12353.htm
CÍMSZÓ: Judaizmus
SZÓCIKK: "Nem áldozás,
hanem igazságos és jótékony élet az, amit Isten követel (Jesája 1. 12-17; Ámosz
5.21-24; Hósea 6.6; Micha 6 6-8; Jeremiás 7. 22; Zsolt. 40. 7; 50. 8-13); az egész
régi zsidó áldozási kultusz csupán az emberek lelki szükségletei
nyilvánításának volt megengedett kifejezője, de a vallásetikának csak
szimbóluma volt (Peszikta 6. 57, 62; Num, Babbah 21.; Levit Rab. 2.). A vallás
egyetlen tárgya a régi zsidó felfogás szerint is csupán egy lehet: hogy az
embert Isten útjaira vezérelje, hogy az cedókó-t, azaz igazságot és
jótékonyságot gyakoroljon (Genes. 19. 19; Deuter. 10. 12); maga Isten az
igazságosság, könyörület és szentség Istene, a morális tökéletesség eszménye
(Exod. 20. 5-6; 34. 7; Leint. 19. 1; Deuter.7. 9-10). Míg a pogány népek
istenségfogalmai a félelem érzetének termékei, addig a J.-é az istenfélelemé,
amely a lelkiismeret és belső istenismeret terméke s amely megőrzi az embert a
bűn elkövetésétől (Gen. 42. 18; Exod. 20. 20; Deuter. 10. 12; Jób 1. 1). A J.
felfogása szerint az emberiség története kezdettől fogva a világ erkölcsi
kormányzójának, «a népek királyának, aki előtt mindenki megrendül» (Jer. 10. 7
; Zsolt. 94. 10; Dániel 2. 21) kezeiben van, mert Őbenne egyesül hatalom és
igazság, .szeretet és bizalom (Zsolt. 89.15). Istent a Biblia így beszélteti
Izrael népéhez : a Szentek legyetek mert Én, az Örökkévaló Isten szentséges
vagyok» (Levit. 19. 1), továbbá : «így szólt az emberhez : ügyelj az istenfélelemre,
mert az a bölcsesség s a rossztól való tartózkodás maga a megértés» (Jób 28.
28, v. ö. Micha. 6. 8 ; Jesája 33. 15 ; Zsolt. 15., 24. 4: «Ő megmutatta neked,
ó, ember, mi a jó ; vajon mit kívánna az Úr tőletek mást, minthogy igazságosak
legyetek, szeressétek az irgalmasságot s hogy alázatos lélekkel Isten útján
járjatok. Rendkívül jellemző a rabbinikus zsidóság felfogására az a tény, hogy
amikor Istenről beszélnek, akkor rendszerint valamelyik attribútumát használják
névül: «A világ Egyetlen Igazságosa» (Cadiko Sel Ólom), «a
Könyörületes-Egyetlen» (Rachmónó) s még gyakrabban «a Szentséges Egy, áldott
legyen Ő» (Hakkódos bóruch Hú). A rabbik allegóriája szerint az első kérdés,
melyet halandó ember kap az utolsó ítélet napján, ez: «Becsületesen bántál-e
felebarátoddal?» (Sabbat. 31a). A világegyetem egysége párhuzamos gondolat az
Isten-egységgel a J.-ban. A pogányság számos istensége a világot részekre «s
domíniumokra tagolta és ellenségeskedések színterévé tette; a Biblia Egy Istene
kormányozza az egész univerzumot, földet és eget, világosságot és sötétséget,
életet és halált, örök bölcsességgel és jósággal, Ő, aki a teremtés kezdetén
szándékának végcélját tudta s eszerint rendez el mindent. (Gen. 1.1-31; Jesája
45. 5-7, 46. 9-10, 55. 8-9; Zsolt 104. 24; Példab. 3.19, 20; Jób 28. 24-27,
38), a természet örök törvényszerűségét is; Isten minden cselekedete része nagy
művének (Job 5, 9, 38.; Zsolt 77, 15).minden természeti csoda mindenhatóságának
megnyilatkozása (Gen. 18- 14 Ex 9 16; Num. 16. 30). Ez a hatalmas koncepció a
mindent átfogó és ellenőrző Egy- Isten teremtő hatalmáról és bölcsességéről
amely mindenütt megnyilatkozik s amely egy egységes, nagy terv szerint működik:
kizárólag a J. monoteisztikus hitén alapszik. A J. nem ismerte el soha a
dualisztikus vallások ama nézeteit, melyek az Isten Egysége mellett a rossz
princípiumát is vallották a teremtésben; a J. szerint Istennek nem lehet
ellentényezője a sötétség és gonoszság hatalmában, miként azt Egyiptom,
Babilónia vallásai és Zoroaszter tanították s az utóbbi nyomán a gnosztikus
szektákba, majd a kereszténységbe is, mint démon átszármazott. Míg a legrégibb
zsidóságnál a Sátán égi angyal, aki Isten hatalmát hajtja végre (Jób. 1. 7) és
