12350.htm

CÍMSZÓ: Judaizálás

SZÓCIKK: "Judaizálás vagy zsidózás, a nyugat-európai nyelvekben a középkor második fele óta használatos kifejezés, mely nem gúnyos értelmű, hanem ellenkezőleg kánonjogi meghatározáson alapszik. A magyarban ennek megfelelője a zsidózó vagyis szombatos : az, aki zsidó szokásokat tart, azokat követi. A J. és az ehhez hasonló más kifejezések a középkori judaizer, judaizar spanyol szóból erednek. A XIII. sz.-tól kezdve az aragoniai és dél-franciaországi inkvizíció-törvényszékek előtt már ismeretes e kifejezés, mint vád, de rendkívül nagy szerepet az újkori vagy spanyol inkvizíció idején játszik. Ekkor a judaizante herege (zsidó szokást követő eretnek) a vád kifejezése, melytől az inkvizíció aktái hemzsegnek. Így minősítették nem csupán a zsidó szokások követésén rajtakapott titkos zsidókat, a marannusokat, hanem mindazokat a keresztényeket is, akik valamely zsidó szokást követtek; legfőképpen azonban a már megkeresztelkedett zsidókat, akik visszaestek a zsidóság szokásainak követesébe, miáltal kánonjogi értelemben polluálták a katolikus egyházat. Az esetek legnagyobb részében a világi karnak való átadás, azaz a biztos tűzhalál várt a judaizálókra, akiken tagadás esetében tortúrát alkalmaztak. A J. felismeréséről az inkvizíció perrendje gondoskodott, de utasításokat tartalmaznak Bernardon de Gui toulousei (XIV. sz. eleje) és követője, Eymerich aragóniai inkvizítor művei, a Practica Inquisitionis Haereticae Praculatis, továbbá a XV. sz. végén Torquemada, a XVI. sz.-ban Espinosa bíbornok főinkvizítorok instrukciói is. Az utóbbi különös gondot fordít a szombaton szünetelő kémények megfigyelésére, a péntekről szombatra kemencében hagyott ételek készítésére, Eszter böjtjének s különösen a Kippur böjtjének, valamint a szombati tiszta ruhaváltásnak és a sertés élvezete elkerülésének megfigyelésére. A J. miatt való perbefogás a középkorban kizárólag már a kitért (megkeresztelt) zsidókat és a zsidóvá vált keresztényeket fenyegette, de 1491 óta, a spanyolországi zsidók kiűzése óta fővád volt ez a zsidózók minden kategóriájára a spanyol korona egész területén. Az utolsó judaizálót kimutathatólag Cordobában égették meg 1818. Az áldozat egy marokkói szefárd zsidó kereskedő volt. Magyarországon a kánonjog szigorát a J.-ra kimutathatólag soha sem alkalmazták. L. Inkvizíció. Irodalom. H. Ch. Lea. History of tbe Inquisition in Spain I-IV. (1906); History of the inquisition in the Midle-Ages I. III. (1889); Elkan Adler, Auto de fé and Jews (1908). Részletes irodalmat l. Seltmann Rezső, Az inkvizíció a történelmi kutatások megvilágításában (1928)."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2350. címszó a lexikon => 428. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12350.htm

