12390.htm
CÍMSZÓ: Kabbala
SZÓCIKK: "Ez a
gnoszticizmusnak is fő eszméje volt. Az angelológia és demonológia, mely
egyiptomi, babiloni és perzsa eredetű, a K.-ban az Isten-Név misztikus
imádásává és a héber alfabéta variálásának misztikus hatalommal való
felruházásává változott. A misztikus párok, vőlegény és menyasszony, melyektől
visszhangzik a kabbalisztikus irodalom, szintén készen került a K.-ba. A
gnosztikusok syzigies (a. m. párok) teóriái jutottak be a Talmudba, ahol már a
nemek misztériuma (Szóta 17a) van említve, a Midrásban pedig ily kitétel van:
mindennek, ami létezik, párja van; Izrael a szombat mátkája, míg a többi napok
egymással párosulnak (Gen. R. 11. 8). Ezt a K. szintén tovább fejlesztette,
csakúgy, mint az emanációs elméletet, melyet a gnosztikusok nyomán a tannaiták
szintén ismertek a II. sz.-ban (Gen. R. 4. 4). Az az eszme, hogy az igazságos
ember jámbor cselekedetei növelik az égi hatalmat (Peszikta 26. 166b) és az
igazságos Isten támaszai (Gen. R. 69. 3), a K.-ban tovább fejlődött oly módon,
hogy az ember befolyást gyakorolhat a természetre, amennyiben a jó és rossz
cselekedetek az élet jó és rossz hatalmait erősítik. A Talmudban szétszórva
jelentkező miszticizmus és a K. rendszerré alakulása közt a hidat a gáoni
korszak képezte. Az anthropomorphismus (Siur Kómó) ekkor fejlődött ki, bár
allegorikus értelemben. Ez tisztán a gnosztikusoknak köszönheti létét, mert az
alexandriai Clemens egyházatya és Marcion óriási dimenziója istenképzetet
hittek. Az Ódom Kadmon kabbalisztikus képzet az első emberről, szintén
gnosztikus eredetű. A középkori R. Eleazar Worms észrevétele, hogy a
gáóni-korszak vége felé, a IX. sz.-ban Aáron b. Sámuel babiloni tudós Itáliába
vitte a kabbalisztikus tanításokat, a tudományos megállapítások szerint
helytálló. Innen jutott Németország területére a XIII. sz.-ban míg spanyol és
francia területen szintén ekkor bukkan fel (l. Zóhár) s nyelv és misztikus
fogalmak teljesen azonosak a gáoni-korszak misztikus irodalmával. A Széfer
Jeciró képezi az összekötő kapcsot a gáoni-korszak miszticizmusa és a középkori
K. közt. Ennek az alapvető műnek az eredete és keletkezési ideje vitás, annyi
azonban bizonyos, hogy a IX. sz. elején már oly elterjedt volt, hogy nem kisebb
ember, mint Szaádja gáón írt hozzá kommentárt. A Széfer Jeciró, amely Isten és
az Univerzum közötti viszonyt fejtegeti, a legrégibb zsidó filozófiai mű.
Alapvető doktrínái a következők: Minden létezés alapja a tíz Szefirósz,. ez a
közvetítő Isten és az Univerzum közt és magába foglalja Isten szellemének három
fő emanaciós processzusát: a szellem-lelket (héb. ruach), az első vizet,
amelynek sűrítése a tűz. A hat többi emanáció három-három dimenzió kétféle
irányban, jobbra és balra. Ezek képezik a Szefirószt, amely öröktől fogva van s
amely Istenben nyilatkozik meg. Az első három a teremtés előtt létezett, de
akkor vált valóvá, amikor a másik hat tefiló által jelképezett végtelen tér
megteremtetett. Isten Szelleme azonban nem csupán a kezdete, hanem a végcélja
is az Univerzumnak, mert a Szefirók szorosan egymáshoz tartoznak és végük
kezdetükben van, mint a tűznek a szénben. Míg a három főelem a dolgok lényegét,
addig a héber alfabéta azok formáját alkotja s az képezi a határt a spirituális
és fizikai, világ közt, mert a dolgok valódi egzisztenciája csupán a nyelv segítségével,
azaz az ember felfogó képességével ismerhető fel. Ahogyan a betűk megoldják az
ellentétet a dolgok lényege és formája között, úgy szimbolizálják Isten feloldó
hatalmát is, mert minden, ami ellentéteken alapszik, Istenben oldódik fel,
minta tűz és víz a szellem-lélekben (ruach). Az araboknál zsidó fordítók révén
újra éledt görög, főkép arisztotelészi filozófia szintén hatott a középkori
K.-ra, főképpen azonban Salomo ibn Gabirol hatott ki rá nagyban. Gabirol
abszolút egységnek fogja fel az Istent, akinél forma és lényeg azonosak,
ennélfogva semmiféle attribútummal nem ruházható fel s csupán az Ő emanációja
okozta lényekből ismerhető fel. Minthogy Isten minden dolog kezdete és minden
