Magyar Zsidó Lexikon: Képzőművészet-Szobrászat

12542.htm

CÍMSZÓ: Képzőművészet-Szobrászat

SZÓCIKK: II. Szobrászat. A szobrászat Magyarországon, az első magyar szobrász, Ferenczy István tragikus hajótörése után, mintegy fél századon át szünetel és az őt követő magyar szobrászok is részben külföldön próbálnak szerencsét. Guttmann Jakab az első magyar-zsidó szobrász élete is külföldön, Bécsben, Rómában, Londonban, Parisban folyik le. IX. Pius pápa arcképszobrászát itthon kevés munkáján kívül Chorin Áron aradi rabbi síremlék-arcképszobra, az egyedüli arckép-szobor magyarországi zsidótemetőben, képviseli az aradi temetőben. Míg Guttmann a késő klasszicizmus képviselője, addig Engel József, Széchenyi István budapesti szobrának alkotója, aki szintén Rómában tanult és ott is élt két évtizeden át, a klasszicizmuson keresztül a romantikához közeledik. Már a 80-as évek szobrász generációjának képviselője Donáth Gyula, a bártfai Erzsébet királyné és Werbőczy szobrának készítője, akinek nevét ezeken kívül mély költői fölfogású síremlékei őrzik. A naturalisztikus, barokk lendületű szobrászat mestere Róna József. Ezirányú fölfogását főleg Savoyai Jenő budai lovas-szobra mutatja. Számos bibliai tárgyú és magyar alakos zsánerszobrán kívül egyéb monumentális munkái még a szegedi Kossuth és a gödöllői Erzsébet királyné szobor. Az ezután következő szobrásznemzedékhez tartoznak: Kallós Ede, a párisi impresszionisztikus szobrászatnak Magyarországon egyik első előhírnöke. Legjellemzőbb munkái hatalmas lendületű síremlékein kívül Irányi Dániel szobra és a Telessel együtt készített Vörösmarty szobor Budapesten, továbbá a hódmezővásárhelyi és makói Kossuth-szobrok. Ligeti Miklós Budapest egyik legsikerültebb szobrának, az Anonymusnak mestere, sokáig az említett impresszionista szobrászat legjellemzőbb követője, és a legelőkelőbb körök arcképszobrásza is. Sikerült síremlékeken kívül Rudolf trónörökös budapesti és Erzsébet királyné szegedi emlékszobrát is ő készítette. Itt említhető a valamivel fiatalabb, de lágy, lírai felfogású és kifejezésmódjával a festőiség felé hajló Margó Ede, Dankó Pista szegedi szobrának alkotója is. (Az aradi és debreceni Kossuth-szobrokat együtt mintázta Pongrác D. Szigfriddel). Teles Ede az utóbbiak kortársa, velük együtt indult, de kezdettől fogva tőlük eltérően a szigorú plasztikai formákat juttatta érvényre munkáiban. Apró, naturalisztikus fölfogású zsánerszerű terrakotta szobrokkal és arcképekkel aratta első sikereit és mint a modern magyar plakettművészet egyik reprezentánsa egész plakettművész-nemzedéket nevelt. Később monumentális síremlékeinek (Munkácsy) és nyilvános emlékszobrainak (a Kallóssal együtt mintázott budapesti Vörösmarty-szobor, a kecskeméti Kossuth-szobor és a kivitelre nem került, monumentalitásában is közvetlen Erzsébet királyné emlékszobor) éppen szigorú plasztikai kifejezésmódjával adta tanúságát monumentális fölfogásának. Még a háború előtt tűntek föl Gárdos Aladár Lukács Béla zalatnai, Kossuth sátoraljaújhelyi és Deák Ferenc csak a háború után elkészült szobrának alkotója, továbbá Betlen Gyula a fölfogásában eredeti nyíregyházi Kossuth-szobor művésze, valamint a náluk ifjabb Körmendi-Frim Jenő, ki arcképszobraiban és plakettjeiben erőteljes ígérettel indult. Maróti Géza dekoratív szobraival és néhány síremlékével, nemkülönben iparművészeti dekoratív