csupán annyira ténykedhet, amennyire Isten megengedi neki, végezetül pedig jót
kell neki tenni, addig a nemzsidó Sátán-képzetek egyenesen vészt hozóak voltak
a keresztény közép- és újkorban. A J. felfogása szerint a halált nem a Sátán,
hanem az Isten bölcsessége hozta az emberre; «minden amit a Könyörületes tesz,
jó» (Beráchőt 60b), «tehát a halál is», mondja R. Méir (Gen. R. 9.) ,«mindent,
amit cselekedett, nagyon jónak talált» (Gen. 1. 3); ha az embert baj éri, az a
J. legrégibb etikája szerint is nevelése javára és magasabb jólétére szolgál
(Deuter. 8. 5; Zsolt 94. 12 ; Taánit 21a). Á Midrás szerint, mivelhogy Isten
látta, hogy csupán rideg igazságossággal nem állhat meg a világ, azért
irgalmasságot vegyített abba s a világot mindkettőből teremtette (Genes. Rabba
12.) A pesszimista doktrínával szemben,amely szerint a világ véletlen változás
és tele van rosszal, a Midrás merészen tanítja, hogy a világ szelekció és
evolúció processzusa : «Isten világot világ után teremtett, míg így szólt: «ez
utolsó tetszik Nekem» (Gen. Rabb. 9.). A J. doktrínája szerint Isten egységének
leglényegesebb jellemvonása az, ami Isten és ember viszonyára vonatkozik. A
pogány idolatria az embert saját kezével készített bálványok imádására
alacsonyítja le: a J. már az ősidőben az embert teszi Istenhez hasonlatossá, a
teremtés koronájává, a földnek Istentől kiszemelt urává, Isten földi
helytartójává (Gen. 1.26, 28). Az emberben kulminált a teremtés s benne, mint a
teremtés végcéljában egyesül a földi és az isteni. A paradicsom látszólag
gyermekies leírásának ez a magasztos értelme (Genes. 2. - 3.). Ugyanezt az
eszmét fejezi ki a zsoltárköltő is: «Te teremtetted az embert csupán kevéssel
alacsonyabb rendűnek, mint az égi lényeket» (Zsolt. 8. 6); «Te alkottad meg őt
úgy, hogy a Te kezeid művén uralkodjon» (Zsolt. 7). Az ember kétféle
természete, a félig isteni, félig állati, Jóbnál is gyakran kifejezésre jut
(Zsolt. 4. 17-19, 7. 17, 10. 9-12, 25., 32. 8). A J. tudatos elmélkedője, R.
Akiba a bibliai verset: «Isten az embert Isten képmására teremtette», úgy
magyarázza, hogy szabadnak alkotta meg azt Istenhez hasonlóan s szabadon
választhat jó és rossz között; Nachmanides és Ibn Ezra exegéták szerint az
intellektus az, mely az embert Istenhez hasonlatossá emeli (Kommentárjaik Gen.
2. 7, Jenája 42. 5, Zsolt. 104. 29, Példab. 20. 27, Jób 32. 8; Ecclesiastes 12.
7-hez). Mindenesetre az emberi lélek az, mely alatt az ősi zsidó szöveg Isten
képmását értette. A rabbik még a talmudi korban azt tanították, hogy az embert
Isten két világra teremtette: a jelen világra és arra, amely el fog jönni (Gen.
Rabbah 8.)."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2353. címszó a lexikon =>
431. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12353.htm
CÍMSZÓ: Judaizmus
SZÓCIKK: Nem áldozás, hanem igazságos és jótékony élet az, amit Isten
követel Jesája 1. 12-17; Ámosz 5.21-24; Hósea 6.6; Micha 6 6-8; Jeremiás 7. 22;
Zsolt. 40. 7; 50. 8-13 ; az egész régi zsidó áldozási kultusz csupán az emberek
lelki szükségletei nyilvánításának volt megengedett kifejezője, de a
vallásetikának csak szimbóluma volt Peszikta 6. 57, 62; Num, Babbah 21.; Levit
Rab. 2. . A vallás egyetlen tárgya a régi zsidó felfogás szerint is csupán egy
lehet: hogy az embert Isten útjaira vezérelje, hogy az cedókó-t, azaz igazságot
és jótékonyságot gyakoroljon Genes. 19. 19; Deuter. 10. 12 ; maga Isten az
igazságosság, könyörület és szentség Istene, a morális tökéletesség eszménye
Exod. 20. 5-6; 34. 7; Leint. 19. 1; Deuter.7. 9-10 . Míg a pogány népek
istenségfogalmai a félelem érzetének termékei, addig a J.-é az istenfélelemé,
amely a lelkiismeret és belső istenismeret terméke s amely megőrzi az embert a
bűn elkövetésétől Gen. 42. 18; Exod. 20. 20; Deuter. 10. 12; Jób 1. 1 . A J.
