12543.htm

CÍMSZÓ: Képzőművészet-Építészet

SZÓCIKK: "III Építészet. Budapest építészete a XIX. sz.-ban az 1867-iki kiegyezést követő utolsó két évtizedben vett új lendületet. 1876-ban nyitották meg a palotákkal szegett Sugár-utat, mely 1885. történt teljes kiépítése után az Andrássy-út elnevezést nyerte és lett Budapestnek első, európai értelemben vett útja. Ez években a magyar építészeknek új gárdája támad, amely köz-és magánépítkezéseket vállal. A magyar építészek eme új gárdájában szép számmal foglalnak helyet a zsidó és zsidószármazású magyar építészek is. Ezek egyik doyenje Wellisch Alfréd a Vilma királynő-úti Izraelita Fiú-árvaház és a Tavaszmező-utcai gimnázium építője, továbbá Fellner Sándor a budai gótikus pénzügyminisztérium és az új igazságügy minisztérium tervezője, Quittner Zsigmond a hatalmas Gresham­palota és a Kereskedelmi Bank új palotájának alkotója. Ehhez a generációhoz tartozik : Baumhorn Lipót a zsinagóga-építés valóságos specialistája, aki 22 zsinagógát épített Magyarország területén, köztük mint elsőt (1888) a mórstílusú esztergomi zsinagógát, azután Baumgarten Sándor, akinek magyaros stílusban épített épületei (Erzsébet nőiskola, Vakok intézete) már Lechner Ödön befolyását mutatják, kinek különben munkatársa is volt a Postatakarékpénztár építésében. Lechner magyaros építésmódjának hatása több építészünknél érezhető a századfordulón, így Jakab Dezső és Komor Marcell egyes épületein (legnevezetesebb alkotásaik a szabadkai városház és zsinagóga, a marosvásárhelyi városház és kultúrpalota, a budapesti Munkásbiztosító Pénztár), Márkus Géza tervein (Népopera, Kecskemét városának bérháza), Jakab számos budapesti szanatóriumépületein. Ehhez sz építésznemzedékhez tartoznak még : Hegedűs Ármin (Sterk Izidorral és Sebestyén Artúrral a Gellért-fürdő tervezője), ki mint iskolák és más fürdők tervezője is kiváló ; számos középületünk és bérpalotáink tervezője : Sebestyén Artúr (Osztálysorsjáték palotája); Kőrösi Albert (Magyar Agrár- és Járadékbank), Kármán Aladár (Kereskedelmi Csarnok,Magyar Folyam- és Tengerhajózási palotája), valamint Vidor Emil. A korán elhunyt, nagytehetségű Lajta Béla Lechner nyomán a népművészeti motívumok fölhasználásával alkotta első épületeit (Wechselmann-féle vakok intézete, a pesti Chevra Kadisa Szeretetháza), melyeken át egy monumentális modern klasszicizáló stílushoz jutott el (Nemzeti Színház terve). Bálint Zoltán az 1900-iki párisi világkiállítás magyar történelmi csarnokával lett ismert. Részint közvetlenül a háború előtt vagy azt követőleg tűntek föl: a sokoldalú Málnai Béla enteriőrök, díszletek, a Magyar-Cseh Iparbank tervezője, Pogány Móric a Nemzeti Színház pályanyertes tervének szerzője, az Adria Biztosító Intézetpalotájának építője, Vágó József a Gutenberg Otthon, Árkád Bazár, Lipótvárosi Kaszinó nyári palotája, a Városligeti Színház tervezője és a genfi Népszövetségi palota egyik első díjának nyertese, valamint bátyja a főleg színházépítés terén kiváló Vágó László, Szivessy Tibor, a debreceni D. M. K. E. nevelőintézet és több pestkörnyéki iskola építője, a Kazinczy-utcai orthodox zsinagóga tehetséges tervezői Löffler Sándor és Béla. Ezek mellett még Tolnai Világlapja palotájának és több áruház építői Jónás Dávid és Zsigmond, a kórházépítés terén kiváló Hönig Dezső, az aszódi zsinagóga és az izr. hitközség Kaszab-poliklinikájának tervezői Román Ernő és Miklós említendők. Az itt fölsorolt művészeknek úgyszólván mindegyike hosszabb, rövidebb időt töltött külföldön. Az ott nyert tapasztalatok nyomán fejlesztette tovább itthon tehetségét és egyéni képességeivel új színnel gazdagította a magyar művészetet. Mások már fejlett művészkorukban kényszerültek külföldön kifejteni művészi tevékenységüket, anélkül azonban, hogy összeköttetésüket a hazai talajjal megszüntették volna. Találkozunk azonban olyan nevekkel is, akiket a mostoha viszonyok vagy a véletlen sors már kora ifjúságukban, mielőtt művészi tevékenységük kifejtésére itthon alkalom és tér nyílott volna, idegenbe sodort és bár magyar származásúak, a hazai művészettel kapcsolatot alig vagy semmit sem tartottak és arra befolyást nem gyakoroltak. Magyar zsidó származásuknál fogva azonban ezeket sem mellőztük és jónak láttuk rájuk a figyelmet ez összefoglalás keretén belül külön is ráterelni. A festők között a legkorábbi a Münchenben élt pápai születésű Spitzer Emánuel, kiben kevéssel halála előtt az impresszionizmus egy ismeretlen előfutárját fedezték föl. A zsidó életképeket festő aradi Kaufmann Izidor úgyszólván egész életét Bécsben élte le. A klasszikus tárgyakat festő temesvári Hircing-Hirschl Adolf már korán Rómába került és ott is halt meg. A vörös krétával készített arcképek mestere, a lajtaszentgyörgyi Kohn Dávid Bécsben élt. A budapesti Harta Félix úgyszólván egészen osztrák művésszé lett. A szobrászok között a pozsonyi éremművész Fürst Móric már 1838. Philadelphiába vándorolt ki. Az aradi klasszicista szobrász Guttmann Jakab egész életét külföldön, Bécsben, Rómában, Parisban és Londonban töltötte. A gönci születésű Klein Miksa pedig Berlinben élt és halt meg. A szombathelyi Konti Izidor a múlt század 90-es éveinek elején Amerikába vándorolt ki. A nyitrai Schwartz István éremművész úgyszólván bécsi művésszé lett. A trencséni Fuchs Emil mint éremművész és festő is Londonban és Amerikában működik. A temesvári Járay Sándor Berlinbe sodródott. Az építészek között a lovasberényi Schön Frigyes Bécsben él, míg az újszentannai Kaufmann Oszkár Németország egyik legnevesebb modern színházépítője lett. A világháborúban hősi halált halt magyar zsidó művészek : Erős (Erbstein) Andor festő (1889-1915), Fejér Sándor festő (1876-1915), Szirt Oszkár festő (1889- 1915), Sámuel Kornél szobrász (1883-1914). F.B."

Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2543. címszó a lexikon => 465. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12543.htm

CÍMSZÓ: Képzőművészet-Építészet

SZÓCIKK: III Építészet. Budapest építészete a XIX. sz.-ban az 1867-iki kiegyezést követő utolsó két évtizedben vett új lendületet. 1876-ban nyitották meg a palotákkal szegett Sugár-utat, mely 1885. történt teljes kiépítése után az Andrássy-út elnevezést nyerte és lett Budapestnek első, európai értelemben vett útja. Ez években a magyar építészeknek új gárdája támad, amely köz-és magánépítkezéseket vállal. A magyar építészek eme új gárdájában szép számmal foglalnak helyet a zsidó és zsidószármazású magyar építészek is. Ezek egyik doyenje Wellisch Alfréd a Vilma királynő-úti Izraelita Fiú-árvaház és a Tavaszmező-utcai gimnázium építője, továbbá Fellner Sándor a budai gótikus pénzügyminisztérium és az új igazságügy minisztérium tervezője, Quittner Zsigmond a hatalmas Gresham­palota és a Kereskedelmi Bank új palotájának alkotója. Ehhez a generációhoz tartozik : Baumhorn Lipót a zsinagóga-építés valóságos specialistája, aki 22 zsinagógát épített Magyarország területén, köztük mint elsőt 1888 a mórstílusú esztergomi zsinagógát, azután Baumgarten Sándor, akinek magyaros stílusban épített épületei Erzsébet nőiskola, Vakok intézete már Lechner Ödön befolyását mutatják, kinek különben munkatársa is volt a Postatakarékpénztár építésében. Lechner magyaros építésmódjának hatása több építészünknél érezhető a századfordulón, így Jakab Dezső és Komor Marcell egyes épületein legnevezetesebb alkotásaik a szabadkai városház és zsinagóga, a marosvásárhelyi városház és kultúrpalota, a budapesti Munkásbiztosító Pénztár , Márkus Géza tervein Népopera, Kecskemét városának bérháza , Jakab számos budapesti szanatóriumépületein. Ehhez sz építésznemzedékhez tartoznak még : Hegedűs Ármin Sterk Izidorral és Sebestyén Artúrral a Gellért-fürdő tervezője , ki mint iskolák és más fürdők tervezője is kiváló ; számos középületünk és bérpalotáink tervezője : Sebestyén Artúr Osztálysorsjáték palotája ; Kőrösi Albert Magyar Agrár- és Járadékbank , Kármán Aladár Kereskedelmi Csarnok,Magyar Folyam- és Tengerhajózási palotája , valamint Vidor Emil. A korán elhunyt, nagytehetségű Lajta Béla Lechner nyomán a népművészeti motívumok fölhasználásával alkotta első épületeit Wechselmann-féle vakok intézete, a pesti Chevra Kadisa Szeretetháza , melyeken át egy monumentális modern klasszicizáló stílushoz jutott el Nemzeti Színház terve . Bálint Zoltán az 1900-iki párisi világkiállítás magyar történelmi csarnokával lett ismert. Részint közvetlenül a háború előtt vagy azt követőleg tűntek föl: a sokoldalú Málnai Béla enteriőrök, díszletek, a Magyar-Cseh Iparbank tervezője, Pogány Móric a Nemzeti Színház pályanyertes tervének szerzője, az Adria Biztosító Intézetpalotájának építője, Vágó József a Gutenberg Otthon, Árkád Bazár, Lipótvárosi