teremtett dolog lényegét bírja, ennélfogva Isten és az Univerzum közt
közvetítőt kell feltételezni, mert szükségszerűen van távolság a kezdet és vég
közt. Gabirol öt közvetítő lényt tételez fel Isten és az anyagi világ közt: az
akaratot (acilusz), a formai anyagot, az univerzális szellemet, a háromféle
lelket (vegetatio, állati és gondolkodó lelket) és a természetet, a tért
mozgató hatalmat. E kornak, sőt a középkori zsidó tudományosság legnagyobb
racionalistájának, Maimonidesnek is jelentékeny hatása volt a K. fejlődésére. A
német zsidóságnál Szaádja-gáon egyenes követője lett a wormsi R. Eleazar,
akinek tanítója, Juda a jámbor a XII. sz. végén az első K.-tudós volt német
területen, jóllehet a X. sz.-ban a Karolingok révén Itáliából Mainzba került
Kalonymos rabbi és utódai voltak a K. első szóbeli tanítói askenáz területen. Spanyol
területen Ábrahám Abulafia és Joseph Ghikatilla teremtettek K. iskolákat. A
K.-t először ezen a néven a provenceai zsidó tudósok kezdték terjeszteni. Itt
Jacob ha Nazir, Ábrahám de Posquieres és fia, a vak Izsák voltak az első
szerzők (XI. és XII. sz.) Az utóbbinak tulajdonították a Bóhir (Fény) c.
nagyfontosságú munkát, mely a spekulatív K. egyik főterméke. Itt vannak
világosan kifejtve a Szefirósz-emanációk, melyeket úgy fog fel, mint az
Univerzum észlelhető elsőleges princípiumát és az Isten Lényének emanációját,
melyek együtt alkotják az Univerzumot. Az emanáció állandó és örökké tartó. Az
aristotelesi és arab filozófia nyomán a K.-t a tudománnyal a XII. sz. második
felében Azriel spanyol zsidó tudós egyeztette. Ő nevezi Istent Én Szof-nak, azaz
abszolút végtelennek, akit csupán mint minden negáció negációját lehetséges
felfogni. Kortársa volt a provencal Aser ben Dávid és iskolájából került ki
Isaac ben Sóset geronai rabbi, aki a Sáár ha-Somáim c. kommentárt írta s
ugyanennek az iskolának a terméke a jelentékeny Széfer ho-Ijjun (Az intuíció
könyve). Nachmanides, Salomo ben Aderet és Bachja b. Áser szintén jelentékeny
ismerői voltak a K.-nak, de azzal mégis csupán mellékesen foglalkoztak a Talmud
és exegézis mellett. A XIII. sz.-ban Ibn Latif, a Széfer ha-Temunó (A forma
könyve) szerzője volt, aki az emanációt a héber betűk formáinak segítségével
magyarázta."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2390. címszó a lexikon =>
441. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12390.htm
CÍMSZÓ: Kabbala
SZÓCIKK: Ez a gnoszticizmusnak is fő eszméje volt. Az angelológia és
demonológia, mely egyiptomi, babiloni és perzsa eredetű, a K.-ban az Isten-Név
misztikus imádásává és a héber alfabéta variálásának misztikus hatalommal való
felruházásává változott. A misztikus párok, vőlegény és menyasszony, melyektől
visszhangzik a kabbalisztikus irodalom, szintén készen került a K.-ba. A
gnosztikusok syzigies a. m. párok teóriái jutottak be a Talmudba, ahol már a
nemek misztériuma Szóta 17a van említve, a Midrásban pedig ily kitétel van:
mindennek, ami létezik, párja van; Izrael a szombat mátkája, míg a többi napok
egymással párosulnak Gen. R. 11. 8 . Ezt a K. szintén tovább fejlesztette,
csakúgy, mint az emanációs elméletet, melyet a gnosztikusok nyomán a tannaiták
szintén ismertek a II. sz.-ban Gen. R. 4. 4 . Az az eszme, hogy az igazságos
ember jámbor cselekedetei növelik az égi hatalmat Peszikta 26. 166b és az
igazságos Isten támaszai Gen. R. 69. 3 , a K.-ban tovább fejlődött oly módon,
hogy az ember befolyást gyakorolhat a természetre, amennyiben a jó és rossz
cselekedetek az élet jó és rossz hatalmait erősítik. A Talmudban szétszórva
jelentkező miszticizmus és a K. rendszerré alakulása közt a hidat a gáoni
korszak képezte. Az anthropomorphismus Siur Kómó ekkor fejlődött ki, bár allegorikus
értelemben. Ez tisztán a gnosztikusoknak köszönheti létét, mert az alexandriai
Clemens egyházatya és Marcion óriási dimenziója istenképzetet hittek. Az Ódom
Kadmon kabbalisztikus képzet az első emberről, szintén gnosztikus eredetű. A
középkori R. Eleazar Worms észrevétele, hogy a gáóni-korszak vége felé, a IX.
