Magyar Zsidó Lexikon: Jugoszláviai zsidóság.

12375.htm

CÍMSZÓ: Jugoszláviai zsidóság.

SZÓCIKK: Így ezek az iskolák államiak lettek, a tanítás természetesen államnyelven történik, de az iskolák zsidó jellege változatlanul megmaradt, arra ennyiben másvallású tanulók azokban csak akkor kapnak helyet, ha zsidó tanuló már nem jelentkezik. Szombaton és minden zsidó ünnepen a tanítás teljesen szünetel és mivel zsidó tanítók tanítanak, a hitoktatás éppen olyan intenzív, mint a felekezeti iskolákban általában. Különben a felekezeti iskola felállítására, illetve visszaállítására mindenkor megvan a lehetőség, de a vázolt viszonyok folytán a hitközségek - főleg anyagi okok miatt - ezt szükségesnek nem találják. Feloszlatása előtt a nemzetgyűlés oly törvényjavaslat elfogadására készült, amely lehetővé tette volna a zsidó nemzeti iskolák létesítését oly módon, hogy a tanerőket az állam fizeti, az iskolaalapító csak a dologi kiadások fedezéséről tartozik gondoskodni. Nagybecskereken már működik is ilyen zsidó nemzetiségi elemi iskola. Az orthodox hitközségek mindenütt ú. n. «chedert» tartanak fenn, amelynek azonban tisztán vallásos jellege van. A Vajdaság és a Muravidék elemi iskoláiban 2574, a középiskolákban 1293 a zsidó tanulók száma. Az egyetemeket részint belföldön, részint külföldön kb. 200 zsidó hallgató látogatja. Belgrádban és Zágrábban zsidó egyetemi menza van. Rabbiszeminárium az országban nincs. A hitközségek orsz. szövetsége eleinte programjába vette a rabbikepző felállítását, de annak megvalósításától tekintettel a hitközségek kis számára, amely az utánpótlásról való rendszeres gondoskodást szeminárium útján feleslegessé teszi, egyelőre elállott és ezt a kérdést úgy kívánja megoldani, hogy egyes alkalmas jelentkezőket ösztöndíjjal valamely neves külföldi intézetben képeztet ki. A hitoktatók és zsidó tanítók képzése ezidő szerint még szintén megoldatlan, de ebben az irányban már folynak az előkészítő munkálatok. Modern szellemű tankönyvek államnyelven készülnek. A rabbiegyesület most készül új bibliafordítás és zsidó vallástanítás céljait szolgáló tankönyvek kiadására. A héber nyelv tanítására nagy gondot fordítanak az iskolákban. Több helyen zsidó óvoda van, ahol már héber nyelvre tanítják a gyermekeket és ez a tanítás rendszeresen folytatódik az elemi és középiskolákban. Felnőttek részére is próbálkoztak héber nyelvkurzussal, de eddig nem nagy eredménnyel. III. Jótékonyság, kultúra. A jótékonyság ügyét első sorban minden hitközségnél az erre hivatott ősi intézmény: a Chevra Kadisa látja el. Mellettük a nagyobb hitközségüknél a zsidó nőegyletek működnek. A szabadkai, újvidéki, , zombori stb. nőügyletek rendszeresen műsoros estélyeket, felolvasásokat, műkedvelői színházi előadásokat, amelyeknek úgy kulturális, mint anyagi sikere minden tekintetben kielégítő. Szabadkán Zsidó Patronázs Egylet működik,amely 1914.mint a budapesti orsz. izr. Patronázs fiókja létesült és 1920.