Kaszinó nyári palotája, a Városligeti Színház tervezője és a genfi Népszövetségi palota egyik első díjának nyertese, valamint bátyja a főleg színházépítés terén kiváló Vágó László, Szivessy Tibor, a debreceni D. M. K. E. nevelőintézet és több pestkörnyéki iskola építője, a Kazinczy-utcai orthodox zsinagóga tehetséges tervezői Löffler Sándor és Béla. Ezek mellett még Tolnai Világlapja palotájának és több áruház építői Jónás Dávid és Zsigmond, a kórházépítés terén kiváló Hönig Dezső, az aszódi zsinagóga és az izr. hitközség Kaszab-poliklinikájának tervezői Román Ernő és Miklós említendők. Az itt fölsorolt művészeknek úgyszólván mindegyike hosszabb, rövidebb időt töltött külföldön. Az ott nyert tapasztalatok nyomán fejlesztette tovább itthon tehetségét és egyéni képességeivel új színnel gazdagította a magyar művészetet. Mások már fejlett művészkorukban kényszerültek külföldön kifejteni művészi tevékenységüket, anélkül azonban, hogy összeköttetésüket a hazai talajjal megszüntették volna. Találkozunk azonban olyan nevekkel is, akiket a mostoha viszonyok vagy a véletlen sors már kora ifjúságukban, mielőtt művészi tevékenységük kifejtésére itthon alkalom és tér nyílott volna, idegenbe sodort és bár magyar származásúak, a hazai művészettel kapcsolatot alig vagy semmit sem tartottak és arra befolyást nem gyakoroltak. Magyar zsidó származásuknál fogva azonban ezeket sem mellőztük és jónak láttuk rájuk a figyelmet ez összefoglalás keretén belül külön is ráterelni. A festők között a legkorábbi a Münchenben élt pápai születésű Spitzer Emánuel, kiben kevéssel halála előtt az impresszionizmus egy ismeretlen előfutárját fedezték föl. A zsidó életképeket festő aradi Kaufmann Izidor úgyszólván egész életét Bécsben élte le. A klasszikus tárgyakat festő temesvári Hircing-Hirschl Adolf már korán Rómába került és ott is halt meg. A vörös krétával készített arcképek mestere, a lajtaszentgyörgyi Kohn Dávid Bécsben élt. A budapesti Harta Félix úgyszólván egészen osztrák művésszé lett. A szobrászok között a pozsonyi éremművész Fürst Móric már 1838. Philadelphiába vándorolt ki. Az aradi klasszicista szobrász Guttmann Jakab egész életét külföldön, Bécsben, Rómában, Parisban és Londonban töltötte. A gönci születésű Klein Miksa pedig Berlinben élt és halt meg. A szombathelyi Konti Izidor a múlt század 90-es éveinek elején Amerikába vándorolt ki. A nyitrai Schwartz István éremművész úgyszólván bécsi művésszé lett. A trencséni Fuchs Emil mint éremművész és festő is Londonban és Amerikában működik. A temesvári Járay Sándor Berlinbe sodródott. Az építészek között a lovasberényi Schön Frigyes Bécsben él, míg az újszentannai Kaufmann Oszkár Németország egyik legnevesebb modern színházépítője lett. A világháborúban hősi halált halt magyar zsidó művészek : Erős Erbstein Andor festő 1889-1915 , Fejér Sándor festő 1876-1915 , Szirt Oszkár festő 1889- 1915 , Sámuel Kornél szobrász 1883-1914 . F.B.

