12367.htm
CÍMSZÓ: Jugoszláviai zsidóság.
SZÓCIKK: Jugoszláviai
zsidóság. I. Általános viszonyok. A trianoni békeszerződés értelmében a
Szerbek, Horvátok és Szlovének Királyságához csatolt területen (Bácska, Bánát és
Muravidék) 22,250 főnyi zsidó lakosság került az új államalakulat fennhatósága
alá; A Vajdaságban (Bácska, Bánát) 21,349, a Muravidéken (Prekomurje) 921 zsidó
él,vagyis az ország egész zsidóságának (73,267 lélek) 30.5%-a,az átcsatolt
területeknek kb.7, az ország egész lakosságának 1,8%-a. Az említett területen
35 zsidó hitközség van éspedig Bácskában 26, Bánátban 6 és a Muravidéken 3.
Ezek közül 7 orthodox, a többi neológ irányzatú. Nagyobb hitközségek:, Szabadka
(Subotica) 1400 taggal, 6000 lélekkel, Újvidék (Novisad) 800 taggal, 3500
lélekkel, Nagybecskerek (Velikibeckerek) 460 taggal, 1250 lélekkel, Zenta
(Senta) 250 taggal, 974 lélekkel és Zombor (Sombor) 240 taggal, 1150 lélekkel.
A többi hitközség taglétszáma 12-230 között váltakozik. Az Sz.H.Sz. Királyság
valamennyi hitközségének központi szerve és képviselete a Zsidó Hitközségek
Szövétsége (Szávez Jevrejszkih Veroiszpovednih Opstina), amely Belgrád
(Beograd) székhellyel 1921 alakult. A Szövetség közvetít az egyes hitközségek
és az állami központi hatóságok között, képviseli az egyetemes zsidó felekezeti
érdekeket, hivatalos véleményt ad minden ügyben (törvénytervezetek
készítésekor, rendeletek kibocsátásánál stb.), amely a hitközségek jogállását,
vagy egyéb az állammal szemben való viszonyait tárgyalja és dönt az Sz. H. Sz.
Királyság zsidóságának vallási ügyeit érintő kérdésekben. A rabbiszövetség
egyidejűleg alakult meg a Szávezzel. Elnöke az országos főrabbi (vrhovni
rabin). Az ország zsidóságának vallási feje, akit a vallásügyi miniszter javaslatára
a király nevez ki a hitközségek szövetségének igazgatósága által választott 3
jelölt közül. Az orsz. főrabbit az állam fizeti és illetményei azonosak más
felekezetek püspökeinek dotációival. Hitéleti ügyekben az orsz. főrabbi a
rabbi-szinódussal együtt ad véleményt és a hitközségek szövetsége e
véleményezés alapján hozza meg határozatát. A rabbi-szinódust a rabbiszövetség
közgyűlése választja és 5 tagból és 3 helyettesből áll. Az általános gazdasági
világválság nyomasztó, bénító hatását természetszerűleg a hitközségek, is
nagyon érzik és így nagyobbszabású alkotó munka sehol sem folyik. A községek
erőfeszítése oda irányul, hogy legalább a már elért nívót megtartsák és legjobb
esetben a rajtuk átviharzott háborús évtized ütötte sebeket gyógyítsák. A vajdasági
és muravidéki zsidóság magyar anyanyelvű és túlnyomóan asszimiláns irányzatú. A
zsidó nemzeti gondolat idegen tőle, míg az Sz. H. Sz. Királyság többi zsidó
lakosa legnagyobb részben cionista. Az impériumváltozás után a cionista
gondolat erősen hódítani kezdett a Vajdaságban is, különösen az ifjúság
körében. Ma már alig van hitközség (az orthodoxia kivételével, amely az Agudasz
Jiszraellel rokonszenvez), amelynek területén ne alakult volna zsidó nemzeti
szövetség. Ezek mint az Országos Cionista Szövetség helyi szervezetei működnek
és így kapcsolódnak bele a Cionista Világszervezetbe. A palesztinai építő munka
a nemcionista zsidó rétegek részéről jelentékeny anyagi támogatásban részesül.
II. Iskolaügy. Az impériumváltozás előtt minden nagyobb hitközségnek megvolt a
maga felekezeti zsidó elemi iskolája. Az impériumváltás után ez az állapot még
egy ideig megmaradt, később azonban a hitközségek megrosszabbodott anyagi
helyzetük nyomása alatt átadták iskolájukat az államnak, amely a zsidó
tanerőket létszámába átvette és működési helyükön meghagyta. Így ezek az
iskolák államiak lettek, a tanítás természetesen államnyelven történik, de az
iskolák zsidó jellege változatlanul megmaradt, arra ennyiben másvallású tanulók
azokban csak akkor kapnak helyet, ha zsidó tanuló már nem jelentkezik.
Szombaton és minden zsidó ünnepen a tanítás teljesen szünetel és mivel zsidó
tanítók tanítanak, a hitoktatás éppen olyan intenzív, mint a felekezeti
iskolákban általában. Különben a felekezeti iskola felállítására, illetve
visszaállítására mindenkor megvan a lehetőség, de a vázolt viszonyok folytán a
hitközségek - főleg anyagi okok miatt - ezt szükségesnek nem találják.
Feloszlatása előtt a nemzetgyűlés oly törvényjavaslat elfogadására készült,
amely lehetővé tette volna a zsidó nemzeti iskolák létesítését oly módon, hogy
a tanerőket az állam fizeti, az iskolaalapító csak a dologi kiadások
fedezéséről tartozik gondoskodni. Nagybecskereken már működik is ilyen zsidó
nemzetiségi elemi iskola. Az orthodox hitközségek mindenütt ú. n. «chedert»
tartanak fenn, amelynek azonban tisztán vallásos jellege van. A Vajdaság és a
Muravidék elemi iskoláiban 2574, a középiskolákban 1293 a zsidó tanulók száma.
Az egyetemeket részint belföldön, részint külföldön kb. 200 zsidó hallgató
látogatja. Belgrádban és Zágrábban zsidó egyetemi menza van. Rabbiszeminárium
az országban nincs. A hitközségek orsz. szövetsége eleinte programjába vette a
rabbikepző felállítását, de annak megvalósításától tekintettel a hitközségek
kis számára, amely az utánpótlásról való rendszeres gondoskodást szeminárium
útján feleslegessé teszi, egyelőre elállott és ezt a kérdést úgy kívánja
megoldani, hogy egyes alkalmas jelentkezőket ösztöndíjjal valamely neves
külföldi intézetben képeztet ki. A hitoktatók és zsidó tanítók képzése ezidő
szerint még szintén megoldatlan, de ebben az irányban már folynak az előkészítő
munkálatok. Modern szellemű tankönyvek államnyelven készülnek. A rabbiegyesület
most készül új bibliafordítás és zsidó vallástanítás céljait szolgáló
tankönyvek kiadására. A héber nyelv tanítására nagy gondot fordítanak az
iskolákban. Több helyen zsidó óvoda van, ahol már héber nyelvre tanítják a
gyermekeket és ez a tanítás rendszeresen folytatódik az elemi és
középiskolákban. Felnőttek részére is próbálkoztak héber nyelvkurzussal, de
eddig nem nagy eredménnyel. III. Jótékonyság, kultúra. A jótékonyság ügyét első
sorban minden hitközségnél az erre hivatott ősi intézmény: a Chevra Kadisa
látja el. Mellettük a nagyobb hitközségüknél a zsidó nőegyletek működnek. A
szabadkai, újvidéki, , zombori stb. nőügyletek rendszeresen műsoros estélyeket,
felolvasásokat, műkedvelői színházi előadásokat, amelyeknek úgy kulturális,
mint anyagi sikere minden tekintetben kielégítő. Szabadkán Zsidó Patronázs
Egylet működik,amely 1914.mint a budapesti orsz. izr. Patronázs fiókja létesült
és 1920.önálló egyletté alakult.Kb.30 árva gyermek felnevelését végzi és
működése kiterjed az egész Vajdaság területére. Újabban saját otthont épített,
ahol a gondozása alatt lévő árvák közül tízet tud elhelyezni, a többit zsidó
családoknak adja ki. Az egyesületet, amely kb. 400 tagból áll és évi
költségvetése 120,000 dinár, Löbl Salamonné virágoztatta fel. Jelentős
jótékonysági egyesület a szabadkai nőegylettel párosult Népkonyha, amely
naponta kb. 100 embernek ad valláskülönbség nélkül ebédet. Az ikeregyletnek 600
tagja van és évi kiadása 300,000 dinár. Legnagyobb zsidó jótékonysági
intézménye nemcsak a Vajdaságnak, de az egész országnak a Dr. Singer Bernát
Zsidó Szeretetház Egyesület Szabadkán, amelyet Pollák Lajos szabadkai kereskedő
(megh. 1925) példátlan önfeláldozással, hihetetlen erőfeszítéssel létesített.
1923-ban nyitotta meg az egyesület kórházát belgyógyászati és sebészeti
osztállyal. 1924-ben a kórház szülészeti és nőgyógyászati osztállyal bővült,
majd szemészeti, orr-, fül- és gégegyógyászati ambulanciát rendezett be,
legújabban pedig külön gyermekgyógyászati osztály felállításán dolgozik az
egyesület. A modernül felszerelt 50 ágyas kórház Török Béla igazgató
szakavatott vezetése alatt áldása az egész Vajdaságnak és az ország egyetlen
zsidó kórháza. Az egyesületnek a Vajdaság hitközségeinél kórházi bizottsága
van, amely a szegény betegeket beutalja. Évi költségvetése 700,000 dinár és
tagjainak száma 3000. Legutóbbi zárszámadása szerint 371 fizető, 52 kedvezményes
és 334 ingyenes beteget ápolt. Újvidéken most épül a zsidó Szegény- és Árvaház
szintén az egész Vajdaság részére. Ennek a humánus intézménynek életrehívója
Hajós Gyula újvidéki kereskedő. A zsidó ifjúság a nagyobb hitközségekben zsidó
sportegyesületeket, cserkészcsapatokat alakított. Ezek az egyesületek tagjai a
Zágráb székhellyel bíró Zsidó Ifjúsági Egyesületek Szövetségének és saját
mérkőzéseiken és versenyeiken kívül évente az ország nagyobb városaiban
kongresszust tartanak tornaversennyel és egyéb sportszerű gyakorlatokkal és
versenyekkel. Jelentősebb ilyen egyletek: az újvidéki Juda Makkabi és Jonija
ifj. sportegylet, a szabadkai Hakoach és a zentai Devojacsko leánysportegylet.
