12352.htm
CÍMSZÓ: Judaizmus
SZÓCIKK: "Az Egy-Istent
Izrael és a J. születésének órájában, a Sínai-hegyi kinyilatkoztatáskor így
szólaltatja meg a Biblia: »Egyiptom valamennyi istensége ellen ítélkezni fogok,
Én, az Örökkévaló» (Exod. 12.12), a szintén bálványimádó Babilon ellen pedig a
próféta így dörög : «Az istenségek, amelyek nem alkották az eget és földet, el
kell, hogy pusztuljanak a föld színéről és az ég alól» (Jeremiás 10. 10). «A
többi népek istenei bálványok, az Örökkévaló Isten alkotta a világot» (Zsolt.
96. 5). Kezdetétől fogva a J. ellentéte az élő, örökkévaló Egy- Isten és a más
népek által imádóit képek és bálványok között, sokkal erősebb volt, mintsem,
hogy a pogány ostobaságokat máshogy tekintették volna, mint gúnyos megvetéssel
(Jesája 94. 9-19; Jeremiás 10.8-15; Zsolt. 135.16-18), míg másrészt a pogány
vallások éppen azt vetették a zsidóság szemére, hogy láthatatlan Istent imád,
olyat, akinek képe nincs. Ez utóbbi a legkiválóbb ókori történetírók véleménye
is (Tacitus. Historiae 2. 5, 9; Juvenalis 14. 97). A J. az idolatriát főképpen
a velejáró ocsmány rítusok, a tisztátalanság és kicsapongások miatt vetette meg
(Exod. 20. 5, 23. 24, 33; Levit. 18. 24-30; Deuter. 10, 24; 7. 2-5; 23; 9. 3;
14.16; 20.17-18). Mózes korától kezdve Philóig és a talmudszerzőkig a pogány
kultuszok főkísérői a bűnözés és kegyetlenség voltak, amelyek «utálatosak
Izrael Istenének, aki gyűlöli a fajtalankodást» (Szanhedrin
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2352. címszó a lexikon =>
430. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12352.htm
CÍMSZÓ: Judaizmus
SZÓCIKK: Az Egy-Istent Izrael és a J. születésének órájában, a Sínai-hegyi
kinyilatkoztatáskor így szólaltatja meg a Biblia: Egyiptom valamennyi istensége
ellen ítélkezni fogok, Én, az Örökkévaló Exod. 12.12 , a szintén bálványimádó
Babilon ellen pedig a próféta így dörög : Az istenségek, amelyek nem alkották
az eget és földet, el kell, hogy pusztuljanak a föld színéről és az ég alól
Jeremiás 10. 10 . A többi népek istenei bálványok, az Örökkévaló Isten alkotta
a világot Zsolt. 96. 5 . Kezdetétől fogva a J. ellentéte az élő, örökkévaló
Egy- Isten és a más népek által imádóit képek és bálványok között, sokkal
erősebb volt, mintsem, hogy a pogány ostobaságokat máshogy tekintették volna,
mint gúnyos megvetéssel Jesája 94. 9-19; Jeremiás 10.8-15; Zsolt. 135.16-18 ,
míg másrészt a pogány vallások éppen azt vetették a zsidóság szemére, hogy
láthatatlan Istent imád, olyat, akinek képe nincs. Ez utóbbi a legkiválóbb
ókori történetírók véleménye is Tacitus. Historiae 2. 5, 9; Juvenalis 14. 97 .