CÍMSZÓ: Judaizálás

SZÓCIKK: Judaizálás vagy zsidózás, a nyugat-európai nyelvekben a középkor második fele óta használatos kifejezés, mely nem gúnyos értelmű, hanem ellenkezőleg kánonjogi meghatározáson alapszik. A magyarban ennek megfelelője a zsidózó vagyis szombatos : az, aki zsidó szokásokat tart, azokat követi. A J. és az ehhez hasonló más kifejezések a középkori judaizer, judaizar spanyol szóból erednek. A XIII. sz.-tól kezdve az aragoniai és dél-franciaországi inkvizíció-törvényszékek előtt már ismeretes e kifejezés, mint vád, de rendkívül nagy szerepet az újkori vagy spanyol inkvizíció idején játszik. Ekkor a judaizante herege zsidó szokást követő eretnek a vád kifejezése, melytől az inkvizíció aktái hemzsegnek. Így minősítették nem csupán a zsidó szokások követésén rajtakapott titkos zsidókat, a marannusokat, hanem mindazokat a keresztényeket is, akik valamely zsidó szokást követtek; legfőképpen azonban a már megkeresztelkedett zsidókat, akik visszaestek a zsidóság szokásainak követesébe, miáltal kánonjogi értelemben polluálták a katolikus egyházat. Az esetek legnagyobb részében a világi karnak való átadás, azaz a biztos tűzhalál várt a judaizálókra, akiken tagadás esetében tortúrát alkalmaztak. A J. felismeréséről az inkvizíció perrendje gondoskodott, de utasításokat tartalmaznak Bernardon de Gui toulousei XIV. sz. eleje és követője, Eymerich aragóniai inkvizítor művei, a Practica Inquisitionis Haereticae Praculatis, továbbá a XV. sz. végén Torquemada, a XVI. sz.-ban Espinosa bíbornok főinkvizítorok instrukciói is. Az utóbbi különös gondot fordít a szombaton szünetelő kémények megfigyelésére, a péntekről szombatra kemencében hagyott ételek készítésére, Eszter böjtjének s különösen a Kippur böjtjének, valamint a szombati tiszta ruhaváltásnak és a sertés élvezete elkerülésének megfigyelésére. A J. miatt való perbefogás a középkorban kizárólag már a kitért megkeresztelt zsidókat és a zsidóvá vált keresztényeket fenyegette, de 1491 óta, a spanyolországi zsidók kiűzése óta fővád volt ez a zsidózók minden kategóriájára a spanyol korona egész területén. Az utolsó judaizálót kimutathatólag Cordobában égették meg 1818. Az áldozat egy marokkói szefárd zsidó kereskedő volt. Magyarországon a kánonjog szigorát a J.-ra kimutathatólag soha sem alkalmazták. L. Inkvizíció. Irodalom. H. Ch. Lea. History of tbe Inquisition in Spain I-IV. 1906 ; History of the inquisition in the Midle-Ages I. III. 1889 ; Elkan Adler, Auto de fé and Jews 1908 . Részletes irodalmat l. Seltmann Rezső, Az inkvizíció a történelmi kutatások megvilágításában 1928 .

12350.ht

CÍMSZÓ Judaizálá

SZÓCIKK Judaizálá vag zsidózás nyugat-európa nyelvekbe középko másodi fel ót használato kifejezés mel ne gúnyo értelmű hane ellenkezőle kánonjog meghatározáso alapszik magyarba enne megfelelőj zsidóz vagyi szombato az ak zsid szokásoka tart azoka követi J é a ehhe hasonl má kifejezése középkor judaizer judaiza spanyo szóbó erednek XIII sz.-tó kezdv a aragonia é dél-franciaország inkvizíció-törvényszéke előt má ismerete kifejezés min vád d rendkívü nag szerepe a újkor vag spanyo inkvizíci idejé játszik Ekko judaizant hereg zsid szokás követ eretne vá kifejezése melytő a inkvizíci aktá hemzsegnek Íg minősítetté ne csupá zsid szokáso követésé rajtakapot titko zsidókat marannusokat hane mindazoka keresztényeke is aki valamel zsid szokás követtek legfőképpe azonba má megkeresztelkedet zsidókat aki visszaeste zsidósá szokásaina követesébe miálta kánonjog értelembe polluáltá katoliku egyházat A esete legnagyob részébe világ karna val átadás aza bizto tűzhalá vár judaizálókra akike tagadá esetébe tortúrá alkalmaztak J felismerésérő a inkvizíci perrendj gondoskodott d utasításoka tartalmazna Bernardo d Gu toulouse XIV sz elej é követője Eymeric aragónia inkvizíto művei Practic Inquisitioni Haeretica Praculatis tovább XV sz végé Torquemada XVI sz.-ba Espinos bíborno főinkvizítoro instrukció is A utóbb különö gondo fordí szombato szünetel kéménye megfigyelésére péntekrő szombatr kemencébe hagyot étele készítésére Eszte böjtjéne különöse Kippu böjtjének valamin szombat tiszt ruhaváltásna é serté élvezet elkerüléséne megfigyelésére J miat val perbefogá középkorba kizáróla má kitér megkeresztel zsidóka é zsidóv vál keresztényeke fenyegette d 149 óta spanyolország zsidó kiűzés ót fővá vol e zsidózó minde kategóriájár spanyo koron egés területén A utols judaizáló kimutathatóla Cordobába égetté me 1818 A áldoza eg marokkó szefár zsid keresked volt Magyarországo kánonjo szigorá J.-r kimutathatóla soh se alkalmazták L Inkvizíció Irodalom H Ch Lea Histor o tb Inquisitio i Spai I-IV 190 Histor o th inquisitio i th Midle-Age I III 188 Elka Adler Aut d f an Jew 190 Részlete irodalma l Seltman Rezső A inkvizíci történelm kutatáso megvilágításába 192

