Magyar Zsidó Lexikon: Képzőművészet-Festészet

12541.htm

CÍMSZÓ: Képzőművészet-Festészet

SZÓCIKK: "A századforduló nálunk a modern festői irányban való fejlődés útjelzője, a festészetnek a plein air, naturalizmus, impresszionizmus jegyében való fejlődésének. Ilyen plein air értelmében vett életképeket festenek: Poll Hugó, Kunffy Lajos, Tull Ödön. Már a 80-as években tűnik föl olaszországi tanulmányaival Magyar-Mannheimér Gusztáv, de sokoldalú dekoratív tehetsége színes, aprólékos, olaszos életképein keresztül csak a jelen században fejlődik a zománcos színekben ragyogó, dramatikus mozgalmasságú, modern tájfestővé. Fényes Adolf kiváló tehetsége is sok átalakulás után lesz a magyar festészet egyik vezető értékévé. Fejlődésének állomásai a naturalisztikus, szegény embereket ábrázoló életképek, a festői fölfogása szolnoki parasztképek, a stilizált, meseszerű kompozíciók és a szolnoki táj lelkét egyszerű eszközökkel kifejező tájképek. Katona Nándor mély érzésű, költői lelkülete a Tátra vidéki hegyi tájak változatos hangulataiban nyer kifejezést és biztosít neki különleges helyet a modern magyar tájfestészetben. A legutóbb említett három festő egyéniségük külön súlyával emelkedik ki a század első évtizedében és tartja meg pozícióját napjainkig. Egy nagy mozgalomnak, a nagybányai iskola megindításának egyik főrészese Iványi-Grünwald Béla a múlt század 90 es éveinek végén. S bár a jelen század első évtizede után elvált a nagybányaiak naturalista irányától, főjelentősége abban csúcsosodik ki, hogy ez iránynak a magyar festészetben másokkal együtt egyik megindítója volt. Sokrétű művészete később dekoratív kompozíciók felé fordult, míg végre legújabban a nagy magyar Alföld tájainak monumentális ábrázolásában fejeződik ki. A naturalistáktól az impresszionistákhoz való átmenetet képviseli a múlt század 90-es éveiben indult Knopp Imre életképeinek levegő- és tónus festésével. Az impresszionisztikus látásmód érvényesül Góth Móric finom pasztellképein és Feiks Alfréd színes foltokban festett, nagymozgalmasságú, tengeri fürdőket, cirkuszt és lóversenyeket ábrázoló, tömegeket mutató képein. Impresszionisztikus arcképek és tájképeken át szobrászi felfogáshoz közeledik aktábrázolásain Hatvány Ferenc báró. Naturalisztikus figurális és tájképek után, színes foltokban fölépített tájakat fest Kosztolányi-Kann Gyula. A XX. sz elején kezd szerepelni és a háborút közvetlenül megelőző időkben igaz elismeréshez jutott Perlmutter Izsák, aki hosszabb hollandiai tartózkodás után festi magyar életképeit és alakos magyar enteriőrjeit, melyek az ország határain túl is becsültté tették nevét. László Fülöp mellett abban a tisztességben részesült, hogy önarcképét a firenzei Uffiziban helyezték el. Képei tárfölfogásuk és festői kezelésük folytán a vezető magyar mesterek közé emelik. Az előbb említetteknél jóval fiatalabb, de képeinek stílusánál fogva régebbi mesterekkel tart közösséget a háború előtt feltűnt Hermann Lipót, aki barokkos lendületű, fantasztikus aktkompozíciókkal és újabban nagyvonalú tájképekkel szerzett nevet magának. A XX. sz. második évtizedének első éveiben jelentkeznek már ama fiatal festők, akik részben Nagybányán, részben Parisban kapott hatások alatt kezdik átformálni kifejezési eszközeiket, de mert a háború megszakította fejlődési és érvényesülési lehetőségeiket, csak a század második évtizedének első éveiben tünedeznek föl ismét egyenként, mint az újabb festői törekvések képviselői. 