12471.htm
CÍMSZÓ: Karének
SZÓCIKK: Karének. A második
Templom pusztulásával egyidejűleg a levita-kórusok éneke is elhallgatott. Az
istentiszteletek énekrendje ezután Palesztina és a diaszpóra templomaiban csak lassan
alakult ki. A főimákat az előimádkozó egyedül adta elő s előadását csak itt ott
szakította meg egy ámennel vagy rövidebb, énekszerű közbeszólással. Csak a
gáóni korban,a X.sz. közepe táján látunk ezen a téren újabb fejlődést. Rabbi
Nátán ha-Babli leír egy szombati istentiszteletet Bagdadban, amelyen egy
exilarchát iktattak be s itt már szerepel egy jól kiképzett, szép hangú
gyermek-kórus. A XII. sz.-ban Juda Alcharizi Tachkemoni c. művében éles,
szatirikus hangon ír egy kántorról, aki kórusával túl sok éneket adott elő és a
főbb imákat csak ledarálta. A templomi ének újabb fejlődése a XVII. sz.-ban
következett be. Salomo Rossi, a mantuai fejedelmi udvar karmestere komponált
ekkor több 3-8 hangra írt zsinagógái éneket. Itt a zsinagógai énekkultúra művészi
tökélyre emelkedett, ellentétben Német-, Magyar-, Lengyel- és Oroszország
zsinagógáival, melyekben ezidőtájt a kántorok tudatlansága és alacsony művészi
ízlése nagy károkat okozott. Régi szokás volt, hogy a kántornak két énekes
(mesorer) segédkezett. Híresebb kántorok nagyobb számú kórussal rendelkeztek,
amellyel külföldi előadókörutakra is mentek. Az orgona bevezetése a
reformhitközségek zsinagógáiban, azonkívül több kiváló komponista - így Sulzer
és Levandovszkij - munkássága, művészi irányba terelte a zsinagógai K.
fejlődését, úgy, hogy ma a kompozícióknak gazdag és változatos anyaga áll a
kántorok és templomi karmesterek rendelkezésére. A templomokban általában
férfikarokat, némely helyen - Magyarországon is - vegyes kórusokat alkalmaznak.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2471. címszó a lexikon =>
453. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12471.htm
CÍMSZÓ: Karének
SZÓCIKK: Karének. A második Templom pusztulásával egyidejűleg a
levita-kórusok éneke is elhallgatott. Az istentiszteletek énekrendje ezután Palesztina
és a diaszpóra templomaiban csak lassan alakult ki. A főimákat az előimádkozó
egyedül adta elő s előadását csak itt ott szakította meg egy ámennel vagy
rövidebb, énekszerű közbeszólással. Csak a gáóni korban,a X.sz. közepe táján
látunk ezen a téren újabb fejlődést. Rabbi Nátán ha-Babli leír egy szombati
istentiszteletet Bagdadban, amelyen egy exilarchát iktattak be s itt már
szerepel egy jól kiképzett, szép hangú gyermek-kórus. A XII. sz.-ban Juda
Alcharizi Tachkemoni c. művében éles, szatirikus hangon ír egy kántorról, aki
kórusával túl sok éneket adott elő és a főbb imákat csak ledarálta. A templomi
ének újabb fejlődése a XVII. sz.-ban következett be. Salomo Rossi, a mantuai
fejedelmi udvar karmestere komponált ekkor több 3-8 hangra írt zsinagógái
éneket. Itt a zsinagógai énekkultúra művészi tökélyre emelkedett, ellentétben
Német-, Magyar-, Lengyel- és Oroszország zsinagógáival, melyekben ezidőtájt a
kántorok tudatlansága és alacsony művészi ízlése nagy károkat okozott. Régi
szokás volt, hogy a kántornak két énekes mesorer segédkezett. Híresebb kántorok
nagyobb számú kórussal rendelkeztek, amellyel külföldi előadókörutakra is
mentek. Az orgona bevezetése a reformhitközségek zsinagógáiban, azonkívül több
kiváló komponista - így Sulzer és Levandovszkij - munkássága, művészi irányba
terelte a zsinagógai K. fejlődését, úgy, hogy ma a kompozícióknak gazdag és
változatos anyaga áll a kántorok és templomi karmesterek rendelkezésére. A
templomokban általában férfikarokat, némely helyen - Magyarországon is - vegyes
kórusokat alkalmaznak.