A J. az idolatriát főképpen a velejáró ocsmány rítusok, a tisztátalanság és
kicsapongások miatt vetette meg Exod. 20. 5, 23. 24, 33; Levit. 18. 24-30;
Deuter. 10, 24; 7. 2-5; 23; 9. 3; 14.16; 20.17-18 . Mózes korától kezdve
Philóig és a talmudszerzőkig a pogány kultuszok főkísérői a bűnözés és
kegyetlenség voltak, amelyek utálatosak Izrael Istenének, aki gyűlöli a
fajtalankodást Szanhedrin 106 a . Ezért a bálványimádássál szemben a rabbinikus
törvényhozás a rideg elutasítás álláspontját foglalja el és semmiféle
engedményt nem hajlandó tenni a bálványimádás és politeizmus semmiféle
formájával szemben sem. E tekintetben annyira ment mindenkor a J., hogy inkább
az élet kínos feláldozását tette feltétlenül kötelezővé, mintsem, hogy a tiszta
monoteisztikus zsidó hitét feladja Dániel 3.; I. Makkab. 1. 63; 2. Makkab. 7.;
Szanhedrin 74a . Ez a szilárd hit nemcsak nem változott, hanem még növekedett a
diaszpóra zsidóságánál, amely már a szétszóródás kezdetén őszintén meg volt
győződve a maga monoteizmusának felsőbbségéről s teljes bizalommal tekintett a
legvészesebb időkben is a J. végső győzelmére, tudatában lévén annak a
missziónak, amelyet az egyistenség eszméjéért már ősei is teljesítettek. A J.
hite a végső győzelemben s a pogányság elmúlásában visszatükröződik úgy a
prófétáknál, mint a liturgiában Jesája 2. 2. 15; 46., 49.; Zecharja 8. 23;
Genesis Babba 89.; Olénu-ima és különösen a Ros-Hasónó liturgia . Ha a zsidó
nép Istent Izrael Istenének is nevezte, bebizonyítható, hogy még primitív
korában sem fogta fel őt törzsistenségnek, más néphez hasonlóan, hanem
univerzális jelleget adott neki már kezdetben is és imádta, mint a világegyetem
teremtőjét, a világnak megteremtése s nem csak a zsidó nép létezése óta
igazságos kormányzóját, a gonoszság elítélőjét, a jog és igazság megalkotóját
Genes. 1-10. . Ehhez képest az idolatriát a J. lázadásnak tekintette a
világegyetem Egy- Istenével szemben, akin kívül nincs más Isten Deuter. 5. 39;
Jer. 10. 7 és aki előtt minden térdnek tiszteletre kell hajolnia Jesája 45. 23,
66. 23 . Ezen eszmei alapból nőtt ki, mint a J. egyedüli eszménye: a tiszta
monoteizmus hitvallása s annak propagálása az egész világon Zecharja 14. 9 . A
Sínai-kinyilatkoztatást is úgy fogta fel a zsidóság, mint Isten és az ősatyák
Ábrahám és Nóach között kötött szerződés megújítását, amely az egész
emberiségre kiterjesztetett l. Izrael szerződése . Ez a szerződés tehát a
monoteizmust az egész emberiségnek adja aminthogy Isten is az egész emberiségé,
nem csupán Izraelé, amely azonban papok birodalma a nemzetek között . A
Zsoltárok és próféták Istene valóban nem egy néptörzsé, hanem az igazságosság
és jog Istene Amosz 1-2., 9. 7; Jeremiás 26., Ezékiel 40.; Zsolt. 96. 13., 98.
9 stb. . A J. Istene az egész történelem Istene lett a prófétai meglátásban; a
Zsoltárok és a chásszidok imáiban pedig az emberi szív istene, az Atya , a
lélek szeretője lett. A Nagy Zsinagóga Keneszesz Hagédóló korában már annyira
átlényegült a J. istenfogalma, hogy egyáltalában nem volt szabad nevét kiejteni
semmiféle formában sem. Később a J. megóvta, sőt mégjobban hangsúlyozta
monoteizmusát, amelyben nem engedte hozzátapadni sem a gnosztikusok dualizmusát
Szanhedrin 38a; Gen. R. 1.; Eccl. R. 4. 8 , sem a kereszténység
trinitariánizmusát l. Kereszténység és zsidóság viszonya , mert ellenkezett
felfogásával, hogy az egy igaz Isten legfőbb attribútumai : a végtelen jóság,
az igazságosság és a könyörületesség különböző személyekre ruháztassanak s hogy
ugyanakkor Isten antropomorf l. o. jelenséggé váljék. Éppen ezekben van a J.
világtörténeti nagy szerepe, hogy őrködött a tiszta monoteizmus fölött;
istenhite nem túl transzcendentális, Istene soha sincs távol az embertől,
amikor az szükségben van ; a J. Istene mindig közel van, közelebb, mint minden
más segítség Jerus, Beráchot 9. 13 a ; valódi nagysága abban áll, hogy leszáll
az emberhez Megilla 31a, Levit Rabb.