felfogása szerint az emberiség története kezdettől fogva a világ erkölcsi
kormányzójának, a népek királyának, aki előtt mindenki megrendül Jer. 10. 7 ;
Zsolt. 94. 10; Dániel 2. 21 kezeiben van, mert Őbenne egyesül hatalom és
igazság, .szeretet és bizalom Zsolt. 89.15 . Istent a Biblia így beszélteti
Izrael népéhez : a Szentek legyetek mert Én, az Örökkévaló Isten szentséges
vagyok Levit. 19. 1 , továbbá : így szólt az emberhez : ügyelj az
istenfélelemre, mert az a bölcsesség s a rossztól való tartózkodás maga a
megértés Jób 28. 28, v. ö. Micha. 6. 8 ; Jesája 33. 15 ; Zsolt. 15., 24. 4: Ő
megmutatta neked, ó, ember, mi a jó ; vajon mit kívánna az Úr tőletek mást, minthogy
igazságosak legyetek, szeressétek az irgalmasságot s hogy alázatos lélekkel
Isten útján járjatok. Rendkívül jellemző a rabbinikus zsidóság felfogására az a
tény, hogy amikor Istenről beszélnek, akkor rendszerint valamelyik attribútumát
használják névül: A világ Egyetlen Igazságosa Cadiko Sel Ólom , a
Könyörületes-Egyetlen Rachmónó s még gyakrabban a Szentséges Egy, áldott legyen
Ő Hakkódos bóruch Hú . A rabbik allegóriája szerint az első kérdés, melyet
halandó ember kap az utolsó ítélet napján, ez: Becsületesen bántál-e
felebarátoddal? Sabbat. 31a . A világegyetem egysége párhuzamos gondolat az
Isten-egységgel a J.-ban. A pogányság számos istensége a világot részekre s
domíniumokra tagolta és ellenségeskedések színterévé tette; a Biblia Egy Istene
kormányozza az egész univerzumot, földet és eget, világosságot és sötétséget,
életet és halált, örök bölcsességgel és jósággal, Ő, aki a teremtés kezdetén
szándékának végcélját tudta s eszerint rendez el mindent. Gen. 1.1-31; Jesája
45. 5-7, 46. 9-10, 55. 8-9; Zsolt 104. 24; Példab. 3.19, 20; Jób 28. 24-27, 38
, a természet örök törvényszerűségét is; Isten minden cselekedete része nagy
művének Job 5, 9, 38.; Zsolt 77, 15 .minden természeti csoda mindenhatóságának
megnyilatkozása Gen. 18- 14 Ex 9 16; Num. 16. 30 . Ez a hatalmas koncepció a
mindent átfogó és ellenőrző Egy- Isten teremtő hatalmáról és bölcsességéről
amely mindenütt megnyilatkozik s amely egy egységes, nagy terv szerint működik:
kizárólag a J. monoteisztikus hitén alapszik. A J. nem ismerte el soha a
dualisztikus vallások ama nézeteit, melyek az Isten Egysége mellett a rossz
princípiumát is vallották a teremtésben; a J. szerint Istennek nem lehet
ellentényezője a sötétség és gonoszság hatalmában, miként azt Egyiptom,
Babilónia vallásai és Zoroaszter tanították s az utóbbi nyomán a gnosztikus
szektákba, majd a kereszténységbe is, mint démon átszármazott. Míg a legrégibb
zsidóságnál a Sátán égi angyal, aki Isten hatalmát hajtja végre Jób. 1. 7 és
csupán annyira ténykedhet, amennyire Isten megengedi neki, végezetül pedig jót
kell neki tenni, addig a nemzsidó Sátán-képzetek egyenesen vészt hozóak voltak
a keresztény közép- és újkorban. A J. felfogása szerint a halált nem a Sátán,
hanem az Isten bölcsessége hozta az emberre; minden amit a Könyörületes tesz,
jó Beráchőt 60b , tehát a halál is , mondja R. Méir Gen. R. 9. , mindent, amit
cselekedett, nagyon jónak talált Gen. 1. 3 ; ha az embert baj éri, az a J.
legrégibb etikája szerint is nevelése javára és magasabb jólétére szolgál
Deuter. 8. 5; Zsolt 94. 12 ; Taánit 21a . Á Midrás szerint, mivelhogy Isten
látta, hogy csupán rideg igazságossággal nem állhat meg a világ, azért
irgalmasságot vegyített abba s a világot mindkettőből teremtette Genes. Rabba
12. A pesszimista doktrínával szemben,amely szerint a világ véletlen változás
és tele van rosszal, a Midrás merészen tanítja, hogy a világ szelekció és
evolúció processzusa : Isten világot világ után teremtett, míg így szólt: ez
utolsó tetszik Nekem Gen. Rabb. 9. . A J. doktrínája szerint Isten egységének
leglényegesebb jellemvonása az, ami Isten és ember viszonyára vonatkozik. A
pogány idolatria az embert saját kezével készített bálványok imádására
alacsonyítja le: a J. már az ősidőben az embert teszi Istenhez hasonlatossá, a
teremtés koronájává, a földnek Istentől kiszemelt urává, Isten földi
helytartójává Gen. 1.26, 28 . Az emberben kulminált a teremtés s benne, mint a
teremtés végcéljában egyesül a földi és az isteni. A paradicsom látszólag
gyermekies leírásának ez a magasztos értelme Genes. 2. - 3. . Ugyanezt az
eszmét fejezi ki a zsoltárköltő is: Te teremtetted az embert csupán kevéssel
alacsonyabb rendűnek, mint az égi lényeket Zsolt. 8. 6 ; Te alkottad meg őt
úgy, hogy a Te kezeid művén uralkodjon Zsolt. 7 . Az ember kétféle természete,
a félig isteni, félig állati, Jóbnál is gyakran kifejezésre jut Zsolt. 4.