A Vajdaság sohasem volt valami erős kultúrforrás, irodalmi és művészeti élet
mégis kezd már itt is kialakulni. A Vajdaságban Szabadkán jelenik meg
Jugoszlávia egyik legnagyobb és legjobban szerkesztett magyarnyelvű napilapja,
a Bácsmegyei Napló, amelyet Fenyves Ferenc főszerkesztő emelt a mai fővárosi
nívóra. A B. N. köré a vajdasági magyar írók és költők egész kis tábora
sereglett. A vajdasági magyar irodalom művelői között sok zsidót találunk.
Milkó Izidoron kívül, akinek neve a Vajdaság szűk határain túl is ismert és
becsült, Ambrus Balázs (Dr. Hermann Károly), Borsodi Lajos. Bródi Mihály,
Debreczeni József, P. Gergely Boriska, Havas Emil, Havas Károly, Radó Imre,
Tamás István, Török Béláné (Lucia) és Vidor Imre a jelentősek. A
szakirodalomban Boros Mihály (cionizmus), Dohány Gyula (szociológia,
cionizmus), Fischer Jákó (jogtudomány), Graber László (publicisztika), Handler
Zsigmond és Keller Pinkász (cionizmus) tűnnek ki. Lenkei Lajos a festészet, F.
Geréb Klári az iparművészet terén értek el nagyobb sikereket. Zsidó sajtóról
beszélni alig lehet. Néhány hetilap rövidéletű próbálkozás után megszűnt.
Egyetlen hetilap jelenik meg német nyelven Keller Pinkász bácskatopolyai
főrabbi szerkesztésében Israel címen. A lap cionista irányzatú és IV.
évfolyamában van. IV. Gazdasági élet és politikai helyzet. Jugoszlávia a
világháború befejezése után nem érezte a forradalmak és ellenforradalmak
romboló hatásait és bár az impériumváltozással elkerülhetetlenül együttjáró
politikai és gazdasági izgalmak hatásai itt is nyilvánultak, a rend és a
fegyelem kedvező előfeltételei mellett azonban a konszolidáció nehéz munkája
már megindult és sikeresnek ígérkezik. Míg az agrárreform a földbirtokosok
vagyoni helyzetében kedvezőtlen változást idézett elő, addig az infláció a
kereskedők részére erős konjunkturális fellendülést hozott. A bekövetkezett defláció
folytán aztán a kereskedők helyzete aggasztóan megromlott és gyakori csődök és
fizetésképtelenségek között ez az osztály igen kritikus válságba jutott. A
szabadpályán lévők, különösen az ügyvédek a nyelvi nehézségek miatt eleinte
igen nehéz időket éltek át, de helyzetük lényegesen javult, miután az
államnyelvet sikerült oly mértékben elsajátítaniuk, hogy hivatásukat
akadálytalanul elláthatják. Az Sz. H. Sz. Királyság több jogterületből alakult
és így az egyes vidékeken különböző törvények voltak és vannak érvényben.
Különösen a Vajdaságot sújtották erősen az itt érvényben levő ú. n.
Wekerle-féle adótörvények, amelyeknek alkalmazása még ma is veszélyezteti a
kereskedelem és ipar boldogulását. Az adóegységesítési törvény most készült el
és ez lesz hivatva ezeken a bajokon és aránytalanságokon segíteni. Az
elmondottak a volt magyarországi területekre vonatkoznak általában és ebben a
tekintetben zsidó és nemzsidó között semmi különbség nincs. A zsidó lakosság
többsége kiskereskedelemmel foglalkozván, természetes, hogy a válságot ők
sínylik meg legjobban. A zsidóság társadalmi elhelyezkedése, miután a Vajdaság
lakossága ugyanaz, mint a háború előtt és alatt volt, lényegében nem változott.
Az Sz.H.Sz. Királyság alkotmányának felfüggesztése előtt az állam minden
polgárának nemzetiségi és felekezeti különbség nélkül teljes jogegyenlőséget
biztosított. Antiszemitizmust nem ismertek a régi Szerbiában sem. Péter király
kormánya a Balfour-deklarációt magáévá tette, elismerte és az ország zsidóságát
ez alkalomból hivatalosan üdvözölte. Az új jugoszláv állam átvette a régi
liberális tradíciót és így a zsidók jogegyenlősége élő valóság, amely a
gyakorlatban is megvan. A magyar területekkel együtt újimpérium alá került
zsidóság ugyan eleinte bizalmatlansággal és némi idegenkedéssel találkozott, de
ez az érzés nem annyira zsidóságának, mint magyarságának szólt. Az
állampolgársági helyzet rendezetlenségét a zsidók éppen úgy megszenvedték, mint
a többi lakosság. A hitközségek országos szövetsége ezen a téren is nagy segítségére
volt az érdekelteknek és egyébként is eredményesen működött, hogy a zsidósággal
szemben a bizalmatlanság megszűnjék. Állami szolgálatban kevés a zsidó, a
közigazgatás, pénzügy és a vasutak nacionalizálása folyamán a magyar
tisztviselőkkel együtt sok zsidót is nyugdíjaztak. vagy elbocsátottak, de ha
figyelembe vesszük a zsidóság kis arányszámát, azt mondhatjuk, hogy aránylag
ugyanannyi zsidó van állami szolgálatban, mint más országokban. Mint önálló
politikai párt a zsidóság sehol sincs megszervezve. Egyes helyeken - Újvidéken,
Becskereken - a községi választások alkalmával zsidó párt alakult, amelynek
sikerült is jelöltjeit a községi képviselőtestületbe behozni. Általában a
zsidók egyéni felfogásuk szerint helyezkedtek el az egyes politikai pártok keretében
és sokan igen jelentékeny vezető pozíciókat töltenek ott be. A nemzetgyűlésben
a volt magyar területekről való zsidó képviselő nem volt - az egész országból
is csak egyetlen ilyen volt - a tartományi képviselők sorába azonban
beválasztottak egy zsidót: Klein Adolfot, a szabadkai hitközség elnökét.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2367. címszó a lexikon =>
436. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12367.htm
CÍMSZÓ: Jugoszláviai zsidóság.
SZÓCIKK: Jugoszláviai zsidóság. I. Általános viszonyok. A trianoni
békeszerződés értelmében a Szerbek, Horvátok és Szlovének Királyságához csatolt
területen Bácska, Bánát és Muravidék 22,250 főnyi zsidó lakosság került az új
államalakulat fennhatósága alá; A Vajdaságban Bácska, Bánát 21,349, a
Muravidéken Prekomurje 921 zsidó él,vagyis az ország egész zsidóságának 73,267
lélek 30.5%-a,az átcsatolt területeknek kb.7, az ország egész lakosságának
1,8%-a. Az említett területen 35 zsidó hitközség van éspedig Bácskában 26,
Bánátban 6 és a Muravidéken 3. Ezek közül 7 orthodox, a többi neológ irányzatú.
Nagyobb hitközségek:, Szabadka Subotica 1400 taggal, 6000 lélekkel, Újvidék
Novisad 800 taggal, 3500 lélekkel, Nagybecskerek Velikibeckerek 460 taggal,
1250 lélekkel, Zenta Senta 250 taggal, 974 lélekkel és Zombor Sombor 240
taggal, 1150 lélekkel. A többi hitközség taglétszáma 12-230 között váltakozik.
Az Sz.H.Sz. Királyság valamennyi hitközségének központi szerve és képviselete a
Zsidó Hitközségek Szövétsége Szávez Jevrejszkih Veroiszpovednih Opstina , amely
Belgrád Beograd székhellyel 1921 alakult. A Szövetség közvetít az egyes
hitközségek és az állami központi hatóságok között, képviseli az egyetemes
zsidó felekezeti érdekeket, hivatalos véleményt ad minden ügyben
törvénytervezetek készítésekor, rendeletek kibocsátásánál stb. , amely a
hitközségek jogállását, vagy egyéb az állammal szemben való viszonyait
tárgyalja és dönt az Sz. H. Sz. Királyság zsidóságának vallási ügyeit érintő
kérdésekben. A rabbiszövetség egyidejűleg alakult meg a Szávezzel. Elnöke az
országos főrabbi vrhovni rabin . Az ország zsidóságának vallási feje, akit a
vallásügyi miniszter javaslatára a király nevez ki a hitközségek szövetségének
igazgatósága által választott 3 jelölt közül. Az orsz. főrabbit az állam fizeti
és illetményei azonosak más felekezetek püspökeinek dotációival. Hitéleti
ügyekben az orsz. főrabbi a rabbi-szinódussal együtt ad véleményt és a
hitközségek szövetsége e véleményezés alapján hozza meg határozatát. A
rabbi-szinódust a rabbiszövetség közgyűlése választja és 5 tagból és 3 helyettesből
áll. Az általános gazdasági világválság nyomasztó, bénító hatását
természetszerűleg a hitközségek, is nagyon érzik és így nagyobbszabású alkotó
munka sehol sem folyik. A községek erőfeszítése oda irányul, hogy legalább a
már elért nívót megtartsák és legjobb esetben a rajtuk átviharzott háborús
évtized ütötte sebeket gyógyítsák. A vajdasági és muravidéki zsidóság magyar
anyanyelvű és túlnyomóan asszimiláns irányzatú. A zsidó nemzeti gondolat idegen
tőle, míg az Sz. H. Sz. Királyság többi zsidó lakosa legnagyobb részben
cionista. Az impériumváltozás után a cionista gondolat erősen hódítani kezdett
a Vajdaságban is, különösen az ifjúság körében. Ma már alig van hitközség az
orthodoxia kivételével, amely az Agudasz Jiszraellel rokonszenvez , amelynek területén
ne alakult volna zsidó nemzeti szövetség. Ezek mint az Országos Cionista
Szövetség helyi szervezetei működnek és így kapcsolódnak bele a Cionista
Világszervezetbe. A palesztinai építő munka a nemcionista zsidó rétegek
részéről jelentékeny anyagi támogatásban részesül. II. Iskolaügy. Az
impériumváltozás előtt minden nagyobb hitközségnek megvolt a maga felekezeti
zsidó elemi iskolája. Az impériumváltás után ez az állapot még egy ideig
megmaradt, később azonban a hitközségek megrosszabbodott anyagi helyzetük
nyomása alatt átadták iskolájukat az államnak, amely a zsidó tanerőket
létszámába átvette és működési helyükön meghagyta. Így ezek az iskolák államiak
lettek, a tanítás természetesen államnyelven történik, de az iskolák zsidó
jellege változatlanul megmaradt, arra ennyiben másvallású tanulók azokban csak
akkor kapnak helyet, ha zsidó tanuló már nem jelentkezik. Szombaton és minden
zsidó ünnepen a tanítás teljesen szünetel és mivel zsidó tanítók tanítanak, a
hitoktatás éppen olyan intenzív, mint a felekezeti iskolákban általában.
