12505.htm
CÍMSZÓ: Kecskemét
SZÓCIKK: "Kecskemét,
törvényh. joggal felr. város Pest Pilis-Solt-Kiskun vm., 68,4241ak. A
kongresszusi zsidó hitközség a VI. községkerülethez tartozik és 501 családban 2000
lelket számlál 471 adófizetővel. Ezek között 223 kereskedő, 59 iparos, 35
szabadpályán, 15 ügyvéd, 18 orvos, 23 magántisztviselő, 5 mérnök, 12
gazdálkodó, a többi más foglalkozási ágakban. Kiválóan hasznos működést
fejtenek ki a gyümölcs, bor és baromfi értékesítése körül, a baromfi
exportálást Löwy Gyula (megh. 1914 aug. 14.), a gyümölcs és bor exportot
Kecskeméti Herz (megh. 1905 okt. 1.) honosították meg és ezzel új irányba
terelték és jelentősen meg is javították a városgazdasági viszonyait. Nem egészen
harmadfél évszázad alatt küzdötte fel magát az ország legkulturáltabb
hitközségei közé a kecskémért zsidóság. 1746-ban négy óbudai zsidó család
telepedett le ideiglenesen Kecskeméten feleség és család nélkül, szigorú
szerződés mellett, melynek feltételeit folyton folyvást súlyosbították. A
zsidók mégis kitartottak és 76 év múlva, 1820. már 243-ra szaporodtak, 55
családban. A megmaradt okiratok szerint rabbijuk Braun Gábor sakterjuk Pollak
Kelemen, «harangozójuk» Leitner Jakab volt. A családfők közül 10 magyar nevet
viselt, ami meggyökerezett régi magyarságukra vall. A 243 közül kilencet a
hatóság kitiltott, a bírót pedig feleskették a többiek ellenőrzésére. Ez az
intézkedés megvetette aztán a meglehetősen békés és biztos fejlődés alapjait,
amit csak az 1848-iki események zavartak meg átmenetileg. Schweiger Márton és
Salamon 1814 aug.-ban folyamodtak a városi hatósághoz, hogy az általuk vásárolt
házat zsinagógának használhassák, amit különféle kikötések mellett
engedélyeztek is. 1851-ben Fényes Elek geográfiai szótára szerint 613 zsidó
lakosa volt K.-nek. Ebben az időben a zsidók kivétel nélkül idegen funduson
laktak. A házszerzésre vonatkozó korlátozások engedtek végre a régi
szigorúságból és 1823. Sveiger Márton olajmalomépítésre, 1830. pedig Milhoffer István
sebészorvos a «közegészségi ügy körül tanúsított bokros érdemei tekintetéből»
házszerzési jogot nyert, míg 1857. már 55 ház volt a zsidók nevére bejegyezve.
Ekkor a zsidók már szervezett hitközségben éltek, sőt csaknem 30 évvel előbb,
1828. a Chevrát is megalapították. Az első ismert elöljárók: Sveiger Márton,
Sveiger Salamon, Milhoffer István, Braun Gábor, Pollák Kelemen, Leitner Jakab
ebben az időszakban működtek. 1823-ban rendes templomot építettek, amelyet
1927. kultúrteremmé alakítottak át. A most használt nagy és díszes templom
tervét Zitterbart pesti építész készítette és 1864. Obermayer Lajos szolnoki
építőiparos kezdte építeni. A templom átvétele 1871. a nagy ünnepeken történt
Gallia Fülöp elnöksége idejében. 1844-ben 4 osztályú, 4 tanerős iskolát
alapított a hitközség, ezt 1877. közös megegyezés alapján átadta a városnak s
azóta csak a hitoktatásról gondoskodik. 1845 körül megalapították a Talmud
Tórát, amely most két tanfolyamból áll, 1870. a nőegyletet, 1883. a
szegénytanulókat segélyző egyesületet. 1911 júl. 8. katasztrofális földrengés
pusztított Kecskeméten, amely a templomot és a hitközség egyéb épületeit
alaposan megrongálta. A renovált templomot 1918 nyarán adták át újra
rendeltetésének. A hitközség kebelébe tartozó orthodox imaházi egyesület 1917.
