobbszer intézményét a Allianc Israelit Universell -t melye Adolp Crémieu
v franci igazságüg miniszte kezdeményezet amelyne fiókintézménye Balkánon
Orosz-Lengyelországban Kelete é Afrikába zsidósá töb min félszázado á tart
segélyezéséve é kitűn franci nyelv iskolá é kórháza létesítéséve legáldásosab
J.-o fejtett ki haza J intézményei l a illet hitközsége monográfiáiná é nagyob
intézménye cím szerint
12341.h
CÍMSZ Jótékonys
SZÓCIK Jótékonysá J.-n organizációján speciális zsi erede mia zsidós életéb
külön fontossá va me el organizá form móze könyv ethikáj nyugszan m bibli korb
megvalósulta mind későb k jótékonysá szerveze csup ann továbbfejleszté í
speciális zsi J. szervezete i bibli héb kifejezé Cedók teh ugyan sz ame bibli
nyelvb igazságosságn egyedü kifejezés Mind intézmény egyedü kifejezé héberb má Cedó
m magánjótékonyságna könyörületess va szeret gyakorlásán megjelölé m Bibliáb
Talmudb Sime ha-Cadd gemillu chesze ré zsi ethik felfog szerin me biblia talmu
azutá kiírókn rabbinik felfogásá változatlan vonatkozi teh magán zsi hitvallásn
sok hangoztato néze szeri magáb vé m n érd va ép erén han csup
kötelességteljesíté me álta csup Cedó -na igazságosságn teszü elege
igazságosságn ped azé neve héb nye J.- me Ist adományáb megkövete szegényn
juttatan rész me fö Enyé ped mindannyi vendég vagyt raj ezé özvegye árvá idegen
h szolgálatán fizets nélk é levit kohanit kapjan abbó legrégi rabbinik felfog m
azz magyarázz ho Cedó egyará egyedü kifejezé igazságosságn J.-n Bibliába me zsi
felfog szeri gyámoltalann nincstelenn jo v segíté kér szerencsése sor
testvéreitő Ez erkölc felfogás alapj v zsi J.-na mi kötelességteljesítésne
egész speciál indí o szere egé későb zsi történ folyamá legfő korb zsi n egyedü
törvénykönyvne Biblián kimondo parancs alapj gyakorol J.-o Adn ke szegényn
szívedn n szab bosszankodn amik ad nek Ist m f tég álda mind munkádba mindenüt
aho kez tesz Deute 1 l0- móze törvénykön tulajdonjog n terjesztet földbirt vet
szelér s elszó kalászokr s eltéve nyájr s heted jób termésér me idegen özvegy
árv legy mi szigoríto formá paran É Örökkéva parancsol végzett szám hely tanít
L 1 1 2 2 2 E 23.1 De 2 19-2 Ezenkív ugyancs móze törvény elrendel tiz fizetés
évenké idegenekne özvegyekne árvákn fizetéstel papságna teh m nomád-pászt korb
jövedelme mi Ist adomány fog f zsidós ennélfog a mindenb m kelle oszta szegényekke
szegén Bibl népemn neve ugyancs Iste tekin árv aty -n özvegy bírá -na szigo
J.-parancsok kív Bibl m szám hely figyelem ajánl irgalmass gyakorlásá testvér
elszegényedi segíten ke rajt ho élhess vel Levi 2 Húsodb va lát meztele f ke
ruházno éhe kenyer ke adn nek kitaszítot hajlék ke nyújtan Jesá Áldo legye a
szegényr gondoskodi fog megszabadíta Zsol
12341.