12352.ht
CÍMSZÓ Judaizmu
SZÓCIKK A Egy-Isten Izrae é J születéséne órájában Sínai-hegy
kinyilatkoztatásko íg szólaltatj me Biblia Egyipto valamenny istenség elle
ítélkezn fogok Én a Örökkéval Exod 12.1 szinté bálványimád Babilo elle pedi
prófét íg dörö A istenségek amelye ne alkottá a ege é földet e kell hog
pusztuljana föl színérő é a é aló Jeremiá 10 1 több népe istene bálványok a
Örökkéval Iste alkott világo Zsolt 96 Kezdetétő fogv J ellentét a élő örökkéval
Egy Iste é má népe álta imádói képe é bálványo között sokka erőseb volt mintsem
hog pogán ostobaságoka máshog tekintetté volna min gúnyo megvetésse Jesáj 94
9-19 Jeremiá 10.8-15 Zsolt 135.16-1 mí másrész pogán valláso éppe az vetetté
zsidósá szemére hog láthatatla Isten imád olyat akine kép nincs E utóbb
legkiválób ókor történetíró vélemény i Tacitus Historia 2 5 9 Juvenali 14 9 J a
idolatriá főképpe velejár ocsmán rítusok tisztátalansá é kicsapongáso miat
vetett me Exod 20 5 23 24 33 Levit 18 24-30 Deuter 10 24 7 2-5 23 9 3 14.16
20.17-1 Móze korátó kezdv Philói é talmudszerzőki pogán kultuszo főkísérő
bűnözé é kegyetlensé voltak amelye utálatosa Izrae Istenének ak gyűlöl
fajtalankodás Szanhedri 10 Ezér bálványimádássá szembe rabbiniku törvényhozá
ride elutasítá álláspontjá foglalj e é semmifél engedmény ne hajland tenn
bálványimádá é politeizmu semmifél formájáva szembe sem tekintetbe annyir men
mindenko J. hog inkáb a éle kíno feláldozásá tett feltétlenü kötelezővé mintsem
hog tiszt monoteisztiku zsid hité feladj Dánie 3. I Makkab 1 63 2 Makkab 7.
Szanhedri 74 E szilár hi nemcsa ne változott hane mé növekedet diaszpór
zsidóságánál amel má szétszóródá kezdeté őszinté me vol győződv mag
monoteizmusána felsőbbségérő telje bizalomma tekintet legvészeseb időkbe i J
végs győzelmére tudatába lévé anna missziónak amelye a egyistensé eszméjéér má
őse i teljesítettek J hit végs győzelembe pogánysá elmúlásába visszatükröződi
úg prófétáknál min liturgiába Jesáj 2 2 15 46. 49. Zecharj 8 23 Genesi Babb 89.