tehetségével ért el sikereket. Lányi Dezső előbb karikatúra-szobrokat készített, majd Rodin hatását matató munkás- akt- és állat-szobrokat. A hősi halált halt finom tehetségű Sámuel Kornél közvetlen a háború előtt alkotott néhány akt-szobrával csak egy új szobrásztehetség ígérete maradt. Az előbb említetteknél két idősebb szobrász új egyéni utakon járva, a háború után föltűnt szobrásznemzedék új törekvéseinek mintegy előkészítője volt. Ezek: Beck Ö. Fülöp és Vedres Márk. Beck már a 90-es évek első felében tűnt föl plakettjeivel, melyek franciás hatás alatt álló kezdetektől egészen az egyéni stílus felé haladtak és alkotójukat e téren egyik legjelentékenyebb plakettművészünkké avatták. Az anyag természetét és a plasztikai formákat hangsúlyozó stilizált szobraival és arcképeivel csak a háború kitörése évében kezdett szerepelni. Vedres hosszas olaszországi tartózkodás után még a háború előtt pár évvel lépett elő az olasz reneszánsz kis bronzainak hatása alatt alkotott bronz-szobrocskáival és klasszikus előképekhez alkalmazkodó síremlékeivel. Beck és Telesen kívül, főleg e két művész hatása alatt vagy példáján buzdulva egy egész sor plakettművészünk támadt. Köztük a korán elhunyt nagy tehetségű Fémes-Beck Vilmos és Murányi Gyula, kik mindketten mint szobrászok is működtek, továbbá Csillag István, Mester Jenő és Vágó Dezső. A háború után előtérbe lépett szobrásznemzedékből Petri-Pick Lajos különösen finom arcképszobrokkal és aktokkal szerepelt. Csorba Géza az Ady-síremlék nyertese neoklasszicista arcképszobrokkal és aktokkal lett ismert. Bokros-Birman Dezső aktkompozíciói primitív és egyiptomi szobrok egyszerűségével, arcképszobrai pedig leegyszerűsített formáikkal főleg a lelki élet külső megérzékítésére törekednek. Bor Pál szobrai a kubizmus formáit alkalmazzák, Kosa Mária tömeghatások kifejezésére igyekszik szoborcsoportjaiban. Gádor István eredeti kerámiáiban primitív formák stilizálását mutatja, Zilzer Hajnalka színes kerámiái viszont naturalisztikus formák dekoratív fölhasználásával hatnak. A plakettművészek és keramikusokkal már az iparművészet terét érintettük. Itt említjük meg, hogy az ötvösség művelői közt már a XIX. sz. 40-es éveiben találkozunk az aradi származású Brüll-család (Ignác, Márkus, Móric) ötvös tagjaival és ugyancsak e század közepén a pozsonyváraljai Bernauer M. W. ötvössel. Fürst Móric pozsonyi éremművész 1838. Amerikába vándorolt és ott fejtett ki hathatósabb működést. Bachruch Károly az 50-es években alapítja nagyhírű ötvösműhelyét Budapesten, Egger Dávid pedig a 70-es, 80-as években virágoztatja föl munkáival Budapesten a hagyományos magyar zománcművészetet. A kerámia terén Farkasházi-Fischer Móric 1839. alapította a herendi porcelángyárat, Fischer A. Mór 1820 után vette át a tatai majolikagyárat, Tóvárosi-Fischer Ignác pedig a 70-es ével végén budapesti majolikagyárának vetette meg alapjait. A modern iparművészet köréből csak néhány nevet sorolunk föl. A bútortervezés terén Faragó Ödön 1900 táján magyaros motívumú bútorokkal, Kozma Lajos a külföldön is elismert magyaros motívumok és barokk formák fölhasználásával tervezett bútorokkal, Lakatos Artúr szőnyeg-, majolika- és bútorterveivel, továbbá Falus Elek enteriőr kiképzésekkel és színházi díszletek és kosztümök tervezésével és a legújabb időkben Medgyes László ugyancsak színházi díszlettervekkel tűnt fel.