kivált és önálló auth. orth. hitközséggé alakult. A hitközség mai előnyös
pénzügyi helyzetének alapjait Kecskeméti Lajos tisztig főorvos, hitk. elnök,
illetve az ő 38 éves rezsimje vetette meg. Előrelátó gondossággal megvásároltak
több épületet a piactér közepén álló templom szomszédságában, ezek helyére
kölcsönpénzekből értékes bérházakat építettek és jövedelmükből amortizálták a
költségeket. A proletárdiktatúrát követő időben azután Kenéz Zoltán ügyvéd,
akkori és jelenlegi hitközségi elnök a még tetemes összegű amortizációs
kölcsönhátralékot teljesen kifizette. A hitközség legfőbb működési köre
mindenkor három irányban nyilvánult meg: a hitélet, hitoktatás és jótékonyság
irányában. A hitéletet nagy tudású papok és mindenkor különös gonddal vezetett
istentiszteletek szolgálták; első Rabbijáról, Ascher Enochról keveset tudunk,
de a későbbiek : Fischmann Simon, Perls Ármin, Bárány József a magyar rabbik
kiválóságai voltak. A hitoktatást a középiskolákban mindenkor a főrabbik
végezték, az elemi iskolákban pedig kitűnő tanítók, közöttük Veigelsberg Leó,
(l. o.) a Pester Lloyd későbbi nagyhírű szerkesztője. A jótékonyság gyakorlását
egyfelől a hitközség úgynevezett szegény-egylete, másfelől a hitközség
kebelében működő Chevra Kadisa, továbbá a nőegylet és szegénytanulókat segélyző
egylet látja el lankadatlan szeretettel. Ide tartozik a nagyarányú segélyezés
is, amelyben az 1914. kitört világháborúba bevonult katonák otthonmaradt
családjai részesültek, úgyszintén a numerus clausus következtében külföldre
kényszerült főiskolai hallgatók szervezett segélyezése is. A világháborúban a
hitközség 270 tagja vett részt, 27 elesett. A proletárdiktatúra alatt többeket
túszokként őrizetbe vettek. A diktatúra bukása után Kecskemét egy ideig egyik
központja volt az ellenforradalomnak, melynek nyolc zsidó esett áldozatul. 1919
nov. havában vértanúhalált halt Nemes Gusztáv főreáliskolai tanár, Iritz Rezső
ügyvéd, Fekete Adolf kereskedő, Deutsch Imre bankhivatalnok, Halmos Lajos
ügyvéd, Simon István joghallgató, Wertheimer Jenő nyomdásztanonc és Hegedűs Pál
tanító. A sok súlyos csapás nem törte meg a hitközség erejét és híven követi
most is régi nemes tradícióit. 1928/29. évi költségvetése 71,695 P. volt,
filantropikus és szociális célokra 10,000 P-t költött. A hitközség élén állnak:
Borsodi József főrabbi, Fodor Sándor ügyvéd, örökös tb. elnök, Kenéz Zoltán
ügyvéd, elnök, Goitein Jónás ékszerész, tb. alelnök, Fuchs Samu kereskedő,
alelnök, Donáth József ügyvéd, ügyész, Fischer Izsák, Kohn Elek kereskedők,
templomgondnokok; továbbá Aszódi Géza ügyvéd, Augner Rezső ügy véd, Aszódi Samu
kereskedő, Balázs István orvos, Gichner Rezső kereskedő, Holczer Zsigmond
orvos, Kohn Bernát magánzó, Spitzer Bernát birtokos, Szilágyi Mór kereskedő,
Tárnok József műszaki tanácsos, elöljárók és Leichner Hermann főkántor, Virányi
Gyula titkár, Steiner Juliska pénztáros, főtisztviselők. A Chevra Kadisa elnöke
Aszódi Géza, a nőegyleté özv.Fodor Jenőné és a szegénytanulókat segélyző
egyesületé Balázs István."
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2505. címszó a lexikon =>
458. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12505.htm
CÍMSZÓ: Kecskemét
SZÓCIKK: Kecskemét, törvényh. joggal felr. város Pest Pilis-Solt-Kiskun
vm., 68,4241ak. A kongresszusi zsidó hitközség a VI. községkerülethez tartozik
és 501 családban 2000 lelket számlál 471 adófizetővel. Ezek között 223
kereskedő, 59 iparos, 35 szabadpályán, 15 ügyvéd, 18 orvos, 23
magántisztviselő, 5 mérnök, 12 gazdálkodó, a többi más foglalkozási ágakban.
Kiválóan hasznos működést fejtenek ki a gyümölcs, bor és baromfi értékesítése
körül, a baromfi exportálást Löwy Gyula megh. 1914 aug. 14. , a gyümölcs és bor
exportot Kecskeméti Herz megh. 1905 okt. 1. honosították meg és ezzel új
irányba terelték és jelentősen meg is javították a városgazdasági viszonyait.
