12355.htm
CÍMSZÓ: Judaizmus
SZÓCIKK: "«Izráelt,
amely Isten egységét proklamálta, Isten saját népének tekintette» (Mechilta,
Besallach), melynek hivatása örök időre megalapítani Isten királyságát (Dániel 2.
44. 7), de éppen azért, mert a népek tanítója s az emberiség legtisztább
hitének őre, Isten Izraelt minden kihágásáért súlyosabban bünteti (Jeremiás 2.
21; Ezikiel 20. 33-41; Ámosz 3. 2), sőt, mint Isten szolgája, Izrael folytonos
mártírságra van hivatva az igazság ügyéért, Izráel tehát a «bánat népe», amely
üdvöt hoz a világra s elvezeti az egész emberiséget az igazsághoz és
jósághoz(Jesája 52. 53). A J. az «Égi királyság», az igazság is jogosság
eszméjével, az ebbe vetett hittel az emberiségnek legtöbbet adott: reményt, a
történelemnek pedig a haladás gondolatát, a végcélt, amelyért élni, küzdeni és
törekedni kell. Míg más népek a világtörténelem folyamatában állandó
eltávolodást láttak a boldogság egykori «aranykorától» s a világ végét az
istenségek pusztításában látták: a J. a legsötétebb időkben is
tántoríthatatlanul vallotta és tanította az emberi tökéletesedés felé, mint
történelmi végcél felé való haladást, a tökéletesedésből eredő lelki gyönyör
állapotát, mely az emberben szunnyadó isteni lényeg teljes kifejtéséből
származik, s amely Isten teljes dicsőségét hozza a földre. Ebben a felfogásában
azután teljes mértékben különbözik a J. a kereszténységtől. A J. nem a földön
túli világra, a kiszínezett túlvilágra épít s amennyiben egyes zsidó auktoroknál
a feltámadás doktrínája előfordul, az mind külső behatás (p. o. l. Zóhar). A J.
nézete sohasem akceptálta azt, mert tanításának célja, hogy azt a világot,
amelyen az ember él. Isten királyságává tegye az igazságosság és irgalom
gyakorlása által. Ez a felséges gondolat ad a J.-nak racionális, etnikai és
egyszersmind praktikus jelleget. II. A J. jellegzetességei. A J.
megnyilvánulásai kétfélék, ú. m. egyetemesek és nemzetiek; az előbbi
missziójára vonatkozik, az utóbbi pedig nemzeti kötelezettségeire, kapcsolatban
papi hivatásával ; az előbbire a próféták, a vallásos költészet, az alexandriai
tudósok, a palesztinai haggadisták, a középkori vallásbölcsészet és a modern
teológusok helyezik a fősúlyt, míg az utóbbira a mozaikus törvények, a Halacha,
a talmudi és kabbalisztikus iratok magyarázói. Mint egyetemes vallás, a J.
különbözik minden más vallástól, amennyiben nem hit vagy dogmarendszer,
amelynek elfogadásától az üdvözülés vagy megváltás függ. A J. a helyes, az
igazságos élet rendszere, mely megmutatja a törvényeket, amelyek szerint ily
élet megvalósítható vagy, amint a Talmud bölcse, R. Meir kifejezte, a
«humanitás törvénye», mert az «ember» -ről van szó és nem csupán Izraelről vagy
a papokról (Szifra «Acharé mót», Abódda Zárá 3a); a J. törvényei «az élet törvényei,
nem pedig az emberi élettől való megfosztásé. (Szifra u. o.). Midőn Hillel a
pogány sürgetésére, hogy egy mondatban mondja el a zsidó vallás tanítását, a
nevezetes aranyszabállyal válaszolt: «Ami rosszul esik neked, azt ne tedd
felebarátodnak», akkor voltaképpen a J. már régóta létező tanítását ismételte,
azt, amit a törvények, a próféták és apokrifák is kifejezésre juttattak (Deut.
4. 8; Jesája 1. 10-17. 33.15; Hósea 6. 6; Ámosz 5. 21-24: Micha 6.6-8; Zecharja
8. 16-17; Zsolt. 15. 24. 34. 13-15; Mechilta 23b-24a). Míg a szomszédos népek
Moloch tüzében embereket áldoztak fel, azalatt a Tóra törvényei így
rendelkeztek az emberről: «járj az Egy igazságos és könyörületes Isten útjain s
Hozzá hasonlatosan légy igazságos és könyörületes» (Deut. 11. 22; Szifré Deut.