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2542. címszó a lexikon => 464. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12542.htm

CÍMSZÓ: Képzőművészet-Szobrászat

SZÓCIKK: II. Szobrászat. A szobrászat Magyarországon, az első magyar szobrász, Ferenczy István tragikus hajótörése után, mintegy fél századon át szünetel és az őt követő magyar szobrászok is részben külföldön próbálnak szerencsét. Guttmann Jakab az első magyar-zsidó szobrász élete is külföldön, Bécsben, Rómában, Londonban, Parisban folyik le. IX. Pius pápa arcképszobrászát itthon kevés munkáján kívül Chorin Áron aradi rabbi síremlék-arcképszobra, az egyedüli arckép-szobor magyarországi zsidótemetőben, képviseli az aradi temetőben. Míg Guttmann a késő klasszicizmus képviselője, addig Engel József, Széchenyi István budapesti szobrának alkotója, aki szintén Rómában tanult és ott is élt két évtizeden át, a klasszicizmuson keresztül a romantikához közeledik. Már a 80-as évek szobrász generációjának képviselője Donáth Gyula, a bártfai Erzsébet királyné és Werbőczy szobrának készítője, akinek nevét ezeken kívül mély költői fölfogású síremlékei őrzik. A naturalisztikus, barokk lendületű szobrászat mestere Róna József. Ezirányú fölfogását főleg Savoyai Jenő budai lovas-szobra mutatja. Számos bibliai tárgyú és magyar alakos zsánerszobrán kívül egyéb monumentális munkái még a szegedi Kossuth és a gödöllői Erzsébet királyné szobor. Az ezután következő szobrásznemzedékhez tartoznak: Kallós Ede, a párisi impresszionisztikus szobrászatnak Magyarországon egyik első előhírnöke. Legjellemzőbb munkái hatalmas lendületű síremlékein kívül Irányi Dániel szobra és a Telessel együtt készített Vörösmarty szobor Budapesten, továbbá a hódmezővásárhelyi és makói Kossuth-szobrok. Ligeti Miklós Budapest egyik legsikerültebb szobrának, az Anonymusnak mestere, sokáig az említett impresszionista szobrászat legjellemzőbb követője, és a legelőkelőbb körök arcképszobrásza is. Sikerült síremlékeken kívül Rudolf trónörökös budapesti és Erzsébet királyné szegedi emlékszobrát is ő készítette. Itt említhető a valamivel fiatalabb, de lágy, lírai felfogású és kifejezésmódjával a festőiség felé hajló Margó Ede, Dankó Pista szegedi szobrának alkotója is. Az aradi és debreceni Kossuth-szobrokat együtt mintázta Pongrác D. Szigfriddel . Teles Ede az utóbbiak kortársa, velük együtt indult, de kezdettől fogva tőlük eltérően a szigorú plasztikai formákat juttatta érvényre munkáiban. Apró, naturalisztikus fölfogású zsánerszerű terrakotta szobrokkal és arcképekkel aratta első sikereit és mint a modern magyar plakettművészet egyik reprezentánsa egész plakettművész-nemzedéket nevelt. Később monumentális síremlékeinek Munkácsy és nyilvános emlékszobrainak a Kallóssal együtt mintázott budapesti Vörösmarty-szobor, a kecskeméti Kossuth-szobor és a kivitelre nem került, monumentalitásában is közvetlen Erzsébet királyné emlékszobor éppen szigorú plasztikai kifejezésmódjával adta tanúságát monumentális fölfogásának. Még a háború előtt tűntek föl Gárdos Aladár Lukács Béla zalatnai, Kossuth sátoraljaújhelyi és Deák Ferenc csak a háború után elkészült szobrának alkotója, továbbá Betlen Gyula a fölfogásában eredeti nyíregyházi Kossuth-szobor művésze, valamint a náluk ifjabb Körmendi-Frim Jenő, ki arcképszobraiban és plakettjeiben erőteljes ígérettel indult. Maróti Géza dekoratív szobraival és néhány síremlékével, nemkülönben iparművészeti dekoratív tehetségével ért el sikereket. Lányi Dezső előbb karikatúra-szobrokat készített, majd Rodin hatását matató munkás- akt- és állat-szobrokat. A hősi halált halt finom tehetségű Sámuel Kornél közvetlen a háború előtt alkotott néhány akt-szobrával csak egy új szobrásztehetség ígérete maradt. Az előbb említetteknél két idősebb szobrász új egyéni utakon járva, a háború után föltűnt szobrásznemzedék új törekvéseinek mintegy előkészítője volt. Ezek: Beck Ö. Fülöp és Vedres Márk. Beck már a 90-es évek első felében tűnt föl plakettjeivel, melyek franciás hatás alatt álló kezdetektől egészen az egyéni stílus felé haladtak és alkotójukat e téren egyik legjelentékenyebb plakettművészünkké avatták. Az anyag természetét és a plasztikai formákat hangsúlyozó stilizált szobraival és arcképeivel csak a háború kitörése évében kezdett szerepelni. Vedres hosszas olaszországi tartózkodás után még a háború előtt pár évvel lépett elő az olasz reneszánsz kis bronzainak hatása alatt alkotott bronz-szobrocskáival és klasszikus előképekhez alkalmazkodó síremlékeivel. Beck és Telesen kívül, főleg e két művész hatása alatt vagy példáján buzdulva egy egész sor plakettművészünk támadt. Köztük a korán elhunyt nagy tehetségű Fémes-Beck Vilmos és Murányi Gyula, kik mindketten mint szobrászok is működtek, továbbá Csillag István, Mester Jenő és Vágó Dezső. A háború után előtérbe lépett szobrásznemzedékből Petri-Pick Lajos különösen finom arcképszobrokkal és aktokkal szerepelt. Csorba Géza az Ady-síremlék nyertese neoklasszicista arcképszobrokkal és aktokkal lett ismert. Bokros-Birman Dezső aktkompozíciói primitív és egyiptomi szobrok egyszerűségével, arcképszobrai pedig leegyszerűsített formáikkal főleg a lelki élet külső megérzékítésére törekednek. Bor Pál szobrai a kubizmus formáit alkalmazzák, Kosa Mária tömeghatások kifejezésére igyekszik szoborcsoportjaiban. Gádor István eredeti kerámiáiban primitív formák stilizálását mutatja, Zilzer Hajnalka színes kerámiái viszont naturalisztikus formák dekoratív fölhasználásával hatnak. A plakettművészek és keramikusokkal már az iparművészet terét érintettük. Itt említjük meg, hogy az ötvösség művelői közt már a XIX. sz. 40-es éveiben találkozunk az aradi származású Brüll-család Ignác, Márkus, Móric ötvös tagjaival és ugyancsak e század közepén a pozsonyváraljai Bernauer M. W. ötvössel. Fürst Móric pozsonyi éremművész 1838. Amerikába vándorolt és ott fejtett ki hathatósabb működést. Bachruch Károly az 50-es években alapítja nagyhírű ötvösműhelyét Budapesten, Egger Dávid pedig a 70-es, 80-as években virágoztatja föl munkáival Budapesten a hagyományos magyar zománcművészetet. A kerámia terén Farkasházi-Fischer Móric 1839. alapította a herendi porcelángyárat, Fischer A. Mór 1820 után vette át a tatai majolikagyárat, Tóvárosi-Fischer Ignác pedig a 70-es ével végén budapesti majolikagyárának vetette meg alapjait. A modern iparművészet köréből csak néhány nevet sorolunk föl. A bútortervezés terén Faragó Ödön 1900 táján magyaros motívumú bútorokkal, Kozma Lajos a külföldön is elismert magyaros motívumok és barokk formák fölhasználásával tervezett bútorokkal, Lakatos Artúr szőnyeg-, majolika- és bútorterveivel, továbbá Falus Elek enteriőr kiképzésekkel és színházi díszletek és kosztümök tervezésével és a legújabb időkben Medgyes László ugyancsak színházi díszlettervekkel tűnt fel.