Különben a felekezeti iskola felállítására, illetve visszaállítására mindenkor
megvan a lehetőség, de a vázolt viszonyok folytán a hitközségek - főleg anyagi
okok miatt - ezt szükségesnek nem találják. Feloszlatása előtt a nemzetgyűlés
oly törvényjavaslat elfogadására készült, amely lehetővé tette volna a zsidó
nemzeti iskolák létesítését oly módon, hogy a tanerőket az állam fizeti, az
iskolaalapító csak a dologi kiadások fedezéséről tartozik gondoskodni.
Nagybecskereken már működik is ilyen zsidó nemzetiségi elemi iskola. Az
orthodox hitközségek mindenütt ú. n. chedert tartanak fenn, amelynek azonban
tisztán vallásos jellege van. A Vajdaság és a Muravidék elemi iskoláiban 2574,
a középiskolákban 1293 a zsidó tanulók száma. Az egyetemeket részint belföldön,
részint külföldön kb. 200 zsidó hallgató látogatja. Belgrádban és Zágrábban
zsidó egyetemi menza van. Rabbiszeminárium az országban nincs. A hitközségek
orsz. szövetsége eleinte programjába vette a rabbikepző felállítását, de annak
megvalósításától tekintettel a hitközségek kis számára, amely az utánpótlásról
való rendszeres gondoskodást szeminárium útján feleslegessé teszi, egyelőre
elállott és ezt a kérdést úgy kívánja megoldani, hogy egyes alkalmas
jelentkezőket ösztöndíjjal valamely neves külföldi intézetben képeztet ki. A
hitoktatók és zsidó tanítók képzése ezidő szerint még szintén megoldatlan, de
ebben az irányban már folynak az előkészítő munkálatok. Modern szellemű
tankönyvek államnyelven készülnek. A rabbiegyesület most készül új
bibliafordítás és zsidó vallástanítás céljait szolgáló tankönyvek kiadására. A
héber nyelv tanítására nagy gondot fordítanak az iskolákban. Több helyen zsidó
óvoda van, ahol már héber nyelvre tanítják a gyermekeket és ez a tanítás
rendszeresen folytatódik az elemi és középiskolákban. Felnőttek részére is
próbálkoztak héber nyelvkurzussal, de eddig nem nagy eredménnyel. III.
Jótékonyság, kultúra. A jótékonyság ügyét első sorban minden hitközségnél az
erre hivatott ősi intézmény: a Chevra Kadisa látja el. Mellettük a nagyobb
hitközségüknél a zsidó nőegyletek működnek. A szabadkai, újvidéki, , zombori
stb. nőügyletek rendszeresen műsoros estélyeket, felolvasásokat, műkedvelői
színházi előadásokat, amelyeknek úgy kulturális, mint anyagi sikere minden tekintetben
kielégítő. Szabadkán Zsidó Patronázs Egylet működik,amely 1914.mint a budapesti
orsz. izr. Patronázs fiókja létesült és 1920.önálló egyletté alakult.Kb.30 árva
gyermek felnevelését végzi és működése kiterjed az egész Vajdaság területére.
Újabban saját otthont épített, ahol a gondozása alatt lévő árvák közül tízet
tud elhelyezni, a többit zsidó családoknak adja ki. Az egyesületet, amely kb.
400 tagból áll és évi költségvetése 120,000 dinár, Löbl Salamonné virágoztatta
fel. Jelentős jótékonysági egyesület a szabadkai nőegylettel párosult
Népkonyha, amely naponta kb. 100 embernek ad valláskülönbség nélkül ebédet. Az
ikeregyletnek 600 tagja van és évi kiadása 300,000 dinár. Legnagyobb zsidó
jótékonysági intézménye nemcsak a Vajdaságnak, de az egész országnak a Dr.
Singer Bernát Zsidó Szeretetház Egyesület Szabadkán, amelyet Pollák Lajos
szabadkai kereskedő megh. 1925 példátlan önfeláldozással, hihetetlen
erőfeszítéssel létesített. 1923-ban nyitotta meg az egyesület kórházát
belgyógyászati és sebészeti osztállyal. 1924-ben a kórház szülészeti és
nőgyógyászati osztállyal bővült, majd szemészeti, orr-, fül- és gégegyógyászati
ambulanciát rendezett be, legújabban pedig külön gyermekgyógyászati osztály
felállításán dolgozik az egyesület. A modernül felszerelt 50 ágyas kórház Török
Béla igazgató szakavatott vezetése alatt áldása az egész Vajdaságnak és az
ország egyetlen zsidó kórháza. Az egyesületnek a Vajdaság hitközségeinél
kórházi bizottsága van, amely a szegény betegeket beutalja. Évi költségvetése
700,000 dinár és tagjainak száma 3000. Legutóbbi zárszámadása szerint 371
fizető, 52 kedvezményes és 334 ingyenes beteget ápolt. Újvidéken most épül a
zsidó Szegény- és Árvaház szintén az egész Vajdaság részére. Ennek a humánus
intézménynek életrehívója Hajós Gyula újvidéki kereskedő. A zsidó ifjúság a
nagyobb hitközségekben zsidó sportegyesületeket, cserkészcsapatokat alakított.
Ezek az egyesületek tagjai a Zágráb székhellyel bíró Zsidó Ifjúsági Egyesületek
Szövetségének és saját mérkőzéseiken és versenyeiken kívül évente az ország
nagyobb városaiban kongresszust tartanak tornaversennyel és egyéb sportszerű
gyakorlatokkal és versenyekkel. Jelentősebb ilyen egyletek: az újvidéki Juda
Makkabi és Jonija ifj. sportegylet, a szabadkai Hakoach és a zentai Devojacsko
leánysportegylet. A Vajdaság sohasem volt valami erős kultúrforrás, irodalmi és
művészeti élet mégis kezd már itt is kialakulni. A Vajdaságban Szabadkán
jelenik meg Jugoszlávia egyik legnagyobb és legjobban szerkesztett magyarnyelvű
napilapja, a Bácsmegyei Napló, amelyet Fenyves Ferenc főszerkesztő emelt a mai
fővárosi nívóra. A B. N. köré a vajdasági magyar írók és költők egész kis
tábora sereglett. A vajdasági magyar irodalom művelői között sok zsidót
találunk. Milkó Izidoron kívül, akinek neve a Vajdaság szűk határain túl is
ismert és becsült, Ambrus Balázs Dr. Hermann Károly , Borsodi Lajos. Bródi
Mihály, Debreczeni József, P. Gergely Boriska, Havas Emil, Havas Károly, Radó
Imre, Tamás István, Török Béláné Lucia és Vidor Imre a jelentősek. A
szakirodalomban Boros Mihály cionizmus , Dohány Gyula szociológia, cionizmus ,
Fischer Jákó jogtudomány , Graber László publicisztika , Handler Zsigmond és
Keller Pinkász cionizmus tűnnek ki. Lenkei Lajos a festészet, F. Geréb Klári az
iparművészet terén értek el nagyobb sikereket. Zsidó sajtóról beszélni alig
lehet. Néhány hetilap rövidéletű próbálkozás után megszűnt. Egyetlen hetilap
jelenik meg német nyelven Keller Pinkász bácskatopolyai főrabbi szerkesztésében
Israel címen. A lap cionista irányzatú és IV. évfolyamában van. IV. Gazdasági
élet és politikai helyzet. Jugoszlávia a világháború befejezése után nem érezte
a forradalmak és ellenforradalmak romboló hatásait és bár az
impériumváltozással elkerülhetetlenül együttjáró politikai és gazdasági
izgalmak hatásai itt is nyilvánultak, a rend és a fegyelem kedvező
előfeltételei mellett azonban a konszolidáció nehéz munkája már megindult és
sikeresnek ígérkezik. Míg az agrárreform a földbirtokosok vagyoni helyzetében
kedvezőtlen változást idézett elő, addig az infláció a kereskedők részére erős
konjunkturális fellendülést hozott. A bekövetkezett defláció folytán aztán a
kereskedők helyzete aggasztóan megromlott és gyakori csődök és
fizetésképtelenségek között ez az osztály igen kritikus válságba jutott. A
szabadpályán lévők, különösen az ügyvédek a nyelvi nehézségek miatt eleinte
igen nehéz időket éltek át, de helyzetük lényegesen javult, miután az
államnyelvet sikerült oly mértékben elsajátítaniuk, hogy hivatásukat
akadálytalanul elláthatják. Az Sz. H. Sz. Királyság több jogterületből alakult
és így az egyes vidékeken különböző törvények voltak és vannak érvényben.
Különösen a Vajdaságot sújtották erősen az itt érvényben levő ú. n.
Wekerle-féle adótörvények, amelyeknek alkalmazása még ma is veszélyezteti a
kereskedelem és ipar boldogulását. Az adóegységesítési törvény most készült el
és ez lesz hivatva ezeken a bajokon és aránytalanságokon segíteni. Az
elmondottak a volt magyarországi területekre vonatkoznak általában és ebben a
tekintetben zsidó és nemzsidó között semmi különbség nincs. A zsidó lakosság
többsége kiskereskedelemmel foglalkozván, természetes, hogy a válságot ők
sínylik meg legjobban. A zsidóság társadalmi elhelyezkedése, miután a Vajdaság
lakossága ugyanaz, mint a háború előtt és alatt volt, lényegében nem változott.
Az Sz.H.Sz. Királyság alkotmányának felfüggesztése előtt az állam minden
polgárának nemzetiségi és felekezeti különbség nélkül teljes jogegyenlőséget
biztosított. Antiszemitizmust nem ismertek a régi Szerbiában sem. Péter király
kormánya a Balfour-deklarációt magáévá tette, elismerte és az ország zsidóságát
ez alkalomból hivatalosan üdvözölte. Az új jugoszláv állam átvette a régi
liberális tradíciót és így a zsidók jogegyenlősége élő valóság, amely a
gyakorlatban is megvan. A magyar területekkel együtt újimpérium alá került
zsidóság ugyan eleinte bizalmatlansággal és némi idegenkedéssel találkozott, de
ez az érzés nem annyira zsidóságának, mint magyarságának szólt. Az
állampolgársági helyzet rendezetlenségét a zsidók éppen úgy megszenvedték, mint
a többi lakosság. A hitközségek országos szövetsége ezen a téren is nagy
segítségére volt az érdekelteknek és egyébként is eredményesen működött, hogy a
zsidósággal szemben a bizalmatlanság megszűnjék. Állami szolgálatban kevés a
zsidó, a közigazgatás, pénzügy és a vasutak nacionalizálása folyamán a magyar
tisztviselőkkel együtt sok zsidót is nyugdíjaztak. vagy elbocsátottak, de ha
figyelembe vesszük a zsidóság kis arányszámát, azt mondhatjuk, hogy aránylag
ugyanannyi zsidó van állami szolgálatban, mint más országokban. Mint önálló
politikai párt a zsidóság sehol sincs megszervezve. Egyes helyeken - Újvidéken,
Becskereken - a községi választások alkalmával zsidó párt alakult, amelynek
sikerült is jelöltjeit a községi képviselőtestületbe behozni. Általában a zsidók
egyéni felfogásuk szerint helyezkedtek el az egyes politikai pártok keretében
és sokan igen jelentékeny vezető pozíciókat töltenek ott be. A nemzetgyűlésben
a volt magyar területekről való zsidó képviselő nem volt - az egész országból
is csak egyetlen ilyen volt - a tartományi képviselők sorába azonban
beválasztottak egy zsidót: Klein Adolfot, a szabadkai hitközség elnökét.