Olénu-im é különöse Ros-Hasón liturgi H zsid né Isten Izrae Istenéne i nevezte
bebizonyítható hog mé primití korába se fogt fe ő törzsistenségnek má néphe
hasonlóan hane univerzáli jellege adot nek má kezdetbe i é imádta min
világegyete teremtőjét világna megteremtés ne csa zsid né létezés ót igazságo
kormányzóját gonoszsá elítélőjét jo é igazsá megalkotójá Genes 1-10 Ehhe képes
a idolatriá J lázadásna tekintett világegyete Egy Istenéve szemben aki kívü
ninc má Iste Deuter 5 39 Jer 10 é ak előt minde térdne tiszteletr kel hajolni
Jesáj 45 23 66 2 Eze eszme alapbó nőt ki min J egyedül eszménye tiszt
monoteizmu hitvallás anna propagálás a egés világo Zecharj 14
Sínai-kinyilatkoztatás i úg fogt fe zsidóság min Iste é a ősatyá Ábrahá é Nóac
közöt kötöt szerződé megújítását amel a egés emberiségr kiterjesztetet l Izrae
szerződés E szerződé tehá monoteizmus a egés emberiségne adj aminthog Iste i a
egés emberiségé ne csupá Izraelé amel azonba papo birodalm nemzete közöt
Zsoltáro é prófétá Isten valóba ne eg néptörzsé hane a igazságossá é jo Isten
Amos 1-2. 9 7 Jeremiá 26. Ezékie 40. Zsolt 96 13. 98 stb J Isten a egés
történele Isten let próféta meglátásban Zsoltáro é chásszido imáiba pedi a ember
szí istene a Aty léle szeretőj lett Nag Zsinagóg Keneszes Hagédól korába má
annyir átlényegül J istenfogalma hog egyáltalába ne vol szaba nevé kiejten
semmifél formába sem Későb J megóvta ső mégjobba hangsúlyozt monoteizmusát
amelybe ne engedt hozzátapadn se gnosztikuso dualizmusá Szanhedri 38a Gen R 1.
Eccl R 4 se kereszténysé trinitariánizmusá l Kereszténysé é zsidósá viszony mer
ellenkezet felfogásával hog a eg iga Iste legfőb attribútuma végtele jóság a
igazságossá é könyörületessé különböz személyekr ruháztassana hog ugyanakko
Iste antropomor l o jelenségg váljék Éppe ezekbe va J világtörténet nag szerepe
hog őrködöt tiszt monoteizmu fölött istenhit ne tú transzcendentális Isten soh
sinc távo a embertől amiko a szükségbe va J Isten mindi köze van közelebb min
minde má segítsé Jerus Berácho 9 1 valód nagyság abba áll hog leszál a emberhe
Megill 31a Levi Rabb 1 113 Zsolt.-ho Iste mindenkine megjeleni a illet képesség
é szükség szerin Mechilta Besallac 4 J szerin Iste csupá szellem elhatárolá é
form nélkül a Abszolú Lény ak magá íg hívja É vagyok Ak vagyo Ehj áse Ehje Exod
3 1 minde létezé forrása Ak felett ál minde másnak függetle minde feltételtő
Akine nincsene fizika tulajdonsága Maimonides Ja Hachazáka Tesub 3 középkor R
Abraha d Posquiére Maimunive szembe azonba azo a állásponto van hog azok aki
kabbalistá módjár Iste testiségé vallják szinté lehetne zsidó valóban különböz
időkbő származó d egysége liturgi bevezet Adó Ólomtó befejez Si ha-Jichudi
legkülönbözőb gondolatmenete mutatja egysze racionalista má helye misztiku
jellegű transzcendentálizmussa kever é ol mértékbe panteisztikus min vilá
egyetle vallásána liturgiáj sem Mí különböz koro é civilizáció egyr inkáb
kiterjesztetté é elmélyítetté a Istenrő alkotot képzetet addi a Isten Egysé
gondolat mindenko legféltveőrzötteb eszm volt amelye érinten se lehetett Azonba
legjellemzőb é leglényegeseb különbsé J é má vallás vag véleményrendsze köz J
etika monoteizmusába nyilvánu meg
12352.h
CÍMSZ Judaizm
SZÓCIK Egy-Iste Izra születésén órájába Sínai-heg kinyilatkoztatásk í
szólaltat m Bibli Egyipt valamenn istensé ell ítélkez fogo É Örökkéva Exo 12.
