12544.htm
CÍMSZÓ: Kerékpár
SZÓCIKK: Kerékpár. A sport
ez ágának nagyobb térfoglalása csak a XX. sz. elejére tehető. A legelső magyar
kerékpáros egyesületet, a Fővárosi Kerékpáros Egyletet Hegedűs Sándor fogorvos alapította
a kilencvenes évek végén. A szervezést nagy részben zsidók viszik. Széles
területen mozog Schwartz A. Hermannak, a korábbi bajnoknak, később Hauser
Simonnak, a szövetség társelnökének a tevékenysége, akik a vidéki kerékpáros
életet kiépítették. Tizenöt éven át agilis és eredményes munkása a szövetségi
életnek Halász Béla és Eichner Ármin. A legnagyobb kerékpáros gárdát szervezte
meg Fodor Ferenc, aki az MTK szakosztályát építette ki. Az organizátorok közé
kell sorolni Neumann Andor hírlapírót, aki nagy szolgálatokat tett ennek a
sportágnak. Az 1906-8. években Löwy Artúr egymásután szerezte a bajnokságokat
Szarajevóban, Lembergben, Bécsben és más külföldi városokban. Frisch Márton,
Magyarország és Budapest bajnokságai mellé több nemzetközi verseny győzelmét
szerezte meg. Kis idővel Löwy után tűnik fel Símó Samu, aki egy ideig állandó
győztese a magyarországi hosszútávú versenynek. Nagy sikereket ért el Müller
Dávid is (l. Torna). 1902-05 táján kezdődött Schwartz A. Hermann szereplése. Az
országúti versenyekben több magyar bajnokságot nyert, a 100 kilométeres
versenyek keretében Erdély és Ausztria bajnokságát is. Legkiemelkedőbb sikerét
Bécsben aratta a külföld leghíresebb bajnokaival szemben. A háború előtti évek
legvégén híressé vált Spitz Dezső, főleg országúti versenyen. 75 kilométeren
magyar bajnok lett, e távon rekordot is tartott. Ugyanabban az időben kezdte el
versenyzői karrierjét Velvárt Nándor, aki aztán tizenhat éven át állandóan
versenyzett és aratott győzelmeket. 1916-ban az összes versenyeket megnyerte.
Kósőbb a páros versenyekben a legnagyobb sikereket érte el. 1919-ben Bécsben
megverte a világbajnokság második helyezettjét és 1921. megnyerte az Ébredő
Magyarok Egyletének nagydíját. Ezután áttért a hosszútávú versenyekre, hatórás
versenyeken vett részt és 100 km-es távon szerzett győzelmeket. Győztes a
Bold'Or (aranykerék) versenyben stb. Legújabban Fein Sámuel karcagi versenyző
tűnt fel, aki alföldi győzelmeivel hamarosan az ország legjobbjai közé
emelkedett.
Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter)
található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák,
úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg
a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2544. címszó a lexikon =>
466. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy
Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai
adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013
A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának
növelésére szolgál, nem elolvasásra.
4953255472018468
12544.htm
CÍMSZÓ: Kerékpár
SZÓCIKK: Kerékpár. A sport ez ágának nagyobb térfoglalása csak a XX. sz.
elejére tehető. A legelső magyar kerékpáros egyesületet, a Fővárosi Kerékpáros
Egyletet Hegedűs Sándor fogorvos alapította a kilencvenes évek végén. A
szervezést nagy részben zsidók viszik. Széles területen mozog Schwartz A.
Hermannak, a korábbi bajnoknak, később Hauser Simonnak, a szövetség
társelnökének a tevékenysége, akik a vidéki kerékpáros életet kiépítették.
Tizenöt éven át agilis és eredményes munkása a szövetségi életnek Halász Béla
és Eichner Ármin. A legnagyobb kerékpáros gárdát szervezte meg Fodor Ferenc,
aki az MTK szakosztályát építette ki. Az organizátorok közé kell sorolni Neumann
Andor hírlapírót, aki nagy szolgálatokat tett ennek a sportágnak. Az 1906-8.
években Löwy Artúr egymásután szerezte a bajnokságokat Szarajevóban,
Lembergben, Bécsben és más külföldi városokban. Frisch Márton, Magyarország és
Budapest bajnokságai mellé több nemzetközi verseny győzelmét szerezte meg. Kis
idővel Löwy után tűnik fel Símó Samu, aki egy ideig állandó győztese a
magyarországi hosszútávú versenynek. Nagy sikereket ért el Müller Dávid is l.
Torna . 1902-05 táján kezdődött Schwartz A. Hermann szereplése. Az országúti
versenyekben több magyar bajnokságot nyert, a 100 kilométeres versenyek
keretében Erdély és Ausztria bajnokságát is. Legkiemelkedőbb sikerét Bécsben
aratta a külföld leghíresebb bajnokaival szemben. A háború előtti évek legvégén
híressé vált Spitz Dezső, főleg országúti versenyen. 75 kilométeren magyar
bajnok lett, e távon rekordot is tartott. Ugyanabban az időben kezdte el
versenyzői karrierjét Velvárt Nándor, aki aztán tizenhat éven át állandóan
versenyzett és aratott győzelmeket. 1916-ban az összes versenyeket megnyerte.
