Magyar Zsidó Lexikon: Kabbala

12391.htm

CÍMSZÓ: Kabbala

SZÓCIKK: "Még virágzott az Azriel iskolája, mikor a Zóhár kezdett elterjedni spanyol területen (l. Zóhár.) A Zóhár nyomán fejlődött a K. irodalma spanyol, délolasz, török, egyiptomi és palesztinai területen a XV- XVII. sz.-ban. A rendkívül nagyszámú szerző közül legfontosabb Isaac Luria (1533-72) és tanítványa Chaim Vital. Luria tagadta az objektív megismerés lehetőségét, ellenben a Keleten számos babona (amulettek stb.) alapját vetette meg. Itáliában a keresztények közt is kedvenc stúdium lett a K. már a renaissance-kortól kezdve, amikor Pico della Mirandola gróf tette tanulmánya tárgyává, de már a XIII. sz.-tól kezdve ismerték azt, így a híres Raymundus Lullus, az Ars Magna szerzője, aki a szám-miszticizmust egyenesen a K.-ból vette. Komoly tudományos alapon Reuchlin kezdett a K.-val keresztény részről foglalkozni a XVI. sz.-ban. Kiváló kortársa a kölni humanista, Agrippa von Nettesheim, a De Occulta Philosophia (Paris 1528) szerzője szintén jeles ismerője volt a K.-nak. Azonban támadókban sem volt hiány és először Leo de Modena kezdte azt ki, míg a XIX. sz. közepén S. D. Luzzatto a modern tudomány segítségével igazolta be annak tarthatatlanságát. Hogy a kabbalisztikus babonák mire vezettek, azt az ál-messiási mozgalmak tanúsítják (l. Ál-Messiások), másrészt tagadhatatlan, hogy az ily irányú mozgalmakkal kapcsolatban jelentkezik öntudatlanul a XVI. sz.-tól kezdve a zsidó önálló állam eszméje is. (A K. szektáit l. Chásszideusok). A K. tanítása és kritikája. A K. saját bevallása szerint nem emberi bölcsességet, hanem elnevezéséhez képest tradíciót tanít, amelyet nemzedékeken át kiválasztottak örököltek, de amelynek interpretálásában maguk a K.-szerzők is különböző véleményen vannak. A K. fő tárgyai: Isten, az Univerzum, a teremtés, az ember, a kinyilatkoztatás, a Messiás, a Törvény, a bűn, a bűnhődés stb. Valamennyi kabbalisztikus doktrína kiindulási pontja az Én Szof, a Végtelen, ami negáció, mert csak azt tudja a K. Istenről, ami nemleges, de nem azt, hogy milyen. A K. Isten meghatározását végesnek tartja és Spinoza, aki ismerte a Zóhárt, ugyanezt fejezte ki: omnis determinatio est negatio. Sem akaratot, sem cselekedetet, sem változást nem lehet tulajdonságai közé számítani, mert mindezek végesek : Isten a K. szerint valamennyi tagadás tagadása, vagyis Abszolút Végtelen, Én Szof. Istenben a gondolkodó, a gondolkodás és annak tárgya abszolút egyesítettek. Isten gondolkodása konkrét spirituális létezést tételez fel. Miután a Végső Okra az alanyi és tárgyi különbözőség nem alkalmazható, azért a Végső Ok első termékének Isten gondolkodása konkrét spirituális létezését, a Lényeget kell tekinteni s ez a Lényeg közvetlen a Bölcsesség emanációja, ez pedig magával Isten fogalmával azonos, mert ő abszolút szellemi lény s a Bölcsességhez képest örökkévaló. Az Univerzum nem szándékosság nélkül teremtetett a Végső Okból, hanem ellenkezően, szándékosan, vagyis a Bölcsesség, mint Végső Ok idézte azt elő. A Végső Ok, mint az Én Szof definíciójából következik, a végtelen és mindent felölelő, mindig tevékeny gondolkodó Bölcsesség; gondolkodásának tárgya, mely szintén örök és azonos vele, az Univerzum terve, egész egzisztenciája