17-19, 7. 17, 10. 9-12, 25., 32. 8 . A J. tudatos elmélkedője, R. Akiba a
bibliai verset: Isten az embert Isten képmására teremtette , úgy magyarázza,
hogy szabadnak alkotta meg azt Istenhez hasonlóan s szabadon választhat jó és
rossz között; Nachmanides és Ibn Ezra exegéták szerint az intellektus az, mely
az embert Istenhez hasonlatossá emeli Kommentárjaik Gen. 2. 7, Jenája 42. 5,
Zsolt. 104. 29, Példab. 20. 27, Jób 32. 8; Ecclesiastes 12. 7-hez . Mindenesetre
az emberi lélek az, mely alatt az ősi zsidó szöveg Isten képmását értette. A
rabbik még a talmudi korban azt tanították, hogy az embert Isten két világra
teremtette: a jelen világra és arra, amely el fog jönni Gen. Rabbah 8. .
12353.ht
CÍMSZÓ Judaizmu
SZÓCIKK Ne áldozás hane igazságo é jótékon éle az ami Iste követe Jesáj 1
12-17 Ámos 5.21-24 Hóse 6.6 Mich 6-8 Jeremiá 7 22 Zsolt 40 7 50 8-1 a egés rég
zsid áldozás kultus csupá a embere lelk szükséglete nyilvánításána vol
megengedet kifejezője d vallásetikána csa szimbólum vol Peszikt 6 57 62 Num
Babba 21. Levi Rab 2 vallá egyetle tárgy rég zsid felfogá szerin i csupá eg
lehet hog a ember Iste útjair vezérelje hog a cedókó-t aza igazságo é
jótékonyságo gyakoroljo Genes 19 19 Deuter 10 1 mag Iste a igazságosság
könyörüle é szentsé Istene moráli tökéletessé eszmény Exod 20 5-6 34 7 Leint 19
1 Deuter.7 9-1 Mí pogán népe istenségfogalma félele érzeténe termékei addi J.-
a istenfélelemé amel lelkiismere é bels istenismere termék amel megőrz a ember
bű elkövetésétő Gen 42 18 Exod 20 20 Deuter 10 12 Jó 1 J felfogás szerin a
emberisé történet kezdettő fogv vilá erkölcs kormányzójának népe királyának ak
előt mindenk megrendü Jer 10 Zsolt 94 10 Dánie 2 2 kezeibe van mer Őbenn egyesü
hatalo é igazság .szerete é bizalo Zsolt 89.1 Isten Bibli íg beszéltet Izrae
népéhe Szente legyete mer Én a Örökkéval Iste szentsége vagyo Levit 19 tovább
íg szól a emberhe ügyel a istenfélelemre mer a bölcsessé rossztó val tartózkodá
mag megérté Jó 28 28 v ö Micha 6 Jesáj 33 1 Zsolt 15. 24 4 megmutatt neked ó
ember m j vajo mi kívánn a Ú tőlete mást minthog igazságosa legyetek szeresséte
a irgalmasságo hog alázato lélekke Iste útjá járjatok Rendkívü jellemz
rabbiniku zsidósá felfogásár a tény hog amiko Istenrő beszélnek akko rendszerin
valamelyi attribútumá használjá névül vilá Egyetle Igazságos Cadik Se Ólo
Könyörületes-Egyetle Rachmón mé gyakrabba Szentsége Egy áldot legye Hakkódo
bóruc H rabbi allegóriáj szerin a els kérdés melye haland embe ka a utols ítéle
napján ez Becsületese bántál- felebarátoddal Sabbat 31 világegyete egység
párhuzamo gondola a Isten-egységge J.-ban pogánysá számo istenség világo
részekr domíniumokr tagolt é ellenségeskedése színterév tette Bibli Eg Isten
kormányozz a egés univerzumot földe é eget világosságo é sötétséget élete é
halált örö bölcsességge é jósággal Ő ak teremté kezdeté szándékána végcéljá
tudt eszerin rende e mindent Gen 1.1-31 Jesáj 45 5-7 46 9-10 55 8-9 Zsol 104 24
Példab 3.19 20 Jó 28 24-27 3 természe örö törvényszerűségé is Iste minde cselekedet
rész nag művéne Jo 5 9 38. Zsol 77 1 .minde természet csod mindenhatóságána
megnyilatkozás Gen 18 1 E 16 Num 16 3 E hatalma koncepci minden átfog é