önálló egyletté alakult.Kb.30 árva gyermek felnevelését végzi és működése kiterjed az egész Vajdaság területére. Újabban saját otthont épített, ahol a gondozása alatt lévő árvák közül tízet tud elhelyezni, a többit zsidó családoknak adja ki. Az egyesületet, amely kb. 400 tagból áll és évi költségvetése 120,000 dinár, Löbl Salamonné virágoztatta fel. Jelentős jótékonysági egyesület a szabadkai nőegylettel párosult Népkonyha, amely naponta kb. 100 embernek ad valláskülönbség nélkül ebédet. Az ikeregyletnek 600 tagja van és évi kiadása 300,000 dinár. Legnagyobb zsidó jótékonysági intézménye nemcsak a Vajdaságnak, de az egész országnak a Dr. Singer Bernát Zsidó Szeretetház Egyesület Szabadkán, amelyet Pollák Lajos szabadkai kereskedő (megh. 1925) példátlan önfeláldozással, hihetetlen erőfeszítéssel létesített. 1923-ban nyitotta meg az egyesület kórházát belgyógyászati és sebészeti osztállyal. 1924-ben a kórház szülészeti és nőgyógyászati osztállyal bővült, majd szemészeti, orr-, fül- és gégegyógyászati ambulanciát rendezett be, legújabban pedig külön gyermekgyógyászati osztály felállításán dolgozik az egyesület. A modernül felszerelt 50 ágyas kórház Török Béla igazgató szakavatott vezetése alatt áldása az egész Vajdaságnak és az ország egyetlen zsidó kórháza. Az egyesületnek a Vajdaság hitközségeinél kórházi bizottsága van, amely a szegény betegeket beutalja. Évi költségvetése 700,000 dinár és tagjainak száma 3000. Legutóbbi zárszámadása szerint 371 fizető, 52 kedvezményes és 334 ingyenes beteget ápolt. Újvidéken most épül a zsidó Szegény- és Árvaház szintén az egész Vajdaság részére. Ennek a humánus intézménynek életrehívója Hajós Gyula újvidéki kereskedő. A zsidó ifjúság a nagyobb hitközségekben zsidó sportegyesületeket, cserkészcsapatokat alakított. Ezek az egyesületek tagjai a Zágráb székhellyel bíró Zsidó Ifjúsági Egyesületek Szövetségének és saját mérkőzéseiken és versenyeiken kívül évente az ország nagyobb városaiban kongresszust tartanak tornaversennyel és egyéb sportszerű gyakorlatokkal és versenyekkel. Jelentősebb ilyen egyletek: az újvidéki Juda Makkabi és Jonija ifj. sportegylet, a szabadkai Hakoach és a zentai Devojacsko leánysportegylet. A Vajdaság sohasem volt valami erős kultúrforrás, irodalmi és művészeti élet mégis kezd már itt is kialakulni. A Vajdaságban Szabadkán jelenik meg Jugoszlávia egyik legnagyobb és legjobban szerkesztett magyarnyelvű napilapja, a Bácsmegyei Napló, amelyet Fenyves Ferenc főszerkesztő emelt a mai fővárosi nívóra. A B. N. köré a vajdasági magyar írók és költők egész kis tábora sereglett. A vajdasági magyar irodalom művelői között sok zsidót találunk. Milkó Izidoron kívül, akinek neve a Vajdaság szűk határain túl is ismert és becsült, Ambrus Balázs (Dr. Hermann Károly), Borsodi Lajos. Bródi Mihály, Debreczeni József, P. Gergely Boriska, Havas Emil, Havas Károly, Radó Imre, Tamás István, Török Béláné (Lucia) és Vidor Imre a jelentősek. A szakirodalomban Boros Mihály (cionizmus), Dohány Gyula (szociológia, cionizmus), Fischer Jákó (jogtudomány), Graber László (publicisztika), Handler Zsigmond és Keller Pinkász (cionizmus) tűnnek ki. Lenkei Lajos a festészet, F. Geréb Klári az iparművészet terén értek el nagyobb sikereket.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2375. címszó a lexikon => 437. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12375.htm