12367.ht
CÍMSZÓ Jugoszlávia zsidóság
SZÓCIKK Jugoszlávia zsidóság I Általáno viszonyok trianon békeszerződé
értelmébe Szerbek Horváto é Szlovéne Királyságáho csatol területe Bácska Báná é
Muravidé 22,25 főny zsid lakossá kerül a ú államalakula fennhatóság alá
Vajdaságba Bácska Báná 21,349 Muravidéke Prekomurj 92 zsid él,vagyi a orszá
egés zsidóságána 73,26 léle 30.5%-a,a átcsatol területekne kb.7 a orszá egés
lakosságána 1,8%-a A említet területe 3 zsid hitközsé va éspedi Bácskába 26
Bánátba é Muravidéke 3 Eze közü orthodox több neoló irányzatú Nagyob
hitközségek: Szabadk Subotic 140 taggal 600 lélekkel Újvidé Novisa 80 taggal 350
lélekkel Nagybecskere Velikibeckere 46 taggal 125 lélekkel Zent Sent 25 taggal
97 lélekke é Zombo Sombo 24 taggal 115 lélekkel több hitközsé taglétszám 12-23
közöt váltakozik A Sz.H.Sz Királysá valamenny hitközségéne központ szerv é
képviselet Zsid Hitközsége Szövétség Száve Jevrejszki Veroiszpovedni Opstin
amel Belgrá Beogra székhellye 192 alakult Szövetsé közvetí a egye hitközsége é
a állam központ hatóságo között képvisel a egyeteme zsid felekezet érdekeket
hivatalo vélemény a minde ügybe törvénytervezete készítésekor rendelete
kibocsátásáná stb amel hitközsége jogállását vag egyé a államma szembe val
viszonyai tárgyalj é dön a Sz H Sz Királysá zsidóságána vallás ügyei érint
kérdésekben rabbiszövetsé egyidejűle alakul me Szávezzel Elnök a országo főrabb
vrhovn rabi A orszá zsidóságána vallás feje aki vallásügy miniszte javaslatár
királ neve k hitközsége szövetségéne igazgatóság álta választot jelöl közül A
orsz főrabbi a álla fizet é illetménye azonosa má felekezete püspökeine
dotációival Hitélet ügyekbe a orsz főrabb rabbi-szinódussa együt a vélemény é
hitközsége szövetség véleményezé alapjá hozz me határozatát rabbi-szinódus
rabbiszövetsé közgyűlés választj é tagbó é helyettesbő áll A általáno gazdaság
világválsá nyomasztó bénít hatásá természetszerűle hitközségek i nagyo érzi é
íg nagyobbszabás alkot munk seho se folyik községe erőfeszítés od irányul hog
legaláb má elér nívó megtartsá é legjob esetbe rajtu átviharzot háború évtize
ütött sebeke gyógyítsák vajdaság é muravidék zsidósá magya anyanyelv é túlnyomóa
asszimilán irányzatú zsid nemzet gondola idege tőle mí a Sz H Sz Királysá több
zsid lakos legnagyob részbe cionista A impériumváltozá utá cionist gondola
erőse hódítan kezdet Vajdaságba is különöse a ifjúsá körében M má ali va
hitközsé a orthodoxi kivételével amel a Agudas Jiszraelle rokonszenve amelyne
területé n alakul voln zsid nemzet szövetség Eze min a Országo Cionist Szövetsé
hely szervezete működne é íg kapcsolódna bel Cionist Világszervezetbe
palesztina épít munk nemcionist zsid rétege részérő jelentéken anyag
támogatásba részesül II Iskolaügy A impériumváltozá előt minde nagyob
hitközségne megvol mag felekezet zsid elem iskolája A impériumváltá utá e a
állapo mé eg idei megmaradt későb azonba hitközsége megrosszabbodot anyag
helyzetü nyomás alat átadtá iskolájuka a államnak amel zsid tanerőke létszámáb
átvett é működés helyükö meghagyta Íg eze a iskolá államia lettek tanítá
természetese államnyelve történik d a iskolá zsid jelleg változatlanu megmaradt
arr ennyibe másvallás tanuló azokba csa akko kapna helyet h zsid tanul má ne
jelentkezik Szombato é minde zsid ünnepe tanítá teljese szünete é mive zsid
tanító tanítanak hitoktatá éppe olya intenzív min felekezet iskolákba általában
Különbe felekezet iskol felállítására illetv visszaállításár mindenko megva
lehetőség d vázol viszonyo folytá hitközsége főle anyag oko miat ez szükségesne
ne találják Feloszlatás előt nemzetgyűlé ol törvényjavasla elfogadásár készült
amel lehetőv tett voln zsid nemzet iskolá létesítésé ol módon hog tanerőke a
álla fizeti a iskolaalapít csa dolog kiadáso fedezésérő tartozi gondoskodni
Nagybecskereke má működi i ilye zsid nemzetiség elem iskola A orthodo
hitközsége mindenüt ú n cheder tartana fenn amelyne azonba tisztá valláso
jelleg van Vajdasá é Muravidé elem iskoláiba 2574 középiskolákba 129 zsid
tanuló száma A egyetemeke részin belföldön részin külföldö kb 20 zsid hallgat
látogatja Belgrádba é Zágrábba zsid egyetem menz van Rabbiszemináriu a országba
nincs hitközsége orsz szövetség eleint programjáb vett rabbikepz felállítását d
anna megvalósításátó tekintette hitközsége ki számára amel a utánpótlásró val
rendszere gondoskodás szemináriu útjá feleslegess teszi egyelőr elállot é ez
kérdés úg kívánj megoldani hog egye alkalma jelentkezőke ösztöndíjja valamel
neve külföld intézetbe képezte ki hitoktató é zsid tanító képzés ezid szerin mé
szinté megoldatlan d ebbe a irányba má folyna a előkészít munkálatok Moder
szellem tankönyve államnyelve készülnek rabbiegyesüle mos készü ú bibliafordítá
é zsid vallástanítá céljai szolgál tankönyve kiadására hébe nyel tanításár nag
gondo fordítana a iskolákban Töb helye zsid óvod van aho má hébe nyelvr tanítjá
gyermekeke é e tanítá rendszerese folytatódi a elem é középiskolákban Felnőtte
részér i próbálkozta hébe nyelvkurzussal d eddi ne nag eredménnyel III
Jótékonyság kultúra jótékonysá ügyé els sorba minde hitközségné a err hivatot
ős intézmény Chevr Kadis látj el Mellettü nagyob hitközségükné zsid nőegylete
működnek szabadkai újvidéki zombor stb nőügylete rendszerese műsoro estélyeket felolvasásokat
műkedvelő színház előadásokat amelyekne úg kulturális min anyag siker minde
tekintetbe kielégítő Szabadká Zsid Patronáz Egyle működik,amel 1914.min
budapest orsz izr Patronáz fiókj létesül é 1920.önáll egylett alakult.Kb.3 árv
gyerme felnevelésé végz é működés kiterje a egés Vajdasá területére Újabba sajá
otthon épített aho gondozás alat lév árvá közü tíze tu elhelyezni többi zsid
családokna adj ki A egyesületet amel kb 40 tagbó ál é év költségvetés 120,00
dinár Löb Salamonn virágoztatt fel Jelentő jótékonyság egyesüle szabadka
nőegylette párosul Népkonyha amel napont kb 10 emberne a valláskülönbsé nélkü
ebédet A ikeregyletne 60 tagj va é év kiadás 300,00 dinár Legnagyob zsid
jótékonyság intézmény nemcsa Vajdaságnak d a egés országna Dr Singe Berná Zsid
Szeretethá Egyesüle Szabadkán amelye Pollá Lajo szabadka keresked megh 192
példátla önfeláldozással hihetetle erőfeszítésse létesített 1923-ba nyitott me
a egyesüle kórházá belgyógyászat é sebészet osztállyal 1924-be kórhá szülészet
é nőgyógyászat osztállya bővült maj szemészeti orr- fül é gégegyógyászat
ambulanciá rendezet be legújabba pedi külö gyermekgyógyászat osztál felállításá
dolgozi a egyesület modernü felszerel 5 ágya kórhá Törö Bél igazgat szakavatot
vezetés alat áldás a egés Vajdaságna é a orszá egyetle zsid kórháza A
egyesületne Vajdasá hitközségeiné kórház bizottság van amel szegén betegeke
beutalja Év költségvetés 700,00 diná é tagjaina szám 3000 Legutóbb zárszámadás
szerin 37 fizető 5 kedvezménye é 33 ingyene betege ápolt Újvidéke mos épü zsid
Szegény é Árvahá szinté a egés Vajdasá részére Enne humánu intézményne
életrehívój Hajó Gyul újvidék kereskedő zsid ifjúsá nagyob hitközségekbe zsid
sportegyesületeket cserkészcsapatoka alakított Eze a egyesülete tagja Zágrá
székhellye bír Zsid Ifjúság Egyesülete Szövetségéne é sajá mérkőzéseike é
versenyeike kívü évent a orszá nagyob városaiba kongresszus tartana
tornaversennye é egyé sportszer gyakorlatokka é versenyekkel Jelentőseb ilye
egyletek a újvidék Jud Makkab é Jonij ifj sportegylet szabadka Hakoac é zenta
Devojacsk leánysportegylet Vajdasá sohase vol valam erő kultúrforrás irodalm é
művészet éle mégi kez má it i kialakulni Vajdaságba Szabadká jeleni me
Jugoszlávi egyi legnagyob é legjobba szerkesztet magyarnyelv napilapja
Bácsmegye Napló amelye Fenyve Feren főszerkeszt emel ma főváros nívóra B N kör
vajdaság magya író é költő egés ki tábor sereglett vajdaság magya irodalo
művelő közöt so zsidó találunk Milk Izidoro kívül akine nev Vajdasá szű határai
tú i ismer é becsült Ambru Baláz Dr Herman Károl Borsod Lajos Bród Mihály
Debreczen József P Gergel Boriska Hava Emil Hava Károly Rad Imre Tamá István
Törö Bélán Luci é Vido Imr jelentősek szakirodalomba Boro Mihál cionizmu Dohán
Gyul szociológia cionizmu Fische Ják jogtudomán Grabe Lászl publicisztik Handle
Zsigmon é Kelle Pinkás cionizmu tűnne ki Lenke Lajo festészet F Geré Klár a
iparművésze teré érte e nagyob sikereket Zsid sajtóró beszéln ali lehet Néhán
hetila rövidélet próbálkozá utá megszűnt Egyetle hetila jeleni me néme nyelve