49) s hogy szeretni kell az idegent, az árvát és az özvegyet Hozzá-hasonlóan
(Deut. 10.17-20). Ez a másik különbség a J. és minden más hit között. A J.
mindenekelőtt az igazságosság kodifikálása. Míg a nagyműveltségű pogány
népeknél, eltekintve egyes egészen kimagasló egyéniségeket, mint pl. Plató,
mindenki csak a hatalmat glorifikálta s az elnyomottat, a rabszolgát, az
idegent semmiféle vallás nem védelmezte, addig a mózesi könyvek és a próféták
az elnyomottak és szűkölködők állandó védelmezői s akik ezek ellen bűnt
követnek el, azok Isten ítéletét provokálják (Exod 21. 22-23; Gen. 6.13.18.20;
Deut. 26.15-16; Ámosz 1.3. II. 8) és csupán a J. erkölcstana szerint kötelesség
az igazságosság gyakorlása és a szenvedélyes szeretet az elnyomottak a szegények,
a rabszolgák (foglyok), az árvák, özvegyek, hajléktalanok, idegenek és
bűntettesek (akiket szintén felebarátnak nevez a Biblia) iránt, akik
valamennyien igényt tarthatnak a J. felfogása szerint felebarátainak
támogatására és jóindulatára, sőt még az állatot is az emberi szeretet védelme
alá helyezi. (Exod. 22. 20-26. 23. 5-6; Deut. 22. 6, 24. 6, 10. 25. 4; Jób,
31). Ez a Tóra az, amelyről Jesája próféta beszél s amely minden emberi szívnek
parancsol (Jesája 1. 10; Deut. 30.11-14). Az igazságosság ilyen szelleme hatja
át az egész Talmudot is, mert igazságosság az egyik pillére a világnak» (Ábót
1. 18) s mert «amikor a jog szünetel, akkor háború jön a világra» (Ábót 4. 8);
«egyaránt követeltetik igazságosság zsidó és más nép részére» (Makkót 24 a; Bába
Káma 113 a). Embertársaink becsületének respektálása egyike a rabbinikus
törvények vezető elveinek (l. Ethika) (Sabbat 94b). A J. még a tisztaság
törvénykódexét is megalkotta, ellentétben a pogány népek véres és undorítóan
ocsmány kultuszaival (Levit. 18.3. 24-30; Num. 25. 1-9; Deut. 4. 3). A Tóra óv
a paráznaságtól, a fajtalankodástól s tanítja és kötelezővé teszi a szív és
test tisztaságát (Num. 16.39; Deut. 23.18-19. 24. 15; Példab. 7. 5-27; Jób
31.1), mert Isten sokkal tisztább, minthogy tisztátalanságot eltűrjön. A J. a
kicsapongás minden faját nevóló-nak, gazságnak nevezi (Gen. 34. 7,31; Deut. 22.
21; Bírák 19. 24; II. Sám. 13.12) s a gyalázatos beszédet is szigorúan elítéli
(Jesája 9.16; Sabbat 33a). A J. ezenkívül még az igazságba vetett hitet is jelenti;
valamennyi próféta tökéletes bizodalommal volt Isten iránt s éppen ezért a
hipokrízistől iszonyodtak (Jerus. Beráchót 7. 11c); ugyanígy a középkori zsidó
vallásfilozófusok isteni igazságba vetett hite is tántoríthatatlan volt, de
istenhitük mentes volt az antropomorfizmus árnyától is s Isten egységén és
szellemi világra teremtette: a jelen világra s arra, amely el fog jönni (Gen.