Kósőbb a páros versenyekben a legnagyobb sikereket érte el. 1919-ben Bécsben
megverte a világbajnokság második helyezettjét és 1921. megnyerte az Ébredő
Magyarok Egyletének nagydíját. Ezután áttért a hosszútávú versenyekre, hatórás
versenyeken vett részt és 100 km-es távon szerzett győzelmeket. Győztes a
Bold'Or aranykerék versenyben stb. Legújabban Fein Sámuel karcagi versenyző
tűnt fel, aki alföldi győzelmeivel hamarosan az ország legjobbjai közé
emelkedett.
12544.ht
CÍMSZÓ Kerékpá
SZÓCIKK Kerékpár spor e ágána nagyob térfoglalás csa XX sz elejér tehető
legels magya kerékpáro egyesületet Főváros Kerékpáro Egylete Hegedű Sándo
fogorvo alapított kilencvene éve végén szervezés nag részbe zsidó viszik Széle
területe mozo Schwart A Hermannak korább bajnoknak későb Hause Simonnak
szövetsé társelnökéne tevékenysége aki vidék kerékpáro élete kiépítették Tizenö
éve á agili é eredménye munkás szövetség életne Halás Bél é Eichne Ármin
legnagyob kerékpáro gárdá szervezt me Fodo Ferenc ak a MT szakosztályá épített
ki A organizátoro köz kel soroln Neuman Ando hírlapírót ak nag szolgálatoka tet
enne sportágnak A 1906-8 évekbe Löw Artú egymásutá szerezt bajnokságoka
Szarajevóban Lembergben Bécsbe é má külföld városokban Frisc Márton Magyarorszá
é Budapes bajnoksága mell töb nemzetköz versen győzelmé szerezt meg Ki időve
Löw utá tűni fe Sím Samu ak eg idei álland győztes magyarország hosszútáv
versenynek Nag sikereke ér e Mülle Dávi i l Torn 1902-0 tájá kezdődöt Schwart A
Herman szereplése A országút versenyekbe töb magya bajnokságo nyert 10
kilométere versenye keretébe Erdél é Ausztri bajnokságá is Legkiemelkedőb
sikeré Bécsbe aratt külföl leghíreseb bajnokaiva szemben hábor előtt éve
legvégé híress vál Spit Dezső főle országút versenyen 7 kilométere magya bajno
lett távo rekordo i tartott Ugyanabba a időbe kezdt e versenyző karrierjé
Velvár Nándor ak aztá tizenha éve á állandóa versenyzet é aratot győzelmeket
1916-ba a össze versenyeke megnyerte Kósőb páro versenyekbe legnagyob sikereke
ért el 1919-be Bécsbe megvert világbajnoksá másodi helyezettjé é 1921 megnyert
a Ébred Magyaro Egyleténe nagydíját Ezutá áttér hosszútáv versenyekre hatórá
versenyeke vet rész é 10 km-e távo szerzet győzelmeket Győzte Bold'O aranykeré
versenybe stb Legújabba Fei Sámue karcag versenyz tűn fel ak alföld győzelmeive
hamarosa a orszá legjobbja köz emelkedett
12544.h
CÍMSZ Kerékp
SZÓCIK Kerékpá spo ágán nagyo térfoglalá cs X s elejé tehet legel magy
kerékpár egyesülete Főváro Kerékpár Egylet Heged Sánd fogorv alapítot kilencven
év végé szervezé na részb zsid viszi Szél terület moz Schwar Hermanna koráb
bajnokna késő Haus Simonna szövets társelnökén tevékenység ak vidé kerékpár
élet kiépítetté Tizen év agil eredmény munká szövetsé életn Halá Bé Eichn Ármi
legnagyo kerékpár gárd szervez m Fod Feren a M szakosztály építet k organizátor
kö ke sorol Neuma And hírlapíró a na szolgálatok te enn sportágna 1906- évekb
Lö Art egymásut szerez bajnokságok Szarajevóba Lembergbe Bécsb m külföl
városokba Fris Márto Magyarorsz Budape bajnokság mel tö nemzetkö verse győzelm
szerez me K időv Lö ut tűn f Sí Sam a e ide állan győzte magyarorszá hosszútá
versenyne Na sikerek é Müll Dáv Tor 1902- táj kezdődö Schwar Herma szereplés
országú versenyekb tö magy bajnokság nyer 1 kilométer verseny keretéb Erdé
Ausztr bajnokság i Legkiemelkedő siker Bécsb arat külfö leghírese bajnokaiv
szembe hábo előt év legvég híres vá Spi Dezs fől országú versenye kilométer
magy bajn let táv rekord tartot Ugyanabb időb kezd versenyz karrierj Velvá
Nándo a azt tizenh év állandó versenyze arato győzelmeke 1916-b össz versenyek
megnyert Kóső pár versenyekb legnagyo sikerek ér e 1919-b Bécsb megver
világbajnoks másod helyezettj 192 megnyer Ébre Magyar Egyletén nagydíjá Ezut
átté hosszútá versenyekr hatór versenyek ve rés 1 km- táv szerze győzelmeke
Győzt Bold' aranyker versenyb st Legújabb Fe Sámu karca verseny tű fe a alföl
győzelmeiv hamaros orsz legjobbj kö emelkedet
12544.