és tartalma térben és időben. Ez a terv pedig nem csupán az intellektuális és materiális világ konstrukcióját hanem a létrejövő időnek meghatározását is magában foglalja, továbbá azokat az erőket is amelyek benne közreműködnek, éppen úgy a változásokat, eseményeket, keletkezéseket és végzeteket, amelyek a világon történni fognak. A K. a fenti kérdéseket a teremtésre és Gondviselésre vonatkozóan az Első Akarat-ba, helyezi; ez a Végok, amelyben nem történik változás, mert átlényegülését potenciálisból valósággá az «Első Akarat» már magában tartalmazta. Az «Első Akarat» így magában foglalja az Univerzumot a tér és idő végtelenségében, amiért az eo ipszo a Gondviselés, amely felszámolhatatlan részletekben mindentudó. A Végső Ok minden tudás végső forrása, de nem korlátozza az ember szabadságát, mert nem foglalkozik részletekkel; az Első Akarat mindentudása csupán feltételezett és az emberi akaratnak szabadságot ad. A teremtés műve eszerint az Első Akarat segítségével jött létre s,ezt a K. másképpen Végtelen Világosságnak (Ór Én Szof) nevezi. A K. egyik legfontosabb tanítása a Szefirósz-ról szól. Ez nem egységes a különböző szerzőknél. Némelyek szerint egészében azonos az Isteni Lénnyel, míg mások az Isteni Hatalom eszközeinek tartják azt. Logikusan legmegfelelőbb Cordovero és Luria definíciója. Eszerint Isten a Szefiroszban immanens. Mint ahogyan Spinoza szerint a substanciának végtelen attribútumai vannak, de csak kiterjedésben és gondolkodásban nyilatkozik meg, ugyanolyan a K. szerint a Szefirosz és az Én Szof viszonya. A Szefirosz, amelyben és amely által az Univerzumban minden változás történik, egyszersmind azt tartalmazza, ami változatlan, a fényt vagy az isteni hatalmat. A Szefirosznak ezt a két különböző természetét világosságnak (Ór) és edénynek (Kélim) nevezték. A Szefirosz (szférák) elnevezései : Keszer (korona), mely azonos az Első Akarattal (rócón hakadmon) s csupán abban különbözik az Én Szoftól, hogy a Keszer az első hatás, míg az utóbbi a Végső Ok. Ez a szféra magában tartalmazza az Univerzum tervét a tér és idő egész végtelenségében. A Keszer abszolút egység s különbözik valamennyi sokszerű és relatív egységtől s két ellentétes, de elválaszthatatlan princípiumot tartalmaz: a Chochmó-t (bölcsesség), mely masculin és aktív s a Binó-t, az intellektust, amely feminin. Ezek egyesülése eredményezi a Daasz-t (raison). Tehát a szubjektivitás és objektivitás közötti ellentét a raisonban oldódik fel s ezáltal válik lehetségessé a felismerés vagy tudás. Ez a három első szféra, a Keszer, a Chochmó és Binó egységet képeznek egymás között, azaz: a tudás, a megismerő és a megismert Istenben egyesítve van, miáltal a világ csupán az eszmék kifejezése vagy az intellektus abszolút formái, így a K. a gondolkodás és létezés, a reális és ideális azonosságát ugyanúgy tanítja, mint Hegel. A gondolkodás ismét ellentétes princípiumokat hoz létre; ezek: a Cheszed (könyörületesség), mely aktív és a Din (igazságosság), mely passzív: ugyanennek felel meg a Páchád (tisztelet) és Gevuró (hatalom), amelyek létrehozzák a Tiferesz-t (szépség)."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2391. címszó a lexikon => 442. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12391.htm