1911-ben rendezték a Nyolcak első kiállításukat, mely ez új törekvésűek első nyilvános megjelenése volt. Ezek sorában találjuk a következő művészeket, kik azóta ma már mind kialakult s jobbára a külföld előtt is számottevő művészegyéniségek: Berény Róbert, Czóbel Béla, Czigány Dezső, Orbán, Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos. E neveken kívül az új törekvéseket képviselték még, már a háború előtt Nagybánya és Paris által termékenyülve, az azóta művészetükben teljesen kialakult festők: Perlrott-Csaba Vilmos. Ziffer Sándor, továbbá a kezdettől fogva Parisban élő Réth Alfréd. Már a háború előtt szerepeltek, de a háború után érvényesültek, többé-kevésbé a német expresszionista művészet behatása alatt fejlődött Scheiber Hugó, Kádár Béla és a náluk fiatalabb, csak a háború alatt föltűnt Schönberger Armand. A háború után fölbukkant új törekvésű, jobbára fiatalabb művészek kívülük még: Diener-Dénes Rezső, Bató József, Medgyes László, Korda Vince, Szenes András, Farkas István. A konstruktivista irány képviselői a Németországban élő Peri László és Moholy-Nagy László. Művészeinknek egész sora pedig grafikai munkáikkal tette érdemessé magát arra, hogy e vázlatos áttekintésben fölemlítsük. Különösen a karikatúrarajzolásnak támadtak kezdettől fogva jeles képviselői. A már említett Beck Vilmos 1843. alapítja meg Magyarországon az első németnyelvű élclapot; Faragó József a 90-es évek elején majd egy évtizedig uralja Jankó János örökében a magyar politikai karikatúrát, kit azután néhány évvel ezelőtt bekövetkezett haláláig Bér Dezső váltott föl. Inkább a társadalmi karikatúra művelői: Márk Lajos, Feiks Jenő, a külföldi élclapokba is rajzoló Lakos Alfréd, Kóber Leó. Írók és művészek karikatúráival lettek ismertté Herman Lipót, Gedő Lipót és a később külföldön nagy sikereket aratott Major Henrik, kit mint külföldi nagy lapok rajzolói követtek Kelen Imre és Dezső Alajos. Mint illusztrátorok tűntek ki Radóné Hirsch Nelli, Honti Nándor, Pogány Willy, Vadász Miklós, Márk Lajos. Könyvcímlapok és könyvek díszítői: Falus Elek, Kozma Lajos, Gara Arnold. A modern plakátművészet művelői: mint kezdeményezők Basch Árpád, Márk Lajos, Faragó Géza, utánuk a szociális plakátokat készítő Bíró Mihály és Vértes Marcell, továbbá Falus Elek, Földes Imre. Bardócz Árpád. A grafikának régi művelői: Ehrenreich Ádám, Vidéky Károly, Tyroler József a Kossuth-bankók rajzolója és Petőfi acélmetszetű arcképének készítője, Winter Sámuel régi kottacímlapok metszője az 50-es évek végén, Pollák Zsigmond a 60-as, 80-as évek híres fametszője. Részben eredeti, részben reproduktív grafikáik révén lettek a modern időkben ismertekké. Erdei Viktor, Barta Ernő, Józsa Károly, Lénárd Róbert, Conrád Gyula, Berón Gyula, Krón Béla, Krón Jenő, Gy. Sándor József, Zádor István, Farkasházi Miklós, Csabai Ekés Lajos és Weil Erzsébet."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2541. címszó a lexikon => 463. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12541.htm