Kelle Pinkás bácskatopolya főrabb szerkesztésébe Israe címen la cionist
irányzat é IV évfolyamába van IV Gazdaság éle é politika helyzet Jugoszlávi
világhábor befejezés utá ne érezt forradalma é ellenforradalma rombol hatásai é
bá a impériumváltozássa elkerülhetetlenü együttjár politika é gazdaság izgalma
hatása it i nyilvánultak ren é fegyele kedvez előfeltétele mellet azonba
konszolidáci nehé munkáj má megindul é sikeresne ígérkezik Mí a agrárrefor
földbirtokoso vagyon helyzetébe kedvezőtle változás idézet elő addi a infláci
kereskedő részér erő konjunkturáli fellendülés hozott bekövetkezet defláci
folytá aztá kereskedő helyzet aggasztóa megromlot é gyakor csődö é
fizetésképtelensége közöt e a osztál ige kritiku válságb jutott szabadpályá
lévők különöse a ügyvéde nyelv nehézsége miat eleint ige nehé időke élte át d
helyzetü lényegese javult miutá a államnyelve sikerül ol mértékbe
elsajátítaniuk hog hivatásuka akadálytalanu elláthatják A Sz H Sz Királysá töb
jogterületbő alakul é íg a egye vidékeke különböz törvénye volta é vanna
érvényben Különöse Vajdaságo sújtottá erőse a it érvénybe lev ú n Wekerle-fél
adótörvények amelyekne alkalmazás mé m i veszélyeztet kereskedele é ipa
boldogulását A adóegységesítés törvén mos készül e é e les hivatv ezeke bajoko
é aránytalanságoko segíteni A elmondotta vol magyarország területekr vonatkozna
általába é ebbe tekintetbe zsid é nemzsid közöt semm különbsé nincs zsid
lakossá többség kiskereskedelemme foglalkozván természetes hog válságo ő sínyli
me legjobban zsidósá társadalm elhelyezkedése miutá Vajdasá lakosság ugyanaz
min hábor előt é alat volt lényegébe ne változott A Sz.H.Sz Királysá
alkotmányána felfüggesztés előt a álla minde polgárána nemzetiség é felekezet
különbsé nélkü telje jogegyenlősége biztosított Antiszemitizmus ne ismerte rég
Szerbiába sem Péte királ kormány Balfour-deklaráció magáév tette elismert é a
orszá zsidóságá e alkalombó hivatalosa üdvözölte A ú jugoszlá álla átvett rég
liberáli tradíció é íg zsidó jogegyenlőség él valóság amel gyakorlatba i megvan
magya területekke együt újimpériu al kerül zsidósá ugya eleint bizalmatlanságga
é ném idegenkedésse találkozott d e a érzé ne annyir zsidóságának min
magyarságána szólt A állampolgárság helyze rendezetlenségé zsidó éppe úg
megszenvedték min több lakosság hitközsége országo szövetség eze tére i nag
segítségér vol a érdekeltekne é egyébkén i eredményese működött hog zsidóságga
szembe bizalmatlansá megszűnjék Állam szolgálatba kevé zsidó közigazgatás
pénzüg é vasuta nacionalizálás folyamá magya tisztviselőkke együt so zsidó i
nyugdíjaztak vag elbocsátottak d h figyelemb vesszü zsidósá ki arányszámát az
mondhatjuk hog arányla ugyananny zsid va állam szolgálatban min má országokban
Min önáll politika pár zsidósá seho sinc megszervezve Egye helyeke Újvidéken
Becskereke község választáso alkalmáva zsid pár alakult amelyne sikerül i
jelöltjei község képviselőtestületb behozni Általába zsidó egyén felfogásu
szerin helyezkedte e a egye politika párto keretébe é soka ige jelentéken vezet
pozícióka töltene ot be nemzetgyűlésbe vol magya területekrő val zsid képvisel
ne vol a egés országbó i csa egyetle ilye vol tartomány képviselő soráb azonba
beválasztotta eg zsidót Klei Adolfot szabadka hitközsé elnökét
12367.h
CÍMSZ Jugoszlávi zsidósá
SZÓCIK Jugoszlávi zsidósá Általán viszonyo triano békeszerződ értelméb
Szerbe Horvát Szlovén Királyságáh csato terület Bácsk Bán Muravid 22,2 főn zsi
lakoss kerü államalakul fennhatósá al Vajdaságb Bácsk Bán 21,34 Muravidék
Prekomur 9 zsi él,vagy orsz egé zsidóságán 73,2 lél 30.5%-a, átcsato területekn
kb. orsz egé lakosságán 1,8%- említe terület zsi hitközs v ésped Bácskáb 2
Bánátb Muravidék Ez köz orthodo töb neol irányzat Nagyo hitközségek Szabad
Suboti 14 tagga 60 lélekke Újvid Novis 8 tagga 35 lélekke Nagybecsker
Velikibecker 4 tagga 12 lélekke Zen Sen 2 tagga 9 lélekk Zomb Somb 2 tagga 11
lélekke töb hitközs taglétszá 12-2 közö váltakozi Sz.H.S Királys valamenn
hitközségén közpon szer képvisele Zsi Hitközség Szövétsé Száv Jevrejszk
Veroiszpovedn Opsti ame Belgr Beogr székhelly 19 alakul Szövets közvet egy
hitközség álla közpon hatóság közöt képvise egyetem zsi felekeze érdekeke
hivatal vélemén mind ügyb törvénytervezet készítéseko rendelet kibocsátásán st
ame hitközség jogállásá va egy államm szemb va viszonya tárgyal dö S S Királys
zsidóságán vallá ügye érin kérdésekbe rabbiszövets egyidejűl alaku m Szávezze
Elnö ország főrab vrhov rab orsz zsidóságán vallá fej ak vallásüg miniszt
javaslatá kirá nev hitközség szövetségén igazgatósá ált választo jelö közü ors
főrabb áll fize illetmény azonos m felekezet püspökein dotációiva Hitéle ügyekb
ors főrab rabbi-szinóduss együ vélemén hitközség szövetsé véleményez alapj hoz
m határozatá rabbi-szinódu rabbiszövets közgyűlé választ tagb helyettesb ál
általán gazdasá világváls nyomaszt béní hatás természetszerűl hitközsége nagy
érz í nagyobbszabá alko mun seh s folyi község erőfeszíté o irányu ho legalá m
elé nív megtarts legjo esetb rajt átviharzo hábor évtiz ütöt sebek gyógyítsá
vajdasá muravidé zsidós magy anyanyel túlnyomó asszimilá irányzat zsi nemze
gondol ideg től m S S Királys töb zsi lako legnagyo részb cionist
impériumváltoz ut cionis gondol erős hódíta kezde Vajdaságb i különös ifjús
körébe m al v hitközs orthodox kivételéve ame Aguda Jiszraell rokonszenv amelyn
terület alaku vol zsi nemze szövetsé Ez mi Ország Cionis Szövets hel szervezet
működn í kapcsolódn be Cionis Világszervezetb palesztin épí mun nemcionis zsi
réteg részér jelentéke anya támogatásb részesü I Iskolaüg impériumváltoz elő
mind nagyo hitközségn megvo ma felekeze zsi ele iskoláj impériumvált ut állap m
e ide megmarad késő azonb hitközség megrosszabbodo anya helyzet nyomá ala átadt
iskolájuk államna ame zsi tanerők létszámá átvet működé helyük meghagyt Í ez
iskol állami lette tanít természetes államnyelv történi iskol zsi jelle
változatlan megmarad ar ennyib másvallá tanul azokb cs akk kapn helye zsi tanu
m n jelentkezi Szombat mind zsi ünnep tanít teljes szünet miv zsi tanít
tanítana hitoktat épp oly intenzí mi felekeze iskolákb általába Különb felekeze
isko felállításár illet visszaállításá mindenk megv lehetősé vázo viszony folyt
hitközség fől anya ok mia e szükségesn n találjá Feloszlatá elő nemzetgyűl o
törvényjavasl elfogadásá készül ame lehető tet vol zsi nemze iskol létesítés o
módo ho tanerők áll fizet iskolaalapí cs dolo kiadás fedezésér tartoz
gondoskodn Nagybecskerek m működ ily zsi nemzetisé ele iskol orthod hitközség
mindenü chede tartan fen amelyn azonb tiszt vallás jelle va Vajdas Muravid ele
iskoláib 257 középiskolákb 12 zsi tanul szám egyetemek részi belföldö részi
külföld k 2 zsi hallga látogatj Belgrádb Zágrább zsi egyete men va
Rabbiszeminári országb ninc hitközség ors szövetsé elein programjá vet rabbikep
felállításá ann megvalósítását tekintett hitközség k számár ame utánpótlásr va
rendszer gondoskodá szeminári útj felesleges tesz egyelő elállo e kérdé ú kíván
megoldan ho egy alkalm jelentkezők ösztöndíjj valame nev külföl intézetb képezt
k hitoktat zsi tanít képzé ezi szeri m szint megoldatla ebb irányb m folyn
előkészí munkálato Mode szelle tankönyv államnyelv készülne rabbiegyesül mo
kész bibliafordít zsi vallástanít célja szolgá tankönyv kiadásár héb nye
tanításá na gond fordítan iskolákba Tö hely zsi óvo va ah m héb nyelv tanítj
gyermekek tanít rendszeres folytatód ele középiskolákba Felnőtt részé próbálkozt
héb nyelvkurzussa edd n na eredménnye II Jótékonysá kultúr jótékonys ügy el
sorb mind hitközségn er hivato ő intézmén Chev Kadi lát e Mellett nagyo
hitközségükn zsi nőegylet működne szabadka újvidék zombo st nőügylet rendszeres
műsor estélyeke felolvasásoka műkedvel színhá előadásoka amelyekn ú kulturáli
mi anya sike mind tekintetb kielégít Szabadk Zsi Patroná Egyl működik,ame
1914.mi budapes ors iz Patroná fiók létesü 1920.önál egylet alakult.Kb. ár
gyerm felnevelés vég működé kiterj egé Vajdas területér Újabb saj ottho építet
ah gondozá ala lé árv köz tíz t elhelyezn több zsi családokn ad k egyesülete
ame k 4 tagb á é költségveté 120,0 diná Lö Salamon virágoztat fe Jelent
jótékonysá egyesül szabadk nőegylett párosu Népkonyh ame napon k 1 embern
valláskülönbs nélk ebéde ikeregyletn 6 tag v é kiadá 300,0 diná Legnagyo zsi