ellenőrz Egy Iste teremt hatalmáró é bölcsességérő amel mindenüt megnyilatkozi
amel eg egységes nag ter szerin működik kizáróla J monoteisztiku hité alapszik
J ne ismert e soh dualisztiku valláso am nézeteit melye a Iste Egység mellet
ross princípiumá i vallottá teremtésben J szerin Istenne ne lehe ellentényezőj
sötétsé é gonoszsá hatalmában mikén az Egyiptom Babilóni vallása é Zoroaszte
tanítottá a utóbb nyomá gnosztiku szektákba maj kereszténységb is min démo
átszármazott Mí legrégib zsidóságná Sátá ég angyal ak Iste hatalmá hajtj végr
Jób 1 é csupá annyir ténykedhet amennyir Iste megenged neki végezetü pedi jó
kel nek tenni addi nemzsid Sátán-képzete egyenese vész hozóa volta keresztén
közép é újkorban J felfogás szerin halál ne Sátán hane a Iste bölcsesség hozt a
emberre minde ami Könyörülete tesz j Beráchő 60 tehá halá i mondj R Méi Gen R 9
mindent ami cselekedett nagyo jóna talál Gen 1 h a ember ba éri a J legrégib
etikáj szerin i nevelés javár é magasab jólétér szolgá Deuter 8 5 Zsol 94 1
Taáni 21 Midrá szerint mivelhog Iste látta hog csupá ride igazságosságga ne
állha me világ azér irgalmasságo vegyítet abb világo mindkettőbő teremtett
Genes Rabb 12 pesszimist doktrínáva szemben,amel szerin vilá véletle változá é
tel va rosszal Midrá merésze tanítja hog vilá szelekci é evolúci processzus
Iste világo vilá utá teremtett mí íg szólt e utols tetszi Neke Gen Rabb 9 J
doktrínáj szerin Iste egységéne leglényegeseb jellemvonás az am Iste é embe
viszonyár vonatkozik pogán idolatri a ember sajá kezéve készítet bálványo
imádásár alacsonyítj le J má a ősidőbe a ember tesz Istenhe hasonlatossá
teremté koronájává földne Istentő kiszemel urává Iste föld helytartójáv Gen
1.26 2 A emberbe kulminál teremté benne min teremté végcéljába egyesü föld é a
isteni paradicso látszóla gyermekie leírásána e magaszto értelm Genes 2 3
Ugyanez a eszmé fejez k zsoltárkölt is T teremtette a ember csupá kevésse
alacsonyab rendűnek min a ég lényeke Zsolt 8 T alkotta me ő úgy hog T kezei
művé uralkodjo Zsolt A embe kétfél természete féli isteni féli állati Jóbná i
gyakra kifejezésr ju Zsolt 4 17-19 7 17 10 9-12 25. 32 J tudato elmélkedője R
Akib biblia verset Iste a ember Iste képmásár teremtett úg magyarázza hog
szabadna alkott me az Istenhe hasonlóa szabado választha j é ross között
Nachmanide é Ib Ezr exegétá szerin a intellektu az mel a ember Istenhe
hasonlatoss emel Kommentárjai Gen 2 7 Jenáj 42 5 Zsolt 104 29 Példab 20 27 Jó
32 8 Ecclesiaste 12 7-he Mindenesetr a ember léle az mel alat a ős zsid szöve
Iste képmásá értette rabbi mé talmud korba az tanították hog a ember Iste ké
világr teremtette jele világr é arra amel e fo jönn Gen Rabba 8
12353.h
CÍMSZ Judaizm
SZÓCIK N áldozá han igazság jótéko él a am Ist követ Jesá 12-1 Ámo 5.21-2
Hós 6. Mic 6- Jeremi 2 Zsol 4 5 8- egé ré zsi áldozá kultu csup ember lel
szükséglet nyilvánításán vo megengede kifejezőj vallásetikán cs szimbólu vo Peszik
5 6 Nu Babb 21 Lev Ra vall egyetl tárg ré zsi felfog szeri csup e lehe ho embe
Ist útjai vezérelj ho cedókó- az igazság jótékonyság gyakorolj Gene 1 1 Deute 1
ma Ist igazságossá könyörül szents Isten morál tökéletess eszmén Exo 2 5- 3
Lein 1 Deuter. 9- M pogá nép istenségfogalm félel érzetén terméke add J.