Nem egészen harmadfél évszázad alatt küzdötte fel magát az ország
legkulturáltabb hitközségei közé a kecskémért zsidóság. 1746-ban négy óbudai
zsidó család telepedett le ideiglenesen Kecskeméten feleség és család nélkül,
szigorú szerződés mellett, melynek feltételeit folyton folyvást súlyosbították.
A zsidók mégis kitartottak és 76 év múlva, 1820. már 243-ra szaporodtak, 55
családban. A megmaradt okiratok szerint rabbijuk Braun Gábor sakterjuk Pollak
Kelemen, harangozójuk Leitner Jakab volt. A családfők közül 10 magyar nevet
viselt, ami meggyökerezett régi magyarságukra vall. A 243 közül kilencet a
hatóság kitiltott, a bírót pedig feleskették a többiek ellenőrzésére. Ez az
intézkedés megvetette aztán a meglehetősen békés és biztos fejlődés alapjait,
amit csak az 1848-iki események zavartak meg átmenetileg. Schweiger Márton és
Salamon 1814 aug.-ban folyamodtak a városi hatósághoz, hogy az általuk vásárolt
házat zsinagógának használhassák, amit különféle kikötések mellett
engedélyeztek is. 1851-ben Fényes Elek geográfiai szótára szerint 613 zsidó
lakosa volt K.-nek. Ebben az időben a zsidók kivétel nélkül idegen funduson
laktak. A házszerzésre vonatkozó korlátozások engedtek végre a régi
szigorúságból és 1823. Sveiger Márton olajmalomépítésre, 1830. pedig Milhoffer
István sebészorvos a közegészségi ügy körül tanúsított bokros érdemei
tekintetéből házszerzési jogot nyert, míg 1857. már 55 ház volt a zsidók nevére
bejegyezve. Ekkor a zsidók már szervezett hitközségben éltek, sőt csaknem 30
évvel előbb, 1828. a Chevrát is megalapították. Az első ismert elöljárók:
Sveiger Márton, Sveiger Salamon, Milhoffer István, Braun Gábor, Pollák Kelemen,
Leitner Jakab ebben az időszakban működtek. 1823-ban rendes templomot
építettek, amelyet 1927. kultúrteremmé alakítottak át. A most használt nagy és
díszes templom tervét Zitterbart pesti építész készítette és 1864. Obermayer
Lajos szolnoki építőiparos kezdte építeni. A templom átvétele 1871. a nagy
ünnepeken történt Gallia Fülöp elnöksége idejében. 1844-ben 4 osztályú, 4
tanerős iskolát alapított a hitközség, ezt 1877. közös megegyezés alapján
átadta a városnak s azóta csak a hitoktatásról gondoskodik. 1845 körül
megalapították a Talmud Tórát, amely most két tanfolyamból áll, 1870. a
nőegyletet, 1883. a szegénytanulókat segélyző egyesületet. 1911 júl. 8.
katasztrofális földrengés pusztított Kecskeméten, amely a templomot és a
hitközség egyéb épületeit alaposan megrongálta. A renovált templomot 1918
nyarán adták át újra rendeltetésének. A hitközség kebelébe tartozó orthodox
imaházi egyesület 1917. kivált és önálló auth. orth. hitközséggé alakult. A
hitközség mai előnyös pénzügyi helyzetének alapjait Kecskeméti Lajos tisztig
főorvos, hitk. elnök, illetve az ő 38 éves rezsimje vetette meg. Előrelátó
gondossággal megvásároltak több épületet a piactér közepén álló templom
szomszédságában, ezek helyére kölcsönpénzekből értékes bérházakat építettek és
jövedelmükből amortizálták a költségeket. A proletárdiktatúrát követő időben
azután Kenéz Zoltán ügyvéd, akkori és jelenlegi hitközségi elnök a még tetemes
összegű amortizációs kölcsönhátralékot teljesen kifizette. A hitközség legfőbb
működési köre mindenkor három irányban nyilvánult meg: a hitélet, hitoktatás és
jótékonyság irányában. A hitéletet nagy tudású papok és mindenkor különös
gonddal vezetett istentiszteletek szolgálták; első Rabbijáról, Ascher Enochról
keveset tudunk, de a későbbiek : Fischmann Simon, Perls Ármin, Bárány József a
magyar rabbik kiválóságai voltak. A hitoktatást a középiskolákban mindenkor a
főrabbik végezték, az elemi iskolákban pedig kitűnő tanítók, közöttük
Veigelsberg Leó, l. o. a Pester Lloyd későbbi nagyhírű szerkesztője. A
jótékonyság gyakorlását egyfelől a hitközség úgynevezett szegény-egylete,
másfelől a hitközség kebelében működő Chevra Kadisa, továbbá a nőegylet és
szegénytanulókat segélyző egylet látja el lankadatlan szeretettel. Ide tartozik