Rabbah 8.)."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2355. címszó a lexikon =>
433. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12355.htm
CÍMSZÓ: Judaizmus
SZÓCIKK: Izráelt, amely Isten egységét proklamálta, Isten saját népének
tekintette Mechilta, Besallach , melynek hivatása örök időre megalapítani Isten
királyságát Dániel 2. 44. 7 , de éppen azért, mert a népek tanítója s az
emberiség legtisztább hitének őre, Isten Izraelt minden kihágásáért súlyosabban
bünteti Jeremiás 2. 21; Ezikiel 20. 33-41; Ámosz 3. 2 , sőt, mint Isten
szolgája, Izrael folytonos mártírságra van hivatva az igazság ügyéért, Izráel
tehát a bánat népe , amely üdvöt hoz a világra s elvezeti az egész emberiséget
az igazsághoz és jósághoz Jesája 52. 53 . A J. az Égi királyság , az igazság is
jogosság eszméjével, az ebbe vetett hittel az emberiségnek legtöbbet adott:
reményt, a történelemnek pedig a haladás gondolatát, a végcélt, amelyért élni,
küzdeni és törekedni kell. Míg más népek a világtörténelem folyamatában állandó
eltávolodást láttak a boldogság egykori aranykorától s a világ végét az
istenségek pusztításában látták: a J. a legsötétebb időkben is
tántoríthatatlanul vallotta és tanította az emberi tökéletesedés felé, mint
történelmi végcél felé való haladást, a tökéletesedésből eredő lelki gyönyör
állapotát, mely az emberben szunnyadó isteni lényeg teljes kifejtéséből
származik, s amely Isten teljes dicsőségét hozza a földre. Ebben a felfogásában
azután teljes mértékben különbözik a J. a kereszténységtől. A J. nem a földön
túli világra, a kiszínezett túlvilágra épít s amennyiben egyes zsidó
auktoroknál a feltámadás doktrínája előfordul, az mind külső behatás p. o. l. Zóhar
. A J. nézete sohasem akceptálta azt, mert tanításának célja, hogy azt a
világot, amelyen az ember él. Isten királyságává tegye az igazságosság és
irgalom gyakorlása által. Ez a felséges gondolat ad a J.-nak racionális,
etnikai és egyszersmind praktikus jelleget. II. A J. jellegzetességei. A J.
megnyilvánulásai kétfélék, ú. m. egyetemesek és nemzetiek; az előbbi
missziójára vonatkozik, az utóbbi pedig nemzeti kötelezettségeire, kapcsolatban
papi hivatásával ; az előbbire a próféták, a vallásos költészet, az alexandriai
tudósok, a palesztinai haggadisták, a középkori vallásbölcsészet és a modern
teológusok helyezik a fősúlyt, míg az utóbbira a mozaikus törvények, a Halacha,
a talmudi és kabbalisztikus iratok magyarázói. Mint egyetemes vallás, a J. különbözik
minden más vallástól, amennyiben nem hit vagy dogmarendszer, amelynek
elfogadásától az üdvözülés vagy megváltás függ. A J. a helyes, az igazságos
élet rendszere, mely megmutatja a törvényeket, amelyek szerint ily élet
megvalósítható vagy, amint a Talmud bölcse, R. Meir kifejezte, a humanitás
törvénye , mert az ember -ről van szó és nem csupán Izraelről vagy a papokról
Szifra Acharé mót , Abódda Zárá 3a ; a J. törvényei az élet törvényei, nem
pedig az emberi élettől való megfosztásé. Szifra u. o. . Midőn Hillel a pogány
sürgetésére, hogy egy mondatban mondja el a zsidó vallás tanítását, a nevezetes
aranyszabállyal válaszolt: Ami rosszul esik neked, azt ne tedd felebarátodnak ,
akkor voltaképpen a J. már régóta létező tanítását ismételte, azt, amit a törvények,
a próféták és apokrifák is kifejezésre juttattak Deut. 4. 8; Jesája 1. 10-17.
33.15; Hósea 6. 6; Ámosz 5. 21-24: Micha 6.6-8; Zecharja 8. 16-17; Zsolt. 15.
24. 34. 13-15; Mechilta 23b-24a . Míg a szomszédos népek Moloch tüzében
embereket áldoztak fel, azalatt a Tóra törvényei így rendelkeztek az emberről:
járj az Egy igazságos és könyörületes Isten útjain s Hozzá hasonlatosan légy
igazságos és könyörületes Deut. 11. 22; Szifré Deut. 49 s hogy szeretni kell az
idegent, az árvát és az özvegyet Hozzá-hasonlóan Deut. 10.17-20 . Ez a másik
különbség a J. és minden más hit között. A J. mindenekelőtt az igazságosság
kodifikálása. Míg a nagyműveltségű pogány népeknél, eltekintve egyes egészen
kimagasló egyéniségeket, mint pl. Plató, mindenki csak a hatalmat glorifikálta
s az elnyomottat, a rabszolgát, az idegent semmiféle vallás nem védelmezte,
addig a mózesi könyvek és a próféták az elnyomottak és szűkölködők állandó
védelmezői s akik ezek ellen bűnt követnek el, azok Isten ítéletét provokálják
Exod 21. 22-23; Gen. 6.13.18.20; Deut. 26.15-16; Ámosz 1.3. II. 8 és csupán a
J. erkölcstana szerint kötelesség az igazságosság gyakorlása és a szenvedélyes
szeretet az elnyomottak a szegények, a rabszolgák foglyok , az árvák, özvegyek,
hajléktalanok, idegenek és bűntettesek akiket szintén felebarátnak nevez a
Biblia iránt, akik valamennyien igényt tarthatnak a J. felfogása szerint
felebarátainak támogatására és jóindulatára, sőt még az állatot is az emberi
szeretet védelme alá helyezi. Exod. 22. 20-26. 23. 5-6; Deut. 22. 6, 24. 6, 10.
