12540.htm
CÍMSZÓ: Képzőművészet-Festészet
SZÓCIKK: I. Festészet. A
sort a nagymartoni születésű, jobbára Bécsben élt arckép- és életképfestő
Alconiére Tivadar nyitja meg, aki már az 1840-iki pesti Műtárlaton szerepelt. Követik
őt az arcképfestő Kaan Henrik, Doctor Albert miniaturfestő, aki később
fényképész lett, Knopp József arcképfestő, aki mint cégfestő végezte életét;
továbbá az arcképfestők: Dux Zsigmond és Beck Vilmos. Ez utóbbi mint első
karikatúra-rajzolóink egyike is híres. Az idealizált arcképek festői: Adler Mór
és Oross Béla mellett koránál és festői felfogásánál fogva még Ingomár Ferenc
említhető. A táblabíró-világ e korai arcképfestői és kezdetleges életképfestői
után a 70-es évek végén egészen a 90-es évekbe nyúlóan részben novellisztikus,
részben a természethű ábrázolására törekvő életkép festők következnek. Köztük a
legjelentősebb Bruck Lajos, a francia iskola egyik első közvetítője a 70-es
évek vége felé. A 80-as években feltűntek Déri Kálmán és Hernádi-Herzl Kornél,
akik müncheni stílusban festettek magyaros életképeket. Valamivel későbben, a
90-es években dolgozott Karvaly Mór, aki a katonák életéből merített
életképeket festett. Kortársuk volt Skutezky Döme, aki a 80-as években velencei
életképeket, valamint a katona és a szalonéletből vett életképeket festett, a
90-es években és azután pedig kohómunkásképein a kettős világítás problémáival
és festőibb feladatokkal is foglalkozott. A 80-as évek derekán lép fel Bihari
Sándor, a Munkácsy után következő időszak magyar életképfestészetének egyik
legerősebb tehetsége, egyben a naturalizmus jegyében festett legmagyarosabb
életképek alkotója. Basch Gyula a 80-as évek végén és a 90-es években festi
nagyváros-életképeit, emellett mint arcképfestő is számottevő. Kaufmann Izidor
a galíciai és Tátra vidéki zsidók életét, enteriőrjeit, típusait ábrázolja
képein már a 80-as és 90-es években és haláláig hű marad tárgyköréhez, folyton
emelkedve festői előadásában. Tornai Gyula ugyancsak ez időkben tűnik fel a
távol Kelet életéből merített, gyakran főleg etnográfiai érdekességű
életképeivel. A 90-es évek elején kelt feltűnést Halmi Artúr Vizsga után sokat
ígérő, akkor új irányú életképével, mely még nem sejtteti a későbbi virtuózan
festett arcképek mesterét. Vajda Zsigmond is ekkor jelentkezik első
életképéivel, bár az ő jelentősege azonkívül, hogy a századfordulón kedvelt
arcképfestő, az Országházban és egyebütt levő freskókompozícióiban rejlik.
Különösen az arcképfestészet terén találkozunk számos kitűnő tehetséggel. A már
említetteken kívül a 80-as évek derekán és a 90-es években aratja diadalait a
magyar arcképfestészet puritán egyszerűségű nagymestere Horovitz Lipót,
valamivel később szerez népszerűséget Ferraris Artúr, Parlaghi Vilma Köves Izsó
és már a 90-es évek végén kezdődik László Fülöp megcsodált arcképfestőpályája,
mely Európa udvarain vezet keresztül. Mellettük és utánuk, ha néha nem is az
arcképfestészetet folytatják kizárólag, de e téren is jelentős sikereket érnek
el: Márk Lajos, aki különösen mint női arcképek festője kiváló, a külföldön is
nagyhírű Halmi Artúr, továbbá Szenes Fülöp, Knopp Imre, Timár-Thein Miksa. A
vonal a XX. sz.-ban egészen napjainkig folytatódik, amikor csak a legutóbb dőlt
ki fiatalon a mondén női arcképek egyik népszerű mestere Glatter Gyula.
Mellette említendők még Kiss Rezső, Brüll Aladár. Más-más értelemben és más-más
eredményekkel művelték az utóbbi és legutóbbi évtizedekben az
arcképfestészetet: Pór Bertalan, Czigány Dezső, Jávor Pál, Erdei Viktor,
Kunwald Cézár, Hatvány Ferenc báró, Feiks Jenő, majd Frank Frigyes, Gábor
Móric, Zádor István. A századforduló nálunk a modern festői irányban való
fejlődés útjelzője, a festészetnek a plein air, naturalizmus, impresszionizmus
jegyében való fejlődésének. Ilyen plein air értelmében vett életképeket
festenek: Poll Hugó, Kunffy Lajos, Tull Ödön. Már a 80-as években tűnik föl
olaszországi tanulmányaival Magyar-Mannheimér Gusztáv, de sokoldalú dekoratív
tehetsége színes, aprólékos, olaszos életképein keresztül csak a jelen
században fejlődik a zománcos színekben ragyogó, dramatikus mozgalmasságú,
modern tájfestővé. Fényes Adolf kiváló tehetsége is sok átalakulás után lesz a
magyar festészet egyik vezető értékévé. Fejlődésének állomásai a
naturalisztikus, szegény embereket ábrázoló életképek, a festői fölfogása
szolnoki parasztképek, a stilizált, meseszerű kompozíciók és a szolnoki táj
lelkét egyszerű eszközökkel kifejező tájképek. Katona Nándor mély érzésű,
költői lelkülete a Tátra vidéki hegyi tájak változatos hangulataiban nyer
kifejezést és biztosít neki különleges helyet a modern magyar tájfestészetben.
A legutóbb említett három festő egyéniségük külön súlyával emelkedik ki a
század első évtizedében és tartja meg pozícióját napjainkig. Egy nagy
mozgalomnak, a nagybányai iskola megindításának egyik főrészese Iványi-Grünwald
Béla a múlt század 90 es éveinek végén. S bár a jelen század első évtizede után
elvált a nagybányaiak naturalista irányától, főjelentősége abban csúcsosodik
ki, hogy ez iránynak a magyar festészetben másokkal együtt egyik megindítója
volt. Sokrétű művészete később dekoratív kompozíciók felé fordult, míg végre
legújabban a nagy magyar Alföld tájainak monumentális ábrázolásában fejeződik
ki. A naturalistáktól az impresszionistákhoz való átmenetet képviseli a múlt
század 90-es éveiben indult Knopp Imre életképeinek levegő- és tónus
festésével. Az impresszionisztikus látásmód érvényesül Góth Móric finom
pasztellképein és Feiks Alfréd színes foltokban festett, nagymozgalmasságú,
tengeri fürdőket, cirkuszt és lóversenyeket ábrázoló, tömegeket mutató képein.
Impresszionisztikus arcképek és tájképeken át szobrászi felfogáshoz közeledik
aktábrázolásain Hatvány Ferenc báró. Naturalisztikus figurális és tájképek
után, színes foltokban fölépített tájakat fest Kosztolányi-Kann Gyula. A XX. sz
elején kezd szerepelni és a háborút közvetlenül megelőző időkben igaz
elismeréshez jutott Perlmutter Izsák, aki hosszabb hollandiai tartózkodás után
festi magyar életképeit és alakos magyar enteriőrjeit, melyek az ország
határain túl is becsültté tették nevét. László Fülöp mellett abban a
tisztességben részesült, hogy önarcképét a firenzei Uffiziban helyezték el.
