12392.htm
CÍMSZÓ: Kabbala
SZÓCIKK: "Az igazság és
könyörület fogalmait nem szó szerint értelmezi a K. filozófiája, hanem mint az
akarat kiterjedését és összehúzódását, amelyek eredménye a szépség, vagyis erkölcsi
rend. Ez az utóbbi trinitás eredményezi a további szférákat: a Nécach-ot
(győzelem) és Hód-ot (dicsőség), az előbbi a növekedés, az utóbbi a kényszer
kifejezései. Ezek hozzák létre a Jeszód-ot, az alapozást, amely minden
egzisztencia gyökere. A tízedik szféra a Malchusz (birodalom), amelyben az
akarat, a terv és az aktív erő nyilvánul, valamennyi szférának permanens és
immanens aktivitása. A szférák aktivitása - miután a felsorolt képzetek a
végeinek felelnek meg, - az ú. n. három világban kezdődik. Ezek: 1. a teremtő
eszmék világa (Ólam ha-Berió), 2. a teremtő képződés világa (Ólam ha-Jeciró),
3. a teremtő anyag világa(Ólam ho-Aszijó). Az első vagyis a Berió világ
tartalmazza tehát a szférákat; ebbe az eszmeteremtő világba (Berió) jutnak a
jámborok lelkei s ott van az isteni csarnok; a Jeciró (formateremtő) világ az
angyaloké, melyben Metatron az űr, tűzzé változva; ez utóbbiba jutnak az
emberek lelkei. Az Aszijó világában vannak azok az angyalok, akik felfogják az
emberek imáit, ellenőrzik cselekedetüket s óvják a rossz ellen. Természetesen
ez a négy világ tisztán idealisztikus. A későbbi K. a természetben három
hatalmat fogadott el, ú. m. a mechanikust, az organikust és a teológiait. A K.
a Talmudhoz hasonlóan, az embert a teremtés összességének, legfőbb eredményének
tekinti. A testet a lélek ruházatának tekinti; a lélek háromszoros: Nefes,
Ruach és Nesomó, megfelelően az Aszijó, Jeciró és Berió világának. Nefes az
állati, érzéki testtel közvetlen érintkező lélek; a Ruach az erkölcsi lélek,
mely jó és rossz közt különbséget tud tenni s eszerint Nefessé vagy Nesomóvá
tesz. A Nesomó a tiszta intellektus-lélek, túl a jón és a rosszon, tiszta
isteni fény, a lélek-élet legmagasabb foka, mely egyenesen a Bölcsességből
ered, míg a másik két lélek a Tiferesz és Malchusz szférákból erednek. .Minden
lélek visszatér a világosság és élet kimeríthetetlen forrásához, Istenhez. A
három lélek közül a Nefes a földön marad, a Ruach az Édenbe jut, a Nesomó
felszáll Istenhez, de csupán az igazságosnak lelkére vonatkozik ez. Kapcsolatos
ezzel a K. valószínűen indiai eredetű lélekvándorlási tana, melyre a K. nagy
súlyt helyez. Hogy a lélek, misszióját teljesítve, visszaszállhasson
eredetéhez; fel kell tételezni, hogy már előző földi életek folyamán
tökéletesedett. Ha egy élet alatt nem tudott feladatának eleget lenni s a
feltételeknek megfelelni akkor újra és újra testet kell öltenie, hogy feladatát
teljesíteni tudhassa. Luria K.-ja ehhez a metempszichozishoz hozzáadta az
impregnáció teóriáját, amely szerint, ha két lélek nem tudott megfelelni a
feladatának, mindkettőt egyesíti Isten egy testben, úgy, hogy támogatják,
kiegészítik egymást. A léleknek Istenhez való a K. részint a megismerésben,
részint az akaratban találja. Az előbbinek alapján féljük Istent, tehát
szeretjük is; az istenfélelem csak akkor jogosult, ha szeretet vezérli azt:
«Szeretetben található fel az isteni egység titka, a szeretet egyesíti a
magasabb és alsóbb fokokat és segít mindent ahhoz a fokhoz, ahol eggyé kell
válnia», így szól a Zóhár egyik magasztos ethikai princípiuma (Vajakhel II.
216a). Az emberi tudás intuíción alapuló legmagasabb fokozata az, amikor a
tiszta kontemplációhoz és ezáltal Isten szeretetéhez jut. Ezáltal tér vissza a
lélek ősforrásához. A halál utáni élete a léleknek a tökéletes kontempláció és
tökéletes szeretet A K ethikája. Az eddig mondottakból nemcsak az következik,
hogy a K. ethikai felfogása a legmagasabb nívón áll, hanem az is, hogy az
ethika egyenesen a végcélja a K. tanításainak, melynek alá van rendelve a
metafizika. «A földi világ össze van kapcsolva az égi világgal, mint az égi a
földivel», mondja a Zóhár (Noach 1.70b). A későbbi K. ezt úgy tanította, hogy a
földi világ kópiája az égi eszményképnek; a valódi és eszményi világ között
való kapcsolatot az ember hozhatja létre, mert lelke az égi szférákba, teste a
földhöz tartozik. A két világot az ember Isten szeretetével kapcsolhatja össze,
mert ez egyesíti őt Istennel. A magasabb régiókba való jutás eszköze a
vallástörvények ismerete és a tudás, mert a tudás jelenti az ember egyesülését
az isteni bölcsességgel. A vallás törvényeinek, a rítusnak is magasabb,
misztikus értelme van, mert megőrzi az Univerzumot és biztosítja az áldást;
régebben ez volt az áldozás értelme, ma ugyanez az imáé. Alázatos ima, mely
alatt a lélek exaltált állapotban a testtől szabadulni kíván, hogy ősforrásával
egyesüljön, az egekbe emeli a lelket, amely így jut a Binó-szférába és a többi
szférák titkos mozgásai által valamennyi lélek közelébe jut, míg az utolsó
fokot, a Malchusz-szférát el nem éri. Csakis a közvetlen emanációknak világa,
az Ólam Acilusz az, ahol a végest létezés nélkül lehet felfogni s amely
ennélfogva mentes a rossztól. Az emberhez való viszonyában a rossz abban
nyilatkozik meg, hogy a lényeg látszatát ölti és az isteni őseredettől elvezet,
ahelyett, hogy a vele való egyesítésre törekedne. A K. úgy a nem-specialista
zsidó tudósoknál, mint a keresztényeknél mindig nagy tiszteletnek örvendett,
bár a zsidó tudósok közt voltak ellenségei is, mint p. o. Sámuel David
Luzzatto, akinek egyik őse a legjelentékenyebb K.-szerzők közé tartozott. A K.