12350.h

CÍMSZ Judaizál

SZÓCIK Judaizál va zsidózá nyugat-európ nyelvekb középk másod fe ó használat kifejezé me n gúny értelm han ellenkezől kánonjo meghatározás alapszi magyarb enn megfelelő zsidó vagy szombat a a zsi szokások tar azok követ ehh hason m kifejezés középko judaize judaiz spany szób eredne XII sz.-t kezd aragoni dél-franciaorszá inkvizíció-törvényszék elő m ismeret kifejezé mi vá rendkív na szerep újko va spany inkvizíc idej játszi Ekk judaizan here zsi szoká köve eretn v kifejezés melyt inkvizíc akt hemzsegne Í minősített n csup zsi szokás követés rajtakapo titk zsidóka marannusoka han mindazok keresztények i ak valame zsi szoká követte legfőképp azonb m megkeresztelkede zsidóka ak visszaest zsidós szokásain követeséb miált kánonjo értelemb polluált katolik egyháza eset legnagyo részéb vilá karn va átadá az bizt tűzhal vá judaizálókr akik tagad esetéb tortúr alkalmazta felismerésér inkvizíc perrend gondoskodot utasítások tartalmazn Bernard G toulous XI s ele követőj Eymeri aragóni inkvizít műve Practi Inquisition Haeretic Praculati továb X s vég Torquemad XV sz.-b Espino bíborn főinkvizítor instrukci i utób külön gond ford szombat szünete kémény megfigyelésér péntekr szombat kemencéb hagyo étel készítésér Eszt böjtjén különös Kipp böjtjéne valami szomba tisz ruhaváltásn sert élveze elkerülésén megfigyelésér mia va perbefog középkorb kizáról m kité megkereszte zsidók zsidó vá keresztények fenyegett 14 ót spanyolorszá zsid kiűzé ó főv vo zsidóz mind kategóriájá spany koro egé területé utol judaizál kimutathatól Cordobáb égett m 181 áldoz e marokk szefá zsi kereske vol Magyarország kánonj szigor J.- kimutathatól so s alkalmaztá Inkvizíci Irodalo C Le Histo t Inquisiti Spa I-I 19 Histo t inquisiti t Midle-Ag II 18 Elk Adle Au a Je 19 Részlet irodalm Seltma Rezs inkvizíc történel kutatás megvilágításáb 19

12350.