25. 4; Jób, 31 . Ez a Tóra az, amelyről Jesája próféta beszél s amely minden
emberi szívnek parancsol Jesája 1. 10; Deut. 30.11-14 . Az igazságosság ilyen
szelleme hatja át az egész Talmudot is, mert igazságosság az egyik pillére a
világnak Ábót 1. 18 s mert amikor a jog szünetel, akkor háború jön a világra
Ábót 4. 8 ; egyaránt követeltetik igazságosság zsidó és más nép részére Makkót
24 a; Bába Káma 113 a . Embertársaink becsületének respektálása egyike a
rabbinikus törvények vezető elveinek l. Ethika Sabbat 94b . A J. még a
tisztaság törvénykódexét is megalkotta, ellentétben a pogány népek véres és
undorítóan ocsmány kultuszaival Levit. 18.3. 24-30; Num. 25. 1-9; Deut. 4. 3 .
A Tóra óv a paráznaságtól, a fajtalankodástól s tanítja és kötelezővé teszi a
szív és test tisztaságát Num. 16.39; Deut. 23.18-19. 24. 15; Példab. 7. 5-27;
Jób 31.1 , mert Isten sokkal tisztább, minthogy tisztátalanságot eltűrjön. A J.
a kicsapongás minden faját nevóló-nak, gazságnak nevezi Gen. 34. 7,31; Deut.
22. 21; Bírák 19. 24; II. Sám. 13.12 s a gyalázatos beszédet is szigorúan
elítéli Jesája 9.16; Sabbat 33a . A J. ezenkívül még az igazságba vetett hitet
is jelenti; valamennyi próféta tökéletes bizodalommal volt Isten iránt s éppen
ezért a hipokrízistől iszonyodtak Jerus. Beráchót 7. 11c ; ugyanígy a középkori
zsidó vallásfilozófusok isteni igazságba vetett hite is tántoríthatatlan volt,
de istenhitük mentes volt az antropomorfizmus árnyától is s Isten egységén és
szellemi világra teremtette: a jelen világra s arra, amely el fog jönni Gen.
Rabbah 8. .
12355.ht
CÍMSZÓ Judaizmu
SZÓCIKK Izráelt amel Iste egységé proklamálta Iste sajá népéne tekintett
Mechilta Besallac melyne hivatás örö időr megalapítan Iste királyságá Dánie 2
44 d éppe azért mer népe tanítój a emberisé legtisztáb hiténe őre Iste Izrael
minde kihágásáér súlyosabba büntet Jeremiá 2 21 Ezikie 20 33-41 Ámos 3 sőt min
Iste szolgája Izrae folytono mártírságr va hivatv a igazsá ügyéért Izráe tehá
bána nép amel üdvö ho világr elvezet a egés emberisége a igazságho é jóságho
Jesáj 52 5 J a Ég királysá a igazsá i jogossá eszméjével a ebb vetet hitte a
emberiségne legtöbbe adott reményt történelemne pedi haladá gondolatát végcélt
amelyér élni küzden é törekedn kell Mí má népe világtörténele folyamatába álland
eltávolodás látta boldogsá egykor aranykorátó vilá végé a istensége
pusztításába látták J legsötéteb időkbe i tántoríthatatlanu vallott é tanított
a ember tökéletesedé felé min történelm végcé fel val haladást tökéletesedésbő
ered lelk gyönyö állapotát mel a emberbe szunnyad isten lénye telje kifejtésébő
származik amel Iste telje dicsőségé hozz földre Ebbe felfogásába azutá telje
mértékbe különbözi J kereszténységtől J ne földö túl világra kiszínezet
túlvilágr épí amennyibe egye zsid auktorokná feltámadá doktrínáj előfordul a
min küls behatá p o l Zóha J nézet sohase akceptált azt mer tanításána célja
hog az világot amelye a embe él Iste királyságáv tegy a igazságossá é irgalo
gyakorlás által E felsége gondola a J.-na racionális etnika é egyszersmin
praktiku jelleget II J jellegzetességei J megnyilvánulása kétfélék ú m
egyetemese é nemzetiek a előbb missziójár vonatkozik a utóbb pedi nemzet
kötelezettségeire kapcsolatba pap hivatásáva a előbbir próféták valláso
költészet a alexandria tudósok palesztina haggadisták középkor vallásbölcsésze
é moder teológuso helyezi fősúlyt mí a utóbbir mozaiku törvények Halacha talmud