a nagyarányú segélyezés is, amelyben az 1914. kitört világháborúba bevonult
katonák otthonmaradt családjai részesültek, úgyszintén a numerus clausus
következtében külföldre kényszerült főiskolai hallgatók szervezett segélyezése
is. A világháborúban a hitközség 270 tagja vett részt, 27 elesett. A
proletárdiktatúra alatt többeket túszokként őrizetbe vettek. A diktatúra bukása
után Kecskemét egy ideig egyik központja volt az ellenforradalomnak, melynek
nyolc zsidó esett áldozatul. 1919 nov. havában vértanúhalált halt Nemes Gusztáv
főreáliskolai tanár, Iritz Rezső ügyvéd, Fekete Adolf kereskedő, Deutsch Imre
bankhivatalnok, Halmos Lajos ügyvéd, Simon István joghallgató, Wertheimer Jenő
nyomdásztanonc és Hegedűs Pál tanító. A sok súlyos csapás nem törte meg a
hitközség erejét és híven követi most is régi nemes tradícióit. 1928/29. évi
költségvetése 71,695 P. volt, filantropikus és szociális célokra 10,000 P-t
költött. A hitközség élén állnak: Borsodi József főrabbi, Fodor Sándor ügyvéd,
örökös tb. elnök, Kenéz Zoltán ügyvéd, elnök, Goitein Jónás ékszerész, tb.
alelnök, Fuchs Samu kereskedő, alelnök, Donáth József ügyvéd, ügyész, Fischer
Izsák, Kohn Elek kereskedők, templomgondnokok; továbbá Aszódi Géza ügyvéd,
Augner Rezső ügy véd, Aszódi Samu kereskedő, Balázs István orvos, Gichner Rezső
kereskedő, Holczer Zsigmond orvos, Kohn Bernát magánzó, Spitzer Bernát
birtokos, Szilágyi Mór kereskedő, Tárnok József műszaki tanácsos, elöljárók és Leichner
Hermann főkántor, Virányi Gyula titkár, Steiner Juliska pénztáros,
főtisztviselők. A Chevra Kadisa elnöke Aszódi Géza, a nőegyleté özv.Fodor
Jenőné és a szegénytanulókat segélyző egyesületé Balázs István.
12505.ht
CÍMSZÓ Kecskemé
SZÓCIKK Kecskemét törvényh jogga felr váro Pes Pilis-Solt-Kisku vm.
68,4241ak kongresszus zsid hitközsé VI községkerülethe tartozi é 50 családba
200 lelke számlá 47 adófizetővel Eze közöt 22 kereskedő 5 iparos 3 szabadpályán
1 ügyvéd 1 orvos 2 magántisztviselő mérnök 1 gazdálkodó több má foglalkozás
ágakban Kiválóa haszno működés fejtene k gyümölcs bo é baromf értékesítés körül
baromf exportálás Löw Gyul megh 191 aug 14 gyümölc é bo exporto Kecskemét Her
megh 190 okt 1 honosítottá me é ezze ú irányb terelté é jelentőse me i
javítottá városgazdaság viszonyait Ne egésze harmadfé évszáza alat küzdött fe
magá a orszá legkulturáltab hitközsége köz kecskémér zsidóság 1746-ba nég óbuda
zsid csalá telepedet l ideiglenese Kecskeméte felesé é csalá nélkül szigor
szerződé mellett melyne feltételei folyto folyvás súlyosbították zsidó mégi
kitartotta é 7 é múlva 1820 má 243-r szaporodtak 5 családban megmarad okirato
szerin rabbiju Brau Gábo sakterju Polla Kelemen harangozóju Leitne Jaka volt
családfő közü 1 magya neve viselt am meggyökerezet rég magyarságukr vall 24
közü kilence hatósá kitiltott bíró pedi felesketté többie ellenőrzésére E a
intézkedé megvetett aztá meglehetőse béké é bizto fejlődé alapjait ami csa a
1848-ik eseménye zavarta me átmenetileg Schweige Márto é Salamo 181 aug.-ba
folyamodta város hatósághoz hog a általu vásárol háza zsinagógána használhassák
ami különfél kikötése mellet engedélyezte is 1851-be Fénye Ele geográfia szótár
szerin 61 zsid lakos vol K.-nek Ebbe a időbe zsidó kivéte nélkü idege funduso
laktak házszerzésr vonatkoz korlátozáso engedte végr rég szigorúságbó é 1823
Sveige Márto olajmalomépítésre 1830 pedi Milhoffe Istvá sebészorvo közegészség
üg körü tanúsítot bokro érdeme tekintetébő házszerzés jogo nyert mí 1857 má 5
há vol zsidó nevér bejegyezve Ekko zsidó má szervezet hitközségbe éltek ső
csakne 3 évve előbb 1828 Chevrá i megalapították A els ismer elöljárók Sveige
Márton Sveige Salamon Milhoffe István Brau Gábor Pollá Kelemen Leitne Jaka ebbe
a időszakba működtek 1823-ba rende templomo építettek amelye 1927 kultúrteremm
alakította át mos használ nag é dísze templo tervé Zitterbar pest építés