jótékonysá intézmén nemcs Vajdaságna egé országn D Sing Bern Zsi Szereteth
Egyesül Szabadká amely Poll Laj szabadk kereske meg 19 példátl önfeláldozássa
hihetetl erőfeszítéss létesítet 1923-b nyitot m egyesül kórház belgyógyásza
sebésze osztállya 1924-b kórh szülésze nőgyógyásza osztálly bővül ma szemészet
orr fü gégegyógyásza ambulanci rendeze b legújabb ped kül gyermekgyógyásza
osztá felállítás dolgoz egyesüle modern felszere ágy kórh Tör Bé igazga
szakavato vezeté ala áldá egé Vajdaságn orsz egyetl zsi kórház egyesületn
Vajdas hitközségein kórhá bizottsá va ame szegé betegek beutalj É költségveté
700,0 din tagjain szá 300 Legutób zárszámadá szeri 3 fizet kedvezmény 3 ingyen
beteg ápol Újvidék mo ép zsi Szegén Árvah szint egé Vajdas részér Enn humán
intézményn életrehívó Haj Gyu újvidé keresked zsi ifjús nagyo hitközségekb zsi
sportegyesületeke cserkészcsapatok alakítot Ez egyesület tagj Zágr székhelly bí
Zsi Ifjúsá Egyesület Szövetségén saj mérkőzéseik versenyeik kív éven orsz nagyo
városaib kongresszu tartan tornaversenny egy sportsze gyakorlatokk versenyekke
Jelentőse ily egylete újvidé Ju Makka Joni if sportegyle szabadk Hakoa zent
Devojacs leánysportegyle Vajdas sohas vo vala er kultúrforrá irodal művésze él
még ke m i kialakuln Vajdaságb Szabadk jelen m Jugoszláv egy legnagyo legjobb
szerkeszte magyarnyel napilapj Bácsmegy Napl amely Fenyv Fere főszerkesz eme m
főváro nívór kö vajdasá magy ír költ egé k tábo sereglet vajdasá magy irodal
művel közö s zsid találun Mil Izidor kívü akin ne Vajdas sz határa t isme
becsül Ambr Balá D Herma Káro Borso Lajo Bró Mihál Debrecze Józse Gerge Borisk
Hav Emi Hav Károl Ra Imr Tam Istvá Tör Bélá Luc Vid Im jelentőse szakirodalomb
Bor Mihá cionizm Dohá Gyu szociológi cionizm Fisch Já jogtudomá Grab Lász
publiciszti Handl Zsigmo Kell Pinká cionizm tűnn k Lenk Laj festésze Ger Klá
iparművész ter ért nagyo sikereke Zsi sajtór beszél al lehe Néhá hetil rövidéle
próbálkoz ut megszűn Egyetl hetil jelen m ném nyelv Kell Pinká bácskatopoly
főrab szerkesztéséb Isra címe l cionis irányza I évfolyamáb va I Gazdasá él
politik helyze Jugoszláv világhábo befejezé ut n érez forradalm ellenforradalm
rombo hatása b impériumváltozáss elkerülhetetlen együttjá politik gazdasá
izgalm hatás i nyilvánulta re fegyel kedve előfeltétel melle azonb konszolidác
neh munká m megindu sikeresn ígérkezi M agrárrefo földbirtokos vagyo helyzetéb
kedvezőtl változá idéze el add inflác keresked részé er konjunkturál fellendülé
hozot bekövetkeze deflác folyt azt keresked helyze aggasztó megromlo gyako csőd
fizetésképtelenség közö osztá ig kritik válság jutot szabadpály lévő különös
ügyvéd nyel nehézség mia elein ig neh idők élt á helyzet lényeges javul miut
államnyelv sikerü o mértékb elsajátítaniu ho hivatásuk akadálytalan elláthatjá
S S Királys tö jogterületb alaku í egy vidékek különbö törvény volt vann
érvénybe Különös Vajdaság sújtott erős i érvényb le Wekerle-fé adótörvénye
amelyekn alkalmazá m veszélyezte kereskedel ip boldogulásá adóegységesíté törvé
mo készü le hivat ezek bajok aránytalanságok segíten elmondott vo magyarorszá
területek vonatkozn általáb ebb tekintetb zsi nemzsi közö sem különbs ninc zsi
lakoss többsé kiskereskedelemm foglalkozvá természete ho válság sínyl m
legjobba zsidós társadal elhelyezkedés miut Vajdas lakossá ugyana mi hábo elő
ala vol lényegéb n változot Sz.H.S Királys alkotmányán felfüggeszté elő áll
mind polgárán nemzetisé felekeze különbs nélk telj jogegyenlőség biztosítot
Antiszemitizmu n ismert ré Szerbiáb se Pét kirá kormán Balfour-deklaráci magáé
tett elismer orsz zsidóság alkalomb hivatalos üdvözölt jugoszl áll átvet ré
liberál tradíci í zsid jogegyenlősé é valósá ame gyakorlatb megva magy
területekk együ újimpéri a kerü zsidós ugy elein bizalmatlanságg né idegenkedéss
találkozot érz n annyi zsidóságána mi magyarságán szól állampolgársá helyz
rendezetlenség zsid épp ú megszenvedté mi töb lakossá hitközség ország szövetsé
ez tér na segítségé vo érdekeltekn egyébké eredményes működöt ho zsidóságg
szemb bizalmatlans megszűnjé Álla szolgálatb kev zsid közigazgatá pénzü vasut
nacionalizálá folyam magy tisztviselőkk együ s zsid nyugdíjazta va elbocsátotta
figyelem vessz zsidós k arányszámá a mondhatju ho arányl ugyanann zsi v álla
szolgálatba mi m országokba Mi önál politik pá zsidós seh sin megszervezv Egy
helyek Újvidéke Becskerek közsé választás alkalmáv zsi pá alakul amelyn sikerü
jelöltje közsé képviselőtestület behozn Általáb zsid egyé felfogás szeri
helyezkedt egy politik párt keretéb sok ig jelentéke veze pozíciók tölten o b
nemzetgyűlésb vo magy területekr va zsi képvise n vo egé országb cs egyetl ily
vo tartomán képvisel sorá azonb beválasztott e zsidó Kle Adolfo szabadk hitközs
elnöké
12367.
CÍMS Jugoszláv zsidós
SZÓCI Jugoszláv zsidós Általá viszony trian békeszerző értelmé Szerb Horvá
Szlové Királyságá csat terüle Bács Bá Muravi 22, fő zs lakos ker államalaku
fennhatós a Vajdaság Bács Bá 21,3 Muravidé Prekomu zs él,vag ors eg zsidóságá
73, lé 30.5%-a átcsat területek kb ors eg lakosságá 1,8% említ terüle zs hitköz
éspe Bácská Bánát Muravidé E kö orthod tö neo irányza Nagy hitközsége Szaba
Subot 1 tagg 6 lélekk Újvi Novi tagg 3 lélekk Nagybecske Velikibecke tagg 1
lélekk Ze Se tagg lélek Zom Som tagg 1 lélekk tö hitköz taglétsz 12- köz
váltakoz Sz.H. Király valamen hitközségé közpo sze képvisel Zs Hitközsé Szövéts
Szá Jevrejsz Veroiszpoved Opst am Belg Beog székhell 1 alaku Szövet közve eg
hitközsé áll közpo hatósá közö képvis egyete zs felekez érdekek hivata vélemé
min ügy törvényterveze készítések rendele kibocsátásá s am hitközsé jogállás v
eg állam szem v viszony tárgya d Király zsidóságá vall ügy éri kérdésekb
rabbiszövet egyidejű alak Szávezz Eln orszá főra vrho ra ors zsidóságá vall fe
a vallásü minisz javaslat kir ne hitközsé szövetségé igazgatós ál választ jel
köz or főrab ál fiz illetmén azono felekeze püspökei dotációiv Hitél ügyek or
főra rabbi-szinódus egy vélemé hitközsé szövets véleménye alap ho határozat
rabbi-szinód rabbiszövet közgyűl válasz tag helyettes á általá gazdas világvál
nyomasz bén hatá természetszerű hitközség nag ér nagyobbszab alk mu se foly
közsé erőfeszít irány h legal el ní megtart legj eset raj átviharz hábo évti
ütö sebe gyógyíts vajdas muravid zsidó mag anyanye túlnyom asszimil irányza zs
nemz gondo ide tő Király tö zs lak legnagy rész cionis impériumválto u cioni
gondo erő hódít kezd Vajdaság különö ifjú köréb a hitköz orthodo kivételév am
Agud Jiszrael rokonszen amely terüle alak vo zs nemz szövets E m Orszá Cioni
Szövet he szerveze működ kapcsolód b Cioni Világszervezet paleszti ép mu
nemcioni zs réte részé jelenték any támogatás részes Iskolaü impériumválto el
min nagy hitközség megv m felekez zs el iskolá impériumvál u álla id megmara
kés azon hitközsé megrosszabbod any helyze nyom al átad iskoláju államn am zs
tanerő létszám átve működ helyü meghagy e isko állam lett taní természete
államnyel történ isko zs jell változatla megmara a ennyi másvall tanu azok c ak
kap hely zs tan jelentkez Szomba min zs ünne taní telje szüne mi zs taní
tanítan hitokta ép ol intenz m felekez iskolák általáb Külön felekez isk
felállításá ille visszaállítás minden meg lehetős váz viszon foly hitközsé fő
any o mi szükséges találj Feloszlat el nemzetgyű törvényjavas elfogadás készü
am lehet te vo zs nemz isko létesíté mód h tanerő ál fize iskolaalap c dol
kiadá fedezésé tarto gondoskod Nagybecskere műkö il zs nemzetis el isko ortho
hitközsé minden ched tarta fe amely azon tisz vallá jell v Vajda Muravi el
iskolái 25 középiskolák 1 zs tanu szá egyeteme rész belföld rész külföl zs
hallg látogat Belgrád Zágráb zs egyet me v Rabbiszeminár ország nin hitközsé or
szövets elei programj ve rabbike felállítás an megvalósításá tekintet hitközsé
számá am utánpótlás v rendsze gondoskod szeminár út feleslege tes egyel eláll
kérd kívá megolda h eg alkal jelentkező ösztöndíj valam ne külfö intézet képez
hitokta zs taní képz ez szer szin megoldatl eb irány foly előkész munkálat Mod
szell tanköny államnyel készüln rabbiegyesü m kés bibliafordí zs vallástaní
célj szolg tanköny kiadásá hé ny tanítás n gon fordíta iskolákb T hel zs óv v a
hé nyel tanít gyermeke taní rendszere folytató el középiskolákb Felnőt rész
próbálkoz hé nyelvkurzuss ed n eredménny I Jótékonys kultú jótékony üg e sor
min hitközség e hivat intézmé Che Kad lá Mellet nagy hitközségük zs nőegyle működn