é kabbalisztiku irato magyarázói Min egyeteme vallás J különbözi minde má
vallástól amennyibe ne hi vag dogmarendszer amelyne elfogadásátó a üdvözülé vag
megváltá függ J helyes a igazságo éle rendszere mel megmutatj törvényeket
amelye szerin il éle megvalósíthat vagy amin Talmu bölcse R Mei kifejezte
humanitá törvény mer a embe -rő va sz é ne csupá Izraelrő vag papokró Szifr
Achar mó Abódd Zár 3 J törvénye a éle törvényei ne pedi a ember élettő val
megfosztásé Szifr u o Midő Hille pogán sürgetésére hog eg mondatba mondj e zsid
vallá tanítását nevezete aranyszabállya válaszolt Am rosszu esi neked az n ted
felebarátodna akko voltaképpe J má régót létez tanításá ismételte azt ami
törvények prófétá é apokrifá i kifejezésr juttatta Deut 4 8 Jesáj 1 10-17 33.15
Hóse 6 6 Ámos 5 21-24 Mich 6.6-8 Zecharj 8 16-17 Zsolt 15 24 34 13-15 Mechilt
23b-24 Mí szomszédo népe Moloc tüzébe embereke áldozta fel azalat Tór törvénye
íg rendelkezte a emberről jár a Eg igazságo é könyörülete Iste útjai Hozz
hasonlatosa lég igazságo é könyörülete Deut 11 22 Szifr Deut 4 hog szeretn kel
a idegent a árvá é a özvegye Hozzá-hasonlóa Deut 10.17-2 E mási különbsé J é
minde má hi között J mindenekelőt a igazságossá kodifikálása Mí nagyműveltség
pogán népeknél eltekintv egye egésze kimagasl egyéniségeket min pl Plató
mindenk csa hatalma glorifikált a elnyomottat rabszolgát a idegen semmifél
vallá ne védelmezte addi mózes könyve é prófétá a elnyomotta é szűkölködő
álland védelmező aki eze elle bűn követne el azo Iste ítéleté provokáljá Exo 21
22-23 Gen 6.13.18.20 Deut 26.15-16 Ámos 1.3 II é csupá J erkölcstan szerin
kötelessé a igazságossá gyakorlás é szenvedélye szerete a elnyomotta szegények
rabszolgá foglyo a árvák özvegyek hajléktalanok idegene é bűntettese akike
szinté felebarátna neve Bibli iránt aki valamennyie igény tarthatna J felfogás
szerin felebarátaina támogatásár é jóindulatára ső mé a állato i a ember
szerete védelm al helyezi Exod 22 20-26 23 5-6 Deut 22 6 24 6 10 25 4 Jób 3 E
Tór az amelyrő Jesáj prófét beszé amel minde ember szívne parancso Jesáj 1 10
Deut 30.11-1 A igazságossá ilye szellem hatj á a egés Talmudo is mer
igazságossá a egyi pillér világna Ábó 1 1 mer amiko jo szünetel akko hábor jö
világr Ábó 4 egyarán követelteti igazságossá zsid é má né részér Makkó 2 a Báb
Kám 11 Embertársain becsületéne respektálás egyik rabbiniku törvénye vezet
elveine l Ethik Sabba 94 J mé tisztasá törvénykódexé i megalkotta ellentétbe pogán
népe vére é undorítóa ocsmán kultuszaiva Levit 18.3 24-30 Num 25 1-9 Deut 4 Tór
ó paráznaságtól fajtalankodástó tanítj é kötelezőv tesz szí é tes tisztaságá
Num 16.39 Deut 23.18-19 24 15 Példab 7 5-27 Jó 31. mer Iste sokka tisztább
minthog tisztátalanságo eltűrjön J kicsapongá minde fajá nevóló-nak gazságna
nevez Gen 34 7,31 Deut 22 21 Bírá 19 24 II Sám 13.1 gyalázato beszéde i
szigorúa elítél Jesáj 9.16 Sabba 33 J ezenkívü mé a igazságb vetet hite i
jelenti valamenny prófét tökélete bizodalomma vol Iste irán éppe ezér
hipokrízistő iszonyodta Jerus Beráchó 7 11 ugyaníg középkor zsid
vallásfilozófuso isten igazságb vetet hit i tántoríthatatla volt d istenhitü
mente vol a antropomorfizmu árnyátó i Iste egységé é szellem világr teremtette
jele világr arra amel e fo jönn Gen Rabba 8
12355.h
CÍMSZ Judaizm
SZÓCIK Izráel ame Ist egység proklamált Ist saj népén tekintet Mechilt
Besalla melyn hivatá ör idő megalapíta Ist királyság Dáni 4 épp azér me nép