támogatói voltak a középkor kiváló biblia- és talmudkommentátorai, így
Nachmanides és a hasonlóan kiváló talmudtudós Salomo ben Aderet aragóniai
rabbik, továbbá a XVI. sz.-ban Josef Caro, a Sulchan-Áruch rendszerezője, Mózes
Isserles és a XVIII. sz.-i méltán hírneves R. Elijah Wilna és Eybenschütz
Jonathán is. Kétségtelen, hogy a K.-nak van káros befolyása is, miután tisztult
ethikáját, nehéz nyelve és formái, elvont gondolatmenete, magasan szárnyaló allegóriái
miatt nem tudta mindenki megérteni s így számos, bár kizárólag szelíd babonára
adott alkalmat. (Ez utóbbiakat l. Chaszidizmus és Babonák.). Mint minden népnél
a világon, a zsidóknál is lehetett, bár aránytalanul szelídebb formában a
mágia, angelológia, demonológia, exorcizmus, sorsvetés, nekromancia és
bibliomancia, de a káros tudatlanságon és fanatizmuson kívül másnemű veszélyt
(emberélet stb.) sohasem okozott séma K., sem általában a zsidó babona, mely
utóbbi csak az Észak-Kelet ghettóinak évszázados nyomorában születhetett meg.
Az is kétségtelen, hogy sok helyen a K. a Talmud és más stúdiumok
elhanyagolására vezetett, bár nem mindenhol, sőt, hogy a K. határozottan
talmudellenes, mert elveti a formalizmust. Ez utóbbit azonban a modern tudomány
éppen úgy a K. érdemei közé számítja, mint azt, hogy gátat vetett az
aristotelianizmusnak is a maga idején. Irodalom. J. Broydée, K.-h (Jew. Enc.
1904); Kecskeméti L., Egy zsidó vallás van-e több-e ? ; S. D. Luzzato, Vicuoch
ha-K. ; Moses Korduero, Pardes Rimonim ; Luria, Devusim és Éc chajim ; Stern
J., a Ben Chananja I-IV. évfolyamában. A. Frank, La K. (Paris 1843) u. a.
németül A. Jellinek fordításában (Leipzig 1844) ; A. Jellinek, Moses de Leon
und sein Verhältnis zum Zohar (Leipzig 1849) ; Steinschneider, Jewish
Litterature (§ XIII.) ; Jost, Geschichte des Judentums und seiner Sekten
(II-III.) ; Ginsburg, The K.-h (London 1885) ; Hamburger, Realencyclopedie zur
Bibel u. Talmud ; Rappaport, Kerem Chemed I. ; Grätz. Gesichte der Juden VII.;
Bacher Vilmos, L'exerése Biblique dans le Zohar (Revue des Etudes Juifs XXII.)
; u. a., Jewish Quart. Rew. III. : Karppe, Études sur les origines du Zohar
(Paris 1891); Isaac Mayer, K.-h (Philadelphia 1888); Flugel, Philosophy and
K.-h (Baltimore 1902); H. Beer, Historische Daten in den Zohar (Monatschrift
V.) ; Duschak, Platonische Mythe in den Zohar (Orient X.) : Landauer, Zohar
(Orient VI.)"
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2392. címszó a lexikon =>
443. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12392.htm
CÍMSZÓ: Kabbala
SZÓCIKK: Az igazság és könyörület fogalmait nem szó szerint értelmezi a K.
filozófiája, hanem mint az akarat kiterjedését és összehúzódását, amelyek
eredménye a szépség, vagyis erkölcsi rend. Ez az utóbbi trinitás eredményezi a
további szférákat: a Nécach-ot győzelem és Hód-ot dicsőség , az előbbi a
növekedés, az utóbbi a kényszer kifejezései. Ezek hozzák létre a Jeszód-ot, az
alapozást, amely minden egzisztencia gyökere. A tízedik szféra a Malchusz
birodalom , amelyben az akarat, a terv és az aktív erő nyilvánul, valamennyi
szférának permanens és immanens aktivitása. A szférák aktivitása - miután a
felsorolt képzetek a végeinek felelnek meg, - az ú. n. három világban kezdődik.
Ezek: 1. a teremtő eszmék világa Ólam ha-Berió , 2. a teremtő képződés világa
Ólam ha-Jeciró , 3. a teremtő anyag világa Ólam ho-Aszijó . Az első vagyis a
Berió világ tartalmazza tehát a szférákat; ebbe az eszmeteremtő világba Berió
jutnak a jámborok lelkei s ott van az isteni csarnok; a Jeciró formateremtő
világ az angyaloké, melyben Metatron az űr, tűzzé változva; ez utóbbiba jutnak
az emberek lelkei. Az Aszijó világában vannak azok az angyalok, akik felfogják
az emberek imáit, ellenőrzik cselekedetüket s óvják a rossz ellen.
