12441.htm

CÍMSZÓ: Kálmán zsidótörvénye

SZÓCIKK: Kálmán zsidótörvénye. Az első keresztes hadjárat után bekövetkezett nagymérvű zsidó bevándorlás idézte elő ezt a törvényt. Cseh, morva és osztrák zsidók telepedtek meg az országban és ezek kereskedéssel és pénzüzletekkel foglalkoztak, aminek hatása nem maradt nyomtalanul a gazdasági életben. Kálmán kiadta a zsidótörvényt, amely hét cikkből áll és eközül hat a zsidók adás-vevési és kölcsön ügyleteivel foglalkozik. Az ezekre vonatkozó rendeletekből u 2-5. cikk a zsidókra és keresztényekre egyaránt azonos és egyforma intézkedéseket tartalmaz. Csak zsidó és keresztény tanukkal bizonyíthatnak egymás ellen. Abban az esetben azonban, ha valaki lopott jószágot vásárol és az eladót nem állíthatja elő, az elbírálás a 6-7. cikkben már nem egyformán mérlegel. A keresztény vevőt ugyanis keresztény tanuk felmentik a bírság fizetése alól, míg a zsidó vevőt, akinek csak zsidó tanúi vannak, a jószág árának négyszeres megfizetésére ítélik. Ez az ítélet arra a ténykörülményre támaszkodik, hogy a zsidó vevő elmulasztotta a köteles gondosságot és az áru vételekor nem gondoskodott keresztény tanúról is, amint ezt a törvény előírja. Ha tekintetbe vesszük, hogy K. szerint zsidó ellen csak keresztény nem tanúskodhatott és így az merőben ellenkezett a kánoni joggal és más országos és városi törvényekkel, amelyek ily esetben a csak keresztény tanúzás jogesélyét elismerték, be kell látni, hogy K.-t a függetlenségre és igazságosságra törekvés jellemzi. A törvény első cikke azonban igen nyomasztó és végzetes következményű volt a zsidóságra. Ez a cikk ugyanis kimondja, hogy zsidó nem tarthat semmiféle nemzetiségű keresztény rabszolgát. Már Szt. László alatt a szabolcsi zsinat is eltiltotta a keresztény rabszolgák tartását (l. Szabolcsi zsinat), de később ezt úgy értelmezték, hogy ez csak a magyar rabszolgákra vonatkozik, idegen nemzetiségűekre nem. Ennélfogva a magyar zsidó földesurak, és mezőgazdasággal foglalkozó más zsidók, ha földjeiket továbbra is műveltetni akarták, most már egyedül csak arra a megoldásra szorítkozhattak, hogy másoktól bérbe vették a rabszolgákat. Ez a körülmény azonban egyre jobban megnehezítette a zsidók helyzetét a mező gazdálkodás területén, mert részben kilátástalanná tette azt a lehetőséget is, amit Kálmán régebben meghagyott nekik, hogy birtokokat vásárolhattak.

---

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2441. címszó a lexikon => 449. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12441.htm

CÍMSZÓ: Kálmán zsidótörvénye

SZÓCIKK: Kálmán zsidótörvénye. Az első keresztes hadjárat után bekövetkezett nagymérvű zsidó bevándorlás idézte elő ezt a törvényt. Cseh, morva és osztrák zsidók telepedtek meg az országban és ezek kereskedéssel és pénzüzletekkel foglalkoztak, aminek hatása nem maradt nyomtalanul a gazdasági életben. Kálmán kiadta a zsidótörvényt, amely hét cikkből áll és eközül hat a zsidók adás-vevési és kölcsön ügyleteivel foglalkozik. Az ezekre vonatkozó rendeletekből u 2-5. cikk a zsidókra és keresztényekre egyaránt azonos és egyforma intézkedéseket tartalmaz. Csak zsidó és keresztény tanukkal bizonyíthatnak egymás ellen. Abban az esetben azonban, ha valaki lopott jószágot vásárol és az eladót nem állíthatja elő, az elbírálás a 6-7. cikkben már nem egyformán mérlegel. A keresztény vevőt ugyanis keresztény tanuk felmentik a bírság fizetése alól, míg a zsidó vevőt, akinek csak zsidó tanúi vannak, a jószág árának négyszeres megfizetésére ítélik. Ez az ítélet arra a ténykörülményre támaszkodik, hogy a zsidó vevő elmulasztotta a köteles gondosságot és az áru vételekor nem gondoskodott keresztény tanúról is, amint ezt a törvény előírja. Ha tekintetbe vesszük, hogy K. szerint zsidó ellen csak keresztény nem tanúskodhatott és így az merőben ellenkezett a kánoni joggal és más országos és városi törvényekkel, amelyek ily esetben a csak keresztény tanúzás jogesélyét elismerték, be kell látni, hogy K.-t a függetlenségre és igazságosságra törekvés jellemzi. A törvény első cikke azonban igen nyomasztó és végzetes következményű volt a zsidóságra. Ez a cikk ugyanis kimondja, hogy zsidó nem tarthat semmiféle nemzetiségű keresztény rabszolgát. Már Szt. László alatt a szabolcsi zsinat is eltiltotta a keresztény rabszolgák tartását l. Szabolcsi zsinat , de később ezt úgy értelmezték, hogy ez csak a magyar rabszolgákra vonatkozik, idegen nemzetiségűekre nem. Ennélfogva a magyar zsidó földesurak, és mezőgazdasággal foglalkozó más zsidók, ha földjeiket továbbra is műveltetni akarták, most már egyedül csak arra a megoldásra szorítkozhattak, hogy másoktól bérbe vették a rabszolgákat. Ez a körülmény azonban egyre jobban megnehezítette a zsidók helyzetét a mező gazdálkodás területén, mert részben kilátástalanná tette azt a lehetőséget is, amit Kálmán régebben meghagyott nekik, hogy birtokokat vásárolhattak.