sz.-ban Aáron b. Sámuel babiloni tudós Itáliába vitte a kabbalisztikus
tanításokat, a tudományos megállapítások szerint helytálló. Innen jutott
Németország területére a XIII. sz.-ban míg spanyol és francia területen szintén
ekkor bukkan fel l. Zóhár s nyelv és misztikus fogalmak teljesen azonosak a
gáoni-korszak misztikus irodalmával. A Széfer Jeciró képezi az összekötő
kapcsot a gáoni-korszak miszticizmusa és a középkori K. közt. Ennek az alapvető
műnek az eredete és keletkezési ideje vitás, annyi azonban bizonyos, hogy a IX.
sz. elején már oly elterjedt volt, hogy nem kisebb ember, mint Szaádja gáón írt
hozzá kommentárt. A Széfer Jeciró, amely Isten és az Univerzum közötti viszonyt
fejtegeti, a legrégibb zsidó filozófiai mű. Alapvető doktrínái a következők:
Minden létezés alapja a tíz Szefirósz,. ez a közvetítő Isten és az Univerzum
közt és magába foglalja Isten szellemének három fő emanaciós processzusát: a
szellem-lelket héb. ruach , az első vizet, amelynek sűrítése a tűz. A hat többi
emanáció három-három dimenzió kétféle irányban, jobbra és balra. Ezek képezik a
Szefirószt, amely öröktől fogva van s amely Istenben nyilatkozik meg. Az első
három a teremtés előtt létezett, de akkor vált valóvá, amikor a másik hat
tefiló által jelképezett végtelen tér megteremtetett. Isten Szelleme azonban
nem csupán a kezdete, hanem a végcélja is az Univerzumnak, mert a Szefirók
szorosan egymáshoz tartoznak és végük kezdetükben van, mint a tűznek a szénben.
Míg a három főelem a dolgok lényegét, addig a héber alfabéta azok formáját
alkotja s az képezi a határt a spirituális és fizikai, világ közt, mert a
dolgok valódi egzisztenciája csupán a nyelv segítségével, azaz az ember felfogó
képességével ismerhető fel. Ahogyan a betűk megoldják az ellentétet a dolgok
lényege és formája között, úgy szimbolizálják Isten feloldó hatalmát is, mert
minden, ami ellentéteken alapszik, Istenben oldódik fel, minta tűz és víz a
szellem-lélekben ruach . Az araboknál zsidó fordítók révén újra éledt görög,
főkép arisztotelészi filozófia szintén hatott a középkori K.-ra, főképpen
azonban Salomo ibn Gabirol hatott ki rá nagyban. Gabirol abszolút egységnek
fogja fel az Istent, akinél forma és lényeg azonosak, ennélfogva semmiféle
attribútummal nem ruházható fel s csupán az Ő emanációja okozta lényekből
ismerhető fel. Minthogy Isten minden dolog kezdete és minden teremtett dolog
lényegét bírja, ennélfogva Isten és az Univerzum közt közvetítőt kell
feltételezni, mert szükségszerűen van távolság a kezdet és vég közt. Gabirol öt
közvetítő lényt tételez fel Isten és az anyagi világ közt: az akaratot acilusz
, a formai anyagot, az univerzális szellemet, a háromféle lelket vegetatio,
állati és gondolkodó lelket és a természetet, a tért mozgató hatalmat. E
kornak, sőt a középkori zsidó tudományosság legnagyobb racionalistájának,
Maimonidesnek is jelentékeny hatása volt a K. fejlődésére. A német zsidóságnál
Szaádja-gáon egyenes követője lett a wormsi R. Eleazar, akinek tanítója, Juda a
jámbor a XII. sz. végén az első K.-tudós volt német területen, jóllehet a X.
sz.-ban a Karolingok révén Itáliából Mainzba került Kalonymos rabbi és utódai
voltak a K. első szóbeli tanítói askenáz területen. Spanyol területen Ábrahám
Abulafia és Joseph Ghikatilla teremtettek K. iskolákat. A K.-t először ezen a
néven a provenceai zsidó tudósok kezdték terjeszteni. Itt Jacob ha Nazir,
Ábrahám de Posquieres és fia, a vak Izsák voltak az első szerzők XI. és XII.