CÍMS Jótékony
SZÓCI Jótékonys J.- organizációjá speciáli zs ered mi zsidó életé külö
fontoss v m e organiz for móz köny ethiká nyugsza bibl kor megvalósult min késő
jótékonys szervez csu an továbbfejleszt speciáli zs J szervezet bibl hé kifejez
Cedó te ugya s am bibl nyelv igazságosság egyed kifejezé Min intézmén egyed
kifejez héber m Ced magánjótékonyságn könyörületes v szere gyakorlásá megjelöl
Bibliá Talmud Sim ha-Cad gemill chesz r zs ethi felfo szeri m bibli talm azut
kiírók rabbini felfogás változatla vonatkoz te magá zs hitvallás so hangoztat
néz szer magá v ér v é eré ha csu kötelességteljesít m ált csu Ced -n
igazságosság tesz eleg igazságosság pe az nev hé ny J. m Is adományá megkövet
szegény juttata rés m f Eny pe mindanny vendé vagy ra ez özvegy árv idege
szolgálatá fizet nél levi kohani kapja abb legrég rabbini felfo az magyaráz h
Ced egyar egyed kifejez igazságosság J.- Bibliáb m zs felfo szer gyámoltalan
nincstelen j segít ké szerencsés so testvéreit E erköl felfogá alap zs J.-n m
kötelességteljesítésn egés speciá ind szer eg késő zs törté folyam legf kor zs
egyed törvénykönyvn Bibliá kimond paranc alap gyakoro J.- Ad k szegény szíved
sza bosszankod ami a ne Is té áld min munkádb mindenü ah ke tes Deut l0 móz
törvénykö tulajdonjo terjeszte földbir ve szelé elsz kalászok eltév nyáj hete
jó termésé m idege özveg ár leg m szigorít form para Örökkév parancso végzet
szá hel taní 23. D 19- Ezenkí ugyanc móz törvén elrende ti fizeté évenk
idegenekn özvegyekn árvák fizetéste papságn te nomád-pász kor jövedelm m Is
adomán fo zsidó ennélfo minden kell oszt szegényekk szegé Bib népem nev ugyanc
Ist teki ár at - özveg bír -n szig J.-parancso kí Bib szá hel figyele aján
irgalmas gyakorlás testvé elszegényed segíte k raj h élhes ve Lev Húsod v lá
meztel k ruházn éh kenye k ad ne kitaszíto hajlé k nyújta Jes Áld legy szegény
gondoskod fo megszabadít Zso 1 szánako szegény Isten kölc Zso m szer idege at
atyátlann bír özvegy De 10.1 Zso s H kötelességgyakorl mel mindenki el val
mindenki szemb nélkül kitű Bibliá De K 3 Ám azonkí Philo - sz m visszatükrözt
17- zsidó ősaty Ábrahá jótékony irgalmas megtestesülésé lát ellentét min nép
hérosz-ősatyjá sz képzeteiv pátriár kö Iszac feltünte ú m seg szegé gyámoltal
Is min adomán megosz szűkölködőkk Midr Talmud-szer felfog ink továbbsző val
válto bibl gondola J.-r idevonatk rendkí nagysz erköl törvény legink követke
tükrözte vis Midrá Tal magasz felfogá J.-r irgalom embertár irá an is irgalma f
aki hiány könyörü embertár irá a irgal gyakoro Sab eg midrás-allegó szer Is
megmuta Mózes kincse m a rész felhalmoz a életük jótékonysá gyakorol
Midras-Tanch Ex 13- Azon ugyanc Talmudszer szer terjed add h val sa csalá irá
kötelessé emi elhanyagol ami nyomor v Tal bűn tar ami esszénu követt ush
rabbizsi elrendel h se ad töb vagy ötödrészén neh függetlenség fü helyze kerülj
Tal szer elsősor feles serdület gyermek szeg roko vá szegén tarthat igé B Me
Másré talm eth szer J. k gyakoro min eg szegénn szemb ah an szükségle korá igén
megkívánj ennélfo tönkrem embe korá társada állá tekinte k ve val lovaglás szok
ak sza megvo t akk ami kényszerí nélkülö változ viszon kö Szi De 8.-h Ketu tra
67 P Jerusa Ugyanc Tal í gyakorlásá feltét diszkréci h nyilvános sér alá
támogatá szoru Ketu pus J.- nagy ér szegény pé kölcsönöz kereset juttat nagy ér
könyörületes gyakorlá Mi próf 6 kifejez használ szere könyörületes gyakorl
Minth pus ered zs erköl felfo szer csu kötelességteljesít c szeret személ
jóindul irgalmas könyörületess egyszó gemill ches be foglaltat te erénn Eb
következ h Bibl alap talm eth kira jótékonysá megve Ezal módj szív va önzet
eredet tapinta lebonyolítá é Talm am Mó kön kívá gyakorlás h szí borul gemill
ches szeretetn irgalmasságn jóindulat alkalmaz Tal szer egy azok pillérekn
amelye vil emb társada nyugsz taníto N Sán kortár Sim ha-Ca igazsá időszámí elő
sz.-b Eszer emb szenve felismer hí embe rés segíté en nyo alakul e J egylet mel
társada fenntartásá részes Tal szer elsősor ill városvezetős vag hitköz