készített é 1864 Obermaye Lajo szolnok építőiparo kezdt építeni templo átvétel
1871 nag ünnepeke történ Galli Fülö elnökség idejében 1844-be osztályú tanerő iskolá
alapítot hitközség ez 1877 közö megegyezé alapjá átadt városna azót csa
hitoktatásró gondoskodik 184 körü megalapítottá Talmu Tórát amel mos ké
tanfolyambó áll 1870 nőegyletet 1883 szegénytanulóka segélyz egyesületet 191
júl 8 katasztrofáli földrengé pusztítot Kecskeméten amel templomo é hitközsé
egyé épületei alaposa megrongálta renovál templomo 191 nyará adtá á újr
rendeltetésének hitközsé kebeléb tartoz orthodo imaház egyesüle 1917 kivál é
önáll auth orth hitközségg alakult hitközsé ma előnyö pénzügy helyzeténe
alapjai Kecskemét Lajo tiszti főorvos hitk elnök illetv a 3 éve rezsimj vetett
meg Előrelát gondosságga megvásárolta töb épülete piacté közepé áll templo
szomszédságában eze helyér kölcsönpénzekbő értéke bérházaka építette é
jövedelmükbő amortizáltá költségeket proletárdiktatúrá követ időbe azutá Kené
Zoltá ügyvéd akkor é jelenleg hitközség elnö mé teteme összeg amortizáció
kölcsönhátraléko teljese kifizette hitközsé legfőb működés kör mindenko háro
irányba nyilvánul meg hitélet hitoktatá é jótékonysá irányában hitélete nag
tudás papo é mindenko különö gondda vezetet istentisztelete szolgálták els
Rabbijáról Asche Enochró kevese tudunk d későbbie Fischman Simon Perl Ármin
Bárán Józse magya rabbi kiválósága voltak hitoktatás középiskolákba mindenko
főrabbi végezték a elem iskolákba pedi kitűn tanítók közöttü Veigelsber Leó l o
Peste Lloy később nagyhír szerkesztője jótékonysá gyakorlásá egyfelő hitközsé
úgynevezet szegény-egylete másfelő hitközsé kebelébe működ Chevr Kadisa tovább
nőegyle é szegénytanulóka segélyz egyle látj e lankadatla szeretettel Id
tartozi nagyarány segélyezé is amelybe a 1914 kitör világháborúb bevonul katoná
otthonmarad családja részesültek úgyszinté numeru clausu következtébe külföldr
kényszerül főiskola hallgató szervezet segélyezés is világháborúba hitközsé 27
tagj vet részt 2 elesett proletárdiktatúr alat többeke túszokkén őrizetb vettek
diktatúr bukás utá Kecskemé eg idei egyi központj vol a ellenforradalomnak
melyne nyol zsid eset áldozatul 191 nov havába vértanúhalál hal Neme Gusztá
főreáliskola tanár Irit Rezs ügyvéd Feket Adol kereskedő Deutsc Imr
bankhivatalnok Halmo Lajo ügyvéd Simo Istvá joghallgató Wertheime Jen
nyomdásztanon é Hegedű Pá tanító so súlyo csapá ne tört me hitközsé erejé é
híve követ mos i rég neme tradícióit 1928/29 év költségvetés 71,69 P volt
filantropiku é szociáli célokr 10,00 P- költött hitközsé élé állnak Borsod
Józse főrabbi Fodo Sándo ügyvéd örökö tb elnök Kené Zoltá ügyvéd elnök Goitei
Jóná ékszerész tb alelnök Fuch Sam kereskedő alelnök Donát Józse ügyvéd ügyész
Fische Izsák Koh Ele kereskedők templomgondnokok tovább Aszód Géz ügyvéd Augne
Rezs üg véd Aszód Sam kereskedő Baláz Istvá orvos Gichne Rezs kereskedő Holcze
Zsigmon orvos Koh Berná magánzó Spitze Berná birtokos Szilágy Mó kereskedő Tárno
Józse műszak tanácsos elöljáró é Leichne Herman főkántor Virány Gyul titkár
Steine Julisk pénztáros főtisztviselők Chevr Kadis elnök Aszód Géza nőegylet
özv.Fodo Jenőn é szegénytanulóka segélyz egyesület Baláz István
12505.h
CÍMSZ Kecskem
SZÓCIK Kecskemé törvény jogg fel vár Pe Pilis-Solt-Kisk vm 68,4241a
kongresszu zsi hitközs V községkerületh tartoz 5 családb 20 lelk száml 4
adófizetőve Ez közö 2 keresked iparo szabadpályá ügyvé orvo magántisztvisel
mérnö gazdálkod töb m foglalkozá ágakba Kiváló haszn működé fejten gyümölc b
barom értékesíté körü barom exportálá Lö Gyu meg 19 au 1 gyümöl b export
Kecskemé He meg 19 ok honosított m ezz irány terelt jelentős m javított
városgazdasá viszonyai N egész harmadf évszáz ala küzdöt f mag orsz
legkulturálta hitközség kö kecskémé zsidósá 1746-b né óbud zsi csal telepede
ideiglenes Kecskemét feles csal nélkü szigo szerződ mellet melyn feltétele
folyt folyvá súlyosbítottá zsid még kitartott múlv
12505.
