12490.htm

CÍMSZÓ: Katona

SZEMÉLYNÉV: Katona Nándor

SZÓCIKK: "K. Nándor, festő, szül. Szepes-Ófalun 1864. A Kárpátok költői lelkű, mély hangulatú tájfestője és egyike a legjelentékenyebb magyar tájképfestőknek. Művészi hajlama már gyermekkorában jelentkezett. Első oktatója Mednyánszky báró festő volt. 1883-ban már kiállított a Műcsarnokban (Tűznél ülő férfi). Ekkor kezdődik nehéz küzdelemmel teljes művészpályája. A mintarajziskolában 5 évig, Parisban 4 évig (1890-94) tanult és főleg figurális és arcképtanulmányokkal foglalkozott, csak elvétve tájfestéssel. Hazakerülve, Késmárkon számtalan tátrai tájképet festett. 1898 -99-ben Pesten a Nemzeti Szalonban 12 képből álló tájkép-gyűjteményével vonta magára a figyelmet, mire állami ösztöndíjjal bejárta Angliát és Németalföldet. A Műcsarnok 1900-1-iki téli kiállításán Őszi eső c. képével megkapta a Műbarátok 3000 koronás díját és ugyanazon évben Parisban mention honorablet nyert. Művészete teljes elismerését érte el 1901. a Műbarátok Köre által rendezett kiállításon 140 képből álló gyűjteményével. 1905-ben megnyerte az Andrássy Dénes-féle ösztöndíjat, 1908. Londonban ezüstérmet, 1911. Fenyőerdő c. képével pedig itthon az állami kis aranyérmet. Pályája kezdetén az emberi és állati alak, mozgás tanulmányok érdekelték. Ekkori képei közül csak kevés került kiállításra. Később csaknem kizárólag a táj, főleg a Magas Tátra hegyvidékének ábrázolására tért át (Téli est a Szepességben 1901; Téli reggel a Magas Tátrában 1902; Tavasz a Magas Tátrában 1905; Déli napsütés Lengyelországban 1903). Olykor a természetrészletező ábrázolást tűzte ki célul (Lomnici csúcs, Tarpataki vízesés). Számos képe van a Szépműv. Múz.-ban és a főváros tulajdonában."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2490. címszó a lexikon => 455. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12490.htm

CÍMSZÓ: Katona

SZEMÉLYNÉV: Katona Nándor

SZÓCIKK: K. Nándor, festő, szül. Szepes-Ófalun 1864. A Kárpátok költői lelkű, mély hangulatú tájfestője és egyike a legjelentékenyebb magyar tájképfestőknek. Művészi hajlama már gyermekkorában jelentkezett. Első oktatója Mednyánszky báró festő volt. 1883-ban már kiállított a Műcsarnokban Tűznél ülő férfi . Ekkor kezdődik nehéz küzdelemmel teljes művészpályája. A mintarajziskolában 5 évig, Parisban 4 évig 1890-94 tanult és főleg figurális és arcképtanulmányokkal foglalkozott, csak elvétve tájfestéssel. Hazakerülve, Késmárkon számtalan tátrai tájképet festett. 1898 -99-ben Pesten a Nemzeti Szalonban 12 képből álló tájkép-gyűjteményével vonta magára a figyelmet, mire állami ösztöndíjjal bejárta Angliát és Németalföldet. A Műcsarnok 1900-1-iki téli kiállításán Őszi eső c. képével megkapta a Műbarátok 3000 koronás díját és ugyanazon évben Parisban mention honorablet nyert. Művészete teljes elismerését érte el 1901. a Műbarátok Köre által rendezett kiállításon 140 képből álló gyűjteményével. 1905-ben megnyerte az Andrássy Dénes-féle ösztöndíjat, 1908. Londonban ezüstérmet, 1911. Fenyőerdő c. képével pedig itthon az állami kis aranyérmet. Pályája kezdetén az emberi és állati alak, mozgás tanulmányok érdekelték. Ekkori képei közül csak kevés került kiállításra. Később csaknem kizárólag a táj, főleg a Magas Tátra hegyvidékének ábrázolására tért át Téli est a Szepességben 1901; Téli reggel a Magas Tátrában 1902; Tavasz a Magas Tátrában 1905; Déli napsütés Lengyelországban 1903 . Olykor a természetrészletező ábrázolást tűzte ki célul Lomnici csúcs, Tarpataki vízesés . Számos képe van a Szépműv. Múz.-ban és a főváros tulajdonában.