CÍMS Judaizá

SZÓCI Judaizá v zsidóz nyugat-euró nyelvek közép máso f használa kifejez m gún értel ha ellenkező kánonj meghatározá alapsz magyar en megfelel zsid vag szomba zs szokáso ta azo köve eh haso kifejezé középk judaiz judai span szó eredn XI sz.- kez aragon dél-franciaorsz inkvizíció-törvényszé el ismere kifejez m v rendkí n szere újk v span inkvizí ide játsz Ek judaiza her zs szok köv eret kifejezé mely inkvizí ak hemzsegn minősítet csu zs szoká követé rajtakap tit zsidók marannusok ha mindazo kereszténye a valam zs szok követt legfőkép azon megkeresztelked zsidók a visszaes zsidó szokásai követesé miál kánonj értelem polluál katoli egyház ese legnagy részé vil kar v átad a biz tűzha v judaizálók aki taga eseté tortú alkalmazt felismerésé inkvizí perren gondoskodo utasításo tartalmaz Bernar toulou X el követő Eymer aragón inkvizí műv Pract Inquisitio Haereti Praculat tová vé Torquema X sz.- Espin bíbor főinkvizíto instrukc utó külö gon for szomba szünet kémén megfigyelésé péntek szomba kemencé hagy éte készítésé Esz böjtjé különö Kip böjtjén valam szomb tis ruhaváltás ser élvez elkerülésé megfigyelésé mi v perbefo középkor kizáró kit megkereszt zsidó zsid v kereszténye fenyeget 1 ó spanyolorsz zsi kiűz fő v zsidó min kategóriáj span kor eg terület uto judaizá kimutatható Cordobá éget 18 áldo marok szef zs keresk vo Magyarorszá kánon szigo J. kimutatható s alkalmazt Inkvizíc Irodal L Hist Inquisit Sp I- 1 Hist inquisit Midle-A I 1 El Adl A J 1 Részle irodal Seltm Rez inkvizí történe kutatá megvilágításá 1

12350

CÍM Judaiz

SZÓC Judaiz zsidó nyugat-eur nyelve közé más használ kifeje gú érte h ellenkez kánon meghatároz alaps magya e megfele zsi va szomb z szokás t az köv e has kifejez közép judai juda spa sz ered X sz. ke arago dél-franciaors inkvizíció-törvénysz e ismer kifeje rendk szer új spa inkviz id játs E judaiz he z szo kö ere kifejez mel inkviz a hemzseg minősíte cs z szok követ rajtaka ti zsidó marannuso h mindaz keresztény vala z szo követ legfőké azo megkeresztelke zsidó visszae zsid szokása követes miá kánon értele polluá katol egyhá es legnag rész vi ka áta bi tűzh judaizáló ak tag eset tort alkalmaz felismerés inkviz perre gondoskod utasítás tartalma Berna toulo e követ Eyme aragó inkviz mű Prac Inquisiti Haeret Pracula tov v Torquem sz. Espi bíbo főinkvizít instruk ut kül go fo szomb szüne kémé megfigyelés pénte szomb kemenc hag ét készítés Es böjtj külön Ki böjtjé vala szom ti ruhaváltá se élve elkerülés megfigyelés m perbef középko kizár ki megkeresz zsid zsi keresztény fenyege spanyolors zs kiű f zsid mi kategóriá spa ko e terüle ut judaiz kimutathat Cordob ége 1 áld maro sze z keres v Magyarorsz káno szig J kimutathat alkalmaz Inkvizí Iroda His Inquisi S I His inquisi Midle- E Ad Részl iroda Selt Re inkviz történ kutat megvilágítás

1235

CÍ Judai

SZÓ Judai zsid nyugat-eu nyelv köz má haszná kifej g ért ellenke káno meghatáro alap magy megfel zs v szom szoká a kö ha kifeje közé juda jud sp s ere sz k arag dél-franciaor inkvizíció-törvénys isme kifej rend sze ú sp inkvi i ját judai h sz k er kifeje me inkvi hemzse minősít c szo köve rajtak t zsid marannus minda keresztén val sz köve legfők az megkeresztelk zsid vissza zsi szokás követe mi káno értel pollu kato egyh e legna rés v k át b tűz judaizál a ta ese tor alkalma felismeré inkvi perr gondosko utasítá tartalm Bern toul köve Eym arag inkvi m Pra Inquisit Haere Pracul to Torque sz Esp bíb főinkvizí instru u kü g f szom szün kém megfigyelé pént szom kemen ha é készíté E böjt külö K böjtj val szo t ruhavált s élv elkerülé megfigyelé perbe középk kizá k megkeres zsi zs keresztén fenyeg spanyolor z ki zsi m kategóri sp k terül u judai kimutatha Cordo ég ál mar sz kere Magyarors kán szi kimutatha alkalma Inkviz Irod Hi Inquis Hi inquis Midle A Rész irod Sel R inkvi törté kuta megvilágítá