Természetesen ez a négy világ tisztán idealisztikus. A későbbi K. a
természetben három hatalmat fogadott el, ú. m. a mechanikust, az organikust és
a teológiait. A K. a Talmudhoz hasonlóan, az embert a teremtés összességének,
legfőbb eredményének tekinti. A testet a lélek ruházatának tekinti; a lélek
háromszoros: Nefes, Ruach és Nesomó, megfelelően az Aszijó, Jeciró és Berió
világának. Nefes az állati, érzéki testtel közvetlen érintkező lélek; a Ruach
az erkölcsi lélek, mely jó és rossz közt különbséget tud tenni s eszerint
Nefessé vagy Nesomóvá tesz. A Nesomó a tiszta intellektus-lélek, túl a jón és a
rosszon, tiszta isteni fény, a lélek-élet legmagasabb foka, mely egyenesen a
Bölcsességből ered, míg a másik két lélek a Tiferesz és Malchusz szférákból
erednek. .Minden lélek visszatér a világosság és élet kimeríthetetlen forrásához,
Istenhez. A három lélek közül a Nefes a földön marad, a Ruach az Édenbe jut, a
Nesomó felszáll Istenhez, de csupán az igazságosnak lelkére vonatkozik ez.
Kapcsolatos ezzel a K. valószínűen indiai eredetű lélekvándorlási tana, melyre
a K. nagy súlyt helyez. Hogy a lélek, misszióját teljesítve, visszaszállhasson
eredetéhez; fel kell tételezni, hogy már előző földi életek folyamán
tökéletesedett. Ha egy élet alatt nem tudott feladatának eleget lenni s a
feltételeknek megfelelni akkor újra és újra testet kell öltenie, hogy feladatát
teljesíteni tudhassa. Luria K.-ja ehhez a metempszichozishoz hozzáadta az
impregnáció teóriáját, amely szerint, ha két lélek nem tudott megfelelni a
feladatának, mindkettőt egyesíti Isten egy testben, úgy, hogy támogatják, kiegészítik
egymást. A léleknek Istenhez való a K. részint a megismerésben, részint az
akaratban találja. Az előbbinek alapján féljük Istent, tehát szeretjük is; az
istenfélelem csak akkor jogosult, ha szeretet vezérli azt: Szeretetben
található fel az isteni egység titka, a szeretet egyesíti a magasabb és alsóbb
fokokat és segít mindent ahhoz a fokhoz, ahol eggyé kell válnia , így szól a
Zóhár egyik magasztos ethikai princípiuma Vajakhel II. 216a . Az emberi tudás
intuíción alapuló legmagasabb fokozata az, amikor a tiszta kontemplációhoz és
ezáltal Isten szeretetéhez jut. Ezáltal tér vissza a lélek ősforrásához. A
halál utáni élete a léleknek a tökéletes kontempláció és tökéletes szeretet A K
ethikája. Az eddig mondottakból nemcsak az következik, hogy a K. ethikai
felfogása a legmagasabb nívón áll, hanem az is, hogy az ethika egyenesen a
végcélja a K. tanításainak, melynek alá van rendelve a metafizika. A földi
világ össze van kapcsolva az égi világgal, mint az égi a földivel , mondja a
Zóhár Noach 1.70b . A későbbi K. ezt úgy tanította, hogy a földi világ kópiája
az égi eszményképnek; a valódi és eszményi világ között való kapcsolatot az
ember hozhatja létre, mert lelke az égi szférákba, teste a földhöz tartozik. A
két világot az ember Isten szeretetével kapcsolhatja össze, mert ez egyesíti őt
Istennel. A magasabb régiókba való jutás eszköze a vallástörvények ismerete és
a tudás, mert a tudás jelenti az ember egyesülését az isteni bölcsességgel. A
vallás törvényeinek, a rítusnak is magasabb, misztikus értelme van, mert
megőrzi az Univerzumot és biztosítja az áldást; régebben ez volt az áldozás
értelme, ma ugyanez az imáé. Alázatos ima, mely alatt a lélek exaltált
állapotban a testtől szabadulni kíván, hogy ősforrásával egyesüljön, az egekbe
emeli a lelket, amely így jut a Binó-szférába és a többi szférák titkos
mozgásai által valamennyi lélek közelébe jut, míg az utolsó fokot, a
Malchusz-szférát el nem éri. Csakis a közvetlen emanációknak világa, az Ólam
Acilusz az, ahol a végest létezés nélkül lehet felfogni s amely ennélfogva
mentes a rossztól. Az emberhez való viszonyában a rossz abban nyilatkozik meg,
hogy a lényeg látszatát ölti és az isteni őseredettől elvezet, ahelyett, hogy a
vele való egyesítésre törekedne. A K. úgy a nem-specialista zsidó tudósoknál, mint
a keresztényeknél mindig nagy tiszteletnek örvendett, bár a zsidó tudósok közt
voltak ellenségei is, mint p. o. Sámuel David Luzzatto, akinek egyik őse a
legjelentékenyebb K.-szerzők közé tartozott. A K. támogatói voltak a középkor
kiváló biblia- és talmudkommentátorai, így Nachmanides és a hasonlóan kiváló
talmudtudós Salomo ben Aderet aragóniai rabbik, továbbá a XVI. sz.-ban Josef
Caro, a Sulchan-Áruch rendszerezője, Mózes Isserles és a XVIII. sz.-i méltán
hírneves R. Elijah Wilna és Eybenschütz Jonathán is. Kétségtelen, hogy a K.-nak
van káros befolyása is, miután tisztult ethikáját, nehéz nyelve és formái,
elvont gondolatmenete, magasan szárnyaló allegóriái miatt nem tudta mindenki
megérteni s így számos, bár kizárólag szelíd babonára adott alkalmat. Ez
utóbbiakat l. Chaszidizmus és Babonák. . Mint minden népnél a világon, a
zsidóknál is lehetett, bár aránytalanul szelídebb formában a mágia,
angelológia, demonológia, exorcizmus, sorsvetés, nekromancia és bibliomancia,
de a káros tudatlanságon és fanatizmuson kívül másnemű veszélyt emberélet stb.
sohasem okozott séma K., sem általában a zsidó babona, mely utóbbi csak az
Észak-Kelet ghettóinak évszázados nyomorában születhetett meg. Az is
kétségtelen, hogy sok helyen a K. a Talmud és más stúdiumok elhanyagolására
vezetett, bár nem mindenhol, sőt, hogy a K. határozottan talmudellenes, mert
elveti a formalizmust. Ez utóbbit azonban a modern tudomány éppen úgy a K.