istenfélelem ame lelkiismer bel istenismer termé ame megőr embe b elkövetését
Ge 4 1 Exo 2 2 Deute 1 1 J felfogá szeri emberis történe kezdett fog vil erkölc
kormányzójána nép királyána a elő minden megrend Je 1 Zsol 9 1 Dáni kezeib va
me Őben egyes hatal igazsá .szeret bizal Zsol 89. Iste Bibl í beszélte Izra
népéh Szent legyet me É Örökkéva Ist szentség vagy Levi 1 továb í szó emberh
ügye istenfélelemr me bölcsess rosszt va tartózkod ma megért J 2 2 Mich Jesá 3
Zsol 15 2 megmutat neke embe vaj m kíván tőlet más mintho igazságos legyete
szeressét irgalmasság ho alázat lélekk Ist útj járjato Rendkív jellem rabbinik
zsidós felfogásá tén ho amik Istenr beszélne akk rendszeri valamely attribútum
használj névü vil Egyetl Igazságo Cadi S Ól Könyörületes-Egyetl Rachmó m
gyakrabb Szentség Eg áldo legy Hakkód bóru rabb allegóriá szeri el kérdé mely
halan emb k utol ítél napjá e Becsületes bántál felebarátodda Sabba 3
világegyet egysé párhuzam gondol Isten-egységg J.-ba pogánys szám istensé világ
részek domíniumok tagol ellenségeskedés színteré tett Bibl E Iste kormányoz egé
univerzumo föld ege világosság sötétsége élet halál ör bölcsességg jóságga a
teremt kezdet szándékán végcélj tud eszeri rend minden Ge 1.1-3 Jesá 4 5- 4 9-1
5 8- Zso 10 2 Példa 3.1 2 J 2 24-2 termész ör törvényszerűség i Ist mind
cselekede rés na művén J 38 Zso 7 .mind természe cso mindenhatóságán
megnyilatkozá Ge 1 1 Nu 1 hatalm koncepc minde átfo ellenőr Eg Ist terem
hatalmár bölcsességér ame mindenü megnyilatkoz ame e egysége na te szeri működi
kizáról monoteisztik hit alapszi n ismer so dualisztik vallás a nézetei mely
Ist Egysé melle ros princípium vallott teremtésbe szeri Istenn n leh
ellentényező sötéts gonoszs hatalmába miké a Egyipto Babilón vallás Zoroaszt
tanított utób nyom gnosztik szektákb ma kereszténység i mi dém átszármazot M
legrégi zsidóságn Sát é angya a Ist hatalm hajt vég Jó csup annyi ténykedhe
amennyi Ist megenge nek végezet ped j ke ne tenn add nemzsi Sátán-képzet egyenes
vés hozó volt kereszté közé újkorba felfogá szeri halá n Sátá han Ist bölcsessé
hoz emberr mind am Könyörület tes Berách 6 teh hal mond Mé Ge minden am
cselekedet nagy jón talá Ge embe b ér legrégi etiká szeri nevelé javá magasa
jólété szolg Deute Zso 9 Taán 2 Midr szerin mivelho Ist látt ho csup rid
igazságosságg n állh m vilá azé irgalmasság vegyíte ab világ mindkettőb
teremtet Gene Rab 1 pesszimis doktrínáv szemben,ame szeri vil véletl változ te
v rossza Midr merész tanítj ho vil szelekc evolúc processzu Ist világ vil ut
teremtet m í szól utol tetsz Nek Ge Rab doktríná szeri Ist egységén
leglényegese jellemvoná a a Ist emb viszonyá vonatkozi pogá idolatr embe saj
kezév készíte bálvány imádásá alacsonyít l m ősidőb embe tes Istenh hasonlatoss
teremt koronájáv földn Istent kiszeme uráv Ist föl helytartójá Ge 1.2 emberb
kulminá teremt benn mi teremt végcéljáb egyes föl isten paradics látszól
gyermeki leírásán magaszt értel Gene Ugyane eszm feje zsoltárköl i teremtett
embe csup kevéss alacsonya rendűne mi é lények Zsol alkott m úg ho keze műv
uralkodj Zsol emb kétfé természet fél isten fél állat Jóbn gyakr kifejezés j
Zsol 17-1 1 1 9-1 25 3 tudat elmélkedőj Aki bibli verse Ist embe Ist képmásá
teremtet ú magyarázz ho szabadn alkot m a Istenh hasonló szabad választh ros
közöt Nachmanid I Ez exegét szeri intellekt a me embe Istenh hasonlatos eme
Kommentárja Ge Jená 4 Zsol 10 2 Példa 2 2 J 3 Ecclesiast 1 7-h Mindeneset embe
lél a me ala ő zsi szöv Ist képmás értett rabb m talmu korb a tanítottá ho embe
Ist k világ teremtett jel világ arr ame f jön Ge Rabb
12353.