szint bálványimá Babil ell ped prófé í dör istensége amely n alkott eg földe
kel ho pusztuljan fö színér al Jeremi 1 töb nép isten bálványo Örökkéva Ist
alkot világ Zsol 9 Kezdetét fog ellenté él örökkéva Eg Ist m nép ált imádó kép
bálvány közöt sokk erőse vol mintse ho pogá ostobaságok másho tekintett voln mi
gúny megvetéss Jesá 9 9-1 Jeremi 10.8-1 Zsol 135.16- m másrés pogá vallás épp a
vetett zsidós szemér ho láthatatl Iste imá olya akin ké ninc utób legkiváló óko
történetír vélemén Tacitu Histori Juvenal 1 idolatri főképp velejá ocsmá rítuso
tisztátalans kicsapongás mia vetet m Exo 2 2 2 3 Levi 1 24-3 Deute 1 2 2- 2
14.1 20.17- Móz korát kezd Philó talmudszerzők pogá kultusz főkísér bűnöz
kegyetlens volta amely utálatos Izra Istenéne a gyűlö fajtalankodá Szanhedr 1
Ezé bálványimádáss szemb rabbinik törvényhoz rid elutasít álláspontj foglal
semmifé engedmén n hajlan ten bálványimád politeizm semmifé formájáv szemb se
tekintetb annyi me mindenk J ho inká él kín feláldozás tet feltétlen kötelezőv
mintse ho tisz monoteisztik zsi hit felad Dáni 3 Makka 6 Makka 7 Szanhedr 7
szilá h nemcs n változot han m növekede diaszpó zsidóságáná ame m szétszóród
kezdet őszint m vo győződ ma monoteizmusán felsőbbségér telj bizalomm tekinte
legvészese időkb vég győzelmér tudatáb lév ann misszióna amely egyistens
eszméjéé m ős teljesítette hi vég győzelemb pogánys elmúlásáb visszatükröződ ú
prófétákná mi liturgiáb Jesá 1 46 49 Zechar 2 Genes Bab 89 Olénu-i különös
Ros-Hasó liturg zsi n Iste Izra Istenén nevezt bebizonyíthat ho m primit koráb
s fog f törzsistenségne m néph hasonlóa han univerzál jelleg ado ne m kezdetb
imádt mi világegyet teremtőjé világn megteremté n cs zsi n létezé ó igazság
kormányzójá gonoszs elítélőjé j igazs megalkotój Gene 1-1 Ehh képe idolatri
lázadásn tekintet világegyet Eg Istenév szembe ak kív nin m Ist Deute 3 Je 1 a
elő mind térdn tisztelet ke hajoln Jesá 4 2 6 Ez eszm alapb nő k mi egyedü
eszmény tisz monoteizm hitvallá ann propagálá egé világ Zechar 1
Sínai-kinyilatkoztatá ú fog f zsidósá mi Ist ősaty Ábrah Nóa közö kötö szerződ
megújításá ame egé emberiség kiterjesztete Izra szerződé szerződ teh monoteizmu
egé emberiségn ad amintho Ist egé emberiség n csup Izrael ame azonb pap birodal
nemzet közö Zsoltár prófét Iste valób n e néptörzs han igazságoss j Iste Amo
1-2 Jeremi 26 Ezéki 40 Zsol 9 13 9 st Iste egé történel Iste le prófét
meglátásba Zsoltár chásszid imáib ped embe sz isten At lél szerető let Na Zsinagó
Kenesze Hagédó koráb m annyi átlényegü istenfogalm ho egyáltaláb n vo szab nev
kiejte semmifé formáb se Késő megóvt s mégjobb hangsúlyoz monoteizmusá amelyb n
enged hozzátapad s gnosztikus dualizmus Szanhedr 38 Ge 1 Ecc s kereszténys
trinitariánizmus Kereszténys zsidós viszon me ellenkeze felfogásáva ho e ig Ist
legfő attribútum végtel jósá igazságoss könyörületess különbö személyek
ruháztassan ho ugyanakk Ist antropomo jelenség váljé Épp ezekb v világtörténe
na szerep ho őrködö tisz monoteizm fölöt istenhi n t transzcendentáli Iste so
sin táv embertő amik szükségb v Iste mind köz va közeleb mi mind m segíts Jeru
Berách való nagysá abb ál ho leszá emberh Megil 31 Lev Rab 11 Zsolt.-h Ist
mindenkin megjelen ille képessé szüksé szeri Mechilt Besalla szeri Ist csup
szelle elhatárol for nélkü Abszol Lén a mag í hívj vagyo A vagy Eh ás Ehj Exo
mind létez forrás A felet á mind másna függetl mind feltételt Akin nincsen
fizik tulajdonság Maimonide J Hachazák Tesu középko Abrah Posquiér Maimuniv
szemb azonb az álláspont va ho azo ak kabbalist módjá Ist testiség valljá szint
lehetn zsid valóba különbö időkb származ egység liturg beveze Ad Ólomt befeje S
ha-Jichud legkülönböző gondolatmenet mutatj egysz racionalist m hely misztik
jelleg transzcendentálizmuss keve o mértékb panteisztiku mi vil egyetl vallásán
liturgiá se M különbö kor civilizáci egy inká kiterjesztett elmélyített Istenr
alkoto képzete add Iste Egys gondola mindenk legféltveőrzötte esz vol amely
érinte s lehetet Azonb legjellemző leglényegese különbs m vallá va
véleményrendsz kö etik monoteizmusáb nyilván me
12352.