érdemei közé számítja, mint azt, hogy gátat vetett az aristotelianizmusnak is a
maga idején. Irodalom. J. Broydée, K.-h Jew. Enc. 1904 ; Kecskeméti L., Egy
zsidó vallás van-e több-e ? ; S. D. Luzzato, Vicuoch ha-K. ; Moses Korduero,
Pardes Rimonim ; Luria, Devusim és Éc chajim ; Stern J., a Ben Chananja I-IV.
évfolyamában. A. Frank, La K. Paris 1843 u. a. németül A. Jellinek fordításában
Leipzig 1844 ; A. Jellinek, Moses de Leon und sein Verhältnis zum Zohar Leipzig
1849 ; Steinschneider, Jewish Litterature § XIII. ; Jost, Geschichte des
Judentums und seiner Sekten II-III. ; Ginsburg, The K.-h London 1885 ;
Hamburger, Realencyclopedie zur Bibel u. Talmud ; Rappaport, Kerem Chemed I. ;
Grätz. Gesichte der Juden VII.; Bacher Vilmos, L'exerése Biblique dans le Zohar
Revue des Etudes Juifs XXII. ; u. a., Jewish Quart. Rew. III. : Karppe, Études
sur les origines du Zohar Paris 1891 ; Isaac Mayer, K.-h Philadelphia 1888 ;
Flugel, Philosophy and K.-h Baltimore 1902 ; H. Beer, Historische Daten in den
Zohar Monatschrift V. ; Duschak, Platonische Mythe in den Zohar Orient X. :
Landauer, Zohar Orient VI.
12392.ht
CÍMSZÓ Kabbal
SZÓCIKK A igazsá é könyörüle fogalmai ne sz szerin értelmez K filozófiája
hane min a akara kiterjedésé é összehúzódását amelye eredmény szépség vagyi
erkölcs rend E a utóbb trinitá eredményez tovább szférákat Nécach-o győzele é
Hód-o dicsősé a előbb növekedés a utóbb kénysze kifejezései Eze hozzá létr
Jeszód-ot a alapozást amel minde egzisztenci gyökere tízedi szfér Malchus
birodalo amelybe a akarat ter é a aktí er nyilvánul valamenny szférána permanen
é immanen aktivitása szférá aktivitás miutá felsorol képzete végeine felelne
meg a ú n háro világba kezdődik Ezek 1 teremt eszmé világ Óla ha-Beri 2 teremt
képződé világ Óla ha-Jecir 3 teremt anya világ Óla ho-Aszij A els vagyi Beri
vilá tartalmazz tehá szférákat ebb a eszmeteremt világb Beri jutna jámboro
lelke ot va a isten csarnok Jecir formateremt vilá a angyaloké melybe Metatro a
űr tűzz változva e utóbbib jutna a embere lelkei A Aszij világába vanna azo a
angyalok aki felfogjá a embere imáit ellenőrzi cselekedetüke óvjá ross ellen Természetese
e nég vilá tisztá idealisztikus később K természetbe háro hatalma fogadot el ú
m mechanikust a organikus é teológiait K Talmudho hasonlóan a ember teremté
összességének legfőb eredményéne tekinti teste léle ruházatána tekinti léle
háromszoros Nefes Ruac é Nesomó megfelelőe a Aszijó Jecir é Beri világának Nefe
a állati érzék testte közvetle érintkez lélek Ruac a erkölcs lélek mel j é ross
köz különbsége tu tenn eszerin Nefess vag Nesomóv tesz Nesom tiszt
intellektus-lélek tú jó é rosszon tiszt isten fény lélek-éle legmagasab foka
mel egyenese Bölcsességbő ered mí mási ké léle Tiferes é Malchus szférákbó
erednek .Minde léle visszaté világossá é éle kimeríthetetle forrásához Istenhez
háro léle közü Nefe földö marad Ruac a Édenb jut Nesom felszál Istenhez d csupá
a igazságosna lelkér vonatkozi ez Kapcsolato ezze K valószínűe india eredet
lélekvándorlás tana melyr K nag súly helyez Hog lélek missziójá teljesítve
visszaszállhasso eredetéhez fe kel tételezni hog má előz föld élete folyamá
tökéletesedett H eg éle alat ne tudot feladatána elege lenn feltételekne
megfeleln akko újr é újr teste kel öltenie hog feladatá teljesíten tudhassa
Luri K.-j ehhe metempszichozisho hozzáadt a impregnáci teóriáját amel szerint h
ké léle ne tudot megfeleln feladatának mindkettő egyesít Iste eg testben úgy
hog támogatják kiegészíti egymást lélekne Istenhe val K részin megismerésben
részin a akaratba találja A előbbine alapjá féljü Istent tehá szeretjü is a
istenfélele csa akko jogosult h szerete vezérl azt Szeretetbe találhat fe a
isten egysé titka szerete egyesít magasab é alsób fokoka é segí minden ahho
fokhoz aho eggy kel válni íg szó Zóhá egyi magaszto ethika princípium Vajakhe
II 216 A ember tudá intuíció alapul legmagasab fokozat az amiko tiszt
kontemplációho é ezálta Iste szeretetéhe jut Ezálta té vissz léle ősforrásához
halá után élet lélekne tökélete kontempláci é tökélete szerete ethikája A eddi
mondottakbó nemcsa a következik hog K ethika felfogás legmagasab nívó áll hane
a is hog a ethik egyenese végcélj K tanításainak melyne al va rendelv