köteless tarto gondosko arr h leg köré szűkölk v bűnö Te bűnözés nyomor v erede
felism méltányo Talm Eze erköl alapelve épül J szerve e for zsidóság e m lét
intézmén megvol jeruzsál N Temp fennáll idej ami an vezet A Kenesz Hagd N
Gyüleke férf szervez a az fon leszögez m ném kereszt teoló a alap má
meggondolat téved köve h M evangéliumá veze öss késő organiz formá jólle M Matatj
öss idevonatk kitéte kivé nél rége zs irato nyugosz b szer megvan 98. Zsol
Midrasáb J.- említ á éhezők táplálék szomjazók it nyújta mezítele felruházá
bete látogatá halot eltemet gyászo vigasztalá fogl megváltá ár felnevel
menhelya hajléktalanokn hozománya á leán részé E zs állam csu szoká volt ha
intézményesít karita egyesülé alapj vált m móz törvény egysze monethei földmív
pásztor törvén szigor megparancsol özvegy ár idege rabszol fogl támogatás H
szerve v zs államb a bizony Josep leírá Mi Adiab zs vallá átt királyné Hel Izát
paleszti éh ide n mennyis gabon fü ércpé küld Jeruzsálem ak eze éhe k N Temp
legkivál embe osztot Antiquia Mi emlí h kioszt legkivál férf teljesítet min
J.-n Eze é álló nevez gabbaim- caddikim-n a előkelő tekinteté Kohani u következt
akik főpa kerül e családj kü elővizsgá nél beházasodhatt M Ra Ak J egyesüle é
állo segélyszervezés világtörténelem ism legrég for Mi koráb te N Temp fennál
ide követk vo Min község v jóték adományo gyű szekré chup kor m köz szűkölködői
szükséglet szolg pé tartalmaz E péntekenk megkap h eledelszükségleteik valam
ruházatu elégsé pén Ugyanc ab osztot adomá vándorszegények idegenekn a c ann
kapt amen na szüksé vo szom kimenetele pe há n táplálék Ezenkí azon e min
rendelkezés állo esetle szüksé v tekintett J szekré köz há elők biza fér őri c
J ügyek Besz-d képez sa belátá szer járhat mód h tekinte vet támogat szem elő
szociá helyzet pénzbeszedé legtekintélyes vez me függetle e szedhet visz kérege
men adományok ha formáli megadóztat eg lakossá tehets szeri tel felhatalmazás
rendelkez vonako ese ingóságo foglalhat Chu rész hetenk ú gyűjtöt min községb
val na város tartózkodo köte v adakoz hónap ak ruhasegélyezésh hó ak temet
költségek hozzájárul adminisztrátora i gyűjtő parnasszim nevez e nemc gaz elők
férf volt makulát jellemük férhet pan se for ellen Valamen r zs vez princípiu
Tal ab összpontosít h szegé soha sza megszégyenít Chagg J. Temp fennállásak
különö azut h szimboli érte áldozá megszűnt áldoza fajá fog eh kép adakozók
méltóakn tiszták kifogásta jelleműek kell lenni min áldozathozata járulnán
úgyszin elfogadók val keret be kell élni alapok Tal tanúságtét szer nemzsidó
támogatt a zsid a félredob Törvén tarthat jogigé tö támogatás részesül be Git
ma jótékony természete e zárkóz Bálványimádók enged m h áldo jellegé b J.-
hozzájáruljan J.- legrég intézmén formá am egyálta léteze zsidók v országuta
létesít menhá volt idegen hajléktala üldözöt részé Ezek J.-c látogat támogat
köteles v tradí zsidó kána letelepedése Ábrahá veze viss Késő eg ókor
fejlesztet intézmé mi sz.- Julia csás haso intézménye létesít Ró Biroda min
részéb rendelkezésé kifej h zsi keresztény jólle iste ellenség filantró
megtestesí zsi k kol egyáltalá nin késő kodifikál Maimonides származ 8-f J. so
Hachaz 7 támo pénz jut szegénye v valam jövedelem j munká seg azok anélk h tud
ki ill tud ki kapo titok bedo pé szegén lakhelyé szegén k do pén anélk h isme
illetők miel kérné t vé der szívv kór az páros men intézmé sz.- kez álland
Közép-Európáb T elő nyilvá fogada út v J.-gyakor ünne v gyászese alkalmáv szin
ók zs ered Tosza középkor terj Ugyanc megv minden kötel J a támoga bibli ala
legszegény gettó egyene kötel adó fog tehe nő gyermeke megadóztatt átla jövede
zs em jövedelmé 10% tartoz J cé a Tal előír szer Ketu J 15 Maim Hachaz en alap
középk rab kötel hitközs ad emel e szo XI sz.- eg Európá eh kép magyarorsz
zsidónegyedek megvo get fennáll ide követk J egyesüle létez mindenü a zsi él
hitközségekb szegénytámoga ruhakiosz nevelé hozományosz árvasegély és-növe
beteglátog segély gyermekágyaso segély hajléktalanok menhel nyúj aggo gyámolí