sz. Az utóbbinak tulajdonították a Bóhir Fény c. nagyfontosságú munkát, mely a
spekulatív K. egyik főterméke. Itt vannak világosan kifejtve a
Szefirósz-emanációk, melyeket úgy fog fel, mint az Univerzum észlelhető
elsőleges princípiumát és az Isten Lényének emanációját, melyek együtt alkotják
az Univerzumot. Az emanáció állandó és örökké tartó. Az aristotelesi és arab
filozófia nyomán a K.-t a tudománnyal a XII. sz. második felében Azriel spanyol
zsidó tudós egyeztette. Ő nevezi Istent Én Szof-nak, azaz abszolút végtelennek,
akit csupán mint minden negáció negációját lehetséges felfogni. Kortársa volt a
provencal Aser ben Dávid és iskolájából került ki Isaac ben Sóset geronai
rabbi, aki a Sáár ha-Somáim c. kommentárt írta s ugyanennek az iskolának a
terméke a jelentékeny Széfer ho-Ijjun Az intuíció könyve . Nachmanides, Salomo
ben Aderet és Bachja b. Áser szintén jelentékeny ismerői voltak a K.-nak, de
azzal mégis csupán mellékesen foglalkoztak a Talmud és exegézis mellett. A
XIII. sz.-ban Ibn Latif, a Széfer ha-Temunó A forma könyve szerzője volt, aki
az emanációt a héber betűk formáinak segítségével magyarázta.
12390.ht
CÍMSZÓ Kabbal
SZÓCIKK E gnoszticizmusna i f eszméj volt A angelológi é demonológia mel
egyiptomi babilon é perzs eredetű K.-ba a Isten-Né misztiku imádásáv é hébe
alfabét variálásána misztiku hatalomma val felruházásáv változott misztiku
párok vőlegén é menyasszony melyektő visszhangzi kabbalisztiku irodalom szinté
késze kerül K.-ba gnosztikuso syzigie a m páro teóriá jutotta b Talmudba aho má
neme misztérium Szót 17 va említve Midrásba pedi il kitéte van mindennek am
létezik párj van Izrae szomba mátkája mí több napo egymássa párosulna Gen R 11
Ez K szinté továb fejlesztette csakúgy min a emanáció elméletet melye
gnosztikuso nyomá tannaitá szinté ismerte II sz.-ba Gen R 4 A a eszme hog a
igazságo embe jámbo cselekedete növeli a ég hatalma Peszikt 26 166 é a igazságo
Iste támasza Gen R 69 K.-ba továb fejlődöt ol módon hog a embe befolyás
gyakorolha természetre amennyibe j é ross cselekedete a éle j é ross hatalmai
erősítik Talmudba szétszórv jelentkez miszticizmu é K rendszerr alakulás köz
hida gáon korsza képezte A anthropomorphismu Siu Kóm ekko fejlődöt ki bá
allegoriku értelemben E tisztá gnosztikusokna köszönhet létét mer a alexandria
Clemen egyházaty é Marcio óriás dimenziój istenképzete hittek A Ódo Kadmo
kabbalisztiku képze a els emberről szinté gnosztiku eredetű középkor R Eleaza
Worm észrevétele hog gáóni-korsza vég felé IX sz.-ba Aáro b Sámue babilon tudó
Itáliáb vitt kabbalisztiku tanításokat tudományo megállapításo szerin helytálló
Inne jutot Németorszá területér XIII sz.-ba mí spanyo é franci területe szinté
ekko bukka fe l Zóhá nyel é misztiku fogalma teljese azonosa gáoni-korsza
misztiku irodalmával Széfe Jecir képez a összeköt kapcso gáoni-korsza
miszticizmus é középkor K közt Enne a alapvet műne a eredet é keletkezés idej
vitás anny azonba bizonyos hog IX sz elejé má ol elterjed volt hog ne kiseb
ember min Szaádj gáó ír hozz kommentárt Széfe Jeciró amel Iste é a Univerzu
között viszony fejtegeti legrégib zsid filozófia mű Alapvet doktríná következők
Minde létezé alapj tí Szefirósz, e közvetít Iste é a Univerzu köz é magáb
foglalj Iste szelleméne háro f emanació processzusát szellem-lelke héb ruac a
els vizet amelyne sűrítés tűz ha több emanáci három-háro dimenzi kétfél
irányban jobbr é balra Eze képezi Szefirószt amel öröktő fogv va amel Istenbe
nyilatkozi meg A els háro teremté előt létezett d akko vál valóvá amiko mási ha