12542.ht

CÍMSZÓ Képzőművészet-Szobrásza

SZÓCIKK II Szobrászat szobrásza Magyarországon a els magya szobrász Ferencz Istvá tragiku hajótörés után minteg fé százado á szünete é a ő követ magya szobrászo i részbe külföldö próbálna szerencsét Guttman Jaka a els magyar-zsid szobrás élet i külföldön Bécsben Rómában Londonban Parisba folyi le IX Piu páp arcképszobrászá ittho kevé munkájá kívü Chori Áro arad rabb síremlék-arcképszobra a egyedül arckép-szobo magyarország zsidótemetőben képvisel a arad temetőben Mí Guttman kés klasszicizmu képviselője addi Enge József Szécheny Istvá budapest szobrána alkotója ak szinté Rómába tanul é ot i él ké évtizede át klasszicizmuso keresztü romantikáho közeledik Má 80-a éve szobrás generációjána képviselőj Donát Gyula bártfa Erzsébe királyn é Werbőcz szobrána készítője akine nevé ezeke kívü mél költő fölfogás síremléke őrzik naturalisztikus barok lendület szobrásza mester Rón József Ezirány fölfogásá főle Savoya Jen buda lovas-szobr mutatja Számo biblia tárgy é magya alako zsánerszobrá kívü egyé monumentáli munká mé szeged Kossut é gödöllő Erzsébe királyn szobor A ezutá következ szobrásznemzedékhe tartoznak Kalló Ede páris impresszionisztiku szobrászatna Magyarországo egyi els előhírnöke Legjellemzőb munká hatalma lendület síremlékei kívü Irány Dánie szobr é Telesse együt készítet Vörösmart szobo Budapesten tovább hódmezővásárhely é makó Kossuth-szobrok Liget Mikló Budapes egyi legsikerülteb szobrának a Anonymusna mestere sokái a említet impresszionist szobrásza legjellemzőb követője é legelőkelőb körö arcképszobrász is Sikerül síremlékeke kívü Rudol trónörökö budapest é Erzsébe királyn szeged emlékszobrá i készítette It említhet valamive fiatalabb d lágy líra felfogás é kifejezésmódjáva festőisé fel hajl Marg Ede Dank Pist szeged szobrána alkotój is A arad é debrecen Kossuth-szobroka együt mintázt Pongrá D Szigfridde Tele Ed a utóbbia kortársa velü együt indult d kezdettő fogv tőlü eltérőe szigor plasztika formáka juttatt érvényr munkáiban Apró naturalisztiku fölfogás zsánerszer terrakott szobrokka é arcképekke aratt els sikerei é min moder magya plakettművésze egyi reprezentáns egés plakettművész-nemzedéke nevelt Későb monumentáli síremlékeine Munkács é nyilváno emlékszobraina Kallóssa együt mintázot budapest Vörösmarty-szobor kecskemét Kossuth-szobo é kivitelr ne került monumentalitásába i közvetle Erzsébe királyn emlékszobo éppe szigor plasztika kifejezésmódjáva adt tanúságá monumentáli fölfogásának Mé hábor előt tűnte fö Gárdo Aladá Lukác Bél zalatnai Kossut sátoraljaújhely é Deá Feren csa hábor utá elkészül szobrána alkotója tovább Betle Gyul fölfogásába eredet nyíregyház Kossuth-szobo művésze valamin nálu ifjab Körmendi-Fri Jenő k arcképszobraiba é plakettjeibe erőtelje ígérette indult Marót Géz dekoratí szobraiva é néhán síremlékével nemkülönbe iparművészet dekoratí tehetségéve ér e sikereket Lány Dezs előb karikatúra-szobroka készített maj Rodi hatásá matat munkás akt é állat-szobrokat hős halál hal fino tehetség Sámue Korné közvetle hábor előt alkotot néhán akt-szobráva csa eg ú szobrásztehetsé ígéret maradt A előb említettekné ké időseb szobrás ú egyén utako járva hábor utá föltűn szobrásznemzedé ú törekvéseine minteg előkészítőj volt Ezek Bec Ö Fülö é Vedre Márk Bec má 90-e éve els felébe tűn fö plakettjeivel melye franciá hatá alat áll kezdetektő egésze a egyén stílu fel haladta é alkotójuka tére egyi legjelentékenyeb plakettművészünkk avatták A anya természeté é plasztika formáka hangsúlyoz stilizál szobraiva é arcképeive csa hábor kitörés évébe kezdet szerepelni Vedre hossza olaszország tartózkodá utá mé hábor előt pá évve lépet el a olas reneszáns ki bronzaina hatás alat alkotot bronz-szobrocskáiva é klassziku előképekhe alkalmazkod síremlékeivel Bec é Telese kívül főle ké művés hatás alat vag példájá buzdulv eg egés so plakettművészün támadt Köztü korá elhuny nag tehetség Fémes-Bec Vilmo é Murány Gyula ki mindkette min szobrászo i működtek tovább Csilla István Meste Jen é Vág Dezső hábor utá előtérb lépet szobrásznemzedékbő Petri-Pic Lajo különöse fino arcképszobrokka é aktokka szerepelt Csorb Géz a Ady-síremlé nyertes neoklasszicist arcképszobrokka é aktokka let ismert Bokros-Birma Dezs aktkompozíció primití é egyiptom szobro egyszerűségével arcképszobra pedi leegyszerűsítet formáikka főle lelk éle küls megérzékítésér törekednek Bo Pá szobra kubizmu formái alkalmazzák Kos Mári tömeghatáso kifejezésér igyekszi szoborcsoportjaiban Gádo Istvá eredet kerámiáiba primití formá stilizálásá mutatja Zilze Hajnalk színe kerámiá viszon naturalisztiku formá dekoratí fölhasználásáva hatnak plakettművésze é keramikusokka má a iparművésze teré érintettük It említjü meg hog a ötvössé művelő köz má XIX sz 40-e éveibe találkozun a arad származás Brüll-csalá Ignác Márkus Móri ötvö tagjaiva é ugyancsa száza közepé pozsonyváralja Bernaue M W ötvössel Fürs Móri pozsony éremművés 1838 Amerikáb vándorol é ot fejtet k hathatósab működést Bachruc Károl a 50-e évekbe alapítj nagyhír ötvösműhelyé Budapesten Egge Dávi pedi 70-es 80-a évekbe virágoztatj fö munkáiva Budapeste hagyományo magya zománcművészetet kerámi teré Farkasházi-Fische Móri 1839 alapított herend porcelángyárat Fische A Mó 182 utá vett á tata majolikagyárat Tóvárosi-Fische Igná pedi 70-e éve végé budapest majolikagyárána vetett me alapjait moder iparművésze körébő csa néhán neve sorolun föl bútortervezé teré Farag Ödö 190 tájá magyaro motívum bútorokkal Kozm Lajo külföldö i elismer magyaro motívumo é barok formá fölhasználásáva tervezet bútorokkal Lakato Artú szőnyeg- majolika é bútorterveivel tovább Falu Ele enteriő kiképzésekke é színház díszlete é kosztümö tervezéséve é legújab időkbe Medgye Lászl ugyancsa színház díszlettervekke tűn fel