ingye tanít elrend foglyo megvá egyesület mel valamenny megvol talm kor köz
újkor csu éle kelt Fők fogl megvált v legnagy mi cseleke Maimoni valamen J.-
föl helye Szerve tekinteté ép róm ol span zsidók é tetőpont egyenjogúsí elő
időb XV sz.- n különá hatal J egy v e valamen á felölelt emberszerete pénzalap
pe jelenték vo h nem-zsidó rendszere támogatt emell pe v e mod nőegyl utó
tekinteté egyébk sok csekély zs lakoss ro állam utó század pe e mell Ang Egyes
Álla zsidóságá közép-európai lényege jelentékeny intézménye találu mod zs J
egyle te legrég ko men vis emancipá csu új fejlőd ad ezek intézményekn amel
látszó nagyobbszer minden é get önkén ad alap J intézménye X van J.- új
organizáci amelyek kiind pont Pár Lon hitközség a szá ele valamen késő J intézm
kés vo Közép-európá Magyarorszá csu eze követt mod zs követk organizáció öl f
Üldözöt emigrán támogatás En Magyarorszá nincse álla szervezet csu román üldözé
ide szá ele támogat hitközsé átut kivándorlók Óri szerveze van Londonb Párizs
Egyes Államokb Szűkölk csalá élelemm tűzifá t segéll v ellátás létes egyle
különb neve legt ha hitközség megvann Elhagyo elhanyag bűn gyermeke ifjak valam
ro ú kényszer nő foglalkozá nev egyesület utóbb Magyarorszá csu rész ismeretes
il eg legrég pedagóg gazdas c egyesül Mik uto nőme kategó telje ismeretl London
kilencve évek létes elők társada áll nők egyesül m prostituáltak mun éle v
visszavezeté gyakorol Kórház orv rendel betegsegély gyermekágyaso segél
egyesület E valamenny elterj nál hitközsé any képessé szeri utó kategó legkis
hitközségek megv Börtönlátogat m szin Nyugat-Európá Ameriká rendszeresít
Magyarorszá kezdeménye állapotá csup Vakok bénák süketnémá s fogyatékoso támog
egylet E rész nál ma jótékonyság er kiv intézmén vann e il egyesü il bete rész
berendez palotá London 18 létes hitközs kezelésb Ag menhe szeretetház mel
Magyarorszá rég megvan népsze fejlődő l J intézmény Szegény megakadályozás
szolg intézmén ingye eb t táplálékkioszt ünn segé macósz-kioszt másré főzőiskol
óvod leányegyle szeg so leán ip neve szeg gyerme rész mel rész Magyarorszá
megvan Pe I Hitközs Pe Or Hitközs Omi Nőegylet Mik Intézmén kölcsö támogat
hitközsé részér i hitközsé szövetsé m Magyarorszá ni m zs J.- szó k említen X
legnagyobbsz intézmény Allia Israel Universe mel Ado Crémi fran igazság minisz
kezdeményez amely fiókintézmén Balkán Orosz-Lengyelországb Kele Afriká zsidó t
m félszáza ta segélyezésé kit fran nye isko kórhá létesítésé legáldásos J.
fejte ha intézmény ill hitközsé monográfiái nagy intézmén c szeri
12341
CÍM Jótékon
SZÓC Jótékony J. organizációj speciál z ere m zsid élet kül fontos organi
fo mó kön ethik nyugsz bib ko megvalósul mi kés jótékony szerve cs a
továbbfejlesz speciál z szerveze bib h kifeje Ced t ugy a bib nyel igazságossá
egye kifejez Mi intézmé egye kifeje hébe Ce magánjótékonyság könyörülete szer
gyakorlás megjelö Bibli Talmu Si ha-Ca gemil ches z eth felf szer bibl tal azu
kiíró rabbin felfogá változatl vonatko t mag z hitvallá s hangozta né sze mag é
er h cs kötelességteljesí ál cs Ce - igazságossá tes ele igazságossá p a ne h n
J I adomány megköve szegén juttat ré En p mindann vend vag r e özveg ár ideg
szolgálat fize né lev kohan kapj ab legré rabbin felf a magyará Ce egya egye
kifeje igazságossá J. Bibliá z felf sze gyámoltala nincstele segí k szerencsé s
testvérei erkö felfog ala z J.- kötelességteljesítés egé speci in sze e kés z
tört folya leg ko z egye törvénykönyv Bibli kimon paran ala gyakor J. A szegén
szíve sz bosszanko am n I t ál mi munkád minden a k te Deu l mó törvényk
tulajdonj terjeszt földbi v szel els kalászo elté nyá het j termés ideg özve á
le szigorí for par Örökké parancs végze sz he tan 23 19 Ezenk ugyan mó törvé
elrend t fizet éven idegenek özvegyek árvá fizetést papság t nomád-pás ko
jövedel I adomá f zsid ennélf minde kel osz szegények szeg Bi népe ne ugyan Is
tek á a özve bí - szi J.-parancs k Bi sz he figyel ajá irgalma gyakorlá testv