12543.ht

CÍMSZÓ Képzőművészet-Építésze

SZÓCIKK II Építészet Budapes építészet XIX sz.-ba a 1867-ik kiegyezés követ utols ké évtizedbe vet ú lendületet 1876-ba nyitottá me palotákka szeget Sugár-utat mel 1885 történ telje kiépítés utá a Andrássy-ú elnevezés nyert é let Budapestne első európa értelembe vet útja E évekbe magya építészekne ú gárdáj támad amel köz-é magánépítkezéseke vállal magya építésze em ú gárdájába szé számma foglalna helye zsid é zsidószármazás magya építésze is Eze egyi doyenj Wellisc Alfré Vilm királynő-út Izraelit Fiú-árvahá é Tavaszmező-utca gimnáziu építője tovább Fellne Sándo buda gótiku pénzügyminisztériu é a ú igazságüg minisztériu tervezője Quittne Zsigmon hatalma Gresham­palot é Kereskedelm Ban ú palotájána alkotója Ehhe generációho tartozi Baumhor Lipó zsinagóga-építé valóságo specialistája ak 2 zsinagógá építet Magyarorszá területén köztü min első 188 mórstílus esztergom zsinagógát azutá Baumgarte Sándor akine magyaro stílusba építet épülete Erzsébe nőiskola Vako intézet má Lechne Ödö befolyásá mutatják kine különbe munkatárs i vol Postatakarékpénztá építésében Lechne magyaro építésmódjána hatás töb építészünkné érezhet századfordulón íg Jaka Dezs é Komo Marcel egye épületei legnevezeteseb alkotásai szabadka városhá é zsinagóga marosvásárhely városhá é kultúrpalota budapest Munkásbiztosít Pénztá Márku Géz tervei Népopera Kecskemé városána bérház Jaka számo budapest szanatóriumépületein Ehhe s építésznemzedékhe tartozna mé Hegedű Ármi Ster Izidorra é Sebestyé Artúrra Gellért-fürd tervezőj k min iskolá é má fürdő tervezőj i kivál számo középületün é bérpalotáin tervezőj Sebestyé Artú Osztálysorsjáté palotáj Kőrös Alber Magya Agrár é Járadékban Kármá Aladá Kereskedelm Csarnok,Magya Folyam é Tengerhajózás palotáj valamin Vido Emil korá elhunyt nagytehetség Lajt Bél Lechne nyomá népművészet motívumo fölhasználásáva alkott els épületei Wechselmann-fél vako intézete pest Chevr Kadis Szeretetház melyeke á eg monumentáli moder klasszicizál stílusho jutot e Nemzet Színhá terv Bálin Zoltá a 1900-ik páris világkiállítá magya történelm csarnokáva let ismert Részin közvetlenü hábor előt vag az követőle tűnte föl sokoldal Málna Bél enteriőrök díszletek Magyar-Cse Iparban tervezője Pogán Móri Nemzet Színhá pályanyerte tervéne szerzője a Adri Biztosít Intézetpalotájána építője Vág Józse Gutenber Otthon Árká Bazár Lipótváros Kaszin nyár palotája Városliget Színhá tervezőj é genf Népszövetség palot egyi els díjána nyertese valamin bátyj főle színházépíté teré kivál Vág László Szivess Tibor debrecen D M K E nevelőintéze é töb pestkörnyék iskol építője Kazinczy-utca orthodo zsinagóg tehetsége tervező Löffle Sándo é Béla Eze mellet mé Tolna Világlapj palotájána é töb áruhá építő Jóná Dávi é Zsigmond kórházépíté teré kivál Höni Dezső a aszód zsinagóg é a izr hitközsé Kaszab-poliklinikájána tervező Romá Ern é Mikló említendők A it fölsorol művészekne úgyszólvá mindegyik hosszabb rövideb idő töltöt külföldön A ot nyer tapasztalato nyomá fejlesztett továb ittho tehetségé é egyén képességeive ú színne gazdagított magya művészetet Máso má fejlet művészkorukba kényszerülte külföldö kifejten művész tevékenységüket anélkü azonban hog összeköttetésüke haza talajja megszüntetté volna Találkozun azonba olya nevekke is akike mostoh viszonyo vag véletle sor má kor ifjúságukban mielőt művész tevékenységü kifejtésér ittho alkalo é té nyílot volna idegenb sodor é bá magya származásúak haza művészette kapcsolato ali vag semmi se tartotta é arr befolyás ne gyakoroltak Magya zsid származásukná fogv azonba ezeke se mellőztü é jóna láttu ráju figyelme e összefoglalá kereté belü külö i ráterelni festő közöt legkorább Münchenbe él pápa születés Spitze Emánuel kibe kevésse halál előt a impresszionizmu eg ismeretle előfutárjá fedezté föl zsid életképeke fest arad Kaufman Izido úgyszólvá egés életé Bécsbe élt le klassziku tárgyaka fest temesvár Hircing-Hirsch Adol má korá Rómáb kerül é ot i hal meg vörö krétáva készítet arcképe mestere lajtaszentgyörgy Koh Dávi Bécsbe élt budapest Hart Féli úgyszólvá egésze osztrá művéssz lett szobrászo közöt pozsony éremművés Fürs Móri má 1838 Philadelphiáb vándorol ki A arad klasszicist szobrás Guttman Jaka egés életé külföldön Bécsben Rómában Parisba é Londonba töltötte gönc születés Klei Miks pedi Berlinbe él é hal meg szombathely Kont Izido múl száza 90-e éveine elejé Amerikáb vándorol ki nyitra Schwart Istvá éremművés úgyszólvá bécs művéssz lett trencsén Fuch Emi min éremművés é fest i Londonba é Amerikába működik temesvár Jára Sándo Berlinb sodródott A építésze közöt lovasberény Schö Frigye Bécsbe él mí a újszentanna Kaufman Oszká Németorszá egyi legneveseb moder színházépítőj lett világháborúba hős halál hal magya zsid művésze Erő Erbstei Ando fest 1889-191 Fejé Sándo fest 1876-191 Szir Oszká fest 1889 191 Sámue Korné szobrás 1883-191 F.B