Képei tárfölfogásuk és festői kezelésük folytán a vezető magyar mesterek közé
emelik. Az előbb említetteknél jóval fiatalabb, de képeinek stílusánál fogva
régebbi mesterekkel tart közösséget a háború előtt feltűnt Hermann Lipót, aki
barokkos lendületű, fantasztikus aktkompozíciókkal és újabban nagyvonalú
tájképekkel szerzett nevet magának. A XX. sz. második évtizedének első éveiben
jelentkeznek már ama fiatal festők, akik részben Nagybányán, részben Parisban
kapott hatások alatt kezdik átformálni kifejezési eszközeiket, de mert a háború
megszakította fejlődési és érvényesülési lehetőségeiket, csak a század második
évtizedének első éveiben tünedeznek föl ismét egyenként, mint az újabb festői
törekvések képviselői. 1911-ben rendezték a Nyolcak első kiállításukat, mely ez
új törekvésűek első nyilvános megjelenése volt. Ezek sorában találjuk a
következő művészeket, kik azóta ma már mind kialakult s jobbára a külföld előtt
is számottevő művészegyéniségek: Berény Róbert, Czóbel Béla, Czigány Dezső,
Orbán, Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos. E neveken kívül az új törekvéseket
képviselték még, már a háború előtt Nagybánya és Paris által termékenyülve, az
azóta művészetükben teljesen kialakult festők: Perlrott-Csaba Vilmos. Ziffer
Sándor, továbbá a kezdettől fogva Parisban élő Réth Alfréd. Már a háború előtt
szerepeltek, de a háború után érvényesültek, többé-kevésbé a német
expresszionista művészet behatása alatt fejlődött Scheiber Hugó, Kádár Béla és
a náluk fiatalabb, csak a háború alatt föltűnt Schönberger Armand. A háború
után fölbukkant új törekvésű, jobbára fiatalabb művészek kívülük még:
Diener-Dénes Rezső, Bató József, Medgyes László, Korda Vince, Szenes András,
Farkas István. A konstruktivista irány képviselői a Németországban élő Peri
László és Moholy-Nagy László. Művészeinknek egész sora pedig grafikai
munkáikkal tette érdemessé magát arra, hogy e vázlatos áttekintésben
fölemlítsük. Különösen a karikatúrarajzolásnak támadtak kezdettől fogva jeles
képviselői. A már említett Beck Vilmos 1843. alapítja meg Magyarországon az
első németnyelvű élclapot; Faragó József a 90-es évek elején majd egy évtizedig
uralja Jankó János örökében a magyar politikai karikatúrát, kit azután néhány
évvel ezelőtt bekövetkezett haláláig Bér Dezső váltott föl. Inkább a társadalmi
karikatúra művelői: Márk Lajos, Feiks Jenő, a külföldi élclapokba is rajzoló
Lakos Alfréd, Kóber Leó. Írók és művészek karikatúráival lettek ismertté Herman
Lipót, Gedő Lipót és a később külföldön nagy sikereket aratott Major Henrik,
kit mint külföldi nagy lapok rajzolói követtek Kelen Imre és Dezső Alajos. Mint
illusztrátorok tűntek ki Radóné Hirsch Nelli, Honti Nándor, Pogány Willy,
Vadász Miklós, Márk Lajos. Könyvcímlapok és könyvek díszítői: Falus Elek, Kozma
Lajos, Gara Arnold. A modern plakátművészet művelői: mint kezdeményezők Basch
Árpád, Márk Lajos, Faragó Géza, utánuk a szociális plakátokat készítő Bíró
Mihály és Vértes Marcell, továbbá Falus Elek, Földes Imre. Bardócz Árpád. A
grafikának régi művelői: Ehrenreich Ádám, Vidéky Károly, Tyroler József a
Kossuth-bankók rajzolója és Petőfi acélmetszetű arcképének készítője, Winter
Sámuel régi kottacímlapok metszője az 50-es évek végén, Pollák Zsigmond a
60-as, 80-as évek híres fametszője. Részben eredeti, részben reproduktív
grafikáik révén lettek a modern időkben ismertekké. Erdei Viktor, Barta Ernő,
Józsa Károly, Lénárd Róbert, Conrád Gyula, Berón Gyula, Krón Béla, Krón Jenő,
Gy. Sándor József, Zádor István, Farkasházi Miklós, Csabai Ekés Lajos és Weil
Erzsébet.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2540. címszó a lexikon =>
462. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása:
Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12540.htm
CÍMSZÓ: Képzőművészet-Festészet
SZÓCIKK: I. Festészet. A sort a nagymartoni születésű, jobbára Bécsben élt
arckép- és életképfestő Alconiére Tivadar nyitja meg, aki már az 1840-iki pesti
Műtárlaton szerepelt. Követik őt az arcképfestő Kaan Henrik, Doctor Albert
miniaturfestő, aki később fényképész lett, Knopp József arcképfestő, aki mint
cégfestő végezte életét; továbbá az arcképfestők: Dux Zsigmond és Beck Vilmos.
Ez utóbbi mint első karikatúra-rajzolóink egyike is híres. Az idealizált
arcképek festői: Adler Mór és Oross Béla mellett koránál és festői felfogásánál
fogva még Ingomár Ferenc említhető. A táblabíró-világ e korai arcképfestői és
kezdetleges életképfestői után a 70-es évek végén egészen a 90-es évekbe
nyúlóan részben novellisztikus, részben a természethű ábrázolására törekvő
életkép festők következnek. Köztük a legjelentősebb Bruck Lajos, a francia
iskola egyik első közvetítője a 70-es évek vége felé. A 80-as években feltűntek
Déri Kálmán és Hernádi-Herzl Kornél, akik müncheni stílusban festettek magyaros
életképeket. Valamivel későbben, a 90-es években dolgozott Karvaly Mór, aki a
katonák életéből merített életképeket festett. Kortársuk volt Skutezky Döme,
aki a 80-as években velencei életképeket, valamint a katona és a szalonéletből
vett életképeket festett, a 90-es években és azután pedig kohómunkásképein a
kettős világítás problémáival és festőibb feladatokkal is foglalkozott. A 80-as
évek derekán lép fel Bihari Sándor, a Munkácsy után következő időszak magyar
életképfestészetének egyik legerősebb tehetsége, egyben a naturalizmus jegyében
festett legmagyarosabb életképek alkotója. Basch Gyula a 80-as évek végén és a
90-es években festi nagyváros-életképeit, emellett mint arcképfestő is
számottevő. Kaufmann Izidor a galíciai és Tátra vidéki zsidók életét,
enteriőrjeit, típusait ábrázolja képein már a 80-as és 90-es években és
haláláig hű marad tárgyköréhez, folyton emelkedve festői előadásában. Tornai
Gyula ugyancsak ez időkben tűnik fel a távol Kelet életéből merített, gyakran
főleg etnográfiai érdekességű életképeivel. A 90-es évek elején kelt feltűnést
Halmi Artúr Vizsga után sokat ígérő, akkor új irányú életképével, mely még nem
sejtteti a későbbi virtuózan festett arcképek mesterét. Vajda Zsigmond is ekkor
jelentkezik első életképéivel, bár az ő jelentősege azonkívül, hogy a
századfordulón kedvelt arcképfestő, az Országházban és egyebütt levő
freskókompozícióiban rejlik. Különösen az arcképfestészet terén találkozunk
számos kitűnő tehetséggel. A már említetteken kívül a 80-as évek derekán és a
90-es években aratja diadalait a magyar arcképfestészet puritán egyszerűségű
nagymestere Horovitz Lipót, valamivel később szerez népszerűséget Ferraris
Artúr, Parlaghi Vilma Köves Izsó és már a 90-es évek végén kezdődik László
Fülöp megcsodált arcképfestőpályája, mely Európa udvarain vezet keresztül.