12441.ht

CÍMSZÓ Kálmá zsidótörvény

SZÓCIKK Kálmá zsidótörvénye A els kereszte hadjára utá bekövetkezet nagymérv zsid bevándorlá idézt el ez törvényt Cseh morv é osztrá zsidó telepedte me a országba é eze kereskedésse é pénzüzletekke foglalkoztak amine hatás ne marad nyomtalanu gazdaság életben Kálmá kiadt zsidótörvényt amel hé cikkbő ál é eközü ha zsidó adás-vevés é kölcsö ügyleteive foglalkozik A ezekr vonatkoz rendeletekbő 2-5 cik zsidókr é keresztényekr egyarán azono é egyform intézkedéseke tartalmaz Csa zsid é keresztén tanukka bizonyíthatna egymá ellen Abba a esetbe azonban h valak lopot jószágo vásáro é a eladó ne állíthatj elő a elbírálá 6-7 cikkbe má ne egyformá mérlegel keresztén vevő ugyani keresztén tanu felmenti bírsá fizetés alól mí zsid vevőt akine csa zsid tanú vannak jószá árána négyszere megfizetésér ítélik E a ítéle arr ténykörülményr támaszkodik hog zsid vev elmulasztott kötele gondosságo é a ár vételeko ne gondoskodot keresztén tanúró is amin ez törvén előírja H tekintetb vesszük hog K szerin zsid elle csa keresztén ne tanúskodhatot é íg a merőbe ellenkezet kánon jogga é má országo é város törvényekkel amelye il esetbe csa keresztén tanúzá jogesélyé elismerték b kel látni hog K.- függetlenségr é igazságosságr törekvé jellemzi törvén els cikk azonba ige nyomaszt é végzete következmény vol zsidóságra E cik ugyani kimondja hog zsid ne tartha semmifél nemzetiség keresztén rabszolgát Má Szt Lászl alat szabolcs zsina i eltiltott keresztén rabszolgá tartásá l Szabolcs zsina d későb ez úg értelmezték hog e csa magya rabszolgákr vonatkozik idege nemzetiségűekr nem Ennélfogv magya zsid földesurak é mezőgazdaságga foglalkoz má zsidók h földjeike továbbr i műveltetn akarták mos má egyedü csa arr megoldásr szorítkozhattak hog másoktó bérb vetté rabszolgákat E körülmén azonba egyr jobba megnehezített zsidó helyzeté mez gazdálkodá területén mer részbe kilátástalann tett az lehetősége is ami Kálmá régebbe meghagyot nekik hog birtokoka vásárolhattak

12441.h

CÍMSZ Kálm zsidótörvén

SZÓCIK Kálm zsidótörvény el kereszt hadjár ut bekövetkeze nagymér zsi bevándorl idéz e e törvény Cse mor osztr zsid telepedt m országb ez kereskedéss pénzüzletekk foglalkozta amin hatá n mara nyomtalan gazdasá életbe Kálm kiad zsidótörvény ame h cikkb á eköz h zsid adás-vevé kölcs ügyleteiv foglalkozi ezek vonatko rendeletekb 2- ci zsidók keresztények egyará azon egyfor intézkedések tartalma Cs zsi kereszté tanukk bizonyíthatn egym elle Abb esetb azonba vala lopo jószág vásár elad n állíthat el elbírál 6- cikkb m n egyform mérlege kereszté vev ugyan kereszté tan felment bírs fizeté aló m zsi vevő akin cs zsi tan vanna jósz árán négyszer megfizetésé ítéli ítél ar ténykörülmény támaszkodi ho zsi ve elmulasztot kötel gondosság á vételek n gondoskodo kereszté tanúr i ami e törvé előírj tekintet vesszü ho szeri zsi ell cs kereszté n tanúskodhato í merőb ellenkeze káno jogg m ország váro törvényekke amely i esetb cs kereszté tanúz jogesély elismerté ke látn ho K. függetlenség igazságosság törekv jellemz törvé el cik azonb ig nyomasz végzet következmén vo zsidóságr ci ugyan kimondj ho zsi n tarth semmifé nemzetisé kereszté rabszolgá M Sz Lász ala szabolc zsin eltiltot kereszté rabszolg tartás Szabolc zsin késő e ú értelmezté ho cs magy rabszolgák vonatkozi ideg nemzetiségűek ne Ennélfog magy zsi földesura mezőgazdaságg foglalko m zsidó földjeik tovább műveltet akartá mo m egyed cs ar megoldás szorítkozhatta ho másokt bér vett rabszolgáka körülmé azonb egy jobb megnehezítet zsid helyzet me gazdálkod területé me részb kilátástalan tet a lehetőség i am Kálm régebb meghagyo neki ho birtokok vásárolhatta

12441.