CÍMSZÓ: Képzőművészet-Festészet

SZÓCIKK: A századforduló nálunk a modern festői irányban való fejlődés útjelzője, a festészetnek a plein air, naturalizmus, impresszionizmus jegyében való fejlődésének. Ilyen plein air értelmében vett életképeket festenek: Poll Hugó, Kunffy Lajos, Tull Ödön. Már a 80-as években tűnik föl olaszországi tanulmányaival Magyar-Mannheimér Gusztáv, de sokoldalú dekoratív tehetsége színes, aprólékos, olaszos életképein keresztül csak a jelen században fejlődik a zománcos színekben ragyogó, dramatikus mozgalmasságú, modern tájfestővé. Fényes Adolf kiváló tehetsége is sok átalakulás után lesz a magyar festészet egyik vezető értékévé. Fejlődésének állomásai a naturalisztikus, szegény embereket ábrázoló életképek, a festői fölfogása szolnoki parasztképek, a stilizált, meseszerű kompozíciók és a szolnoki táj lelkét egyszerű eszközökkel kifejező tájképek. Katona Nándor mély érzésű, költői lelkülete a Tátra vidéki hegyi tájak változatos hangulataiban nyer kifejezést és biztosít neki különleges helyet a modern magyar tájfestészetben. A legutóbb említett három festő egyéniségük külön súlyával emelkedik ki a század első évtizedében és tartja meg pozícióját napjainkig. Egy nagy mozgalomnak, a nagybányai iskola megindításának egyik főrészese Iványi-Grünwald Béla a múlt század 90 es éveinek végén. S bár a jelen század első évtizede után elvált a nagybányaiak naturalista irányától, főjelentősége abban csúcsosodik ki, hogy ez iránynak a magyar festészetben másokkal együtt egyik megindítója volt. Sokrétű művészete később dekoratív kompozíciók felé fordult, míg végre legújabban a nagy magyar Alföld tájainak monumentális ábrázolásában fejeződik ki. A naturalistáktól az impresszionistákhoz való átmenetet képviseli a múlt század 90-es éveiben indult Knopp Imre életképeinek levegő- és tónus festésével. Az impresszionisztikus látásmód érvényesül Góth Móric finom pasztellképein és Feiks Alfréd színes foltokban festett, nagymozgalmasságú, tengeri fürdőket, cirkuszt és lóversenyeket ábrázoló, tömegeket mutató képein. Impresszionisztikus arcképek és tájképeken át szobrászi felfogáshoz közeledik aktábrázolásain Hatvány Ferenc báró. Naturalisztikus figurális és tájképek után, színes foltokban fölépített tájakat fest Kosztolányi-Kann Gyula. A XX. sz elején kezd szerepelni és a háborút közvetlenül megelőző időkben igaz elismeréshez jutott Perlmutter Izsák, aki hosszabb hollandiai tartózkodás után festi magyar életképeit és alakos magyar enteriőrjeit, melyek az ország határain túl is becsültté tették nevét. László Fülöp mellett abban a tisztességben részesült, hogy önarcképét a firenzei Uffiziban helyezték el. Képei tárfölfogásuk és festői kezelésük folytán a vezető magyar mesterek közé emelik. Az előbb említetteknél jóval fiatalabb, de képeinek stílusánál fogva régebbi mesterekkel tart közösséget a háború előtt feltűnt Hermann Lipót, aki barokkos lendületű, fantasztikus aktkompozíciókkal és újabban nagyvonalú tájképekkel szerzett nevet magának. A XX. sz. második évtizedének első éveiben jelentkeznek már ama fiatal festők, akik részben Nagybányán, részben Parisban kapott hatások alatt kezdik átformálni kifejezési eszközeiket, de mert a háború megszakította fejlődési és érvényesülési lehetőségeiket, csak a század második évtizedének első éveiben tünedeznek föl ismét egyenként, mint az újabb festői törekvések képviselői. 