tefil álta jelképezet végtele té megteremtetett Iste Szellem azonba ne csupá
kezdete hane végcélj i a Univerzumnak mer Szefiró szorosa egymásho tartozna é
végü kezdetükbe van min tűzne szénben Mí háro főele dolgo lényegét addi hébe
alfabét azo formájá alkotj a képez határ spirituáli é fizikai vilá közt mer
dolgo valód egzisztenciáj csupá nyel segítségével aza a embe felfog képességéve
ismerhet fel Ahogya betű megoldjá a ellentéte dolgo lényeg é formáj között úg
szimbolizáljá Iste felold hatalmá is mer minden am ellentéteke alapszik Istenbe
oldódi fel mint tű é ví szellem-lélekbe ruac A arabokná zsid fordító révé újr
éled görög főké arisztotelész filozófi szinté hatot középkor K.-ra főképpe
azonba Salom ib Gabiro hatot k r nagyban Gabiro abszolú egységne fogj fe a
Istent akiné form é lénye azonosak ennélfogv semmifél attribútumma ne ruházhat
fe csupá a emanációj okozt lényekbő ismerhet fel Minthog Iste minde dolo kezdet
é minde teremtet dolo lényegé bírja ennélfogv Iste é a Univerzu köz közvetítő
kel feltételezni mer szükségszerűe va távolsá kezde é vé közt Gabiro ö közvetít
lény tétele fe Iste é a anyag vilá közt a akarato acilus forma anyagot a
univerzáli szellemet háromfél lelke vegetatio állat é gondolkod lelke é
természetet tér mozgat hatalmat kornak ső középkor zsid tudományossá legnagyob
racionalistájának Maimonidesne i jelentéken hatás vol K fejlődésére néme
zsidóságná Szaádja-gáo egyene követőj let worms R Eleazar akine tanítója Jud
jámbo XII sz végé a els K.-tudó vol néme területen jóllehe X sz.-ba Karolingo
révé Itáliábó Mainzb kerül Kalonymo rabb é utóda volta K els szóbel tanító
askená területen Spanyo területe Ábrahá Abulafi é Josep Ghikatill teremtette K
iskolákat K.- előszö eze néve provencea zsid tudóso kezdté terjeszteni It Jaco
h Nazir Ábrahá d Posquiere é fia va Izsá volta a els szerző XI é XII sz A
utóbbina tulajdonítottá Bóhi Fén c nagyfontosság munkát mel spekulatí K egyi
főterméke It vanna világosa kifejtv Szefirósz-emanációk melyeke úg fo fel min a
Univerzu észlelhet elsőlege princípiumá é a Iste Lényéne emanációját melye
együt alkotjá a Univerzumot A emanáci álland é örökk tartó A aristoteles é ara
filozófi nyomá K.- tudománnya XII sz másodi felébe Azrie spanyo zsid tudó
egyeztette nevez Isten É Szof-nak aza abszolú végtelennek aki csupá min minde
negáci negációjá lehetsége felfogni Kortárs vol provenca Ase be Dávi é
iskolájábó kerül k Isaa be Sóse gerona rabbi ak Sáá ha-Somái c kommentár írt
ugyanenne a iskolána termék jelentéken Széfe ho-Ijju A intuíci könyv
Nachmanides Salom be Adere é Bachj b Áse szinté jelentéken ismerő volta K.-nak
d azza mégi csupá mellékese foglalkozta Talmu é exegézi mellett XIII sz.-ba Ib
Latif Széfe ha-Temun form könyv szerzőj volt ak a emanáció hébe betű formáina
segítségéve magyarázta
12390.h
CÍMSZ Kabba
SZÓCIK gnoszticizmusn eszmé vol angelológ demonológi me egyiptom babilo
perz eredet K.-b Isten-N misztik imádásá héb alfabé variálásán misztik hatalomm
va felruházásá változot misztik páro vőlegé menyasszon melyekt visszhangz
kabbalisztik irodalo szint kész kerü K.-b gnosztikus syzigi pár teóri jutott
Talmudb ah m nem misztériu Szó 1 v említv Midrásb ped i kitét va mindenne a létezi
pár va Izra szomb mátkáj m töb nap egymáss párosuln Ge 1 E szint tová
fejlesztett csakúg mi emanáci elmélete mely gnosztikus nyom tannait szint
ismert I sz.-b Ge eszm ho igazság emb jámb cselekedet növel é hatalm Peszik 2
16 igazság Ist támasz Ge 6 K.-b tová fejlődö o módo ho emb befolyá gyakorolh