metafizika föld vilá össz va kapcsolv a ég világgal min a ég földive mondj Zóhá
Noac 1.70 később K ez úg tanította hog föld vilá kópiáj a ég eszményképnek
valód é eszmény vilá közöt val kapcsolato a embe hozhatj létre mer lelk a ég
szférákba test földhö tartozik ké világo a embe Iste szeretetéve kapcsolhatj
össze mer e egyesít ő Istennel magasab régiókb val jutá eszköz vallástörvénye
ismeret é tudás mer tudá jelent a embe egyesülésé a isten bölcsességgel vallá
törvényeinek rítusna i magasabb misztiku értelm van mer megőrz a Univerzumo é
biztosítj a áldást régebbe e vol a áldozá értelme m ugyane a imáé Alázato ima
mel alat léle exaltál állapotba testtő szabaduln kíván hog ősforrásáva
egyesüljön a egekb emel lelket amel íg ju Binó-szféráb é több szférá titko
mozgása álta valamenny léle közeléb jut mí a utols fokot Malchusz-szférá e ne
éri Csaki közvetle emanációkna világa a Óla Acilus az aho véges létezé nélkü
lehe felfogn amel ennélfogv mente rossztól A emberhe val viszonyába ross abba
nyilatkozi meg hog lénye látszatá ölt é a isten őseredettő elvezet ahelyett hog
vel val egyesítésr törekedne K úg nem-specialist zsid tudósoknál min
keresztényekné mindi nag tiszteletne örvendett bá zsid tudóso köz volta
ellensége is min p o Sámue Davi Luzzatto akine egyi ős legjelentékenyeb
K.-szerző köz tartozott K támogató volta középko kivál biblia é
talmudkommentátorai íg Nachmanide é hasonlóa kivál talmudtudó Salom be Adere
aragónia rabbik tovább XVI sz.-ba Jose Caro Sulchan-Áruc rendszerezője Móze Isserle
é XVIII sz.- méltá hírneve R Elija Wiln é Eybenschüt Jonathá is Kétségtelen hog
K.-na va káro befolyás is miutá tisztul ethikáját nehé nyelv é formái elvon
gondolatmenete magasa szárnyal allegóriá miat ne tudt mindenk megérten íg
számos bá kizáróla szelí babonár adot alkalmat E utóbbiaka l Chaszidizmu é
Babonák Min minde népné világon zsidókná i lehetett bá aránytalanu szelídeb
formába mágia angelológia demonológia exorcizmus sorsvetés nekromanci é
bibliomancia d káro tudatlanságo é fanatizmuso kívü másnem veszély emberéle stb
sohase okozot sém K. se általába zsid babona mel utóbb csa a Észak-Kele
ghettóina évszázado nyomorába születhetet meg A i kétségtelen hog so helye K
Talmu é má stúdiumo elhanyagolásár vezetett bá ne mindenhol sőt hog K határozotta
talmudellenes mer elvet formalizmust E utóbbi azonba moder tudomán éppe úg K
érdeme köz számítja min azt hog gáta vetet a aristotelianizmusna i mag idején
Irodalom J Broydée K.- Jew Enc 190 Kecskemét L. Eg zsid vallá van- több- S D
Luzzato Vicuoc ha-K Mose Korduero Parde Rimoni Luria Devusi é É chaji Ster J.
Be Chananj I-IV évfolyamában A Frank L K Pari 184 u a németü A Jelline
fordításába Leipzi 184 A Jellinek Mose d Leo un sei Verhältni zu Zoha Leipzi
184 Steinschneider Jewis Litteratur XIII Jost Geschicht de Judentum un seine
Sekte II-III Ginsburg Th K.- Londo 188 Hamburger Realencyclopedi zu Bibe u
Talmu Rappaport Kere Cheme I Grätz Gesicht de Jude VII. Bache Vilmos L'exerés
Bibliqu dan l Zoha Revu de Etude Juif XXII u a. Jewis Quart Rew III Karppe Étude
su le origine d Zoha Pari 189 Isaa Mayer K.- Philadelphi 188 Flugel Philosoph
an K.- Baltimor 190 H Beer Historisch Date i de Zoha Monatschrif V Duschak
Platonisch Myth i de Zoha Orien X Landauer Zoha Orien VI
12392.h
CÍMSZ Kabba
SZÓCIK igazs könyörül fogalma n s szeri értelme filozófiáj han mi akar
kiterjedés összehúzódásá amely eredmén szépsé vagy erkölc ren utób trinit
eredménye továb szféráka Nécach- győzel Hód- dicsős előb növekedé utób kénysz
kifejezése Ez hozz lét Jeszód-o alapozás ame mind egzisztenc gyöker tízed szfé
Malchu birodal amelyb akara te akt e nyilvánu valamenn szférán permane immane
aktivitás szfér aktivitá miut felsoro képzet végein feleln me hár világb
kezdődi Eze terem eszm vilá Ól ha-Ber terem képződ vilá Ól ha-Jeci terem any vilá
Ól ho-Aszi el vagy Ber vil tartalmaz teh szféráka eb eszmeterem világ Ber jutn
jámbor lelk o v iste csarno Jeci formaterem vil angyalok melyb Metatr ű tűz
változv utóbbi jutn ember lelke Aszi világáb vann az angyalo ak felfogj ember
imái ellenőrz cselekedetük óvj ros elle Természetes né vil tiszt idealisztiku
későb természetb hár hatalm fogado e mechanikus organiku teológiai Talmudh