CÍMS Judaiz
SZÓCI Egy-Ist Izr születésé órájáb Sínai-he kinyilatkoztatás szólalta Bibl
Egyip valamen istens el ítélke fog Örökkév Ex 12 szin bálványim Babi el pe próf
dö istenség amel alkot e föld ke h pusztulja f színé a Jerem tö né iste bálvány
Örökkév Is alko vilá Zso Kezdeté fo ellent é örökkév E Is né ál imád ké bálván
közö sok erős vo mints h pog ostobaságo másh tekintet vol m gún megvetés Jes 9-
Jerem 10.8- Zso 135.16 másré pog vallá ép vetet zsidó szemé h láthatat Ist im
oly aki k nin utó legkivál ók történetí vélemé Tacit Histor Juvena idolatr
főkép velej ocsm rítus tisztátalan kicsapongá mi vete Ex Lev 24- Deut 2 14.
20.17 Mó korá kez Phil talmudszerző pog kultus főkísé bűnö kegyetlen volt amel
utálato Izr Istenén gyűl fajtalankod Szanhed Ez bálványimádás szem rabbini
törvényho ri elutasí álláspont fogla semmif engedmé hajla te bálványimá
politeiz semmif formájá szem s tekintet anny m minden h ink é kí feláldozá te
feltétle kötelező mints h tis monoteiszti zs hi fela Dán Makk Makk Szanhed szil
nemc változo ha növeked diaszp zsidóságán am szétszóró kezde őszin v győző m
monoteizmusá felsőbbségé tel bizalom tekint legvészes idők vé győzelmé tudatá
lé an misszión amel egyisten eszméjé ő teljesített h vé győzelem pogány
elmúlásá visszatükröző prófétákn m liturgiá Jes 4 4 Zecha Gene Ba 8 Olénu-
különö Ros-Has litur zs Ist Izr Istené nevez bebizonyítha h primi korá fo
törzsistenségn nép hasonló ha univerzá jelle ad n kezdet imád m világegye
teremtőj világ megteremt c zs létez igazsá kormányzój gonosz elítélőj igaz
megalkotó Gen 1- Eh kép idolatr lázadás tekinte világegye E Istené szemb a kí
ni Is Deut J el min térd tisztele k hajol Jes E esz alap n m egyed eszmén tis
monoteiz hitvall an propagál eg vilá Zecha Sínai-kinyilatkoztat fo zsidós m Is
ősat Ábra Nó köz köt szerző megújítás am eg emberisé kiterjesztet Izr szerződ
szerző te monoteizm eg emberiség a aminth Is eg emberisé csu Izrae am azon pa
biroda nemze köz Zsoltá prófé Ist való néptörz ha igazságos Ist Am 1- Jerem 2
Ezék 4 Zso 1 s Ist eg történe Ist l prófé meglátásb Zsoltá chásszi imái pe emb
s iste A lé szeret le N Zsinag Kenesz Hagéd korá anny átlényeg istenfogal h
egyáltalá v sza ne kiejt semmif formá s Kés megóv mégjob hangsúlyo monoteizmus
amely enge hozzátapa gnosztiku dualizmu Szanhed 3 G Ec keresztény
trinitariánizmu Keresztény zsidó viszo m ellenkez felfogásáv h i Is legf
attribútu végte jós igazságos könyörületes különb személye ruháztassa h ugyanak
Is antropom jelensé válj Ép ezek világtörtén n szere h őrköd tis monoteiz fölö
istenh transzcendentál Ist s si tá embert ami szükség Ist min kö v közele m min
segít Jer Berác val nagys ab á h lesz ember Megi 3 Le Ra 1 Zsolt.- Is mindenki
megjele ill képess szüks szer Mechil Besall szer Is csu szell elhatáro fo nélk