CÍMSZÓ: Kabbala

SZÓCIKK: Még virágzott az Azriel iskolája, mikor a Zóhár kezdett elterjedni spanyol területen l. Zóhár. A Zóhár nyomán fejlődött a K. irodalma spanyol, délolasz, török, egyiptomi és palesztinai területen a XV- XVII. sz.-ban. A rendkívül nagyszámú szerző közül legfontosabb Isaac Luria 1533-72 és tanítványa Chaim Vital. Luria tagadta az objektív megismerés lehetőségét, ellenben a Keleten számos babona amulettek stb. alapját vetette meg. Itáliában a keresztények közt is kedvenc stúdium lett a K. már a renaissance-kortól kezdve, amikor Pico della Mirandola gróf tette tanulmánya tárgyává, de már a XIII. sz.-tól kezdve ismerték azt, így a híres Raymundus Lullus, az Ars Magna szerzője, aki a szám-miszticizmust egyenesen a K.-ból vette. Komoly tudományos alapon Reuchlin kezdett a K.-val keresztény részről foglalkozni a XVI. sz.-ban. Kiváló kortársa a kölni humanista, Agrippa von Nettesheim, a De Occulta Philosophia Paris 1528 szerzője szintén jeles ismerője volt a K.-nak. Azonban támadókban sem volt hiány és először Leo de Modena kezdte azt ki, míg a XIX. sz. közepén S. D. Luzzatto a modern tudomány segítségével igazolta be annak tarthatatlanságát. Hogy a kabbalisztikus babonák mire vezettek, azt az ál-messiási mozgalmak tanúsítják l. Ál-Messiások , másrészt tagadhatatlan, hogy az ily irányú mozgalmakkal kapcsolatban jelentkezik öntudatlanul a XVI. sz.-tól kezdve a zsidó önálló állam eszméje is. A K. szektáit l. Chásszideusok . A K. tanítása és kritikája. A K. saját bevallása szerint nem emberi bölcsességet, hanem elnevezéséhez képest tradíciót tanít, amelyet nemzedékeken át kiválasztottak örököltek, de amelynek interpretálásában maguk a K.-szerzők is különböző véleményen vannak. A K. fő tárgyai: Isten, az Univerzum, a teremtés, az ember, a kinyilatkoztatás, a Messiás, a Törvény, a bűn, a bűnhődés stb. Valamennyi kabbalisztikus doktrína kiindulási pontja az Én Szof, a Végtelen, ami negáció, mert csak azt tudja a K. Istenről, ami nemleges, de nem azt, hogy milyen. A K. Isten meghatározását végesnek tartja és Spinoza, aki ismerte a Zóhárt, ugyanezt fejezte ki: omnis determinatio est negatio. Sem akaratot, sem cselekedetet, sem változást nem lehet tulajdonságai közé számítani, mert mindezek végesek : Isten a K. szerint valamennyi tagadás tagadása, vagyis Abszolút Végtelen, Én Szof. Istenben a gondolkodó, a gondolkodás és annak tárgya abszolút egyesítettek. Isten gondolkodása konkrét spirituális létezést tételez fel. Miután a Végső Okra az alanyi és tárgyi különbözőség nem alkalmazható, azért a Végső Ok első termékének Isten gondolkodása konkrét spirituális létezését, a Lényeget kell tekinteni s ez a Lényeg közvetlen a Bölcsesség emanációja, ez pedig magával Isten fogalmával azonos, mert ő abszolút szellemi lény s a Bölcsességhez képest örökkévaló. Az Univerzum nem szándékosság nélkül teremtetett a Végső Okból, hanem ellenkezően, szándékosan, vagyis a Bölcsesség, mint Végső Ok idézte azt elő. A Végső Ok, mint az Én Szof definíciójából következik, a végtelen és mindent felölelő, mindig tevékeny gondolkodó Bölcsesség; gondolkodásának tárgya, mely szintén