elszegénye segít ra élhe v Le Húso l mezte ruház é keny a n kitaszít hajl nyújt
Je Ál leg szegén gondosko f megszabadí Zs szának szegén Iste köl Zs sze ideg a
atyátlan bí özveg D 10. Zs kötelességgyakor me mindenk e va mindenk szem nélkü
kit Bibli D Á azonk Phil s visszatükröz 17 zsid ősat Ábrah jótékon irgalma
megtestesülés lá ellenté mi né hérosz-ősatyj s képzetei pátriá k Isza feltünt
se szeg gyámolta I mi adomá megos szűkölködők Mid Talmud-sze felfo in továbbsz
va vált bib gondol J.- idevonat rendk nagys erkö törvén legin követk tükrözt vi
Midr Ta magas felfog J.- irgalo embertá ir a i irgalm ak hián könyör embertá ir
irga gyakor Sa e midrás-alleg sze I megmut Móze kincs rés felhalmo életü
jótékonys gyakoro Midras-Tanc E 13 Azo ugyan Talmudsze sze terje ad va s csal
ir köteless em elhanyago am nyomo Ta bű ta am esszén követ us rabbizs elrende s
a tö vag ötödrészé ne függetlensé f helyz kerül Ta sze elsőso fele serdüle
gyerme sze rok v szegé tartha ig M Másr tal et sze J gyakor mi e szegén szem a
a szükségl kor igé megkíván ennélf tönkre emb kor társad áll tekint v va
lovaglá szo a sz megv ak am kényszer nélkül válto viszo k Sz D 8.- Ket tr 6
Jerus Ugyan Ta gyakorlás felté diszkréc nyilváno sé al támogat szor Ket pu J.
nag é szegén p kölcsönö kerese jutta nag é könyörülete gyakorl M pró kifeje
haszná szer könyörülete gyakor Mint pu ere z erkö felf sze cs kötelességteljesí
szere szemé jóindu irgalma könyörületes egysz gemil che b foglalta t erén E
követke Bib ala tal et kir jótékonys megv Eza mód szí v önze erede tapint
lebonyolít Tal a M kö kív gyakorlá sz boru gemil che szeretet irgalmasság
jóindula alkalma Ta sze eg azo pillérek amely vi em társad nyugs tanít Sá kortá
Si ha-C igazs időszám el sz.- Esze em szenv felisme h emb ré segít e ny alaku
egyle me társad fenntartás része Ta sze elsőso il városvezető va hitkö köteles
tart gondosk ar le kör szűköl bűn T bűnözé nyomo ered felis méltány Tal Ez erkö
alapelv épü szerv fo zsidósá lé intézmé megvo jeruzsá Tem fennál ide am a veze
Kenes Hag Gyülek fér szerve a fo leszöge né keresz teol ala m meggondola téve
köv evangélium vez ös kés organi form jóll Matat ös idevonat kitét kiv né rég z
irat nyugos sze megva 98 Zso Midrasá J. emlí éhező táplálé szomjazó i nyújt
mezítel felruház bet látogat halo elteme gyász vigasztal fog megvált á felneve
menhely hajléktalanok hozomány leá rész z álla cs szok vol h intézményesí karit
egyesül alap vál mó törvén egysz monethe földmí pászto törvé szigo megparancso
özveg á ideg rabszo fog támogatá szerv z állam bizon Jose leír M Adia z vall át
királyn He Izá paleszt é id mennyi gabo f ércp kül Jeruzsále a ez éh Tem
legkivá emb oszto Antiqui M eml kiosz legkivá fér teljesíte mi J.- Ez áll neve
gabbaim caddikim- előkel tekintet Kohan következ aki főp kerü család k elővizsg
né beházasodhat R A egyesül áll segélyszervezé világtörténele is legré fo M
korá t Tem fenná id követ v Mi közsé jóté adomány gy szekr chu ko kö szűkölködő
szükségle szol p tartalma pénteken megka eledelszükségletei vala ruházat elégs
pé Ugyan a oszto adom vándorszegénye idegenek an kap ame n szüks v szo
kimenetel p h táplálé Ezenk azo mi rendelkezé áll esetl szüks tekintet szekr kö
h elő biz fé őr ügye Besz- képe s belát sze járha mó tekint ve támoga sze el
szoci helyze pénzbeszed legtekintélye ve m függetl szedhe vis kéreg me adományo
h formál megadózta e lakoss tehet szer te felhatalmazá rendelke vonak es
ingóság foglalha Ch rés heten gyűjtö mi község va n váro tartózkod köt adako
hóna a ruhasegélyezés h a teme költsége hozzájáru adminisztrátor gyűjt
parnasszi neve nem ga elő fér vol makulá jellemü férhe pa s fo elle Valame z ve
princípi Ta a összpontosí szeg soh sz megszégyení Chag J Tem fennállása külön
azu szimbol ért áldoz megszűn áldoz faj fo e ké adakozó méltóak tisztá kifogást
jelleműe kel lenn mi áldozathozat járulná úgyszi elfogadó va kere b kel éln
alapo Ta tanúságté sze nemzsid támogat zsi félredo Törvé tartha jogig t támogatá
részesü b Gi m jótékon természet zárkó Bálványimádó enge áld jelleg J.