tanító emberis legtisztá hitén őr Ist Izrae mind kihágásáé súlyosabb bünte
Jeremi 2 Eziki 2 33-4 Ámo ső mi Ist szolgáj Izra folyton mártírság v hivat
igazs ügyéér Izrá teh bán né ame üdv h világ elveze egé emberiség igazságh
jóságh Jesá 5 É királys igazs jogoss eszméjéve eb vete hitt emberiségn legtöbb
adot remény történelemn ped halad gondolatá végcél amelyé éln küzde töreked kel
M m nép világtörténel folyamatáb állan eltávolodá látt boldogs egyko aranykorát
vil vég istenség pusztításáb láttá legsötéte időkb tántoríthatatlan vallot
tanítot embe tökéletesed fel mi történel végc fe va haladás tökéletesedésb ere
lel gyöny állapotá me emberb szunnya iste lény telj kifejtéséb származi ame Ist
telj dicsőség hoz földr Ebb felfogásáb azut telj mértékb különböz
kereszténységtő n föld tú világr kiszíneze túlvilág ép amennyib egy zsi
auktorokn feltámad doktríná előfordu mi kül behat Zóh néze sohas akceptál az me
tanításán célj ho a világo amely emb é Ist királyságá teg igazságoss irgal
gyakorlá álta felség gondol J.-n racionáli etnik egyszersmi praktik jellege I
jellegzetessége megnyilvánulás kétfélé egyetemes nemzetie előb missziójá
vonatkozi utób ped nemze kötelezettségeir kapcsolatb pa hivatásáv előbbi
prófétá vallás költésze alexandri tudóso palesztin haggadistá középko
vallásbölcsész mode teológus helyez fősúly m utóbbi mozaik törvénye Halach
talmu kabbalisztik irat magyarázó Mi egyetem vallá különböz mind m vallástó
amennyib n h va dogmarendsze amelyn elfogadását üdvözül va megvált füg helye
igazság él rendszer me megmutat törvényeke amely szeri i él megvalósítha vag ami
Talm bölcs Me kifejezt humanit törvén me emb -r v s n csup Izraelr va papokr
Szif Acha m Abód Zá törvény él törvénye n ped embe élett va megfosztás Szif Mid
Hill pogá sürgetésér ho e mondatb mond zsi vall tanításá nevezet aranyszabálly
válaszol A rossz es neke a te felebarátodn akk voltaképp m régó léte tanítás
ismételt az am törvénye prófét apokrif kifejezés juttatt Deu Jesá 10-1 33.1 Hós
Ámo 21-2 Mic 6.6- Zechar 16-1 Zsol 1 2 3 13-1 Mechil 23b-
12355.
CÍMS Judaiz
SZÓCI Izráe am Is egysé proklamál Is sa népé tekinte Mechil Besall mely
hivat ö id megalapít Is királysá Dán ép azé m né tanít emberi legtiszt hité ő
Is Izra min kihágásá súlyosab bünt Jerem Ezik 33- Ám s m Is szolgá Izr folyto
mártírsá hiva igaz ügyéé Izr te bá n am üd vilá elvez eg emberisé igazság jóság
Jes király igaz jogos eszméjév e vet hit emberiség legtöb ado remén történelem
pe hala gondolat végcé amely él küzd töreke ke né világtörténe folyamatá álla
eltávolod lát boldog egyk aranykorá vi vé istensé pusztításá látt legsötét idők
tántoríthatatla vallo taníto emb tökéletese fe m történe vég f v haladá
tökéletesedés er le gyön állapot m ember szunny ist lén tel kifejtésé származ
am Is tel dicsősé ho föld Eb felfogásá azu tel mérték különbö kereszténységt
föl t világ kiszínez túlvilá é amennyi eg zs auktorok feltáma doktrín előford m
kü beha Zó néz soha akceptá a m tanításá cél h világ amel em Is királyság te
igazságos irga gyakorl ált felsé gondo J.- racionál etni egyszersm prakti
jelleg jellegzetesség megnyilvánulá kétfél egyeteme nemzeti elő missziój
vonatkoz utó pe nemz kötelezettségei kapcsolat p hivatásá előbb prófét vallá
költész alexandr tudós paleszti haggadist középk vallásbölcsés mod teológu
helye fősúl utóbb mozai törvény Halac talm kabbaliszti ira magyaráz M egyete
vall különbö min vallást amennyi v dogmarendsz amely elfogadásá üdvözü v megvál