természetr amennyib ros cselekedet él ros hatalma erősíti Talmudb szétszór
jelentke miszticizm rendszer alakulá kö hid gáo korsz képezt anthropomorphism
Si Kó ekk fejlődö k b allegorik értelembe tiszt gnosztikusokn köszönhe lété me
alexandri Cleme egyházat Marci óriá dimenzió istenképzet hitte Ód Kadm
kabbalisztik képz el emberrő szint gnosztik eredet középko Eleaz Wor észrevétel
ho gáóni-korsz vé fel I sz.-b Aár Sámu babilo tud Itáliá vit kabbalisztik tanításoka
tudomány megállapítás szeri helytáll Inn juto Németorsz területé XII sz.-b m
spany franc terület szint ekk bukk f Zóh nye misztik fogalm teljes azonos
gáoni-korsz misztik irodalmáva Széf Jeci képe összekö kapcs gáoni-korsz
miszticizmu középko köz Enn alapve műn erede keletkezé ide vitá ann azonb
bizonyo ho I s elej m o elterje vol ho n kise embe mi Szaád gá í hoz kommentár
Széf Jecir ame Ist Univerz közöt viszon fejteget legrégi zsi filozófi m Alapve
doktrín következő Mind létez alap t Szefirósz közvetí Ist Univerz kö magá
foglal Ist szellemén hár emanaci processzusá szellem-lelk hé rua el vize amelyn
sűríté tű h töb emanác három-hár dimenz kétfé irányba jobb balr Ez képez
Szefirósz ame örökt fog v ame Istenb nyilatkoz me el hár teremt elő létezet akk
vá valóv amik más h tefi ált jelképeze végtel t megteremtetet Ist Szelle azonb
n csup kezdet han végcél Univerzumna me Szefir szoros egymásh tartozn vég
kezdetükb va mi tűzn szénbe M hár főel dolg lényegé add héb alfabé az formáj
alkot képe hatá spirituál fizika vil köz me dolg való egzisztenciá csup nye
segítségéve az emb felfo képességév ismerhe fe Ahogy bet megoldj ellentét dolg
lénye formá közöt ú szimbolizálj Ist felol hatalm i me minde a ellentétek
alapszi Istenb oldód fe min t v szellem-lélekb rua arabokn zsi fordít rév új
éle görö fők arisztotelés filozóf szint hato középko K.-r főképp azonb Salo i
Gabir hato nagyba Gabir abszol egységn fog f Isten akin for lény azonosa
ennélfog semmifé attribútumm n ruházha f csup emanáció okoz lényekb ismerhe fe
Mintho Ist mind dol kezde mind teremte dol lényeg bírj ennélfog Ist Univerz kö
közvetít ke feltételezn me szükségszerű v távols kezd v köz Gabir közvetí lén
tétel f Ist anya vil köz akarat acilu form anyago univerzál szelleme háromfé
lelk vegetati álla gondolko lelk természete té mozga hatalma korna s középko
zsi tudományoss legnagyo racionalistájána Maimonidesn jelentéke hatá vo
fejlődésér ném zsidóságn Szaádja-gá egyen követő le worm Eleaza akin tanítój Ju
jámb XI s vég el K.-tud vo ném területe jólleh sz.-b Karoling rév Itáliáb Mainz
kerü Kalonym rab utód volt el szóbe tanít asken területe Spany terület Ábrah
Abulaf Jose Ghikatil teremtett iskoláka K. elősz ez név provence zsi tudós
kezdt terjeszten I Jac Nazi Ábrah Posquier fi v Izs volt el szerz X XI s utóbbin
tulajdonított Bóh Fé nagyfontossá munká me spekulat egy főtermék I vann világos
kifejt Szefirósz-emanáció melyek ú f fe mi Univerz észlelhe elsőleg princípium
Ist Lényén emanációjá mely együ alkotj Univerzumo emanác állan örök tart
aristotele ar filozóf nyom K. tudománny XI s másod feléb Azri spany zsi tud
egyeztett neve Iste Szof-na az abszol végtelenne ak csup mi mind negác negációj
lehetség felfogn Kortár vo provenc As b Dáv iskolájáb kerü Isa b Sós geron rabb
a Sá ha-Somá kommentá ír ugyanenn iskolán termé jelentéke Széf ho-Ijj intuíc
köny Nachmanide Salo b Ader Bach Ás szint jelentéke ismer volt K.-na azz még
csup mellékes foglalkozt Talm exegéz mellet XII sz.-b I Lati Széf ha-Temu for
köny szerző vol a emanáci héb bet formáin segítségév magyarázt
12390.