CÍMSZÓ: Jugoszláviai zsidóság.

SZÓCIKK: Így ezek az iskolák államiak lettek, a tanítás természetesen államnyelven történik, de az iskolák zsidó jellege változatlanul megmaradt, arra ennyiben másvallású tanulók azokban csak akkor kapnak helyet, ha zsidó tanuló már nem jelentkezik. Szombaton és minden zsidó ünnepen a tanítás teljesen szünetel és mivel zsidó tanítók tanítanak, a hitoktatás éppen olyan intenzív, mint a felekezeti iskolákban általában. Különben a felekezeti iskola felállítására, illetve visszaállítására mindenkor megvan a lehetőség, de a vázolt viszonyok folytán a hitközségek - főleg anyagi okok miatt - ezt szükségesnek nem találják. Feloszlatása előtt a nemzetgyűlés oly törvényjavaslat elfogadására készült, amely lehetővé tette volna a zsidó nemzeti iskolák létesítését oly módon, hogy a tanerőket az állam fizeti, az iskolaalapító csak a dologi kiadások fedezéséről tartozik gondoskodni. Nagybecskereken már működik is ilyen zsidó nemzetiségi elemi iskola. Az orthodox hitközségek mindenütt ú. n. chedert tartanak fenn, amelynek azonban tisztán vallásos jellege van. A Vajdaság és a Muravidék elemi iskoláiban 2574, a középiskolákban 1293 a zsidó tanulók száma. Az egyetemeket részint belföldön, részint külföldön kb. 200 zsidó hallgató látogatja. Belgrádban és Zágrábban zsidó egyetemi menza van. Rabbiszeminárium az országban nincs. A hitközségek orsz. szövetsége eleinte programjába vette a rabbikepző felállítását, de annak megvalósításától tekintettel a hitközségek kis számára, amely az utánpótlásról való rendszeres gondoskodást szeminárium útján feleslegessé teszi, egyelőre elállott és ezt a kérdést úgy kívánja megoldani, hogy egyes alkalmas jelentkezőket ösztöndíjjal valamely neves külföldi intézetben képeztet ki. A hitoktatók és zsidó tanítók képzése ezidő szerint még szintén megoldatlan, de ebben az irányban már folynak az előkészítő munkálatok. Modern szellemű tankönyvek államnyelven készülnek. A rabbiegyesület most készül új bibliafordítás és zsidó vallástanítás céljait szolgáló tankönyvek kiadására. A héber nyelv tanítására nagy gondot fordítanak az iskolákban. Több helyen zsidó óvoda van, ahol már héber nyelvre tanítják a gyermekeket és ez a tanítás rendszeresen folytatódik az elemi és középiskolákban. Felnőttek részére is próbálkoztak héber nyelvkurzussal, de eddig nem nagy eredménnyel. III. Jótékonyság, kultúra. A jótékonyság ügyét első sorban minden hitközségnél az erre hivatott ősi intézmény: a Chevra Kadisa látja el. Mellettük a nagyobb hitközségüknél a zsidó nőegyletek működnek. A szabadkai, újvidéki, , zombori stb. nőügyletek rendszeresen műsoros estélyeket, felolvasásokat, műkedvelői színházi előadásokat, amelyeknek úgy kulturális, mint anyagi sikere minden tekintetben kielégítő. Szabadkán Zsidó Patronázs Egylet működik,amely 1914.mint a budapesti orsz. izr. Patronázs fiókja létesült és 1920.önálló egyletté alakult.Kb.30 árva gyermek felnevelését végzi és működése kiterjed az egész Vajdaság területére. Újabban saját otthont épített, ahol a gondozása alatt lévő árvák közül tízet tud elhelyezni, a többit zsidó családoknak adja ki. Az egyesületet, amely kb. 400 tagból áll és évi költségvetése 120,000 dinár, Löbl Salamonné virágoztatta fel. Jelentős jótékonysági egyesület a szabadkai nőegylettel párosult Népkonyha, amely naponta kb. 100 embernek ad valláskülönbség nélkül ebédet. Az ikeregyletnek 600 tagja van és évi kiadása 300,000 dinár. Legnagyobb zsidó jótékonysági intézménye nemcsak a Vajdaságnak, de az egész országnak a Dr. Singer Bernát Zsidó Szeretetház Egyesület Szabadkán, amelyet Pollák Lajos szabadkai kereskedő megh. 1925 példátlan önfeláldozással, hihetetlen erőfeszítéssel létesített. 1923-ban nyitotta meg az egyesület kórházát belgyógyászati és sebészeti osztállyal. 1924-ben a kórház szülészeti és nőgyógyászati osztállyal bővült, majd szemészeti, orr-, fül- és gégegyógyászati ambulanciát rendezett be, legújabban pedig külön gyermekgyógyászati osztály felállításán dolgozik az egyesület. A modernül felszerelt 50 ágyas kórház Török Béla igazgató szakavatott vezetése alatt áldása az egész Vajdaságnak és az ország egyetlen zsidó kórháza. Az egyesületnek a Vajdaság hitközségeinél kórházi bizottsága van, amely a szegény betegeket beutalja. Évi költségvetése 700,000 dinár és tagjainak száma 3000. Legutóbbi zárszámadása szerint 371 fizető, 52 kedvezményes és 334 ingyenes beteget ápolt. Újvidéken most épül a zsidó Szegény- és Árvaház szintén az egész Vajdaság részére. Ennek a humánus intézménynek életrehívója Hajós Gyula újvidéki kereskedő. A zsidó ifjúság a nagyobb hitközségekben zsidó sportegyesületeket, cserkészcsapatokat alakított. Ezek az egyesületek tagjai a Zágráb székhellyel bíró Zsidó Ifjúsági Egyesületek Szövetségének és saját mérkőzéseiken és versenyeiken kívül évente az ország nagyobb városaiban kongresszust tartanak tornaversennyel és egyéb sportszerű gyakorlatokkal és versenyekkel. Jelentősebb ilyen egyletek: az újvidéki Juda Makkabi és Jonija ifj. sportegylet, a szabadkai Hakoach és a zentai Devojacsko leánysportegylet. A Vajdaság sohasem volt valami erős kultúrforrás, irodalmi és művészeti élet mégis kezd már itt is kialakulni. A Vajdaságban Szabadkán jelenik meg Jugoszlávia egyik legnagyobb és legjobban szerkesztett magyarnyelvű napilapja, a Bácsmegyei Napló, amelyet Fenyves Ferenc főszerkesztő emelt a mai fővárosi nívóra. A B. N. köré a vajdasági magyar írók és költők egész kis tábora sereglett. A vajdasági magyar irodalom művelői között sok zsidót találunk. Milkó Izidoron kívül, akinek neve a Vajdaság szűk határain túl is ismert és becsült, Ambrus Balázs Dr. Hermann Károly , Borsodi Lajos. Bródi Mihály, Debreczeni József, P. Gergely Boriska, Havas Emil, Havas Károly, Radó Imre, Tamás István, Török Béláné Lucia és Vidor Imre a jelentősek. A szakirodalomban Boros Mihály cionizmus , Dohány Gyula szociológia, cionizmus , Fischer Jákó jogtudomány , Graber László publicisztika , Handler Zsigmond és Keller Pinkász cionizmus tűnnek ki. Lenkei Lajos a festészet, F. Geréb Klári az iparművészet terén értek el nagyobb sikereket.