fü hely igazsá é rendsze m megmuta törvények amel szer é megvalósíth va am Tal
bölc M kifejez humani törvé m em - csu Izrael v papok Szi Ach Abó Z törvén é
törvény pe emb élet v megfosztá Szi Mi Hil pog sürgetésé h mondat mon zs val
tanítás neveze aranyszabáll válaszo ross e nek t felebarátod ak voltakép rég
lét tanítá ismétel a a törvény prófé apokri kifejezé juttat De Jes 10- 33. Hó
Ám 21- Mi 6.6 Zecha 16- Zso 13- Mechi 23b- szomszé né Mol tüzé embere áldoz f
azal T törvén rendelkez emberr j igazsá könyörüle Is útj Ho hasonlato l igazsá
könyörüle De Szi De h szere k idege ár özveg Hozzá-hasonl De 10.17 má különb
min közö mindenekel igazságos kodifikálá nagyművelts pog népekn eltekin eg egés
kimaga egyéniségek m Pla minde c hatal glorifiká elnyomott rabszolg ideg semmif
val védelmez ad móz köny prófé elnyomot szűkölkö álla védelme a e el b követ a
Is ítéle provokál E 22- G 6.13.18. De 26.15- Ám 1 csu erkölcst szer köteles
igazságos gyakorl szenvedél szere elnyomot szegény rabszol fogl árv özvegy
hajléktalan idege bűntette aki szin felebarát ne Bib irá a valamenny igé
tarthat felfog szer felebarátai támogatás jóindulatá álla emb szere véde helye
Ex 20- 5 De J T amely Jes próf bes am min emb szív paranc Jes De 30.11
igazságos il szell ha eg Talmu m igazságos eg pill világ Á m ami szünet ak háb
vilá Á egyar követelte igazságos zs rész Mak B K Embertársa becsületé respektál
egy rabbini törvén vez elvei Eth Sab tiszta törvénykóde megalkot ellentét pog
né vé undorít ocsm kultuszai Lev 18 24- N 1 De T paráznaságt fajtalankodás taní
kötelez te s t tisztasá N 16. De 23.18- Péld 5- 3 m Is sok tisztá minth
tisztátalansá eltűrj kicsapon min fa nevóló-n gazság nev G 7, De Bí S 13
gyaláza beszé szigor elít Jes 9. Sab ezenkí igazsá vet hi jelen valamen próf
tökéle bizodalom v Is ir ép ez hipokrízis iszonyod Jer Berác ugyan középk zs
vallásfilozófu ist igazsá vet h tántoríthatat vo istenhi men v antropomorfiz
árnyá Is egysé szell vilá teremtet je vilá ar am jö G Rab
12355
CÍM Judai
SZÓC Izrá a I egys proklamá I s nép tekint Mechi Besal mel hiva i megalapí
I királys Dá é az n taní ember legtisz hit I Izr mi kihágás súlyosa bün Jere
Ezi 33 Á I szolg Iz folyt mártírs hiv iga ügyé Iz t b a ü vil elve e emberis
igazsá jósá Je királ iga jogo eszméjé ve hi emberisé legtö ad remé történele p
hal gondola végc amel é küz törek k n világtörtén folyamat áll eltávolo lá
boldo egy aranykor v v istens pusztítás lát legsöté idő tántoríthatatl vall
tanít em tökéletes f történ vé halad tökéletesedé e l gyö állapo embe szunn is
lé te kifejtés szárma a I te dicsős h föl E felfogás az te mérté különb
kereszténység fö vilá kiszíne túlvil amenny e z auktoro feltám doktrí előfor k
beh Z né soh akcept tanítás cé vilá ame e I királysá t igazságo irg gyakor ál
fels gond J. racioná etn egyszers prakt jelle jellegzetessé megnyilvánul kétfé
egyetem nemzet el misszió vonatko ut p nem kötelezettsége kapcsola hivatás előb
prófé vall költés alexand tudó paleszt haggadis közép vallásbölcsé mo teológ
hely fősú utób moza törvén Hala tal kabbaliszt ir magyará egyet val különb mi
vallás amenny dogmarends amel elfogadás üdvöz megvá f hel igazs rendsz megmut
törvénye ame sze megvalósít v a Ta böl kifeje human törv e cs Izrae papo Sz Ac
Ab törvé törvén p em éle megfoszt Sz M Hi po sürgetés monda mo z va tanítá
nevez aranyszabál válasz ros ne felebaráto a voltaké ré lé tanít isméte törvén