1911-ben rendezték a Nyolcak első kiállításukat, mely ez új törekvésűek első nyilvános megjelenése volt. Ezek sorában találjuk a következő művészeket, kik azóta ma már mind kialakult s jobbára a külföld előtt is számottevő művészegyéniségek: Berény Róbert, Czóbel Béla, Czigány Dezső, Orbán, Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos. E neveken kívül az új törekvéseket képviselték még, már a háború előtt Nagybánya és Paris által termékenyülve, az azóta művészetükben teljesen kialakult festők: Perlrott-Csaba Vilmos. Ziffer Sándor, továbbá a kezdettől fogva Parisban élő Réth Alfréd. Már a háború előtt szerepeltek, de a háború után érvényesültek, többé-kevésbé a német expresszionista művészet behatása alatt fejlődött Scheiber Hugó, Kádár Béla és a náluk fiatalabb, csak a háború alatt föltűnt Schönberger Armand. A háború után fölbukkant új törekvésű, jobbára fiatalabb művészek kívülük még: Diener-Dénes Rezső, Bató József, Medgyes László, Korda Vince, Szenes András, Farkas István. A konstruktivista irány képviselői a Németországban élő Peri László és Moholy-Nagy László. Művészeinknek egész sora pedig grafikai munkáikkal tette érdemessé magát arra, hogy e vázlatos áttekintésben fölemlítsük. Különösen a karikatúrarajzolásnak támadtak kezdettől fogva jeles képviselői. A már említett Beck Vilmos 1843. alapítja meg Magyarországon az első németnyelvű élclapot; Faragó József a 90-es évek elején majd egy évtizedig uralja Jankó János örökében a magyar politikai karikatúrát, kit azután néhány évvel ezelőtt bekövetkezett haláláig Bér Dezső váltott föl. Inkább a társadalmi karikatúra művelői: Márk Lajos, Feiks Jenő, a külföldi élclapokba is rajzoló Lakos Alfréd, Kóber Leó. Írók és művészek karikatúráival lettek ismertté Herman Lipót, Gedő Lipót és a később külföldön nagy sikereket aratott Major Henrik, kit mint külföldi nagy lapok rajzolói követtek Kelen Imre és Dezső Alajos. Mint illusztrátorok tűntek ki Radóné Hirsch Nelli, Honti Nándor, Pogány Willy, Vadász Miklós, Márk Lajos. Könyvcímlapok és könyvek díszítői: Falus Elek, Kozma Lajos, Gara Arnold. A modern plakátművészet művelői: mint kezdeményezők Basch Árpád, Márk Lajos, Faragó Géza, utánuk a szociális plakátokat készítő Bíró Mihály és Vértes Marcell, továbbá Falus Elek, Földes Imre. Bardócz Árpád. A grafikának régi művelői: Ehrenreich Ádám, Vidéky Károly, Tyroler József a Kossuth-bankók rajzolója és Petőfi acélmetszetű arcképének készítője, Winter Sámuel régi kottacímlapok metszője az 50-es évek végén, Pollák Zsigmond a 60-as, 80-as évek híres fametszője. Részben eredeti, részben reproduktív grafikáik révén lettek a modern időkben ismertekké. Erdei Viktor, Barta Ernő, Józsa Károly, Lénárd Róbert, Conrád Gyula, Berón Gyula, Krón Béla, Krón Jenő, Gy. Sándor József, Zádor István, Farkasházi Miklós, Csabai Ekés Lajos és Weil Erzsébet.