örök és azonos vele, az Univerzum terve, egész egzisztenciája és tartalma térben és időben. Ez a terv pedig nem csupán az intellektuális és materiális világ konstrukcióját hanem a létrejövő időnek meghatározását is magában foglalja, továbbá azokat az erőket is amelyek benne közreműködnek, éppen úgy a változásokat, eseményeket, keletkezéseket és végzeteket, amelyek a világon történni fognak. A K. a fenti kérdéseket a teremtésre és Gondviselésre vonatkozóan az Első Akarat-ba, helyezi; ez a Végok, amelyben nem történik változás, mert átlényegülését potenciálisból valósággá az Első Akarat már magában tartalmazta. Az Első Akarat így magában foglalja az Univerzumot a tér és idő végtelenségében, amiért az eo ipszo a Gondviselés, amely felszámolhatatlan részletekben mindentudó. A Végső Ok minden tudás végső forrása, de nem korlátozza az ember szabadságát, mert nem foglalkozik részletekkel; az Első Akarat mindentudása csupán feltételezett és az emberi akaratnak szabadságot ad. A teremtés műve eszerint az Első Akarat segítségével jött létre s,ezt a K. másképpen Végtelen Világosságnak Ór Én Szof nevezi. A K. egyik legfontosabb tanítása a Szefirósz-ról szól. Ez nem egységes a különböző szerzőknél. Némelyek szerint egészében azonos az Isteni Lénnyel, míg mások az Isteni Hatalom eszközeinek tartják azt. Logikusan legmegfelelőbb Cordovero és Luria definíciója. Eszerint Isten a Szefiroszban immanens. Mint ahogyan Spinoza szerint a substanciának végtelen attribútumai vannak, de csak kiterjedésben és gondolkodásban nyilatkozik meg, ugyanolyan a K. szerint a Szefirosz és az Én Szof viszonya. A Szefirosz, amelyben és amely által az Univerzumban minden változás történik, egyszersmind azt tartalmazza, ami változatlan, a fényt vagy az isteni hatalmat. A Szefirosznak ezt a két különböző természetét világosságnak Ór és edénynek Kélim nevezték. A Szefirosz szférák elnevezései : Keszer korona , mely azonos az Első Akarattal rócón hakadmon s csupán abban különbözik az Én Szoftól, hogy a Keszer az első hatás, míg az utóbbi a Végső Ok. Ez a szféra magában tartalmazza az Univerzum tervét a tér és idő egész végtelenségében. A Keszer abszolút egység s különbözik valamennyi sokszerű és relatív egységtől s két ellentétes, de elválaszthatatlan princípiumot tartalmaz: a Chochmó-t bölcsesség , mely masculin és aktív s a Binó-t, az intellektust, amely feminin. Ezek egyesülése eredményezi a Daasz-t raison . Tehát a szubjektivitás és objektivitás közötti ellentét a raisonban oldódik fel s ezáltal válik lehetségessé a felismerés vagy tudás. Ez a három első szféra, a Keszer, a Chochmó és Binó egységet képeznek egymás között, azaz: a tudás, a megismerő és a megismert Istenben egyesítve van, miáltal a világ csupán az eszmék kifejezése vagy az intellektus abszolút formái, így a K. a gondolkodás és létezés, a reális és ideális azonosságát ugyanúgy tanítja, mint Hegel. A gondolkodás ismét ellentétes princípiumokat hoz létre; ezek: a Cheszed könyörületesség , mely aktív és a Din igazságosság , mely passzív: ugyanennek felel meg a Páchád tisztelet és Gevuró hatalom , amelyek létrehozzák a Tiferesz-t szépség .