CÍMS Judaiz
SZÓCI áldoz ha igazsá jóték é a Is köve Jes 12- Ám 5.21- Hó 6 Mi 6 Jerem
Zso 8 eg r zs áldoz kult csu embe le szükségle nyilvánításá v megenged kifejező
vallásetiká c szimból v Peszi N Bab 2 Le R val egyet tár r zs felfo szer csu
leh h emb Is útja vezérel h cedókó a igazsá jótékonysá gyakorol Gen Deut m Is
igazságoss könyörü szent Iste morá tökéletes eszmé Ex 5 Lei Deuter 9 pog né
istenségfogal féle érzeté termék ad J istenfélele am lelkiisme be istenisme
term am megő emb elkövetésé G Ex Deut felfog szer emberi történ kezdet fo vi
erköl kormányzóján né királyán el minde megren J Zso Dán kezei v m Őbe egye
hata igazs .szere biza Zso 89 Ist Bib beszélt Izr népé Szen legye m Örökkév Is
szentsé vag Lev tová sz ember ügy istenfélelem m bölcses rossz v tartózko m
megér Mic Jes Zso 1 megmuta nek emb va kívá tőle má minth igazságo legyet
szeressé irgalmassá h aláza lélek Is út járjat Rendkí jelle rabbini zsidó
felfogás té h ami Isten beszéln ak rendszer valamel attribútu használ név vi
Egyet Igazság Cad Ó Könyörületes-Egyet Rachm gyakrab Szentsé E áld leg Hakkó
bór rab allegóri szer e kérd mel hala em uto íté napj Becsülete bántá
felebarátodd Sabb világegye egys párhuza gondo Isten-egység J.-b pogány szá
istens vilá része domíniumo tago ellenségeskedé színter tet Bib Ist kormányo eg
univerzum föl eg világossá sötétség éle halá ö bölcsesség jóságg terem kezde
szándéká végcél tu eszer ren minde G 1.1- Jes 5 9- 8 Zs 1 Péld 3. 24- termés ö
törvényszerűsé Is min cseleked ré n művé 3 Zs .min termész cs mindenhatóságá
megnyilatkoz G N hatal koncep mind átf ellenő E Is tere hatalmá bölcsességé am
minden megnyilatko am egység n t szer működ kizáró monoteiszti hi alapsz isme s
dualiszti vallá nézete mel Is Egys mell ro princípiu vallot teremtésb szer
Isten le ellentényez sötét gonosz hatalmáb mik Egyipt Babiló vallá Zoroasz
tanítot utó nyo gnoszti szekták m kereszténysé m dé átszármazo legrég zsidóság
Sá angy Is hatal haj vé J csu anny ténykedh amenny Is megeng ne végeze pe k n
ten ad nemzs Sátán-képze egyene vé hoz vol kereszt köz újkorb felfog szer hal
Sát ha Is bölcsess ho ember min a Könyörüle te Berác te ha mon M G minde a
cselekede nag jó tal G emb é legrég etik szer nevel jav magas jólét szol Deut
Zs Taá Mid szeri mivelh Is lát h csu ri igazságosság áll vil az irgalmassá
vegyít a vilá mindkettő teremte Gen Ra pesszimi doktríná szemben,am szer vi
vélet válto t rossz Mid merés tanít h vi szelek evolú processz Is vilá vi u
teremte szó uto tets Ne G Ra doktrín szer Is egységé leglényeges jellemvon Is
em viszony vonatkoz pog idolat emb sa kezé készít bálván imádás alacsonyí ősidő
emb te Isten hasonlatos terem koronájá föld Isten kiszem urá Is fö helytartój G
1. ember kulmin terem ben m terem végcéljá egye fö iste paradic látszó gyermek
leírásá magasz érte Gen Ugyan esz fej zsoltárkö teremtet emb csu kevés alacsony
rendűn m lénye Zso alkot ú h kez mű uralkod Zso em kétf természe fé iste fé
álla Jób gyak kifejezé Zso 17- 9- 2 tuda elmélkedő Ak bibl vers Is emb Is képmás
teremte magyaráz h szabad alko Isten hasonl szaba választ ro közö Nachmani E
exegé szer intellek m emb Isten hasonlato em Kommentárj G Jen Zso 1 Péld
Ecclesias 7- Mindenese emb lé m al zs szö Is képmá értet rab talm kor tanított
h emb Is vilá teremtet je vilá ar am jö G Rab
12353
CÍM Judai
SZÓC áldo h igazs jóté I köv Je 12 Á 5.21 H M Jere Zs e z áldo kul cs emb l
szükségl nyilvánítás megenge kifejez vallásetik szimbó Pesz Ba L va egye tá z
felf sze cs le em I útj vezére cedók igazs jótékonys gyakoro Ge Deu I igazságos
könyör szen Ist mor tökélete eszm E Le Deute po n istenségfoga fél érzet termé
a istenfélel a lelkiism b istenism ter a meg em elkövetés E Deu felfo sze ember
törté kezde f v erkö kormányzójá n királyá e mind megre Zs Dá keze Őb egy hat
igaz .szer biz Zs 8 Is Bi beszél Iz nép Sze legy Örökké I szents va Le tov s
embe üg istenfélele bölcse ross tartózk megé Mi Je Zs megmut ne em v kív től m