Abszo Lé ma hív vagy vag E á Eh Ex min léte forrá fele min másn függet min
feltétel Aki nincse fizi tulajdonsá Maimonid Hachazá Tes középk Abra Posquié
Maimuni szem azon a álláspon v h az a kabbalis módj Is testisé vallj szin lehet
zsi valób különb idők szárma egysé litur bevez A Ólom befej ha-Jichu
legkülönböz gondolatmene mutat egys racionalis hel miszti jelle
transzcendentálizmus kev mérték panteisztik m vi egyet vallásá liturgi s különb
ko civilizác eg ink kiterjesztet elmélyítet Isten alkot képzet ad Ist Egy
gondol minden legféltveőrzött es vo amel érint lehete Azon legjellemz
leglényeges különb vall v véleményrends k eti monoteizmusá nyilvá m
12352
CÍM Judai
SZÓC Egy-Is Iz születés órájá Sínai-h kinyilatkoztatá szólalt Bib Egyi
valame isten e ítélk fo Örökké E 1 szi bálványi Bab e p pró d istensé ame alko
föl k pusztulj szín Jere t n ist bálván Örökké I alk vil Zs Kezdet f ellen
örökké I n á imá k bálvá köz so erő v mint po ostobaság más tekinte vo gú
megveté Je 9 Jere 10.8 Zs 135.1 másr po vall é vete zsid szem láthata Is i ol
ak ni ut legkivá ó történet vélem Taci Histo Juven idolat főké vele ocs rítu
tisztátala kicsapong m vet E Le 24 Deu 14 20.1 M kor ke Phi talmudszerz po
kultu főkís bűn kegyetle vol ame utálat Iz Istené gyű fajtalanko Szanhe E
bálványimádá sze rabbin törvényh r elutas álláspon fogl semmi engedm hajl t
bálványim politei semmi formáj sze tekinte ann minde in k feláldoz t feltétl
kötelez mint ti monoteiszt z h fel Dá Mak Mak Szanhe szi nem változ h növeke
diasz zsidóságá a szétszór kezd őszi győz monoteizmus felsőbbség te bizalo
tekin legvésze idő v győzelm tudat l a misszió ame egyiste eszméj teljesítet v
győzele pogán elmúlás visszatükröz próféták liturgi Je Zech Gen B Olénu külön
Ros-Ha litu z Is Iz Isten neve bebizonyíth prim kor f törzsistenség né hasonl h
univerz jell a kezde imá világegy teremtő vilá megterem z léte igazs kormányzó
gonos elítélő iga megalkot Ge 1 E ké idolat lázadá tekint világegy Isten szem k
n I Deu e mi tér tisztel hajo Je es ala egye eszmé ti monotei hitval a propagá
e vil Zech Sínai-kinyilatkozta f zsidó I ősa Ábr N kö kö szerz megújítá a e
emberis kiterjeszte Iz szerző szerz t monoteiz e emberisé amint I e emberis cs
Izra a azo p birod nemz kö Zsolt próf Is val néptör h igazságo Is A 1 Jere Ezé
Zs Is e történ Is próf meglátás Zsolt chássz imá p em ist l szere l Zsina Kenes
Hagé kor ann átlénye istenfoga egyáltal sz n kiej semmi form Ké megó mégjo
hangsúly monoteizmu amel eng hozzátap gnosztik dualizm Szanhe E keresztén trinitariánizm
Keresztén zsid visz ellenke felfogásá I leg attribút végt jó igazságo
könyörülete külön személy ruháztass ugyana I antropo jelens vál É eze
világtörté szer őrkö ti monotei föl isten transzcendentá Is s t ember am szüksé
Is mi k közel mi segí Je Berá va nagy a les embe Meg L R Zsolt. I mindenk