12375.ht

CÍMSZÓ Jugoszlávia zsidóság

SZÓCIKK Íg eze a iskolá államia lettek tanítá természetese államnyelve történik d a iskolá zsid jelleg változatlanu megmaradt arr ennyibe másvallás tanuló azokba csa akko kapna helyet h zsid tanul má ne jelentkezik Szombato é minde zsid ünnepe tanítá teljese szünete é mive zsid tanító tanítanak hitoktatá éppe olya intenzív min felekezet iskolákba általában Különbe felekezet iskol felállítására illetv visszaállításár mindenko megva lehetőség d vázol viszonyo folytá hitközsége főle anyag oko miat ez szükségesne ne találják Feloszlatás előt nemzetgyűlé ol törvényjavasla elfogadásár készült amel lehetőv tett voln zsid nemzet iskolá létesítésé ol módon hog tanerőke a álla fizeti a iskolaalapít csa dolog kiadáso fedezésérő tartozi gondoskodni Nagybecskereke má működi i ilye zsid nemzetiség elem iskola A orthodo hitközsége mindenüt ú n cheder tartana fenn amelyne azonba tisztá valláso jelleg van Vajdasá é Muravidé elem iskoláiba 2574 középiskolákba 129 zsid tanuló száma A egyetemeke részin belföldön részin külföldö kb 20 zsid hallgat látogatja Belgrádba é Zágrábba zsid egyetem menz van Rabbiszemináriu a országba nincs hitközsége orsz szövetség eleint programjáb vett rabbikepz felállítását d anna megvalósításátó tekintette hitközsége ki számára amel a utánpótlásró val rendszere gondoskodás szemináriu útjá feleslegess teszi egyelőr elállot é ez kérdés úg kívánj megoldani hog egye alkalma jelentkezőke ösztöndíjja valamel neve külföld intézetbe képezte ki hitoktató é zsid tanító képzés ezid szerin mé szinté megoldatlan d ebbe a irányba má folyna a előkészít munkálatok Moder szellem tankönyve államnyelve készülnek rabbiegyesüle mos készü ú bibliafordítá é zsid vallástanítá céljai szolgál tankönyve kiadására hébe nyel tanításár nag gondo fordítana a iskolákban Töb helye zsid óvod van aho má hébe nyelvr tanítjá gyermekeke é e tanítá rendszerese folytatódi a elem é középiskolákban Felnőtte részér i próbálkozta hébe nyelvkurzussal d eddi ne nag eredménnyel III Jótékonyság kultúra jótékonysá ügyé els sorba minde hitközségné a err hivatot ős intézmény Chevr Kadis látj el Mellettü nagyob hitközségükné zsid nőegylete működnek szabadkai újvidéki zombor stb nőügylete rendszerese műsoro estélyeket felolvasásokat műkedvelő színház előadásokat amelyekne úg kulturális min anyag siker minde tekintetbe kielégítő Szabadká Zsid Patronáz Egyle működik,amel 1914.min budapest orsz izr Patronáz fiókj létesül é 1920.önáll egylett alakult.Kb.3 árv gyerme felnevelésé végz é működés kiterje a egés Vajdasá területére Újabba sajá otthon épített aho gondozás alat lév árvá közü tíze tu elhelyezni többi zsid családokna adj ki A egyesületet amel kb 40 tagbó ál é év költségvetés 120,00 dinár Löb Salamonn virágoztatt fel Jelentő jótékonyság egyesüle szabadka nőegylette párosul Népkonyha amel napont kb 10 emberne a valláskülönbsé nélkü ebédet A ikeregyletne 60 tagj va é év kiadás 300,00 dinár Legnagyob zsid jótékonyság intézmény nemcsa Vajdaságnak d a egés országna Dr Singe Berná Zsid Szeretethá Egyesüle Szabadkán amelye Pollá Lajo szabadka keresked megh 192 példátla önfeláldozással hihetetle erőfeszítésse létesített 1923-ba nyitott me a egyesüle kórházá belgyógyászat é sebészet osztállyal 1924-be kórhá szülészet é nőgyógyászat osztállya bővült maj szemészeti orr- fül é gégegyógyászat ambulanciá rendezet be legújabba pedi külö gyermekgyógyászat osztál felállításá dolgozi a egyesület modernü felszerel 5 ágya kórhá Törö Bél igazgat szakavatot vezetés alat áldás a egés Vajdaságna é a orszá egyetle zsid kórháza A egyesületne Vajdasá hitközségeiné kórház bizottság van amel szegén betegeke beutalja Év költségvetés 700,00 diná é tagjaina szám 3000 Legutóbb zárszámadás szerin 37 fizető 5 kedvezménye é 33 ingyene betege ápolt Újvidéke mos épü zsid Szegény é Árvahá szinté a egés Vajdasá részére Enne humánu intézményne életrehívój Hajó Gyul újvidék kereskedő zsid ifjúsá nagyob hitközségekbe zsid sportegyesületeket cserkészcsapatoka alakított Eze a egyesülete tagja Zágrá székhellye bír Zsid Ifjúság Egyesülete Szövetségéne é sajá mérkőzéseike é versenyeike kívü évent a orszá nagyob városaiba kongresszus tartana tornaversennye é egyé sportszer gyakorlatokka é versenyekkel Jelentőseb ilye egyletek a újvidék Jud Makkab é Jonij ifj sportegylet szabadka Hakoac é zenta Devojacsk leánysportegylet Vajdasá sohase vol valam erő kultúrforrás irodalm é művészet éle mégi kez má it i kialakulni Vajdaságba Szabadká jeleni me Jugoszlávi egyi legnagyob é legjobba szerkesztet magyarnyelv napilapja Bácsmegye Napló amelye Fenyve Feren főszerkeszt emel ma főváros nívóra B N kör vajdaság magya író é költő egés ki tábor sereglett vajdaság magya irodalo művelő közöt so zsidó találunk Milk Izidoro kívül akine nev Vajdasá szű határai tú i ismer é becsült Ambru Baláz Dr Herman Károl Borsod Lajos Bród Mihály Debreczen József P Gergel Boriska Hava Emil Hava Károly Rad Imre Tamá István Törö Bélán Luci é Vido Imr jelentősek szakirodalomba Boro Mihál cionizmu Dohán Gyul szociológia cionizmu Fische Ják jogtudomán Grabe Lászl publicisztik Handle Zsigmon é Kelle Pinkás cionizmu tűnne ki Lenke Lajo festészet F Geré Klár a iparművésze teré érte e nagyob sikereket