12490.ht

CÍMSZÓ Katon

SZEMÉLYNÉV Katon Nándo

SZÓCIKK K Nándor festő szül Szepes-Ófalu 1864 Kárpáto költő lelkű mél hangulat tájfestőj é egyik legjelentékenyeb magya tájképfestőknek Művész hajlam má gyermekkorába jelentkezett Els oktatój Mednyánszk bár fest volt 1883-ba má kiállítot Műcsarnokba Tűzné ül férf Ekko kezdődi nehé küzdelemme telje művészpályája mintarajziskolába évig Parisba évi 1890-9 tanul é főle figuráli é arcképtanulmányokka foglalkozott csa elvétv tájfestéssel Hazakerülve Késmárko számtala tátra tájképe festett 189 -99-be Peste Nemzet Szalonba 1 képbő áll tájkép-gyűjteményéve vont magár figyelmet mir állam ösztöndíjja bejárt Angliá é Németalföldet Műcsarno 1900-1-ik tél kiállításá Ősz es c képéve megkapt Műbaráto 300 koroná díjá é ugyanazo évbe Parisba mentio honorable nyert Művészet telje elismerésé ért e 1901 Műbaráto Kör álta rendezet kiállításo 14 képbő áll gyűjteményével 1905-be megnyert a Andráss Dénes-fél ösztöndíjat 1908 Londonba ezüstérmet 1911 Fenyőerd c képéve pedi ittho a állam ki aranyérmet Pályáj kezdeté a ember é állat alak mozgá tanulmányo érdekelték Ekkor képe közü csa kevé kerül kiállításra Későb csakne kizáróla táj főle Maga Tátr hegyvidékéne ábrázolásár tér á Tél es Szepességbe 1901 Tél regge Maga Tátrába 1902 Tavas Maga Tátrába 1905 Dél napsüté Lengyelországba 190 Olyko természetrészletez ábrázolás tűzt k célu Lomnic csúcs Tarpatak vízesé Számo kép va Szépműv Múz.-ba é főváro tulajdonában

12490.h

CÍMSZ Kato

SZEMÉLYNÉ Kato Nánd

SZÓCIK Nándo fest szü Szepes-Ófal 186 Kárpát költ lelk mé hangula tájfestő egyi legjelentékenye magy tájképfestőkne Művés hajla m gyermekkoráb jelentkezet El oktató Mednyánsz bá fes vol 1883-b m kiállíto Műcsarnokb Tűzn ü fér Ekk kezdőd neh küzdelemm telj művészpályáj mintarajziskoláb évi Parisb év 1890- tanu fől figurál arcképtanulmányokk foglalkozot cs elvét tájfestésse Hazakerülv Késmárk számtal tátr tájkép festet 18 -99-b Pest Nemze Szalonb képb ál tájkép-gyűjteményév von magá figyelme mi álla ösztöndíjj bejár Angli Németalfölde Műcsarn 1900-1-i té kiállítás Ős e képév megkap Műbarát 30 koron díj ugyanaz évb Parisb menti honorabl nyer Művésze telj elismerés ér 190 Műbarát Kö ált rendeze kiállítás 1 képb ál gyűjteményéve 1905-b megnyer András Dénes-fé ösztöndíja 190 Londonb ezüstérme 191 Fenyőer képév ped itth álla k aranyérme Pályá kezdet embe álla ala mozg tanulmány érdekelté Ekko kép köz cs kev kerü kiállításr Késő csakn kizáról tá fől Mag Tát hegyvidékén ábrázolásá té Té e Szepességb 190 Té regg Mag Tátráb 190 Tava Mag Tátráb 190 Dé napsüt Lengyelországb 19 Olyk természetrészlete ábrázolá tűz cél Lomni csúc Tarpata vízes Szám ké v Szépmű Múz.-b fővár tulajdonába

12490.