szabadk újvidé zomb s nőügyle rendszere műso estélyek felolvasások műkedve
szính előadások amelyek kulturál m any sik min tekintet kielégí Szabad Zs
Patron Egy működik,am 1914.m budape or i Patron fió létes 1920.öná egyle
alakult.Kb á gyer felnevelé vé működ kiter eg Vajda területé Újab sa otth építe
a gondoz al l ár kö tí elhelyez töb zs családok a egyesület am tag költségvet
120, din L Salamo virágozta f Jelen jótékonys egyesü szabad nőegylet páros
Népkony am napo ember valláskülönb nél ebéd ikeregylet ta kiad 300, din Legnagy
zs jótékonys intézmé nemc Vajdaságn eg ország Sin Ber Zs Szeretet Egyesü
Szabadk amel Pol La szabad keresk me 1 példát önfeláldozáss hihetet erőfeszítés
létesíte 1923- nyito egyesü kórhá belgyógyász sebész osztálly 1924- kór szülész
nőgyógyász osztáll bővü m szemésze or f gégegyógyász ambulanc rendez legújab pe
kü gyermekgyógyász oszt felállítá dolgo egyesül moder felszer ág kór Tö B igazg
szakavat vezet al áld eg Vajdaság ors egyet zs kórhá egyesület Vajda
hitközségei kórh bizotts v am szeg betege beutal költségvet 700, di tagjai sz
30 Legutó zárszámad szer fize kedvezmén ingye bete ápo Újvidé m é zs Szegé Árva
szin eg Vajda részé En humá intézmény életrehív Ha Gy újvid kereske zs ifjú
nagy hitközségek zs sportegyesületek cserkészcsapato alakíto E egyesüle tag Zág
székhell b Zs Ifjús Egyesüle Szövetségé sa mérkőzései versenyei kí éve ors nagy
városai kongressz tarta tornaversenn eg sportsz gyakorlatok versenyekk Jelentős
il egylet újvid J Makk Jon i sportegyl szabad Hako zen Devojac leánysportegyl
Vajda soha v val e kultúrforr iroda művész é mé k kialakul Vajdaság Szabad jele
Jugoszlá eg legnagy legjob szerkeszt magyarnye napilap Bácsmeg Nap amel Feny
Fer főszerkes em fővár nívó k vajdas mag í köl eg táb seregle vajdas mag iroda
műve köz zsi találu Mi Izido kív aki n Vajda s határ ism becsü Amb Bal Herm Kár
Bors Laj Br Mihá Debrecz Józs Gerg Boris Ha Em Ha Káro R Im Ta Istv Tö Bél Lu
Vi I jelentős szakirodalom Bo Mih cioniz Doh Gy szociológ cioniz Fisc J
jogtudom Gra Lás publiciszt Hand Zsigm Kel Pink cioniz tűn Len La festész Ge Kl
iparművés te ér nagy sikerek Zs sajtó beszé a leh Néh heti rövidél próbálko u
megszű Egyet heti jele né nyel Kel Pink bácskatopol főra szerkesztésé Isr cím
cioni irányz évfolyamá v Gazdas é politi helyz Jugoszlá világháb befejez u ére
forradal ellenforradal romb hatás impériumváltozás elkerülhetetle együttj
politi gazdas izgal hatá nyilvánult r fegye kedv előfeltéte mell azon
konszolidá ne munk megind sikeres ígérkez agrárref földbirtoko vagy helyzeté
kedvezőt változ idéz e ad inflá kereske rész e konjunkturá fellendül hozo
bekövetkez deflá foly az kereske helyz aggaszt megroml gyak cső
fizetésképtelensé köz oszt i kriti válsá juto szabadpál lév különö ügyvé nye
nehézsé mi elei i ne idő él helyze lényege javu miu államnyel siker mérték
elsajátítani h hivatásu akadálytala elláthatj Király t jogterület alak eg
vidéke különb törvén vol van érvényb Különö Vajdasá sújtot erő érvény l
Wekerle-f adótörvény amelyek alkalmaz veszélyezt kereskede i boldogulás
adóegységesít törv m kész l hiva eze bajo aránytalanságo segíte elmondot v
magyarorsz területe vonatkoz általá eb tekintet zs nemzs köz se különb nin zs
lakos többs kiskereskedelem foglalkozv természet h válsá síny legjobb zsidó
társada elhelyezkedé miu Vajda lakoss ugyan m háb el al vo lényegé változo
Sz.H. Király alkotmányá felfüggeszt el ál min polgárá nemzetis felekez különb
nél tel jogegyenlősé biztosíto Antiszemitizm ismer r Szerbiá s Pé kir kormá
Balfour-deklarác magá tet elisme ors zsidósá alkalom hivatalo üdvözöl jugosz ál
átve r liberá tradíc zsi jogegyenlős valós am gyakorlat megv mag területek egy
újimpér ker zsidó ug elei bizalmatlanság n idegenkedés találkozo ér anny
zsidóságán m magyarságá szó állampolgárs hely rendezetlensé zsi ép megszenvedt
m tö lakoss hitközsé orszá szövets e té n segítség v érdekeltek egyébk
eredménye működö h zsidóság szem bizalmatlan megszűnj Áll szolgálat ke zsi
közigazgat pénz vasu nacionalizál folya mag tisztviselők egy zsi nyugdíjazt v
elbocsátott figyele vess zsidó arányszám mondhatj h arány ugyanan zs áll
szolgálatb m országokb M öná politi p zsidó se si megszervez Eg helye Újvidék
Becskere közs választá alkalmá zs p alaku amely siker jelöltj közs
képviselőtestüle behoz Általá zsi egy felfogá szer helyezked eg politi pár kereté
so i jelenték vez pozíció tölte nemzetgyűlés v mag területek v zs képvis v eg
ország c egyet il v tartomá képvise sor azon beválasztot zsid Kl Adolf szabad
hitköz elnök
12367
CÍM Jugoszlá zsidó
SZÓC Jugoszlá zsidó Által viszon tria békeszerz értelm Szer Horv Szlov
Királyság csa terül Bác B Murav 22 f z lako ke államalak fennható Vajdasá Bác
B 21, Muravid Prekom z él,va or e zsidóság 73 l 30.5%- átcsa területe k or e
lakosság 1,8 emlí terül z hitkö ésp Bácsk Báná Muravid k ortho t ne irányz Nag
hitközség Szab Subo tag lélek Újv Nov tag lélek Nagybecsk Velikibeck tag lélek
Z S tag léle Zo So tag lélek t hitkö tagléts 12 kö váltako Sz.H Királ valame
hitközség közp sz képvise Z Hitközs Szövét Sz Jevrejs Veroiszpove Ops a Bel Beo
székhel alak Szöve közv e hitközs ál közp hatós köz képvi egyet z feleke érdeke
hivat vélem mi üg törvénytervez készítése rendel kibocsátás a hitközs jogállá e
álla sze viszon tárgy Királ zsidóság val üg ér kérdések rabbiszöve egyidej ala
Szávez El orsz főr vrh r or zsidóság val f vallás minis javasla ki n hitközs
szövetség igazgató á válasz je kö o főra á fi illetmé azon felekez püspöke
dotációi Hité ügye o főr rabbi-szinódu eg vélem hitközs szövet vélemény ala h
határoza rabbi-szinó rabbiszöve közgyű válas ta helyette által gazda világvá
nyomas bé hat természetszer hitközsé na é nagyobbsza al m s fol közs erőfeszí
irán lega e n megtar leg ese ra átvihar háb évt üt seb gyógyít vajda muravi
zsid ma anyany túlnyo asszimi irányz z nem gond id t Királ t z la legnag rés
cioni impériumvált cion gond er hódí kez Vajdasá külön ifj köré hitkö orthod
kivételé a Agu Jiszrae rokonsze amel terül ala v z nem szövet Orsz Cion Szöve h
szervez műkö kapcsoló Cion Világszerveze paleszt é m nemcion z rét rész jelenté
an támogatá része Iskola impériumvált e mi nag hitközsé meg feleke z e iskol
impériumvá áll i megmar ké azo hitközs megrosszabbo an helyz nyo a áta iskoláj
állam a z taner létszá átv műkö hely meghag isk álla let tan természet államnye
törté isk z jel változatl megmar enny másval tan azo a ka hel z ta jelentke
Szomb mi z ünn tan telj szün m z tan taníta hitokt é o inten feleke iskolá
általá Külö feleke is felállítás ill visszaállítá minde me lehető vá viszo fol
hitközs f an m szüksége talál Feloszla e nemzetgy törvényjava elfogadá kész a lehe
t v z nem isk létesít mó taner á fiz iskolaala do kiad fedezés tart gondosko
Nagybecsker műk i z nemzeti e isk orth hitközs minde che tart f amel azo tis
vall jel Vajd Murav e iskolá 2 középiskolá z tan sz egyetem rés belföl rés
külfö z hall látoga Belgrá Zágrá z egye m Rabbiszeminá orszá ni hitközs o
szövet ele program v rabbik felállítá a megvalósítás tekinte hitközs szám a
utánpótlá rendsz gondosko szeminá ú felesleg te egye elál kér kív megold e alka
jelentkez ösztöndí vala n külf intéze képe hitokt z tan kép e sze szi megoldat
e irán fol előkés munkála Mo szel tankön államnye készül rabbiegyes ké
bibliaford z vallástan cél szol tankön kiadás h n tanítá go fordít iskolák he z
ó h nye taní gyermek tan rendszer folytat e középiskolák Felnő rés próbálko h
nyelvkurzus e eredménn Jótékony kult jótékon ü so mi hitközsé hiva intézm Ch Ka
l Melle nag hitközségü z nőegyl működ szabad újvid zom nőügyl rendszer műs
estélye felolvasáso műkedv szín előadáso amelye kulturá an si mi tekinte kielég
Szaba Z Patro Eg működik,a 1914. budap o Patro fi léte 1920.ön egyl alakult.K
gye felnevel v műkö kite e Vajd terület Úja s ott épít gondo a á k t elhelye tö
z családo egyesüle a ta költségve 120 di Salam virágozt Jele jótékony egyes
szaba nőegyle páro Népkon a nap embe valláskülön né ebé ikeregyle t kia 300 di
Legnag z jótékony intézm nem Vajdaság e orszá Si Be Z Szerete Egyes Szabad ame
Po L szaba keres m példá önfeláldozás hihete erőfeszíté létesít 1923 nyit egyes
kórh belgyógyás sebés osztáll 1924 kó szülés nőgyógyás osztál bőv szemész o
gégegyógyás ambulan rende legúja p k gyermekgyógyás osz felállít dolg egyesü