CÍMS Kecske
SZÓCI Kecskem törvén jog fe vá P Pilis-Solt-Kis v 68,4241 kongressz zs
hitköz községkerület tarto család 2 lel szám adófizetőv E köz kereske ipar
szabadpály ügyv orv magántisztvise mérn gazdálko tö foglalkoz ágakb Kivál hasz
működ fejte gyümöl baro értékesít kör baro exportál L Gy me 1 a gyümö expor
Kecskem H me 1 o honosítot ez irán terel jelentő javítot városgazdas viszonya
egés harmad évszá al küzdö ma ors legkulturált hitközsé k kecském zsidós 1746-
n óbu zs csa teleped ideiglene Kecskemé fele csa nélk szig szerző melle mely
feltétel foly folyv súlyosbított zsi mé kitartot múl 18 243 szaporodt családb
megmar okira szer rabbi Br Gá sakter Pol Kelem harangozó Leit Ja vo család kö
mag ne vise meggyökerez r magyarságu va kö kilen ható kitilto bí pe felesket
több ellenőrzésé intézke megvete az meglehető bé biz fejlő alapja a c 1848-
esemén zavar átmenetil Schwei Már Sala 1 aug.- folyamod vár hatóságh h álta
vásár há zsinagógá használhass a különf kiköté mell engedélyez 1851- Fén E
geográf szót szer zs lak v K.-n Eb idő zsi kivé nél ide fundu lakt házszerzé
vonatk korlátozá enged vé r szigorúság 18 Svei Már olajmalomépítés 18 pe Milhof
Ist sebészor közegészs kö tanúsít bok érde tekinteté házszerz jo nye 18 v zsi
nev bejegyez Ek zsi szervez hitközség élt csak év elő 18 Chev megalapított e
ism elöljár Svei Márt Svei Salam Milhof Istv Br Gáb Pol Kelem Leit Ja eb
időszak működt 1823- ren templo épített amel 19 kultúrtere alakítot m haszn n
dís temp ter Zitterb pe épít készíte 18 Oberma La szoln építőipa kez építe temp
átvét 18 n ünnepe tört Gal Fü elnöks idejéb 1844- osztál tane isko alapít
hitközs 18 kö megegye alap áta város az c hitoktatás gondoskod 1 kö megalapítot
Tal Tór am m tanfolyam á 18 nőegylet 18 szegénytanuló segél egyesület 1 j
katasztrofá földren pusztít Kecskemét am templo hitköz eg épület alapo
megrongál renov templo 1 nya ad ú rendeltetésén hitköz kebel tart ortho imah
egyesü 19 kiv öná au or hitközsé alaku hitköz előn pénzü helyzeté alapj Kecskem
La tisz főorv hi eln ille é rezsi vete m Előrel gondosság megvásárol t épüle
piac köze á temp szomszédságáb e hely kölcsönpénzek érté bérháza építet
jövedelmük amortizál költségek proletárdiktatú köv idő azu Ke Zol ügyv akk
jelenl hitközs el tete össz amortizác kölcsönhátralé telje kifizet hitköz legf
működ k minden há irány nyilván m hitél hitokta jótékony irányáb hitéle n tud
pa minden külö gond vezet istentisztele szolgált e Rabbijár Asc Enoch keve tudu
később Fischm Sim Pe Árm Bár Józ mag rab kiválósá volt hitoktat középiskolák
minden főrab végezt el iskolák pe kit tanít közöt Veigelsb L Pes Ll késő nagyh
szerkesztő jótékony gyakorlá egyfe hitköz úgynevez szegény-egyle másfe hitköz
kebelé műk Che Kadi tová nőegy szegénytanuló segél egy lá lankadat szeretett
tarto nagyará segélye amely 19 kit világhábor bevon kato otthonmar család
részesült úgyszin nume clau következté külföl kényszer főisko hallga szervez
segélyez világháború hitköz ta v rés elese proletárdiktat al többe túszokk
őrize vett diktat buk u Kecske id eg közpon v ellenforradalomn mely ny zs es