CÍMS Kabb
SZÓCI gnoszticizmus eszm vo angeloló demonológ m egyipto babil per erede
K.- Isten- miszti imádás hé alfab variálásá miszti hatalom v felruházás változo
miszti pár vőleg menyasszo melyek visszhang kabbaliszti irodal szin kés ker K.-
gnosztiku syzig pá teór jutot Talmud a ne misztéri Sz említ Midrás pe kité v
mindenn létez pá v Izr szom mátká tö na egymás párosul G szin tov fejlesztet
csakú m emanác elmélet mel gnosztiku nyo tannai szin ismer sz.- G esz h igazsá
em jám cselekede növe hatal Peszi 1 igazsá Is támas G K.- tov fejlőd mód h em
befoly gyakorol természet amennyi ro cselekede é ro hatalm erősít Talmud
szétszó jelentk miszticiz rendsze alakul k hi gá kors képez anthropomorphis S K
ek fejlőd allegori értelemb tisz gnosztikusok köszönh lét m alexandr Clem
egyháza Marc óri dimenzi istenképze hitt Ó Kad kabbaliszti kép e emberr szin
gnoszti erede középk Elea Wo észrevéte h gáóni-kors v fe sz.- Aá Sám babil tu
Itáli vi kabbaliszti tanítások tudomán megállapítá szer helytál In jut Németors
terület XI sz.- span fran terüle szin ek buk Zó ny miszti fogal telje azono
gáoni-kors miszti irodalmáv Szé Jec kép összek kapc gáoni-kors miszticizm
középk kö En alapv mű ered keletkez id vit an azon bizony h ele elterj vo h kis
emb m Szaá g ho kommentá Szé Jeci am Is Univer közö viszo fejtege legrég zs
filozóf Alapv doktrí következ Min léte ala Szefirós közvet Is Univer k mag
fogla Is szellemé há emanac processzus szellem-lel h ru e viz amely sűrít t tö
emaná három-há dimen kétf irányb job bal E képe Szefirós am örök fo am Isten
nyilatko m e há terem el léteze ak v való ami má tef ál jelképez végte
megteremtete Is Szell azon csu kezde ha végcé Univerzumn m Szefi szoro egymás
tartoz vé kezdetük v m tűz szénb há főe dol lényeg ad hé alfab a formá alko kép
hat spirituá fizik vi kö m dol val egzisztenci csu ny segítségév a em felf
képességé ismerh f Ahog be megold ellenté dol lény form közö szimbolizál Is
felo hatal m mind ellentéte alapsz Isten oldó f mi szellem-lélek ru arabok zs
fordí ré ú él gör fő arisztotelé filozó szin hat középk K.- főkép azon Sal Gabi
hat nagyb Gabi abszo egység fo Iste aki fo lén azonos ennélfo semmif attribútum
ruházh csu emanáci oko lények ismerh f Minth Is min do kezd min teremt do lénye
bír ennélfo Is Univer k közvetí k feltételez m szükségszer távol kez kö Gabi
közvet lé téte Is any vi kö akara acil for anyag univerzá szellem háromf lel
vegetat áll gondolk lel természet t mozg hatalm korn középk zs tudományos
legnagy racionalistáján Maimonides jelenték hat v fejlődésé né zsidóság
Szaádja-g egye követ l wor Eleaz aki tanító J jám X vé e K.-tu v né terület
jólle sz.- Karolin ré Itáliá Main ker Kalony ra utó vol e szób taní aske
terület Span terüle Ábra Abula Jos Ghikati teremtet iskolák K elős e né provenc
zs tudó kezd terjeszte Ja Naz Ábra Posquie f Iz vol e szer X utóbbi
tulajdonítot Bó F nagyfontoss munk m spekula eg főtermé van világo kifej
Szefirósz-emanáci melye f m Univer észlelh elsőle princípiu Is Lényé emanációj
mel egy alkot Univerzum emaná álla örö tar aristotel a filozó nyo K tudománn X
máso felé Azr span zs tu egyeztet nev Ist Szof-n a abszo végtelenn a csu m min
negá negáció lehetsé felfog Kortá v proven A Dá iskolájá ker Is Só gero rab S
ha-Som komment í ugyanen iskolá term jelenték Szé ho-Ij intuí kön Nachmanid Sal
Ade Bac Á szin jelenték isme vol K.-n az mé csu melléke foglalkoz Tal exegé
melle XI sz.- Lat Szé ha-Tem fo kön szerz vo emanác hé be formái segítségé
magyaráz
12390
CÍM Kab
SZÓC gnoszticizmu esz v angelol demonoló egyipt babi pe ered K. Isten miszt
imádá h alfa variálás miszt hatalo felruházá változ miszt pá vőle menyassz
melye visszhan kabbaliszt iroda szi ké ke K. gnosztik syzi p teó juto Talmu n
misztér S emlí Midrá p kit minden léte p Iz szo mátk t n egymá párosu szi to
fejleszte csak emaná elméle me gnosztik ny tanna szi isme sz. es igazs e já
cseleked növ hata Pesz igazs I táma K. to fejlő mó e befol gyakoro természe
amenny r cseleked r hatal erősí Talmu szétsz jelent misztici rendsz alaku h g
kor képe anthropomorphi e fejlő allegor értelem tis gnosztikuso köszön lé
alexand Cle egyház Mar ór dimenz istenképz hit Ka kabbaliszt ké ember szi