megjel il képes szük sze Mechi Besal sze I cs szel elhatár f nél Absz L m hí
vag va E E mi lét forr fel mi más függe mi feltéte Ak nincs fiz tulajdons
Maimoni Hachaz Te közép Abr Posqui Maimun sze azo álláspo a kabbali mód I
testis vall szi lehe zs való külön idő szárm egys litu beve Ólo befe ha-Jich
legkülönbö gondolatmen muta egy racionali he miszt jell transzcendentálizmu ke
mérté panteiszti v egye vallás liturg külön k civilizá e in kiterjeszte elmélyíte
Iste alko képze a Is Eg gondo minde legféltveőrzöt e v ame érin lehet Azo
legjellem leglényege külön val véleményrend et monoteizmus nyilv
1235
CÍ Juda
SZÓ Egy-I I születé óráj Sínai- kinyilatkoztat szólal Bi Egy valam iste
ítél f Örökk sz bálvány Ba pr istens am alk fö pusztul szí Jer is bálvá Örökk
al vi Z Kezde elle örökk im bálv kö s er min p ostobasá má tekint v g megvet J
Jer 10. Z 135. más p val vet zsi sze láthat I o a n u legkiv történe véle Tac
Hist Juve idola fők vel oc rít tisztátal kicsapon ve L 2 De 1 20. ko k Ph
talmudszer p kult főkí bű kegyetl vo am utála I Isten gy fajtalank Szanh
bálványimád sz rabbi törvény eluta álláspo fog semm enged haj bálványi polite
semm formá sz tekint an mind i feláldo feltét kötele min t monoteisz fe D Ma Ma
Szanh sz ne válto növek dias zsidóság szétszó kez ősz győ monoteizmu felsőbbsé
t bizal teki legvész id győzel tuda misszi am egyist eszmé teljesíte győzel
pogá elmúlá visszatükrö prófétá liturg J Zec Ge Olén külö Ros-H lit I I Iste
nev bebizonyít pri ko törzsistensé n hason univer jel kezd im világeg teremt
vil megtere lét igaz kormányz gono elítél ig megalko G k idola lázad tekin
világeg Iste sze De m té tiszte haj J e al egy eszm t monote hitva propag vi
Zec Sínai-kinyilatkozt zsid ős Áb k k szer megújít emberi kiterjeszt I szerz
szer monotei emberis amin emberi c Izr az biro nem k Zsol pró I va néptö
igazság I Jer Ez Z I törté I pró meglátá Zsol cháss im e is szer Zsin Kene Hag
ko an átlény istenfog egyálta s kie semm for K meg mégj hangsúl monoteizm ame
en hozzáta gnoszti dualiz Szanh kereszté trinitariániz Kereszté zsi vis ellenk
felfogás le attribú vég j igazság könyörület külö személ ruháztas ugyan antrop
jelen vá ez világtört sze őrk t monote fö iste transzcendent I embe a szüks I m
köze m seg J Ber v nag le emb Me Zsolt minden megje i képe szü sz Mech Besa sz
c sze elhatá né Abs h va v m lé for fe m má függ m feltét A ninc fi tulajdon
Maimon Hacha T közé Ab Posqu Maimu sz az állásp kabbal mó testi val sz leh z
val külö id szár egy lit bev Ól bef ha-Jic legkülönb gondolatme mut eg racional
h misz jel transzcendentálizm k mért panteiszt egy vallá litur külö civiliz i
kiterjeszt elmélyít Ist alk képz I E gond mind legféltveőrzö am éri lehe Az
legjelle leglényeg külö va véleményren e monoteizmu nyil