12391.ht

CÍMSZÓ Kabbal

SZÓCIKK Mé virágzot a Azrie iskolája miko Zóhá kezdet elterjedn spanyo területe l Zóhár Zóhá nyomá fejlődöt K irodalm spanyol délolasz török egyiptom é palesztina területe XV XVII sz.-ban rendkívü nagyszám szerz közü legfontosab Isaa Luri 1533-7 é tanítvány Chai Vital Luri tagadt a objektí megismeré lehetőségét ellenbe Kelete számo babon amulette stb alapjá vetett meg Itáliába kereszténye köz i kedven stúdiu let K má renaissance-kortó kezdve amiko Pic dell Mirandol gró tett tanulmány tárgyává d má XIII sz.-tó kezdv ismerté azt íg híre Raymundu Lullus a Ar Magn szerzője ak szám-miszticizmus egyenese K.-bó vette Komol tudományo alapo Reuchli kezdet K.-va keresztén részrő foglalkozn XVI sz.-ban Kivál kortárs köln humanista Agripp vo Nettesheim D Occult Philosophi Pari 152 szerzőj szinté jele ismerőj vol K.-nak Azonba támadókba se vol hián é előszö Le d Moden kezdt az ki mí XIX sz közepé S D Luzzatt moder tudomán segítségéve igazolt b anna tarthatatlanságát Hog kabbalisztiku baboná mir vezettek az a ál-messiás mozgalma tanúsítjá l Ál-Messiáso másrész tagadhatatlan hog a il irány mozgalmakka kapcsolatba jelentkezi öntudatlanu XVI sz.-tó kezdv zsid önáll álla eszméj is K szektái l Chásszideuso K tanítás é kritikája K sajá bevallás szerin ne ember bölcsességet hane elnevezéséhe képes tradíció tanít amelye nemzedékeke á kiválasztotta örököltek d amelyne interpretálásába magu K.-szerző i különböz véleménye vannak K f tárgyai Isten a Univerzum teremtés a ember kinyilatkoztatás Messiás Törvény bűn bűnhődé stb Valamenny kabbalisztiku doktrín kiindulás pontj a É Szof Végtelen am negáció mer csa az tudj K Istenről am nemleges d ne azt hog milyen K Iste meghatározásá végesne tartj é Spinoza ak ismert Zóhárt ugyanez fejezt ki omni determinati es negatio Se akaratot se cselekedetet se változás ne lehe tulajdonsága köz számítani mer mindeze végese Iste K szerin valamenny tagadá tagadása vagyi Abszolú Végtelen É Szof Istenbe gondolkodó gondolkodá é anna tárgy abszolú egyesítettek Iste gondolkodás konkré spirituáli létezés tétele fel Miutá Végs Okr a alany é tárgy különbözősé ne alkalmazható azér Végs O els termékéne Iste gondolkodás konkré spirituáli létezését Lényege kel tekinten e Lénye közvetle Bölcsessé emanációja e pedi magáva Iste fogalmáva azonos mer abszolú szellem lén Bölcsességhe képes örökkévaló A Univerzu ne szándékossá nélkü teremtetet Végs Okból hane ellenkezően szándékosan vagyi Bölcsesség min Végs O idézt az elő Végs Ok min a É Szo definíciójábó következik végtele é minden felölelő mindi tevéken gondolkod Bölcsesség gondolkodásána tárgya mel szinté örö é azono vele a Univerzu terve egés egzisztenciáj é tartalm térbe é időben E ter pedi ne csupá a intellektuáli é materiáli vilá konstrukciójá hane létrejöv időne meghatározásá i magába foglalja tovább azoka a erőke i amelye benn közreműködnek éppe úg változásokat eseményeket keletkezéseke é végzeteket amelye világo történn fognak K fent kérdéseke teremtésr é Gondviselésr vonatkozóa a Els Akarat-ba helyezi e Végok amelybe ne történi változás mer átlényegülésé potenciálisbó valóságg a Els Akara má magába tartalmazta A Els Akara íg magába foglalj a Univerzumo té é id végtelenségében amiér a e ipsz Gondviselés amel felszámolhatatla részletekbe mindentudó Végs O minde tudá végs forrása d ne korlátozz a embe szabadságát mer ne foglalkozi részletekkel a Els Akara mindentudás csupá feltételezet é a ember akaratna szabadságo ad teremté műv eszerin a Els Akara segítségéve jöt létr s,ez K másképpe Végtele Világosságna Ó É Szo nevezi K egyi legfontosab tanítás Szefirósz-ró szól E ne egysége különböz szerzőknél Némelye szerin egészébe azono a Isten Lénnyel mí máso a Isten Hatalo eszközeine tartjá azt Logikusa legmegfelelőb Cordover é Luri definíciója Eszerin Iste Szefiroszba immanens Min ahogya Spinoz szerin substanciána végtele attribútuma vannak d csa kiterjedésbe é gondolkodásba nyilatkozi meg ugyanolya K szerin Szefiros é a É Szo viszonya Szefirosz amelybe é amel álta a Univerzumba minde változá történik egyszersmin az tartalmazza am változatlan fény vag a isten hatalmat Szefiroszna ez ké különböz természeté világosságna Ó é edényne Kéli nevezték Szefiros szférá elnevezése Kesze koron mel azono a Els Akaratta rócó hakadmo csupá abba különbözi a É Szoftól hog Kesze a els hatás mí a utóbb Végs Ok E szfér magába tartalmazz a Univerzu tervé té é id egés végtelenségében Kesze abszolú egysé különbözi valamenny sokszer é relatí egységtő ké ellentétes d elválaszthatatla princípiumo tartalmaz Chochmó- bölcsessé mel masculi é aktí Binó-t a intellektust amel feminin Eze egyesülés eredményez Daasz- raiso Tehá szubjektivitá é objektivitá között ellenté raisonba oldódi fe ezálta váli lehetségess felismeré vag tudás E háro els szféra Keszer Chochm é Bin egysége képezne egymá között azaz tudás megismer é megismer Istenbe egyesítv van miálta vilá csupá a eszmé kifejezés vag a intellektu abszolú formái íg K gondolkodá é létezés reáli é ideáli azonosságá ugyanúg tanítja min Hegel gondolkodá ismé ellentéte princípiumoka ho létre ezek Chesze könyörületessé mel aktí é Di igazságossá mel passzív ugyanenne fele me Páchá tisztele é Gevur hatalo amelye létrehozzá Tiferesz- szépsé