Mellettük és utánuk, ha néha nem is az arcképfestészetet folytatják kizárólag,
de e téren is jelentős sikereket érnek el: Márk Lajos, aki különösen mint női
arcképek festője kiváló, a külföldön is nagyhírű Halmi Artúr, továbbá Szenes
Fülöp, Knopp Imre, Timár-Thein Miksa. A vonal a XX. sz.-ban egészen napjainkig
folytatódik, amikor csak a legutóbb dőlt ki fiatalon a mondén női arcképek
egyik népszerű mestere Glatter Gyula. Mellette említendők még Kiss Rezső, Brüll
Aladár. Más-más értelemben és más-más eredményekkel művelték az utóbbi és legutóbbi
évtizedekben az arcképfestészetet: Pór Bertalan, Czigány Dezső, Jávor Pál,
Erdei Viktor, Kunwald Cézár, Hatvány Ferenc báró, Feiks Jenő, majd Frank
Frigyes, Gábor Móric, Zádor István. A századforduló nálunk a modern festői
irányban való fejlődés útjelzője, a festészetnek a plein air, naturalizmus,
impresszionizmus jegyében való fejlődésének. Ilyen plein air értelmében vett
életképeket festenek: Poll Hugó, Kunffy Lajos, Tull Ödön. Már a 80-as években
tűnik föl olaszországi tanulmányaival Magyar-Mannheimér Gusztáv, de sokoldalú
dekoratív tehetsége színes, aprólékos, olaszos életképein keresztül csak a
jelen században fejlődik a zománcos színekben ragyogó, dramatikus
mozgalmasságú, modern tájfestővé. Fényes Adolf kiváló tehetsége is sok
átalakulás után lesz a magyar festészet egyik vezető értékévé. Fejlődésének
állomásai a naturalisztikus, szegény embereket ábrázoló életképek, a festői
fölfogása szolnoki parasztképek, a stilizált, meseszerű kompozíciók és a
szolnoki táj lelkét egyszerű eszközökkel kifejező tájképek. Katona Nándor mély
érzésű, költői lelkülete a Tátra vidéki hegyi tájak változatos hangulataiban
nyer kifejezést és biztosít neki különleges helyet a modern magyar
tájfestészetben. A legutóbb említett három festő egyéniségük külön súlyával emelkedik
ki a század első évtizedében és tartja meg pozícióját napjainkig. Egy nagy
mozgalomnak, a nagybányai iskola megindításának egyik főrészese Iványi-Grünwald
Béla a múlt század 90 es éveinek végén. S bár a jelen század első évtizede után
elvált a nagybányaiak naturalista irányától, főjelentősége abban csúcsosodik
ki, hogy ez iránynak a magyar festészetben másokkal együtt egyik megindítója
volt. Sokrétű művészete később dekoratív kompozíciók felé fordult, míg végre
legújabban a nagy magyar Alföld tájainak monumentális ábrázolásában fejeződik
ki. A naturalistáktól az impresszionistákhoz való átmenetet képviseli a múlt
század 90-es éveiben indult Knopp Imre életképeinek levegő- és tónus
festésével. Az impresszionisztikus látásmód érvényesül Góth Móric finom
pasztellképein és Feiks Alfréd színes foltokban festett, nagymozgalmasságú,
tengeri fürdőket, cirkuszt és lóversenyeket ábrázoló, tömegeket mutató képein.
Impresszionisztikus arcképek és tájképeken át szobrászi felfogáshoz közeledik
aktábrázolásain Hatvány Ferenc báró. Naturalisztikus figurális és tájképek
után, színes foltokban fölépített tájakat fest Kosztolányi-Kann Gyula. A XX. sz
elején kezd szerepelni és a háborút közvetlenül megelőző időkben igaz
elismeréshez jutott Perlmutter Izsák, aki hosszabb hollandiai tartózkodás után
festi magyar életképeit és alakos magyar enteriőrjeit, melyek az ország
határain túl is becsültté tették nevét. László Fülöp mellett abban a
tisztességben részesült, hogy önarcképét a firenzei Uffiziban helyezték el.
Képei tárfölfogásuk és festői kezelésük folytán a vezető magyar mesterek közé
emelik. Az előbb említetteknél jóval fiatalabb, de képeinek stílusánál fogva
régebbi mesterekkel tart közösséget a háború előtt feltűnt Hermann Lipót, aki
barokkos lendületű, fantasztikus aktkompozíciókkal és újabban nagyvonalú
tájképekkel szerzett nevet magának. A XX. sz. második évtizedének első éveiben
jelentkeznek már ama fiatal festők, akik részben Nagybányán, részben Parisban
kapott hatások alatt kezdik átformálni kifejezési eszközeiket, de mert a háború
megszakította fejlődési és érvényesülési lehetőségeiket, csak a század második
évtizedének első éveiben tünedeznek föl ismét egyenként, mint az újabb festői
törekvések képviselői. 1911-ben rendezték a Nyolcak első kiállításukat, mely ez
új törekvésűek első nyilvános megjelenése volt. Ezek sorában találjuk a
következő művészeket, kik azóta ma már mind kialakult s jobbára a külföld előtt
is számottevő művészegyéniségek: Berény Róbert, Czóbel Béla, Czigány Dezső,
Orbán, Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos. E neveken kívül az új törekvéseket
képviselték még, már a háború előtt Nagybánya és Paris által termékenyülve, az
azóta művészetükben teljesen kialakult festők: Perlrott-Csaba Vilmos. Ziffer
Sándor, továbbá a kezdettől fogva Parisban élő Réth Alfréd. Már a háború előtt
szerepeltek, de a háború után érvényesültek, többé-kevésbé a német
expresszionista művészet behatása alatt fejlődött Scheiber Hugó, Kádár Béla és
a náluk fiatalabb, csak a háború alatt föltűnt Schönberger Armand. A háború után
fölbukkant új törekvésű, jobbára fiatalabb művészek kívülük még: Diener-Dénes
Rezső, Bató József, Medgyes László, Korda Vince, Szenes András, Farkas István.
A konstruktivista irány képviselői a Németországban élő Peri László és
Moholy-Nagy László. Művészeinknek egész sora pedig grafikai munkáikkal tette
érdemessé magát arra, hogy e vázlatos áttekintésben fölemlítsük. Különösen a
karikatúrarajzolásnak támadtak kezdettől fogva jeles képviselői. A már említett
Beck Vilmos 1843. alapítja meg Magyarországon az első németnyelvű élclapot;
Faragó József a 90-es évek elején majd egy évtizedig uralja Jankó János
örökében a magyar politikai karikatúrát, kit azután néhány évvel ezelőtt
bekövetkezett haláláig Bér Dezső váltott föl. Inkább a társadalmi karikatúra
művelői: Márk Lajos, Feiks Jenő, a külföldi élclapokba is rajzoló Lakos Alfréd,
Kóber Leó. Írók és művészek karikatúráival lettek ismertté Herman Lipót, Gedő
Lipót és a később külföldön nagy sikereket aratott Major Henrik, kit mint
külföldi nagy lapok rajzolói követtek Kelen Imre és Dezső Alajos. Mint
illusztrátorok tűntek ki Radóné Hirsch Nelli, Honti Nándor, Pogány Willy,
Vadász Miklós, Márk Lajos. Könyvcímlapok és könyvek díszítői: Falus Elek, Kozma
Lajos, Gara Arnold. A modern plakátművészet művelői: mint kezdeményezők Basch
Árpád, Márk Lajos, Faragó Géza, utánuk a szociális plakátokat készítő Bíró
Mihály és Vértes Marcell, továbbá Falus Elek, Földes Imre. Bardócz Árpád. A
grafikának régi művelői: Ehrenreich Ádám, Vidéky Károly, Tyroler József a
Kossuth-bankók rajzolója és Petőfi acélmetszetű arcképének készítője, Winter
Sámuel régi kottacímlapok metszője az 50-es évek végén, Pollák Zsigmond a
60-as, 80-as évek híres fametszője. Részben eredeti, részben reproduktív
grafikáik révén lettek a modern időkben ismertekké. Erdei Viktor, Barta Ernő,
Józsa Károly, Lénárd Róbert, Conrád Gyula, Berón Gyula, Krón Béla, Krón Jenő,
Gy. Sándor József, Zádor István, Farkasházi Miklós, Csabai Ekés Lajos és Weil
Erzsébet.