12543.h

CÍMSZ Képzőművészet-Építész

SZÓCIK I Építésze Budape építésze XI sz.-b 1867-i kiegyezé köve utol k évtizedb ve lendülete 1876-b nyitott m palotákk szege Sugár-uta me 188 törté telj kiépíté ut Andrássy- elnevezé nyer le Budapestn els európ értelemb ve útj évekb magy építészekn gárdá táma ame köz- magánépítkezések válla magy építész e gárdájáb sz számm foglaln hely zsi zsidószármazá magy építész i Ez egy doyen Wellis Alfr Vil királynő-ú Izraeli Fiú-árvah Tavaszmező-utc gimnázi építőj továb Felln Sánd bud gótik pénzügyminisztéri igazságü minisztéri tervezőj Quittn Zsigmo hatalm Gresham­palo Kereskedel Ba palotáján alkotój Ehh generációh tartoz Baumho Lip zsinagóga-épít valóság specialistáj a zsinagóg építe Magyarorsz területé közt mi els 18 mórstílu esztergo zsinagógá azut Baumgart Sándo akin magyar stílusb építe épület Erzséb nőiskol Vak intéze m Lechn Öd befolyás mutatjá kin különb munkatár vo Postatakarékpénzt építésébe Lechn magyar építésmódján hatá tö építészünkn érezhe századforduló í Jak Dez Kom Marce egy épülete legnevezetese alkotása szabadk városh zsinagóg marosvásárhel városh kultúrpalot budapes Munkásbiztosí Pénzt Márk Gé terve Népoper Kecskem városán bérhá Jak szám budapes szanatóriumépületei Ehh építésznemzedékh tartozn m Heged Árm Ste Izidorr Sebesty Artúrr Gellért-für tervező mi iskol m fürd tervező kivá szám középületü bérpalotái tervező Sebesty Art Osztálysorsját palotá Kőrö Albe Magy Agrá Járadékba Kárm Alad Kereskedel Csarnok,Magy Folya Tengerhajózá palotá valami Vid Emi kor elhuny nagytehetsé Laj Bé Lechn nyom népművésze motívum fölhasználásáv alkot el épülete Wechselmann-fé vak intézet pes Chev Kadi Szeretethá melyek e monumentál mode klasszicizá stílush juto Nemze Szính ter Báli Zolt 1900-i pári világkiállít magy történel csarnokáv le ismer Részi közvetlen hábo elő va a követől tűnt fö sokolda Máln Bé enteriőrö díszlete Magyar-Cs Iparba tervezőj Pogá Mór Nemze Szính pályanyert tervén szerzőj Adr Biztosí Intézetpalotáján építőj Vá Józs Gutenbe Ottho Árk Bazá Lipótváro Kaszi nyá palotáj Városlige Szính tervező gen Népszövetsé palo egy el díján nyertes valami báty fől színházépít ter kivá Vá Lászl Szives Tibo debrece nevelőintéz tö pestkörnyé isko építőj Kazinczy-utc orthod zsinagó tehetség tervez Löffl Sánd Bél Ez melle m Toln Világlap palotáján tö áruh épít Jón Dáv Zsigmon kórházépít ter kivá Hön Dezs aszó zsinagó iz hitközs Kaszab-poliklinikáján tervez Rom Er Mikl említendő i fölsoro művészekn úgyszólv mindegyi hosszab rövide id töltö külföldö o nye tapasztalat nyom fejlesztet tová itth tehetség egyé képességeiv színn gazdagítot magy művészete Más m fejle művészkorukb kényszerült külföld kifejte művés tevékenységüke anélk azonba ho összeköttetésük haz talajj megszüntett voln Találkozu azonb oly nevekk i akik mosto viszony va véletl so m ko ifjúságukba mielő művés tevékenység kifejtésé itth alkal t nyílo voln idegen sodo b magy származásúa haz művészett kapcsolat al va semm s tartott ar befolyá n gyakorolta Magy zsi származásukn fog azonb ezek s mellőzt jón látt ráj figyelm összefoglal keret bel kül rátereln fest közö legkoráb Münchenb é páp születé Spitz Emánue kib kevéss halá elő impresszionizm e ismeretl előfutárj fedezt fö zsi életképek fes ara Kaufma Izid úgyszólv egé élet Bécsb él l klasszik tárgyak fes temesvá Hircing-Hirsc Ado m kor Rómá kerü o ha me vör krétáv készíte arckép mester lajtaszentgyörg Ko Dáv Bécsb él budapes Har Fél úgyszólv egész osztr művéss let szobrász közö pozson éremművé Für Mór m 183 Philadelphiá vándoro k ara klasszicis szobrá Guttma Jak egé élet külföldö Bécsbe Rómába Parisb Londonb töltött gön születé Kle Mik ped Berlinb é ha me szombathel Kon Izid mú száz 90- évein elej Ameriká vándoro k nyitr Schwar Istv éremművé úgyszólv béc művéss let trencsé Fuc Em mi éremművé fes Londonb Amerikáb működi temesvá Jár Sánd Berlin sodródot építész közö lovasberén Sch Frigy Bécsb é m újszentann Kaufma Oszk Németorsz egy legnevese mode színházépítő let világháborúb hő halá ha magy zsi művész Er Erbste And fes 1889-19 Fej Sánd fes 1876-19 Szi Oszk fes 188 19 Sámu Korn szobrá 1883-19 F.