hasonlóa embe teremt összességéne legfő eredményén tekint test lél ruházatán
tekint lél háromszoro Nefe Rua Nesom megfelelő Aszij Jeci Ber világána Nef
állat érzé testt közvetl érintke léle Rua erkölc léle me ros kö különbség t ten
eszeri Nefes va Nesomó tes Neso tisz intellektus-léle t j rosszo tisz iste fén
lélek-él legmagasa fok me egyenes Bölcsességb ere m más k lél Tifere Malchu
szférákb eredne .Mind lél visszat világoss él kimeríthetetl forrásáho Istenhe
hár lél köz Nef föld mara Rua Éden ju Neso felszá Istenhe csup igazságosn lelké
vonatkoz e Kapcsolat ezz valószínű indi erede lélekvándorlá tan mely na súl
helye Ho léle missziój teljesítv visszaszállhass eredetéhe f ke tételezn ho m
elő föl élet folyam tökéletesedet e él ala n tudo feladatán eleg len
feltételekn megfelel akk új új test ke ölteni ho feladat teljesíte tudhass Lur
K.- ehh metempszichozish hozzáad impregnác teóriájá ame szerin k lél n tudo
megfelel feladatána mindkett egyesí Ist e testbe úg ho támogatjá kiegészít
egymás lélekn Istenh va részi megismerésbe részi akaratb találj előbbin alapj
félj Isten teh szeretj i istenfélel cs akk jogosul szeret vezér az Szeretetb
találha f iste egys titk szeret egyesí magasa alsó fokok seg minde ahh fokho ah
egg ke váln í sz Zóh egy magaszt ethik princípiu Vajakh I 21 embe tud intuíci
alapu legmagasa fokoza a amik tisz kontemplációh ezált Ist szeretetéh ju Ezált
t viss lél ősforrásáho hal utá éle lélekn tökélet kontemplác tökélet szeret
ethikáj edd mondottakb nemcs következi ho ethik felfogá legmagasa nív ál han i
ho ethi egyenes végcél tanításaina melyn a v rendel metafizik föl vil öss v
kapcsol é világga mi é földiv mond Zóh Noa 1.7 későb e ú tanított ho föl vil
kópiá é eszményképne való eszmén vil közö va kapcsolat emb hozhat létr me lel é
szférákb tes földh tartozi k világ emb Ist szeretetév kapcsolhat össz me egyesí
Istenne magasa régiók va jut eszkö vallástörvény ismere tudá me tud jelen emb
egyesülés iste bölcsességge vall törvényeine rítusn magasab misztik értel va me
megőr Univerzum biztosít áldás régebb vo áldoz értelm ugyan imá Alázat im me
ala lél exaltá állapotb testt szabadul kívá ho ősforrásáv egyesüljö egek eme
lelke ame í j Binó-szférá töb szfér titk mozgás ált valamenn lél közelé ju m
utol foko Malchusz-szfér n ér Csak közvetl emanációkn világ Ól Acilu a ah vége
létez nélk leh felfog ame ennélfog ment rossztó emberh va viszonyáb ros abb
nyilatkoz me ho lény látszat öl iste őseredett elveze ahelyet ho ve va
egyesítés törekedn ú nem-specialis zsi tudósokná mi keresztényekn mind na
tiszteletn örvendet b zsi tudós kö volt ellenség i mi Sámu Dav Luzzatt akin egy
ő legjelentékenye K.-szerz kö tartozot támogat volt középk kivá bibli
talmudkommentátora í Nachmanid hasonló kivá talmudtud Salo b Ader aragóni rabbi
továb XV sz.-b Jos Car Sulchan-Áru rendszerezőj Móz Isserl XVII sz. mélt hírnev
Elij Wil Eybenschü Jonath i Kétségtele ho K.-n v kár befolyá i miut tisztu ethikájá
neh nyel formá elvo gondolatmenet magas szárnya allegóri mia n tud minden
megérte í számo b kizáról szel baboná ado alkalma utóbbiak Chaszidizm Baboná Mi
mind népn világo zsidókn lehetet b aránytalan szelíde formáb mági angelológi
demonológi exorcizmu sorsveté nekromanc bibliomanci kár tudatlanság fanatizmus
kív másne veszél emberél st sohas okozo sé K s általáb zsi babon me utób cs
Észak-Kel ghettóin évszázad nyomoráb születhete me kétségtele ho s hely Talm m
stúdium elhanyagolásá vezetet b n mindenho ső ho határozott talmudellene me
elve formalizmus utóbb azonb mode tudomá épp ú érdem kö számítj mi az ho gát
vete aristotelianizmusn ma idejé Irodalo Broydé K. Je En 19 Kecskemé L E zsi
vall van több Luzzat Vicuo ha- Mos Korduer Pard Rimon Luri Devus chaj Ste J B
Chanan I-I évfolyamába Fran Par 18 német Jellin fordításáb Leipz 18 Jelline Mos
Le u se Verhältn z Zoh Leipz 18 Steinschneide Jewi Litteratu XII Jos Geschich d
Judentu u sein Sekt II-II Ginsbur T K. Lond 18 Hamburge Realencycloped z Bib
Talm Rappapor Ker Chem Grät Gesich d Jud VII Bach Vilmo L'exeré Bibliq da Zoh
Rev d Etud Jui XXI a Jewi Quar Re II Karpp Étud s l origin Zoh Par 18 Isa Maye
K. Philadelph 18 Fluge Philosop a K. Baltimo 19 Bee Historisc Dat d Zoh
Monatschri Duscha Platonisc Myt d Zoh Orie Landaue Zoh Orie V
12392.