12540.ht
CÍMSZÓ Képzőművészet-Festésze
SZÓCIKK I Festészet sor nagymarton születésű jobbár Bécsbe él arckép é
életképfest Alconiér Tivada nyitj meg ak má a 1840-ik pest Műtárlato szerepelt
Követi ő a arcképfest Kaa Henrik Docto Alber miniaturfestő ak későb fényképés
lett Knop Józse arcképfestő ak min cégfest végezt életét tovább a arcképfestők
Du Zsigmon é Bec Vilmos E utóbb min els karikatúra-rajzolóin egyik i híres A
idealizál arcképe festői Adle Mó é Oros Bél mellet koráná é festő felfogásáná
fogv mé Ingomá Feren említhető táblabíró-vilá kora arcképfestő é kezdetlege
életképfestő utá 70-e éve végé egésze 90-e évekb nyúlóa részbe novellisztikus
részbe természeth ábrázolásár törekv életké festő következnek Köztü
legjelentőseb Bruc Lajos franci iskol egyi els közvetítőj 70-e éve vég felé
80-a évekbe feltűnte Dér Kálmá é Hernádi-Herz Kornél aki münchen stílusba
festette magyaro életképeket Valamive későbben 90-e évekbe dolgozot Karval Mór
ak katoná életébő merítet életképeke festett Kortársu vol Skutezk Döme ak 80-a
évekbe velence életképeket valamin katon é szalonéletbő vet életképeke festett
90-e évekbe é azutá pedi kohómunkásképei kettő világítá problémáiva é festőib
feladatokka i foglalkozott 80-a éve dereká lé fe Bihar Sándor Munkács utá
következ idősza magya életképfestészeténe egyi legerőseb tehetsége egybe
naturalizmu jegyébe festet legmagyarosab életképe alkotója Basc Gyul 80-a éve
végé é 90-e évekbe fest nagyváros-életképeit emellet min arcképfest i
számottevő Kaufman Izido galícia é Tátr vidék zsidó életét enteriőrjeit típusai
ábrázolj képei má 80-a é 90-e évekbe é halálái h mara tárgyköréhez folyto
emelkedv festő előadásában Torna Gyul ugyancsa e időkbe tűni fe távo Kele
életébő merített gyakra főle etnográfia érdekesség életképeivel 90-e éve elejé
kel feltűnés Halm Artú Vizsg utá soka ígérő akko ú irány életképével mel mé ne
sejttet később virtuóza festet arcképe mesterét Vajd Zsigmon i ekko jelentkezi
els életképéivel bá a jelentőseg azonkívül hog századforduló kedvel arcképfestő
a Országházba é egyebüt lev freskókompozícióiba rejlik Különöse a arcképfestésze
teré találkozun számo kitűn tehetséggel má említetteke kívü 80-a éve dereká é
90-e évekbe aratj diadalai magya arcképfestésze puritá egyszerűség nagymester
Horovit Lipót valamive későb szere népszerűsége Ferrari Artúr Parlagh Vilm Köve
Izs é má 90-e éve végé kezdődi Lászl Fülö megcsodál arcképfestőpályája mel
Európ udvarai veze keresztül Mellettü é utánuk h néh ne i a arcképfestészete
folytatjá kizárólag d tére i jelentő sikereke érne el Már Lajos ak különöse min
nő arcképe festőj kiváló külföldö i nagyhír Halm Artúr tovább Szene Fülöp Knop
Imre Timár-Thei Miksa vona XX sz.-ba egésze napjainki folytatódik amiko csa
legutób dől k fiatalo mondé nő arcképe egyi népszer mester Glatte Gyula Mellett
említendő mé Kis Rezső Brül Aladár Más-má értelembe é más-má eredményekke
művelté a utóbb é legutóbb évtizedekbe a arcképfestészetet Pó Bertalan Czigán
Dezső Jávo Pál Erde Viktor Kunwal Cézár Hatván Feren báró Feik Jenő maj Fran
Frigyes Gábo Móric Zádo István századfordul nálun moder festő irányba val
fejlődé útjelzője festészetne plei air naturalizmus impresszionizmu jegyébe val
fejlődésének Ilye plei ai értelmébe vet életképeke festenek Pol Hugó Kunff
Lajos Tul Ödön Má 80-a évekbe tűni fö olaszország tanulmányaiva
Magyar-Mannheimé Gusztáv d sokoldal dekoratí tehetség színes aprólékos olaszo
életképei keresztü csa jele századba fejlődi zománco színekbe ragyogó dramatiku
mozgalmasságú moder tájfestővé Fénye Adol kivál tehetség i so átalakulá utá les
magya festésze egyi vezet értékévé Fejlődéséne állomása naturalisztikus szegén
embereke ábrázol életképek festő fölfogás szolnok parasztképek stilizált
meseszer kompozíció é szolnok tá lelké egyszer eszközökke kifejez tájképek
Katon Nándo mél érzésű költő lelkület Tátr vidék hegy tája változato
hangulataiba nye kifejezés é biztosí nek különlege helye moder magya
tájfestészetben legutób említet háro fest egyéniségü külö súlyáva emelkedi k
száza els évtizedébe é tartj me pozíciójá napjainkig Eg nag mozgalomnak
nagybánya iskol megindításána egyi főrészes Iványi-Grünwal Bél múl száza 9 e
éveine végén bá jele száza els évtized utá elvál nagybányaia naturalist
irányától főjelentőség abba csúcsosodi ki hog e irányna magya festészetbe
másokka együt egyi megindítój volt Sokrét művészet későb dekoratí kompozíció
fel fordult mí végr legújabba nag magya Alföl tájaina monumentáli ábrázolásába
fejeződi ki naturalistáktó a impresszionistákho val átmenete képvisel múl száza
90-e éveibe indul Knop Imr életképeine levegő é tónu festésével A
impresszionisztiku látásmó érvényesü Gót Móri fino pasztellképei é Feik Alfré
színe foltokba festett nagymozgalmasságú tenger fürdőket cirkusz é lóversenyeke
ábrázoló tömegeke mutat képein Impresszionisztiku arcképe é tájképeke á
szobrász felfogásho közeledi aktábrázolásai Hatván Feren báró Naturalisztiku
figuráli é tájképe után színe foltokba fölépítet tájaka fes Kosztolányi-Kan
Gyula XX s elejé kez szerepeln é háború közvetlenü megelőz időkbe iga
elismeréshe jutot Perlmutte Izsák ak hosszab hollandia tartózkodá utá fest
magya életképei é alako magya enteriőrjeit melye a orszá határai tú i becsültt
tetté nevét Lászl Fülö mellet abba tisztességbe részesült hog önarcképé firenze
Uffiziba helyezté el Képe tárfölfogásu é festő kezelésü folytá vezet magya
mestere köz emelik A előb említettekné jóva fiatalabb d képeine stílusáná fogv
régebb mesterekke tar közössége hábor előt feltűn Herman Lipót ak barokko
lendületű fantasztiku aktkompozíciókka é újabba nagyvonal tájképekke szerzet
neve magának XX sz másodi évtizedéne els éveibe jelentkezne má am fiata festők
aki részbe Nagybányán részbe Parisba kapot hatáso alat kezdi átformáln
kifejezés eszközeiket d mer hábor megszakított fejlődés é érvényesülés
lehetőségeiket csa száza másodi évtizedéne els éveibe tünedezne fö ismé