hozzájárulja J. legré intézmé form a egyált létez zsidó országut létesí menh
vol idege hajléktal üldözö rész Eze J.- látoga támoga kötele trad zsid kán
letelepedés Ábrah vez vis Kés e óko fejleszte intézm m sz. Juli csá has
intézmény létesí R Birod mi részé rendelkezés kife zs keresztén jóll ist
ellensé filantr megtestes zs ko egyáltal ni kés kodifiká Maimonide szárma 8- J
s Hacha tám pén ju szegény vala jövedele munk se azo anél tu k il tu k kap tito
bed p szegé lakhely szegé d pé anél ism illető mie kérn v de szív kó a páro me
intézm sz. ke állan Közép-Európá el nyilv fogad ú J.-gyako ünn gyászes alkalmá
szi ó z ere Tosz középko ter Ugyan meg minde köte támog bibl al legszegén gett
egyen köte ad fo teh n gyermek megadóztat átl jöved z e jövedelm 10 tarto c Ta
előí sze Ket 1 Mai Hacha e ala közép ra köte hitköz a eme sz X sz. e Európ e ké
magyarors zsidónegyede megv ge fennál id követ egyesül léte minden zs é
hitközségek szegénytámog ruhakios nevel hozományos árvasegél és-növ betegláto
segél gyermekágyas segél hajléktalano menhe nyú agg gyámol ingy taní elren
fogly megv egyesüle me valamenn megvo tal ko kö újko cs él kel Fő fog megvál
legnag m cselek Maimon valame J. fö hely Szerv tekintet é ró o spa zsidó
tetőpon egyenjogús el idő X sz. külön hata eg valame felölel emberszeret
pénzala p jelenté v nem-zsid rendszer támogat emel p mo nőegy ut tekintet egyéb
so csekél z lakos r álla ut száza p mel An Egye Áll zsidóság közép-európa
lényeg jelentéken intézmény talál mo z egyl t legré k me vi emancip cs ú fejlő
a eze intézmények ame látsz nagyobbsze minde ge önké a ala intézmény va J. ú
organizác amelye kiin pon Pá Lo hitközsé sz el valame kés intéz ké v
Közép-európ Magyarorsz cs ez követ mo z követ organizáci ö Üldözö emigrá
támogatá E Magyarorsz nincs áll szerveze cs romá üldöz id sz el támoga hitközs
átu kivándorló Ór szervez va London Páriz Egye Államok Szűköl csal élelem tűzif
segél ellátá léte egyl külön nev leg h hitközsé megvan Elhagy elhanya bű
gyermek ifja vala r kénysze n foglalkoz ne egyesüle utób Magyarorsz cs rés
ismerete i e legré pedagó gazda egyesü Mi ut nőm kateg telj ismeret Londo
kilencv éve léte elő társad ál nő egyesü prostituálta mu él visszavezet gyakoro
Kórhá or rende betegsegél gyermekágyas segé egyesüle valamenn elter ná hitközs
an képess szer ut kateg legki hitközsége meg Börtönlátoga szi Nyugat-Európ
Amerik rendszeresí Magyarorsz kezdemény állapot csu Vako béná süketném
fogyatékos támo egyle rés ná m jótékonysá e ki intézmé van i egyes i bet rés
berende palot Londo 1 léte hitköz kezelés A menh szeretethá me Magyarorsz ré
megva népsz fejlőd intézmén Szegén megakadályozá szol intézmé ingy e
táplálékkiosz ün seg macósz-kiosz másr főzőisko óvo leányegyl sze s leá i nev
sze gyerm rés me rés Magyarorsz megva P Hitköz P O Hitköz Om Nőegyle Mi Intézmé
kölcs támoga hitközs részé hitközs szövets Magyarorsz n z J. sz említe
legnagyobbs intézmén Alli Israe Univers me Ad Crém fra igazsá minis kezdeménye
amel fiókintézmé Balká Orosz-Lengyelország Kel Afrik zsid félszáz t segélyezés
ki fra ny isk kórh létesítés legáldáso J fejt h intézmén il hitközs monográfiá
nag intézmé szer
1234
CÍ Jótéko
SZÓ Jótékon J organizáció speciá er zsi éle kü fonto organ f m kö ethi
nyugs bi k megvalósu m ké jótékon szerv c továbbfejles speciá szervez bi kifej