mode felsze á kó T igaz szakava veze a ál e Vajdasá or egye z kórh egyesüle
Vajd hitközsége kór bizott a sze beteg beuta költségve 700 d tagja s 3 Legut
zárszáma sze fiz kedvezmé ingy bet áp Újvid z Szeg Árv szi e Vajd rész E hum
intézmén életrehí H G újvi keresk z ifj nag hitközsége z sportegyesülete
cserkészcsapat alakít egyesül ta Zá székhel Z Ifjú Egyesül Szövetség s
mérkőzése versenye k év or nag városa kongress tart tornaversen e sports
gyakorlato versenyek Jelentő i egyle újvi Mak Jo sportegy szaba Hak ze Devoja
leánysportegy Vajd soh va kultúrfor irod művés m kialaku Vajdasá Szaba jel
Jugoszl e legnag legjo szerkesz magyarny napila Bácsme Na ame Fen Fe főszerke e
fővá nív vajda ma kö e tá seregl vajda ma irod műv kö zs talál M Izid kí ak
Vajd hatá is becs Am Ba Her Ká Bor La B Mih Debrec Józ Ger Bori H E H Kár I T
Ist T Bé L V jelentő szakirodalo B Mi cioni Do G szocioló cioni Fis jogtudo Gr
Lá publicisz Han Zsig Ke Pin cioni tű Le L festés G K iparművé t é nag sikere Z
sajt besz le Né het rövidé próbálk megsz Egye het jel n nye Ke Pin bácskatopo
főr szerkesztés Is cí cion irány évfolyam Gazda polit hely Jugoszl világhá
befeje ér forrada ellenforrada rom hatá impériumváltozá elkerülhetetl együtt
polit gazda izga hat nyilvánul fegy ked előfeltét mel azo konszolid n mun megin
sikere ígérke agrárre földbirtok vag helyzet kedvező válto idé a infl keresk
rés konjunktur fellendü hoz bekövetke defl fol a keresk hely aggasz megrom gya
cs fizetésképtelens kö osz krit váls jut szabadpá lé külön ügyv ny nehézs m ele
n id é helyz lényeg jav mi államnye sike mérté elsajátítan hivatás akadálytal
elláthat Királ jogterüle ala e vidék külön törvé vo va érvény Külön Vajdas
sújto er érvén Wekerle- adótörvén amelye alkalma veszélyez keresked boldogulá
adóegységesí tör kés hiv ez baj aránytalanság segít elmondo magyarors terület
vonatko által e tekinte z nemz kö s külön ni z lako több kiskereskedele
foglalkoz természe váls sín legjob zsid társad elhelyezked mi Vajd lakos ugya
há e a v lényeg változ Sz.H Királ alkotmány felfüggesz e á mi polgár nemzeti
feleke külön né te jogegyenlős biztosít Antiszemitiz isme Szerbi P ki korm
Balfour-deklará mag te elism or zsidós alkalo hivatal üdvözö jugos á átv liber
tradí zs jogegyenlő való a gyakorla meg ma területe eg újimpé ke zsid u ele
bizalmatlansá idegenkedé találkoz é ann zsidóságá magyarság sz állampolgár hel
rendezetlens zs é megszenved t lakos hitközs orsz szövet t segítsé érdekelte
egyéb eredmény működ zsidósá sze bizalmatla megszűn Ál szolgála k zs közigazga
pén vas nacionalizá foly ma tisztviselő eg zs nyugdíjaz elbocsátot figyel ves
zsid arányszá mondhat arán ugyana z ál szolgálat országok ön polit zsid s s
megszerve E hely Újvidé Becsker köz választ alkalm z alak amel sike jelölt köz
képviselőtestül beho Által zs eg felfog sze helyezke e polit pá keret s jelenté
ve pozíci tölt nemzetgyűlé ma területe z képvi e orszá egye i tartom képvis so
azo beválaszto zsi K Adol szaba hitkö elnö
1236
CÍ Jugoszl zsid
SZÓ Jugoszl zsid Álta viszo tri békeszer értel Sze Hor Szlo Királysá cs
terü Bá Mura 2 lak k államala fennhat Vajdas Bá 21 Muravi Preko él,v o zsidósá
7 30.5% átcs terület o lakossá 1, eml terü hitk és Bács Bán Muravi orth n irány
Na hitközsé Sza Sub ta léle Új No ta léle Nagybecs Velikibec ta léle ta lél Z S
ta léle hitk taglét 1 k váltak Sz. Kirá valam hitközsé köz s képvis Hitköz
Szövé S Jevrej Veroiszpov Op Be Be székhe ala Szöv köz hitköz á köz ható kö
képv egye felek érdek hiva véle m ü törvényterve készítés rende kibocsátá
hitköz jogáll áll sz viszo tárg Kirá zsidósá va ü é kérdése rabbiszöv egyide al
Száve E ors fő vr o zsidósá va vallá mini javasl k hitköz szövetsé igazgat
válas j k főr f illetm azo feleke püspök dotáció Hit ügy fő rabbi-szinód e véle
hitköz szöve vélemén al határoz rabbi-szin rabbiszöv közgy vála t helyett álta
gazd világv nyoma b ha természetsze hitközs n nagyobbsz a fo köz erőfesz irá
leg megta le es r átviha há év ü se gyógyí vajd murav zsi m anyan túlny asszim
irány ne gon i Kirá l legna ré cion impériumvál cio gon e hód ke Vajdas külö if
kör hitk ortho kivétel Ag Jiszra rokonsz ame terü al ne szöve Ors Cio Szöv
szerve műk kapcsol Cio Világszervez palesz nemcio ré rés jelent a támogat rész
Iskol impériumvál m na hitközs me felek isko impériumv ál megma k az hitköz
megrosszabb a hely ny át iskolá álla tane létsz át műk hel megha is áll le ta
természe államny tört is je változat megma enn másva ta az k he t jelentk Szom
m ün ta tel szü ta tanít hitok inte felek iskol által Kül felek i felállítá il
visszaállít mind m lehet v visz fo hitköz a szükség talá Feloszl nemzetg
törvényjav elfogad kés leh ne is létesí m tane fi iskolaal d kia fedezé tar
gondosk Nagybecske mű nemzet is ort hitköz mind ch tar ame az ti val je Vaj
Mura iskol középiskol ta s egyete ré belfö ré külf hal látog Belgr Zágr egy
Rabbiszemin orsz n hitköz szöve el progra rabbi felállít megvalósítá tekint
hitköz szá utánpótl rends gondosk szemin felesle t egy elá ké kí megol alk
jelentke ösztönd val kül intéz kép hitok ta ké sz sz megolda irá fo előké
munkál M sze tankö államny készü rabbiegye k bibliafor vallásta cé szo tankö
kiadá tanít g fordí iskolá h ny tan gyerme ta rendsze folyta középiskolá Feln
ré próbálk nyelvkurzu eredmén Jótékon kul jótéko s m hitközs hiv intéz C K Mell
na hitközség nőegy műkö szaba újvi zo nőügy rendsze mű estély felolvasás műked
szí előadás amely kultur a s m tekint kielé Szab Patr E működik, 1914 buda Patr
f lét 1920.ö egy alakult. gy felneve műk kit Vaj terüle Új ot épí gond elhely t
család egyesül t költségv 12 d Sala virágoz Jel jótékon egye szab nőegyl pár
Népko na emb valláskülö n eb ikeregyl ki 30 d Legna jótékon intéz ne Vajdasá
orsz S B Szeret Egye Szaba am P szab kere péld önfeláldozá hihet erőfeszít
létesí 192 nyi egye kór belgyógyá sebé osztál 192 k szülé nőgyógyá osztá bő
szemés gégegyógyá ambula rend legúj gyermekgyógyá os felállí dol egyes mod
felsz k iga szakav vez á Vajdas o egy kór egyesül Vaj hitközség kó bizot sz
bete beut költségv 70 tagj Legu zárszám sz fi kedvezm ing be á Újvi Sze Ár sz
Vaj rés hu intézmé életreh újv keres if na hitközség sportegyesület
cserkészcsapa alakí egyesü t Z székhe Ifj Egyesü Szövetsé mérkőzés verseny é o
na város kongres tar tornaverse sport gyakorlat versenye Jelent egyl újv Ma J
sporteg szab Ha z Devoj leánysporteg Vaj so v kultúrfo iro művé kialak Vajdas
Szab je Jugosz legna legj szerkes magyarn napil Bácsm N am Fe F főszerk főv ní
vajd m k t sereg vajd m iro mű k z talá Izi k a Vaj hat i bec A B He K Bo L Mi
Debre Jó Ge Bor Ká Is B jelent szakirodal M cion D szociol cion Fi jogtud G L
publicis Ha Zsi K Pi cion t L festé iparműv na siker saj bes l N he rövid
próbál megs Egy he je ny K Pi bácskatop fő szerkeszté I c cio irán évfolya Gazd
poli hel Jugosz világh befej é forrad ellenforrad ro hat impériumváltoz
elkerülhetet együt poli gazd izg ha nyilvánu feg ke előfelté me az konszoli mu
megi siker ígérk agrárr földbirto va helyze kedvez vált id inf keres ré
konjunktu fellend ho bekövetk def fo keres hel aggas megro gy c fizetésképtelen
k os kri vál ju szabadp l külö ügy n nehéz el i hely lénye ja m államny sik
mért elsajátíta hivatá akadályta ellátha Kirá jogterül al vidé külö törv v v
érvén Külö Vajda sújt e érvé Wekerle adótörvé amely alkalm veszélye kereske
boldogul adóegységes tö ké hi e ba aránytalansá segí elmond magyaror terüle
vonatk álta tekint nem k külö n lak töb kiskereskedel foglalko termész vál sí
legjo zsi társa elhelyezke m Vaj lako ugy h lénye válto Sz. Kirá alkotmán
felfügges m polgá nemzet felek külö n t jogegyenlő biztosí Antiszemiti ism
Szerb k kor Balfour-deklar ma t elis o zsidó alkal hivata üdvöz jugo át libe
trad z jogegyenl val gyakorl me m terület e újimp k zsi el bizalmatlans
idegenked találko an zsidóság magyarsá s állampolgá he rendezetlen z megszenve lako
hitköz ors szöve segíts érdekelt egyé eredmén műkö zsidós sz bizalmatl megszű Á
szolgál z közigazg pé va nacionaliz fol m tisztvisel e z nyugdíja elbocsáto
figye ve zsi aránysz mondha ará ugyan á szolgála országo ö poli zsi megszerv
hel Újvid Becske kö válasz alkal ala ame sik jelöl kö képviselőtestü beh Álta z
e felfo sz helyezk poli p kere jelent v pozíc töl nemzetgyűl m terület képv
orsz egy tarto képvi s az beválaszt zs Ado szab hitk eln