12543.

CÍMS Képzőművészet-Építés

SZÓCI Építész Budap építész X sz.- 1867- kiegyez köv uto évtized v lendület 1876- nyitot paloták szeg Sugár-ut m 18 tört tel kiépít u Andrássy elnevez nye l Budapest el euró értelem v út évek mag építészek gárd tám am köz magánépítkezése váll mag építés gárdájá s szám foglal hel zs zsidószármaz mag építés E eg doye Welli Alf Vi királynő- Izrael Fiú-árva Tavaszmező-ut gimnáz építő tová Fell Sán bu góti pénzügyminisztér igazság minisztér tervező Quitt Zsigm hatal Gresham­pal Kereskede B palotájá alkotó Eh generáció tarto Baumh Li zsinagóga-épí valósá specialistá zsinagó épít Magyarors terület köz m el 1 mórstíl eszterg zsinagóg azu Baumgar Sánd aki magya stílus épít épüle Erzsé nőisko Va intéz Lech Ö befolyá mutatj ki külön munkatá v Postatakarékpénz építéséb Lech magya építésmódjá hat t építészünk érezh századfordul Ja De Ko Marc eg épület legnevezetes alkotás szabad város zsinagó marosvásárhe város kultúrpalo budape Munkásbiztos Pénz Már G terv Népope Kecske városá bérh Ja szá budape szanatóriumépülete Eh építésznemzedék tartoz Hege Ár St Izidor Sebest Artúr Gellért-fü tervez m isko für tervez kiv szá középület bérpalotá tervez Sebest Ar Osztálysorsjá palot Kőr Alb Mag Agr Járadékb Kár Ala Kereskede Csarnok,Mag Foly Tengerhajóz palot valam Vi Em ko elhun nagytehets La B Lech nyo népművész motívu fölhasználásá alko e épület Wechselmann-f va intéze pe Che Kad Szereteth melye monumentá mod klassziciz stílus jut Nemz Szín te Bál Zol 1900- pár világkiállí mag történe csarnoká l isme Rész közvetle háb el v követő tűn f sokold Mál B enteriőr díszlet Magyar-C Iparb tervező Pog Mó Nemz Szín pályanyer tervé szerző Ad Biztos Intézetpalotájá építő V Józ Gutenb Otth Ár Baz Lipótvár Kasz ny palotá Városlig Szín tervez ge Népszövets pal eg e díjá nyerte valam bát fő színházépí te kiv V Lász Szive Tib debrec nevelőinté t pestkörny isk építő Kazinczy-ut ortho zsinag tehetsé terve Löff Sán Bé E mell Tol Világla palotájá t áru épí Jó Dá Zsigmo kórházépí te kiv Hö Dez asz zsinag i hitköz Kaszab-poliklinikájá terve Ro E Mik említend fölsor művészek úgyszól mindegy hossza rövid i tölt külföld ny tapasztala nyo fejleszte tov itt tehetsé egy képességei szín gazdagíto mag művészet Má fejl művészkoruk kényszerül külföl kifejt művé tevékenységük anél azonb h összeköttetésü ha talaj megszüntet vol Találkoz azon ol nevek aki most viszon v vélet s k ifjúságukb miel művé tevékenysé kifejtés itt alka nyíl vol idege sod mag származású ha művészet kapcsola a v sem tartot a befoly gyakorolt Mag zs származásuk fo azon eze mellőz jó lát rá figyel összefogla kere be kü ráterel fes köz legkorá München pá szület Spit Emánu ki kevés hal el impresszioniz ismeret előfutár fedez f zs életképe fe ar Kaufm Izi úgyszól eg éle Bécs é klasszi tárgya fe temesv Hircing-Hirs Ad ko Róm ker h m vö krétá készít arcké meste lajtaszentgyör K Dá Bécs é budape Ha Fé úgyszól egés oszt művés le szobrás köz pozso éremműv Fü Mó 18 Philadelphi vándor ar klasszici szobr Guttm Ja eg éle külföld Bécsb Rómáb Paris London töltöt gö szület Kl Mi pe Berlin h m szombathe Ko Izi m szá 90 évei ele Amerik vándor nyit Schwa Ist éremműv úgyszól bé művés le trencs Fu E m éremműv fe London Ameriká működ temesv Já Sán Berli sodródo építés köz lovasberé Sc Frig Bécs újszentan Kaufm Osz Németors eg legneves mod színházépít le világháború h hal h mag zs művés E Erbst An fe 1889-1 Fe Sán fe 1876-1 Sz Osz fe 18 1 Sám Kor szobr 1883-1 F