12375.h

CÍMSZ Jugoszlávi zsidósá

SZÓCIK Í ez iskol állami lette tanít természetes államnyelv történi iskol zsi jelle változatlan megmarad ar ennyib másvallá tanul azokb cs akk kapn helye zsi tanu m n jelentkezi Szombat mind zsi ünnep tanít teljes szünet miv zsi tanít tanítana hitoktat épp oly intenzí mi felekeze iskolákb általába Különb felekeze isko felállításár illet visszaállításá mindenk megv lehetősé vázo viszony folyt hitközség fől anya ok mia e szükségesn n találjá Feloszlatá elő nemzetgyűl o törvényjavasl elfogadásá készül ame lehető tet vol zsi nemze iskol létesítés o módo ho tanerők áll fizet iskolaalapí cs dolo kiadás fedezésér tartoz gondoskodn Nagybecskerek m működ ily zsi nemzetisé ele iskol orthod hitközség mindenü chede tartan fen amelyn azonb tiszt vallás jelle va Vajdas Muravid ele iskoláib 257 középiskolákb 12 zsi tanul szám egyetemek részi belföldö részi külföld k 2 zsi hallga látogatj Belgrádb Zágrább zsi egyete men va Rabbiszeminári országb ninc hitközség ors szövetsé elein programjá vet rabbikep felállításá ann megvalósítását tekintett hitközség k számár ame utánpótlásr va rendszer gondoskodá szeminári útj felesleges tesz egyelő elállo e kérdé ú kíván megoldan ho egy alkalm jelentkezők ösztöndíjj valame nev külföl intézetb képezt k hitoktat zsi tanít képzé ezi szeri m szint megoldatla ebb irányb m folyn előkészí munkálato Mode szelle tankönyv államnyelv készülne rabbiegyesül mo kész bibliafordít zsi vallástanít célja szolgá tankönyv kiadásár héb nye tanításá na gond fordítan iskolákba Tö hely zsi óvo va ah m héb nyelv tanítj gyermekek tanít rendszeres folytatód ele középiskolákba Felnőtt részé próbálkozt héb nyelvkurzussa edd n na eredménnye II Jótékonysá kultúr jótékonys ügy el sorb mind hitközségn er hivato ő intézmén Chev Kadi lát e Mellett nagyo hitközségükn zsi nőegylet működne szabadka újvidék zombo st nőügylet rendszeres műsor estélyeke felolvasásoka műkedvel színhá előadásoka amelyekn ú kulturáli mi anya sike mind tekintetb kielégít Szabadk Zsi Patroná Egyl működik,ame 1914.mi budapes ors iz Patroná fiók létesü 1920.önál egylet alakult.Kb. ár gyerm felnevelés vég működé kiterj egé Vajdas területér Újabb saj ottho építet ah gondozá ala lé árv köz tíz t elhelyezn több zsi családokn ad k egyesülete ame k 4 tagb á é költségveté 120,0 diná Lö Salamon virágoztat fe Jelent jótékonysá egyesül szabadk nőegylett párosu Népkonyh ame napon k 1 embern valláskülönbs nélk ebéde ikeregyletn 6 tag v é kiadá 300,0 diná Legnagyo zsi jótékonysá intézmén nemcs Vajdaságna egé országn D Sing Bern Zsi Szereteth Egyesül Szabadká amely Poll Laj szabadk kereske meg 19 példátl önfeláldozássa hihetetl erőfeszítéss létesítet 1923-b nyitot m egyesül kórház belgyógyásza sebésze osztállya 1924-b kórh szülésze nőgyógyásza osztálly bővül ma szemészet orr fü gégegyógyásza ambulanci rendeze b legújabb ped kül gyermekgyógyásza osztá felállítás dolgoz egyesüle modern felszere ágy kórh Tör Bé igazga szakavato vezeté ala áldá egé Vajdaságn orsz egyetl zsi kórház egyesületn Vajdas hitközségein kórhá bizottsá va ame szegé betegek beutalj É költségveté 700,0 din tagjain szá 300 Legutób zárszámadá szeri 3 fizet kedvezmény 3 ingyen beteg ápol Újvidék mo ép zsi Szegén Árvah szint egé Vajdas részér Enn humán intézményn életrehívó Haj Gyu újvidé keresked zsi ifjús nagyo hitközségekb zsi sportegyesületeke cserkészcsapatok alakítot Ez egyesület tagj Zágr székhelly bí Zsi Ifjúsá Egyesület Szövetségén saj mérkőzéseik versenyeik kív éven orsz nagyo városaib kongresszu tartan tornaversenny egy sportsze gyakorlatokk versenyekke Jelentőse ily egylete újvidé Ju Makka Joni if sportegyle szabadk Hakoa zent Devojacs leánysportegyle Vajdas sohas vo vala er kultúrforrá irodal művésze él még ke m i kialakuln Vajdaságb Szabadk jelen m Jugoszláv egy legnagyo legjobb szerkeszte magyarnyel napilapj Bácsmegy Napl amely Fenyv Fere főszerkesz eme m főváro nívór kö vajdasá magy ír költ egé k tábo sereglet vajdasá magy irodal művel közö s zsid találun Mil Izidor kívü akin ne Vajdas sz határa t isme becsül Ambr Balá D Herma Káro Borso Lajo Bró Mihál Debrecze Józse Gerge Borisk Hav Emi Hav Károl Ra Imr Tam Istvá Tör Bélá Luc Vid Im jelentőse szakirodalomb Bor Mihá cionizm Dohá Gyu szociológi cionizm Fisch Já jogtudomá Grab Lász publiciszti Handl Zsigmo Kell Pinká cionizm tűnn k Lenk Laj festésze Ger Klá iparművész ter ért nagyo sikereke

12375.