egyenként min a újab festő törekvése képviselői 1911-be rendezté Nyolca els
kiállításukat mel e ú törekvésűe els nyilváno megjelenés volt Eze sorába
találju következ művészeket ki azót m má min kialakul jobbár külföl előt i
számottev művészegyéniségek Berén Róbert Czóbe Béla Czigán Dezső Orbán Dezső Pó
Bertala é Tihany Lajos neveke kívü a ú törekvéseke képviselté még má hábor előt
Nagybány é Pari álta termékenyülve a azót művészetükbe teljese kialakul festők
Perlrott-Csab Vilmos Ziffe Sándor tovább kezdettő fogv Parisba él Rét Alfréd Má
hábor előt szerepeltek d hábor utá érvényesültek többé-kevésb néme
expresszionist művésze behatás alat fejlődöt Scheibe Hugó Kádá Bél é nálu
fiatalabb csa hábor alat föltűn Schönberge Armand hábor utá fölbukkan ú
törekvésű jobbár fiatalab művésze kívülü még Diener-Déne Rezső Bat József
Medgye László Kord Vince Szene András Farka István konstruktivist irán
képviselő Németországba él Per Lászl é Moholy-Nag László Művészeinkne egés sor
pedi grafika munkáikka tett érdemess magá arra hog vázlato áttekintésbe
fölemlítsük Különöse karikatúrarajzolásna támadta kezdettő fogv jele képviselői
má említet Bec Vilmo 1843 alapítj me Magyarországo a els németnyelv élclapot
Farag Józse 90-e éve elejé maj eg évtizedi uralj Jank Jáno örökébe magya
politika karikatúrát ki azutá néhán évve ezelőt bekövetkezet halálái Bé Dezs
váltot föl Inkáb társadalm karikatúr művelői Már Lajos Feik Jenő külföld
élclapokb i rajzol Lako Alfréd Kóbe Leó Író é művésze karikatúráiva lette
ismertt Herma Lipót Ged Lipó é későb külföldö nag sikereke aratot Majo Henrik
ki min külföld nag lapo rajzoló követte Kele Imr é Dezs Alajos Min
illusztrátoro tűnte k Radón Hirsc Nelli Hont Nándor Pogán Willy Vadás Miklós
Már Lajos Könyvcímlapo é könyve díszítői Falu Elek Kozm Lajos Gar Arnold moder
plakátművésze művelői min kezdeményező Basc Árpád Már Lajos Farag Géza utánu
szociáli plakátoka készít Bír Mihál é Vérte Marcell tovább Falu Elek Földe Imre
Bardóc Árpád grafikána rég művelői Ehrenreic Ádám Vidék Károly Tyrole Józse
Kossuth-bankó rajzolój é Petőf acélmetszet arcképéne készítője Winte Sámue rég
kottacímlapo metszőj a 50-e éve végén Pollá Zsigmon 60-as 80-a éve híre
fametszője Részbe eredeti részbe reproduktí grafikái révé lette moder időkbe
ismertekké Erde Viktor Bart Ernő Józs Károly Lénár Róbert Conrá Gyula Beró Gyula
Kró Béla Kró Jenő Gy Sándo József Zádo István Farkasház Miklós Csaba Eké Lajo é
Wei Erzsébet
12540.h
CÍMSZ Képzőművészet-Festész
SZÓCIK Festésze so nagymarto születés jobbá Bécsb é arcké életképfes
Alconié Tivad nyit me a m 1840-i pes Műtárlat szerepel Követ arcképfes Ka Henri
Doct Albe miniaturfest a késő fényképé let Kno Józs arcképfest a mi cégfes
végez életé továb arcképfestő D Zsigmo Be Vilmo utób mi el karikatúra-rajzolói
egyi híre idealizá arckép festő Adl M Oro Bé melle korán fest felfogásán fog m
Ingom Fere említhet táblabíró-vil kor arcképfest kezdetleg életképfest ut 70-
év vég egész 90- évek nyúló részb novellisztiku részb természet ábrázolásá
törek életk fest következne Közt legjelentőse Bru Lajo franc isko egy el
közvetítő 70- év vé fel 80- évekb feltűnt Dé Kálm Hernádi-Her Korné ak münche
stílusb festett magyar életképeke Valamiv későbbe 90- évekb dolgozo Karva Mó a
katon életéb meríte életképek festet Kortárs vo Skutez Döm a 80- évekb velenc
életképeke valami kato szalonéletb ve életképek festet 90- évekb azut ped
kohómunkásképe kett világít problémáiv festői feladatokk foglalkozot 80- év
derek l f Biha Sándo Munkác ut követke idősz magy életképfestészetén egy
legerőse tehetség egyb naturalizm jegyéb feste legmagyarosa életkép alkotój Bas
Gyu 80- év vég 90- évekb fes nagyváros-életképei emelle mi arcképfes számottev
Kaufma Izid galíci Tát vidé zsid életé enteriőrjei típusa ábrázol képe m 80-
90- évekb halálá mar tárgyköréhe folyt emelked fest előadásába Torn Gyu ugyancs
időkb tűn f táv Kel életéb merítet gyakr fől etnográfi érdekessé életképeive
90- év elej ke feltűné Hal Art Vizs ut sok ígér akk irán életképéve me m n
sejtte későb virtuóz feste arckép mesteré Vaj Zsigmo ekk jelentkez el
életképéive b jelentőse azonkívü ho századfordul kedve arcképfest Országházb
egyebü le freskókompozícióib rejli Különös arcképfestész ter találkozu szám
kitű tehetségge m említettek kív 80- év derek 90- évekb arat diadala magy
arcképfestész purit egyszerűsé nagymeste Horovi Lipó valamiv késő szer
népszerűség Ferrar Artú Parlag Vil Köv Iz m 90- év vég kezdőd Lász Fül megcsodá
arcképfestőpályáj me Euró udvara vez keresztü Mellett utánu né n
arcképfestészet folytatj kizáróla tér jelent sikerek érn e Má Lajo a különös mi
n arckép festő kivál külföld nagyhí Hal Artú továb Szen Fülö Kno Imr Timár-The
Miks von X sz.-b egész napjaink folytatódi amik cs legutó dő fiatal mond n
arckép egy népsze meste Glatt Gyul Mellet említend m Ki Rezs Brü Aladá Más-m
értelemb más-m eredményekk művelt utób legutób évtizedekb arcképfestészete P
Bertala Czigá Dezs Jáv Pá Erd Vikto Kunwa Cézá Hatvá Fere bár Fei Jen ma Fra
Frigye Gáb Móri Zád Istvá századfordu nálu mode fest irányb va fejlőd útjelzőj
festészetn ple ai naturalizmu impresszionizm jegyéb va fejlődéséne Ily ple a
értelméb ve életképek festene Po Hug Kunf Lajo Tu Ödö M 80- évekb tűn f
olaszorszá tanulmányaiv Magyar-Mannheim Gusztá sokolda dekorat tehetsé színe
apróléko olasz életképe kereszt cs jel századb fejlőd zománc színekb ragyog
dramatik mozgalmasság mode tájfestőv Fény Ado kivá tehetsé s átalakul ut le
magy festész egy veze értékév Fejlődésén állomás naturalisztiku szegé emberek
ábrázo életképe fest fölfogá szolno parasztképe stilizál mesesze kompozíci
szolno t lelk egysze eszközökk kifeje tájképe Kato Nánd mé érzés költ lelküle
Tát vidé heg táj változat hangulataib ny kifejezé biztos ne különleg hely mode
magy tájfestészetbe legutó említe hár fes egyéniség kül súlyáv emelked száz el
évtizedéb tart m pozíciój napjainki E na mozgalomna nagybány isko megindításán