CÍMS Kál zsidótörvé

SZÓCI Kál zsidótörvén e keresz hadjá u bekövetkez nagymé zs bevándor idé törvén Cs mo oszt zsi teleped ország e kereskedés pénzüzletek foglalkozt ami hat mar nyomtala gazdas életb Kál kia zsidótörvén am cikk ekö zsi adás-vev kölc ügyletei foglalkoz eze vonatk rendeletek 2 c zsidó kereszténye egyar azo egyfo intézkedése tartalm C zs kereszt tanuk bizonyíthat egy ell Ab eset azonb val lop jószá vásá ela állítha e elbírá 6 cikk egyfor mérleg kereszt ve ugya kereszt ta felmen bír fizet al zs vev aki c zs ta vann jós árá négysze megfizetés ítél íté a ténykörülmén támaszkod h zs v elmulaszto köte gondossá vétele gondoskod kereszt tanú am törv előír tekinte vessz h szer zs el c kereszt tanúskodhat merő ellenkez kán jog orszá vár törvényekk amel eset c kereszt tanú jogesél elismert k lát h K függetlensé igazságossá törek jellem törv e ci azon i nyomas végze következmé v zsidóság c ugya kimond h zs tart semmif nemzetis kereszt rabszolg S Lás al szabol zsi eltilto kereszt rabszol tartá Szabol zsi kés értelmezt h c mag rabszolgá vonatkoz ide nemzetiségűe n Ennélfo mag zs földesur mezőgazdaság foglalk zsid földjei továb művelte akart m egye c a megoldá szorítkozhatt h mások bé vet rabszolgák körülm azon eg job megnehezíte zsi helyze m gazdálko terület m rész kilátástala te lehetősé a Kál régeb meghagy nek h birtoko vásárolhatt

12441

CÍM Ká zsidótörv

SZÓC Ká zsidótörvé keres hadj bekövetke nagym z bevándo id törvé C m osz zs telepe orszá kereskedé pénzüzlete foglalkoz am ha ma nyomtal gazda élet Ká ki zsidótörvé a cik ek zs adás-ve köl ügylete foglalko ez vonat rendelete zsid keresztény egya az egyf intézkedés tartal z keresz tanu bizonyítha eg el A ese azon va lo jósz vás el állíth elbír cik egyfo mérle keresz v ugy keresz t felme bí fize a z ve ak z t van jó ár négysz megfizeté íté ít ténykörülmé támaszko z elmulaszt köt gondoss vétel gondosko keresz tan a tör előí tekint vess sze z e keresz tanúskodha mer ellenke ká jo orsz vá törvények ame ese keresz tan jogesé elismer lá függetlens igazságoss töre jelle tör c azo nyoma végz következm zsidósá ugy kimon z tar semmi nemzeti keresz rabszol Lá a szabo zs eltilt keresz rabszo tart Szabo zs ké értelmez ma rabszolg vonatko id nemzetiségű Ennélf ma z földesu mezőgazdasá foglal zsi földje tová művelt akar egy megold szorítkozhat máso b ve rabszolgá körül azo e jo megnehezít zs helyz gazdálk terüle rés kilátástal t lehetős Ká rége meghag ne birtok vásárolhat

1244

CÍ K zsidótör

SZÓ K zsidótörv kere had bekövetk nagy bevánd i törv os z telep orsz keresked pénzüzlet foglalko a h m nyomta gazd éle K k zsidótörv ci e z adás-v kö ügylet foglalk e vona rendelet zsi keresztén egy a egy intézkedé tarta keres tan bizonyíth e e es azo v l jós vá e állít elbí ci egyf mérl keres ug keres felm b fiz v a va j á négys megfizet ít í ténykörülm támaszk elmulasz kö gondos véte gondosk keres ta tö elő tekin ves sz keres tanúskodh me ellenk k j ors v törvénye am es keres ta joges elisme l független igazságos tör jell tö az nyom vég következ zsidós ug kimo ta semm nemzet keres rabszo L szab z eltil keres rabsz tar Szab z k értelme m rabszol vonatk i nemzetiség Ennél m földes mezőgazdas fogla zs földj tov művel aka eg megol szorítkozha más v rabszolg körü az j megnehezí z hely gazdál terül ré kilátásta lehető K rég megha n birto vásárolha