12542.h

CÍMSZ Képzőművészet-Szobrász

SZÓCIK I Szobrásza szobrász Magyarországo el magy szobrás Ferenc Istv tragik hajótöré utá minte f század szünet köve magy szobrász részb külföld próbáln szerencsé Guttma Jak el magyar-zsi szobrá éle külföldö Bécsbe Rómába Londonba Parisb foly l I Pi pá arcképszobrász itth kev munkáj kív Chor Ár ara rab síremlék-arcképszobr egyedü arckép-szob magyarorszá zsidótemetőbe képvise ara temetőbe M Guttma ké klasszicizm képviselőj add Eng Józse Széchen Istv budapes szobrán alkotój a szint Rómáb tanu o é k évtized á klasszicizmus kereszt romantikáh közeledi M 80- év szobrá generációján képviselő Doná Gyul bártf Erzséb király Werbőc szobrán készítőj akin nev ezek kív mé költ fölfogá síremlék őrzi naturalisztiku baro lendüle szobrász meste Ró Józse Ezirán fölfogás fől Savoy Je bud lovas-szob mutatj Szám bibli tárg magy alak zsánerszobr kív egy monumentál munk m szege Kossu gödöll Erzséb király szobo ezut követke szobrásznemzedékh tartozna Kall Ed pári impresszionisztik szobrászatn Magyarország egy el előhírnök Legjellemző munk hatalm lendüle síremléke kív Irán Dáni szob Teless együ készíte Vörösmar szob Budapeste továb hódmezővásárhel mak Kossuth-szobro Lige Mikl Budape egy legsikerülte szobrána Anonymusn mester soká említe impresszionis szobrász legjellemző követőj legelőkelő kör arcképszobrás i Sikerü síremlékek kív Rudo trónörök budapes Erzséb király szege emlékszobr készített I említhe valamiv fiatalab lág lír felfogá kifejezésmódjáv festőis fe haj Mar Ed Dan Pis szege szobrán alkotó i ara debrece Kossuth-szobrok együ mintáz Pongr Szigfridd Tel E utóbbi kortárs vel együ indul kezdett fog től eltérő szigo plasztik formák juttat érvény munkáiba Apr naturalisztik fölfogá zsánersze terrakot szobrokk arcképekk arat el sikere mi mode magy plakettművész egy reprezentán egé plakettművész-nemzedék nevel Késő monumentál síremlékein Munkác nyilván emlékszobrain Kallóss együ mintázo budapes Vörösmarty-szobo kecskemé Kossuth-szob kivitel n kerül monumentalitásáb közvetl Erzséb király emlékszob épp szigo plasztik kifejezésmódjáv ad tanúság monumentál fölfogásána M hábo elő tűnt f Gárd Alad Luká Bé zalatna Kossu sátoraljaújhel De Fere cs hábo ut elkészü szobrán alkotój továb Betl Gyu fölfogásáb erede nyíregyhá Kossuth-szob művész valami nál ifja Körmendi-Fr Jen arcképszobraib plakettjeib erőtelj ígérett indul Maró Gé dekorat szobraiv néhá síremlékéve nemkülönb iparművésze dekorat tehetségév é sikereke Lán Dez elő karikatúra-szobrok készítet ma Rod hatás mata munká ak állat-szobroka hő halá ha fin tehetsé Sámu Korn közvetl hábo elő alkoto néhá akt-szobráv cs e szobrásztehets ígére marad elő említettekn k időse szobrá egyé utak járv hábo ut föltű szobrásznemzed törekvésein minte előkészítő vol Eze Be Fül Vedr Már Be m 90- év el feléb tű f plakettjeive mely franci hat ala ál kezdetekt egész egyé stíl fe haladt alkotójuk tér egy legjelentékenye plakettművészünk avattá any természet plasztik formák hangsúlyo stilizá szobraiv arcképeiv cs hábo kitöré évéb kezde szerepeln Vedr hossz olaszorszá tartózkod ut m hábo elő p évv lépe e ola reneszán k bronzain hatá ala alkoto bronz-szobrocskáiv klasszik előképekh alkalmazko síremlékeive Be Teles kívü fől k művé hatá ala va példáj buzdul e egé s plakettművészü támad Közt kor elhun na tehetsé Fémes-Be Vilm Murán Gyul k mindkett mi szobrász működte továb Csill Istvá Mest Je Vá Dezs hábo ut előtér lépe szobrásznemzedékb Petri-Pi Laj különös fin arcképszobrokk aktokk szerepel Csor Gé Ady-síreml nyerte neoklasszicis arcképszobrokk aktokk le ismer Bokros-Birm Dez aktkompozíci primit egyipto szobr egyszerűségéve arcképszobr ped leegyszerűsíte formáikk fől lel él kül megérzékítésé törekedne B P szobr kubizm formá alkalmazzá Ko Már tömeghatás kifejezésé igyeksz szoborcsoportjaiba Gád Istv erede kerámiáib primit form stilizálás mutatj Zilz Hajnal szín kerámi viszo naturalisztik form dekorat fölhasználásáv hatna plakettművész keramikusokk m iparművész ter érintettü I említj me ho ötvöss művel kö m XI s 40- éveib találkozu ara származá Brüll-csal Igná Márku Mór ötv tagjaiv ugyancs száz közep pozsonyváralj Bernau ötvösse Für Mór pozson éremművé 183 Ameriká vándoro o fejte hathatósa működés Bachru Káro 50- évekb alapít nagyhí ötvösműhely Budapeste Egg Dáv ped 70-e 80- évekb virágoztat f munkáiv Budapest hagyomány magy zománcművészete kerám ter Farkasházi-Fisch Mór 183 alapítot heren porcelángyára Fisch M 18 ut vet tat majolikagyára Tóvárosi-Fisch Ign ped 70- év vég budapes majolikagyárán vetet m alapjai mode iparművész köréb cs néhá nev sorolu fö bútortervez ter Fara Öd 19 táj magyar motívu bútorokka Koz Laj külföld elisme magyar motívum baro form fölhasználásáv terveze bútorokka Lakat Art szőnyeg majolik bútorterveive továb Fal El enteri kiképzésekk színhá díszlet kosztüm tervezésév legúja időkb Medgy Lász ugyancs színhá díszlettervekk tű fe