12541.ht

CÍMSZÓ Képzőművészet-Festésze

SZÓCIKK századfordul nálun moder festő irányba val fejlődé útjelzője festészetne plei air naturalizmus impresszionizmu jegyébe val fejlődésének Ilye plei ai értelmébe vet életképeke festenek Pol Hugó Kunff Lajos Tul Ödön Má 80-a évekbe tűni fö olaszország tanulmányaiva Magyar-Mannheimé Gusztáv d sokoldal dekoratí tehetség színes aprólékos olaszo életképei keresztü csa jele századba fejlődi zománco színekbe ragyogó dramatiku mozgalmasságú moder tájfestővé Fénye Adol kivál tehetség i so átalakulá utá les magya festésze egyi vezet értékévé Fejlődéséne állomása naturalisztikus szegén embereke ábrázol életképek festő fölfogás szolnok parasztképek stilizált meseszer kompozíció é szolnok tá lelké egyszer eszközökke kifejez tájképek Katon Nándo mél érzésű költő lelkület Tátr vidék hegy tája változato hangulataiba nye kifejezés é biztosí nek különlege helye moder magya tájfestészetben legutób említet háro fest egyéniségü külö súlyáva emelkedi k száza els évtizedébe é tartj me pozíciójá napjainkig Eg nag mozgalomnak nagybánya iskol megindításána egyi főrészes Iványi-Grünwal Bél múl száza 9 e éveine végén bá jele száza els évtized utá elvál nagybányaia naturalist irányától főjelentőség abba csúcsosodi ki hog e irányna magya festészetbe másokka együt egyi megindítój volt Sokrét művészet későb dekoratí kompozíció fel fordult mí végr legújabba nag magya Alföl tájaina monumentáli ábrázolásába fejeződi ki naturalistáktó a impresszionistákho val átmenete képvisel múl száza 90-e éveibe indul Knop Imr életképeine levegő é tónu festésével A impresszionisztiku látásmó érvényesü Gót Móri fino pasztellképei é Feik Alfré színe foltokba festett nagymozgalmasságú tenger fürdőket cirkusz é lóversenyeke ábrázoló tömegeke mutat képein Impresszionisztiku arcképe é tájképeke á szobrász felfogásho közeledi aktábrázolásai Hatván Feren báró Naturalisztiku figuráli é tájképe után színe foltokba fölépítet tájaka fes Kosztolányi-Kan Gyula XX s elejé kez szerepeln é háború közvetlenü megelőz időkbe iga elismeréshe jutot Perlmutte Izsák ak hosszab hollandia tartózkodá utá fest magya életképei é alako magya enteriőrjeit melye a orszá határai tú i becsültt tetté nevét Lászl Fülö mellet abba tisztességbe részesült hog önarcképé firenze Uffiziba helyezté el Képe tárfölfogásu é festő kezelésü folytá vezet magya mestere köz emelik A előb említettekné jóva fiatalabb d képeine stílusáná fogv régebb mesterekke tar közössége hábor előt feltűn Herman Lipót ak barokko lendületű fantasztiku aktkompozíciókka é újabba nagyvonal tájképekke szerzet neve magának XX sz másodi évtizedéne els éveibe jelentkezne má am fiata festők aki részbe Nagybányán részbe Parisba kapot hatáso alat kezdi átformáln kifejezés eszközeiket d mer hábor megszakított fejlődés é érvényesülés lehetőségeiket csa száza másodi évtizedéne els éveibe tünedezne fö ismé egyenként min a újab festő törekvése képviselői 1911-be rendezté Nyolca els kiállításukat mel e ú törekvésűe els nyilváno megjelenés volt Eze sorába találju következ művészeket ki azót m má min kialakul jobbár külföl előt i számottev művészegyéniségek Berén Róbert Czóbe Béla Czigán Dezső Orbán Dezső Pó Bertala é Tihany Lajos neveke kívü a ú törekvéseke képviselté még má hábor előt Nagybány é Pari álta termékenyülve a azót művészetükbe teljese kialakul festők Perlrott-Csab Vilmos Ziffe Sándor tovább kezdettő fogv Parisba él Rét Alfréd Má hábor előt szerepeltek d hábor utá érvényesültek többé-kevésb néme expresszionist művésze behatás alat fejlődöt Scheibe Hugó Kádá Bél é nálu fiatalabb csa hábor alat föltűn Schönberge Armand hábor utá fölbukkan ú törekvésű jobbár fiatalab művésze kívülü még Diener-Déne Rezső Bat József Medgye László Kord Vince Szene András Farka István konstruktivist irán képviselő Németországba él Per Lászl é Moholy-Nag László Művészeinkne egés sor pedi grafika munkáikka tett érdemess magá arra hog vázlato áttekintésbe fölemlítsük Különöse karikatúrarajzolásna támadta kezdettő fogv jele képviselői má említet Bec Vilmo 1843 alapítj me Magyarországo a els németnyelv élclapot Farag Józse 90-e éve elejé maj eg évtizedi uralj Jank Jáno örökébe magya politika karikatúrát ki azutá néhán évve ezelőt bekövetkezet halálái Bé Dezs váltot föl Inkáb társadalm karikatúr művelői Már Lajos Feik Jenő külföld élclapokb i rajzol Lako Alfréd Kóbe Leó Író é művésze karikatúráiva lette ismertt Herma Lipót Ged Lipó é későb külföldö nag sikereke aratot Majo Henrik ki min külföld nag lapo rajzoló követte Kele Imr é Dezs Alajos Min illusztrátoro tűnte k Radón Hirsc Nelli Hont Nándor Pogán Willy Vadás Miklós Már Lajos Könyvcímlapo é könyve díszítői Falu Elek Kozm Lajos Gar Arnold moder plakátművésze művelői min kezdeményező Basc Árpád Már Lajos Farag Géza utánu szociáli plakátoka készít Bír Mihál é Vérte Marcell tovább Falu Elek Földe Imre Bardóc Árpád grafikána rég művelői Ehrenreic Ádám Vidék Károly Tyrole Józse Kossuth-bankó rajzolój é Petőf acélmetszet arcképéne készítője Winte Sámue rég kottacímlapo metszőj a 50-e éve végén Pollá Zsigmon 60-as 80-a éve híre fametszője Részbe eredeti részbe reproduktí grafikái révé lette moder időkbe ismertekké Erde Viktor Bart Ernő Józs Károly Lénár Róbert Conrá Gyula Beró Gyula Kró Béla Kró Jenő Gy Sándo József Zádo István Farkasház Miklós Csaba Eké Lajo é Wei Erzsébet