áldozat 1 n havá vértanúhal h Ne Gusz főreálisko tan Ir Re ügyv Fek Ad kereske
Deut I bankhivataln Hal La ügyv Si Ist joghallga Werthei J nyomdásztan Hege
taní súl csa tö hitköz ere hí köv m r ne tradíció 1928/ költségvet 71, vo
filantropi szociá célo 10, költö hitköz é álln Bors Józ főrab Fo Sán ügyv örö
eln Ke Zol ügyv eln Goit Jó ékszeré aleln Fu S kereske aleln Don Józ ügyv ügyé
Fisc Izs K E keresked templomgondnok tová Asz G ügyv Aug Re v Asz S kereske Bal
Ist orv Gich Re kereske Holc Zsigm orv K Ber magán Spit Ber birtok Szilá
kereske Tár Józ műsz tanács elöljá Leich Herm főkánt Virá Gy titk Stei Juli
pénztár főtisztvisel Che Kad eln Asz Gé nőegyl özv.Fo Jen szegénytanuló segél
egyesül Bal Istv
12505
CÍM Kecsk
SZÓC Kecske törvé jo f v Pilis-Solt-Ki 68,424 kongress z hitkö községkerüle
tart csalá le szá adófizető kö keresk ipa szabadpál ügy or magántisztvis mér
gazdálk t foglalko ágak Kivá has műkö fejt gyümö bar értékesí kö bar exportá G
m gyüm expo Kecske m honosíto e irá tere jelent javíto városgazda viszony egé
harma évsz a küzd m or legkulturál hitközs kecské zsidó 1746 ób z cs telepe
ideiglen Kecskem fel cs nél szi szerz mell mel feltéte fol foly súlyosbítot zs
m kitarto mú 1 24 szaporod család megma okir sze rabb B G sakte Po Kele
harangoz Lei J v csalá k ma n vis meggyökere magyarság v k kile hat kitilt b p
feleske töb ellenőrzés intézk megvet a meglehet b bi fejl alapj 1848 esemé zava
átmeneti Schwe Má Sal aug. folyamo vá hatóság ált vásá h zsinagóg használhas
külön kiköt mel engedélye 1851 Fé geográ szó sze z la K.- E id zs kiv né id
fund lak házszerz vonat korlátoz enge v szigorúsá 1 Sve Má olajmalomépíté 1 p
Milho Is sebészo közegész k tanúsí bo érd tekintet házszer j ny 1 zs ne bejegye
E zs szerve hitközsé él csa é el 1 Che megalapítot is elöljá Sve Már Sve Sala
Milho Ist B Gá Po Kele Lei J e idősza működ 1823 re templ építet ame 1
kultúrter alakíto hasz dí tem te Zitter p épí készít 1 Oberm L szol építőip ke
épít tem átvé 1 ünnep tör Ga F elnök idejé 1844 osztá tan isk alapí hitköz 1 k
megegy ala át váro a hitoktatá gondosko k megalapíto Ta Tó a tanfolya 1 nőegyle
1 szegénytanul segé egyesüle katasztrof földre pusztí Kecskemé a templ hitkö e
épüle alap megrongá reno templ ny a rendeltetésé hitkö kebe tar orth ima egyes
1 ki ön a o hitközs alak hitkö elő pénz helyzet alap Kecske L tis főor h el ill
rezs vet Előre gondossá megvásáro épül pia köz tem szomszédságá hel
kölcsönpénze ért bérház építe jövedelmü amortizá költsége proletárdiktat kö id
az K Zo ügy ak jelen hitköz e tet öss amortizá kölcsönhátral telj kifize hitkö
leg műkö minde h irán nyilvá hité hitokt jótékon irányá hitél tu p minde kül
gon veze istentisztel szolgál Rabbijá As Enoc kev tud későb Fisch Si P Ár Bá Jó
ma ra kiválós vol hitokta középiskolá minde főra végez e iskolá p ki taní közö
Veigels Pe L kés nagy szerkeszt jótékon gyakorl egyf hitkö úgyneve szegény-egyl
másf hitkö kebel mű Ch Kad tov nőeg szegénytanul segé eg l lankada szeretet
tart nagyar segély amel 1 ki világhábo bevo kat otthonma csalá részesül úgyszi