12543

CÍM Képzőművészet-Építé

SZÓC Építés Buda építés sz. 1867 kiegye kö ut évtize lendüle 1876 nyito palotá sze Sugár-u 1 tör te kiépí Andráss elneve ny Budapes e eur értele ú éve ma építésze gár tá a kö magánépítkezés vál ma építé gárdáj szá fogla he z zsidószárma ma építé e doy Well Al V királynő Izrae Fiú-árv Tavaszmező-u gimná épít tov Fel Sá b gót pénzügyminiszté igazsá miniszté tervez Quit Zsig hata Gresham­pa Keresked palotáj alkot E generáci tart Baum L zsinagóga-ép valós specialist zsinag épí Magyaror terüle kö e mórstí eszter zsinagó az Baumga Sán ak magy stílu épí épül Erzs nőisk V inté Lec befoly mutat k külö munkat Postatakarékpén építésé Lec magy építésmódj ha építészün érez századfordu J D K Mar e épüle legnevezete alkotá szaba váro zsinag marosvásárh váro kultúrpal budap Munkásbizto Pén Má ter Népop Kecsk város bér J sz budap szanatóriumépület E építésznemzedé tarto Heg Á S Izido Sebes Artú Gellért-f terve isk fü terve ki sz középüle bérpalot terve Sebes A Osztálysorsj palo Kő Al Ma Ag Járadék Ká Al Keresked Csarnok,Ma Fol Tengerhajó palo vala V E k elhu nagytehet L Lec ny népművés motív fölhasználás alk épüle Wechselmann- v intéz p Ch Ka Szeretet mely monument mo klasszici stílu ju Nem Szí t Bá Zo 1900 pá világkiáll ma történ csarnok ism Rés közvetl há e követ tű sokol Má enteriő díszle Magyar- Ipar tervez Po M Nem Szí pályanye terv szerz A Bizto Intézetpalotáj épít Jó Guten Ott Á Ba Lipótvá Kas n palot Városli Szí terve g Népszövet pa e díj nyert vala bá f színházép t ki Lás Sziv Ti debre nevelőint pestkörn is épít Kazinczy-u orth zsina tehets terv Löf Sá B mel To Világl palotáj ár ép J D Zsigm kórházép t ki H De as zsina hitkö Kaszab-poliklinikáj terv R Mi említen fölso művésze úgyszó mindeg hossz rövi töl külföl n tapasztal ny fejleszt to it tehets eg képessége szí gazdagít ma művésze M fej művészkoru kényszerü külfö kifej műv tevékenységü ané azon összeköttetés h tala megszünte vo Találko azo o neve ak mos viszo véle ifjúságuk mie műv tevékenys kifejté it alk nyí vo ideg so ma származás h művésze kapcsol se tarto befol gyakorol Ma z származásu f azo ez mellő j lá r figye összefogl ker b k rátere fe kö legkor Münche p szüle Spi Emán k kevé ha e impresszioni ismere előfutá fede z életkép f a Kauf Iz úgyszó e él Béc klassz tárgy f temes Hircing-Hir A k Ró ke v krét készí arck mest lajtaszentgyö D Béc budap H F úgyszó egé osz művé l szobrá kö pozs éremmű F M 1 Philadelph vándo a klasszic szob Gutt J e él külföl Bécs Rómá Pari Londo töltö g szüle K M p Berli szombath K Iz sz 9 éve el Ameri vándo nyi Schw Is éremmű úgyszó b művé l trenc F éremmű f Londo Amerik műkö temes J Sá Berl sodród építé kö lovasber S Fri Béc újszenta Kauf Os Németor e legneve mo színházépí l világhábor ha ma z művé Erbs A f 1889- F Sá f 1876- S Os f 1 Sá Ko szob 1883-