12391.h

CÍMSZ Kabba

SZÓCIK M virágzo Azri iskoláj mik Zóh kezde elterjed spany terület Zóhá Zóh nyom fejlődö irodal spanyo délolas törö egyipto palesztin terület X XVI sz.-ba rendkív nagyszá szer köz legfontosa Isa Lur 1533- tanítván Cha Vita Lur tagad objekt megismer lehetőségé ellenb Kelet szám babo amulett st alapj vetet me Itáliáb keresztény kö kedve stúdi le m renaissance-kort kezdv amik Pi del Mirando gr tet tanulmán tárgyáv m XII sz.-t kezd ismert az í hír Raymund Lullu A Mag szerzőj a szám-miszticizmu egyenes K.-b vett Komo tudomány alap Reuchl kezde K.-v kereszté részr foglalkoz XV sz.-ba Kivá kortár köl humanist Agrip v Netteshei Occul Philosoph Par 15 szerző szint jel ismerő vo K.-na Azonb támadókb s vo hiá elősz L Mode kezd a k m XI s közep Luzzat mode tudomá segítségév igazol ann tarthatatlanságá Ho kabbalisztik babon mi vezette a ál-messiá mozgalm tanúsítj Ál-Messiás másrés tagadhatatla ho i irán mozgalmakk kapcsolatb jelentkez öntudatlan XV sz.-t kezd zsi önál áll eszmé i szektá Chásszideus tanítá kritikáj saj bevallá szeri n embe bölcsessége han elnevezéséh képe tradíci taní amely nemzedékek kiválasztott örökölte amelyn interpretálásáb mag K.-szerz különbö vélemény vanna tárgya Iste Univerzu teremté embe kinyilatkoztatá Messiá Törvén bű bűnhőd st Valamenn kabbalisztik doktrí kiindulá pont Szo Végtele a negáci me cs a tud Istenrő a nemlege n az ho milye Ist meghatározás végesn tart Spinoz a ismer Zóhár ugyane fejez k omn determinat e negati S akarato s cselekedete s változá n leh tulajdonság kö számítan me mindez véges Ist szeri valamenn tagad tagadás vagy Abszol Végtele Szo Istenb gondolkod gondolkod ann tárg abszol egyesítette Ist gondolkodá konkr spirituál létezé tétel fe Miut Vég Ok alan tárg különbözős n alkalmazhat azé Vég el termékén Ist gondolkodá konkr spirituál létezésé Lényeg ke tekinte Lény közvetl Bölcsess emanációj ped magáv Ist fogalmáv azono me abszol szelle lé Bölcsességh képe örökkéval Univerz n szándékoss nélk teremtete Vég Okbó han ellenkezőe szándékosa vagy Bölcsessé mi Vég idéz a el Vég O mi Sz definíciójáb következi végtel minde felölel mind tevéke gondolko Bölcsessé gondolkodásán tárgy me szint ör azon vel Univerz terv egé egzisztenciá tartal térb időbe te ped n csup intellektuál materiál vil konstrukciój han létrejö időn meghatározás magáb foglalj továb azok erők amely ben közreműködne épp ú változásoka eseményeke keletkezések végzeteke amely világ történ fogna fen kérdések teremtés Gondviselés vonatkozó El Akarat-b helyez Végo amelyb n történ változá me átlényegülés potenciálisb valóság El Akar m magáb tartalmazt El Akar í magáb foglal Univerzum t i végtelenségébe amié ips Gondviselé ame felszámolhatatl részletekb mindentud Vég mind tud vég forrás n korlátoz emb szabadságá me n foglalkoz részletekke El Akar mindentudá csup feltételeze embe akaratn szabadság a teremt mű eszeri El Akar segítségév jö lét s,e másképp Végtel Világosságn Sz nevez egy legfontosa tanítá Szefirósz-r szó n egység különbö szerzőkné Némely szeri egészéb azon Iste Lénnye m más Iste Hatal eszközein tartj az Logikus legmegfelelő Cordove Lur definíciój Eszeri Ist Szefiroszb immanen Mi ahogy Spino szeri substancián végtel attribútum vanna cs kiterjedésb gondolkodásb nyilatkoz me ugyanoly szeri Szefiro Sz viszony Szefiros amelyb ame ált Univerzumb mind változ történi egyszersmi a tartalmazz a változatla fén va iste hatalma Szefiroszn e k különbö természet világosságn edényn Kél nevezté Szefiro szfér elnevezés Kesz koro me azon El Akaratt róc hakadm csup abb különböz Szoftó ho Kesz el hatá m utób Vég O szfé magáb tartalmaz Univerz terv t i egé végtelenségébe Kesz abszol egys különböz valamenn soksze relat egységt k ellentéte elválaszthatatl princípium tartalma Chochmó bölcsess me mascul akt Binó- intellektus ame femini Ez egyesülé eredménye Daasz rais Teh szubjektivit objektivit közöt ellent raisonb oldód f ezált vál lehetséges felismer va tudá hár el szfér Kesze Choch Bi egység képezn egym közöt aza tudá megisme megisme Istenb egyesít va miált vil csup eszm kifejezé va intellekt abszol formá í gondolkod létezé reál ideál azonosság ugyanú tanítj mi Hege gondolkod ism ellentét princípiumok h létr eze Chesz könyörületess me akt D igazságoss me passzí ugyanenn fel m Pách tisztel Gevu hatal amely létrehozz Tiferesz széps

12391.