Ce ug bi nye igazságoss egy kifeje M intézm egy kifej héb C magánjótékonysá
könyörület sze gyakorlá megjel Bibl Talm S ha-C gemi che et fel sze bib ta az
kiír rabbi felfog változat vonatk ma hitvall hangozt n sz ma e c
kötelességteljes á c C igazságoss te el igazságoss n adomán megköv szegé jutta
r E mindan ven va özve á ide szolgála fiz n le koha kap a legr rabbi fel magyar
C egy egy kifej igazságoss J Bibli fel sz gyámoltal nincstel seg szerencs testvére
erk felfo al J. kötelességteljesíté eg spec i sz ké tör foly le k egy
törvényköny Bibl kimo para al gyako J szegé szív s bosszank a á m munká minde t
De m törvény tulajdon terjesz földb sze el kalász elt ny he termé ide özv l
szigor fo pa Örökk paranc végz s h ta 2 1 Ezen ugya m törv elren fize éve
idegene özvegye árv fizetés papsá nomád-pá k jövede adom zsi ennél mind ke os
szegénye sze B nép n ugya I te özv b sz J.-paranc B s h figye aj irgalm gyakorl
test elszegény segí r élh L Hús mezt ruhá ken kitaszí haj nyúj J Á le szegé
gondosk megszabad Z szána szegé Ist kö Z sz ide atyátla b özve 10 Z
kötelességgyako m minden v minden sze nélk ki Bibl azon Phi visszatükrö 1 zsi
ősa Ábra jótéko irgalm megtestesülé l ellent m n hérosz-ősaty képzete pátri Isz
feltün s sze gyámolt m adom mego szűkölködő Mi Talmud-sz felf i továbbs v vál
bi gondo J. idevona rend nagy erk törvé legi követ tükröz v Mid T maga felfo J.
irgal embert i irgal a hiá könyö embert i irg gyako S midrás-alle sz megmu Móz
kinc ré felhalm élet jótékony gyakor Midras-Tan 1 Az ugya Talmudsz sz terj a v
csa i köteles e elhanyag a nyom T b t a esszé köve u rabbiz elrend t va
ötödrész n függetlens hely kerü T sz elsős fel serdül gyerm sz ro szeg tarth i
Más ta e sz gyako m szegé sze szükség ko ig megkívá ennél tönkr em ko társa ál
tekin v lovagl sz s meg a a kénysze nélkü vált visz S 8. Ke t Jeru Ugya T
gyakorlá felt diszkré nyilván s a támoga szo Ke p J na szegé kölcsön keres jutt
na könyörület gyakor pr kifej haszn sze könyörület gyako Min p er erk fel sz c
kötelességteljes szer szem jóind irgalm könyörülete egys gemi ch foglalt eré
követk Bi al ta e ki jótékony meg Ez mó sz önz ered tapin lebonyolí Ta k kí
gyakorl s bor gemi ch szerete irgalmassá jóindul alkalm T sz e az pillére amel
v e társa nyug taní S kort S ha- igaz időszá e sz. Esz e szen felism em r segí
n alak egyl m társa fenntartá rész T sz elsős i városvezet v hitk kötele tar
gondos a l kö szűkö bű bűnöz nyom ere feli méltán Ta E erk alapel ép szer f
zsidós l intézm megv jeruzs Te fenná id a vez Kene Ha Gyüle fé szerv f leszög n
keres teo al meggondol tév kö evangéliu ve ö ké organ for jól Mata ö idevona
kité ki n ré ira nyugo sz megv 9 Zs Midras J eml éhez táplál szomjaz nyúj
mezíte felruhá be látoga hal eltem gyás vigaszta fo megvál felnev menhel
hajléktalano hozomán le rés áll c szo vo intézményes kari egyesü ala vá m törvé
egys moneth földm pászt törv szig megparancs özve ide rabsz fo támogat szer
álla bizo Jos leí Adi val á király H Iz palesz i menny gab érc kü Jeruzsál e é
Te legkiv em oszt Antiqu em kios legkiv fé teljesít m J. E ál nev gabbai
caddikim előke tekinte Koha követke ak fő ker csalá elővizs n beházasodha
egyesü ál segélyszervez világtörténel i legr f kor Te fenn i köve M közs jót
adomán g szek ch k k szűkölköd szükségl szo tartalm pénteke megk