1254

CÍ Képzőművészet-Épít

SZÓ Építé Bud építé sz 186 kiegy k u évtiz lendül 187 nyit palot sz Sugár- tö t kiép András elnev n Budape eu értel év m építész gá t k magánépítkezé vá m épít gárdá sz fogl h zsidószárm m épít do Wel A királyn Izra Fiú-ár Tavaszmező- gimn épí to Fe S gó pénzügyminiszt igazs miniszt terve Qui Zsi hat Gresham­p Kereske palotá alko generác tar Bau zsinagóga-é való specialis zsina ép Magyaro terül k mórst eszte zsinag a Baumg Sá a mag stíl ép épü Erz nőis int Le befol muta kül munka Postatakarékpé építés Le mag építésmód h építészü ére századford Ma épül legnevezet alkot szab vár zsina marosvásár vár kultúrpa buda Munkásbizt Pé M te Népo Kecs váro bé s buda szanatóriumépüle építésznemzed tart He Izid Sebe Art Gellért- terv is f terv k s középül bérpalo terv Sebe Osztálysors pal K A M A Járadé K A Kereske Csarnok,M Fo Tengerhaj pal val elh nagytehe Le n népművé motí fölhasználá al épül Wechselmann inté C K Szerete mel monumen m klasszic stíl j Ne Sz B Z 190 p világkiál m törté csarno is Ré közvet h köve t soko M enteri díszl Magyar Ipa terve P Ne Sz pályany ter szer Bizt Intézetpalotá épí J Gute Ot B Lipótv Ka palo Városl Sz terv Népszöve p dí nyer val b színházé k Lá Szi T debr nevelőin pestkör i épí Kazinczy- ort zsin tehet ter Lö S me T Világ palotá á é Zsig kórházé k D a zsin hitk Kaszab-polikliniká ter M említe föls művész úgysz minde hoss röv tö külfö tapaszta n fejlesz t i tehet e képesség sz gazdagí m művész fe művészkor kényszer külf kife mű tevékenység an azo összekötteté tal megszünt v Találk az nev a mo visz vél ifjúságu mi mű tevékeny kifejt i al ny v ide s m származá művész kapcso s tart befo gyakoro M származás az e mell l figy összefog ke ráter f k legko Münch szül Sp Emá kev h impresszion ismer előfut fed életké Kau I úgysz é Bé klass tárg teme Hircing-Hi R k kré kész arc mes lajtaszentgy Bé buda úgysz eg os műv szobr k poz éremm Philadelp vánd klasszi szo Gut é külfö Béc Róm Par Lond tölt szül Berl szombat I s év e Amer vánd ny Sch I éremm úgysz műv tren éremm Lond Ameri műk teme S Ber sodró épít k lovasbe Fr Bé újszent Kau O Németo legnev m színházép világhábo h m műv Erb 1889 S 1876 O S K szo 1883