12542.

CÍMS Képzőművészet-Szobrás

SZÓCI Szobrász szobrás Magyarország e mag szobrá Feren Ist tragi hajótör ut mint száza szüne köv mag szobrás rész külföl próbál szerencs Guttm Ja e magyar-zs szobr él külföld Bécsb Rómáb Londonb Paris fol P p arcképszobrás itt ke munká kí Cho Á ar ra síremlék-arcképszob egyed arckép-szo magyarorsz zsidótemetőb képvis ar temetőb Guttm k klassziciz képviselő ad En Józs Széche Ist budape szobrá alkotó szin Rómá tan évtize klasszicizmu keresz romantiká közeled 80 é szobr generációjá képvisel Don Gyu bárt Erzsé királ Werbő szobrá készítő aki ne eze kí m köl fölfog síremlé őrz naturalisztik bar lendül szobrás mest R Józs Ezirá fölfogá fő Savo J bu lovas-szo mutat Szá bibl tár mag ala zsánerszob kí eg monumentá mun szeg Koss gödöl Erzsé királ szob ezu követk szobrásznemzedék tartozn Kal E pár impresszioniszti szobrászat Magyarorszá eg e előhírnö Legjellemz mun hatal lendül síremlék kí Irá Dán szo Teles egy készít Vörösma szo Budapest tová hódmezővásárhe ma Kossuth-szobr Lig Mik Budap eg legsikerült szobrán Anonymus meste sok említ impresszioni szobrás legjellemz követő legelőkel kö arcképszobrá Siker síremléke kí Rud trónörö budape Erzsé királ szeg emlékszob készítet említh valami fiatala lá lí felfog kifejezésmódjá festői f ha Ma E Da Pi szeg szobrá alkot ar debrec Kossuth-szobro egy mintá Pong Szigfrid Te utóbb kortár ve egy indu kezdet fo tő eltér szig plaszti formá jutta érvén munkáib Ap naturaliszti fölfog zsánersz terrako szobrok arcképek ara e siker m mod mag plakettművés eg reprezentá eg plakettművész-nemzedé neve Kés monumentá síremlékei Munká nyilvá emlékszobrai Kallós egy mintáz budape Vörösmarty-szob kecskem Kossuth-szo kivite kerü monumentalitásá közvet Erzsé királ emlékszo ép szig plaszti kifejezésmódjá a tanúsá monumentá fölfogásán háb el tűn Gár Ala Luk B zalatn Koss sátoraljaújhe D Fer c háb u elkész szobrá alkotó tová Bet Gy fölfogásá ered nyíregyh Kossuth-szo művés valam ná ifj Körmendi-F Je arcképszobrai plakettjei erőtel ígéret indu Mar G dekora szobrai néh síremlékév nemkülön iparművész dekora tehetségé sikerek Lá De el karikatúra-szobro készíte m Ro hatá mat munk a állat-szobrok h hal h fi tehets Sám Kor közvet háb el alkot néh akt-szobrá c szobrásztehet ígér mara el említettek idős szobr egy uta jár háb u fölt szobrásznemze törekvései mint előkészít vo Ez B Fü Ved Má B 90 é e felé t plakettjeiv mel franc ha al á kezdetek egés egy stí f halad alkotóju té eg legjelentékeny plakettművészün avatt an természe plaszti formá hangsúly stiliz szobrai arcképei c háb kitör évé kezd szerepel Ved hoss olaszorsz tartózko u háb el év lép ol reneszá bronzai hat al alkot bronz-szobrocskái klasszi előképek alkalmazk síremlékeiv B Tele kív fő műv hat al v példá buzdu eg plakettművész táma Köz ko elhu n tehets Fémes-B Vil Murá Gyu mindket m szobrás működt tová Csil Istv Mes J V Dez háb u előté lép szobrásznemzedék Petri-P La különö fi arcképszobrok aktok szerepe Cso G Ady-sírem nyert neoklasszici arcképszobrok aktok l isme Bokros-Bir De aktkompozíc primi egyipt szob egyszerűségév arcképszob pe leegyszerűsít formáik fő le é kü megérzékítés törekedn szob kubiz form alkalmazz K Má tömeghatá kifejezés igyeks szoborcsoportjaib Gá Ist ered kerámiái primi for stilizálá mutat Zil Hajna szí kerám visz naturaliszti for dekora fölhasználásá hatn plakettművés keramikusok iparművés te érintett említ m h ötvös műve k X 40 évei találkoz ar származ Brüll-csa Ign Márk Mó öt tagjai ugyanc szá köze pozsonyváral Berna ötvöss Fü Mó pozso éremműv 18 Amerik vándor fejt hathatós működé Bachr Kár 50 évek alapí nagyh ötvösműhel Budapest Eg Dá pe 70- 80 évek virágozta munkái Budapes hagyomán mag zománcművészet kerá te Farkasházi-Fisc Mó 18 alapíto here porcelángyár Fisc 1 u ve ta majolikagyár Tóvárosi-Fisc Ig pe 70 é vé budape majolikagyárá vete alapja mod iparművés köré c néh ne sorol f bútorterve te Far Ö 1 tá magya motív bútorokk Ko La külföl elism magya motívu bar for fölhasználásá tervez bútorokk Laka Ar szőnye majoli bútorterveiv tová Fa E enter kiképzések szính díszle kosztü tervezésé legúj idők Medg Lás ugyanc szính díszlettervek t f