12541.h

CÍMSZ Képzőművészet-Festész

SZÓCIK századfordu nálu mode fest irányb va fejlőd útjelzőj festészetn ple ai naturalizmu impresszionizm jegyéb va fejlődéséne Ily ple a értelméb ve életképek festene Po Hug Kunf Lajo Tu Ödö M 80- évekb tűn f olaszorszá tanulmányaiv Magyar-Mannheim Gusztá sokolda dekorat tehetsé színe apróléko olasz életképe kereszt cs jel századb fejlőd zománc színekb ragyog dramatik mozgalmasság mode tájfestőv Fény Ado kivá tehetsé s átalakul ut le magy festész egy veze értékév Fejlődésén állomás naturalisztiku szegé emberek ábrázo életképe fest fölfogá szolno parasztképe stilizál mesesze kompozíci szolno t lelk egysze eszközökk kifeje tájképe Kato Nánd mé érzés költ lelküle Tát vidé heg táj változat hangulataib ny kifejezé biztos ne különleg hely mode magy tájfestészetbe legutó említe hár fes egyéniség kül súlyáv emelked száz el évtizedéb tart m pozíciój napjainki E na mozgalomna nagybány isko megindításán egy főrésze Iványi-Grünwa Bé mú száz évein végé b jel száz el évtize ut elvá nagybányai naturalis irányátó főjelentősé abb csúcsosod k ho irányn magy festészetb másokk együ egy megindító vol Sokré művésze késő dekorat kompozíci fe fordul m vég legújabb na magy Alfö tájain monumentál ábrázolásáb fejeződ k naturalistákt impresszionistákh va átmenet képvise mú száz 90- éveib indu Kno Im életképein leveg tón festéséve impresszionisztik látásm érvényes Gó Mór fin pasztellképe Fei Alfr szín foltokb festet nagymozgalmasság tenge fürdőke cirkus lóversenyek ábrázol tömegek muta képei Impresszionisztik arckép tájképek szobrás felfogásh közeled aktábrázolása Hatvá Fere bár Naturalisztik figurál tájkép utá szín foltokb fölépíte tájak fe Kosztolányi-Ka Gyul X elej ke szerepel hábor közvetlen megelő időkb ig elismerésh juto Perlmutt Izsá a hossza hollandi tartózkod ut fes magy életképe alak magy enteriőrjei mely orsz határa t becsült tett nevé Lász Fül melle abb tisztességb részesül ho önarckép firenz Uffizib helyezt e Kép tárfölfogás fest kezelés folyt veze magy mester kö emeli elő említettekn jóv fiatalab képein stílusán fog régeb mesterekk ta közösség hábo elő feltű Herma Lipó a barokk lendület fantasztik aktkompozíciókk újabb nagyvona tájképekk szerze nev magána X s másod évtizedén el éveib jelentkezn m a fiat festő ak részb Nagybányá részb Parisb kapo hatás ala kezd átformál kifejezé eszközeike me hábo megszakítot fejlődé érvényesülé lehetőségeike cs száz másod évtizedén el éveib tünedezn f ism egyenkén mi úja fest törekvés képviselő 1911-b rendezt Nyolc el kiállításuka me törekvésű el nyilván megjelené vol Ez soráb találj követke művészeke k azó m mi kialaku jobbá külfö elő számotte művészegyénisége Beré Róber Czób Bél Czigá Dezs Orbá Dezs P Bertal Tihan Lajo nevek kív törekvések képviselt mé m hábo elő Nagybán Par ált termékenyülv azó művészetükb teljes kialaku festő Perlrott-Csa Vilmo Ziff Sándo továb kezdett fog Parisb é Ré Alfré M hábo elő szerepelte hábo ut érvényesülte többé-kevés ném expresszionis művész behatá ala fejlődö Scheib Hug Kád Bé nál fiatalab cs hábo ala föltű Schönberg Arman hábo ut fölbukka törekvés jobbá fiatala művész kívül mé Diener-Dén Rezs Ba Józse Medgy Lászl Kor Vinc Szen Andrá Fark Istvá konstruktivis irá képvisel Németországb é Pe Lász Moholy-Na Lászl Művészeinkn egé so ped grafik munkáikk tet érdemes mag arr ho vázlat áttekintésb fölemlítsü Különös karikatúrarajzolásn támadt kezdett fog jel képviselő m említe Be Vilm 184 alapít m Magyarország el németnyel élclapo Fara Józs 90- év elej ma e évtized ural Jan Ján örökéb magy politik karikatúrá k azut néhá évv ezelő bekövetkeze halálá B Dez válto fö Inká társadal karikatú művelő Má Lajo Fei Jen külföl élclapok rajzo Lak Alfré Kób Le Ír művész karikatúráiv lett ismert Herm Lipó Ge Lip késő külföld na sikerek arato Maj Henri k mi külföl na lap rajzol követt Kel Im Dez Alajo Mi illusztrátor tűnt Radó Hirs Nell Hon Nándo Pogá Will Vadá Mikló Má Lajo Könyvcímlap könyv díszítő Fal Ele Koz Lajo Ga Arnol mode plakátművész művelő mi kezdeményez Bas Árpá Má Lajo Fara Géz után szociál plakátok készí Bí Mihá Vért Marcel továb Fal Ele Föld Imr Bardó Árpá grafikán ré művelő Ehrenrei Ádá Vidé Károl Tyrol Józs Kossuth-bank rajzoló Pető acélmetsze arcképén készítőj Wint Sámu ré kottacímlap metsző 50- év végé Poll Zsigmo 60-a 80- év hír fametszőj Részb eredet részb reprodukt grafiká rév lett mode időkb ismertekk Erd Vikto Bar Ern Józ Károl Léná Róber Conr Gyul Ber Gyul Kr Bél Kr Jen G Sánd Józse Zád Istvá Farkashá Mikló Csab Ek Laj We Erzsébe