egy főrésze Iványi-Grünwa Bé mú száz évein végé b jel száz el évtize ut elvá
nagybányai naturalis irányátó főjelentősé abb csúcsosod k ho irányn magy
festészetb másokk együ egy megindító vol Sokré művésze késő dekorat kompozíci
fe fordul m vég legújabb na magy Alfö tájain monumentál ábrázolásáb fejeződ k
naturalistákt impresszionistákh va átmenet képvise mú száz 90- éveib indu Kno
Im életképein leveg tón festéséve impresszionisztik látásm érvényes Gó Mór fin
pasztellképe Fei Alfr szín foltokb festet nagymozgalmasság tenge fürdőke cirkus
lóversenyek ábrázol tömegek muta képei Impresszionisztik arckép tájképek
szobrás felfogásh közeled aktábrázolása Hatvá Fere bár Naturalisztik figurál
tájkép utá szín foltokb fölépíte tájak fe Kosztolányi-Ka Gyul X elej ke
szerepel hábor közvetlen megelő időkb ig elismerésh juto Perlmutt Izsá a hossza
hollandi tartózkod ut fes magy életképe alak magy enteriőrjei mely orsz határa
t becsült tett nevé Lász Fül melle abb tisztességb részesül ho önarckép firenz
Uffizib helyezt e Kép tárfölfogás fest kezelés folyt veze magy mester kö emeli
elő említettekn jóv fiatalab képein stílusán fog régeb mesterekk ta közösség
hábo elő feltű Herma Lipó a barokk lendület fantasztik aktkompozíciókk újabb
nagyvona tájképekk szerze nev magána X s másod évtizedén el éveib jelentkezn m
a fiat festő ak részb Nagybányá részb Parisb kapo hatás ala kezd átformál
kifejezé eszközeike me hábo megszakítot fejlődé érvényesülé lehetőségeike cs
száz másod évtizedén el éveib tünedezn f ism egyenkén mi úja fest törekvés
képviselő 1911-b rendezt Nyolc el kiállításuka me törekvésű el nyilván
megjelené vol Ez soráb találj követke művészeke k azó m mi kialaku jobbá külfö
elő számotte művészegyénisége Beré Róber Czób Bél Czigá Dezs Orbá Dezs P Bertal
Tihan Lajo nevek kív törekvések képviselt mé m hábo elő Nagybán Par ált
termékenyülv azó művészetükb teljes kialaku festő Perlrott-Csa Vilmo Ziff Sándo
továb kezdett fog Parisb é Ré Alfré M hábo elő szerepelte hábo ut érvényesülte
többé-kevés ném expresszionis művész behatá ala fejlődö Scheib Hug Kád Bé nál
fiatalab cs hábo ala föltű Schönberg Arman hábo ut fölbukka törekvés jobbá
fiatala művész kívül mé Diener-Dén Rezs Ba Józse Medgy Lászl Kor Vinc Szen
Andrá Fark Istvá konstruktivis irá képvisel Németországb é Pe Lász Moholy-Na
Lászl Művészeinkn egé so ped grafik munkáikk tet érdemes mag arr ho vázlat
áttekintésb fölemlítsü Különös karikatúrarajzolásn támadt kezdett fog jel
képviselő m említe Be Vilm 184 alapít m Magyarország el németnyel élclapo Fara
Józs 90- év elej ma e évtized ural Jan Ján örökéb magy politik karikatúrá k
azut néhá évv ezelő bekövetkeze halálá B Dez válto fö Inká társadal karikatú
művelő Má Lajo Fei Jen külföl élclapok rajzo Lak Alfré Kób Le Ír művész
karikatúráiv lett ismert Herm Lipó Ge Lip késő külföld na sikerek arato Maj
Henri k mi külföl na lap rajzol követt Kel Im Dez Alajo Mi illusztrátor tűnt
Radó Hirs Nell Hon Nándo Pogá Will Vadá Mikló Má Lajo Könyvcímlap könyv díszítő
Fal Ele Koz Lajo Ga Arnol mode plakátművész művelő mi kezdeményez Bas Árpá Má
Lajo Fara Géz után szociál plakátok készí Bí Mihá Vért Marcel továb Fal Ele
Föld Imr Bardó Árpá grafikán ré művelő Ehrenrei Ádá Vidé Károl Tyrol Józs
Kossuth-bank rajzoló Pető acélmetsze arcképén készítőj Wint Sámu ré kottacímlap
metsző 50- év végé Poll Zsigmo 60-a 80- év hír fametszőj Részb eredet részb
reprodukt grafiká rév lett mode időkb ismertekk Erd Vikto Bar Ern Józ Károl
Léná Róber Conr Gyul Ber Gyul Kr Bél Kr Jen G Sánd Józse Zád Istvá Farkashá
Mikló Csab Ek Laj We Erzsébe
12540.
CÍMS Képzőművészet-Festés
SZÓCI Festész s nagymart születé jobb Bécs arck életképfe Alconi Tiva nyi m
1840- pe Műtárla szerepe Köve arcképfe K Henr Doc Alb miniaturfes kés fénykép
le Kn Józ arcképfes m cégfe vége élet tová arcképfest Zsigm B Vilm utó m e
karikatúra-rajzoló egy hír idealiz arcké fest Ad Or B mell korá fes felfogásá
fo Ingo Fer említhe táblabíró-vi ko arcképfes kezdetle életképfes u 70 é vé
egés 90 éve nyúl rész novellisztik rész természe ábrázolás töre élet fes
következn Köz legjelentős Br Laj fran isk eg e közvetít 70 é v fe 80 évek
feltűn D Kál Hernádi-He Korn a münch stílus festet magya életképek Valami
később 90 évek dolgoz Karv M kato életé merít életképe feste Kortár v Skute Dö
80 évek velen életképek valam kat szalonélet v életképe feste 90 évek azu pe
kohómunkáskép ket világí problémái festő feladatok foglalkozo 80 é dere Bih
Sánd Munká u követk idős mag életképfestészeté eg legerős tehetsé egy naturaliz
jegyé fest legmagyaros életké alkotó Ba Gy 80 é vé 90 évek fe
nagyváros-életképe emell m arcképfe számotte Kaufm Izi galíc Tá vid zsi élet
enteriőrje típus ábrázo kép 80 90 évek halál ma tárgyköréh foly emelke fes
előadásáb Tor Gy ugyanc idők tű tá Ke életé meríte gyak fő etnográf érdekess
életképeiv 90 é ele k feltűn Ha Ar Viz u so ígé ak irá életképév m sejtt késő
virtuó fest arcké mester Va Zsigm ek jelentke e életképéiv jelentős azonkív h
századfordu kedv arcképfes Országház egyeb l freskókompozíciói rejl Különö
arcképfestés te találkoz szá kit tehetségg említette kí 80 é dere 90 évek ara
diadal mag arcképfestés puri egyszerűs nagymest Horov Lip valami kés sze
népszerűsé Ferra Art Parla Vi Kö I 90 é vé kezdő Lás Fü megcsod
arcképfestőpályá m Eur udvar ve kereszt Mellet után n arcképfestésze folytat
kizáról té jelen sikere ér M Laj különö m arcké fest kivá külföl nagyh Ha Art
tová Sze Fül Kn Im Timár-Th Mik vo sz.- egés napjain folytatód ami c legut d
fiata mon arcké eg népsz mest Glat Gyu Melle említen K Rez Br Alad Más- értelem
más- eredmények művel utó legutó évtizedek arcképfestészet Bertal Czig Dez Já P
Er Vikt Kunw Céz Hatv Fer bá Fe Je m Fr Frigy Gá Mór Zá Istv századford nál mod
fes irány v fejlő útjelző festészet pl a naturalizm impresszioniz jegyé v
fejlődésén Il pl értelmé v életképe festen P Hu Kun Laj T Öd 80 évek tű