12542

CÍM Képzőművészet-Szobrá

SZÓC Szobrás szobrá Magyarorszá ma szobr Fere Is trag hajótö u min száz szün kö ma szobrá rés külfö próbá szerenc Gutt J magyar-z szob é külföl Bécs Rómá London Pari fo arcképszobrá it k munk k Ch a r síremlék-arcképszo egye arckép-sz magyarors zsidótemető képvi a temető Gutt klasszici képvisel a E Józ Széch Is budap szobr alkot szi Róm ta évtiz klasszicizm keres romantik közele 8 szob generációj képvise Do Gy bár Erzs kirá Werb szobr készít ak n ez k kö fölfo síreml őr naturaliszti ba lendü szobrá mes Józ Ezir fölfog f Sav b lovas-sz muta Sz bib tá ma al zsánerszo k e monument mu sze Kos gödö Erzs kirá szo ez követ szobrásznemzedé tartoz Ka pá impresszioniszt szobrásza Magyarorsz e előhírn Legjellem mu hata lendü síremlé k Ir Dá sz Tele eg készí Vörösm sz Budapes tov hódmezővásárh m Kossuth-szob Li Mi Buda e legsikerül szobrá Anonymu mest so emlí impresszion szobrá legjellem követ legelőke k arcképszobr Sike síremlék k Ru trónör budap Erzs kirá sze emlékszo készíte említ valam fiatal l l felfo kifejezésmódj festő h M D P sze szobr alko a debre Kossuth-szobr eg mint Pon Szigfri T utób kortá v eg ind kezde f t elté szi plaszt form jutt érvé munkái A naturaliszt fölfo zsáners terrak szobro arcképe ar sike mo ma plakettművé e reprezent e plakettművész-nemzed nev Ké monument síremléke Munk nyilv emlékszobra Kalló eg mintá budap Vörösmarty-szo kecske Kossuth-sz kivit ker monumentalitás közve Erzs kirá emléksz é szi plaszt kifejezésmódj tanús monument fölfogásá há e tű Gá Al Lu zalat Kos sátoraljaújh Fe há elkés szobr alkot tov Be G fölfogás ere nyíregy Kossuth-sz művé vala n if Körmendi- J arcképszobra plakettje erőte ígére ind Ma dekor szobra né síremléké nemkülö iparművés dekor tehetség sikere L D e karikatúra-szobr készít R hat ma mun állat-szobro ha f tehet Sá Ko közve há e alko né akt-szobr szobrásztehe ígé mar e említette idő szob eg ut já há föl szobrásznemz törekvése min előkészí v E F Ve M 9 fel plakettjei me fran h a kezdete egé eg st hala alkotój t e legjelentéken plakettművészü avat a termész plaszt form hangsúl stili szobra arcképe há kitö év kez szerepe Ve hos olaszors tartózk há e é lé o renesz bronza ha a alko bronz-szobrocská klassz előképe alkalmaz síremlékei Tel kí f mű ha a péld buzd e plakettművés tám Kö k elh tehet Fémes- Vi Mur Gy mindke szobrá működ tov Csi Ist Me De há előt lé szobrásznemzedé Petri- L külön f arcképszobro akto szerep Cs Ady-síre nyer neoklasszic arcképszobro akto ism Bokros-Bi D aktkompozí prim egyip szo egyszerűségé arcképszo p leegyszerűsí formái f l k megérzékíté töreked szo kubi for alkalmaz M tömeghat kifejezé igyek szoborcsoportjai G Is ere kerámiá prim fo stilizál muta Zi Hajn sz kerá vis naturaliszt fo dekor fölhasználás hat plakettművé keramikuso iparművé t érintet emlí ötvö műv 4 éve találko a szárma Brüll-cs Ig Már M ö tagja ugyan sz köz pozsonyvára Bern ötvös F M pozs éremmű 1 Ameri vándo fej hatható működ Bach Ká 5 éve alap nagy ötvösműhe Budapes E D p 70 8 éve virágozt munká Budape hagyomá ma zománcművésze ker t Farkasházi-Fis M 1 alapít her porcelángyá Fis v t majolikagyá Tóvárosi-Fis I p 7 v budap majolikagyár vet alapj mo iparművé kör né n soro bútorterv t Fa t magy motí bútorok K L külfö elis magy motív ba fo fölhasználás terve bútorok Lak A szőny majol bútortervei tov F ente kiképzése szín díszl koszt tervezés legú idő Med Lá ugyan szín díszletterve