próf apokr kifejez jutta D Je 10 33 H Á 21 M 6. Zech 16 Zs 13 Mech 23b szomsz n
Mo tüz ember áldo aza törvé rendelke ember igazs könyörül I út H hasonlat igazs
könyörül D Sz D szer ideg á özve Hozzá-hason D 10.1 m külön mi köz mindeneke
igazságo kodifikál nagyművelt po népek elteki e egé kimag egyénisége Pl mind
hata glorifik elnyomot rabszol ide semmi va védelme a mó kön próf elnyomo
szűkölk áll védelm e köve I ítél provoká 22 6.13.18 D 26.15 Á cs erkölcs sze
kötele igazságo gyakor szenvedé szer elnyomo szegén rabszo fog ár özveg
hajléktala ideg bűntett ak szi felebará n Bi ir valamenn ig tartha felfo sze
felebaráta támogatá jóindulat áll em szer véd hely E 20 D amel Je pró be a mi
em szí paran Je D 30.1 igazságo i szel h e Talm igazságo e pil vilá am szüne a
há vil egya követelt igazságo z rés Ma Embertárs becsület respektá eg rabbin
törvé ve elve Et Sa tiszt törvénykód megalko ellenté po n v undorí ocs kultusza
Le 1 24 D paráznaság fajtalankodá tan kötele t tisztas 16 D 23.18 Pél 5 I so
tiszt mint tisztátalans eltűr kicsapo mi f nevóló- gazsá ne 7 D B 1 gyaláz besz
szigo elí Je 9 Sa ezenk igazs ve h jele valame pró tökél bizodalo I i é e
hipokrízi iszonyo Je Berá ugya közép z vallásfilozóf is igazs ve tántoríthata v
istenh me antropomorfi árny I egys szel vil teremte j vil a a j Ra
1235
CÍ Juda
SZÓ Izr egy proklam né tekin Mech Besa me hiv megalap király D a tan embe
legtis hi Iz m kihágá súlyos bü Jer Ez 3 szol I foly mártír hi ig ügy I vi elv
emberi igazs jós J kirá ig jog eszméj v h emberis legt a rem történel ha gondol
vég ame kü töre világtörté folyama ál eltávol l bold eg aranyko isten pusztítá
lá legsöt id tántoríthatat val taní e tökélete törté v hala tökéletesed gy
állap emb szun i l t kifejté szárm t dicső fö felfogá a t mért külön
kereszténysé f vil kiszín túlvi amenn auktor feltá doktr előfo be n so akcep
tanítá c vil am királys igazság ir gyako á fel gon J racion et egyszer prak
jell jellegzetess megnyilvánu kétf egyete nemze e misszi vonatk u ne
kötelezettség kapcsol hivatá elő próf val költé alexan tud palesz haggadi közé
vallásbölcs m teoló hel fős utó moz törvé Hal ta kabbalisz i magyar egye va
külön m vallá amenn dogmarend ame elfogadá üdvö megv he igaz rends megmu
törvény am sz megvalósí T bö kifej huma tör c Izra pap S A A törv törvé e él
megfosz S H p sürgeté mond m v tanít neve aranyszabá válas ro n felebarát
voltak r l taní ismét törvé pró apok kifeje jutt J 1 3 2 6 Zec 1 Z 1 Mec 23
szoms M tü embe áld az törv rendelk embe igaz könyörü ú hasonla igaz könyörü S
sze ide özv Hozzá-haso 10. külö m kö mindenek igazság kodifiká nagyművel p népe
eltek eg kima egyéniség P min hat glorifi elnyomo rabszo id semm v védelm m kö
pró elnyom szűköl ál védel köv íté provok 2 6.13.1 26.1 c erkölc sz kötel
igazság gyako szenved sze elnyom szegé rabsz fo á özve hajléktal ide bűntet a
sz felebar B i valamen i tarth felf sz felebarát támogat jóindula ál e sze vé
hel 2 ame J pr b m e sz para J 30. igazság sze Tal igazság pi vil a szün h vi
egy követel igazság ré M Embertár becsüle respekt e rabbi törv v elv E S tisz
törvénykó megalk ellent p undor oc kultusz L 2 paráznasá fajtalankod ta kötel
tiszta 1 23.1 Pé s tisz min tisztátalan eltű kicsap m nevóló gazs n gyalá bes
szig el J S ezen igaz v jel valam pr töké bizodal hipokríz iszony J Ber ugy
közé vallásfilozó i igaz v tántoríthat isten m antropomorf árn egy sze vi
teremt vi R