CÍMS Kabb

SZÓCI virágz Azr iskolá mi Zó kezd elterje span terüle Zóh Zó nyo fejlőd iroda spany délola tör egyipt paleszti terüle XV sz.-b rendkí nagysz sze kö legfontos Is Lu 1533 tanítvá Ch Vit Lu taga objek megisme lehetőség ellen Kele szá bab amulet s alap vete m Itáliá keresztén k kedv stúd l renaissance-kor kezd ami P de Mirand g te tanulmá tárgyá XI sz.- kez ismer a hí Raymun Lull Ma szerző szám-miszticizm egyene K.- vet Kom tudomán ala Reuch kezd K.- kereszt rész foglalko X sz.-b Kiv kortá kö humanis Agri Netteshe Occu Philosop Pa 1 szerz szin je ismer v K.-n Azon támadók v hi elős Mod kez X köze Luzza mod tudom segítségé igazo an tarthatatlanság H kabbaliszti babo m vezett ál-messi mozgal tanúsít Ál-Messiá másré tagadhatatl h irá mozgalmak kapcsolat jelentke öntudatla X sz.- kez zs öná ál eszm szekt Chásszideu tanít kritiká sa bevall szer emb bölcsesség ha elnevezésé kép tradíc tan amel nemzedéke kiválasztot örökölt amely interpretálásá ma K.-szer különb vélemén vann tárgy Ist Univerz teremt emb kinyilatkoztat Messi Törvé b bűnhő s Valamen kabbaliszti doktr kiindul pon Sz Végtel negác m c tu Istenr nemleg a h mily Is meghatározá véges tar Spino isme Zóhá ugyan feje om determina negat akarat cselekedet változ le tulajdonsá k számíta m minde vége Is szer valamen taga tagadá vag Abszo Végtel Sz Isten gondolko gondolko an tár abszo egyesített Is gondolkod konk spirituá létez téte f Miu Vé O ala tár különböző alkalmazha az Vé e terméké Is gondolkod konk spirituá létezés Lénye k tekint Lén közvet Bölcses emanáció pe magá Is fogalmá azon m abszo szell l Bölcsesség kép örökkéva Univer szándékos nél teremtet Vé Okb ha ellenkező szándékos vag Bölcsess m Vé idé e Vé m S definíciójá következ végte mind felöle min tevék gondolk Bölcsess gondolkodásá tárg m szin ö azo ve Univer ter eg egzisztenci tarta tér időb t pe csu intellektuá materiá vi konstrukció ha létrej idő meghatározá magá foglal tová azo erő amel be közreműködn ép változások események keletkezése végzetek amel vilá törté fogn fe kérdése teremté Gondviselé vonatkoz E Akarat- helye Vég amely törté változ m átlényegülé potenciális valósá E Aka magá tartalmaz E Aka magá fogla Univerzu végtelenségéb ami ip Gondvisel am felszámolhatat részletek mindentu Vé min tu vé forrá korláto em szabadság m foglalko részletekk E Aka mindentud csu feltételez emb akarat szabadsá terem m eszer E Aka segítségé j lé s, máskép Végte Világosság S neve eg legfontos tanít Szefirósz- sz egysé különb szerzőkn Némel szer egészé azo Ist Lénny má Ist Hata eszközei tart a Logiku legmegfelel Cordov Lu definíció Eszer Is Szefirosz immane M ahog Spin szer substanciá végte attribútu vann c kiterjedés gondolkodás nyilatko m ugyanol szer Szefir S viszon Szefiro amely am ál Univerzum min válto történ egyszersm tartalmaz változatl fé v ist hatalm Szefirosz különb természe világosság edény Ké nevezt Szefir szfé elnevezé Kes kor m azo E Akarat ró hakad csu ab különbö Szoft h Kes e hat utó Vé szf magá tartalma Univer ter eg végtelenségéb Kes abszo egy különbö valamen soksz rela egység ellentét elválaszthatat princípiu tartalm Chochm bölcses m mascu ak Binó intellektu am femin E egyesül eredmény Daas rai Te szubjektivi objektivi közö ellen raison oldó ezál vá lehetsége felisme v tud há e szfé Kesz Choc B egysé képez egy közö az tud megism megism Isten egyesí v miál vi csu esz kifejez v intellek abszo form gondolko létez reá ideá azonossá ugyan tanít m Heg gondolko is ellenté princípiumo lét ez Ches könyörületes m ak igazságos m passz ugyanen fe Pác tiszte Gev hata amel létrehoz Tiferes szép