olaszorsz tanulmányai Magyar-Mannhei Guszt sokold dekora tehets szín aprólék
olas életkép keresz c je század fejlő zomán színek ragyo dramati mozgalmassá
mod tájfestő Fén Ad kiv tehets átalaku u l mag festés eg vez értéké Fejlődésé
állomá naturalisztik szeg embere ábráz életkép fes fölfog szoln parasztkép
stilizá mesesz kompozíc szoln lel egysz eszközök kifej tájkép Kat Nán m érzé
köl lelkül Tá vid he tá változa hangulatai n kifejez bizto n különle hel mod
mag tájfestészetb legut említ há fe egyénisé kü súlyá emelke szá e évtizedé tar
pozíció napjaink n mozgalomn nagybán isk megindításá eg főrész Iványi-Grünw B m
szá évei vég je szá e évtiz u elv nagybánya naturali irányát főjelentős ab
csúcsoso h irány mag festészet mások egy eg megindít vo Sokr művész kés dekora
kompozíc f fordu vé legújab n mag Alf tájai monumentá ábrázolásá fejező
naturalisták impresszionisták v átmene képvis m szá 90 évei ind Kn I életképei
leve tó festésév impresszioniszti látás érvénye G Mó fi pasztellkép Fe Alf szí
foltok feste nagymozgalmassá teng fürdők cirku lóversenye ábrázo tömege mut
képe Impresszioniszti arcké tájképe szobrá felfogás közele aktábrázolás Hatv
Fer bá Naturaliszti figurá tájké ut szí foltok fölépít tája f Kosztolányi-K Gyu
ele k szerepe hábo közvetle megel idők i elismerés jut Perlmut Izs hossz holland
tartózko u fe mag életkép ala mag enteriőrje mel ors határ becsül tet nev Lás
Fü mell ab tisztesség részesü h önarcké firen Uffizi helyez Ké tárfölfogá fes
kezelé foly vez mag meste k emel el említettek jó fiatala képei stílusá fo rége
mesterek t közössé háb el felt Herm Lip barok lendüle fantaszti aktkompozíciók
újab nagyvon tájképek szerz ne magán máso évtizedé e évei jelentkez fia fest a
rész Nagybány rész Paris kap hatá al kez átformá kifejez eszközeik m háb
megszakíto fejlőd érvényesül lehetőségeik c szá máso évtizedé e évei tünedez is
egyenké m új fes törekvé képvisel 1911- rendez Nyol e kiállításuk m törekvés e
nyilvá megjelen vo E sorá talál követk művészek az m kialak jobb külf el
számott művészegyéniség Ber Róbe Czó Bé Czig Dez Orb Dez Berta Tiha Laj neve kí
törekvése képvisel m háb el Nagybá Pa ál termékenyül az művészetük telje kialak
fest Perlrott-Cs Vilm Zif Sánd tová kezdet fo Paris R Alfr háb el szerepelt háb
u érvényesült többé-kevé né expresszioni művés behat al fejlőd Schei Hu Ká B ná
fiatala c háb al fölt Schönber Arma háb u fölbukk törekvé jobb fiatal művés
kívü m Diener-Dé Rez B Józs Medg Lász Ko Vin Sze Andr Far Istv konstruktivi ir
képvise Németország P Lás Moholy-N Lász Művészeink eg s pe grafi munkáik te
érdeme ma ar h vázla áttekintés fölemlíts Különö karikatúrarajzolás támad
kezdet fo je képvisel említ B Vil 18 alapí Magyarorszá e németnye élclap Far
Józ 90 é ele m évtize ura Ja Já öröké mag politi karikatúr azu néh év ezel
bekövetkez halál De vált f Ink társada karikat művel M Laj Fe Je külfö élclapo
rajz La Alfr Kó L Í művés karikatúrái let ismer Her Lip G Li kés külföl n
sikere arat Ma Henr m külfö n la rajzo követ Ke I De Alaj M illusztráto tűn Rad
Hir Nel Ho Nánd Pog Wil Vad Mikl M Laj Könyvcímla köny díszít Fa El Ko Laj G Arno
mod plakátművés művel m kezdeménye Ba Árp M Laj Far Gé utá szociá plakáto kész
B Mih Vér Marce tová Fa El Föl Im Bard Árp grafiká r művel Ehrenre Ád Vid Káro
Tyro Józ Kossuth-ban rajzol Pet acélmetsz arcképé készítő Win Sám r kottacímla
metsz 50 é vég Pol Zsigm 60- 80 é hí fametsző Rész erede rész reproduk grafik
ré let mod idők ismertek Er Vikt Ba Er Jó Káro Lén Róbe Con Gyu Be Gyu K Bé K
Je Sán Józs Zá Istv Farkash Mikl Csa E La W Erzséb
12540
CÍM Képzőművészet-Festé
SZÓC Festés nagymar szület job Béc arc életképf Alcon Tiv ny 1840 p Műtárl
szerep Köv arcképf Hen Do Al miniaturfe ké fényké l K Jó arcképfe cégf vég éle
tov arcképfes Zsig Vil ut karikatúra-rajzol eg hí ideali arck fes A O mel kor
fe felfogás f Ing Fe említh táblabíró-v k arcképfe kezdetl életképfe 7 v egé 9
év nyú rés novelliszti rés termész ábrázolá tör éle fe következ Kö legjelentő B
La fra is e közvetí 7 f 8 éve feltű Ká Hernádi-H Kor münc stílu feste magy
életképe Valam későb 9 éve dolgo Kar kat élet merí életkép fest Kortá Skut D 8
éve vele életképe vala ka szalonéle életkép fest 9 éve az p kohómunkáské ke
világ problémá fest feladato foglalkoz 8 der Bi Sán Munk követ idő ma
életképfestészet e legerő tehets eg naturali jegy fes legmagyaro életk alkot B
G 8 v 9 éve f nagyváros-életkép emel arcképf számott Kauf Iz galí T vi zs éle
enteriőrj típu ábráz ké 8 9 éve halá m tárgyköré fol emelk fe előadásá To G
ugyan idő t t K élet merít gya f etnográ érdekes életképei 9 el feltű H A Vi s
íg a ir életképé sejt kés virtu fes arck meste V Zsig e jelentk életképéi
jelentő azonkí századford ked arcképfe Országhá egye freskókompozíció rej Külön
arcképfesté t találko sz ki tehetség említett k 8 der 9 éve ar diada ma
arcképfesté pur egyszerű nagymes Horo Li valam ké sz népszerűs Ferr Ar Parl V K
9 v kezd Lá F megcso arcképfestőpály Eu udva v keresz Melle utá arcképfestész
folyta kizáró t jele siker é La külön arck fes kiv külfö nagy H Ar tov Sz Fü K
I Timár-T Mi v sz. egé napjai folytató am legu fiat mo arck e néps mes Gla Gy
Mell említe Re B Ala Más értele más eredménye műve ut legut évtizede
arcképfestésze Berta Czi De J E Vik Kun Cé Hat Fe b F J F Frig G Mó Z Ist
századfor ná mo fe irán fejl útjelz festésze p naturaliz impresszioni jegy
fejlődésé I p értelm életkép feste H Ku La Ö 8 éve t olaszors tanulmánya
Magyar-Mannhe Gusz sokol dekor tehet szí aprólé ola életké keres j száza fejl
zomá színe ragy dramat mozgalmass mo tájfest Fé A ki tehet átalak ma festé e ve
érték Fejlődés állom naturaliszti sze ember ábrá életké fe fölfo szol parasztké
stiliz meses kompozí szol le egys eszközö kife tájké Ka Ná érz kö lelkü T vi h
t változ hangulata kifeje bizt különl he mo ma tájfestészet legu emlí h f
egyénis k súly emelk sz évtized ta pozíci napjain mozgalom nagybá is megindítás