CÍMS Kabb
SZÓCI igaz könyörü fogalm szer értelm filozófiá ha m aka kiterjedé
összehúzódás amel eredmé széps vag erköl re utó trini eredmény tová szférák
Nécach győze Hód dicső elő növeked utó kénys kifejezés E hoz lé Jeszód- alapozá
am min egziszten gyöke tíze szf Malch biroda amely akar t ak nyilván valamen
szférá perman imman aktivitá szfé aktivit miu felsor képze végei felel m há
világ kezdőd Ez tere esz vil Ó ha-Be tere képző vil Ó ha-Jec tere an vil Ó
ho-Asz e vag Be vi tartalma te szférák e eszmetere vilá Be jut jámbo lel ist
csarn Jec formatere vi angyalo mely Metat tű változ utóbb jut embe lelk Asz
világá van a angyal a felfog embe imá ellenőr cselekedetü óv ro ell Természete
n vi tisz idealisztik késő természet há hatal fogad mechaniku organik teológia
Talmud hasonló emb terem összességén legf eredményé tekin tes lé ruházatá tekin
lé háromszor Nef Ru Neso megfelel Aszi Jec Be világán Ne álla érz test közvet
érintk lél Ru erköl lél m ro k különbsé te eszer Nefe v Nesom te Nes tis
intellektus-lél rossz tis ist fé lélek-é legmagas fo m egyene Bölcsesség er má
lé Tifer Malch szférák eredn .Min lé vissza világos é kimeríthetet forrásáh
Istenh há lé kö Ne föl mar Ru Éde j Nes felsz Istenh csu igazságos lelk vonatko
Kapcsola ez valószín ind ered lélekvándorl ta mel n sú hely H lél misszió
teljesít visszaszállhas eredetéh k tételez h el fö éle folya tökéletesede é al
tud feladatá ele le feltételek megfele ak ú ú tes k ölten h felada teljesít
tudhas Lu K. eh metempszichozis hozzáa impregná teóriáj am szeri lé tud megfele
feladatán mindket egyes Is testb ú h támogatj kiegészí egymá lélek Isten v rész
megismerésb rész akarat talál előbbi alap fél Iste te szeret istenféle c ak
jogosu szere vezé a Szeretet találh ist egy tit szere egyes magas als foko se
mind ah fokh a eg k vál s Zó eg magasz ethi princípi Vajak 2 emb tu intuíc alap
legmagas fokoz ami tis kontempláció ezál Is szereteté j Ezál vis lé ősforrásáh
ha ut él lélek tökéle kontemplá tökéle szere ethiká ed mondottak nemc következ
h ethi felfog legmagas ní á ha h eth egyene végcé tanításain mely rende
metafizi fö vi ös kapcso világg m földi mon Zó No 1. késő tanítot h fö vi kópi
eszményképn val eszmé vi köz v kapcsola em hozha lét m le szférák te föld
tartoz vilá em Is szereteté kapcsolha öss m egyes Istenn magas régió v ju eszk
vallástörvén ismer tud m tu jele em egyesülé ist bölcsességg val törvényein
rítus magasa miszti érte v m megő Univerzu biztosí áldá régeb v áldo értel ugya
im Aláza i m al lé exalt állapot test szabadu kív h ősforrásá egyesülj ege em
lelk am Binó-szfér tö szfé tit mozgá ál valamen lé közel j uto fok
Malchusz-szfé é Csa közvet emanációk vilá Ó Acil a vég léte nél le felfo am
ennélfo men rosszt ember v viszonyá ro ab nyilatko m h lén látsza ö ist őseredet
elvez ahelye h v v egyesíté töreked nem-speciali zs tudósokn m keresztények min
n tisztelet örvende zs tudó k vol ellensé m Sám Da Luzzat aki eg legjelentékeny
K.-szer k tartozo támoga vol közép kiv bibl talmudkommentátor Nachmani hasonl
kiv talmudtu Sal Ade aragón rabb tová X sz.- Jo Ca Sulchan-Ár rendszerező Mó
Isser XVI sz mél hírne Eli Wi Eybensch Jonat Kétségtel h K.- ká befoly miu
tiszt ethikáj ne nye form elv gondolatmene maga szárny allegór mi tu minde
megért szám kizáró sze babon ad alkalm utóbbia Chaszidiz Babon M min nép világ
zsidók lehete aránytala szelíd formá mág angelológ demonológ exorcizm sorsvet
nekroman bibliomanc ká tudatlansá fanatizmu kí másn veszé emberé s soha okoz s
általá zs babo m utó c Észak-Ke ghettói évszáza nyomorá születhet m kétségtel h
hel Tal stúdiu elhanyagolás vezete mindenh s h határozot talmudellen m elv
formalizmu utób azon mod tudom ép érde k számít m a h gá vet aristotelianizmus
m idej Irodal Broyd K J E 1 Kecskem zs val va töb Luzza Vicu ha Mo Kordue Par
Rimo Lur Devu cha St Chana I- évfolyamáb Fra Pa 1 néme Jelli fordításá Leip 1
Jellin Mo L s Verhält Zo Leip 1 Steinschneid Jew Litterat XI Jo Geschic Judent
sei Sek II-I Ginsbu K Lon 1 Hamburg Realencyclope Bi Tal Rappapo Ke Che Grä
Gesic Ju VI Bac Vilm L'exer Bibli d Zo Re Etu Ju XX Jew Qua R I Karp Étu origi
Zo Pa 1 Is May K Philadelp 1 Flug Philoso K Baltim 1 Be Historis Da Zo
Monatschr Dusch Platonis My Zo Ori Landau Zo Ori
12392
CÍM Kab
SZÓC iga könyör fogal sze értel filozófi h ak kiterjed összehúzódá ame eredm
szép va erkö r ut trin eredmén tov szférá Nécac győz Hó dics el növeke ut kény
kifejezé ho l Jeszód alapoz a mi egziszte gyök tíz sz Malc birod amel aka a
nyilvá valame szfér perma imma aktivit szf aktivi mi felso képz vége fele h
vilá kezdő E ter es vi ha-B ter képz vi ha-Je ter a vi ho-As va B v tartalm t
szférá eszmeter vil B ju jámb le is csar Je formater v angyal mel Meta t válto
utób ju emb lel As világ va angya felfo emb im ellenő cselekedet ó r el
Természet v tis idealiszti kés természe h hata foga mechanik organi teológi
Talmu hasonl em tere összességé leg eredmény teki te l ruházat teki l háromszo
Ne R Nes megfele Asz Je B világá N áll ér tes közve érint lé R erkö lé r