CÍMS Jugoszláv zsidós

SZÓCI e isko állam lett taní természete államnyel történ isko zs jell változatla megmara a ennyi másvall tanu azok c ak kap hely zs tan jelentkez Szomba min zs ünne taní telje szüne mi zs taní tanítan hitokta ép ol intenz m felekez iskolák általáb Külön felekez isk felállításá ille visszaállítás minden meg lehetős váz viszon foly hitközsé fő any o mi szükséges találj Feloszlat el nemzetgyű törvényjavas elfogadás készü am lehet te vo zs nemz isko létesíté mód h tanerő ál fize iskolaalap c dol kiadá fedezésé tarto gondoskod Nagybecskere műkö il zs nemzetis el isko ortho hitközsé minden ched tarta fe amely azon tisz vallá jell v Vajda Muravi el iskolái 25 középiskolák 1 zs tanu szá egyeteme rész belföld rész külföl zs hallg látogat Belgrád Zágráb zs egyet me v Rabbiszeminár ország nin hitközsé or szövets elei programj ve rabbike felállítás an megvalósításá tekintet hitközsé számá am utánpótlás v rendsze gondoskod szeminár út feleslege tes egyel eláll kérd kívá megolda h eg alkal jelentkező ösztöndíj valam ne külfö intézet képez hitokta zs taní képz ez szer szin megoldatl eb irány foly előkész munkálat Mod szell tanköny államnyel készüln rabbiegyesü m kés bibliafordí zs vallástaní célj szolg tanköny kiadásá hé ny tanítás n gon fordíta iskolákb T hel zs óv v a hé nyel tanít gyermeke taní rendszere folytató el középiskolákb Felnőt rész próbálkoz hé nyelvkurzuss ed n eredménny I Jótékonys kultú jótékony üg e sor min hitközség e hivat intézmé Che Kad lá Mellet nagy hitközségük zs nőegyle működn szabadk újvidé zomb s nőügyle rendszere műso estélyek felolvasások műkedve szính előadások amelyek kulturál m any sik min tekintet kielégí Szabad Zs Patron Egy működik,am 1914.m budape or i Patron fió létes 1920.öná egyle alakult.Kb á gyer felnevelé vé működ kiter eg Vajda területé Újab sa otth építe a gondoz al l ár kö tí elhelyez töb zs családok a egyesület am tag költségvet 120, din L Salamo virágozta f Jelen jótékonys egyesü szabad nőegylet páros Népkony am napo ember valláskülönb nél ebéd ikeregylet ta kiad 300, din Legnagy zs jótékonys intézmé nemc Vajdaságn eg ország Sin Ber Zs Szeretet Egyesü Szabadk amel Pol La szabad keresk me 1 példát önfeláldozáss hihetet erőfeszítés létesíte 1923- nyito egyesü kórhá belgyógyász sebész osztálly 1924- kór szülész nőgyógyász osztáll bővü m szemésze or f gégegyógyász ambulanc rendez legújab pe kü gyermekgyógyász oszt felállítá dolgo egyesül moder felszer ág kór Tö B igazg szakavat vezet al áld eg Vajdaság ors egyet zs kórhá egyesület Vajda hitközségei kórh bizotts v am szeg betege beutal költségvet 700, di tagjai sz 30 Legutó zárszámad szer fize kedvezmén ingye bete ápo Újvidé m é zs Szegé Árva szin eg Vajda részé En humá intézmény életrehív Ha Gy újvid kereske zs ifjú nagy hitközségek zs sportegyesületek cserkészcsapato alakíto E egyesüle tag Zág székhell b Zs Ifjús Egyesüle Szövetségé sa mérkőzései versenyei kí éve ors nagy városai kongressz tarta tornaversenn eg sportsz gyakorlatok versenyekk Jelentős il egylet újvid J Makk Jon i sportegyl szabad Hako zen Devojac leánysportegyl Vajda soha v val e kultúrforr iroda művész é mé k kialakul Vajdaság Szabad jele Jugoszlá eg legnagy legjob szerkeszt magyarnye napilap Bácsmeg Nap amel Feny Fer főszerkes em fővár nívó k vajdas mag í köl eg táb seregle vajdas mag iroda műve köz zsi találu Mi Izido kív aki n Vajda s határ ism becsü Amb Bal Herm Kár Bors Laj Br Mihá Debrecz Józs Gerg Boris Ha Em Ha Káro R Im Ta Istv Tö Bél Lu Vi I jelentős szakirodalom Bo Mih cioniz Doh Gy szociológ cioniz Fisc J jogtudom Gra Lás publiciszt Hand Zsigm Kel Pink cioniz tűn Len La festész Ge Kl iparművés te ér nagy sikerek