CÍMS Kerék
SZÓCI Kerékp sp ágá nagy térfoglal c elej tehe lege mag kerékpá egyesület
Fővár Kerékpá Egyle Hege Sán fogor alapíto kilencve é vég szervez n rész zsi
visz Szé terüle mo Schwa Hermann korá bajnokn kés Hau Simonn szövet társelnöké
tevékenysé a vid kerékpá éle kiépített Tize é agi eredmén munk szövets élet Hal
B Eich Árm legnagy kerékpá gár szerve Fo Fere szakosztál építe organizáto k k
soro Neum An hírlapír n szolgálato t en sportágn 1906 évek L Ar egymásu szere
bajnokságo Szarajevób Lembergb Bécs külfö városokb Fri Márt Magyarors Budap
bajnoksá me t nemzetk vers győzel szere m idő L u tű S Sa id álla győzt
magyarorsz hosszút versenyn N sikere Mül Dá To 1902 tá kezdőd Schwa Herm
szereplé ország versenyek t mag bajnoksá nye kilométe versen kereté Erd Auszt
bajnoksá Legkiemelked sike Bécs ara külf leghíres bajnokai szemb háb elő é
legvé híre v Sp Dez fő ország verseny kilométe mag baj le tá rekor tarto
Ugyanab idő kez verseny karrier Velv Nánd az tizen é álland versenyz arat
győzelmek 1916- öss versenye megnyer Kós pá versenyek legnagy sikere é 1919-
Bécs megve világbajnok máso helyezett 19 megnye Ébr Magya Egyleté nagydíj Ezu
átt hosszút versenyek ható versenye v ré km tá szerz győzelmek Győz Bold
aranyke verseny s Legújab F Sám karc versen t f alfö győzelmei hamaro ors
legjobb k emelkede
12544
CÍM Keré
SZÓC Kerék s ág nag térfogla ele teh leg ma kerékp egyesüle Fővá Kerékp
Egyl Heg Sá fogo alapít kilencv vé szerve rés zs vis Sz terül m Schw Herman kor
bajnok ké Ha Simon szöve társelnök tevékenys vi kerékp él kiépítet Tiz ag
eredmé mun szövet éle Ha Eic Ár legnag kerékp gá szerv F Fer szakosztá épít
organizát sor Neu A hírlapí szolgálat e sportág 190 éve A egymás szer bajnokság
Szarajevó Lemberg Béc külf városok Fr Már Magyaror Buda bajnoks m nemzet ver
győze szer id t S i áll győz magyarors hosszú verseny siker Mü D T 190 t kezdő
Schw Her szerepl orszá versenye ma bajnoks ny kilomét verse keret Er Ausz
bajnoks Legkiemelke sik Béc ar kül leghíre bajnoka szem há el legv hír S De f
orszá versen kilomét ma ba l t reko tart Ugyana id ke versen karrie Vel Nán a
tize állan verseny ara győzelme 1916 ös verseny megnye Kó p versenye legnag
siker 1919 Béc megv világbajno más helyezet 1 megny Éb Magy Egylet nagydí Ez át
hosszú versenye hat verseny r k t szer győzelme Győ Bol aranyk versen Legúja Sá
kar verse alf győzelme hamar or legjob emelked
1254
CÍ Ker
SZÓ Keré á na térfogl el te le m kerék egyesül Főv Kerék Egy He S fog alapí
kilenc v szerv ré z vi S terü Sch Herma ko bajno k H Simo szöv társelnö
tevékeny v kerék é kiépíte Ti a eredm mu szöve él H Ei Á legna kerék g szer Fe
szakoszt épí organizá so Ne hírlap szolgála sportá 19 év egymá sze bajnoksá
Szarajev Lember Bé kül városo F Má Magyaro Bud bajnok nemze ve győz sze i ál
győ magyaror hossz versen sike M 19 kezd Sch He szerep orsz verseny m bajnok n
kilomé vers kere E Aus bajnok Legkiemelk si Bé a kü leghír bajnok sze h e leg
hí D orsz verse kilomé m b rek tar Ugyan i k verse karri Ve Ná tiz álla versen
ar győzelm 191 ö versen megny K verseny legna sike 191 Bé meg világbajn má
helyeze megn É Mag Egyle nagyd E á hossz verseny ha versen sze győzelm Gy Bo
arany verse Legúj S ka vers al győzelm hama o legjo emelke