12541.

CÍMS Képzőművészet-Festés

SZÓCI századford nál mod fes irány v fejlő útjelző festészet pl a naturalizm impresszioniz jegyé v fejlődésén Il pl értelmé v életképe festen P Hu Kun Laj T Öd 80 évek tű olaszorsz tanulmányai Magyar-Mannhei Guszt sokold dekora tehets szín aprólék olas életkép keresz c je század fejlő zomán színek ragyo dramati mozgalmassá mod tájfestő Fén Ad kiv tehets átalaku u l mag festés eg vez értéké Fejlődésé állomá naturalisztik szeg embere ábráz életkép fes fölfog szoln parasztkép stilizá mesesz kompozíc szoln lel egysz eszközök kifej tájkép Kat Nán m érzé köl lelkül Tá vid he tá változa hangulatai n kifejez bizto n különle hel mod mag tájfestészetb legut említ há fe egyénisé kü súlyá emelke szá e évtizedé tar pozíció napjaink n mozgalomn nagybán isk megindításá eg főrész Iványi-Grünw B m szá évei vég je szá e évtiz u elv nagybánya naturali irányát főjelentős ab csúcsoso h irány mag festészet mások egy eg megindít vo Sokr művész kés dekora kompozíc f fordu vé legújab n mag Alf tájai monumentá ábrázolásá fejező naturalisták impresszionisták v átmene képvis m szá 90 évei ind Kn I életképei leve tó festésév impresszioniszti látás érvénye G Mó fi pasztellkép Fe Alf szí foltok feste nagymozgalmassá teng fürdők cirku lóversenye ábrázo tömege mut képe Impresszioniszti arcké tájképe szobrá felfogás közele aktábrázolás Hatv Fer bá Naturaliszti figurá tájké ut szí foltok fölépít tája f Kosztolányi-K Gyu ele k szerepe hábo közvetle megel idők i elismerés jut Perlmut Izs hossz holland tartózko u fe mag életkép ala mag enteriőrje mel ors határ becsül tet nev Lás Fü mell ab tisztesség részesü h önarcké firen Uffizi helyez Ké tárfölfogá fes kezelé foly vez mag meste k emel el említettek jó fiatala képei stílusá fo rége mesterek t közössé háb el felt Herm Lip barok lendüle fantaszti aktkompozíciók újab nagyvon tájképek szerz ne magán máso évtizedé e évei jelentkez fia fest a rész Nagybány rész Paris kap hatá al kez átformá kifejez eszközeik m háb megszakíto fejlőd érvényesül lehetőségeik c szá máso évtizedé e évei tünedez is egyenké m új fes törekvé képvisel 1911- rendez Nyol e kiállításuk m törekvés e nyilvá megjelen vo E sorá talál követk művészek az m kialak jobb külf el számott művészegyéniség Ber Róbe Czó Bé Czig Dez Orb Dez Berta Tiha Laj neve kí törekvése képvisel m háb el Nagybá Pa ál termékenyül az művészetük telje kialak fest Perlrott-Cs Vilm Zif Sánd tová kezdet fo Paris R Alfr háb el szerepelt háb u érvényesült többé-kevé né expresszioni művés behat al fejlőd Schei Hu Ká B ná fiatala c háb al fölt Schönber Arma háb u fölbukk törekvé jobb fiatal művés kívü m Diener-Dé Rez B Józs Medg Lász Ko Vin Sze Andr Far Istv konstruktivi ir képvise Németország P Lás Moholy-N Lász Művészeink eg s pe grafi munkáik te érdeme ma ar h vázla áttekintés fölemlíts Különö karikatúrarajzolás támad kezdet fo je képvisel említ B Vil 18 alapí Magyarorszá e németnye élclap Far Józ 90 é ele m évtize ura Ja Já öröké mag politi karikatúr azu néh év ezel bekövetkez halál De vált f Ink társada karikat művel M Laj Fe Je külfö élclapo rajz La Alfr Kó L Í művés karikatúrái let ismer Her Lip G Li kés külföl n sikere arat Ma Henr m külfö n la rajzo követ Ke I De Alaj M illusztráto tűn Rad Hir Nel Ho Nánd Pog Wil Vad Mikl M Laj Könyvcímla köny díszít Fa El Ko Laj G Arno mod plakátművés művel m kezdeménye Ba Árp M Laj Far Gé utá szociá plakáto kész B Mih Vér Marce tová Fa El Föl Im Bard Árp grafiká r művel Ehrenre Ád Vid Káro Tyro Józ Kossuth-ban rajzol Pet acélmetsz arcképé készítő Win Sám r kottacímla metsz 50 é vég Pol Zsigm 60- 80 é hí fametsző Rész erede rész reproduk grafik ré let mod idők ismertek Er Vikt Ba Er Jó Káro Lén Róbe Con Gyu Be Gyu K Bé K Je Sán Józs Zá Istv Farkash Mikl Csa E La W Erzséb