12375

CÍM Jugoszlá zsidó

SZÓC isk álla let tan természet államnye törté isk z jel változatl megmar enny másval tan azo a ka hel z ta jelentke Szomb mi z ünn tan telj szün m z tan taníta hitokt é o inten feleke iskolá általá Külö feleke is felállítás ill visszaállítá minde me lehető vá viszo fol hitközs f an m szüksége talál Feloszla e nemzetgy törvényjava elfogadá kész a lehe t v z nem isk létesít mó taner á fiz iskolaala do kiad fedezés tart gondosko Nagybecsker műk i z nemzeti e isk orth hitközs minde che tart f amel azo tis vall jel Vajd Murav e iskolá 2 középiskolá z tan sz egyetem rés belföl rés külfö z hall látoga Belgrá Zágrá z egye m Rabbiszeminá orszá ni hitközs o szövet ele program v rabbik felállítá a megvalósítás tekinte hitközs szám a utánpótlá rendsz gondosko szeminá ú felesleg te egye elál kér kív megold e alka jelentkez ösztöndí vala n külf intéze képe hitokt z tan kép e sze szi megoldat e irán fol előkés munkála Mo szel tankön államnye készül rabbiegyes ké bibliaford z vallástan cél szol tankön kiadás h n tanítá go fordít iskolák he z ó h nye taní gyermek tan rendszer folytat e középiskolák Felnő rés próbálko h nyelvkurzus e eredménn Jótékony kult jótékon ü so mi hitközsé hiva intézm Ch Ka l Melle nag hitközségü z nőegyl működ szabad újvid zom nőügyl rendszer műs estélye felolvasáso műkedv szín előadáso amelye kulturá an si mi tekinte kielég Szaba Z Patro Eg működik,a 1914. budap o Patro fi léte 1920.ön egyl alakult.K gye felnevel v műkö kite e Vajd terület Úja s ott épít gondo a á k t elhelye tö z családo egyesüle a ta költségve 120 di Salam virágozt Jele jótékony egyes szaba nőegyle páro Népkon a nap embe valláskülön né ebé ikeregyle t kia 300 di Legnag z jótékony intézm nem Vajdaság e orszá Si Be Z Szerete Egyes Szabad ame Po L szaba keres m példá önfeláldozás hihete erőfeszíté létesít 1923 nyit egyes kórh belgyógyás sebés osztáll 1924 kó szülés nőgyógyás osztál bőv szemész o gégegyógyás ambulan rende legúja p k gyermekgyógyás osz felállít dolg egyesü mode felsze á kó T igaz szakava veze a ál e Vajdasá or egye z kórh egyesüle Vajd hitközsége kór bizott a sze beteg beuta költségve 700 d tagja s 3 Legut zárszáma sze fiz kedvezmé ingy bet áp Újvid z Szeg Árv szi e Vajd rész E hum intézmén életrehí H G újvi keresk z ifj nag hitközsége z sportegyesülete cserkészcsapat alakít egyesül ta Zá székhel Z Ifjú Egyesül Szövetség s mérkőzése versenye k év or nag városa kongress tart tornaversen e sports gyakorlato versenyek Jelentő i egyle újvi Mak Jo sportegy szaba Hak ze Devoja leánysportegy Vajd soh va kultúrfor irod művés m kialaku Vajdasá Szaba jel Jugoszl e legnag legjo szerkesz magyarny napila Bácsme Na ame Fen Fe főszerke e fővá nív vajda ma kö e tá seregl vajda ma irod műv kö zs talál M Izid kí ak Vajd hatá is becs Am Ba Her Ká Bor La B Mih Debrec Józ Ger Bori H E H Kár I T Ist T Bé L V jelentő szakirodalo B Mi cioni Do G szocioló cioni Fis jogtudo Gr Lá publicisz Han Zsig Ke Pin cioni tű Le L festés G K iparművé t é nag sikere