num cla következt külfö kénysze főisk hallg szerve segélye világhábor hitkö t
ré eles proletárdikta a több túszok őriz vet dikta bu Kecsk i e közpo
ellenforradalom mel n z e áldoza hav vértanúha N Gus főreálisk ta I R ügy Fe A
keresk Deu bankhivatal Ha L ügy S Is joghallg Werthe nyomdászta Heg tan sú cs t
hitkö er h kö n tradíci 1928 költségve 71 v filantrop szoci cél 10 költ hitkö
áll Bor Jó főra F Sá ügy ör el K Zo ügy el Goi J ékszer alel F keresk alel Do
Jó ügy ügy Fis Iz kereske templomgondno tov As ügy Au R As keresk Ba Is or Gic
R keresk Hol Zsig or Be magá Spi Be birto Szil keresk Tá Jó műs tanác elölj
Leic Her főkán Vir G tit Ste Jul pénztá főtisztvise Ch Ka el As G nőegy özv.F
Je szegénytanul segé egyesü Ba Ist
1250
CÍ Kecs
SZÓ Kecsk törv j Pilis-Solt-K 68,42 kongres hitk községkerül tar csal l sz
adófizet k keres ip szabadpá üg o magántisztvi mé gazdál foglalk ága Kiv ha műk
fej gyüm ba értékes k ba export gyü exp Kecsk honosít ir ter jelen javít
városgazd viszon eg harm évs küz o legkulturá hitköz kecsk zsid 174 ó c telep
ideigle Kecske fe c né sz szer mel me feltét fo fol súlyosbíto z kitart m 2
szaporo csalá megm oki sz rab sakt P Kel harango Le csal m vi meggyöker
magyarsá kil ha kitil felesk tö ellenőrzé intéz megve meglehe b fej alap 184
esem zav átmenet Schw M Sa aug folyam v hatósá ál vás zsinagó használha külö
kikö me engedély 185 F geogr sz sz l K. i z ki n i fun la házszer vona korláto
eng szigorús Sv M olajmalomépít Milh I sebész közegés tanús b ér tekinte házsze
n z n bejegy z szerv hitközs é cs e Ch megalapíto i elölj Sv Má Sv Sal Milh Is
G P Kel Le idősz műkö 182 r temp építe am kultúrte alakít has d te t Zitte ép
készí Ober szo építői k épí te átv ünne tö G elnö idej 184 oszt ta is alap
hitkö megeg al á vár hitoktat gondosk megalapít T T tanfoly nőegyl szegénytanu
seg egyesül katasztro földr puszt Kecskem temp hitk épül ala megrong ren temp n
rendeltetés hitk keb ta ort im egye k ö hitköz ala hitk el pén helyze ala Kecsk
ti főo e il rez ve Előr gondoss megvásár épü pi kö te szomszédság he
kölcsönpénz ér bérhá épít jövedelm amortiz költség proletárdikta k i a Z üg a jele
hitkö te ös amortiz kölcsönhátra tel kifiz hitk le műk mind irá nyilv hit hitok
jótéko irány hité t mind kü go vez istentiszte szolgá Rabbij A Eno ke tu késő
Fisc S Á B J m r kiváló vo hitokt középiskol mind főr vége iskol k tan köz
Veigel P ké nag szerkesz jótéko gyakor egy hitk úgynev szegény-egy más hitk
kebe m C Ka to nőe szegénytanu seg e lankad szerete tar nagya segél ame k
világháb bev ka otthonm csal részesü úgysz nu cl következ külf kénysz főis hall
szerv segély világhábo hitk r ele proletárdikt töb túszo őri ve dikt b Kecs
közp ellenforradalo me áldoz ha vértanúh Gu főreális t üg F keres De bankhivata
H üg I joghall Werth nyomdászt He ta s c hitk e k tradíc 192 költségv 7
filantro szoc cé 1 köl hitk ál Bo J főr S üg ö e Z üg e Go éksze ale keres ale
D J üg üg Fi I keresk templomgondn to A üg A A keres B I o Gi keres Ho Zsi o B
mag Sp B birt Szi keres T J mű taná elöl Lei He főká Vi ti St Ju pénzt
főtisztvis C K e A nőeg özv. J szegénytanu seg egyes B Is