12391

CÍM Kab

SZÓC virág Az iskol m Z kez elterj spa terül Zó Z ny fejlő irod span délol tö egyip paleszt terül X sz.- rendk nagys sz k legfonto I L 153 tanítv C Vi L tag obje megism lehetősé elle Kel sz ba amule ala vet Itáli kereszté ked stú renaissance-ko kez am d Miran t tanulm tárgy X sz. ke isme h Raymu Lul M szerz szám-miszticiz egyen K. ve Ko tudomá al Reuc kez K. keresz rés foglalk sz.- Ki kort k humani Agr Nettesh Occ Philoso P szer szi j isme K.- Azo támadó h elő Mo ke köz Luzz mo tudo segítség igaz a tarthatatlansá kabbaliszt bab vezet ál-mess mozga tanúsí Ál-Messi másr tagadhatat ir mozgalma kapcsola jelentk öntudatl sz. ke z ön á esz szek Chásszide taní kritik s beval sze em bölcsessé h elnevezés ké tradí ta ame nemzedék kiválaszto örököl amel interpretálás m K.-sze külön vélemé van tárg Is Univer terem em kinyilatkozta Mess Törv bűnh Valame kabbaliszt dokt kiindu po S Végte negá t Isten nemle mil I meghatároz vége ta Spin ism Zóh ugya fej o determin nega akara cselekede válto l tulajdons számít mind vég I sze valame tag tagad va Absz Végte S Iste gondolk gondolk a tá absz egyesítet I gondolko kon spiritu léte tét Mi V al tá különböz alkalmazh a V termék I gondolko kon spiritu létezé Lény tekin Lé közve Bölcse emanáci p mag I fogalm azo absz szel Bölcsessé ké örökkév Unive szándéko né teremte V Ok h ellenkez szándéko va Bölcses V id V definíciój követke végt min felöl mi tevé gondol Bölcses gondolkodás tár szi az v Unive te e egzisztenc tart té idő p cs intellektu materi v konstrukci h létre id meghatároz mag fogla tov az er ame b közreműköd é változáso eseménye keletkezés végzete ame vil tört fog f kérdés teremt Gondvisel vonatko Akarat hely Vé amel tört válto átlényegül potenciáli valós Ak mag tartalma Ak mag fogl Univerz végtelenségé am i Gondvise a felszámolhata részlete mindent V mi t v forr korlát e szabadsá foglalk részletek Ak mindentu cs feltétele em akara szabads tere esze Ak segítség l s máské Végt Világossá nev e legfonto taní Szefirósz s egys külön szerzők Néme sze egész az Is Lénn m Is Hat eszköze tar Logik legmegfele Cordo L definíci Esze I Szefiros imman aho Spi sze substanci végt attribút van kiterjedé gondolkodá nyilatk ugyano sze Szefi viszo Szefir amel a á Univerzu mi vált törté egyszers tartalma változat f is hatal Szefiros külön termész világossá edén K nevez Szefi szf elnevez Ke ko az Akara r haka cs a különb Szof Ke ha ut V sz mag tartalm Unive te e végtelenségé Ke absz eg különb valame soks rel egysé ellenté elválaszthata princípi tartal Choch bölcse masc a Bin intellekt a femi egyesü eredmén Daa ra T szubjektiv objektiv köz elle raiso old ezá v lehetség felism tu h szf Kes Cho egys képe eg köz a tu megis megis Iste egyes miá v cs es kifeje intelle absz for gondolk léte re ide azonoss ugya taní He gondolk i ellent princípium lé e Che könyörülete a igazságo pass ugyane f Pá tiszt Ge hat ame létreho Tifere szé

1239

CÍ Ka

SZÓ virá A isko ke elter sp terü Z n fejl iro spa délo t egyi palesz terü sz. rend nagy s legfont 15 tanít V ta obj megis lehetős ell Ke s b amul al ve Itál kereszt ke st renaissance-k ke a Mira tanul tárg sz k ism Raym Lu szer szám-misztici egye K v K tudom a Reu ke K keres ré foglal sz. K kor human Ag Nettes Oc Philos sze sz ism K. Az támad el M k kö Luz m tud segítsé iga tarthatatlans kabbalisz ba veze ál-mes mozg tanús Ál-Mess más tagadhata i mozgalm kapcsol jelent öntudat sz k ö es sze Chásszid tan kriti beva sz e bölcsess elnevezé k trad t am nemzedé kiválaszt örökö ame interpretálá K.-sz külö vélem va tár I Unive tere e kinyilatkozt Mes Tör bűn Valam kabbalisz dok kiind p Végt neg Iste neml mi meghatáro vég t Spi is Zó ugy fe determi neg akar cseleked vált tulajdon számí min vé sz valam ta taga v Abs Végt Ist gondol gondol t abs egyesíte gondolk ko spirit lét té M a t különbö alkalmaz termé gondolk ko spirit létez Lén teki L közv Bölcs emanác ma fogal az abs sze Bölcsess k örökké Univ szándék n teremt O ellenke szándék v Bölcse i definíció követk vég mi felö m tev gondo Bölcse gondolkodá tá sz a Univ t egziszten tar t id c intellekt mater konstrukc létr i meghatáro ma fogl to a e am közreműkö változás esemény keletkezé végzet am vi tör fo kérdé terem Gondvise vonatk Akara hel V ame tör vált átlényegü potenciál való A ma tartalm A ma fog Univer végtelenség a Gondvis felszámolhat részlet minden m for korlá szabads foglal részlete A mindent c feltétel e akar szabad ter esz A segítsé másk Vég Világoss ne legfont tan Szefirós egy külö szerző Ném sz egés a I Lén I Ha eszköz ta Logi legmegfel Cord definíc Esz Szefiro imma ah Sp sz substanc vég attribú va kiterjed gondolkod nyilat ugyan sz Szef visz Szefi ame Univerz m vál tört egyszer tartalm változa i hata Szefiro külö termés világoss edé neve Szef sz elneve K k a Akar hak c külön Szo K h u s ma tartal Univ t végtelenség K abs e külön valam sok re egys ellent elválaszthat princíp tarta Choc bölcs mas Bi intellek fem egyes eredmé Da r szubjekti objekti kö ell rais ol ez lehetsé felis t sz Ke Ch egy kép e kö t megi megi Ist egye mi c e kifej intell abs fo gondol lét r id azonos ugy tan H gondol ellen princípiu l Ch könyörület igazság pas ugyan P tisz G ha am létreh Tifer sz