CÍMS Kat

SZEMÉLYN Kat Nán

SZÓCI Nánd fes sz Szepes-Ófa 18 Kárpá köl lel m hangul tájfest egy legjelentékeny mag tájképfestőkn Művé hajl gyermekkorá jelentkeze E oktat Mednyáns b fe vo 1883- kiállít Műcsarnok Tűz fé Ek kezdő ne küzdelem tel művészpályá mintarajziskolá év Paris é 1890 tan fő figurá arcképtanulmányok foglalkozo c elvé tájfestéss Hazakerül Késmár számta tát tájké feste 1 -99- Pes Nemz Szalon kép á tájkép-gyűjteményé vo mag figyelm m áll ösztöndíj bejá Angl Németalföld Műcsar 1900-1- t kiállítá Ő képé megka Műbará 3 koro dí ugyana év Paris ment honorab nye Művész tel elismeré é 19 Műbará K ál rendez kiállítá kép á gyűjteményév 1905- megnye Andrá Dénes-f ösztöndíj 19 London ezüstérm 19 Fenyőe képé pe itt áll aranyérm Pály kezde emb áll al moz tanulmán érdekelt Ekk ké kö c ke ker kiállítás Kés csak kizáró t fő Ma Tá hegyvidéké ábrázolás t T Szepesség 19 T reg Ma Tátrá 19 Tav Ma Tátrá 19 D napsü Lengyelország 1 Oly természetrészlet ábrázol tű cé Lomn csú Tarpat víze Szá k Szépm Múz.- fővá tulajdonáb

12490

CÍM Ka

SZEMÉLY Ka Ná

SZÓC Nán fe s Szepes-Óf 1 Kárp kö le hangu tájfes eg legjelentéken ma tájképfestők Műv haj gyermekkor jelentkez okta Mednyán f v 1883 kiállí Műcsarno Tű f E kezd n küzdele te művészpály mintarajziskol é Pari 189 ta f figur arcképtanulmányo foglalkoz elv tájfestés Hazakerü Késmá számt tá tájk fest -99 Pe Nem Szalo ké tájkép-gyűjtemény v ma figyel ál ösztöndí bej Ang Németalföl Műcsa 1900-1 kiállít kép megk Műbar kor d ugyan é Pari men honora ny Művés te elismer 1 Műbar á rende kiállít ké gyűjteményé 1905 megny Andr Dénes- ösztöndí 1 Londo ezüstér 1 Fenyő kép p it ál aranyér Pál kezd em ál a mo tanulmá érdekel Ek k k k ke kiállítá Ké csa kizár f M T hegyvidék ábrázolá Szepessé 1 re M Tátr 1 Ta M Tátr 1 naps Lengyelorszá Ol természetrészle ábrázo t c Lom cs Tarpa víz Sz Szép Múz. főv tulajdoná

1249

CÍ K

SZEMÉL K N

SZÓ Ná f Szepes-Ó Kár k l hang tájfe e legjelentéke m tájképfestő Mű ha gyermekko jelentke okt Mednyá 188 kiáll Műcsarn T kez küzdel t művészpál mintarajzisko Par 18 t figu arcképtanulmány foglalko el tájfesté Hazaker Késm szám t táj fes -9 P Ne Szal k tájkép-gyűjtemén m figye á ösztönd be An Németalfö Műcs 1900- kiállí ké meg Műba ko ugya Par me honor n Művé t elisme Műba rend kiállí k gyűjtemény 190 megn And Dénes ösztönd Lond ezüsté Feny ké i á aranyé Pá kez e á m tanulm érdeke E k kiállít K cs kizá hegyvidé ábrázol Szepess r Tát T Tát nap Lengyelorsz O természetrészl ábráz Lo c Tarp ví S Szé Múz fő tulajdon