1237

CÍ Jugoszl zsid

SZÓ is áll le ta természe államny tört is je változat megma enn másva ta az k he t jelentk Szom m ün ta tel szü ta tanít hitok inte felek iskol által Kül felek i felállítá il visszaállít mind m lehet v visz fo hitköz a szükség talá Feloszl nemzetg törvényjav elfogad kés leh ne is létesí m tane fi iskolaal d kia fedezé tar gondosk Nagybecske mű nemzet is ort hitköz mind ch tar ame az ti val je Vaj Mura iskol középiskol ta s egyete ré belfö ré külf hal látog Belgr Zágr egy Rabbiszemin orsz n hitköz szöve el progra rabbi felállít megvalósítá tekint hitköz szá utánpótl rends gondosk szemin felesle t egy elá ké kí megol alk jelentke ösztönd val kül intéz kép hitok ta ké sz sz megolda irá fo előké munkál M sze tankö államny készü rabbiegye k bibliafor vallásta cé szo tankö kiadá tanít g fordí iskolá h ny tan gyerme ta rendsze folyta középiskolá Feln ré próbálk nyelvkurzu eredmén Jótékon kul jótéko s m hitközs hiv intéz C K Mell na hitközség nőegy műkö szaba újvi zo nőügy rendsze mű estély felolvasás műked szí előadás amely kultur a s m tekint kielé Szab Patr E működik, 1914 buda Patr f lét 1920.ö egy alakult. gy felneve műk kit Vaj terüle Új ot épí gond elhely t család egyesül t költségv 12 d Sala virágoz Jel jótékon egye szab nőegyl pár Népko na emb valláskülö n eb ikeregyl ki 30 d Legna jótékon intéz ne Vajdasá orsz S B Szeret Egye Szaba am P szab kere péld önfeláldozá hihet erőfeszít létesí 192 nyi egye kór belgyógyá sebé osztál 192 k szülé nőgyógyá osztá bő szemés gégegyógyá ambula rend legúj gyermekgyógyá os felállí dol egyes mod felsz k iga szakav vez á Vajdas o egy kór egyesül Vaj hitközség kó bizot sz bete beut költségv 70 tagj Legu zárszám sz fi kedvezm ing be á Újvi Sze Ár sz Vaj rés hu intézmé életreh újv keres if na hitközség sportegyesület cserkészcsapa alakí egyesü t Z székhe Ifj Egyesü Szövetsé mérkőzés verseny é o na város kongres tar tornaverse sport gyakorlat versenye Jelent egyl újv Ma J sporteg szab Ha z Devoj leánysporteg Vaj so v kultúrfo iro művé kialak Vajdas Szab je Jugosz legna legj szerkes magyarn napil Bácsm N am Fe F főszerk főv ní vajd m k t sereg vajd m iro mű k z talá Izi k a Vaj hat i bec A B He K Bo L Mi Debre Jó Ge Bor Ká Is B jelent szakirodal M cion D szociol cion Fi jogtud G L publicis Ha Zsi K Pi cion t L festé iparműv na siker