eledelszükséglete val ruháza elég p Ugya oszt ado vándorszegény idegene a ka am
szük sz kimenete táplál Ezen az m rendelkez ál eset szük tekinte szek k el bi f
ő ügy Besz kép belá sz járh m tekin v támog sz e szoc helyz pénzbesze legtekintély
v függet szedh vi kére m adomány formá megadózt lakos tehe sze t felhatalmaz
rendelk vona e ingósá foglalh C ré hete gyűjt m közsé v vár tartózko kö adak
hón ruhasegélyezé tem költség hozzájár adminisztráto gyűj parnassz nev ne g el
fé vo makul jellem férh p f ell Valam v princíp T összpontos sze so s
megszégyen Cha Te fennállás külö az szimbo ér áldo megszű áldo fa f k adakoz
méltóa tiszt kifogás jellemű ke len m áldozathoza járuln úgysz elfogad v ker ke
él alap T tanúságt sz nemzsi támoga zs félred Törv tarth jogi támogat részes G
jótéko természe zárk Bálványimád eng ál jelle J hozzájárulj J legr intézm for
egyál léte zsid országu létes men vo ideg hajlékta üldöz rés Ez J. látog támog
kötel tra zsi ká letelepedé Ábra ve vi Ké ók fejleszt intéz sz Jul cs ha
intézmén létes Biro m rész rendelkezé kif z kereszté jól is ellens filant
megteste z k egyálta n ké kodifik Maimonid szárm 8 Hach tá pé j szegén val
jövedel mun s az ané t i t ka tit be szeg lakhel szeg p ané is illet mi kér d
szí k pár m intéz sz k álla Közép-Európ e nyil foga J.-gyak ün gyásze alkalm sz
er Tos középk te Ugya me mind köt támo bib a legszegé get egye köt a f te
gyerme megadózta át jöve jövedel 1 tart T elő sz Ke Ma Hach al közé r köt hitkö
em s sz Euró k magyaror zsidónegyed meg g fenná i köve egyesü lét minde z
hitközsége szegénytámo ruhakio neve hozományo árvasegé és-nö beteglát segé
gyermekágya segé hajléktalan menh ny ag gyámo ing tan elre fogl meg egyesül m
valamen megv ta k k újk c é ke F fo megvá legna csele Maimo valam J f hel Szer
tekinte r sp zsid tetőpo egyenjogú e id sz külö hat e valam felöle emberszere
pénzal jelent nem-zsi rendsze támoga eme m nőeg u tekinte egyé s cseké lako áll
u száz me A Egy Ál zsidósá közép-európ lénye jelentéke intézmén talá m egy legr
m v emanci c fejl ez intézménye am láts nagyobbsz mind g önk al intézmén v J
organizá amely kii po P L hitközs s e valam ké inté k Közép-euró Magyarors c e
köve m köve organizác Üldöz emigr támogat Magyarors ninc ál szervez c rom üldö
i s e támog hitköz át kivándorl Ó szerve v Londo Pári Egy Államo Szűkö csa
élele tűzi segé ellát lét egy külö ne le hitközs megva Elhag elhany b gyerme
ifj val kénysz foglalko n egyesül utó Magyarors c ré ismeret legr pedag gazd
egyes M u nő kate tel ismere Lond kilenc év lét el társa á n egyes prostituált
m é visszaveze gyakor Kórh o rend betegsegé gyermekágya seg egyesül valamen
elte n hitköz a képes sze u kate legk hitközség me Börtönlátog sz Nyugat-Euró
Ameri rendszeres Magyarors kezdemén állapo cs Vak bén süketné fogyatéko tám egyl
ré n jótékonys k intézm va egye be ré berend palo Lond lét hitkö kezelé men
szereteth m Magyarors r megv néps fejlő intézmé Szegé megakadályoz szo intézm
ing táplálékkios ü se macósz-kios más főzőisk óv leányegy sz le ne sz gyer ré m
ré Magyarors megv Hitkö Hitkö O Nőegyl M Intézm kölc támog hitköz rész hitköz
szövet Magyarors J s említ legnagyobb intézmé All Isra Univer m A Cré fr igazs
mini kezdemény ame fiókintézm Balk Orosz-Lengyelorszá Ke Afri zsi félszá
segélyezé k fr n is kór létesíté legáldás fej intézmé i hitköz monográfi na
intézm sze