gnoszt ered közép Ele W észrevét gáóni-kor f sz. A Sá babi t Itál v kabbaliszt
tanításo tudomá megállapít sze helytá I ju Németor terüle X sz. spa fra terül
szi e bu Z n miszt foga telj azon gáoni-kor miszt irodalmá Sz Je ké össze kap
gáoni-kor miszticiz közép k E alap m ere keletke i vi a azo bizon el elter v ki
em Sza h komment Sz Jec a I Unive köz visz fejteg legré z filozó Alap doktr
követke Mi lét al Szefiró közve I Unive ma fogl I szellem h emana processzu
szellem-le r vi amel sűrí t eman három-h dime két irány jo ba kép Szefiró a örö
f a Iste nyilatk h tere e létez a val am m te á jelképe végt megteremtet I Szel
azo cs kezd h végc Univerzum Szef szor egymá tarto v kezdetü tű szén h fő do
lénye a h alfa form alk ké ha spiritu fizi v k do va egzisztenc cs n segítségé
e fel képesség ismer Aho b megol ellent do lén for köz szimbolizá I fel hata
min ellentét alaps Iste old m szellem-léle r arabo z ford r é gö f arisztotel
filoz szi ha közép K. főké azo Sa Gab ha nagy Gab absz egysé f Ist ak f lé
azono ennélf semmi attribútu ruház cs emanác ok lénye ismer Mint I mi d kez mi
terem d lény bí ennélf I Unive közvet feltétele szükségsze távo ke k Gab közve
l tét I an v k akar aci fo anya univerz szelle három le vegeta ál gondol le
természe moz hatal kor közép z tudományo legnag racionalistájá Maimonide
jelenté ha fejlődés n zsidósá Szaádja- egy köve wo Elea ak tanít já v K.-t n
terüle jóll sz. Karoli r Itáli Mai ke Kalon r ut vo szó tan ask terüle Spa
terül Ábr Abul Jo Ghikat teremte iskolá elő n proven z tud kez terjeszt J Na
Ábr Posqui I vo sze utóbb tulajdoníto B nagyfontos mun spekul e főterm va világ
kife Szefirósz-emanác mely Unive észlel elsől princípi I Lény emanáció me eg
alko Univerzu eman áll ör ta aristote filoz ny tudomán más fel Az spa z t
egyezte ne Is Szof- absz végtelen cs mi neg negáci lehets felfo Kort prove D
iskoláj ke I S ger ra ha-So kommen ugyane iskol ter jelenté Sz ho-I intu kö
Nachmani Sa Ad Ba szi jelenté ism vo K.- a m cs mellék foglalko Ta exeg mell X
sz. La Sz ha-Te f kö szer v emaná h b formá segítség magyará
1239
CÍ Ka
SZÓ gnoszticizm es angelo demonol egyip bab p ere K Iste misz imád alf
variálá misz hatal felruház válto misz p vől menyass mely visszha kabbalisz
irod sz k k K gnoszti syz te jut Talm miszté eml Midr ki minde lét I sz mát
egym páros sz t fejleszt csa eman elmél m gnoszti n tann sz ism sz e igaz j
cseleke nö hat Pes igaz tám K t fejl m befo gyakor termész amenn cseleke hata erős
Talm széts jelen misztic rends alak ko kép anthropomorph fejl allego értele ti
gnosztikus köszö l alexan Cl egyhá Ma ó dimen istenkép hi K kabbalisz k embe sz
gnosz ere közé El észrevé gáóni-ko sz S bab Itá kabbalisz tanítás tudom
megállapí sz helyt j Németo terül sz sp fr terü sz b misz fog tel azo gáoni-ko
misz irodalm S J k össz ka gáoni-ko misztici közé ala er keletk v az bizo e
elte k e Sz kommen S Je Univ kö vis fejte legr filoz Ala dokt követk M lé a
Szefir közv Univ m fog szelle eman processz szellem-l v ame sűr ema három- dim
ké irán j b ké Szefir ör Ist nyilat ter léte va a t jelkép vég megteremte Sze
az c kez vég Univerzu Sze szo egym tart kezdet t szé f d lény alf for al k h
spirit fiz d v egziszten c segítség fe képessé isme Ah mego ellen d lé fo kö
szimboliz fe hat mi ellenté alap Ist ol szellem-lél arab for g arisztote filo
sz h közé K fők az S Ga h nag Ga abs egys Is a l azon ennél semm attribút ruhá
c emaná o lény isme Min m ke m tere lén b ennél Univ közve feltétel szükségsz
táv k Ga közv té a aka ac f any univer szell háro l veget á gondo l termész mo
hata ko közé tudomány legna racionalistáj Maimonid jelent h fejlődé zsidós
Szaádja eg köv w Ele a taní j K.- terül jól sz Karol Itál Ma k Kalo u v sz ta
as terül Sp terü Áb Abu J Ghika teremt iskol el prove tu ke terjesz N Áb Posqu
v sz utób tulajdonít nagyfonto mu speku főter v vilá kif Szefirósz-emaná mel
Univ észle első princíp Lén emanáci m e alk Univerz ema ál ö t aristot filo n
tudomá má fe A sp egyezt n I Szof abs végtele c m ne negác lehet felf Kor prov
iskolá k ge r ha-S komme ugyan isko te jelent S ho- int k Nachman S A B sz
jelent is v K. c mellé foglalk T exe mel sz L S ha-T k sze eman form segítsé
magyar