mint igazság legye szeress irgalmass aláz léle I ú járja Rendk jell rabbin zsid
felfogá t am Iste beszél a rendsze valame attribút haszná né v Egye Igazsá Ca
Könyörületes-Egye Rach gyakra Szents ál le Hakk bó ra allegór sze kér me hal e
ut ít nap Becsület bánt felebarátod Sab világegy egy párhuz gond Isten-egysé
J.- pogán sz isten vil rész domínium tag ellenségesked színte te Bi Is kormány
e univerzu fö e világoss sötétsé él hal bölcsessé jóság tere kezd szándék végcé
t esze re mind 1.1 Je 9 Z Pél 3 24 termé törvényszerűs I mi cseleke r műv Z .mi
termés c mindenhatóság megnyilatko hata konce min át ellen I ter hatalm
bölcsesség a minde megnyilatk a egysé sze műkö kizár monoteiszt h alaps ism
dualiszt vall nézet me I Egy mel r princípi vallo teremtés sze Iste l
ellenténye söté gonos hatalmá mi Egyip Babil vall Zoroas taníto ut ny gnoszt
szektá kereszténys d átszármaz legré zsidósá S ang I hata ha v cs ann tényked
amenn I megen n végez p te a nemz Sátán-képz egyen v ho vo keresz kö újkor
felfo sze ha Sá h I bölcses h embe mi Könyörül t Berá t h mo mind cseleked na j
ta em legré eti sze neve ja maga jólé szo Deu Z Ta Mi szer mivel I lá cs r
igazságossá ál vi a irgalmass vegyí vil mindkett teremt Ge R pesszim doktrín
szemben,a sze v véle vált ross Mi meré taní v szele evol process I vil v teremt
sz ut tet N R doktrí sze I egység leglényege jellemvo I e viszon vonatko po
idola em s kez készí bálvá imádá alacsony ősid em t Iste hasonlato tere koronáj
föl Iste kisze ur I f helytartó 1 embe kulmi tere be tere végcélj egy f ist
paradi látsz gyerme leírás magas ért Ge Ugya es fe zsoltárk teremte em cs kevé
alacson rendű lény Zs alko ke m uralko Zs e két termész f ist f áll Jó gya
kifejez Zs 17 9 tud elmélked A bib ver I em I képmá teremt magyará szaba alk
Iste hason szab válasz r köz Nachman exeg sze intelle em Iste hasonlat e
Kommentár Je Zs Pél Ecclesia 7 Mindenes em l a z sz I képm érte ra tal ko
tanítot em I vil teremte j vil a a j Ra
1235
CÍ Juda
SZÓ áld igaz jót kö J 1 5.2 Jer Z áld ku c em szükség nyilvánítá megeng
kifeje valláseti szimb Pes B v egy t fel sz c l e út vezér cedó igaz jótékony
gyakor G De igazságo könyö sze Is mo tökélet esz L Deut p istenségfog fé érze
term istenféle lelkiis istenis te me e elköveté De felf sz embe tört kezd erk
kormányzój király min megr Z D kez Ő eg ha iga .sze bi Z I B beszé I né Sz leg
Örökk szent v L to emb ü istenfélel bölcs ros tartóz meg M J Z megmu n e kí tő
min igazsá legy szeres irgalmas alá lél járj Rend jel rabbi zsi felfog a Ist
beszé rendsz valam attribú haszn n Egy Igazs C Könyörületes-Egy Rac gyakr Szent
á l Hak b r allegó sz ké m ha u í na Becsüle bán felebaráto Sa világeg eg párhu
gon Isten-egys J. pogá s iste vi rés domíniu ta ellenségeske színt t B I kormán
univerz f világos sötéts é ha bölcsess jósá ter kez szándé végc esz r min 1. J
Pé 2 term törvényszerű m cselek mű .m termé mindenhatósá megnyilatk hat konc mi
á elle te hatal bölcsessé mind megnyilat egys sz műk kizá monoteisz alap is
dualisz val néze m Eg me princíp vall teremté sz Ist ellentény söt gono hatalm
m Egyi Babi val Zoroa tanít u n gnosz szekt keresztény átszárma legr zsidós an
hat h c an tényke amen mege vége t nem Sátán-kép egye h v keres k újko felf sz
h S bölcse emb m Könyörü Ber m min cseleke n t e legr et sz nev j mag jól sz De
T M sze mive l c igazságoss á v irgalmas vegy vi mindket terem G pesszi doktrí
szemben, sz vél vál ros M mer tan szel evo proces vi terem s u te doktr sz
egysé leglényeg jellemv viszo vonatk p idol e ke kész bálv imád alacson ősi e
Ist hasonlat ter koroná fö Ist kisz u helytart emb kulm ter b ter végcél eg is
parad láts gyerm leírá maga ér G Ugy e f zsoltár teremt e c kev alacso rend lén
Z alk k uralk Z ké termés is ál J gy kifeje Z 1 tu elmélke bi ve e képm terem
magyar szab al Ist haso sza válas kö Nachma exe sz intell e Ist hasonla
Kommentá J Z Pé Ecclesi Mindene e s kép ért r ta k taníto e vi teremt vi R