e főrés Iványi-Grün sz éve vé j sz évti el nagybány natural irányá főjelentő a
csúcsos irán ma festésze máso eg e megindí v Sok művés ké dekor kompozí ford v
legúja ma Al tája monument ábrázolás fejez naturalistá impresszionistá átmen
képvi sz 9 éve in K életképe lev t festésé impresszioniszt látá érvény M f
pasztellké F Al sz folto fest nagymozgalmass ten fürdő cirk lóverseny ábráz
tömeg mu kép Impresszioniszt arck tájkép szobr felfogá közel aktábrázolá Hat Fe
b Naturaliszt figur tájk u sz folto fölépí táj Kosztolányi- Gy el szerep háb
közvetl mege idő elismeré ju Perlmu Iz hoss hollan tartózk f ma életké al ma
enteriőrj me or hatá becsü te ne Lá F mel a tisztessé részes önarck fire Uffiz
helye K tárfölfog fe kezel fol ve ma mest eme e említette j fiatal képe stílus
f rég mestere közöss há e fel Her Li baro lendül fantaszt aktkompozíció úja
nagyvo tájképe szer n magá más évtized éve jelentke fi fes rés Nagybán rés Pari
ka hat a ke átform kifeje eszközei há megszakít fejlő érvényesü lehetőségei sz
más évtized éve tünede i egyenk ú fe törekv képvise 1911 rende Nyo kiállításu
törekvé nyilv megjele v sor talá követ művésze a kiala job kül e számot
művészegyénisé Be Rób Cz B Czi De Or De Bert Tih La nev k törekvés képvise há e
Nagyb P á termékenyü a művészetü telj kiala fes Perlrott-C Vil Zi Sán tov kezde
f Pari Alf há e szerepel há érvényesül többé-kev n expresszion művé beha a
fejlő Sche H K n fiatal há a föl Schönbe Arm há fölbuk törekv job fiata művé
kív Diener-D Re Józ Med Lás K Vi Sz And Fa Ist konstruktiv i képvis Németorszá
Lá Moholy- Lás Művészein e p graf munkái t érdem m a vázl áttekinté fölemlít
Külön karikatúrarajzolá táma kezde f j képvise emlí Vi 1 alap Magyarorsz
németny élcla Fa Jó 9 el évtiz ur J J örök ma polit karikatú az né é eze
bekövetke halá D vál In társad karika műve La F J külf élclap raj L Alf K művé
karikatúrá le isme He Li L ké külfö siker ara M Hen külf l rajz köve K D Ala
illusztrát tű Ra Hi Ne H Nán Po Wi Va Mik La Könyvcíml kön díszí F E K La Arn
mo plakátművé műve kezdemény B Ár La Fa G ut szoci plakát kés Mi Vé Marc tov F
E Fö I Bar Ár grafik műve Ehrenr Á Vi Kár Tyr Jó Kossuth-ba rajzo Pe acélmets
arckép készít Wi Sá kottacíml mets 5 vé Po Zsig 60 8 h fametsz Rés ered rés
reprodu grafi r le mo idő ismerte E Vik B E J Kár Lé Rób Co Gy B Gy B J Sá Józ
Z Ist Farkas Mik Cs L Erzsé
1254
CÍ Képzőművészet-Fest
SZÓ Festé nagyma szüle jo Bé ar életkép Alco Ti n 184 Műtár szere Kö arckép
He D A miniaturf k fényk J arcképf cég vé él to arcképfe Zsi Vi u
karikatúra-rajzo e h ideal arc fe me ko f felfogá In F említ táblabíró- arcképf
kezdet életképf eg é ny ré novelliszt ré termés ábrázol tö él f követke K
legjelent L fr i közvet év felt K Hernádi- Ko mün stíl fest mag életkép Vala
késő év dolg Ka ka éle mer életké fes Kort Sku év vel életkép val k szalonél
életké fes év a kohómunkásk k vilá problém fes feladat foglalko de B Sá Mun
köve id m életképfestésze leger tehet e natural jeg fe legmagyar élet alko év
nagyváros-életké eme arckép számot Kau I gal v z él enteriőr típ ábrá k év hal
tárgykör fo emel f előadás T ugya id éle merí gy etnogr érdeke életképe e felt
V í i életkép sej ké virt fe arc mest Zsi jelent életképé jelent azonk
századfor ke arcképf Országh egy freskókompozíci re Külö arcképfest találk s k
tehetsé említet de év a diad m arcképfest pu egyszer nagyme Hor L vala k s
népszerű Fer A Par kez L megcs arcképfestőpál E udv keres Mell ut arcképfestés
folyt kizár jel sike L külö arc fe ki külf nag A to S F Timár- M sz eg napja
folytat a leg fia m arc nép me Gl G Mel említ R Al Má értel má eredmény műv u
legu évtized arcképfestész Bert Cz D Vi Ku C Ha F Fri M Is századfo n m f irá
fej útjel festész naturali impresszion jeg fejlődés értel életké fest K L év
olaszor tanulmány Magyar-Mannh Gus soko deko tehe sz apról ol életk kere száz
fej zom szín rag drama mozgalmas m tájfes F k tehe átala m fest v érté Fejlődé
állo naturaliszt sz embe ábr életk f fölf szo parasztk stili mese kompoz szo l
egy eszköz kif tájk K N ér k lelk v válto hangulat kifej biz külön h m m
tájfestésze leg eml egyéni súl emel s évtize t pozíc napjai mozgalo nagyb i
megindítá főré Iványi-Grü s év v s évt e nagybán natura irány főjelent csúcso
irá m festész más e megind So művé k deko kompoz for legúj m A táj monumen
ábrázolá feje naturalist impresszionist átme képv s év i életkép le festés
impresszionisz lát érvén pasztellk A s folt fes nagymozgalmas te fürd cir
lóversen ábrá töme m ké Impresszionisz arc tájké szob felfog köze aktábrázol Ha
F Naturalisz figu táj s folt fölép tá Kosztolányi G e szere há közvet meg id
elismer j Perlm I hos holla tartóz m életk a m enteriőr m o hat becs t n L me
tisztess része önarc fir Uffi hely tárfölfo f keze fo v m mes em említett fiata
kép stílu ré mester közös h fe He L bar lendü fantasz aktkompozíci új nagyv
tájkép sze mag má évtize év jelentk f fe ré Nagybá ré Par k ha k átfor kifej
eszköze h megszakí fejl érvényes lehetősége s má évtize év tüned egyen f törek
képvis 191 rend Ny kiállítás törekv nyil megjel so tal köve művész kial jo kü
számo művészegyénis B Ró C Cz D O D Ber Ti L ne törekvé képvis h Nagy termékeny
művészet tel kial fe Perlrott- Vi Z Sá to kezd Par Al h szerepe h érvényesü
többé-ke expresszio műv beh fejl Sch fiata h fö Schönb Ar h fölbu törek jo fiat
műv kí Diener- R Jó Me Lá V S An F Is konstrukti képvi Németorsz L Moholy Lá
Művészei gra munká érde váz áttekint fölemlí Külö karikatúrarajzol tám kezd
képvis eml V ala Magyarors németn élcl F J e évti u örö m poli karikat a n ez
bekövetk hal vá I társa karik műv L kül élcla ra Al műv karikatúr l ism H L k
külf sike ar He kül raj köv Al illusztrá t R H N Ná P W V Mi L Könyvcím kö dísz
L Ar m plakátműv műv kezdemén Á L F u szoc plaká ké M V Mar to F Ba Á grafi műv
Ehren V Ká Ty J Kossuth-b rajz P acélmet arcké készí W S kottacím met v P Zsi 6
famets Ré ere ré reprod graf l m id ismert Vi Ká L Ró C G G S Jó Is Farka Mi C
Erzs