különbs t esze Nef Neso t Ne ti intellektus-lé ross ti is f lélek- legmaga f
egyen Bölcsessé e m l Tife Malc szférá ered .Mi l vissz világo kimeríthete
forrásá Isten h l k N fö ma R Éd Ne fels Isten cs igazságo lel vonatk Kapcsol e
valószí in ere lélekvándor t me s hel lé misszi teljesí visszaszállha eredeté
tétele e f él foly tökéletesed a tu feladat el l feltétele megfel a te ölte
felad teljesí tudha L K e metempszichozi hozzá impregn teóriá a szer l tu
megfel feladatá mindke egye I test támogat kiegész egym léle Iste rés
megismerés rés akara talá előbb ala fé Ist t szere istenfél a jogos szer vez
Szerete talál is eg ti szer egye maga al fok s min a fok e vá Z e magas eth
princíp Vaja em t intuí ala legmaga foko am ti kontempláci ezá I szeretet Ezá
vi l ősforrásá h u é léle tökél kontempl tökél szer ethik e mondotta nem követke
eth felfo legmaga n h et egyen végc tanításai mel rend metafiz f v ö kapcs
világ föld mo Z N 1 kés taníto f v kóp eszménykép va eszm v kö kapcsol e hozh
lé l szférá t föl tarto vil e I szeretet kapcsolh ös egye Isten maga régi j esz
vallástörvé isme tu t jel e egyesül is bölcsesség va törvényei rítu magas miszt
ért meg Univerz biztos áld rége áld érte ugy i Aláz a l exal állapo tes szabad
kí ősforrás egyesül eg e lel a Binó-szfé t szf ti mozg á valame l köze ut fo
Malchusz-szf Cs közve emanáció vil Aci vé lét né l felf a ennélf me rossz embe
viszony r a nyilatk lé látsz is őserede elve ahely egyesít töreke nem-special z
tudósok kereszténye mi tisztele örvend z tud vo ellens Sá D Luzza ak e
legjelentéken K.-sze tartoz támog vo közé ki bib talmudkommentáto Nachman hason
ki talmudt Sa Ad aragó rab tov sz. J C Sulchan-Á rendszerez M Isse XV s mé hírn
El W Eybensc Jona Kétségte K. k befol mi tisz ethiká n ny for el gondolatmen
mag szárn allegó m t mind megér szá kizár sz babo a alkal utóbbi Chaszidi Babo
mi né vilá zsidó lehet aránytal szelí form má angeloló demonoló exorciz sorsve
nekroma biblioman k tudatlans fanatizm k más vesz ember soh oko által z bab ut
Észak-K ghettó évszáz nyomor születhe kétségte he Ta stúdi elhanyagolá vezet
minden határozo talmudelle el formalizm utó azo mo tudo é érd számí g ve
aristotelianizmu ide Iroda Broy Kecske z va v tö Luzz Vic h M Kordu Pa Rim Lu
Dev ch S Chan I évfolyamá Fr P ném Jell fordítás Lei Jelli M Verhäl Z Lei
Steinschnei Je Littera X J Geschi Juden se Se II- Ginsb Lo Hambur Realencyclop
B Ta Rappap K Ch Gr Gesi J V Ba Vil L'exe Bibl Z R Et J X Je Qu Kar Ét orig Z P
I Ma Philadel Flu Philos Balti B Histori D Z Monatsch Dusc Platoni M Z Or Landa
Z Or
1239
CÍ Ka
SZÓ ig könyö foga sz érte filozóf a kiterje összehúzód am ered szé v erk u
tri eredmé to szfér Néca győ H dic e növek u kén kifejez h Jeszó alapo m
egziszt gyö tí s Mal biro ame ak nyilv valam szfé perm imm aktivi sz aktiv m
fels kép vég fel vil kezd te e v ha- te kép v ha-J te v ho-A v tartal szfér
eszmete vi j jám l i csa J formate angya me Met vált utó j em le A vilá v angy
felf em i ellen cselekede e Természe ti idealiszt ké termész hat fog mechani
organ teológ Talm hason e ter összesség le eredmén tek t ruháza tek háromsz N
Ne megfel As J világ ál é te közv érin l erk l különb esz Ne Nes N t
intellektus-l ros t i lélek legmag egye Bölcsess Tif Mal szfér ere .M viss
világ kimeríthet forrás Iste f m É N fel Iste c igazság le vonat Kapcso valósz
i er lélekvándo m he l missz teljes visszaszállh eredet tétel é fol tökéletese
t felada e feltétel megfe t ölt fela teljes tudh metempszichoz hozz impreg
teóri sze t megfe feladat mindk egy tes támoga kiegés egy lél Ist ré megismeré
ré akar tal előb al f Is szer istenfé jogo sze ve Szeret talá i e t sze egy mag
a fo mi fo v maga et princí Vaj e intu al legmag fok a t kontemplác ez szerete
Ez v ősforrás lél töké kontemp töké sze ethi mondott ne követk et felf legmag e
egye vég tanítása me ren metafi kapc vilá föl m ké tanít kó eszményké v esz k
kapcso hoz l szfér fö tart vi szerete kapcsol ö egy Iste mag rég es vallástörv
ism t je egyesü i bölcsessé v törvénye rít maga misz ér me Univer bizto ál rég
ál ért ug Alá exa állap te szaba k ősforrá egyesü e le Binó-szf sz t moz valam
köz u f Malchusz-sz C közv emanáci vi Ac v lé n fel ennél m ross emb viszon
nyilat l láts i ősered elv ahel egyesí törek nem-specia tudóso keresztény m
tisztel örven tu v ellen S Luzz a legjelentéke K.-sz tarto támo v köz k bi
talmudkommentát Nachma haso k talmud S A arag ra to sz Sulchan- rendszere Iss X
m hír E Eybens Jon Kétségt K befo m tis ethik n fo e gondolatme ma szár alleg
min megé sz kizá s bab alka utóbb Chaszid Bab m n vil zsid lehe arányta szel
for m angelol demonol exorci sorsv nekrom biblioma tudatlan fanatiz má ves embe
so ok álta ba u Észak- ghett évszá nyomo születh kétségt h T stúd elhanyagol
veze minde határoz talmudell e formaliz ut az m tud ér szám v aristotelianizm
id Irod Bro Kecsk v t Luz Vi Kord P Ri L De c Cha évfolyam F né Jel fordítá Le
Jell Verhä Le Steinschne J Litter Gesch Jude s S II Gins L Hambu Realencyclo T
Rappa C G Ges B Vi L'ex Bib E J Q Ka É ori M Philade Fl Philo Balt Histor
Monatsc Dus Platon O Land O