12541

CÍM Képzőművészet-Festé

SZÓC századfor ná mo fe irán fejl útjelz festésze p naturaliz impresszioni jegy fejlődésé I p értelm életkép feste H Ku La Ö 8 éve t olaszors tanulmánya Magyar-Mannhe Gusz sokol dekor tehet szí aprólé ola életké keres j száza fejl zomá színe ragy dramat mozgalmass mo tájfest Fé A ki tehet átalak ma festé e ve érték Fejlődés állom naturaliszti sze ember ábrá életké fe fölfo szol parasztké stiliz meses kompozí szol le egys eszközö kife tájké Ka Ná érz kö lelkü T vi h t változ hangulata kifeje bizt különl he mo ma tájfestészet legu emlí h f egyénis k súly emelk sz évtized ta pozíci napjain mozgalom nagybá is megindítás e főrés Iványi-Grün sz éve vé j sz évti el nagybány natural irányá főjelentő a csúcsos irán ma festésze máso eg e megindí v Sok művés ké dekor kompozí ford v legúja ma Al tája monument ábrázolás fejez naturalistá impresszionistá átmen képvi sz 9 éve in K életképe lev t festésé impresszioniszt látá érvény M f pasztellké F Al sz folto fest nagymozgalmass ten fürdő cirk lóverseny ábráz tömeg mu kép Impresszioniszt arck tájkép szobr felfogá közel aktábrázolá Hat Fe b Naturaliszt figur tájk u sz folto fölépí táj Kosztolányi- Gy el szerep háb közvetl mege idő elismeré ju Perlmu Iz hoss hollan tartózk f ma életké al ma enteriőrj me or hatá becsü te ne Lá F mel a tisztessé részes önarck fire Uffiz helye K tárfölfog fe kezel fol ve ma mest eme e említette j fiatal képe stílus f rég mestere közöss há e fel Her Li baro lendül fantaszt aktkompozíció úja nagyvo tájképe szer n magá más évtized éve jelentke fi fes rés Nagybán rés Pari ka hat a ke átform kifeje eszközei há megszakít fejlő érvényesü lehetőségei sz más évtized éve tünede i egyenk ú fe törekv képvise 1911 rende Nyo kiállításu törekvé nyilv megjele v sor talá követ művésze a kiala job kül e számot művészegyénisé Be Rób Cz B Czi De Or De Bert Tih La nev k törekvés képvise há e Nagyb P á termékenyü a művészetü telj kiala fes Perlrott-C Vil Zi Sán tov kezde f Pari Alf há e szerepel há érvényesül többé-kev n expresszion művé beha a fejlő Sche H K n fiatal há a föl Schönbe Arm há fölbuk törekv job fiata művé kív Diener-D Re Józ Med Lás K Vi Sz And Fa Ist konstruktiv i képvis Németorszá Lá Moholy- Lás Művészein e p graf munkái t érdem m a vázl áttekinté fölemlít Külön karikatúrarajzolá táma kezde f j képvise emlí Vi 1 alap Magyarorsz németny élcla Fa Jó 9 el évtiz ur J J örök ma polit karikatú az né é eze bekövetke halá D vál In társad karika műve La F J külf élclap raj L Alf K művé karikatúrá le isme He Li L ké külfö siker ara M Hen külf l rajz köve K D Ala illusztrát tű Ra Hi Ne H Nán Po Wi Va Mik La Könyvcíml kön díszí F E K La Arn mo plakátművé műve kezdemény B Ár La Fa G ut szoci plakát kés Mi Vé Marc tov F E Fö I Bar Ár grafik műve Ehrenr Á Vi Kár Tyr Jó Kossuth-ba rajzo Pe acélmets arckép készít Wi Sá kottacíml mets 5 vé Po Zsig 60 8 h fametsz Rés ered rés reprodu grafi r le mo idő ismerte E Vik B E J Kár Lé Rób Co Gy B Gy B J Sá Józ Z Ist Farkas Mik Cs L Erzsé

1254

CÍ Képzőművészet-Fest

SZÓ századfo n m f irá fej útjel festész naturali impresszion jeg fejlődés értel életké fest K L év olaszor tanulmány Magyar-Mannh Gus soko deko tehe sz apról ol életk kere száz fej zom szín rag drama mozgalmas m tájfes F k tehe átala m fest v érté Fejlődé állo naturaliszt sz embe ábr életk f fölf szo parasztk stili mese kompoz szo l egy eszköz kif tájk K N ér k lelk v válto hangulat kifej biz külön h m m tájfestésze leg eml egyéni súl emel s évtize t pozíc napjai mozgalo nagyb i megindítá főré Iványi-Grü s év v s évt e nagybán natura irány főjelent csúcso irá m festész más e megind So művé k deko kompoz for legúj m A táj monumen ábrázolá feje naturalist impresszionist átme képv s év i életkép le festés impresszionisz lát érvén pasztellk A s folt fes nagymozgalmas te fürd cir lóversen ábrá töme m ké Impresszionisz arc tájké szob felfog köze aktábrázol Ha F Naturalisz figu táj s folt fölép tá Kosztolányi G e szere há közvet meg id elismer j Perlm I hos holla tartóz m életk a m enteriőr m o hat becs t n L me tisztess része önarc fir Uffi hely tárfölfo f keze fo v m mes em említett fiata kép stílu ré mester közös h fe He L bar lendü fantasz aktkompozíci új nagyv tájkép sze mag má évtize év jelentk f fe ré Nagybá ré Par k ha k átfor kifej eszköze h megszakí fejl érvényes lehetősége s má évtize év tüned egyen f törek képvis 191 rend Ny kiállítás törekv nyil megjel so tal köve művész kial jo kü számo művészegyénis B Ró C Cz D O D Ber Ti L ne törekvé képvis h Nagy termékeny művészet tel kial fe Perlrott- Vi Z Sá to kezd Par Al h szerepe h érvényesü többé-ke expresszio műv beh fejl Sch fiata h fö Schönb Ar h fölbu törek jo fiat műv kí Diener- R Jó Me Lá V S An F Is konstrukti képvi Németorsz L Moholy Lá Művészei gra munká érde váz áttekint fölemlí Külö karikatúrarajzol tám kezd képvis eml V ala Magyarors németn élcl F J e évti u örö m poli karikat a n ez bekövetk hal vá I társa karik műv L kül élcla ra Al műv karikatúr l ism H L k külf sike ar He kül raj köv Al illusztrá t R H N Ná P W V Mi L Könyvcím kö dísz L Ar m plakátműv műv kezdemén Á L F u szoc plaká ké M V Mar to F Ba Á grafi műv Ehren V Ká Ty J Kossuth-b rajz P acélmet arcké készí W S kottacím met v P Zsi 6 famets Ré ere ré reprod graf l m id ismert Vi Ká L Ró C G G S Jó Is Farka Mi C Erzs