12471.ht
CÍMSZÓ Karéne
SZÓCIKK Karének másodi Templo pusztulásáva egyidejűle levita-kóruso ének i
elhallgatott A istentisztelete énekrendj ezutá Palesztin é diaszpór templomaiba
csa lassa alakul ki főimáka a előimádkoz egyedü adt el előadásá csa it ot
szakított me eg ámenne vag rövidebb énekszer közbeszólással Csa gáón korban,
X.sz közep tájá látun eze tére újab fejlődést Rabb Nátá ha-Babl leí eg szombat
istentisztelete Bagdadban amelye eg exilarchá iktatta b it má szerepe eg jó
kiképzett szé hang gyermek-kórus XII sz.-ba Jud Alchariz Tachkemon c művébe
éles szatiriku hango í eg kántorról ak kórusáva tú so éneke adot el é főb imáka
csa ledarálta templom éne újab fejlődés XVII sz.-ba következet be Salom Rossi
mantua fejedelm udva karmester komponál ekko töb 3- hangr ír zsinagógá éneket
It zsinagóga énekkultúr művész tökélyr emelkedett ellentétbe Német- Magyar-
Lengyel é Oroszorszá zsinagógáival melyekbe ezidőtáj kántoro tudatlanság é
alacson művész ízlés nag károka okozott Rég szoká volt hog kántorna ké éneke
mesore segédkezett Híreseb kántoro nagyob szám kórussa rendelkeztek amellye
külföld előadókörutakr i mentek A orgon bevezetés reformhitközsége
zsinagógáiban azonkívü töb kivál komponist íg Sulze é Levandovszki munkássága
művész irányb terelt zsinagóga K fejlődését úgy hog m kompozíciókna gazda é
változato anyag ál kántoro é templom karmestere rendelkezésére templomokba
általába férfikarokat némel helye Magyarországo i vegye kórusoka alkalmaznak
12471.h
CÍMSZ Karén
SZÓCIK Karéne másod Templ pusztulásáv egyidejűl levita-kórus éne
elhallgatot istentisztelet énekrend ezut Paleszti diaszpó templomaib cs lass
alaku k főimák előimádko egyed ad e előadás cs i o szakítot m e ámenn va
rövideb éneksze közbeszólássa Cs gáó korban X.s köze táj látu ez tér úja
fejlődés Rab Nát ha-Bab le e szomba istentisztelet Bagdadba amely e exilarch
iktatt i m szerep e j kiképzet sz han gyermek-kóru XI sz.-b Ju Alchari Tachkemo
művéb éle szatirik hang e kántorró a kórusáv t s ének ado e fő imák cs ledarált
templo én úja fejlődé XVI sz.-b következe b Salo Ross mantu fejedel udv
karmeste komponá ekk tö 3 hang í zsinagóg éneke I zsinagóg énekkultú művés
tökély emelkedet ellentétb Német Magyar Lengye Oroszorsz zsinagógáiva melyekb
ezidőtá kántor tudatlansá alacso művés ízlé na károk okozot Ré szok vol ho
kántorn k ének mesor segédkezet Hírese kántor nagyo szá kóruss rendelkezte
amelly külföl előadókörutak mente orgo bevezeté reformhitközség zsinagógáiba
azonkív tö kivá komponis í Sulz Levandovszk munkásság művés irány terel
zsinagóg fejlődésé úg ho kompozíciókn gazd változat anya á kántor templo
karmester rendelkezésér templomokb általáb férfikaroka néme hely Magyarország
vegy kórusok alkalmazna
12471.
CÍMS Karé
SZÓCI Karén máso Temp pusztulásá egyidejű levita-kóru én elhallgato
istentisztele énekren ezu Paleszt diaszp templomai c las alak főimá előimádk
egye a előadá c szakíto ámen v rövide éneksz közbeszóláss C gá korba X. köz tá
lát e té új fejlődé Ra Ná ha-Ba l szomb istentisztele Bagdadb amel exilarc
iktat szere kiképze s ha gyermek-kór X sz.- J Alchar Tachkem művé él szatiri
han kántorr kórusá éne ad f imá c ledarál templ é új fejlőd XV sz.- következ
Sal Ros mant fejede ud karmest kompon ek t han zsinagó ének zsinagó énekkult
művé tökél emelkede ellentét Néme Magya Lengy Oroszors zsinagógáiv melyek
ezidőt kánto tudatlans alacs művé ízl n káro okozo R szo vo h kántor éne meso
segédkeze Híres kánto nagy sz kórus rendelkezt amell külfö előadóköruta ment
org bevezet reformhitközsé zsinagógáib azonkí t kiv komponi Sul Levandovsz
munkássá művé irán tere zsinagó fejlődés ú h kompozíciók gaz változa any kánto
templ karmeste rendelkezésé templomok általá férfikarok ném hel Magyarorszá veg
kóruso alkalmazn
12471
CÍM Kar
SZÓC Karé más Tem pusztulás egyidej levita-kór é elhallgat istentisztel
énekre ez Palesz diasz temploma la ala főim előimád egy előad szakít áme rövid
éneks közbeszólás g korb X kö t lá t ú fejlőd R N ha-B szom istentisztel Bagdad
ame exilar ikta szer kiképz h gyermek-kó sz. Alcha Tachke műv é szatir ha
kántor kórus én a im ledará temp ú fejlő X sz. követke Sa Ro man fejed u karmes
kompo e ha zsinag éne zsinag énekkul műv töké emelked ellenté Ném Magy Leng
Oroszor zsinagógái melye ezidő kánt tudatlan alac műv íz kár okoz sz v kánto én
mes segédkez Híre kánt nag s kóru rendelkez amel külf előadókörut men or beveze
reformhitközs zsinagógái azonk ki kompon Su Levandovs munkáss műv irá ter
zsinag fejlődé kompozíció ga változ an kánt temp karmest rendelkezés templomo
által férfikaro né he Magyarorsz ve kórus alkalmaz
1247
CÍ Ka
SZÓ Kar má Te pusztulá egyide levita-kó elhallga istentiszte énekr e Pales
dias templom l al fői előimá eg előa szakí ám rövi ének közbeszólá kor k l
fejlő ha- szo istentiszte Bagda am exila ikt sze kikép gyermek-k sz Alch Tachk
mű szati h kánto kóru é i ledar tem fejl sz követk S R ma feje karme komp h
zsina én zsina énekku mű tök emelke ellent Né Mag Len Oroszo zsinagógá mely
ezid kán tudatla ala mű í ká oko s kánt é me segédke Hír kán na kór rendelke
ame kül előadóköru me o bevez reformhitköz zsinagógá azon k kompo S Levandov
munkás mű ir te zsina fejlőd kompozíci g válto a kán tem karmes rendelkezé
templom álta férfikar n h Magyarors v kóru alkalma