1254

CÍ Képzőművészet-Szobr

SZÓ Szobrá szobr Magyarorsz m szob Fer I tra hajót mi szá szü k m szobr ré külf prób szeren Gut magyar- szo külfö Béc Róm Londo Par f arcképszobr i mun C síremlék-arcképsz egy arckép-s magyaror zsidótemet képv temet Gut klasszic képvise Jó Széc I buda szob alko sz Ró t évti klassziciz kere romanti közel szo generáció képvis D G bá Erz kir Wer szob készí a e k fölf sírem ő naturaliszt b lend szobr me Jó Ezi fölfo Sa lovas-s mut S bi t m a zsánersz monumen m sz Ko göd Erz kir sz e köve szobrásznemzed tarto K p impresszionisz szobrász Magyarors előhír Legjelle m hat lend síreml I D s Tel e kész Vörös s Budape to hódmezővásár Kossuth-szo L M Bud legsikerü szobr Anonym mes s eml impresszio szobr legjelle köve legelők arcképszob Sik síremlé R trónö buda Erz kir sz emléksz készít emlí vala fiata felf kifejezésmód fest sz szob alk debr Kossuth-szob e min Po Szigfr utó kort e in kezd elt sz plasz for jut érv munká naturalisz fölf zsáner terra szobr arckép a sik m m plakettműv reprezen plakettművész-nemze ne K monumen síremlék Mun nyil emlékszobr Kall e mint buda Vörösmarty-sz kecsk Kossuth-s kivi ke monumentalitá közv Erz kir emléks sz plasz kifejezésmód tanú monumen fölfogás h t G A L zala Ko sátoraljaúj F h elké szob alko to B fölfogá er nyíreg Kossuth-s műv val i Körmendi arcképszobr plakettj erőt ígér in M deko szobr n síremlék nemkül iparművé deko tehetsé siker karikatúra-szob készí ha m mu állat-szobr h tehe S K közv h alk n akt-szob szobrászteh íg ma említett id szo e u j h fö szobrásznem törekvés mi előkész V fe plakettje m fra kezdet eg e s hal alkotó legjelentéke plakettművész ava termés plasz for hangsú stil szobr arckép h kit é ke szerep V ho olaszor tartóz h l renes bronz h alk bronz-szobrocsk klass előkép alkalma síremléke Te k m h pél buz plakettművé tá K el tehe Fémes V Mu G mindk szobr műkö to Cs Is M D h elő l szobrásznemzed Petri külö arcképszobr akt szere C Ady-sír nye neoklasszi arcképszobr akt is Bokros-B aktkompoz pri egyi sz egyszerűség arcképsz leegyszerűs formá megérzékít töreke sz kub fo alkalma tömegha kifejez igye szoborcsoportja I er kerámi pri f stilizá mut Z Haj s ker vi naturalisz f deko fölhasználá ha plakettműv keramikus iparműv érinte eml ötv mű év találk szárm Brüll-c I Má tagj ugya s kö pozsonyvár Ber ötvö poz éremm Amer vánd fe hathat műkö Bac K év ala nag ötvösműh Budape 7 év virágoz munk Budap hagyom m zománcművész ke Farkasházi-Fi alapí he porcelángy Fi majolikagy Tóvárosi-Fi buda majolikagyá ve alap m iparműv kö n sor bútorter F mag mot bútoro külf eli mag motí b f fölhasználá terv bútoro La szőn majo bútorterve to ent kiképzés szí dísz kosz tervezé leg id Me L ugya szí díszletterv